Nem létezik erös kölcsönhatás sem, a kölcsönhatást a részecskék kétfajta invariáns elmi töltése okozza. Más kölcsönhatás mint az elektromágneses és gravitációs kölcsönhatás nem is létezik.
Korpuszkuláris fotonok NEM LÉTEZNEK, az atomok elektromágneses kölcsönhatását hullámelmélettel kell leíni. Feynman QED-je nem létezö fotonokra alapul és végtelen integrálokat produkál. A QED nem egy helytálló fizikai elmélet.
A kvantumelmélet a kétfajta kvantált töltések q(k), g(k) létezésére alapul. A Planck állandó h meg egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban.
"nincs tömege, de kölcsönhatásban mégis van...:( már mindent ellehet fogadtatni, épp állításnak?"
A fotonnak sincs tömege. Ez annyit jelent,hogy az energiája egy az impulzusával és a fénysebesség négyzetével. Egy fotonól álló anyaghalmaznak mégis lehet tömege,mert ha az tömegközépponti rendszer akkor annak tömege az egyes fotonok mozgási energiáinak összegével egyenlő (és a fénysebesség négyzetének a hányadosa). A tömeg nem additív,hanem a négyesimpulzus vektor abszolútértéke.
Amúgy a részecskéknél a diszperziós tulajdonságot befolyásolja a tömeg. Ajánlom Neked Taylor-Whileer:Téridő fizika című könyvet.
"a kölcsön hatás, nem " láncreakció"?"
Nem az erős kölcsönhatás a hadronokat tartja össze. A magerő a nukleonok közötti pionkölcsönhatás,amit másodlagos erős kölcsönhatásnak hívják. A pionkölcsönhatás,és az elektromágneses kölcsönhatás viszonyától függnek az olyan folyamatok,mint a maghasadás,meg a magfúzió.
"....mi ez a végtelen hatótávolság? filozófiában, jól hangzik....mint isten mítosz"
Van a Yukawa-potenciál exp(-r/R0)/r. Ez sokkal gyorsabban lecseng,mint az 1/r-es Coulomb-potenciál,a számlálóban levő exponenciális függvény miatt. Az exponenciális jellemzi az R0 távolság,ami a részecske tömegével fordítottan arányos. Ezt hívják hatótávolságnak. Ha a részecske tömege nulla,akkor az általa közvetített kölcsönhatás potenciáljának hatótávolsága végtelen lesz,így kapjuk a Coulmb-potenciált,ami 1/r-es(R0 helyébe,ha végtelent írsz az exponenciális kitevője nulla lesz) .
Szeretnélek megkérni titeket, hogy töltsétek ki a kérdőívemet, amit a szakdolgozatomhoz fogok felhasználni! Annyiban kapcsolódik a topic témájához, hogy az ezoterikus elméletek gyakran hivatkoznak az kvantumfizikára vagyis főleg arra lennék kíváncsi szerintetek mennyire összeegyeztethető a két dolog (tudomány és ezotéria). Erre vonatkozó kérdést is találtok, továbbá a végén bővebben kifejthetitek a véleményeteket!
köszönöm a válaszod ... ez nekem inkább misztika mint fizika ...:( /kicsit olyan mint amikor valaki nem tudja belátni, nem ismeri eléggé a valóságot, mégis állít valamit róla... "nem neked írtam csak a tudománynak". minek a misztika nem lehet azt mondni a jelenlegi eszközeink, nem alkalmasak a vizsgálatra..
".A gluonnak nincs tömege,mert az erős kölcsönhatás hatótáolsága végtelen.És végtelen hatótávolságú erőhőz nulla tömegű részecske közvetíthet(ami fénysebességgel halad"
nincs tömege, de kölcsönhatásban mégis van...:( már mindent ellehet fogadtatni, épp állításnak?
"erős kölcsönhatás hatótávolsága végtelen" ?:(( a kölcsön hatás, nem " láncreakció"? ....mi ez a végtelen hatótávolság? filozófiában, jól hangzik....mint isten mítosz
ha az elemi részeknek nem volna, töltésnek nevezhető "viselkedésük-jellemzőjük", hogyan lehetne világ? /BOCS a kifakadásomért, csak kezd az agyamra menni a fizikának beállított misztika...én nem bánom a misztikát, amire nincs fizikai leírásMÉG, de ne nevezzük fizikának, maradjuk a jelenség szinten :)/
Nagyon örülök, annak, amiket írtál, és olvastam is - de a tudásod annyira felette áll az enyémnek, hogy sok szót, kifejezést nem értek. Persze amit most a gluonról írtál, az fix, és egyértelmű számomra habár isteni paracell kérte és nem én, de jól jött.
Nos említetted a hanghullámokat, a felharmónikusokat, meg említetted a frekvencia szerint értelmezett dimenziókat, meg a Tindall és a másik szórást. Huhh! Sőt még képbe jöttek a Higgs-bozonok, melyeknek ugyan utánanéztem Szillási Zoltánnál, és Trócsányi Zoltánnál, de csak homályos elméleteket sikerült belőlük levezetnem a dimenziótorzlásra. Ellenben, a Te általad írtak közül, amiket itt fentebb említettem, jó lenne, ha a nyár végére egy elméletbe tudnád foglalni, mert az én képességeim végesek - ez már akkora kérés tőlem, hogy már nem is mondhatom semmi képp se azt, hogy csak az én elméletem a dimenziótorzulás - de amúgy régebben is céloztam erre.
A gluonnak nincs tömege,mert az erős kölcsönhatás hatótáolsága végtelen.És végtelen hatótávolságú erőhőz nulla tömegű részecske közvetíthet(ami fénysebességgel halad).A spinjük nagysága éppúgy 1,mint a fotonoké.A gluonnak sincs tömege,és éppúgy fénysebességgel terjed.Elektromos töltése nincsen,de színtöltésük lehet.A színtöltés az a tulajdonság,vagy belső szabasági fok,amivel rendelkeznie kell a részecskének ahoz,hogy az erős kölcsönhatásban részt vehessen.Csak míg az elektromos töltésből csak kétféle lehet,addig a színtöltésből három is lehet.Az elektromos töltés azért szükséges,hogy a töltött részecskék között a fotonok közvetíthetsenek elektromágneses erőt.a színtöltés pedig azért kell,hogy a töltött részecskék között a gluonok közvetíthetsenek erős kölcsönhatásból származó erőt.
A fotonnak nincs elektromos töltése,ezért csak fotonok között nincs elektromos kölcsönhatás.De a gluonoknak van színtöltésük.Így az erős kölcsönhatásnak egy olyan formája is elképzelhető,amiben csak gluonok vesznek részt.Csak gluonokból álló feltételezett atomi rendszer lenne a gluonlabda.Ebben nincsenek kvarkok,csak gluonok vannak.
segítsetek hogyan lehet értéke valaminek, ez ? Ha VAN, + még perdülete is...? /esetleg, csak alapérték szempontjából, 0 . /
gluon
A kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő s őket más szubatomi részecskékké összekötő egészspinű elemi részecskék. jelük: g tömegük: 0 töltésük: 0 spinjük: 1
Egy effektív állapotteret kell bevezetnünk,ami nincs kapcsolatban az eredetivel,de lineáris.Ez a torzult állapotdimenziók lehetnének.Ilyet szerintem alkalmaztak is,amikor eltérő anyagi minőség fogalmát bevezették,és emiatt nem szuperponálnak egymással a nem azonos részecskék.Az összefonódásnál egy újabb lineáris állapottér választás történik.Szerintem a nemlinearitás az elemi részecskék típusának megkülönböztetésébe van kódolva.Mert valami nem stimmelhet akkor ha a mikrofolyamatok mindig lineárisak(kivétel a nemlineáris optika),míg a makroszkópikus méretű jelenségekben szinte minden nemlineáris.
Igen,küldök.Igazábl ez mind csak a klasszikus hullámmechanika.Semmi több.Csak a kvantumos dolgok a peremfeltételekből származnak.
Van egy cucc,amit a Tyndall hatásról írtam,és szerintem elemezhető az elméleteddel.Ez egy felhőfizikai téma,amit elküdtem a Siófoki meteorólogia vezetőjének,aki szemináriumot tartott az Eltén.A dimenziók torzulása,alapvető jelentősége lehet annak,hogy a koherencia megvalósulhat.Csak nálam a dimenziónak frekvenciajelentése van,nem pedig helykoordináta.Máshogy nem tudom illeszteni ehez a kvantummechanikát.De jó dolog sülhet ki belőle.Lesz benne Fermi-féle aranyszabály,a normálrendezett szorzat,Bessel-függvények.Igazából a sugárzási teret és a hidrodinamikai áramlási teret kell összecsatolni.Mindkét esetben a peremfeltételek kvantálnak.De a hidrodinamika nem lineáris,és a sugárzási tér esetén sem fognak a hullámmódusok normálisan szuperponálni.Mert a szuperpozicíó elve csak lineáris elméletnél teljesül.
A BME-n keresem az ionimplantációs tantárgy tanárát,csak mindig a KFKI-n van,fel kell hívnom telefonon.Apukádnak fogok írni,ha már sikerült elintéznem.
Hát nagy hiányosságaim vannak matematika és fizika terén, de látom Te ezt érted - melyből én csak néhány foszlány töredéket bírok felfogni. Amiért is Rád vár, hogy ezzel a tudással hogyan fogod a fizikai hasonlatokat a dimenziótorzulásra levezetni. Azért is írtam ebbe a topicba, hogy megnézzem, milyen mozzanatok a szembetűnőek, amelyek segítene megérteni a dimenziótorzulást.
Tényleg mondtad, hogy majd küldesz egy levezetést. Akkor elküldöd az emailemre?
Mert pillanatnyilag újból dolgozni kezdtem rajta, de ezek már csak kibővítések, arra, hogy ha fizikai levezetést szeretnénk állítani, akkor melyik részéhez csatoljuk (ez a rész pillanatnyilag a Higgs, de számomra még mindig homályos.)
Szerintem erre értik a "vákkumtól kölcsönkér és elég gyorsan majd vissza kell adnia" kifejezést.Bár itt inkább arról van szó,hogy a folytonos hullámfüggvény időfüggetlen síkhullámkomponenseihez a kvantáláskor szerzett határozatlanság miatt már időfüggő hullámcsomagok fognak tartozni.
A hullámfüggvény mivel be van kvantálva,már a hullámfüggvényre is be kell vezetni a Heisenberg-féle határozatlansági relációt.És megfelelő impulzus esetén,egy gamma-foton hullámfüggvénynek lehet akkora ampiltúdóhatározatlansága,ami kitesz két elektronnyit,és ekkor fel is lép a párkeltés.A részecskeszám változás a régebbi kvantummechanika szerint tiltott folyamat,mert a teljes hullámfüggvény amplitúdójának nagysága időben nem változhatott.A térelméletben már a hullámfüggvény kvantált,így nem egy pontosan meghatározott mennyiség,így fluktuál,és akkora ingadozást is elérhet,ami részecskék keltését,vagy eltünését engedi meg,így annyira változhat a hullámfüggvény,mint amennyi a határozatlansági reláció miatti elkentsége.
"Ezt hívják második kvantálásnak,mert az itteni koordinátaoperátor nem a közönséges értelembe vett hosszúság koordináta operátora,hanem a klasszikus mechanika hullámfüggvényének operátor változata."
Azért is második kvantálás,mert a klasszikus kvantummechanikában a fizikai mennyiségek kvantáltak voltak,de a hullámfüggvényre nem volt ilyen kikötés,nem volt rá kommutációs reláció.Elvileg bármely folytonos értéket felvehetett,ez megis tört szabad állaptot leíró hullámfüggvényeknél,ahol folytonos a színkép.Ha néha volt diszkrétség,az a fizikai mennyiség diszkrétségéből eredt,nem pedig a hullámfüggvényéből.Ilyen értelemben még maradt klasszikus vonása a kvantummechanikának,mert nem lehetett korrekt,hogy a hullámfüggvényt folytonos értékkészletűnek hagyták,mintha rá el lehetne felejteni a kvantáltságot.
Viszont térelméletben a hullámfüggvényt is megkvantálják,úgy hogy a hozzá rendelt operátorát kommutációs relációban szerepeltetik.Emiatt többé a hullámfüggvény sem lehetett többé folytonos értékeket felvevő "klasszikus" mennyiség.Ez a minőségi különbség a kvantummechanika és a kvantumtérelmélet között(illetve a részecskeszám változhat,de ez is ebből jön).Nem csak a hagyományos mennyiségek vannak megkvantálva,hanem a hullámfüggvény is,emiatt információgazdagabb gazdagabb elmélet(van a hllámfüggvényre is egy kommutációs reláció) a kvantumtérelmélet,mint a régi kvantummechanika.
A vektorpotenciál arányos a fotonok hullámfüggvényével,A=ve pszi pszi*,ahol e az elemi töltés,v a töltés sebessége.De a térelméletekben a hullámfüggvényeket tekintenek koordinátáknak(elektromágneses térerősségnél a hullámfüggvénnyel való arányosság miatt a vektorpotenciálból készítenek operátort ),és a hullámfüggvényekből származtatját az impulzust.A klasszikus kvantummechanikban a hagyományos (x,y,z) koordinátákból és a hagyományos (px,py,pz) impulzuskomponensekből készítenek operátorokat.És ezekre követelnek meg kommutáiós relációkat,mert ezzel veszik figyelembe,hogy a mennyiségek kövessék a kvantumosságot,és az ebből következő határozatlansági relációt.Ezt nevezzik első kvantálásnak.A kommutációs relációk foglalják magunkban a kvantáltságot a határozatlansági relációt,és a fizikai mennyiségekhez azért kell operátort rendelni,hogy kommutációs relációkat lehessen felírni velük,és ezzel a kvantumosságot a fizikai mennyiségekbe lehessen kódolni oly módon,hogy a fizikai mennyiségeket a nekik megfelelő operátorokból sajátértékegyenlettel lehet leolvasni:A pszi=a pszi,ahol a a fizikai mennyiség,A a neki megfelelő operátor,pszi a rendszer hullámfüggvénye.
A térelméletben a hullámfüggvény tekintik koordinátának,amit operátorrá tesznek,és a hullámfüggvényből származtatják az általánosaított értelemben vett impulzust(amit pivel jelölnek)amihez is operátort rendelnek.Hogy a mező kvantáltságát vegyék figyelembe ezekre az általános értelemben vett koordináta- és impulzusoperátorral írnak fel kommutációs relációkat.Ezt hívják második kvantálásnak,mert az itteni koordinátaoperátor nem a közönséges értelembe vett hosszúság koordináta operátora,hanem a klasszikus mechanika hullámfüggvényének operátor változata.
Szóval a fizikában a kvantumosság jelensége a kommutációs relációkból következik,abba van belekódolva.Bármely klasszikus fizikai mezőelmélet(vagyis térelmélet) alapja,hogy megtaláljuk az adott mezőhőz illeszkedő általános értelemben vett koordinátát,és ezenkívűl ebből származtatjuk az általános értelemben vett impulzust.Az így tárgyalt mező klasszikus kontinuummechanika lesz,olyan mint a klasszikus elektromágnesség,vagy a lineáris hidrodinamika.Ahoz,hogy belekódolhassuk a mezőelméletbe a kvantumosságot,ahoz az kell,hogy az álatlánosított koordinátához,és impulzushoz operátort rendeljük,hogy aztán rájuk felírhassuk a kommutációs relációt,ami bekvantálja őket.
Tudod az egyik Maxwell-egyenlet:divB=0.Ez fejezzi ki,hogy nincsen mágneses töltés(monopólus).ebből az következik,hogy a mágneses térerősség egy vektorfüggvénynek a rotációja:B=rotA.Ez az A a vektorpotenciál.Míg az elektromos térerősség:E=dA/dt+grad(fi),ahol fi a skalárpotenciál.Ha az elektromos tér sztatikus akkor dA/dt=0,E=grad(fi)
"Vagyis mivel változik a fotonszám, ezért keletkezik anyag és antianyag pár - mert csak úgy tud ingadozni a fotonszám, hogy egyik pillanatban anyagi állapotban van - gerjesztés - másik pillanatban az antianyagnak ütközve megsemmisül - és a fotonszám megnő ennek hatására?"
Igazából a foton nem az elektronból és a pozitronból keletkezik,ahogy a párkeltésnél az elektron és a pozitron nem a fotonból születik. A térelmélet szerint a foton a párkeltés pillanatában eltünik,és később keltődik az elektron és a pozitron. De ezek amikor keletkeznek,akkor már nem volt jelen a foton. Vagyis az elektron és a pozitron nem a foton széthasadásából keletkezett. Éppúgy ahogy amikor a béta bomlásnál elektron repül ki az atommagból,akkor a bomlás pillanatában keletkezett,de előtte nem volt benne a magban. Még olyan formában sem,hogy valamilyen részecske mélyén mint alkotóelem lett volna. Mert a határozatlansági reláció ezt megtiltja,mert az elektronhullámcsomag nem fér be a mag belsejébe,mert túl kicsi a nukleonokhoz képest a tömege(sokkal nagyobb a de Broglie hullámhossza). Ugyanígy a párkető foton nem összecsatolódó elektronból és pozitronból áll. Egy részecskeátalakulásná egy részecske teljesen eltünik,míg részeskekeletkezésnél új részecskék keletkeznek,de nem a régi részecske anyagából,mert a régebbi részecske már előbb eltünt. A részkefizikában egy operátorral veszik figyelembe,hogy egy részecske ne keltődhessen előbb,mint mielőtt egy másik részecske elbomlott.
Ez az időrendező operátor,ami egy Heveside-féle lépcsőfüggvény,amivel minden olyan folyamatot lenulláznak,amelyekben a részecske az előtt keltődne,mint mielőtt egy másik elnyelődött volna.
"Ha egy darab fotont oda szögelnénk a fényképezőlemez adott pontjához,akkor világíthatna,mert abban a pontban nem lenne térerősség,így a fénykeltésbe részt vevő elektronokat nem tudná gyorsítani,semmiféle térerősség,így nem lenne fénykisugárzás."
Igen.A klasszikus elektromágneses mezőt jellemzi az A vektorpotenciál,és fi a skalárpotenciál.A nemrelativisztikus tárgyalásban a Coulomb-mértéket használják(divA=0),és mindenféle töltéstől távoli szabad térbeli mezőt vizsgálják(fi=0).Fi skalárpotenciál amúgy is kilóg az elméletből,nem lehet általános koordináta,mert az egyenletekben sehol sem szerepel d(fi)/dt,ami a hozzá tartozó konjugált általános impulzus lenne.
Az A vektorpotenciál viszont az elektromágneses mező Lagrange-egyenletében az általános koordináta,és szerepel benne a dA/dt,ami ehhez az koordinátához tartozó általános impulzus.
E=dA/dt,B=rotA
Ha a mező be van zárva egy rezonátorba,akkor a vektorpotenciálok síkhullámmódusainak a peremfeltételeket ki kell elégíteni.Emiatt az A-t k-val kell indexelni,ahol k azt,jelenti,hogy melyik hullámmódus síkhulláma.
(Ak=A0kexp(ikx-i omegat)
Emiatt bekvantálodnak,csak diszkrét féle frekvenciaértékeket vehet fel.És ezt az A általános impulzus,és a dA/dt általános koordináta közötti kommutátoros relációval lehet figyelembe venni.A kommutátoros reláció miatt lesz a klasszikus elektromágneses mező elmélete kvantumtérelmélet.
A kommutátoros relációk bevezetése miatt a vektorpotenciálhoz operátort kell rendelni,így az elektromos és a mágneses térerősség is operátora,amit a vektorpotenciálból lehet származtatni.)
És ha a klasszikus elektrodinamikából ismert energiasűrséget az térerősségoperátorokkal fejezzük ki,akkor az energiasűrűség a Hamilton-sűrűség lesz,aminek a térfogatintegrálja a Hamilton-operátor.A hamilton-sűrűséges összefüggés formailag hasonlít a harmonikus oszcillátor kvantumos összefüggésére,csak a koordinátát az A helyettesíti,míg a tömeget epszilon0,vákuum dielektromos állandója helyettesíti.
És kijön az Ek=hvonás omega(nk+1/2).Ebben az egeyes gerjesztett energiaállapotokat az n szám jellemzi,vagyis hogy az adott k frekvenciamódusban hány darab foton van(ezek a fotonok össze vannak fonódva).Ahány darab foton van egy adott k frekveniájú vektorpotenciál-módusban,annyiadik gerjesztett energiaszinten van a k-adik módust jelképező mező oszcillátor.
A mező teljes energiája az adott módushoz tartozó energiák összege:
Az alapállapotok nyugalmi energiájának összege nullát ad.Ezt úgy mondják,hogy a vákuum energiájára végtelen jön ki.Erre bevezették a normálrendezés műveletét,ami a keltő és eltüntető operátorok sorrendjének rögzítésében áll,és amivel a különböző módusok alapállapoti energiáinak összegére(vákuum energia) nulla jön ki.
Igen,de a térerősség mátrixeleme csak a különböző fotonszám állapotokra vonatkoztatva nem nulla,ezért csak olyan mezőben találkozhatunk térerősséggel(elektromos vagy mágneses) amelyben a fotonszám folyton változik.A fényképezőlemez csak akkor fénylik egy adott pontjában,ha ott folyton változik a fotonszám.Ha egy darab fotont oda szögelnénk a fényképezőlemez adott pontjához,akkor világíthatna,mert abban a pontban nem lenne térerősség,így a fénykeltésbe részt vevő elektronokat nem tudná gyorsítani,semmiféle térerősség,így nem lenne fénykisugárzás.
Anyag-antianyag más tészta csak sokkal nagyobb energiájú fotonok hozzák létre.Olyan gamma sugarak idézhetnek elő elektron-pozitron párkeltést,amiknek az energiája két elektron nyugalm energiájának a kétszerese(nyugalmi tömeg szer c2).
Amiről írtam az a zéruspontingadozás.Fellép egy másik jelenség is,ami a zéruspontingadozásnál sokkal kisebb hatás,ez pedig a vákuumpolarizáció.Ennek az az oka,hogy az elektronnak nemcsak pozitív energiájú állapota van,hanem negatív is.A negatív energiájú elektronok viszont mind be vannak töltve,és nagy energiájú foton kell ahoz hogy kiüssünk egy negatív energiájú tartományban levő elektont.Ekkor a negatív energiás elektron a pozitív energitartományba jutva normál elekton lesz,míg a negatív energiás tartományban a helyén megmaradó lyuk lesz a pozitron.Amiről írtam az az elektron-pozitron árkeltés gamma kvantum hatására.De a negatív energitartományban levő elektonok sokkal kevesebb valószínűségi amplitúdót hordoznak,mint a pozitív energiás elektronok.Ezért ahol van pozitív energiás elektron,ott a negatív energiás elektornok bármiféle hatását sok nagyságrenddel elnyomják.De ha a pozitív energiaszinten nincsen egy darab elektron sem,akkor már csak a negatív energiás elektronok nyilvánulhatnak meg.Ha erőteret kapcsolunk be,akkor az nem csak a pozitív energiás elektronokat osztja meg,hanem a negatív energoásakat is.De ezt a megosztást nagyon nehéz kimutatni,mert a negatív energiás elektronok pályáji mind be vannak töltve,nehezen tudnak a tér hatására elmozdulni,mert kevés a hely.Ha valahol mégis van egy teles elektronnyi lyuk,mert egy elekton onnan ki lett lökve,akkor már könnyedén mozog ez a lyuk,a poztiron ugyanolyan fogékonyan eltér a térerősség hatására mint az elektron.
De ha a pozitív energiás tartományban egy szál elektron sincs,akkor végülis vákuumunk van,de a negatív energiás tartományban ott vannak bezsúfolva az elektornokat,csak ne látjuk őket,mert ugyanúgy arisztokratikusan közömbösek minden behatásra,mint a nemesgázok elektonszerkezete.De ahogy a nemesgázoknak is van egy nagyon pici kémiai aktivitása(a xenonnak vegyületét is előállították,bár halogénekkel) ugyanúgy a negatív energiájú szinteken levő elektronokra is hatással van az elektromos térerősség,ők is szenvednek egy pici megosztást.Ha térerősség oszcillálva változik akkor a negatív energiás elektornok megosztása is változi.Ez a vákuumplarizáció.Ez a jelenlevő pozitív energiás töltéseket leárnyékolja.De ez sokkal gyengébb hatás,mint a zéruspontingadozás.A zérupontingadozás miatti pici térerősségfluktuációk a vákuumpolarizáció oscillálását okozza.A Casimir-effektust szinte teljesen a zérspontingadozás okozza,de azért jelen vannak a vákummpolarizációból adódó hullámok.
A népszerűsítő irodalamakban virtuális részecskék párkeltésével manipulál,de kvantumtérelméleti könyvekben ezekről szó sincs.
Akkor ez azt jelenti, hogy a mező sajátállapotának változása a térerő? Vagyis mivel változik a fotonszám, ezért keletkezik anyag és antianyag pár - mert csak úgy tud ingadozni a fotonszám, hogy egyik pillanatban anyagi állapotban van - gerjesztés - másik pillanatban az antianyagnak ütközve megsemmisül - és a fotonszám megnő ennek hatására?
Erre a Lorentz kontrakcióra nagyon jó krakpotelméletet lehet gyártani.
Képzeljük el, hogy hogy az elektron mozog majdnem fénysebességgel. Az mozgási energiája legyen a W bozon tömegenergiájával egyenértékű. Ez az elektron az őt körülvevő atomokat nagy sebességűnek látja. Ezek az atomok lehetnek a gyorsító anyagának az atomjai. Ez a "világegyeteme" a nagy sebességgel mozgó részecskének, ami a nagy sebesség miatt nagyon el van torzulva.
Ha ezek közül egy atom egy fotont sugároz ki, akkor ez az elektron számára óriási energiát képviselhet. Ezek fotonok, amiket mi normális körülmények között gyenge fényként észlelünk, az elektron számára kemény gamma sugárzásnak felelhetnek meg. Ez a frekvenciaspektrum mintegy rezonancia feltételként jelentkezhetnek a gyorsítóban, ha az elektron Compton hullámhosszának a közelébe esik.
Lehet hogy a megtalált rezonanciák valójában nem is új részecskék, hanem a mi jól ismert gyenge sugárzásaink egy másik szemszögből nézve.
A vákuumfluktuációt az okozza,hogy a mező nem fotonszámsajátállapotban van,hanem koherens állapotban van,ami azt jelenti,hogy a külöböző fotonszámsajátállapotok között kicserélődés van,ami mint rezgés jelenik meg az elektromágneses mezőben.
Arról van szó,hogy a fizikai valóság az az elektromágneses mező,az anyag.Ez oszcillátorokból áll,amiknek különböző sajátállapota van.Ezek a sajátállapotok azt jelentik,hogy a mező egy helyén(Hilbert-térbeli hely,vagyis frekvenciaérték) hány darab foton van.A foton azt jelenti,hogy a mezőt alkotó oszcillátorok gerjesztve vannak.Vagyis a foton maga a gerjesztés.Hogy megszemélyesítik részecskeként,az annak felel meg mintha a hidrogén gerjesztett állapotának külön részecskét feleltetnének meg.De csak a hidogénatom a valóságos anyag,a mezőben pedig csak a mezőoszcillátorok a valóságos anyagok.Az a probléma,hogy ha a mező egy adott pontjában a fotonszám nem változik,ott a térerősség nulla.Így ahol térerősséget mérhetünk ott folyton változik a fotonszám.a mező alapállapotban sincs fotonszámsajátállapotban,hanem ott is változik folyton a fotonszám,ez a fotonszámváltozás,mint rezgés a vákuumfluktuáció.
A szúperhúrok elméletét nem ismerem.Bár amennyit hallottam róla azt jó ötletnek tartom,mint modell.
"A Yukawa elmélet úgy emlékszem nem kvarkokkal dolgozik. De a kvarkoknál megjelennek a szintöltések."
Igen,de a Yukawa elmélet a magerőkre vonatkozik,ami a nukleonok közötti pioncsere.A magerőt másodlagos erős kölcsönhatásnak nevezik,mert olyan viszonyban van a kvarkok közötti erős kölcsönhatással,mint amilyen viszonyban van a Van der Waals kölcsönhatás az elsődleges elektromágneses kölcsönhatással.
Itt nem jelenik meg a kvarkok színtöltése.Az az elsődleges erős kölcsönhatás,ami a kvarkok között áll fenn,amikor hadronokat alkotnak,a gluonok kicserélődésében áll.Ebbe már beleszól a kvarkok színe.
"A téridő görbület csak az égitestek környzetében görbül jelentősen,"
Ha a tér telítve van Higgs bozonokkal, akkor a tér görbülete mindenhol jelentős, és ez okozza a vákumfluktációkat. A Higgs bozonok elméleti tömege 110 GeV felett van, ami jelentős görbületet adhat, ha kellő sűrűségű a Higgs tér .
".Ugyanis a magerők Yukawa-elmélete megfeleltethető a fények a hullámvezetőben terjedő változatával.Ugyanis a vektor és saklárpotenciálok(A,fi) egy skalár pszi függvényre vezethetők vissza a határfeltételek miatt.Azáltal,hogy a hullám terjedési iránya le van szükítve egy meghatározott irányba.Viszont megjelenik a tömeg."
Talán a tér tényleg valami feltekeredett szuperhúr. Ezen terjed a fény. Ha kis távolságokat vizsgálunk, akkor a húrmentén terjedés sokkal szembetünőbb. Nagy távolságoknál a húrok összevisszasága miatt ez eltünik. A Yukawa elmélet úgy emlékszem nem kvarkokkal dolgozik. De a kvarkoknál megjelennek a szintöltések.
