Érdekelne, hogy a Batthyány térre jelzett Jókai azonos azzal a Jókaival, amely a Balatonra szeretett volna feljutni, de az alacsony vízállás miatt Szekszárdnál vesztegelt nagyon sokáig?
Érdekelne még, hogy mi lesz a Pannóniával, és hol a Zebegény (Haláp)?
Hát, akkor ne hidd el. Én ott voltam, láttam, átéltem.
Egyébként olyan brutál hullámok voltak, el se hittem, hogy ilyen sekély vízben ekkorák lehetnek. A kotort hajózóút alját is felkavarták, csak úgy csapta az iszapot.
Köszi a Zebegényügyi pontosítást!
Vérfagyasztó volt, ahogy a hullámok és a szél egyszerűen visszadobták a hajót, többször is. Sírt a motor, de a víz meg a szél erősebb volt.
Én ezt nem hiszem el. Inkább gondolkodott, hogy kimenjen-e a viharba, s úgy döntött, hogy mégsem vág neki. Amikor nagy a szél, és a vizibuszok nem közlekednek, a katamarán még akkor is közlekedik. Igaz, hogy késéssel, de megy. Az pedig elég nagy felületű hajó. A Lelle pedig ráadásul áramvonalas.
Júliusban akartam egyet hajózni, de a nagy szél (pontosabban hullámzás) miatt nem mentek a hajók, kivéve a kompot. Az gondolom a legstabilabb. Meg elég nagy felület is, mégsem fújta vissza a szél Szántódra. Szerintem Magyarországon nincs akkora szél, hogy egy hajó ne tudna szembeszélben közlekedni. A hullámzás inkább jelenthet gondot.
Az általad említett "régi" vizibuszok, amelyek felépítménye az a klasszikus vonalvezetésű (mellesleg általam is szebbnek itélt formájú) a Balatonfüredi építésű szériából való. Azt hittem, Balatonfüreden nem épült vizibusz, csak Dunakeszin.
Soha_egyetlen_olyan_esetet_sem_áttam, hogy valaki is félerővel hajózott volna. Tudom, hogy jellemzően teherhajóról beszélsz, de a Balatonon az utóbbi időben egyre lassabbak a hajók. 5-10 perc késés sem ritka sima víztükörnél. Hallottam, hogy spórolásból néha csak az egyik motor üzemel.
Szevasztok!
Az Ercsi, Szentendre, Zebegény témához egy pár mondat:
DLala: Az első három tényleg a Balatonon nyomult. (Kicsit furcsa is volt, hogy miért vannak dunai nevűek ott, közben meg Pesten volt vízibusz, aminek balatoni neve volt)
Ercsi, Szentendre, Zebegény 1921-ben épültek. Jellegzetes, úgynevezett dunai "propellerek" (gőzösök) voltak. 1964-66 között építették át őket nagyjából, a mai formájukra, motorhajókká. '968-ban, a növekvő forgalom kielégítésére kerültek a Balatonra. Az Ercsit 1980 körül átépítették: a hátsó, korábban nyitott sétafedélzetet zárt utasteremmé alakították.
A három hajót - sok más, Duna-melléki településről elnevezett társukhoz hasonlóan - 1990 után átkeresztelték: Bakony, Haláp, Gulács nevet kaptak.
De ma már nincsenek ott, vagy legalábbis idén már nem láttam őket.
A Halápot (ex Zebegény)a Mahart Balatoni Hajózási Rt. 1994-ben selejtezte, eladta. A Bakony (ex Ercsi) és a Gulács (ex Szentendre) üzemel, főszezonban a "J" illetve a "G" járatot teljesítik.
A kérdésem akkor az, hogy a Csobánc az akkor mi? Szerintem ugyanis nem ebből a négyből származik. Mintha egy mérettel kisebb lenne.
A Csobánc és a Szigliget (ma Pannónia) motorosok 1927-ben épültek dízel motorral, kifejezetten a Balatonra (a Csongorral és a Tündével kb. egy időben). A fentebb említett három dunai eredetű hajóhoz nem hasonlíthatók, merőben más felépítésűek, bár kétség kívül mindegyik szép vonalvezetésű, értékes hajó. Az m/s Szigligetet a Mahart 1979-ben selejtezte, akkor került a Dunára, s Pannónia néven szerencsésen megmaradt. Jobb, méltóbb helyen lenne a Balatonon, hiszen nagy oldalmagasságával jellegzetes tavi hajó, nem igazán illik a Dunára.
Ez nem rossz kérdés.
Bevethetőségi szint után a B. sokáig a Balti tengeren cirkálgatott, meg lőgyakorlatozott.
Annak a müsornak nem nagyon hiszek, inkább alaposan utána próbálok nézni.
A múlt héten felbukkant egy tolóhajó Szegeden a hajóállomáson, ami egyébként sanálatosan üres mostanában. Sajnos nem volt időn közelről megnézni, csak a régi hídról láttam hazafelé menet. Áttelepített a MAHART egy tolóhajót a Tiszára?
Tegnap volt egy kérdés a leggyengébb láncszemben, mégpedig: Mi volt a világ legnagyobb csatahajója 1940-ben, az Arizona avagy a Bismarck? Szerintük a Bismarck nyert. Kérdésem, hogy hol volt ekkor a Jamato és a Muszasi? (mielőtt megdobáltok, ez a helyes magyar írásmódjuk). Mikor bocsátották őket vízre? (A Bismarck tegnapi gyors tájékozódásom szerint 1940.09.15-én érte el a bevethetőségi szintet.)
Most nézem, hogy az előző kép ráadásul tükörkép is...
:-))
No, a kerékállásban ez az állapot volt!
A pultokat, darabka 150-200, négy darab csavar tartotta. Természetesen kettő kiszakadt, a másik kettő meg félig. Piszok mázlijuk, hogy nem kapták magukra...
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Igen igen! A Buda m/s! Én is megkérdeztem azóta!
A Hunorban is igazad van, emiatt kicsit szégyellem is magam, mert ezt tudni illett volna.
:))
Bokika! A Lellében gépeket is cseréltek? Mert mi próbáltuk a ruszki gépekhez a magyar irányváltót annak idején, de tartósan nem passzol össze, és csak a baj van vele.
Megjegyzem, a nevekkel hadilábon állok, amelyiken nem voltam, nem is todom, hogy mi a neve...
A Szárnyasbázist ugyan már régen nem néztem meg közelebbről, de amikor ebben a formályában kialakításra került, akkor én is ott voltam a pontonkötésnél, az m/s "Kaposvár"-ral mi mozgattuk az úszódarut.
2 testvérhajó lett felhasználva, mégpedig a következő módon:
Az egyik a volt iskolahajó, az m/s "Buda".
A koncepció szerint a hajó eredeti kabinjai, illetve a tanulók számára a raktérben kialakított kabinok szolgálnak hállóhelyül a személyzetnek.
A másik hajó (a nevére nem emlékezem) részint pontonként, részint szertárként és olajzóként szolgál.
A két hajó egyébként egyedülálló módon van egymás mögé kötve, ugyanis az alsó "tolóhajósan" le van forgatva.
Szerintem ez a mai napig így van.
A két hajó egyébként egészen pontosan: motoros önjáró áruszállító/vontató.
A Lellét úgy tudom, hogy 3 éve újították fel. Ekkor kivették belőle az orosz irányváltót és ezt magyarra cserélték, azóta is nagyon sok a gond vele. Ezen a nyáron főszezonban 4szer volt bent Siófokon. (Egyszer Tihanyi beálláskor 11.50, elromlott az irányváltója (nem jött meg a hátra időben), és mivel a kismólóra akart állni, szél is volt az lett a következmény, hogy keresztbefordult.)Sajnos nem láttam, csak a vizibuszosok mesélték.
A felújításnál belsőleg is újítottak rajta, érdemes megnézni, ha még nem láttad. A kormányt is kicserélték rajta, kerekes fkormány van rajta. Röhejes, szerintem a hidraulikus sokkal jobb volt, bár n nem hajós vagyok, csak egy közlekedésmérnök.
Vannak még moszkva tip. szem.hajók, amikben még mindig ugyanez a csodagép van. Gyönyörű világoskék óriási füstje van, ellentétben a Rábákkal, azoknak hirtelen erőadáskor fekete kormos a füstje.
A Mahart már minden moszkvájában lecserélte ezt a gépet, sőt van amelyikben már a Rábát is Delphine-re cserélte.
Az komoly lehetett! A Lellében, mint írtam is, már asszem Rábák vannak, mert ezekhez a ruszki gépekhez, már nem nagyon van alkatrész. Egyébként ilyen körülmények között nem is annyira a motor ereje, mint inkább a csavar átmérője, menetemelkedése a lényeges, és persze a test kiképzése. Ez a típus nem túl nagy merülésű, és ráadásul kekeny-karcsús formája ellenére nem kil-es, tehát elég szélérzékeny és nem jó iránytartó futáskor.
Mindenesetre megnéznék egyszer vízről egy ilyen komolyabb balatoni vihart. Állóvízben még nehezebb a szélben manőverezés, bár a két gép sokat segít, mert elég jól lehet csavarni a hajót, főleg, ha a két csavar nincs túl közel egymáshoz. A hullámokat ez a típus egyébként kifejezetten jól bírja, mert a súlypontja rendkívül alacsony, a mélyen vízvonal alatti gépház, gázolaj, és ivóvíztank miatt.
A Lelléről és az erős motorjáról csak egy élményem van. Tizenöt éve tán, Szemesen nyaraltam és embertelen vihar volt, a legnagyobb, amit eddig láttam. Éltem már át néhány balatoni vihart, volt, amit vitorláson, de ez volt a csúcs. Szóval én hülye kintmaradtam a bal móló végében, nézni a vihart és a hullámokat. Aztán amikor tényleg lecsapott, én az árboc huszonöt centis lemeze mögött álltam, a jégdarabok vízszintesen húztak el mellettem, próbáltam túlélni (kaptam belőle, több helyen is véres lettem...). A Lelle m/s ekkor gondolta úgy, hogy menetrend az menetrend és el akarta hagyni a kikötőt. Nem jött össze. Vérfagyasztó volt, ahogy a hullámok és a szél egyszerűen visszadobták a hajót, többször is. Sírt a motor, de a víz meg a szél erősebb volt. Egyenesen a viharral szemben sem bírta a hajó, ha elfordult volna, akkor vége. A kormányos aztán feladta a kísérletezést és tattal visszacsorgott (inkább száguldott) a kikötőbe. Igazából a vihar nyomta vissza, a kormányos csak azon igyekezett, hogy egyenesben tartsa a hajót. Az volt a szerencséje (meg az enyém is), hogy pontosan a kikötő szájával szembe fújt a szél. Ha csak pár fokkal arrébb, akkor biztosan a köveken végzi.
Pontosan, ahogy mondod!
Este vizen leszek, majd mellé húzódok, megnézem én is, de ha a szárnyas bázisról beszélünk, ott tudtommal, a pontonokon, és a párnauszályon kívül, csak ez a tankernek használt tanyahajó van, és a szárnyasok. Esetleg a Hernád nevű kisboxer maradványai.
Hazafele megnezem, csak el ne felejtsek arra menni. :-) Nekem az tunt fel, hogy van valami, ami nagyon hosszu, es meglepoen alacsony az orr-resze, raadasul teljesen fuggoleges orra van. Szoval nem mai csirkenek tunik. (Mellette tenyleg van egy nagy gephajo, olyasmi amit mindenfele hasznal a Mahart allohajonak. Azok tanya hajok, vagy hogy hivjak az ilyesmit?)
Ebben a Hunyorban nem vagyok annyira biztos. Azt tudom, hogy a Magyar, az elsüllyedt Lágymányoson, az Etele az szállodahajó lett, asszem csak a Hunyor maradt.
Valaki tudja?
