2014 ápr 29-én este napfogyatkozás Tasmániában (ausztrália).
A hatás vízszintes, csak torony kellene hozzá. De olyan jó torony mint a lakihegyi nemnagyon van (= 307 m, nagyon magas, egy ponton támaszkodó, nem rigid). A magas épületekkel is működhet valamelyest, ilyen van nekik 350 méteres is. Ja, és akarat is kellene hozzá. Na ebből van a legkevesebb. Pedig az egész kisérlethez nem kell más csak egy teodolit.
Azzal a precizitással amellyel Einstein megfogalmazta őket, sajnos nem tudom idézni - helyszűke miatt. Ehelyett konyhanyelven sorolom az elmélet jelen témánkba vágó tételeit.
Tehát a relatíve mozgó testek bizonyos fizikai jellemzőire vonatkozó tételek egy szűkebb csoportja következik:
"Az elméletből ez nem következik. Ez a te külön-bejáratú véleményed."
Az elméletre támaszkodva cáfollak:
Nyugvó rendszerhez kötött megfigyelők azt észlelik, hogy a rendszerükből megfigyelt gyorsuló mérőeszközök bizonyos fizikai jellemzői megváltoznak a gyorsításuk folyamán.
Az elmélet tételeinek alkalmazásával e fizikai jellemzők kiszámíthatóak.
Úgy vélem, az illendőséget nem rajtam kellene elsősorban számonkérned ilyenformán:
Szerintem inkább ilyesfélét illett volna írnod: Még nem sikerült arra a következtetésre jutnod, amelyre Hírmérnök topiktárs jutott.
Ezt te írtad a 63374-ben:
Az elméletből az következik, hogy mérőeszközeid ezalatt - tudtoddal, vagy anélkül - olyan változáson kellett keresztül menjenek...
Az elméletből ez nem következik. Ez a te külön-bejáratú véleményed. Ha már az illendőséget hánytorgatod, akkor illendő lett volna jelezned, hogy szerinted.
Elolvastam a linkelt cikket (Fizikai Szemle), az se semmi, van olyan mint Astrojan "elmélete"...
Na nekem is sikerült megtalálnom. A hőtágulásos effektusra tett megjegyzésemet visszavonom. Tényleg nem tudom, Astrojan mitől lett boldog, mert a magyarázatot az áltrel-ben vélik megtalálni Astrojannal ellentétben.
Kétségtelen hogy a legjobb drótkötelekkel kikötött adótoronnyal gravitációt mérni. Mi is lehetne ennél megbízhatóbb... A műholdakkal csak a gond van, még az órájuk se úgy jár ahogy kellene.
A Fizikai Szemle az 1999 aug 11-i Napfogyatkozás alatt történő méréseket összegzi, amikor a Nap magasan áll 13 órakor. Ez az időpont a magasan álló Nap miatt kevéssé alkalmas a torony dőlésének megfigyelésére, mert a gravitációs változás csaknem felülről éri a tornyot, ezért a lakihegyi torony dülöngélése kicsi, a 7. ábrán láthatóan csak maximum 6-7 cm.
Az 1961-es fogyatkozás kora reggel volt, a toronyra merőleges irányból, csaknem vízszintesen érte a tornyot a gravitációs változás, ezért a torony dülöngélése megdöbbentően látványos volt a maga 65 cm-es összesített kitérésével.
Az csak természetes, hogy téged a sokkal rosszabb körülmények közötti mérés fogott meg, ahol a torony dőlése sokkal kisebb amplitudójú, mert az erő (változása) felülről érte a tornyot, másrészt a hőmérséklet változása is jelentősebb hatással lehetett a feszítő kötelekre. Maga a teodolitos leolvasás hibája is kb 2 cm.
Ami a relelmet illeti az az 1961-es fogyatkozás totalitásakor bekövetkező torony elhajlás, méghozzá a Nap-Hold rendszertől ellentéstes irányba.
Azért az nem semmi, hogy egy sima hőtágulási effektusból gravitációs elmélkedést csinálsz.
Szerintem a hozzád hasonló nagy elméről szól a következő anekdota:
Egy kutató megtanít egy bolhát, hogy ha koppant az asztalon, akkor a bolha ugorjon. Vizsgálatai közben kitépi a bolha egyik lábát, majd koppant az asztalon. A bolha, kicsit ványadtabban, de ugrik. Így tesz ezután a kutató, szépen egyenként kitépi a bolha lábait és feljegyzi, hogy hogyan reagál a koppantásra. Mikor az utolsó lábát is kitépte hiába koppant, a bolha nem reagál. Fel is jegyezte, hogy a bolha a lábával hall, mert ha az összeset kitépik, megsüketül.
Na jó, ha már cáfolat, tegyük ebbe a topikba: a relelm tanításával ellentétbenNapfogyatkozáskor (= fedéskor) a Földfelszínre ható gravitációs erő növekszik. A két test (Nap és a Hold) gravitációs hatása nem összeadódik, hanem kisebb lesz.
Ebből hogyan sikerült azt a marhaságot kolvasni, hogy c+c=/=2*c ?????
Ha gondot okozna a betűk jelentése: (Két tárgy azonos irányban mozog)
Az állónak tekintett vonatkoztatási rendszerben w sebességgel mozog az egyik tárgy, amihez képest a mozgó tárgyról mérve v sebességgel mozog egy másik tárgy.
W az állónak tekintett rendszerből mérhető sebessége a második tárgynak.
Amit te 'valóság' alatt értesz, az tkp az úgynevezett 'hétköznapi intuíció', ami nem más, mint az abszolút tér és abszulút idő. (Hátha annyi év után most érünk el egy áttörést... vagy, ha nem, akkor esetleg hollókat fogok tanítani víz alatt repülni.)
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel.
Miféle abszolút térrel meg idővel? Nincs semmiféle abszolút tér, abszolút idő, sőt abszolút meg nem abszolút téridő sincs,
a specrel a valósággal nincs összhangban,
logikai hiba van benne. Amíg a c+c =/= 2c, ami a matematika megcsúfolása, addig a relelm nyilvánvalóan téves leírása a természetnek, mégha annyira kedves is nektek a pecrel. :)
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel. (Igaz, hogy a topik megnyitásának pillanatában is pont ugyanitt tartottunk, szóval komoly fejlődésről nincsen szó.)
..a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem?
Nézd meg hol tartanak a fotonok mondjuk 1 év múlva. Az egyik foton ment 1 fényévet, a másik foton szintén ment 1 fényévet az ellenkező irányba. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fotonok 2 fényév távolságra jutottak egymástól összesen 1 év alatt.
Egymáshoz képest a sebességük pontosan 2c. Ezért nem szeretnek koordinátarendszert tenni a fotonra, mert akkor kibukna a relelm tarthatatlan bugyutasága. De ne tegyél rá koordinátarendszert,
csak számold ki, 1+1=2.
De az sem rossz ha a lézerfény egy fotonjára ülsz és nézed a szomszéd fotont ott van e melletted egy hét múlva, egy hónap múlva, egy év múlva vagy száz év múlva.
Mindig ott lesz melletted. Na akkor számold ki mekkora az ő sebessége a Te fotonodhoz képest..
(ha valakit zavar, hogy a fotonra ültél, akkor ne ülj rá, a fotonok akkor is egyszerre érnek célba, a sebességük egymáshoz képest nulla lesz).
