Manuális Mamiya gépekről tech infók, közös tudásbázis, diskurzus, adás-vétel.
Főleg a középformátumú gépeivel szerzett hírnevet a márka, de lehet a kisfilmesekkel kapcsolatban is kérdéseket feltenni, infókat megosztani.
és tőlem tolhatunk képet stúdióba ábrával, de annak elengedhetetlen feltétele a fehérbor részemről...
de mindenképpen szabadtéri részletgazdag fotók összevetése érdekelne, és nem csak részlet nagíítás, hanem minden formátumról 30x40 es kiállítási kép, és annak a vizuális hatását összemérni, az otani különbség, ami igazán ér valamit...
Javasolnék egy találkozót, ahol megbeszélnénk élőben a teendőket. Beszéltem Török Gyurival, és bár ő személy szerint borítékolja a teszt eredményét, izgalmasnak találta mint szakmai kihívást, és akár részt is venne benne.
Nem akarom az egészet előre elmondani, de szóba került hogy milyen sok múlik a híváson/laboráláson ami azért gond, mert nem u.az az emulzió a különböző méretű nyrsanyagokon, valamint az eltérő optikáknak nagyon különboző rekeszen van az optimális felbontásuk, stb, stb. VISZON! És talán ez a legfontosabb, jó ha leülnek szakik egy asztalhoz és megosztják a tapasztalataikat, senki sem tud mindent alapon, a legjob szakember is tud tanulni a másiktól.
Javaslom a Malom kvzót, többször voltam eksüvőfotós szövetség rendezvényein,. Kellemes, csendes hely, igény esetén van projektor is.
Időpontokat írjátok le, szabadúszóként rugalmasan alkalmazkodok a többségnek megfelelőhöz.
Aki benne van a tesztben, az írja le milyen állványt tud hozni. Nekem egy normál Manfrotto 055 pro b van 468-as gömbfejjel. Tudom hogy nem extra, normál mindennapi használatra van, nem extrém feladatokhoz.
Láttam egyszer egy jónal mondható tesztet.... kb az jött ki hogy 150e alatt vicc kategória az állvány, ha rövid záridőnél hasonlítod össze őket, vagyis a valódi rezgés elnyelés számít... a tesztképeket valódi éleség különbség látszott... azthiszem fa állványt hoztak ki a legjobbnak, utána karbon, és a végén voltak az alu állványok...
Persze hogy van különbség az állványok között, csak az nem abban fog megnyilvánulni ezekkel a gépekkel, hogy berezeg. Egy nagytele alatt, ahol nem húzod fel tükröt, ott igen, vagy szélben a szabadban.
Én állványtesztet nem csinálnék, mert így annyira eltávolodunk az élettől, hogy kijön egy steril eredmény, amit utána szinte lehetetlen elérni ha igazából fotózol. Persze ne kézből lőjünk, hanem állványról, mert azt azért megadjuk a való világban is. Ha túl sterilre alakul a teszt, nem fogok 2x3 órát vonatozni miatta :-)
Jól van, csak hogy ne ezen múlon, legyen egy állvány előteszt. Kérdés: hova rögzítsül a lézert? Mondjuk vakupapucsba? Csak mert akkor az állvány előteszt elé kéne egy vakupapucs teszt.
itt a rezgés amit felvesz, a miliméter 1/200 ad részénél is befolyásolo a 60/2.8 as mikro nikkor nál pl...
régebben voltak rendesebben rajzoló obik.... sokkal kevesebb lencsetag, szimetrikus építés... ott 6-700 vonlra is fel tudtak menni miliméterenként... csa kkevésbé volt egyenletes a képmezőben...
olyan optikát is ki lehetne próbálni ha valaki prezentálni tudna...
Ezt ki kéne próbálni, feltenni egy lézert a gépekre, ami pár méterre, rávilágít egy sík felületre, és azt sötétben fényképezni „B” időn (Ezt mondjuk digi géppel is lehetne.), és nézni mennyit mozdult el, mm –ben. Akár ez lehetne a állvány teszt is kezdésnek, mondjuk egy PSIX –el, és azt az állványt válasszuk a további teszthez, amelyik a legjobb.
Ki kéne találni pontosan előre, mit és hogyan csináljunk, hogy ne ott vacilláljunk a részleteken.
Pl. milyen táblát válasszunk a felbontóképesség vizsgálatához. Meg kéne hívni Képfaragó kartácsot is, neki is van módszere a felbontóképesség vizsgálatához.
Az elméleti kérdésem, hogy vajon az állvány minősége, csökkenti a két formátum közti különbséget, vagy növeli. Szerintem a jobb minőségű állvánnyal nagyobb lesz a különbség. Nektek, mi a véleményetek?
