Azon gondolkodom, hogy ha a bemarást megtakaritanánk (tehát a csövet csak úgy rárakni a táblára és odatapasztani/körbeönteni gipsszel), akkor remélhetőleg a hálózásra sem lenne szükség.
Az a baj, hogy a Recair RS 160-ast számos méretben gyártják (100 és 500 mm között),
tehát ebből még nem tudom, hogy mekkora méret lett rendelve ebből annakidején.
A megadott dokumentumból mindössze annyit lehet megtudni, hogy a leghosszabb, 500 mm-es RS160-nak állítólag 36 m2 a hőátadó felülete, tehát kb 13.6 mm hőcserélő-hossz = 1 m2 hőátadó felület, amit részletesebb adatok híján (pl lemezek sűrűsége) vagy elhiszünk, vagy nem.
Pontosan az volt a technológia amit leírtál. Úgy gondolom, nekem megérte megcsinálni.
Az elgyengített gipszkarton lapot a homlokzati hőszigetelésnél használatos üveghálóval erősítettem meg (csak a mart oldalról). Nem egy nagy truváj, főleg nem a hálózás. Kettőnknek kb. 30 perc munka volt egy tábla elkészítése, Amig maszatoltunk, addig maródott a következő tábla. A gipsz száradása korlátozta az előállítási sebességet.
Nem győzöm hangoztatni: minden (víz-víz, levegő-levegő, víz-levegő, stb) hőcserélő legfontosabb jellemzője a hőátadó felület mérete, ez alapján lehet(ne) összehasonlítani egymással a különböző termékeket.
Na ez az az adat, amit gyakorlatilag soha nem adnak meg.
valószínűleg azért, mert nagyon sok termék kapcsán durva parasztvakítások/átverések derülnének ki.
Jaj Elek! Már kezdtem elfeledni, milyen kötözködős is vagy Te :-))
Én 87,38€/db +fa ajánlatot kaptam 5db vásárlása esetén az említett típusból. Meg is lepett, milyen olcsó. Anno 100- ért vettük a Recair műanyagot. Ez meg full alu. Nem tudom, hány m2 felületű, de a teszt adatok megtalálhatóak az adatlapon.
Ez úgy szokott lenni, hogy a röhejesen kis hőátadó felületű (mondjuk 2-3 m2-es) termék jó áron van, de amikor szeretnél legalább 15-20 m2-est venni, akkor jönnek a megdöbbentő árak.
...szóval ez az "árak 100 EURO-tól" elég homályos információ :)
Rendelek INNEN ellenáramú hőcserélőt. Kit érdekel? Darab áruk kb. 100Euro. Persze függ a mérettől. Én a REK+31 et veszem. A szállítás kicsit húzós, ezért volna jó minél többet rendelni.
Én arra gondoltam, hogy felsőmaróval hornyot marni, majd ebbe cső, majd kiönteni gipsszel
de attól tartok, hogy az elvékonyodásoknál eltörne a tábla mihelyt megmozdítom.
Ha meg a tetejére még egy (pl üvegszövet hálós) erősítő réteget is kasírozok, az összesen már annyi szenvedéssel jár, hogy helyette inkább kezdi megérni a pofátlan árú gyárilag becsövezett gipszkarton lap :)
Ha jól saccolok, akkor ezen hőcserélő hőátadó felülete (kb.150x0,05m2) kb 7,5 m2
"A falhűtés összesen 50m2."
Tehát a hideg víz menet közben 7,5 + 50 azaz közel 60 négyzetméteren felületen találkozik a lakás levegőjével.
Szóval aki IFA hűtővel szeretne jó hatásfokú kútklímát (kevés víz + kevés watt), az számolja ki a hűtőjének hőátadó felületét és hasonlítsa össze ezzel a 60 m2-rel ;)
"A szivattyú nyomócsonkjánál mérem a nyomást."
Tehát ehhez hozzájön az a kb 0,5 bar, ami a víz föld alól kiemeléséhez kell, ami összesen 0,8 bar, ennyi dóga van a szivattyúnak, ehhez kell neki az 50 watt. Ha 0,8 bar-hoz kel 50 watt, akkor abban az esetben, ha a vizet nem a kertbe engednéd ki, hanem teljesen visszaengednéd a talajvízbe, akkor a szivattyú terhelése arányosan kisebb lenne tehát akkor a keringetéshez kb 20 watt energia kellene (persze csak abban az esetben, ha a nyelőkút közel nulla ellenállású).
Jól gondolod. Eredetileg az egyfázisú szivattyú szakaszos üzemben ment, óránként fogyasztott 45Wh energiát. Most, a három fázisú szivattyú folyamatosan, alacsony fordulatszámon (és teljesítményen) üzemel, frekvenciaváltó állítja elő neki az alacsony frekvenciájú és feszültségű betápot.
Mekk Elek
Már nem emlékszem a pontos méretekre, itt van két kép:
a ház 5cm-es xps-ből készült, a hőcserélőben a víz 4 x kereszt-ellenáramban van kötve.
A HCS egy SWEP B25-ös, ha jól emlékszem, 28 lemezes.
A falhűtés összesen 50m2. Saját készítésű, gipszkarton lapba integrált 10-es falfűtés csővel (21x30m kör).
Igen, a csőrendszer fojtását írtam, mert a szivattyú nem a kútban van, hanem a pinyóban.
A szivattyú nyomócsonkjánál mérem a nyomást. A tömegáramot, egy optikai szenzorral tuningolt vízórával mérem.
Te meg tartozol egy kifejtessel arrol, hogy hogyan lehet keveroszelepekkel helyisegenkent eltero homersekletet csinalni a full padlo-fal futeses hazban.
"A víz először egy ipari hűtő kondenzátorából készített levegős hőcserélőn megy keresztül"
Ezt milyen fajta hőcserélő? Hol látható hasonló? Kb mekkora a hőátadó összfelülete?
"majd megy egy ordenáré lemezes hőcserélőbe,"
Lehet tudni, hogy ez a víz-vizes hőcserélő milyen típusú? Vagy mekkora a hőátadó felülete?
"A lemezes hőcserélő szekunder körén falhűtés történik (tetőtér ferde falak)."
Kb hány négyzetméternyi a falhűtés összfelülete?
Milyen típusú a hőátadó felület? Gyárilag becsövezett gipszkarton lapok?
"A primer körben a szivattyúnak 0,2-0,3bar nyomásesést kell legyőznie"
Ezt írtad: "4-5m munkapontú kútból veszem". Ha ezt a vizet a talajsíkon engeded el, az 0,4-0,5 bar nyomáskülönbség. Vagy te csak a csőrendszer fojtására céloztál? (mérted/számoltad?)
Ha még azt is hozzáadjuk, akkor a szivattyú munkája összesen kb 0,6-0,8 bar lehet.
"300-350L/h térfogatáram mellett. Fogyasztása 50W."
A szivattyúról kérdeznélek, ha rossz a topik, irányíts át nyugodtan. :o)
Nézem, hogy 45-50 W-os fogyasztást írsz, a szivattyú adatlapján viszont 370 W-t írnak. Valamit nem értek (fizika mindig a sötét oldalon volt sajnos), vagy csak annyit jelent, hogy nem ment folyamatosan, csak óránként kb. 8 percet?
A sok hallomásból származó infó és elméleti értekezés mellé leírnám az én tapasztalatomat.
Eddig már két szezont nyomott le a kútvizes hűtőrendszerem. Sokat kísérleteztem vele és módosítottam rajta, hogy a lehető legjobb hatásfokkal működjön. Mostanra a rendszer cirka 15 -ös jóságfokkal működik és nem kerül vagyonokba a megvalósítása.
A 14°-os vizet kb. 4-5m munkapontú kútból veszem.A primer szivattyú jelenleg egy pedrollo PQ60 3~, 23Hz-en, frekiváltóról járatva***. A víz először egy ipari hűtő kondenzátorából készített levegős hőcserélőn megy keresztül. Ez szárítja a bejövő szellőző levegőt. A víz itt felmelegedik 16°-ra, majd megy egy ordenáré lemezes hőcserélőbe, ahol 21-22°-ig melegszik fel. Ezután a víz kifolyik a kertbe, ott árasztásos öntözést végzünk vele. A lemezes hőcserélő szekunder körén falhűtés történik (tetőtér ferde falak). A hűtővízet egy hagyományos grundfos 25-60 keringeti legalacsonyabb fokozaton.
A primer körben a szivattyúnak 0,2-0,3bar nyomásesést kell legyőznie 300-350L/h térfogatáram mellett. Fogyasztása 50W. A keringető 40W-ot eszik. Vezérlésre elmegy 10W, a szellőző eszik 20-at, tehát 120Wh befektetéssel viszek ki a házból 2kWh energiát.
A terület amit öntözünk egy füves, kb. 200m2-es kert, agyagos homokból, a múlt évi kánikula végére azért eléggé telítetté vált. Viszont, senkinek nem volt olyan szép zöld gyepe a környéken.:-)
A jó hatásfok titka, hogy nincs fojtás a rendszerben. Nincs keverőszelep, szórófej, csak a csupasz csővég. A páralecsapódást a szellőző levegő hűtésével tudom elkerülni. Ez dupla haszon, mert egyúttal a hűtővíz is előmelegszik a kellő hőfokra.
***Eredetileg egy 1~ PQm60 nyomta a vizet 50L-es tágulási tartállyal átfolyó vízmennyiségre kapcsolgatva (100-500L/h átlag 300). A fogyasztása átlagosan 45W volt. Utána váltottam frekiváltóra. Bár a fogyasztás nem csökkent (sőtt), de műszakilag szebb megoldás.
Ha a tartály a hőcserélő felett lenne, akkor nem lett volna szükség a keringető szivattyúra sem. Na AKKOR lenne igazán alacsony a primer oldali vízszivattyúzás energiaköltsége ;)
(persze a tartály feltöltése sincs ingyen, ki kell majd számolni, hogy átlagosan naponta hány wattórát eszik a feltöltő szivattyú)
Nomeg a keringető mérésére is van egy-két trükkös ötletem: mérni a keringető által felvett áramot (wattokat), miközben változtatgatjuk a kifolyóra kötött slag magasságát ;)
Tudom, hogy a hőfokok még nem sokmindent mondanak, inkább csak a fogyasztási adatok becslése miatt írtam a bejegyzést. Korábban az hiszem Te saccoltad azt a cca. 20 wattot, keringtetés címen, amit meg akartam erősíteni tapasztalati számmal.
Természetesen a rendszerhez hozzá kell még majd számolni a víz kinyerés energia szükségletét és cca. 10 wattot, amit a vezérlés igényel.
Ha bejön a meleg jelentkezek majd pontos adatokkal. Tömegáramot egyszerűen vödörrel, stopperrel megmérem majd. Szívattyú adatlapja nem lesz jó, merthogy fojtó szelep kell a rendszerhez.
A három adatból már tudunk majd számolni hűtési energiát és pontos üzemeltetési költséget és azt hogy lehet-e még valahol takarékoskodni a szívattyúk teljesítményével.
Látom a hozzászólásokat kútklíma ügyben és talán érdemes megosztanom a kezdeti tapasztalataimat itt a fórumon.
Két hete illesztettem egy ilyet meglévő falfűtéshez és ugyan még csak kb. 5 órát ment, de sokmindenről már be tudok számolni.
Két képet csatolok, egyik az ami a házban a fűtési rendszerre csatlakozik, míg másik a hozzá tartozó vezérlés. Víz kivételezés, primer kör:A kútból a locsolásra szánt szívattyú kiránt kb. 4 perc alatt cca. 140 liter vizet és azt egy tartályba puffereli. A tartályból egy 25-50-es szívattyú egyenletes sebességgel benyomja a házba a vizet. A keringtető szívattyú legkisebb állásban 35wattot fogyaszt, ami bőven elég víz mozgatásához. Korlátozó szelep állásából szerintem egy 10wattal is simén elmenne a rendszer, de ide nem az Alpa típusú szívattyút vettem. A tartályban lévő víz a jelenleg beállított tömegáramnál 19 percre elég. A kivett víz hőfoka cca 15C és mire beér a házba 17C-os. Tartály, csövezés a házig nincs szigetelve, kb. 25 méter. A bejött víz hőcserélőn kersztűl hűti a falat, padlót és itt-ott a menyezetet, úgy hogy az előrmenő víz soha se legyen harmatpont alatt. Több szakival beszéltem, akik a rendszer legnehezebb pontjának ennek vezérlését tartották. Én megoldottam, de egyelőre úgy tűnik, hogy 17C-os kútvíztől egy hőcserlő után nem tud úgy lehűlni a rendszer, hogy ez problémát jelentsen. Kis magyarázat az LCD képernyőhöz. Első sor: szekunder kör előremenő, visszatérő, mosókonyha levegő hőfok és relatív páratartalom. Második sor: primer kör bejövő és kimenő víz hőfok, számított harmatpont és egy keverőszelep állás. Milyen működés közben? Egyelőre nem volt olyan meleg, hogy be tudjak számolni érdemben az eredményről. Áll a rendszer, mert néhány órás működés után fázunk. A csatolt kép most készült és 1 órás üzemelés utánni állapotot mutatja, hőfokokról messzemenő következtetéseket ne vonjatok le, egyszerűen nincs elég meleg hozzá.
