Keresés

Részletes keresés

torpi Creative Commons License 2000.11.15 0 0 462
Kedves Tamas!

Amit irtal ugy erzem lehetetlen, de ennek ellenere probalkozom mar ezzel a modszerrel. Egyenlore orulok, hogy ujra tudok utazni a metron. Van olyan aruhaz amelyikbe bemerek menni, de pl.: a westend citytol nagyon rosszul vagyok. Ha arra jarunk ismerosokkel en mindig megvarom oket a bejaratnal. Ha belegondolok, hogy pont ennek az aruhaznak szalljak esetleg a liftjebe? Hat...Nagyon tudok felni. Igyekszem elkerulni a lifteket, de mar lifteztem mostanaban. A hugom a 10-en lakik. Ilyenkor buszke vagyok magamra.
Vajon okozhatja ezeket a tuneteket az, hogy tavaly elott arokba borultunk a trabanttal es nem tudtam kikapcsolni a biztonsagi ovet, mert racsuszott az ules? Azt hittem fel fog robbani a kocsi, mert nagyon hangos volt. Menekultem, de nem sikerult.
Koszonettel Torpi.

Előzmény: Dr_Treuer_Tamas (461)
Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000.11.15 0 0 461
Kedves Torpi,

amit leírsz, az tipikusan az agorafóbiára jellemző, félelem attól, hogy egy zárt térben bentmaradunk, és rosszullét esetén (?) nem tudunk elmenekülni. Szép lassan, dezsenzitizálás módszerrel jól lehet magadnak is kezelni ezt a tünetet, egyszerűen ki kell választani egy gyakorlóhelyet (általában a legmegfelelőbb egy nyilvános bevásárlóközpont szűk liftje), és fokozatosan, naponta kell megpróbálni benne közlekedni, vagy ilyen zárt térbe bemenni, kezdetben kisérővel, majd egyedül és fokozatosan emelni a bent töltött időt, és a szervezet, a lelki apparátus előbb utóbb megtanulja, hogy nem szükséges alarmírozni az egész idegrendszert, mert nincs nagy baj.

Tamás

Előzmény: torpi (460)
torpi Creative Commons License 2000.11.14 0 0 460
Sziasztok!

Ami az almokat illeti, tudnek meselni. Arrol nem is beszelve, hogy holdkoros vagyok es neha nagyon furcsa dolgokat muvelek. Altalaban menekulok (azt hiszem ez a klausztrofobiammal lehet osszefuggesben) es ha ram szolnak felebredek. Az ablakhoz vagy az ajtohoz rohanok es kiakarok menni.
Szerintem ez azert is lehet, mert nekem mindenrol az jut eszembe, mi van ha bennt ragadok.
Pl.: egy betores elleni biztonsagi ajtorol az jut eszembe, mi van ha nem tudom kizarni es benntragadok. A villamoson, ha elmegy az aram, nem tudja kinyitni az ajtot es ott maradok, stb. Ez nagyon rosssz es rengeteg energia allandoan ez ellen kuzdeni. Az almok a valosagot tukrozik szerintem.
orpi.

Waratah Creative Commons License 2000.11.14 0 0 459
Köszi. Az angol nem gond.
De még jelcin is??? No, gondolhattam volna, a sok vodkájával!
Előzmény: kathy_gabor (457)
annavirag2 Creative Commons License 2000.11.14 0 0 458
Olyan is volt már, hogy engem akarnak megölni, olyan is, hogy meghaltam, de azt hiszem, azok a legnyomasztóbbak, amikor azt álmodom, hogy valaki, akit szeretek, meghal. Nem vagyok babonás, úgyhogy mikor felébredek, nem kezdek el rémülten telefonálgatni, hogy ugye megvagy, élsz még, de azért nagyon rossz érzés. Egyébként nem volt semmi trauma mostanában, nem halt meg senki közeli hozzátartozóm. Az igaz, hogy a haláltól mint ismeretlentôl igenis félek, de ezzel, gondolom, nem vagyok egyedül, és ettôl még nem kéne hogy rémálmaim legyenek. De azért elgondolkodtam a dolgon. Én mindenképpen valami régebbi okot keresek, mert a mostani életem szebb és boldogabb, mint valaha is volt.
Előzmény: Dr_Treuer_Tamas (454)
kathy_gabor Creative Commons License 2000.11.14 0 0 457
Kedves Waratah:
Off Kerdes: Itt vannak cimek errol a topic-rol
http://www.frii.com/~parot/dead.html
http://www.frii.com/~parrot/living.html
www.blarg.net/~charlatn/voices.html (irasok es versek depresszioban szenvedo iroktol es koltoktol).
http://depression.about.com/health/depression/msubjamous.htm
Itt van egy erdekes cikk Boris Yeltsin-rol es churchill's "Black Dog".
Sajnos ez mind Angolul van.
Waratah Creative Commons License 2000.11.13 0 0 456
kathy!!! off kérdés. Queen Elizabeth a mostani??
MOnetről sem tudtam, de akkor értem, hogy miért a kedvencem!!! NIxon..ezt sem hallottam még.
Előzmény: kathy_gabor (455)
kathy_gabor Creative Commons License 2000.11.13 0 0 455
Kedves Szivarvany:
Nagyon kerlek hallgass a Dr.Treuer-re es menj el egy psichiaterhez vagy egy pschologushoz. Ha sokaig tartana ezekhez bejutni beszelj a haziorvosoddal. En is voltam annyira depresszios, hogy a szenvedes mmiatt nem akartam tovabb elni. Kaptam segitseget es rendbe jottem. Nagyon egyutterzek veled. Sok hires es tehettseges ember szenved es szenvedett depresszioban, de rendbejottek mert kertek es kaptak segitseget. Nem vagy rossz tarsasagban. Sulyos depresszioban szenvedo hires emberek: Marlon Brando, Elton John, Janet Jackson, Audrey Hepburn, Queen Elizabeth, Winston Churchill, Ernest Hamingway, Franc Kafka, Claude Monet, Richar M. Nixon, Dimitri Shostakovich, Tennesse Williams, csak egy tizede a listanak. Nem szabad feladni az eletet mert van segitseg.
Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000.11.13 0 0 454
Kedves Szivárvány,

Leírásod alapján azt gondolom, hogy érdemes "real time" szakemberhez fordulnod, alább a fórumban sok ilyen helyet megneveztünk, ahol készséggel segítenek pszichiáterek, pszichológusok, hogy a prolémáidat átbeszéld. Sajnos így felváltva beszélgetve nem lehet gyors és hathatós segítséget adni, maximum az érzéseinket tudjuk megosztani, és biztatni tudunk, hogy hogyan merre, meddig., mint ahogy a többiek hozzászólását is láthatod. Sajnos nem tudjuk, hogy mitől vagy "kiégett", alapvetően hány éves korodtól vannak ezek a bajaid, fiú vagy vagy lány, volt-e már korábban is ilyen helyzet, akkor azt hogyan oldottad meg stb. Ha a kedvesed támogat, mint ahogy írod, akkor szerintem hallgass rá, biztosan ő is azt fogja javasolni, hogyha nem javul a helyzet, hogy menjetek el pszichológushoz, vagy pszichiáterhez.

Annavirágnak: az álmokat általában elfelejtjük, hacsak nem jegyezzüz fel őket közvetlenül a felébredés után. Mindenki álmodik, az is, aki nem emlékszik rá, csak neki jobban működik a törlés. Az álmokat lehet stzimbólikuan is értelmezni, vannak elméletek, amelyek szerint egyszerűen csak a napközben képződött lelki salakot zanzásítják és távolítják el a tudatból, de kétségtelen az is, hogy a visszatérő rossz álmok nagymértékben tudják zavarni a napközbeni állapotunkat is. Ha a halállal kapcsolatban vannak visszatérő álmok, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy mi lehet az az esemény, vagy történés, aminek kapcsán ez a dolog most valhogy aktuálissá lett a témában, illetve azon is, hogy nincs-e tartós stressz rajtunk mostanában, amitől kicsit kilátástalanabnak érezzük a dolgokat.

Tamás

Előzmény: szivárvány (453)
szivárvány Creative Commons License 2000.11.13 0 0 453
Szia Felicitász!

Hogy vagyok? Padlón. Nem tudom, mi tart össze még. Nem tudok aludni, ráz a hideg, nem tudok sírni se, elegem van, fáradt vagyok. Az jó, ha a kedvesem az ölébe vesz és hagy ott lenni. De ezt meddig csinálhatom???
Persze hogy sok, és már két és fél éve elkezdtem kiégni, csak erőltettem. A szüleim nem tudnak semmiről (kollégista vagyok). Az átlagom sokat romlott, csak azért nem feltűnő, mert még így is elég jó. Semmi nem megy úgy, mint korábban. A kedvesemet se tudom igazán boldoggá tenni.
Menekülni szeretnék, mindenki hagyjon ki a játékból, jó lenne egy hétig aludni, de pl. két hete nem voltam egyetemen és nem lóghatok többet, pont elég volt az önsajnálatból itt is.

Kedves Doktor!
Tudsz nekem valamit mondani vagy segíteni?

szivárvány

Előzmény: Felicitász (449)
Felicitász Creative Commons License 2000.11.13 0 0 452
Kedves Annavirág2

"a halálról szólnak" meghalsz, Te ölsz vagy Téged ölnek?
Most bevillant nekem egy kérdés: lehet valami, amit ébren elnyomsz vagy tabu vagy trauma (volt) és egy tudatos szembenézés egyelőre elviselhetetlen lenne... a közel-kerülés, feldolgozás gyakran kezdődik meg az álmainkon keresztül, ott sok minden megoldódhat tudattalan szinten (és talán nem is kell mindent feltétlenül felszínre hozni), amit ébren nem bírnánk ki.

Felicitász

Előzmény: annavirag2 (451)
annavirag2 Creative Commons License 2000.11.13 0 0 451
Köszönöm a jótanácsokat. Egyébként a "hétköznapi okokat" ki lehet zárni, a vacsorát is, meg a horrorfilmet is. Ezzel kapcsolatban még annyit, hogy nem kell nekem horrorfilm ahhoz, hogy "felzaklatódjak", a leggyengébb akciójelenet alkalmas arra, hogy jól beijesszen. Ezért aztán nem is nézek ilyeneket. Ez aztán, gondolom, ördögi kör, mert így nem vagyok hozzászokva a durva jelenetekhez, és ha mégis ilyen kerül elém, hát...

Mindig színesben álmodok, a legtöbbször határozottan emlékszem, hogy ez vagy az milyen színű volt. És mindig elég bonyolult a történet, nem hétköznapi, hanem valami különleges szituációba csöppenek. Egy-egy rossz álom után vagy azonnal felébredek, és akkor elég nehéz visszaaludni, vagy reggel ébredek rosszkedvűen. Ideges vagyok, frusztrált, minden idegesít, és állandóan eszembejutnak az álom részletei. Néha egy-egy új részlet is "beugrik", amire mondjuk reggel nem emlékeztem, és a délelôtt folyamán eszembe jut. Nem szándékosan rágódom rajta, egyszerűen nem tudom kiverni a fejembôl, elô-elôjön.

Ami a rossz álmaim többségében közös, az, hogy valahogy a halálról szólnak.

Előzmény: Felicitász (448)
Flora Creative Commons License 2000.11.13 0 0 450
Rossz álmok:
először a legegyszerűbb megoldással kezdd: nem eszel este túl későn vagy túl sokat ?

Ha nem, akkor én is kíváncsian várom a választ, mert mostanában én is rémálmokkal küzdök, és ezért reggel tök fáradtan, kimerülten ébredek, mintha nem is aludtam volna. Nagyon rossz, mert utána egész nap fáradt vagyok. Egy hete kipróbáltam a levendulaolajat, nagyon jót tett, a párnára is lehet cseppenteni belőle, hogy éjszaka érezd, nyugtató érzés, azóta nincs minden éjjel rémálmom, csak sokkal ritkábban. Próbáld ki !

Előzmény: annavirag2 (447)
Felicitász Creative Commons License 2000.11.13 0 0 449
Kedves Szivárvány

Azt írod: "nem vagyok alkalmas..." és közben mintha minden OK lenne. Értem, hogy ez az ellentmondás a fő probléma, az jut eszembe, hogy talán sok egy kicsit a teher, ami rajtad van, és nem tudod már cipelni.
(Az is lehet, hogy nem több, mint korábban, csak elfáradtál, és most épp nem bírod, csak úgy érzed, hogy kellene, és emiatt gyötrődsz... )
Hogy vagy most? Írjál még...

Felicitász

Előzmény: szivárvány (445)
Felicitász Creative Commons License 2000.11.13 0 0 448
Kedves Annavirág2

Álmokban sem vagyok szakértő, csak azt írom, ami eszembe jutott... Egy "minden rendben"-élet is tele lehet stresszel - a jó teljesítményhez meg a konfliktusok elsimításához stb. is nagy energia kell és sok feszültséggel is jár - , és az álmaid talán éppen azt "dolgozzák ki", ami a napból még Benned maradt.
Lehet, hogy a rossz álmok (egy határig) éppenhogy segítenek abban, hogy minden rendben legyen.

Másrészt meg... Ha van egy-két visszatérő rémálmod, az valami komolyabb gondot is jelezhet, gyerekkorit is, de mostanit is. Mindenkinek van egy saját magára jellemző szimbolikája, belső nyelve, megpróbálhatod a saját "szótáradat" felderíteni. Pl. hogyan viszonyulsz egyes színekhez, állatokhoz, tárgyakhoz, milyen emlékek kötődnek ilyen helyszínekhez, mint tópart, kert, kút, erdő és hasonlók. Írogathatsz álomnaplót, ha komolyabban érdekel, egy idő után érdekes összecsengéseket fedezhetsz föl, visszatérő motívumok stb.
És segíthetnek a szokásos "közhelyes" párhuzamok (Jung és mások összegyűjtöttek jó néhányat), mint ház-én magam, és ezen belül pince, ablak, szobák, ágy, ilyenek.

Fekete-fehérben vagy színesben álmodsz? És mikor egész napra agyoncsap egy rossz álom, akkor ez hogyan történik? Eleve rémülten ébredsz és nem tudsz aztán magadhoz térni, vagy eseménysorokra emlékszel és ezek ülnek rá a gondolataidra, vagy hogyan?

(Továbbá: szoktál este az ágyból horrorfilmet nézni? Mert az is számít, hogy mivel mész aludni, és mikor...)
Írjál még, meg biztos másoknak is lesz ötlete.

Üdv:
Felicitász

Előzmény: annavirag2 (447)
annavirag2 Creative Commons License 2000.11.13 0 0 447
Kedves mindenki!
Az álmokkal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Mi lehet az oka, hogy sokszor rosszat álmodok, pedig az életemben jelenleg minden rendben van? Gondolom, ez is, mint minden, visszavezethetô a gyerekkorra, amikor is nem volt "minden rendben". De ha így van, akkor mit lehet tenni ellene? Mert ezek az álmok tönkre tudják tenni az egész napomat. Elôre is köszi a segítséget.
szivárvány Creative Commons License 2000.11.13 0 0 446
Ja, köszönöm, énisdepisvagyok, a szakirodalmat. Nem volt benne forradalmi újdonság, csak jólesik nem egyedül lenni.
sz
Előzmény: énisdepisvagyok (443)
szivárvány Creative Commons License 2000.11.13 0 0 445
Szia Doktor és Mindenki!

Az egyik baj az, hogy nem tudok (idejében) segítséget kérni, csak kínlódom és kész. És nehéz is írni arról, amikor minden abszolút csődnek látszik, és nyertél, Felicitasz, FÉLEK. Pl. attól, hogy mindenki azt hinné, hülyéskedem. Élen az egyetemen, harmadévesen külföldi konferenciák, évek óta egy mesebeli herceg fehér lovon, aki imád és a tenyerén hordoz. Átlagos ahogy kinézek, arra se nyavalyoghatok, hogy nincs hajam vagy elhíztam. A családomat hagyjuk, de még az is átlagos, nem váltak el, semmi tragédia sötét árnyéka nem vetül a ... mindegy.
Nem vagyok alkalmas az életre, elhagyom magam, aztán jönnek a határidők, meg a kedvesem ijedt arca, hogy mi történt velem.
Nem vagyok alkalmas arra, hogy szeressek és szeressenek.
Persze ez kívülről nem látszik.
Kívülről semmi se látszik.

szivárvány

Előzmény: Felicitász (444)
Felicitász Creative Commons License 2000.11.11 0 0 444
Kedves Szivárvány

Csatlakozva énis-hez: próbálj meg írni arról, ami elviselhetetlen a számodra. Hátha tudunk rá valamit mondani...
Második lépésként...képes lennél arra, hogy a nem-virtuális környezetedben segítséget kérj valakitől?
Még ha reménytelen és fájdalmas is most, vagy nagyon félsz is valamitől, maradj életben.

Felicitász

Előzmény: szivárvány (441)
énisdepisvagyok Creative Commons License 2000.11.11 0 0 443
Kedves Szivárvány,

ez az almadolog /sokunknak/ ismerős/,
de az ördög, mint mindig, most is a részletekben van...

Te mikor, milyen helyzetben, kik előtt, és mióta érzed ezt?

mesélj, hátha együtt többre megyünk, egyébként meg hálistennek orvos is van a fedélzeten:)))

amugy ha netalán komolyan szuicid lennél, azaz öngyikossági gondolatok foglalkoztatnak, tárcsázd föl itt a Törzsasztalon a www.depression.com nevet viselő topicot, ahol találsz többek között ilyen helyzetre illő szövegeket is.

a világ attól ugyan nem áll meg forgásában, de neked talán egy kicsit könnyebb lesz.

meg nekünk is, akiknek ez a mániánk, hogy gázos lelkiállapotú netes társainknak probálunk segiteni.

ja, és jó hogy idejöttél:)))

énis

Előzmény: szivárvány (441)
Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000.11.11 0 0 442
Kedves Szivárvány,

azt írod: ..."olyan az életem, mint egy kívül szép, belül rothadt alma..." Ez valami olyasmiről szól nekem, mintha nagy energiákat kéne fordítanod arra, hogy a problémáidat a környezet elől elrejtsd. Ezzel a stratégiával sokan vannak így, de sajnos hosszútávon nagyon lemerítő tud lenni, és előbb-utóbb kiábránduláshoz vezethet. Érdemes lenne azt végiggondolnod, hogy mi vezetett ehhez a kettősséghez, és mi tartja fenn ezt a helyzetet. Ha írsz róla részletesebben, biztosan lesz hozzá a többieknek is egy-két szava, saját élménye...

Üdv,

Tamás

Előzmény: szivárvány (441)
szivárvány Creative Commons License 2000.11.11 0 0 441
Sziasztok

Azt hiszem, Ti tudtok nekem segíteni. Az a problémám, hogy kísért az öngyilkosság, már elég hosszú ideje, és félek, hogy valami hülyeséget teszek egy elborult pillanatomban.
Olyan az életem, mint egy kívül szép, belül rothadt alma. Mindenki azzal van elfoglalva, amit lát, csak én tudom, hogy az egész nem igaz, nem hazudok, csak valahogy így alakult, rajtam maradt, hogy okos vagyok, sikeres, erős, tehetséges, és már nincs visszaút, csak az összeomlás.
Tudtok nekem valamit mondani?
szivárvány

Felicitász Creative Commons License 2000.11.11 0 0 440
Kedves Borsószem princess!

A környezetedben levő agykontrollosok miket mondanak, amikor dicsérik a módszert? Főleg az érdekelne, hogy mennyire tartósak az eredmények, mert én is kipróbáltam anno, és azt tapasztaltam, hogy a koncentrálási, tanulási, stb. képességeim nagyon sokat javultak, de lelki-érzelmi szinten minden változás igencsak átmenetinek bizonyult...

Felicitász

Felicitász Creative Commons License 2000.11.11 0 0 439
Áá, azért annyira nem súlyos a dolog, egyrészt mire ideér a készülék, biztos, hogy legalább egyszer kisüt a nap :-), másrészt általában egy kirándulástól stb. már jobban szoktam lenni. Az is mindig segít, ha nem megyek be az egyetemre :-), hanem inkább alszom egyet.
Akkor zavar, amikor két-három napnál hosszabb ideig tart és épp nincs lehetőség arra, hogy enyhítsek a présen. Épp ezért is kérdeztem meg, hogy hol a határ a szokásos téli ködundor és az orvosi eset között - ha utóbbi mégoly közismert jelenség is...

Örülök Eszter hogy hallani Rólad.

Előzmény: babarczyeszter (438)
babarczyeszter Creative Commons License 2000.11.10 0 0 438
Szia Felicitász!

Mielőtt gyógyszert kezdtem volna szedni, én is erősen napfény-függő voltam.

Most is úgy veszem észre (bár a gyógyszer alapvetően és folyamatosan karban tart), hogy szürkébb, egyébiránt pedig rosszabb napokon jót tesz, ha minél több halogén lámpa ég a lakásban, olyat is csináltam már, hogy közvetlenül az ágy mellé állítottam egy halogén asztali lámpát, és "napoztam".

Amerikából lehet rendelni ún. hajnalgépet, ami természetes hajnali fényeket produkál, és állítólag nagyon jót tesz SAD esetén. Biztos drága, de ha érdekel, meg tudom adni a cég nevét.

szia

e

Előzmény: Felicitász (432)
Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000.11.09 0 0 437
Kedves Felicitász,

az évszakoktól függő depresszió, más néven SAD (seasonal affective disorder) közismert jelenség, és nagyon jól reagál serotonerg antidepresszánsokra, és fényterápiára is. Ezért például ebben az időszakban beiktatott síelés "nagyfényű", havas helyeken kifejezetten boldogító lehet. Fényterápiás készüléket is szoktak használni, nekem nincs ilyen. Az állapot a fény hatására megváltozó melatonin tartalom és lebomlás szerotoninnal összefüggő hatásával magyarázható.

TiNa-nak: ez az elalvás körüli ijedtség gyakran előfordul, érdemes nem nagyon kifárasztani a szervezetünket, mert sajnos a vegetatív idegrendszerünk nem szereti az ilyesmit, és könnyen megtréfál egy kis rosszulléttel, amitől aztán még jobban megijedünk.

Yoo-nak: A kognitív pszichoterápia elsősorban a fóbiák és a depresszió kezelésére hasunálatos módszer, pontosabban a kognitív- viselkedésterápia. Az elve az, hogy nem a személyiség élménymódját kell gyógyítani, hanem a tüneteket, azaz ha a viselkedésben ez megragadható, akkor azt kell megszüntetni, átalakítani. Emiatt egy elég struktúrált módszerrel megpróbálja a páciens automatikus gondolatait, nem adaptív kognitív sémáit lazítani és alternatívásítani. Részletesen lásd Tringer - Mórotz : Klinikai viselkedésterápiák.1986.

Az agykontrollról: a módszer önmagában nem más, mint ismert módosult tudatállapotban végzett terápiák elegye, amivel főleg az a baj, hogy nem hozzáérték alkalmazzák, és nem veszik figyelembe, hogy ki milyen igénnyel megy a tanfolyamra. Általában az is baj, hogy csoportos formában zajlik, amitől kevésbé lehet figyelni az egyénre, és ha valaki "elszáll" akkor már persze senki nem törődik vele.

Tamás

Előzmény: Felicitász (432)
Yoo Creative Commons License 2000.11.09 0 0 436
Dear Doki!

Mondana pár szót a kognitiv terápiáról? Ki az, akinek ezt javasolják, illetve mennyi idő alatt hozhat eredményeket? (persze tudom, hogy esettől is függhet, de nagy általánosságban, mondjuk)

Lehet, hogy bután fog hangozni a következő kérdésem, de talán nem vagyok egyedül a problémámmal. Mit javasol, hogyan küzdje le valaki ellenérzéseit a terápiával kapcsolatban, ha az ellenérzés abból fakad, hogy egy-egy konzultáció komoly érzelmi megterhelést jelent, amit utána nehezen tud otthon kezelni, és úgy érzi, rosszabb állapotba került, mint előtte volt?
Főképp, hogy az illető tisztában van azzal, hogy valamilyen segitségre feltétlenül szüksége van ahhoz, hogy normális(abb) életet tudjon élni.

Válaszát előre is köszönöm,

Yoo

Törölt nick Creative Commons License 2000.11.09 0 0 435
Az agykontrollról ...

Én is azt hittem, hogy az agykontroll segít a depresszión. Az egyik ismerősöm, miután annyi minden jót hallott tőlem róla, be is iratkozott, el is végezte.

Egy évvel később egy skizofrén jellegű állapotba került, elég szörnyű volt, négy napig nem jutott el orvoshoz, mert mndenki azt hitte hülyéskedik és majd abbahagyja.

Két hónapot töltött kórházban, négy hónapig volt munkaképtelen.

Amikor szóba került az, hogy meditálhat-e avagy sem, illetve szóba került az agykontroll, kiderült, hogy csak azoknál az embereknél hatásos, akiknek relatív kevés feldolgozatlan szorongásos állapotuk van és nem hajlamosak pszichiátriai "betegségekre", nincs szükség az ún. regresszív állapotok kontrolljára.

Mellesleg meg is kérdezik tőled agykontroll tanfolyamon, hogy álltál-e már pszichiátriai kezelés alatt és aláírod, hogy nem.

A baj az, amikor kiderül, hogy ugyan nem álltál sosem, de ez megtörténhet veled.

Nem tudom pontosan hogyan működik az agykontroll, a lényeg talán az, hogy úgy módosít hozzáállást, attitűdöt, hogy az előtte való sérüléseket, azok tagadását, az ellenállást nem dolgozod fel előtte, és a tanfolyam közben téged ért érzéseket sem.

Az agykontroll így csak tüneti kezelést jelent, rövid időre hatásos, míg az alapproblémát egyes esetekben hosszú távon súlyosbíthatja, hiszen nap mint nap úgy kelsz fel, hogy "egyre jobban" érzed magad és ez meggátol abban, hogy szembesülj a problémával és a saját ellenállásoddal ezzel kapcsolatosan.

Lehet hogy igaz, lehet hogy nem. Lehet hogy direkt kapcsolat van az előidézett állapotok között- amik mindig később jelentkeznek - lehet hogy nem.

Átlagban azonban segít, legalábbis az én környezetemben nagyon sok agykontrollos van, és csak egyikőjüknek volt "pech-je".

B princess

Előzmény: TiNa (430)
TiNa Creative Commons License 2000.11.09 0 0 434
Szia Felicitász!

Tényleg olyan jó, hogy süt a nap, sokkal vidámabb minden. Én se várom a telet, bár nem utálnám ennyire, ha nem a városban kéne átélni. De érdekes, hogy amikor jön a tavasz, és el kezdenek csicseregni a madarak, először annyira idegesítenek, frászt kapok tőlük. Azért nem olyan rossz a téli csend.

Nekem is lenne egy kérdésem a doktor úrtól:
Előfordul néha, hogy ha sokáig maradok fent, a fáradság olyan hirtelen tör rám, hogy úgy érzem beszélni se birok és mindjárt elájulok. És miután lefekszem aludni bizonyos időközönként erős hullám szalad végig a szívemen, vagy az egész testemen, amitől persze nem tudok elaludni, és amúgy is elég rémisztő az egész. Ezt mind az elmém teszi velem?

TiNa Creative Commons License 2000.11.09 0 0 433
Szia Torpi!

"De jó", megint ismerős problémákról olvashatok.
Ugye mekkora hatalma van a gondolatoknak, a képzelőerőnek, hogy ilyen rosszul tud lenni tőlük az ember? Gondolom azért nem mersz külföldre vagy vidékre menni, mert azon jár az eszed, hogy onnan, ha baj van hogy jutsz haza. Vagy más valamitől félsz?
Tényleg jobban tudtál lenni attól, hogy olvastál a problémádról?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!