alexandrosz, irigylésre méltó az optimizmusod! Kivánom, hogy maradjon is meg örökre :)
Sorsha, sorstársam a dobozolásban....cseréljünk tapasztalatot/ötletet: mi a csudát lehet kezdeni úgy húsvét táján a sok szép karácsonyipapiros dobozzal?? :)
Naplóírást mindig nagy kedvvel kezdek, aztán abbahagyom egy idő után majd furdal a lelkiismeret. De azért belevágok, ha már tegnap alexandrosz nekibuzdított az ötletével (meg ma rá is érek netezni)
Reggel elővettem a tavaly beszerzett újságot, amiből saját kacsóval készített ajándékokhoz voltak ötletek de persze akkor nem készítettem semmit, csupán a dobozhajtogatást tanultam meg (és sírba vittem a családot az Ünnepek alatt, mert minden levedlett csomagolópapírból dobozokákat origamiztam). Idén, határoztam el, több dolgot is készítek belőle. Talán még sk adventi naptárat és koszorút is. Egyéb tervek: hazaviszem a nagy fénymásoló papírok dobozait és felcsicsázom őket tárolási célokra.
Okés, terveim tavaly is voltak, csak akkor költözködtem. Idén talán... de majd meglátjuk
Kedves elődeink, szüleink és nagyszüleink ünnepre ébredtek ezen a dicső napon:o)) Én viszont egy hűvös, esős és barátságtalan reggellel találtam szembe magam. Nehezen kászálódtam ki az ágyból, s egyfolytában az előttem tornyosuló feladatokra gondoltam. A kávé kicsit lelket vert belém és eszembe jutott a naplóm is. Az ünnepekre egy igazi karácsonyi pipadohánnyal szeretném meglepni magam, sajnos Amerikából kell rendelni, ez nem lesz olcsó... Ráadásul a kártyám nem alkalmas net-es vásárlásra. Elszontyolodok, majd fény gyúl a szememben: Elküldöm a pénzt a boltnak egy borítékban és bízom abban, hogy nem vernek át; ettől megint visszatér a jó hangulatom. Az ember ilyenkor nem pesszimista, nem lehet pesszimista. Ez a karácsony üzenete? Szárnyakat kapva vetem bele magam a munkámba, mely a környező falvakba szólít. Ahogy kiszálok az autóból, az eső ismét rákezd... Jól megázom, de a mai jókedvemet már nehéz lesz bárkinek is tönkretennie.
Lehet, hogy nem fogok sokat írni ide, mert naplóvezetésben mindig is trehány voltam, de egy két pillanatot, majd levésem, márcsak a későbbi révedezés végett is.
Nagyon várom a Karácsonyt! Hótra nem tudom ki mit kap, pedig figyeltem évközben őket. De nem is ez a lényeg, talán eszt Ti is érzitek (Biztos vagyok benne!!!).
Tegnap én is megkezdtem az előkészületeket, a kisfiammal együtt - kissé gyermeteg az ötlet talán, de a hatéves csuda boldogan csinálta: krepp-papirból vágtunk és sodortunk össze fenyőágra hasonlitó füzéreket, és régi képeslapokból kivágott csillagokkal, gyertyákkal, gömbökkel "diszitettük". Kezdeti ujjgyakorlatnak jó volt, és a gyerek szemében csillogó öröm miatt pláne megérte.
1. kedvencek on :)
2. közeleg a karácsony, de engem csak akkor ragad magával ez az egész, ha leesett a hó :) akkor érzem igazán, hogy itt az ideje a készülődésnek, talán már el is késtem... ígérem, hogy idén nem hagyom az utolsó percekre a készülődést :))
Még nyáron láttam valamelyik újságban egy icipiciképen festett "hangulat" villanykörtéket. Hét végén nekiláttam, és mostanra boldog birtokosa vagyok 1 db akvárium jellegűnek (kék, vizinövények között úszkáló halak vannak rajta), egy virágosnak (sárgás alapon talán leginkább pipacsra hasonlító valamik), meg egy zöldnek (hullámos mintával, és apró pöttyvirágokkal). Vasárnap este ki is próbáltam, már csak egy megfelelő dobozt kell nekik készíteni, és meg is van az első ajándék. :)
Álmosan ébredek. A tegnapi nap és az egész hétvége olyan jó volt! Vasárnap kirakatnézegetés közben már odakerült egy-két tétel a képzeletbeli listára: el kell kezdenünk vásárolni, mert az ünnep hamarabb eljön, mint gondolnánk.
Az utcán hideg van, szerencsére csak az autóig kell gyalogolnom. Nem túl nagy a köd. Sok feladat lesz a hétre, elkezdeni sincs kedvem, nemhogy befejezni:o((
Munkahelyemen viszonylagos nyugalom honol. Minden o.k., elkezdem átnézni a teendőket. Telefon jön, a Kedves rosszul van. Megfázott, fáj a torka, rossz a gyomra. 1 óra múlva felhívom, jobban van.
Délután a szokásos rohangálás, jó hírek otthonról: mégsem olyan nagy az a betegség!
Tegnap még azt hittem, hamar elmúlik a korán és hirtelen jött karácsonyi feeling, de nem így történt. Olyan ez, mint egy érzelmi akkumulátor: feltöltöd és év végéig le sem merül...
Illatos pipafüstben ülök, kint már sötét van. Nem akarok szentimentálisnak tűnni, de ez maradhatna még így.
Örülök, hogy tetszik Neketek az ötlet. Én ma délután papírra is vetem gondolataimat, mert sajna fejlemények mindig vannak/lesznek és nem mindig a jobbik fajtából:o( Nos, akkor várom a Ti bejegyzéseiteket is.
Elhatároztam én is hogy idén rendes kislány leszek és listákat csinálok, ötleteket gyűjtök megpróbálok kézügyeskedni is (ez lesz a legnehezebb feladat), és előre felkészíteni testet-lelket, ajándékot az ünnepre, s nem az utolsó pillanatban...
szóval csatlakozom, hacsak megfigyelőként kellek, akkor is, kedvencek ON :)
Nekem csak annyi a hozzáfűznivalóm hogy:
A Pólusban voltunk tegnap és nagyon elszörnyűlködtem hogy mennyi ember van és ekkor jutott eszembe hogy úristen mennyi ember lesz karácsonykor,hát én ezért utálom a karácsonyt!!!
Legalábbis nem annyira szeretem,mint a húsvétot:)))
Bizony, bizony, drága barátom! Az biztos, hogy ide nem csak szép és felemelő dolgok fognak íródni. A célegyenesben már olyan fáradtak vagyunk, hogy alig tudunk örülni az ünnepnek... Meg aztán a munka is ugye..., de nem vágok elébe semminek. Azért velem tartasz?:o)))
kedvencek ON.. a karácsony már nálam is felderegett mint a következő nagy őrület amiből legjobb lenne kimaradni.. tulajdonképpen engem a dolgok meghittségét szétziláló ajándékutánrohangálás szokott leginkább elszontyolítani
A hétvégén engem is elért a karácsony hangulata. A naptárra nézve kellemes borzongás vett erőt rajtam. Szeretem ezt az ünnepet. Este gyertyát gyújtottam, fahéjas illatosítót keresgéltem a szekrényben és örömmel vegyes borzongással gondoltam az elkövetkezendő hetek teendőire.
Úgy határoztam, hogy nyitok egy naplót, melyben rögzíteném eme csodás-szörnyű készülődés epizódjait, lehetőleg napi szinten. Nem szeretném, ha öncélú irogatás lenne a dologból, ezért nagyon örülnék, ha mások is csatlakoznának hozzám és közösen kiírnánk magunkból aznapi örömeinket, netán csalódásainkat. Bízom benne, hogy minden nap lesz legalább 5 percem arra, hogy gazdagítsam a napló tartalmát, nagyon érdekes lesz karácsony este visszaolvasni az egész történetet.
Nem is szaporítom tovább a szót, kedves naplómat ezennel megnyitom!
