Egyébként nekünk 33% csak az atomenergia aránya, szélenergiánk nincs, az angolnak meg van, sőt, neki jobb van, mert a tengeren ritkán van szélcsend, valamit mindig ad, arra már lehet alapozni, nem úgy, mint a magyar szélre, ami majdnem binárisan adja az energiát.
Az angolok máshogy számolnak, a 24GW az ma 50% körül lenne, de 2050-re számolnak a közlekedés, és a fűtés átállításával is, tárolással, és megújulóval már elég lesz a 25% atom részarány. A németeknél sem szokott 25GW-nál több szénerőmű üzemelni, rendszerint, csak nagyon ritkán.
Nem létezik és nem is létrehozható még elvileg sem olyan anyag, ami a centripetális erők akár csak egy százalékát is kibírhatná...
egy milliomod százalékát akartad mondani? (-:
okééééé....persze, hogy képtelenség. de kár pedig mert abban végtelen mennyiségű energia is tárolható, baktérium méretben is...de ha nem te lennél a másik oldalon próbálnám tovább gondolni, hogy ha mágnes tartja össze? szupravezető?
Meg ezeket vákuumban kell járatni - kényes, drága mechanikus berendezések. A sokszorosába kerül egy ilyen, mint egy akku, még egy négyszer ekkora kapacitású Tesla akku is a töredék költségéből megvan - és még ezek is alkalmatlanok gazdaságilag ipari léptékű tárolásra...
Autóba rövid idejű energia-tárolásra félhibrid üzemben például a Volvo azért lelkesen kísérletezett velük vagy két évtizedig, de végül feladták, arra jutottak, hogy ez soha nem lesz tartós és versenyképes megoldás.
Kár, mert relativisztikus sebesség tömeg már elég jelentős lenne. Mondjuk paks 1-2 pörgetné fel egy év alatt? (-:
Április elején a brit kormány bejelentette, hogy meg akarják háromszorozni az ország nukleáris energiatermelési kapacitását, ennek érdekében pedig új reaktorokat akarnak építeni. A tervek szerint 2050-re 24 gigawattra növelnék az ország nukleáris energiatermelését, ami a villamosenergia-szükségletük mintegy 25 százalékát fedezné.
Az angolok tudják, hogy nem fúj mindig a szél, és nem süt mindig a nap, ezért kell atomenergia is, ha nem akarnak sok gázt égetni.
:) ez tény. Ettől függetlenül a lendkerék ütőerén tartom a kezem. Azok a mesterek flexeltek, hegesztettek, fúrtak, csavaroztak, és nem lassult a csodagép.
Természetesen "kis betáplálással" nem lehet visszaállítani - azt az energiát (plusz a természetesen meglévő veszteségeket) mindenképpen vissza kell bele tolni, amit kivettünk belőle. A lendkerék egy energia-tároló, és nem termelő berendezés, természetesen messzemenően nem 100% hatásfokkal, és valójában meglehetősen gyér energiasűrűséggel.
Léteznek egyébként mágneses, súrlódásmentes csapágyazású, extrém nagy fordulatszámú megoldások, amelyeknek elhanyagolhatóan kicsi az energiaveszteségük, és az energiasűrűségük is egészen jó. Látszólag ezek ideálisak lennének akkuk helyett - ámde kivitelükből adódóan szigorúan stabil üzemre képesek csak (felpörgetett állapotban akár egy kis rezgés is katasztrófához vezethet !!), semmiféle járműbe sem alkalmasak emiatt, még vonatba-hajóba sem, a giroszkóphatásról már nem is beszélve - és megint csak nem mellesleg irgalmatlan drágák, drágábbak, mint az akkumulátorok...
Autóba rövid idejű energia-tárolásra félhibrid üzemben például a Volvo azért lelkesen kísérletezett velük vagy két évtizedig, de végül feladták, arra jutottak, hogy ez soha nem lesz tartós és versenyképes megoldás.
Az autóbusz másfél perces feltöltéssel maximálisan 6 kilométer megtételére volt képes. A feltöltés minden esetben egy-egy megállóban történt, az afölött elhelyezett gyorstöltő oszlopról. Tipikusan 4 kilométerenként építették ki a töltőpontokat az útszakaszok biztos megtétele érdekében.
Erre mondtam, hogy ha csökken a lendkerék forgása, azt egy kis betáplálással vissza lehet állítani.
Két ismerősöm van akik mérnökök, az egik gépész, van kereskedelme boltja is, központi fűtéseket szerelnek, hőszivattyúst is, semmi probléma vele amíg szóba nem kerül a nullponti energia. a másik energetikusa egy víz és csatornamű vállalatnak, azzal sincs semmi gond a munkájával, de vagy 20 éve barkácsol mágnesekből örökmozgót otthon. 1-2 ügyvéd van még ilyenem képben, az egyiktől volt nálam kölcsönbe 20 éve körül Egely György könyve a Tér technológia. Persze, hogy nem lehet annak alapján semmit se megvalósítani, mindnek az a vége, hogy kell még kísérletezni. (-: Sokan bele is mennek. )-:
Tipikus példa a lámpával megvilágított napelemre, a ventilátorral hajtott szélturbinára.
A csalás valószínűleg annyi, hogy van benne egy ótvar nehéz lendkerék, ha azt jól felpörgetik a kis motorral - akkor egy egészen rövid ideig jelentősen nagyobb áramot/teljesítményt tud szolgáltatni, mint az őt felpörgető kis motor - de ettől még az energiamérlege magától értetődően durván negatív lesz. Ilyen alapon minden lendkerekes rendszer "ingyen energiát" szolgáltat - ha figyelmen kívül hagyjuk azt a fázist, amikor bevittük a lendkerékbe az energiát...