A kártyában a szinglire egy másik szó a 'plank', illetve ritkábban a 'blank', bár nyilvánvalóan utóbbiból alakult ki, ami németül 'üres'-et jelent emlékeim szerint. Azt jelenti egyébként, amikor valamelyik színből csak egy lap van nálad. Nagyon sok német eredetű kártyás szavunk van (pl. tromf, skart, betli, durchmars), de a legtöbbje egyébként inkább francia.
A Zavada tipikus Békés megyei tót név. Viselői (illetve az az egy, akit ismerek) a 'zá voda', 'vízen túli, víz melletti' értelemben magyarázta, ő még gyermekkorában hall(hat)ott tót beszédet. Biztos persze nem vagyok benne.
A Lestyánról nekem is a növény neve jutott eszembe.
A Czápos név szerintem román, általam ismert viselője gyulai és tud románul. A Strifler pedig sváb név, ismerősöm tud is németül anyanyelvileg. Jelentését viszont egyiknek sem ismerem. A többi nevet köszönöm, bár kíváncsi vagyok, más is így gondolja-e.
A szingli megjelent a kártya zsargonban is. Nincs rá adatom, nem tudom, hogy a nagy kártyás irodalmárok korában benne volt-e már (akkoriban az alsózás dívott, az angolszász eredetű játékok később terjednek el), de lehet, hogy az 1913-as teniszhez kapcsolható forrás ideje "környékén" már jelen volt.
Teniszipari szakszóként van régi adata: Ebéd után teniszeztünk. Az udvarban volt árnyékos teniszpályánk. Szingliztünk a nagy Böskével, akinek gyönyörű mozdulatai voltak (1913 Babits: Gólyakalifa); Mikor borotválkozom, még nem tudom, hogy spanyol misztikus, expresszionista építész vagy szingliző tenniszpartner leszek-e (1935 Szentkuthy: Az egyetlen metafora felé).
Baseball: Ha az ütő játékos elütötte a labdát és ezután biztonságban elfoglalja valamelyik alappontot, akkor találatot (hit) ért el. Ha az elfoglalt alappont az első, akkor a találat egy szingli (single), ha a második, akkor egy dupla (double) és ha a harmadik, akkor egy tripla (triple) (1992 Tények Könyve).
Nem tudom, hogy Bridget Jones pontosan mikori, szerintem kb. egy évvel előtte már azért előfordult magyarul, de a mai jelentésre a legkorábbi nyomtatott adatom 2000-ből való: az a furcsaság derült ki, hogy a szinglik 90 százaléka viszonylag tartós kapcsolatban él; hosszabb távon a férfi szingli lesz a vesztes (2000 Népszabadság július 11.)
Korábbi adatok az Index fórumaiból (MNSz.-közvetítéssel) – érdemes megnézni, hogy az első előfordulások után még van más jelentés, ami aztán gyorsan kihalt:
Dátum: 1998/09/26 Rovat: Törzsasztal:Ragika - csak úgy Szerző: Ragika a szinglicsaj csak zuhanyozós szobát kapott, a szingligáj szobája meg az hátsökertre néz a szinglibula elkapott, hogy ö még sosem látott olyan bártahol igazi kantri muzik van
Dátum: 1998/10/21 Rovat: Törzsasztal:Quality of life Szerző: terembura Hidd el, egy szingli-vel állsz szemben.
Dátum: 1998/11/05 Rovat: Politika:NEMZETI ÚJ HELYEN-2 Szerző: zimber Várhegyi Attila úr egy szingli konkrétumot volt hajlandó elárulni - végösszeget.
Dátum: 1998/11/10 Rovat: Törzsasztal:Mackoul beszelni, azaz fantazia kontr... Szerző: zimber Nekem csak egy szingli rénem van (csikos). Az szokott utazni velem.
Dátum: 1999/04/16 Rovat: Törzsasztal:A világ legsúlyosabb weboldalai (part 2) Szerző: irokéz 21 ember közreműködése kellett az egy szingli HTML oldal elkészítéséhez.
További adat, hogy az 1994-es Bakosban ez a jelentés nem szerepel, de a 2002-esben már igen.
szorgalmasan olvasom a topikot, elejéről indítva, az 1800. hozzászólás környékén tartok, de még nem találkoztam a következő, közép- és dél-békési családnevekkel, melyek viselői rokonságomba és ismerősi körömbe tartoznak. Néhányról van elképzelésem, de kíváncsi vagyok az avatottabbak véleményére is. Szóval:
név, melynek viselője Felvidékről kitelepített magyar (identitású) családba tartozik.
Azonkívül számomra a leginkább érdekes (bár várhatóan a legkevésbé izgalmas múlttal rendelkező) családnév a
Boldizsár.
Biztosan az azonos keresztnévből származik? És annak mi az eredete? Olyan gyakori volt a középkorban, hogy megragadhatott apanévként? Vagy ellenkezőleg, olyan ritka, de azért ismert?
A válaszokat előre is köszönöm, megyek továbbolvasni... :-)
> Mindenesetre nem találtam olyan -li-vel magyarosodott szót, amely megtartotta volna itt az eredeti hanghosszát
Ez természetsen csak a felsőállású mgh.-kra (u, i, ü) vonatkozik. A bemutattam ilyen rövidüléses példákkal szemben küélön feltűnő, hogy az alsó-középső nyelváálású hangok hossza megmarad: rádli, kégli, ródli.
„Nem tudom pl. a stangli szó mióta van a magyarban, de én akkor találkoztam vele először, amikor nálunk megnyílt a Tesco.” Ez meglep, nekem az anyanyelvemmel jött. Legkorábbi adatként ezt találtam: Mihályi mama már sütheti is a stanglikat (1963 Rubin Szilárd: Csirkejáték, 48). Van egyébként sokkal korábbi Mikszáth-adat is, de teljesen más jelentésben: Küldjön Brassóból a fuvarostól egy stangli szagos szappant… (1895). És talán a legkorábbi szótározott előfordulás az ÉrtSz.-ben van, azaz 1960 körüli (idézi is a Mikszáth-példát):
stangli* főnév -t, -ja 1. Bő zsiradékkal készült tésztából sütött rudacska. Sajtos, sós stangli. 2. jelzői használat(ban) (elavult) Rúd, rudacska alakjában készült, ilyen alakú, ill. mennyiségű <dolog, tárgy>. Küldjön Brassóból, a fuvarostól egy stangli szagos szappant. (Mikszáth Kálmán) stanglis.
A jelentése mára már mintha nem ez lenne, amit az ÉKsz.2 demonstrál is:
stangli fn Konyha Rúd alakú (sós pék)sütemény. | Nem görbített sóskifli. [ném]
> 1. A gazdaságos bótnak van egy halom beceneve (Tesó, Tecsó, Lecsó, Tuskó, stb...) , persze azok ó-ra végződnek, ez adott volt a szó esetén, mint becéző elem.
A 3026-beli példád is mutatja, hogy ezek elsősorban lebecsülést fejeznek ki.
> 2. Lehet, hogy tisztelt anyósod nem is hallotta másképp. Nem csak a fiatalok használnak i-s becézést, bár tipikusabb. Vagy talán ő mozgófilmszínházba megy? :D
Olvasni azért tud, tehát leolvashatná azt, hogy Lidl. Ott a nyugati határszélen, ahol lakik, nem is lenne szokatlan úgy kiejteni. Ezen kívül arrafelé a Tesco nemcsak nagy, hanem kis ábécéket is üzemeltet, és soha nem mondja az anyósom, hogy Tecsó. Sőt, mondjuk arrafelé nemigen hallottam mástól sem ezt.
Másrészt kérdés, hogy miért nem hallotta az anyósom másként? Holott a felsoroltad Tesco esetén rengeteg van, a Lidl esetén pedig még az eredeti sem alig hallik. Az ilyen kizárólagosság azt sugallja, hogy valamiféle önkéntelen nyelvi folyamat van a háttérben. A mozi esetén az, hogy ez a szótározott alak és az elsődlegesen használt, semleges szó a fogalomra (a többiek nem semlegesek: a filmszínház irodalmias, a mozgó{kép/film}színház pedig bürokratikusan terjengős). A Lidl esetén pedig az, hogy ez képzés nélkül a várható magyar hangtani adaptációja a német szónak.
> Nincs biciki, meg stangi, meg ilyenek
A stangli nem tartozik ide, mivel a nazális van a zárhang előtt. A bicikli viszont szótározott és széles körben szó, ez erősen konzervál. Van viszont egy mellékalakja, amely nem szótározott, és szintén innen jő, de függetlenül a biciklitől: ez a cajgli. Ez önmagában mutatja a -li feloldás produktivitását (vö. cseh e.sz. cajgel, tb.sz. cajgle). A cajgli szó cajgla formájából való egyrészt a cajga, ami szintén az l kiesését mutatja.
A Lidl egyébként most lépett a rendszerbe, nincs olyan történeti hagyománya, amely megtartaná az újabb, -l-et "vesztő" tendenciával szemben a teljes alakot.
> Másrészt meg vagy százéves a példa. Én meg az -(e)l > -li szabály mai produktivitása iránt érdeklődöm.
Hozz további mai bekerülésű bajor-osztrák -l-s szót még, hogy vizsgálhassuk a problémát. (N.B. Nem tudom pl. a stangli szó mióta van a magyarban, de én akkor találkoztam vele először, amikor nálunk megnyílt a Tesco.)
Ezen kívül azt is fontos leszögezni, hogy ha tagadsz valamit, akkor állítanod kell: Mi lesz hát a mai magyarban a szótagértékű szóvégi német -l ~ -n formája? Vagyis mi a Lidl szerinted várható ejtése a köznép -- és nem a művelt értelmiség! -- körében, mi a /lidi/ becézetlen alakja? És ha inzisztálnál a /lídl/ mellett, akkor most te hozz még példákat...
Amúgy épen azon gondolászom, hogy a szingli mikori keletkezésű lehet a magyarban.
> A másik, ami miatt a lidli nem tetszik az az, hogy akkor hova tűnt a hosszú í? Ugyanis az áruházat én eddig csak lídlként hallottam emlegetni, amiből lídlit és lídit várnék
Szigorúan megkülönböztetendő egy idegen tulajdonnév idegen ejtését utánzó és meghonosodott neve. A /lídl/ ejtés az előbbi körbe tartozik, oda, ahol még az ajakkerekítés nélküli rövid ă is megmarad. Egyébként szvsz. rövid az i, még ha -l is van a szóvégen.
Amúgy meg elég aggályos a felső nyelvállású mgh.-k hosszát számon kérni, amikor még a magyar szavakban sincs egységes úzus, vö. d{i/í}csér. Mindenesetre nem találtam olyan -li-vel magyarosodott szót, amely megtartotta volna itt az eredeti hanghosszát, vö. krigli < n. ny. /kri:gl/ ~ Krügel, rigli < n. Riegel más felsőállású mgh.-val is: kugli < n. Kugel. Sőt az i más pozíciókban is a rövidülés felé hajlik, vö. spiné < n. Frau Spie. Szóval bármi is van, a rövid i a várható a magyarban (kiv. azoknál, akiknek a nyelvjárása ilyenkor "mindent nyújt".)
> Elképzelhető lenne, hogy [...]a Kémenes esetleg ugyancsak a szénégetőkre utal?
Nem mennék ilyen messze, óvakodnék egy konkrét motiváció felvetésétől.
> amiként a boksa szóból Boksa és Baksa családnevekről tudunk
Kálmán Béla a Baksa nevet a Bak személynév (< bak ’bakkecske’) képzett formái közt sorolja fel a Baka és Bakos társaságában (Baka = Bak + -a, Bakos = Bak + -s, Baksa = Bak + -s + -a; a képzők ismert régi kicsinyítő képzők).
Hobka: A nőnemű -ka végződés hímnemű családnévben alapvetően csehes összhatást kelt. Vlsz. a szláv régi Hoba személynév kicsinyített formáihoz tartozik, mint a Hobek, Hobík, Hobot stb. Az alapnév etimológiáját nem tudom, de nem tűnik szlávnak (talán német?)
Zsila: A szlk. žila jelentése ’ér = véredény, visszér; telér’ (nem ’ér = patakocska’!). A nevet mégsem közvetlenül ebből magyaráznám (bár ez sem zárható ki). Ellenben az -l particípiumképző sokszor megjelenik elsősorban a cseh névtanban, mint személynévképző, a csehben nem ismeretlen a nőnemű forma generalizálódása sem. Így végső soron a žiť ’él’ ige származéka lehet ’élő’ jelentésben (talán kívánságnévként). Ennek ellenére a név a jelenkorban szlovák területen a leggyakoribb.
A szó teste ugyanakkor megengedi, hogy régi magyar személynévnek tekintsük, vö. ? 1248: Syl, ? 1138: Sila, ? 1252 Syle.
Mucsi: Mindkét eddig felvázolt lehetőség elképzelhető.
Dobák: nyugati szláv név, amely az -ák személynév- (és nagyító) képzőből és a Dob- alapnévből áll. Ez utóbbi lehetséges etimológiájához vö. szlk. doba ’idő, kor’, dobiť ’agyonüt’, esetleg ďobať ’csipked, szurkál’.
Mégvalami: Én úgy vettem észre, hogy a meinl végéről inkább lemaradt az l -- főleg toldalákoláskor. Mondjuk elég brutál torlódás van: "menjünk a mejnlbe!". Lehet, hogy ezért, de mejnli-t sohasem hallottam...
Ezeknek kb. a fele releváns: http://www.google.co.hu/search?q=rafi+raiffeisen&hl=hu&lr=lang_hu&start=0&sa=N
Pl: Szlovákiai bevásárlás (Sturovó) - Index Fórum "Sajnos azt kell mondjam, hogy az itt olvasottak alapján a Raiffeisen lényegesen ... A rossz árfolyam oka az lehet, hogy a Rafi USD-n keresztül konvertál. ..."
Tecsó és tsai.: Pl: "Aztán mentünk a TECSÓ mindenkinek áruházba, vettünk fagyit meg kanalat, és beettük. Pedig tecsó gazdaságos fagyi volt, és még ennek ellenére messze überelte ..."
"Az 1. alatti példáid egyikéhez se volt szerencsém." Közben eszembejutott, hogy az Auchan - amikor éppen nem ósönnek nevezik - a madaras teszkó :D . Ld. még: szeőke kaúla.
Szerintem a Lidiben biztos benne van, hogy létezik ilyen magyar utónév. Tééényleg!
(Sz)maccs: igazad van, de nem lehetett kihagyni. Ja, elvileg az S-betűs nagyobb.
Nem állítom, hogy nekem van igazam, de nem győztél meg. 1. A gazdaságos bótnak van egy halom beceneve (Tesó, Tecsó, Lecsó, Tuskó, stb...) , persze azok ó-ra végződnek, ez adott volt a szó esetén, mint becéző elem. ( A Profi nekem is beugrott :) ) Bankból viszont van analóg példa: Raiffeisen > Rafi. 2. Lehet, hogy tisztelt anyósod nem is hallotta másképp. Nem csak a fiatalok használnak i-s becézést, bár tipikusabb. Vagy talán ő mozgófilmszínházba megy? :D 3. Hát biztos előfordulhat, mindenesetre nem nevezném tipikusnak. Nincs biciki, meg stangi, meg ilyenek. Másrészt meg vagy százéves a példa. Én meg az -(e)l > -li szabály mai produktivitása iránt érdeklődöm.
A másik, ami miatt a lidli nem tetszik az az, hogy akkor hova tűnt a hosszú í? Ugyanis az áruházat én eddig csak lídlként hallottam emlegetni, amiből lídlit és lídit várnék. A becézésnél viszont teljesen természetes a magánhangzórövidítés (Károly > Kari, szív > szivi, stb.)
> A latin diabolus-szon keresztül is jöhetett a szó, vagy ezt szándékosan nem mondtad?
Ezt szándékosan nem mondtam, mert messzire vezetne azt elemezni, hogy mi volt a közvetítő nyelv, és ekkor meg kellene különböztetnünk, a görög alapról építkező délszláv forrást, a latin alapról építkező nyugati szláv, valamint német közvetítéstől, ill. a közvetlen magyar átvételtől. Ezek helyett elégséges belátni, hogy ezek közül melyik eredményezhet gyáb- szókezdetet a magyarban.
> Hmm, a Lidl > Lidi szerintem egyszerűbben magyarázható az "szó eleje + i" becézési mechanizmussal (kovi ubi, depi < depresszió(s), koli , albi < albérlet ), nem? A Lidli forma egy kicsit meglepne...
Először: A Profi-n kívül [ ;) ] hány ilyen becézett szupermarketláncot ismerünk? Másodszor: A Lidi-t először az anyósomtól hallottam: ő nem abba a korosztályba tartozik, amelyik felvenné ezt a depis szóalkotási módot. Harmadszor: Én hallom a Lidli-t is. Negyedszer: megtaláljuk az -l- zárhang utáni kiesését másutt is, pl. n. Zwickel > m. cvikli > ciki.
Vigyáz ezzel a baksa - boksa azonosítással, mert az ótörök nyelvekben (amelyből a magyar nyelv is nagyon sokat költözött) a 'baksa' szó 'énekest, énekmondót' jelentett.
Jó ötlet ez a Much+i, én azért nem gondoltam még rá, mert nem hallottam erről a személynévről :) Megnéztem a magyar családnevekről szóló könyvben (címe nem ugrik be) és ott nem találtam semmit ha jól emlékszem. De köszi, utánajárok ennek az útnak is!
Különben létezett, egy példa: Balassi <- Balázsi <- Balázsé
