Minden, ami amerikai vasút. Társaságok, vonalak, gőzösök, dízelek, kocsik, még amerikai stílusú modellezés is, meg amit föl sem soroltam, szóval minden...
Az amerikai témájú Mechano modelleket tessék elfelejteni, legalábbis mozdonyszinten. A kocsik jók, a mozdonyok nem a legjobak.... Itthon néha a börzén, de inkább külföldön. Bécsben a Brummi-nál érdemes nézelődni, illetve on-line az e-bay egy jó forrás még...
Az N méretü amerikai modellek még odakinn sem mindennaposak (a legnagyobb választék a www.walthers.com -on van, de beszerezni máshol érdemesebb).
A minöség viszont általában egységesebb mint a H0 modellek esetében, azaz nem igen vesz az ember zsákbamacskát. A modellek jelentös hányada nem amerikai eredetü (rengeted készül Europában, - Trix, olasz gyárak meg a Mehano - valamivel kevesebb Kinában - nacsak azota nem hordták oda az Arnold gépeit meg formáit).
Az USA-n kivül azonban elég bonyolult hozzájutni, mert a modellek nagy része az ottani márkák kizárolagos megrendelésére készül, igy a gyárto máshol nem árulhatja. (Csupán az a néhány USA modellekre specializált bolt terjesztheti - hivatlosan, akik modelljeik nagyobbik részét az USA-ból importálják - Old Pulman, Faether Products, USA trains, Brummi, Victor's stb.)
Arra gondoltam, hogy egy kisebb, kb a képen látható amerikai terepasztalt építek majd. Lehet itthon N - es amerikai vasútmodelleket kapni? Szoktam látni ilyet a börzén, de az áruk sem tűnik kedvezőnek és a gyártmányukat sem ismerem. Elég sok N - es modell van, sajnos az IHC N - es oldala nem jött be, a de a többit megnéztem, ott az áruk is OK. De az ottani ár mennyire felel meg az itteni árnak? A Mehano gyárt N - ben amerikai modelleket? Sajnos nekik sem jön be rendesen a veblapjuk.
Szerintem hátulról a harmadik képen egy ún. transfer caboose van, amit a két társaság közötti átadóvágányoknál használtak a tolatószemélyzet számára. Ez rendszerint valami kiszuperált teherkocsi alvázára biggyesztett kuckó volt.
Nálam az utolsó kép egy mozdony. Én arra a hárommal visszábbra gondoltam, az "Interesting piece of likely home made equipment, a transfer van if you will :)." Azon van létra elöl-hátul. Az sztem nem caboose, ilyet egy társaság sem mert volna használni. Talán valami rakománykisérő lakóládája lehet.
A caboose-ok nagyon rendben voltak tartva, szinte mint a lakások. Állandó személyzettel mentek, és ha a tehervonat menetideje meghaladta a személyzet munkaidejét, nem új személyzet szállt be a caboose-ba, hanem leakasztották a vonat végéről, és a másik személyzet saját caboose-át kapcsolták rá. Szép caboose látható a 9. képen. A narancs Pennsy, tán az első is az, nem látszik jó. Caboose-ra nem kell elöl-hátul létra, mert mindig a vonat végén volt, bár ezeken speciel van.
etwg: Sacrament!! óóó... :-))
(Vagy egy órát bámultam azt a mozdonyt. Tükröt tettek alá, a hasi berendezkedését is jól lehet látni. Nem is értem, hogy tud ott a képen valaki háttal ülni neki! :-)) Arra, ha jól emléxem, az SD90Mac (Big Boy mac) szerkezeti rajzát láthatja.)
Egy dologról meggyőzött: Amerikában minden lehetséges... (Az egyik képen egy faláda egy pőrekocsin: a láda elején és végén létra. Ha valaki épp mászna a teherkocsik tetején, és ehhez ér, és ha a láda be lenne zárva, tovább tudjon menni...)
Töltsetek le rola mindent amig lehet, mert sajnos a tulaj eléggé betegeskedik.
A könyveimben (Az egyik az amerikai jelzök gyüjteménye a háboru elötti idökböl, a másik meg az egyik Chicagoi vasut F1-es kézikönyve) ilyen áttekintehtöen nincs leirva, hogy hogyan is müködik a rendszer, inkább az, hogy hogyan kell reagálni.
Azt hiszem a fenti linken megtalálhato minden a kivánt szempontból is.
Az ötlet tkp. annyira jó és triviális, hogy akár nekem is eszembe juthatott volna...:-)))
Az az egy baj van, hogy tök hülye vagyok a szimulátorokhoz, nem tudom, melyik foglalkozik amcsival és melyikhez mi van és hol stb.? Ha neked esetleg megvan ez a doc file, akkor már csak annyit kell tudnod, hogy a mélcímem publikus. Ha nincs meg, akkor viszont közelebbi információknak örülnék, ami alapján könnyen és gyorsan megtalálom. (Sajnos most kib***szott sok melóm van, és nincs időm ilyen keresgélésre. )
A jelzőkről engem is érdekelnek mindenféle dolgok, nem tudom, hol és hogyan lehetne hozzájutni az infóhoz? Az etwg-féle könyvek is érdekelnek, de elsősorban a fényjelzők foglalkoztatnak. Nekem is van egy füzetkém (All about signal), de ez egy 1957-es Kalmbach kiadvány reprintje, és elsősorban az alakjelzőkkel meg működési elvekkel foglalkozik. Engem olyasmi érdekelne, hogy pl. egy konkrét néhány vágányos állomáson hol milyen jelző van és ezek mikor milyen jelzési képeket ad(hat)nak ill. egy egyszerű "siding" ki- és bejárati jelzői. Milyen variációs lehetőségek vannak, pl. csoport kijárati jelző? Van-e infó arra vonatkozóan, hogy az egyes vasúttársaságoknál milyen jelzés- ill. értelmezésbeli eltérések vannak (nem a jelző formájára gondolok ill. hogy "searchlight signal" vagy "háromlámpás" vagy ...)? Engem természetesen elsősorban a CP Rail érdekelne, pl. hogy a 1. képen (hátulról) látható nagy kupac jelzőn mi minden lehet, a 2. képen mi célt szolgál a baloldali jelző stb., stb., stb. ...
etwg: és mily módon lehetne betekintést nyerni azokba a könyvekbe? :-)) Természetesen csak egy általad meghatározott időszakra, ha már a vásárlást kizártad, ami gondolom magába foglalja az elajándékozás tilalmát is. Minden megoldás érdekel! :-))
hmsoft: >Ha azt mondjuk, hogy egy főjelző által adott jelzéskép sebességet határoz meg, de emellett azt is megemlítjük, hogy az adott jelzéskép azért van, mert a jelző mögött kitérőbe kell járni, és a kitérő tulajdonságai folytán ez azt a bizonyos sebességet jelenti, akkor voltaképp sebesség- és irányjelzést vonunk össze. Akkor a MÁV pl. nem von össze, mert nála van olyan jelzési kép, amely néhol a később következő kitérő miatt olyan, de néhol meg más miatt. De sztem nem véletlen, hogy miért pont ott találtál párhuzamot :-))
Zsebkönyv méretű jelzési utasítás: van szerencsém birtoklani a brit vasutak forgalmi ÉS jelzési utasítását, amely szintén zsebkönyv méretű, térfogatra kb. negyede a MÁV csak jelzési utasításának. Persze ilyen kis vacak, játékvasutakat működtető országoknak olyanban is elfér, míg a MÁV iszonyatos mennyiségű tudáshalmaza nagyobb könyveKEt kíván :-)) De ez itt kicsit OFF, bocs érte.
"A sokfogalmú jelzők sokfélék, van, ahol sebesség- és irányjelzési rendszert is megvalósítanak."
Keressünk párhuzamokat. :) A nagy én hideg ország hatályos Jelzési Utasítását nem nehéz beszerezni, nyomtatott változata felettébb praktikus méretű (zseb)könyvecske.
Ha azt mondjuk, hogy egy főjelző által adott jelzéskép sebességet határoz meg, de emellett azt is megemlítjük, hogy az adott jelzéskép azért van, mert a jelző mögött kitérőbe kell járni, és a kitérő tulajdonságai folytán ez azt a bizonyos sebességet jelenti, akkor voltaképp sebesség- és irányjelzést vonunk össze.
A kis zöld könyvecskében pedig csupa ilyet lehet olvasni. Vajon melyik tengerentúli vasúttársaság(ok) használ(nak) sebesség- és irányjelzést, amelyekkel feltételezhető ez a párhuzam?
Eddig sehol sem találtam leírást valamelyik amerikai vasúti jelzésrendszerről, mert ahány társaság, annyiféle. Most a legutóbbi TRAINS elég jó általános lerást ad, annyira tetszik, hogy ideírom.
A jelzőket a fogalmaik, a nevük és a jelzésük szerint határozzák meg. A jelző fogalma a megjelenése (pl. zöld), minden fogalomnak neve van (mint pl.: szabad), és azt jelzi, hogy a felé közeledő mozdonyvezetőnek mit szabad és mit tilos megtennie.
A jelzési képek és jelentések társaságonként változnak, de van egy Működési Szabályok Egyesített Kódja (Consolidated Code of Operating Rules), melyben: -Green: szabad, haladj -Sárga: közeledj, haladj, készülj fel a következő jelzőnél való megállásra, -Vörös: megállj.
(Ezek pont mint a magyar vasúton...)
A vörös kétfajta megállj lehet: abszolút és megengedő, a megengedőt egy szám vagy más jel jelzi, a vonatnak meg kell állnia, de továbbindulhat csökkentett sebességgel.
A villogás új fogalmakat fejez ki, a vill sárga: haladj, készülj fel, hogy a következő jelző mellett közepes sebességnél nem gyorsabban haladj el (az érték vasutanként változik, és ez a jelzés nálunk is ezt jelenti), A villogó vörös az abszolút jelzésnél: megállj, aztán lehet tovább haladni (ez kicsit olyan, mint egy kereszteződésben a minden irányban stoptábla, ami szintén van Amerikában).
A sokfogalmú jelzők sokfélék, van, ahol sebesség- és irányjelzési rendszert is megvalósítanak.
A brit vasutas topikban már feltettem ezt a kérdést a broit viszonyokra vonatkoztatva, de eddig semmilyen válasz nem jött. Hátha ti tudtok nekem segíteni!
Egy az óceán túlpartján élő személyszállításban dolgozó hasonszőrű emberke mint én (nem tudom ott van-e jegyvizsgáló, avagy mi van helyette, ezért írok hasonszőrűt), milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen, akár egészségügyileg, akár szakmailag, milyen vizsgákat kell letennie, meg kell-e ezeket újítania rendszeresen mint nálunk? No és persze mennyit keres, milyenek ott az előrejutási lehetőségek?
Összefoglalva minden érdekel, ami az ottani szeszával, és annak munkavállalójával kapcsolatos :-) Tudtok ilyesmiben valamit nyilatkozni?
Amit viszont ott nem írtam: nem én akarok ott dolgozni (bár ki tudja még mit hoz a jövő :-) ), hanem egyelőre érdeklődés szintjén szeretném összegezni a világ hasonló munkavállalóinak sorsát, aztán, ha kapok infót, még lehet, hogy valamiféle, íromány, dolgozat, tanulmány is kisülhet belőle. Sajnos eddig nem igen találtam erre vonatkozóan forrást, csak a német vasútnál annyit, hogy ott nem népszerű ez a szakma, nagy a fluktuáció, és nagy a munkaerőhiány, valamint a japánokról annyit, hogy arrafelé sűrűn cseréálgetik az egyenruhát :-)
Hát igen, így egy kicsit nagyra sikerült a téma! :-))) Elfelejtettem az engem jelenleg érintő korszakot pontosítani: tehát ami engem - most per pillanat - érdekel, az az 50-es/60-as évek. Persze tetszenek a régebbi vonatok is, szeretnék majd egy "heavy weight" gyorsot is, de ezt majd később.
Szóval a California Zephyr mellett szeretnék egy "smooth side" kocsikból álló szerelvényt is, lehetőleg korrekt kocsikkal. A bajom az - mint ahogy korábban említettem -, hogy az általam ismert gyártók (pl. Walthers, IHC, Rivarossi) egy-egy kocsit 5-10-...-30 festési változatban is kihoznak, amiből nyilván csak 1, de érzésem szerint max. 3-4 lehet korrekt, a többi az csak... (A Rivarossinál tudtommal az UP kocsik adják az alapot, tehát legalább egy szerelvényt össze lehet szedni.) Tehát én szeretném kideríteni, hogy az egyes, modellben gyártott kocsitípusoknak melyik az eredetije. Sajnos a gyanúm szerint jó esetben is csak 2-3 kocsit lehet azonos vasúttársaságtól összeszedni, azaz egy komplett - korrekt - szerelvényre semmi esély. Bizonyos kompromisszunra hajlandó vagyok, de ehhez is ismerni kellene az eredeti kocsikat, legalább fénykép alapján. Az általam eddig látott fotók nagy része vagy az egész szerelvényt mutatja, vagy egy kocsi részletét, ez alapján az egyes kocsikat nehéz összevetni a modell kocsikkal.
Csak példaként három fotó az általam óhajtott szerelvények egy kocsijáról (Walthers modell), esetünkben "természetesen" ugyanaz a kocsi a kedvenc festésekben (Empire Builder, North Coast Limited, és egy kis D&RGW csak úgy):
Na persze sok más is tetszene, de ezek a kedvencek...
A California Zephyr-t direkt nem soroltam fel a kérdéses vonatok között, mert:
1) Minden kocsija ismert számomra (típusok, nevek/pályaszámok, rajzok)
2) Ismert az alap vonatösszeállítás, fotókon látszik, hogy persze itt is gyakran eltértek ettől pluszba és mínuszba is.
3) A Broadway Limited gyártja az összes kocsit korrekt változatban, tehát ami miatt a többieket kérdeztem, az itt nem kérdés. A szerelvény beszerzésére hamarosan megteszem az első lépéseket. :-)))
"2th Century Limited" : a folyamatos fejlődés végére: the "Great Steel Fleet". Vontatta az áramvonalas Hudson és később dízelek is. A II. Világháború alatt minden indulás előtt kétszer fékpróbáztak, mert híres vonat volt, az ellene elkövetett sikeres szabotázsnak nagy lett volna a propagandaértéke. Kivédték, soha nem történt ilyen. És az utasokat a manhattani Grand Central Terminal-on mindig a híres 260 láb hosszú vörös szőnyeg fogadta.
Erre az expresszre külön neki készült kocsikat fejlesztettek, az Atlantic Shore és a Lake Shore longue kocsik csak itt jártak. Az 1948-ban készült Pullman kocsikat különleges elektropneumatikus fékkel is ellátták, bár lehet, hogy sosem működtek, a szerelvényben mindig voltak kocsik, amikbe nem szerelték be ezt a különleges féket.
A 20th Centuryben néha volt transzkontinentális kocsi, együttműködve a SF-vel, de ezt 1958-ban abbahagyták. Ugyane évben megszűnt az "all Pullman" státusza, mert normál ülőhelyes kocsik is kerültek bele.
Az ezzel (is) foglalkozó könyvben (Classic American Streamliners, Mike Schafer and Joe Welsh) nincs vonatösszeállítás, mert az mindig változott. Ha sok volt az utas, sok kocsi, sőt több szerelvény. A helyfoglalás függvényében a vonatösszeállítás (hálók száma, klubkocsik száma, stb.) is változott. A NYC-on kevesebb volt a kilátókocsi (a fölfelé), mert nem ment hegyek között (water level line).