Keresés

Részletes keresés

RhB Creative Commons License 2005.11.02 0 0 237

Jajjjjjjj nekem/nekünk! Mennyi idő után jött elő a görbeség? Nem lehet, hogy hő éri, pl. lámpa van aközelben? Mert a baloldali miért nem? Zorwick gépén sem láttam vetemedést, bár a fotó valószínűleg a modell fiatalkorában készült.

 

A csatlásfejek szinezéséről:

1) mennyire koszolódik, látszik-e egyáltalán

2) vasutanként eltérő-e, pl. milyen a CPRail-nál?

Előzmény: Dash 9 (235)
manhattani Creative Commons License 2005.11.02 0 0 236

>Válaszolhathatsz mélben is, hogy ne untassuk a többieket, az enyém publikus.
Bocs, hogy beleszólok, de szerintem untatásról szó sincs, nagyon is jó, ha erről a közösbeb beszélünk.
(Anális inkább, mert megjósolom, nemsokára e topikon a modellezés vetület nagyobb súlyra vergődik, később részletezendő okokból :-))  .)

 

A csatlások színéről: ahány, annyiféle (kb. úgy szórnak, mint a MÁVnál a Szilik szine :-)) ). A csatlás a járda szintje alatt jön ki és ott is csatlakozik, úgyhogy pl. UP gépeknél (sárgák) lehet szürke, fekete, de sárga is.

 

A  mozdonyok sárgasága: igyekeznek a gépeket tisztán tartani (mert a koszban lévő nedvesség rozsdásítja a kasztnit), és ehhez agresszív tisztítószert használnak. A MÁVnál a kormánygépek (különcélú gépek, utoljára az M61 14, 19, illetve az M62 263, 265) nem azért voltak mindig szebbek, mint általában a többi mozdony, mert jobb festékkel festették, hanem mert kevesebbet jártak, kevesebbet lettek piszkosak és ezért kevesebbet mosták őket az agresszív mosószerrel, ami kevésbé kezdte ki a festésüket. Az amerikai mozdonyok színe emiatt idővel fakul.

Előzmény: RhB (232)
Dash 9 Creative Commons License 2005.11.02 0 0 235

Sajnos ennyire.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehet szerintem még szépítgetni őket. Én a korlátokat, kapaszkodókat festem olyan színűekre mint az igazi gépen. Gondolkodom még a lépcső és átjáró világítás megvalósításán is.

A csatlásfejek színezéséről van valahol egy képem, de most nem találom. Ha jól emlékszem piros és fehér színűek. De ha meglelem, felteszem.

Előzmény: RhB (234)
RhB Creative Commons License 2005.11.02 0 0 234

Köszi a választ! Most még attól tartok, hogy a létrafokokat nem lesz könnyű benyomni a helyére, attól félek, elugrik és nem találom meg. Úgy láttam, néhány alkatrészből van tartalék is, de nem mindegyikből.

 

Az a jobb oldali (nem politizálok!) korlát tényleg ilyen "elvetemült"? Miért csak az egyik oldalon? Mennyire deformálódott? Csak egy helyen vagy teljes hosszában?

 

Ha jól láttam bizonyos fotókon, te közelről szipantottad be e gyönyörűségek illatát! Egy olyan kérdésem lenne (lesz majd több is), hogy az elöl lévő 2x3 kábel végén a csatlásfejek milyen színűek? Csak azért kérdem, hogy lehet-e még egy kicsit tuningolni az amúgy is szép modellen ilyesmikkel? Van-e egyéb részlet rajtuk, amit érdemes még feljavítani?

Előzmény: Dash 9 (233)
Dash 9 Creative Commons License 2005.11.02 0 0 233

Sziasztok!

 

Bár nem nekem szólt a kérdés, de mivel nekem is van ilyen gépem, talán válaszolhatok!

 

Én nem használtam ragasztót, jól tartanak a kapaszkodók, ablaktörlők így is. Óvatosan kell benyomni őket a lyukakba, mert paszentosak.

 

Viszont lenne egy kérdésem. Kinti modelleknél is láttam már, sajnos az UP AC4400-asomnál is előfordult, hogy a jobb oldali korlát egy idő után "megvetemedett"!

Nektek van ilyen tapasztalatotok? Talán hőlégfúvóval, óvatosan sikerül korrigálnom. Viszont a BNSF-es AC4400-ast ezért még nem mertem felöltöztetni.

Előzmény: RhB (232)
RhB Creative Commons License 2005.11.02 0 0 232

Szia zorwick!

 

A múlt héten a bécsi kiállításon vettem a KATO nénitől (hehe) egy CPRail AC4400CW modellt. Az usavasut-on láttam, hogy neked is van ilyen, csak egy kicsit sárgább az enyémnél. :-))) Egy technikai jellegű kérdésem lenne: az apró mütyürökhöz (pl. létrafokok a homlokfalon) kell-e ragasztót használni vagy elég csak benyomni a lukba. A leírás nem említ ragasztót, de ez nem jelent semmit. Az egyéb tapasztalatok is érdekelnek az apróságok felrakásával kapcsolatban. Azért kérdezem ezeket, mert szívem szerint falpakolnám az alkatrészeket, de egy kicsit félek a sok apró bigyótól, a ragasztástól meg végképp, nem akarom elcseszni. Válaszolhathatsz mélben is, hogy ne untassuk a többieket, az enyém publikus.

Előzmény: zorwick (209)
seTTebello Creative Commons License 2005.11.01 0 0 231
http://www.hankstruckpictures.com/misc_rail_pix.htm

Találtam egy jó képtárat, mindeféle képek vannak benne, például ilyenek is:

http://www.hankstruckpictures.com/pix/rail/misc_rail/np_vanc_1973.jpg

BNR/NP F9 taken at Vancouver, BC in 1973.
manhattani Creative Commons License 2005.10.31 0 0 230

>Az mar betenne ha ekkora ho esne...
Kutyat ugy kellene lapaton kitartani, hogy ugasson!
Már bocsánat, de kutyát nem a magas hó miatt kell lapáton kitartani ugatni, hanem a nagy hideg miatt...


Magas hó esetén ki sem lehet nyitni egy tisztességes, kifelé nyíló konyhaajtót, az ablakon kell kiugrani, és ellapátolni az ajtó elől (tudom, hogy miről beszélek :-))  ).

 

 A képen látható hóeke nem is az igazán magas hó ellen van. Nagyon magas hóval csak a hómaró bírkózik meg. Az közel űrszelvény méretűt mar, és gyakran van, hogy hóekének is kell a hómaró menet után menni, mert a hómaró csak alagutat vág a magas hóba, és ha beszakad az alagút teteje, azt a hóeke tolja félre.

 

Amerikában rengeteg vasútvonal halad tó, folyó, óceánhoz közel, és ez megnöveli a lehullott hó magasságát. Felkészülnek, mert komoly üzleti érdek, mégis megesik, hogy elakad a vonatforgalom a magas hó miatt. (Most ne jöjjön senki azzal, hogy a MÁVnál is gyakran elakad, mert elég nagy különbség van a két üzem között :-))  .)

Előzmény: oldmumus (229)
oldmumus Creative Commons License 2005.10.29 0 0 229
Az mar betenne ha ekkora ho esne...
Kutyat ugy kellene lapaton kitartani, hogy ugasson!
Inkabb levelsepro es sintisztitot talnak ki v. hasznalnak.
Előzmény: exmv (228)
exmv Creative Commons License 2005.10.29 0 0 228

Közeledik a tél, nem árt elkezdeni a felkészülést:

 

 

marslakó Creative Commons License 2005.10.26 0 0 227
Egy -asszem- New York államban található múzeumi vasút rendelt egy "Mikado"-t Kínából, de elsüllyedt a tengeren az őt szállító hajó. Aztán rendeltek még egy ugyanolyat, nyilván a biztosító fizetett.
Előzmény: division by zero (224)
manhattani Creative Commons License 2005.10.23 0 0 226

>Na de akkor miért lehet elég sokrétű szakirodalmat beszerezni éppen Oroszországban? [Amerikában meg nem]

 

Mert Oroszországban nem volt, és vasúti járműgyártásban most sem nagyon van konkurenciaharc a cégek között. Ott magasabb helyen határozták el, hogy melyik mozdony a jobb, nem bíztak ilyesmit arra a buta piacra :-))

 

>A hölgy, aki intézte, hogy letölthessem a beszkennelt cuccot, a végén azt írta: reméljük, máskor is együttműködhetünk.
Azt hitte, hogy te is CIA kém vagy :-))

 

(Talán pletyka, de el lehet képzelni, hogy egy buta, Amerikában követségi fedésben dolgozó KGB-snek eladták a gőzmozdony működési leírását... )

 

>Erről mesélnél bővebben?
Összeszedem róla, amit olvastam, nekiállok egy cikket írni az usavasutra :-))

Előzmény: hmsoft (223)
Vanitatum Creative Commons License 2005.10.21 0 0 225
köszi szépen! :)
Előzmény: hmsoft (219)
division by zero Creative Commons License 2005.10.21 0 0 224
"Az amik 98 körül új gőzmozdonyt rendeltek Kínából"
Erről mesélnél bővebben?
Előzmény: manhattani (222)
hmsoft Creative Commons License 2005.10.21 0 0 223
manhattani,

Igen, többször említetted már, hogy a műszaki ismereteket nem mérik túl bőkezűen "odaát".
Bár valszeg inkább arról van szó, mint általában a cégek között. Vagyis adott a gyártó, aki max. a termék felületét mutatja a nagyvilág felé, mert az még reklám is. Adott az üzemeltető, aki meg kell hogy kapja a szükséges dokumentációt, csakhogy kap egy titoktartási nyilatkozatot is, amit aláír. Ez persze kölcsönös, a gyártó is aláírja, hiszen ez nem negyed kiló tökmag megvásárlása, hanem a gyártó is óhatatlanil megtud csomó mindent az üzemeltető napi dolgairól.

No, ezek után a "körön belüliek" tudnak mindent, kellően projektszemléletűen agyondokumentálják az egészet, ámde a "körön kívüliek" ebből csak annyit tudnak meg, hogy "húdefasza termék van már megint, húzzunk fel még egy csillagos-sávos lobogót a kert végében".

Ez a titkolódzás úgy-amúgy fontos dolog is, hiszen marha nehéz elmagyarázni minden egyes közvélemény-egységnek külön-külön, hogy mire egy termék napvilágot lát, addigra már több benne a kompromisszum, mint az eredeti ötlet.

Na de akkor miért lehet elég sokrétű szakirodalmat beszerezni éppen Oroszországban? Nos talán azért, mert ott meg "csak" a száraz műszaki tények vannak leírva. Azok elolvasásával önmagában nem jutunk közelebb ahhoz, hogy megértsük, miért kellett az x megoldást választani abban a konstrukcióban. Lehet, hogy ott úgy gondolták és gondolják, hogy a műszaki tények szintje nem jelent semmit, és ami igazán kurrens és titkolandó, az a "miért". Bár a "miért"-ekre is fény derülget szép lassan - legalábbis úgy hisszük, hogy fény derül rájuk... :)

Ja, nemrég egy isten háta mögötti orosz kutatóintézettől (a neten leltem rá) szereztem be vagy száz négyzetméternyi vasúti szabványleírást pár euróért. A hölgy, aki intézte, hogy letölthessem a beszkennelt cuccot, a végén azt írta: reméljük, máskor is együttműködhetünk. Há' majd leestem a székről: mi az, hogy "együttműködünk"? :)))

hm
Előzmény: manhattani (222)
manhattani Creative Commons License 2005.10.20 0 0 222

>Az eredeti Diamond történetének taglálására felkérjük manhattani topictársat. ;)
Sajnos teljességgel alkalmatlan vagyok erre.
Amerikában olyannyira szűken mérik az ilyenféle mély műszaki ismereteket, hogy alig van ilyen irodalmam (tán az egyetlen a dízelmozdonyok távvezérlési csatlása).

 

Lehet ám, hogy az egymásnak erős konkurenciát jelentő járműgyárak nem adták ki a tudásukat. A csatlás meg olyannyira szabvány, hogy kis GE dízelmozdony vezérel nagy GM villamost, és vica verza.

 

Ezért köszönöm, hogy ide írsz ilyeneket az orosz vasúttechnikáról, ebből az amerikairól is sokat megtudunk :-))
(Az amik 98 körül új gőzmozdonyt rendeltek Kínából (lehet, hogy ez volt a világon a legutolsó, kereskedelmi célra gyártott gőzmozdonya). A terveket meglátva rengeteg megoldás nagyon ismerős volt az amerikaiaknak :-))   .)

Előzmény: hmsoft (219)
manhattani Creative Commons License 2005.10.20 0 0 221
És egy kis logisztika.
manhattani Creative Commons License 2005.10.20 0 0 220
Ha már amerikai autószállító: kezembe került egy, a 60-as évek autóiparát bemutató vasútmodell-katalógus, néhány kép (elnézést a rossz szkennelésért). Én 1998-99-ben ilyen nyitott autószállítókat már nem láttam.
hmsoft Creative Commons License 2005.10.19 0 0 219
Vanitatum,

Na ez most eléggé OFF lesz itt ugyebár.... :)

Az adott forgóváz valóban amerikai múltra tekint vissza. Az eredeti Diamond forgóváz két hossztartóból és egy kereszttartóból állt. A kereszttartóra támaszkodott fel a kocsi, a kereszttartó a két végén pedig, rugókon keresztül a hossztartók középrészére támaszkodott. Mivel így nincs kifejezett forgóvázkeret, a kerékpártengelyek meglehetősen szabadon elmozdulhatnak egymáshoz képest, legalábbis függőleges síkban. Ezáltal nagymértékű lesz a forgóváz úgymond "terepjáró képessége". Hátránya a konstrukciónak, hogy valamivel nagyobbak a rugózatlan tömegek.

A Diamond esetében a hossztartók 3 db. acéllemezből készültek, szegecseléssel. Később megjelentek az acélöntvény hossztartók - ezeket jobban lehetett tömeggyártani.

Az ex szovjet vasutak mind az acéllemezes, mint az öntött hossztartós változattal megismerkedtek. Értelemszerűen ott is kikötöttek az öntött változatnál. (Megjegyzem, az orosz vasúti szleng az eredeti Diamond-ot "öves"-nek hívja, amiatt, mert "övekből", azaz lemezekből készült.) A honosítás egy Hanyin nevű emberhez fűződik, így arrafelé Hanyin-forgóvázként ismeretes a megoldás. Több változatuk volt, a ma használatos a 18-100 típusjelet viseli, másnéven CNII-H3-0 (amiből a H3 utal arra, hogy 3. változatú, Hanyin-féle).

A 18-100 egyszerű szerelhetőségére egy példa. A hossztartókon a gyártáskor keletkezik 5 db. kis félgömb alakú kitüremkedés (ilyen az öntőforma). Az anyag lehűlése után megmérik a hosszát, és a névlegestől való eltérést a megfelelő számú kis félgömb levágásával jelölik. Az összeszerelő műhelyben a dolgozónak csak azt kell néznie, hogy egy forgóvázhoz azonos számú levágott félgömböcskéjű keretet használhat. (Máskülönben ugyebár csálén fog állni az egész.)

A "sima" 18-100-as 25 t tengelyterhelés mellett 90 km/h, üresen 120 km/h sebességgel közlekedhet. Vannak rugózott oldaltámú változatai, ezek 120 ill. 140 km/h-sak, bár 140-re inkább már más konstrukciót alkalmaznak. A forgóvázcsalád kizárólag teherkocsik alatt fut. Létezik 3 és 4 tengelyű változata. A 3 tengelyűnél két-két hossztartó a középső ill. a szélső tengely között található, így a terepjáróképesség megmarad. 3 tengelyűt használtak az FD sorozatú gőzmozdony szerkocsijához, később pedig magasoldalfalú kocsikhoz, UVZ-9M néven. A 4 tengelyűben öntött vagy hegesztett közvetítőkeret található, amely úgy viselkedik, mint valamiféle közbenső "jármű", ezáltal összekapcsol két-két forgóvázat, amelyek viszont egymástól függetlenek.

Ami a képen látszik, az egy 18-100 "klón", ha minden igaz, lengyel kiadásban.

Az eredeti Diamond történetének taglálására felkérjük manhattani topictársat. ;)

hm
Előzmény: Vanitatum (218)
Vanitatum Creative Commons License 2005.10.17 0 0 218
Tiszteletem!
a vasútmodelles topikot már fárasztottam egy kicsit a kíváncsiságommal, de aztmonmdták, az az igazán megfelelő topik erre!

tudnátok nekem mondan egyet smást az alábbi kocsi forgózsámolyáról? gondolomén nem véletlen a hatalmas hasonlóság egy amerikai teherkocsiforgóvázhoz, és orosz vagonok alatt is megtalálható ugyanez, a teherkocsis topik egyik képe szerint.
a mozdony.fw egy megjegyzése szerint ezt is diamond forgóváznbak hívják, bár a jellegrajzalbumban egészen másképp fest egy diamnod forgóváz. Ez is az? valami modernebb verzió?
sőt, ha valaki a régi diamond forgóváztól is tud nyilatkozni, ami állítólasg szintén amcsi találmány, annak is örülnék.
köszi!
oldmumus Creative Commons License 2005.10.17 0 0 217
Tisztelt Formumozok,

Ide iranyitott egy joszivu ember ( ;-) ), hogy itt hamarabb lelhetek amerikai gozmozdony hangokra PC-n vagy audio CD-n lejatszhato formatumban keresnek.
vaskerék Creative Commons License 2005.10.12 0 0 216
Amúgy 6050 mm magas.  :-)
Előzmény: zorwick (214)
vaskerék Creative Commons License 2005.10.12 0 0 215

Köszönöm!

 

Megpróbálom elképzelni, hogy kis japán autókból mennyi férne fel egy ilyen kocsira....

Előzmény: zorwick (214)
zorwick Creative Commons License 2005.10.12 0 0 214
Na még egy :)

bi-level

Számítasaim szerint valóban 6,6 méter magasak ezek a kocsik
zorwick Creative Commons License 2005.10.12 0 0 213
Na most már ráizgultam, megkerestem a vikipedián itt egy modern autószállító adatai vannak, de talán nem sokban különbözik az álatlunk kerestt példánytól:)
zorwick Creative Commons License 2005.10.12 0 0 212
A 2 és 3 szintű kocsik magassága úgy látom egyforma, a szállítható járművek magasabbak lehetnek a 2 szintesben. talán csak ennyi különdség.

A 3. képen jól látható egy sima box-car az autószállító, mögött.
Előzmény: zorwick (211)
zorwick Creative Commons License 2005.10.12 0 0 211
Méretet nem tudok, csak egy-két képet az arányok végett:

autorack1

birack1

autorack2

trirack1

autorack3
Előzmény: vaskerék (210)
vaskerék Creative Commons License 2005.10.12 0 0 210

Szépek a modellek!

Az autószállító-kocsik milyen magasak? Ránézésre 5-5,4 méteresek lehetnek.

 

Láttam egy képet, amikor egy szerelvény csereszekrényeket szállított, egymáson, amik magassága 3,15 méter. Igy a szerelvény durván 6,6 méter magas lehetett!!!

Konténerekkel "csak" 5,2 méter magas egy ilyen vonat.  

Előzmény: zorwick (209)
zorwick Creative Commons License 2005.10.11 0 0 209
Sziasztok!

Csináltam új képeket a modelljeimről. Akit érdekel megnézheti a www.usavasut.hu-n.

u.p.

Üdv
manhattani Creative Commons License 2005.10.07 0 0 208
>Szerintem nézdd meg a filmet.
Újabb jele, hogy az Indóházba írsz.
:-)))
(Bocs... :-))  És az OFFért is.)
Előzmény: GEORGIE (206)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!