Nem olyan vészesen nagy a differencia, nálam is volt 9-10 nap, amikor lejött 20kWh a napelemekről, januárban. A december viszont katasztrófális volt, szinte semmi. A júniust (mint az idei legerősebb hónapot) csak azért tettem be, hogy lásd a különbséget.
Két síkon vannak a panelek, a fele a DK-i, a másik fele NY-i tájolás, kb 30 fokos a tető. Nem ideális, de nem is a legrosszabb.
A lényeg, hogy valamennyi termelés télen is van, viszont az, hogy elég-e a lakás fűtésére, akármilyen COP-al számolva az tényleg a hőmérséklettől és a ház paramétereitől függ. Ahogy kiggyo is írta, ezt a gázfogyasztással kellene összevetni. Nyilván valamennyit tud segíteni, a kérdés ilyenkor mindig az, hogy megéri-e.
A 20kWh egyébként durván 2 köb gáz energiájának felel meg, amit persze lehet COP-al szorozgatni, viszont nagyon nem mindegy a külső hőmérséklet, mert rohamosan zuhan a COP érték ha hideg van.
Ma már a profik a LiFePo akkukat preferálják. Csak az még egy felsőbb ár kategória. Pl. magányos szigetek, kihelyezett mérőállomások és átjátszó rádiók céljaira.
A Solaredge publikus oldalán böngésztem át néhány rendszer idei adatait, de ezek szerint abból kiindulni sem megbízható. Ehhez valami gyakorlott szakember kéne, hogy megmondja nálunk pontosabban mi várható.
Tied mennyire ideális elhelyezésű, esetleg árnyékolt?
Ebből a szempontból szerencsém lehetne, mert elég jó tájolású tiszta felületen van.
Ha azok tényleg szolár akkuk, próbálj meg abból után rendelni. Illetve a neten utána bogarászni, hogy ki forgalmaz olyat.
De sajnos volt már ótvaros átverés is. Átcimkézett autó indítót adtak el szolár aksiként. 1,5 évet nem bírtak ki, gari is csak 1 év volt rá. Íbéjes cucc volt. A 4-ből 1 teljesen lehalt, 1 még úgy-ahogy, de 2 is már 50% alatt van.
A napoknak csak alig harmadában nem közelíti meg a 20 kwh-t.
A hónap legalább felében megvan.A többi téli hónap is hasonló, legalább 10-12 de inkább 15-20 napon megvan neki ez az érték.
Önmagában nem sok, de 2.5 szorzóval elklímázva közel 5 m3 körüli gázfogyasztást ki tudna váltani az ilyen napokon. Így morfondíroztam, de felakkuzni rá már nem éri meg.
Most úgy néz ki, hogy szolgáltatói vonalon olyan fejetlenség van,
sose lesz napelemem ha rajtuk múlik. Oda sem jutok hogy elmondhassam a nyűgömet ami miatt a napelemes cég kivár az ügy indításával. (rossz a házszám a szerződésemen és a három fázisból kettőn nagyobb a kismegszakító mint amit a szerződés ír. így vettem, plomba rendben volt mindig. cseréltek már órát is azóta)
Úgy látom a netes inverter adatok alapján, hogy a környékbeli 6 kw körüli rendszerek a téli napok nagy részén is simán tudnak 20 kwh körül... Ennyit tárolni képes akku túl drága, pedig klímával elfűtve kiváltaná elvileg a gázt. Ebből indult a gondolat.
A PV inverter a napsugárzásból készít áramot. Ha az nincs, áram sincs (illetve addig, amig a mellé tett akku bírja táplálni a fogyasztóját - a klímát). Mit csinál egy klíma, ha nincs áram? Lekapcsol, illetve leáll, mi mást tehetne - áram hijján.
Azt szeretném megtudni, hogy ha egy szigetüzemű inverterre (pici akkuval ha muszáj bele) olyan fogyasztót teszek amit csak napsütésben tud kiszolgálni árammal. És mondjuk jön egy felhő, leesik az áram. Egy fűtőszálnak ez nem fáj, de mit csinál ilyenkor egy klíma mondjuk?
Én már 1975 -ben, a Majakovszkij utcai bizó előtt, strichelhettem is érte (SR51) vagy két hétig délutánonként. 10 eFt -ot kért érte az eladó, de a gépkönyvet kézzel kellett lemásolni. Nagyon jól jött később a szakdolgozat, meg beadási munkák elkészítésénél. Volt, hogy az albérletben hárman is összegyűltünk feladatot számolni, főként iterációs dolgoknál, a csőhöz képest minőségi ugrás volt.
A tanulmány szerint az árak azonnal csökkennének, és a 100 százalékban megújuló energiára való áttérés összes kezdeti költsége mindössze hat év alatt megtérülne.
Ilyenem nekem is van valahol. Külön érdekesség az áramellátása: egy kapcsolóüzemű inverter csinált 9 V-ot egy NiMH cella feszültségéből. Az egész egy 9V-os elem méretű volt, ha elszállt, a helyére lehetett tenni egy normál 9 V-os telepet...
Helyem van és a fűtésre segítenék rá egy kaszkádba kötött villanykazánnal. A villanyfogyasztással egyelőre bőven limiten belül vagyok és ha kell, a villanybojler is beleférhet az off-grid rendszerbe, az is felfűthető nappal.
A 80-as évek elején már voltak számológépek, némelyik még tudott szinusz értéket is számolni, ami persze a negyedik tizedes után már rossz volt.
A texas-ra emlékszem, az már képes volt mágnescsíkról beolvasni programokat.
Nekem itt van a fiókomban egy Casio Fx 51.es, az nagy képernyős. ledes, programozható gép, kezeli a szögfüggvényeket, képletből csomót lehet vele kötni a grafikonra.
kegyeletből, és tiszteletből megtartom örökre.(Már ami nekem örök lesz.)
Igen, a gyári off grid inverter az már megfizethető viszonylag. De ha kell hozzá egy akkutelep, akkor nem jó tartalek áramforrásnak, tönkremennek az akkuk.
Egy gyári inverter is teljesen kompóter irányítású. Persze lehet abba is teljesen új firmware-t kitalálni. Fizikailag. De mérnökórák százaival. Talán. Sok tízmillióért. Garancia a kukába.
Akkor már persze illegális is lenne a hálózaton.
Mellesleg pl. egy 3 kW-os offgrid inverter akku kezeléssel, tokkal-vonóval 150 ezer forint.
Az on-grid inverter és az off-grid inverter egész más elven működik. Megoldható az átalakítás. A gyárban a tervezők biztosan meg tudják oldani. Csak akkor az eddigi on-grid invertert off-grid inverterként adják el. :-)
Akkor sem tudott válaszolni senki, hogyan oldható meg adott esetben egy on grid inverter of grid inverterré alakítása. Az biztos, hogy megoldható, a kérdés az, hogyan, hogy ne menjen tönkre. Ja és sokmilliós akkupakk nélkül. Pufferrel (fix terheléssel) minden bizonnyal megoldható, de nem ez lenne a cél, hanem egy B terv, ha kiesik a hálózat, legyen némi áram. Nem, nem akarok 5 millióért akkukat, napelemet és másik invertert venni, ha már fent van a rendszer.
nem is tudtam, h a tiszaújvárosi erőmű leállt. gyerekkoromban 2-3 havonta elmentünk mellette rokonlátogatóba, trabanttal. meg egyszer ködben nekiment egy helikopter is :(
hát igen, ausztrália közepén könnyű a PV termelést előre tervezni :)
míg nálunk azért van benne bizonytalanság.
a fogyasztási oldalon javíthatna az okosmérőóra, akár napi/órás változó díjakkal. de ez meg piaci alapú lenne, ami nem fér bele a rezsicsökkentős "gondolkodásba"
nincs konkrét ismeretem ebben, csak azt láttam a mavir oldalán, hogy hajnali 2-5 között simán csökkentik a gázos áramtermelést, de amikor délben fullba tolják a PV-k, akkor nem csökken a gázból-áram termelés, ellenben a felesleget exportáljuk. Eközben meg azt mondják, h nemigazán áram, hanem gázhiány van.
A világ egyszerűbb .... nem érdemes túlbonyolítani fejben.
A 12 GW-ból amikor faszán süt a Nap nem lesz használva 4 GW és kész! Ahogy most sincs egy halom erőmű használva csak úgy van. A foszilis vackok pedig pihennek... az import nem kell, csak ha nagggyon olcsó éppen.
Amikor kevésbé süt a Nap akkor nő a használtság. Egyszercsak el kell kezedeni használni a foszilis vackokat is és/vagy jön az import.
Amikor vacak az idő korareggel/estefele van akkor még kevés is lesz. Felpörögnek a foszilis vackok, jön az import, stb. Éjjel nem is lesz más...
Az csak a nagyon sötét fejekben van úgy, hogy mindig minden erőművet ki kell használni.
Az olcsón termelő naperőműnél pláne nem annyira lényeges, ha épp nem pörög fullon vagy éppen pihen egy kicsit.
Már az nagy lépés lenne, ha a délután 4 és 7 között eltűnő PV termelés és az este 8-9 körül tetőző fogyasztás közti rést kitöltené a déli túltermelésből töltődő tároló. Ha még maradna a reggeli PV indulásig is tartalék... hát hová vezetne ez? :)
Azt sem értem, h a drága és hiánycikk gázból miért termelünk exportra is áramot..
Jelenleg a hazai PV kapacitás > 3.4GW. A cél 12 GW, x éven belül. Ez esetben minden háztartásra jutni fog kb. 3-4 KW PV termelő kapacitás. Jelenleg a csúcsfogyasztás kb. 8 GW. Ez azt jelenti, hogy ez fog szemben állni egyes időszakokban a 14-16 GW termelői kapacitással - ...+ 6 GW túltermelés...
(Németországban voltak már időszakok mikor fizettek az áramvételért...)
Valószínű, addig a fogyasztás is nőni fog, de... hová tesszük időnként a + 2-4 GW-okat? Exportáljuk a szomszédnak, aki szintén így áll... mondjuk...?
Majd egy országos rossz időben 3 napra eltűnik a nappali 12 GW PV, s leesik 1, 2 GW-ra...
Ezt csak tárolással lehet simítani . A pályázatok sok milliárdért már megindultak tároló kockákért - 1 kocka mondjuk 1 MWh, most 30 MWh-ról hallottam - csepp, de inkább molekula a tengerben. 10 év múlva lesz mondjuk 0,6 GWh MVM-es, ez a Mátrai lignit erőmű 3/4 órai üzemi kapacitása...
Azaz ezzel a dologgal komolyan foglalkozni kell.
Jelenleg a HMKE kapacitás 1,2 GW, ez felmehet akár a 3x-ára, mondjuk 4 GW-ra. Ha minden háztartás ehhez 1 órányi nominál tárképességgel bírna (azaz minden háztartás a saját névleges teljesítményének megfelelő kWh tárkapacitással rendelkezne), az jelentene + 4 GWh kiegyenlítő kapacitást - látjuk az is szerény egy háromnapos napfogyatkozáshoz... ennek a tízszerese, na az már valami... És hát a tél...? Mindezt csak központi remote menedzseléssel lehetne értelmesen kézbentatani. Ennek az elszámolása, ösztönzése...khm., érdekes házi feladat.
A költségekről most nem beszéltem. De ha azt olvasom, hogy a svéd családiházak villanyszámlája 3 millióHUF lehet az idén, na abból már telne...
Fogadja, de ha akkor táplálsz amikor neki éppen nem kell akkor te fizetsz.
Erre jók a kiegészítők amik már minden gyártó kínálatában vannak, úgy szabályoz az inverter hogy kifelé ne menjen áram miközben összeköttetésben van vele. Vannak országok ahol igény van erre most is.
a hibridek magas DC feszkós akksikat várnak, pont jó mivel az E-autóké is az, úgyhogy nem kell 24-48v sok amperekkel bohóckodni.
Az hogy pillanatnyilag csak a saját akkuját fogadja az részletkérdés, előbb-utóbb versenyhátrányba kerülnek az ilyen gyártók mert a piac igényli a használt autóakksik használatát. Vagy meghekkeli valaki a kommunikációt és az inverter onnantól azt hiszi hogy hüvely akksi van rajta. Nem nagy kaland az sem.
Sok mindent elő lehet írni gondolatban, mint ahogyan azt is lehetne, hogy akinek ev-je van, az köteles az autó akkujait a hálózat kiegyenlítésére használni.
Meg aztán azt is , hogy minden macska nyakába csengőt kell akasztani, hogy ne tudják bántani az egereket.
Ha már fenn van pár kelowatt áramtermelő, legfeljebb a visszatáplálást tudják korlátozni. De 8-10 kWó akksival nagyon sokáig szinte nullázni tudom a fogyasztást. Az éjjeli fogyasztást , ami úgyis kicsi azt fedezni a pufferből. Ha ki nem is váltaná a hálózatot természetesen, de drasztikusan csökkentené a fogyasztást az államéból.
Tárolással nem biztos. Csak egy lehetőség szerintem:
előírhatják majd, hogy akinek hibrid egysége van, az csak éjjel az akkupakkból termelhet vissza, a normál napelemes meg ugye nappal. Ez kiegyenlítheti az energia egyensúlyt, csak ahhoz rengeteg hibrid kell még.
Jaja, most még két kézzel szórják a pénzt a napelemes beruházásokra aztán ecccercsak beleolvas brüsszel az index fórumba és a fejére csap! Onnantól már csak szénbányára lehet pályázatot beadni :-)
A remény hal meg utoljára hogy lesz piaca annak a kóburának...
El fog jönni az az idő, amikor csak akkor lehet gridre csatlakozni, ha adott teremelő kapacitáshoz, adott tároló kapacitást épít be a szerződő fogyasztó.
A hálózatra csatlakozás napjai meg vannak számlálva.
Ismerős most telepíttet HMKE-t, és alaposan megrágva ő is egy Huawei hibrid mellett döntött.
Nem volt nagy felára és bármi változás van az átvétellel vehet hozzá akksit anélkül hogy újra kellene engedélyeztetni a szolgáltatónál.
Modbuson kommunikál a szenzoraival, lehet visszatápálás gátlást is csinálni vele ha épp olyan szabályozás lesz.
Most még drága hozzá az akku de nincs kétségem afelől hogy lesz utángyártott Huawei akkupakk emulátor hozzá, és akkor mehet rá használt e-autó akksi is olcsóbban.
850-ért vettem a múltkor egy komplett 22kWh-s i3 akksipakkot pl.
El fog jönni az az idő, amikor csak akkor lehet gridre csatlakozni, ha adott teremelő kapacitáshoz, adott tároló kapacitást épít be a szerződő fogyasztó.
Vagy az is lehet, hogy a tároló beépítését szubvencionálják.
Erre valók a hbrid inverterek. A hibrid invertert meglehet most is venni, megfelelő tájékozódás után (mekkora akkupakkot képes kezelni, stb.), akkuval feltölteni pedig csak akkor, ha a helyzet ezt indokolja (megéri, szükségünk van rá stb.).
Például azt mondom, ha jól van méretezve a rendszer napsütéses fél évben elviszi szigetről az egész házat, vagy egy részét. A másik fél évben meg hálózatról megy. Pont elég ha a felső sávot megtermeli, ha megtermeli
Előfordulhat egy hetes áramkimaradás békeidőben is, egy családnak azért nem árt, ha van valami áramforrása. Anélkül a gázkazán sem megy, UPS nem bírja csak egy két napig, sok akksival sem, ha nincs töltés.
Igen. A félmilla külön átváltó a pont az i-re. De egy 10 kW-os rendszer önmagában is 6 milla. Nagy a felár az biztos. Akinek ilyen kell, annak pont jó.
Ismerek olyat, aki a házra felrakott 4,5 kWp szabályos rendszert. A kertben lerakott 3kW-nyi napelemet és egy teljesen független 5 kW-os sziget invertert, 2 db Tesla 5 kWó-s akkupakkot. Sehol nem találkozik a két rendszer közvetlenül. Ez utóbbi "hálózat" 1,8 milla volt.
Jelen áron egy 10kw hibrid rendszer komplett anyagárban kb 10millió áfásan Fronius inverterrel.
Ebből az akkupack önmagában kb 4millió áfásan. És ettől még nem tud szigetben működni, kell hozzá átkapcsoló automatika kb 0,5 millió. + a szerelési díj.
Ráadásul amíg a szolgáltató hálózatát használod, addig csak a hivatalosan engedélyezett rendszer, készülék típusok lehetnek. Az inverterek garanciája is csak a hivatalos szerelők általi konfigurációjára vonatkozik.
Vegyél hibrid invertert. Az alapból normál oda-vissza tápláló üzem. Vehetsz hozzá való akku csomagokat különböző méretben. 5-6 kWó-s blokkokban.
Minden gyári, semmi buhera. Több csomagot is kezel. Tölti az akku blokkokat. Te mondhatod meg egy mobil applikációval honnan és mikor mit etessen. De ezek az inverterhez készült gyári akkupakkok piszok drágák. Egy 5 kWó-s blokk a Huawei inverterhez bő 1 millió. Míg maga az inverter a fele ennek. Az 5 kWó-t kiszámolhatod, hogy neked mire elég.
aki akkus rendszert akar kialakítani az számolja ki alaposan hány Ft/kWh áron fogja az akkuban tárolni az áramot még ha ingyen is van. Ólomakksival többe kerül mint amennyiért a szolgáltatótól veszed.
Nem kell amatőrködni az inverterekkel, azok eléggé jól meg vannak csinálva. Aki akkus rendszert akar kialakítani vegyen hibrid inverteres redszert, azt erre tervezték, némi kompromisszummal.
Aki meg mégis amatőrködni akar: pl. PV Inverter + charger + akku + szigetüzem/grid üzem, automatikus vagy kézi átkapcsolással, az kösse fel a gatyáját és képezze magát szorgalmasan pár hónapig, mert ez nem játék (a villamos karon elég soká tanítják) - vegyen gumikesztyűt és poroltót, s legyen vastag a pénztárcája, vagy amúgy is ért hozzá, akkor viszont tudja, hogy ez mit jelent...
A régiek lekapcsolnak és újrakezdik a csatlakozási procedúrát (1 perc szünet, stb). Van pár inverter ami visszaveszi a teljesítményt olyankor (fronius).
Azonban az elmélet ott bukik hogy ezek a szabványos HMKE inverterek nem szinkronizálnak rá egy mezei "indító inverterre", ennél sokkal szofisztikáltabb védelmük van.
Meglátással nem lehet feszültséget korlátozni :-)))
Értem és, hogy erre gondolsz:
de ez nem megoldás. Egyfelől a tiszta szinuszodat is tönkrevágja (a nullátmenet környékén lesz egy 2x600 mV-os plató), másrészt a feszülségkorlátozása is nagyon esetleges...
Gondolom nem kapcsol le a solar inverter, mert akkor nem monitorozná a feszültseget, hogy mikor termelhet újra a hálózatra. De ha meg mégis lekapcsol, akkor vajon hogyan.
Értem, köszönöm, azt nem tudod esetleg mit csinál a solar inverter ha eléri a max ac feszültséget és nem táplálhat vissza? Tudom, letilt, de mit jelent, hogy letilt, hogy akadályozza meg a visszatermelést?
Az akkus inverter kimenetén ha dióda megakadályozza a visszafelé töltést?
Az akkut a solar inverter AC oldalából táplált inverter miért nem tudja tölteni? Az csak egy tároló akku, hogy elinduljon a mezei szinuszos inverter, hálózatot szimulálva.
Tudom, ez nem legális, csak elméleti síkon játszom, ha elmegy az áram egy hónapra, milyen vészmegoldások vannak, ha már van a tetőn napelem.
Tehát a solar inverter is letilt, lakapcsol, ha eléri az utcai halózat a max feszültséget? Tehát nem csak a visszatáplálas szűnik meg? (Hogy csinálja ezt az inverter? Gondolom nem relével. Tehát betáp megvan, de nem tud visszatermelni. Ez mindben kötelező ha jól tudom.)
Az inverter kimenetén nem folyhat befelé az áram, valamint a kimenetén nem lehet tölteni a DC oldali betápon lévő akkukat, az inverter DC bemenete, és az AC kimenete egymástól leválasztottak.
Próbál a lehetőségekhez lépest áramot tolni a "hálózatba". Így felugrik a feszültsége és azonnal letilt. De a "műhálózatot" szimuláló inverter is letilt azonnal.
Akkor ha egy tiszta szinuszos inverterrel adok 50hz-et a hálózat gyanánt a solar inverteremnek, akkor nem történik semmi, csak mondjuk felmegy a feszültség a max pl. 250V megengedett értékig? A konnektorba meg bedugok egy akkutöltőt terhelésnek, ami tölti a szinuszos inverter akkuját. Működhet?
Értem, csak azt nem tudom, hogyan. Mondjuk megy a mosógép, majd végez, tehelés megszűnik. Ekkor az inverter mit szól? Napelemből jön az egyenáram befele.
Azzal indokolják (van benne némi logika) hogy ha csak saját célra is termelsz, akkor is amikor süt a nap kevesebbet fogsz fogyasztani, aztán amikor jön a felhő hirtelen kell a hálózati drótból az áram.
Pontosan ugyanúgy, mint a hálózatra tápláló rendszer annyi különbséggel, hogy az még nbefelé is tolja a villanyt, úgyhogy ennél duplán rosszabb.
Ezzel senkit, még a féleszűeket sem tudják megetetni.
Azzal indokolják (van benne némi logika) hogy ha csak saját célra is termelsz, akkor is amikor süt a nap kevesebbet fogsz fogyasztani, aztán amikor jön a felhő hirtelen kell a hálózati drótból az áram.
Emiatt erre neki fel kell készülnie, nem tervezhető módon.
Nagyobb gyáraknál egyébként is le kell adni a fogyasztási menetrendet, ha attól eltérsz drágább áramot kapsz olyankor.
Amikor minden 20.-30.-ik házon van napelem, ez a veszély még nem állt elő.
Bizonyára sok helyen elavult, lerobbant, elhanyagolt a 400-as hálózat. Ott merülhet ilyen fel.
Az egész elosztó rendszernek egy valódi kihívás lesz a napelem, párhuzamosan a villanyautózással.
Már óvatosan kezdik beetetni a népet, hogy a napelemes rendszerek megemelt sarcot fognak fizetni a hálózatra csatlakozásért, a fejlesztésekre hivatkozással.
Szerintem az az ok, hogy kezd a napenergia-termelés piac telítődni, illetőleg már látszanak a korlátai (egy tarfó körön termelők maximális létszáma, teherelosztási macerát okozó volta az egész "zöld" energia előállító körnek).
Szerintem a egyéni fölhasználásra kell fölkészülni, ha szerencsénk lesz , lesz új rendszerű tároló, pl: vízalapú aksi, vagy valamilyen új rendszerű vegyi tárolás, hasonló.
Napelem-tűzeset: a tanúk szerint az elektromos részeknél keletkezett
Jó napot. Érdekldni szeretnék hogy valaki tudna ötletet adni arra hogy az eon miért nem enged napelemet az újonnan épülő házunkra. Jelenlegi bejövő áram 3 fázis 75A. Az indok elöször az volt hogy gyenge a hálózatuk. Erre írt nekik a napelemes cég ,mivel volt már ilyen esetük és van rá megoldás is ,hogy akkor visszatáplálás nélkül szeretnénk. Elutasították indoklás nélkül. Hétfőn megyek be rájuk borítani az asztalt. Csak nem tudom jogos lenne vagy sem...
- ha van akkor vész esetére ott van, nem kell túlbiztosítani a rendszert
- ha nincs akkor fel kell mérni mi megy róla, mekkora kompromisszumokra vagy készen.
Mi a tárolás célja?
Napközben feltölteni az akkupakkot, hogy minden este rendelkezésre álljon 4kWh kapacitás, ami reggelre elfogyasztásra kerül? Napközben mennyi fogyasztó van még ezen kívül?
Nappal akkor kellene annyi termelés hogy az akksi is fel tudjon töltődni + éjszakára is termeljen.
Mi a helyzet a téli napokkal amikor alig termel? Ha nincs közcélú hálózat akkor kell valami aggregátor is mellé.
Szóval a cél, anyagiak és kompromisszumkérdés elég komoly tényező.
Azt kell belátni hogy a hálózattól független szigetüzem hatalmas úri muri egyelőre, óriási beruházás, magas üzemeltetési költségek (akku amortizáció), és erős kompromisszumokkal jár.
Ha van hálózat akkor teljesen más a leányzó fekvése.
Bakker, napelem négyzetméter kellene, mivel a beesett fotonok darabszáma lényeg. 20? 10? 1? Meg a töltésvezérlő max .bemeneti árama. Mivel még nem csináltam ilyet, de látom itt senki sem, gondoltam rákérdezek.
Ha tudtam volna ajánlani bármit, már megtettem volna. Részemről Victron vonalon indulnék el, de semmi tapasztalatom nincs a témában.
Az pedig, hogy te minek vagy a mestere, már többször kiderült. Biztosan nem az olvasásnak, mert akkor nem írnál olyanokat, hogy én hiányoltam a szakmaiságot. Néha idenézek, de évek óta ugyanaz a móka megy, egymást basztatjátok a napelemnepperrel, vállalhatatlan stílusban.
Sziasztok, szeretnék összeállítani egy 4,00 kWh akku szettel rendelkező sziget üzemű rendszert. Lehet, hogy idővel duplájára lenne az akksipark bővítve. Szerintetek milyen inverter, mennyi napelem, stb. kell hozzá?
Sokaknál (nálam is) jönne ilyenkor a csőd, mert a ház alul van biztosítva. Pár éve (még az igazi boom előtt) próbáltam megemeltetni a biztosítási értéket, lepattantam, hogy nem a piaci értéket biztosítom, hanem amennyiből felépíthető. Ennyi és kész. "Értékkövetéssel" 40 milla most, felépíteni lenne vagy 100. Debreceni lakás, ami 30 milláért azonnal, de lehet, hogy közel 40-ért is eladható, 17 millára van biztosítva.
Szóval jó a biztosítás, iszonyatos pénzügyi helyzet kellene, hogy arra ne szorítsak pénzt (van persze, aki tényleg n tudja megtenni), de az sem elég, ha nagy baj van.
Egy 10 kW-os fotovoltaikus kiserőmű 1982 óta táplál áramot a svájci hálózatba.
Egy kutatócsoport pedig megvizsgálta a rendszer működésének első 35 évét. Megállapításaik szerint a mérsékelt égövön egy modul 35 évig is működőképes lehet,
de az élettartam hosszában sokat számít a felhasznált anyagok minősége.
A politikai rezsim nem egyenlő a hazával. Hogy ontopic is legyek, miként lehet egy kormányt támogatni, mely ár alatti áram értékesítésre kényszerít szereplőket, miközben azt a törvény kategorikusan tiltja. A lakosságot is erre kényszerítik.
Ebben az esetben a lámpavasra nem a hagyományos, világítás célzatú felhasználás miatt lesz szükség, hanem némi kötélre kötött emberkék himbálására fog szolgálni....
Aki elhiszi, hogy olyan arány marad a két energia hordozó között mint most, az jöjjön vissza fél év múlva.......
Nincs ingyenebéd. 3 havonta felülvizsgálat.
A sok elektromos berendezésre költött pénz 27%-a most nagyon kell. Aztán szépen finoman egymáshoz igazítják az árakat, mert a "sok villany használó" jogtalan előnyt élvezett és irgumburgum!
"de a valóság néha más ,hiszen mióta vannak napelemek azon gondolkodnak ,hogyan lehetne megsarcolni minket "
Ez így van, ahányszor elmegyek felcsútra meccset nézni, Viki meg Lölő is erről beszél folyton. De brüsszelben sem más a helyzet. Mindenki a napelemeseket akarja megsarcolni.
Pedig tiszta haszon vagyunk a szolgáltatóknak, évi 2eFt-ot fizetünk, nyáron adunk nekik áramot amikor nem igazán kell, télen olcsó gázból csinálnak nekünk és visszakapjuk. Tiszta és környezetbarát biznisz.
"Most durván vissza fog esni a lakossági fogyasztás."
Én épp az ellenkezőjét látom, aki csak teheti próbál villanyra átállni a gázról, sorban állnak a napelemért, villanykazánért, klímáért, hőszivattyúért.
Nem az volt a szempont, hogy jó legyen, hanem hogy a Siemensnek üzlet legyen. Egyébként a cserebere sincs ingyen. A leszerelt trafót először szét kell szedni, felújítani, bemérni és utána tárolni felhasználásig. Egy 10/0,4-es vagy 20/0,4-es trafó nem fali dugasztáp...
Értem ezt, de azt hittem a mezei oszlopos villanyvezeték ellenállása elhanyagolható a nagy keresztmetszet miatt. A magyar házamnál lazán 25mm2-s kábel jön le. Most akarok 80A-el betáplálni.
A túlterhelés kontra visszatáplálás az nem feltétlen jár együtt..... Sőt, jellemzően pont hogy lejjebb esik a trafó terhelése.
Ez így kicsit el van nagyolva. A magyar trafórendszer eléggé túlméretezett volt, 60-65 %-on ment. Ez nem volt véletlen, akkoriban még hosszútávra terveztek és úgy gondolták, hogy egy trafónak a várható 50-60 éves élettartama alatt ki kell szolgálnia a várható terhelésnövekedéseket is. Egy trafó hatásfoka akkor a legjobb, ha 90 % környékén jár. Az ELMŰ korábbi elnökhelyettese, von Stahmer szorgalmasan cseréltette is le a (Ganz) trafókat kisebbekre, de már Siemensre. Ennek hivatalos indoka a hatásfoknövelés és így a hálózati veszteség csökkentése volt, de mellesleg igen szép piacot nyitott meg a Siemensnek. Most, közel 20 év után már szükség lenne a korábbi trafók teljesítményére, de ehhez újabb trafócserék kellenének. A feszültségszabályozást a Ratkovszky Ferenc által szabadalmazott Ganz-Ratkovszky automatikusan biztosította, de ez a Ganz trafók lecserélésével megszűnt. Van helyette más rendszer, de közel sem olyan robusztus. A hurkolt hálózatok megszűnése szintén sokat rontott a hálózatok minőségén.
A túlterhelés kontra visszatáplálás az nem feltétlen jár együtt..... Sőt, jellemzően pont hogy lejjebb esik a trafó terhelése. Ez akkor lenen igaz, ha nagyobb teljwsítménynel termelne vissza a fogyasztók hada, mint amennyit fel szoktak venni terheléskor. Ez azért nem jellemző dolog.
Megy az vissza, de ha egy hosszú vezeték végén van, akkor már nagyon hamar megemelkedik a fesz.
Egy durva számtan példa. A trafóról lejön pont 230. A 300 méter vezetéken esik 15 Volt normál fogyasztás esetén pl. 16 Ampernál.
De ez a 15 volt esés megvan visszatáplálásnál is. A trafó marad 230-on, mondjuk korlátlanul tudja elvinni. De a betáp helyen ez már 245V-ot jelent. Még 2 ilyen családi hely belép és simán a 253 V-ot meghaladhatja. Miközben a trafónál 230V van.
Ha a fogyasztó/termelő közel van a trafóhoz, vagy jó vastag a hálózati kanyóc, akkor töredéke a változás.
Szélsőséges esetben maga a trafó is lehet szűk keresztmetszet. A névleges teljesítmény jelentősen túllépve a trafóvas kezd telítésbe menni, a trafó elkezd szórni és akkor a táplálási oldalon ( most épp az inverter felől) elkezd nőni a feszültség...
A szolgáltatónak - elvileg - kötelessége szolgáltatni, amibe beletartozik a termelt energia átvétele. A hálózatokon azonban az utóbb tíz-egynéhány évben nem történtek meg az ehhez szükséges fejlesztések, sőt, a korábbi hurkolt hálózatok, amik nagyobb terhelhetőséget biztosítottak, eltűntek, "takarékossági okokból"...
Ez fizikai kérdés is. Ha egyszerre sok "házi" napelem dolgozik, a trafótól távolabbi vezeték végen esetleg sorozatosan letilt az inverter fesz. túllépés miatt. Minden szabályos, mégsem fogja a várt mennyiséget termelni. Pláne ha régi, kis teljesítményű az utcai hálózati rendszer.
Természetesen, ezzel kezdődik az engedélyez(tet)és. Addig, amíg ez meg nincs, nem érdemes elkezdeni. Ahogy olvasom, egyes napelemes cégek enélkül is felrakják a rendszert - persze a megrendelő kockázatára, "lesz engedély".
Másik remek fajta, amelyik arra próbálja rávenni az embereket, hogy az engedély után - anyag híján - csak kiszámlázzák (és persze kifizettetik) a rendszert, hogy az otthonfelújítási támogatásba el lehessen számolni, és majd később csinálják meg. Az egy dolog, hogy vagy meglépnek a pénzzel, vagy nem, de ha jön egy ellenőrzés az elszámolt munkára, nagyon megüti a bokáját mindkét fél.p
S az ha az utcában sok napelem van már olyan nincs hogy nem birja el a hálózat ezert nem kap engedelyt egy ujabb beruházás? Illetve ezt elore utana tud járni a telepítő?
A napelempark általában olyan teljesítményű, hogy egy lépcsővel (trafóval) feljebb táplál a hálózatra. Nem 400 V-on a három fázisra, hanem 20 kV-on. Ha ott túl magas feszültséget kelt, a szolgáltató kötelessége a leszabályzás. A trafó alatt lévőknek ebből nem származhat hátránya.
van esetleg olyan fórum, oldal, stb, amit érdemes felkeresni, ha régebbi, 280 w-os paneleket szeretnék venni? 2-3 darab még felférne talán a tetőre. Esetleg napelemes cégeknél lehet elfekvőben?
Az tényleg igaz, hogy figyelembe kell venni ha az adott településen ahol a napelemet szeretnénk kiépíteni van napelempark és az miatt nem tudunk mi majd később elegendőt a hálózatra tölteni mert a park már lefoglalja?
Semmi különös, van 3x16 A, amit rettenetesen sz.rul osztott el a szerelő. Arra gondoltam, nem fizetek egy vagyont kibogozni, átvezetékezni, fúrni-faragni, az egyik fázis kap +16 A-t, erre mennek a klímák, udvar, esetleg majd e-autó töltő egyszer.
Az általam telepített 5 rendszerből 4 a főelosztóba csatlakozik, 1 az órától a lehető legtávolabbi ponton van. Összesen ~50 m vezetéken jut el az óráig, közben van az az épület, amire felszereltük. Fogyasztás (ma már) minimális és alkalmi. 2. Munka céljára használ épület, sok időszakos fogyasztóval és egy 12 m3-as hűtőkamrával. 3. Lakóépület, aminek az ellentétes végén van a mérő.
Előbbieket könnyű volt egyenesen a főelosztóhoz vinni, utóbbinál külön 50 m-es betápot kellett volna kiépíteni. Amit akkor semmi nem írt elő. Tervező megnézte, szolgáltató elfogadta, lefényképezték, jó. A napelemeket csak arra a déli tájolású tetőre lehetett célszerűen (gazdaságosan) feltenni. 6,5 kWp. Ez volt 6 éve. Szerintem már megtérült. Akkor ~30e.- volt a tulaj havi számlája.
Bár a villanyszerelő nyilván ért hozzá, de azért csak megkérdeze: ha a 3 fázis egyikét 16 A-ről 32 A-re növelném, akkor egy vezetéket kell cserélni az órától az inverter megszakítójáig, és külön van innentől egy másik vezeték a biztosítéktábláig? Vagy máshogy, az inverter az óra és a biztosítéktábla közé van bekötve?
7 kW-os inverter, 5 kW panel van most, ha odafigyelünk, majdnem 3000 kWh túltermelésem van. Ha még felrakok 5 kW panelt, 6-7 kWh túltermelésem van. Tervben van klíma, azzal sok gázt spórolhatok, de nem tudom kiváltani a gázt, ig, így marad áram is.
Tisztában vagyok vele, ez a munkám. Van is benne, még a fűtőbetét szivárgási ellenállását is mérem és leválasztom a DC mindkét pólusát, mint ahogyan az elején utaltam rá.
De attól függetlenül nem fejtetted ki milyen életveszélybe kerülök ha nem old le egyik védelem sem. Elmeséled?
Amikor valamit elkezdünk megkonstruálni, a legelső feltevés mindig az, hogy mi történik az egyes eszközök lehetséges hibáinak során,. és azokat az eseményeket hogyan kezeljük!
nálam a saját házvezérlés intéz mindent, de mindegy is, nem akarom már ezt tovább ragozni mert nem innen indultunk.
A kérdésre volt válasz miért van pár 100kWh ami nem megy át az inverteren.
Más:
Amúgy épp ma néztem az ismerős huawei hibrid inverterét, ott az akkupakk van az MPPT utánra, az inverter rész elé becsatornázva. Ott is biztosan ráparáztak túl ne tőccse túl az akksit ha beszarik az IGBT...
És egy szem kimenete van, azaz ugyanazt az inverter részt használja visszatáplálós és sziget esetben is.
Erről is az volt a mondása a nappali elvtásnak hogy lehetetlen.
ezt már le sem mertem írni mert még jobban belekötnek :-)
Egyébként igen, ez a legegyszerűbb biztonsági mód. Bontáskor kell figyelni hogy automatikusan ne történjen meg, tehát rövidre záró hőbizti kell vagy hasonló...
Nem szétkapcsolni kell hanem össze. Ha gond van, rövidre kell zárni. Mivel a napelem áramgenerátoros, a zárt érintkezőn csak a rövidrezárási áram fog folyni, ami nem egy borzalmas érték. A bojler innentől akár automatikusan is leválasztható, pl. a rövidrezárási áramra reagáló áramrelével. Túlfűtés megakadályozva. Majd ha lement a nap, megszakítjuk a rövidzárat. :-)
Azért nem kell ám annyira beszarni 3-400V DC kapcsolgatásától, főleg néhány A esetén!
Életveszélyes szint, DC-.ben pedig még az esetleges áramütés után is okozhat halált az utóhatása,, mert bontja a vizet a testben, és vérrögképződést okoz.l
Amit leírtál, abban semmiféle életvédelmi, vagy egyéb védelmi megoldás nincs, az eszköz zárlata esetén semmiféle közbeavatkozásra nincsen lehetőség, az automatikus szétkapcsolásról már nem is beszélve.A napelem által adott feszültségen dől bele a villany a bojlerbe, aminek a hőkapcsolója hatástalan!
Azért nem kell ám annyira beszarni 3-400V DC kapcsolgatásától, főleg néhány A esetén!
Boldog mégifjabb koromban volt szerencsém magamra kapcsolni 400 VDC-t (V43 villamosmozdony segédüzemi tápfeszültsége), mit nem mondjak, megtanultam tisztelni, megrázó élmény volt...
Nyúltam bele kikapcsolt képcső grafitbevonatában tárolt néhány kV-ba, az is emlékezetes maradt...
Egy idő után - ha túléli - az ember megtanulja tisztelni a villanyt...
A kapcsolóüzemű tápoknál nincs mögötte komolyabb töltésmennyiség, ami fenn tudná tartani az ívet. Ettől persze a mechanikus kontaktusok megsínylené, ha nekik kellene bontani. Az SSR azért sokkal jobb, mint IGBT-vel varázsolni, mert készen benne van a védelem és a leválasztás...
Azért nem kell ám annyira beszarni 3-400V DC kapcsolgatásától, főleg néhány A esetén!
Ez az alap feszkó a kapcsolóüzemű tápoknál.
Érdekes hogy mekkora kihívást jelent a nagyítós kollégának is hogy ne forrjon fel a bojler, 1000x megbízhatóbb az SSR páros rajta mint a hulladék bojler hőkapcsoló biztonsági kapcsolóval együtt.
Van biztonsági riasztás bizonyos hőfok felett, onanntól napok/hetek kérdése lenne még azzal az 1kW-ttal felforralni a 300 liter vizet.
Aztán vannak termosztatikus biztonsági szelepek, és még sorolhatnám ha annyira aggodalmas kérdés lenne ez...
Mivel ez gyakorlatilag galvanikusan em választ le, kétlépcsős a dolog. Van egy kontaktorod a leválasztásra, és utána pedig a félvezető alapú eszköz. Legalábbis leegyszerűsítve így szokás megcsinálni.
Igen, én is írtam, de egyrészt nem lesz olcsó, másrészt a környező szerelésnek is alkalmazkodnia kell a HVDC-hez. Előny viszont hogy az SSR biztonságosan megcsinálja a galvanikus leválasztás a vezérlés felé...
A következő évek trendje alighanem az lesz fűtés ügyben, hogy
- a gáz kiutálása a lakosságtól (szén/tűzifa/olaj is) - a napelem áram >> támogatással is - villannyal fűtés felé terelés
- energia árak emelkedése, a kedvezményesé is (pl. a "H" tarifa is) - kedvezményes mennyiségek csökkentése, majd kivezetése
Az egyéni védekezés módjai... - HŐSZIGETELÉS!!!!! erősen, amit csak lehet és/vagy - meleg gyártás klíma/hősszivattyúval az "energiavámpír" épületeknél
--------
Minden látszat ellenére - sem ország szinten - sem egyéni szinten nem annyira lényeges a cekasz fűtés kérdése.
Mint amennyire azt a zöld- és saját pénzügyi szempontok alapján sokan gondolják.
-
A villamosenergia ipar a minél nagyobb mennyiségben érdekelt, az a jó biznisz neki. Paks II. is e felé mutat és a napáram ipar felfuttatása is.
A magyar árammix egyébként sem annyira drága és vésszesen gázfüggő, mint a német pl. (egyelőre és remény szerint így is marad)
-----
Avagy néhány ezer kWh/év fűtési áramot nem feltétlenül lesz buli cekászról>>hőszivattyúra váltani.
Hiszen 120 m2 lakótér fűtése kijön 5000 kWh-ból max egy normális épületben. Amire nem biztos, hogy buli milliókért hőszivattyút és vízes/fancoilos technikát rakni. Pláne, hogy a nyári hűtés klímái e fűtés egy részét is megoldják... vagy szinte mindet vagy mindet is.
A nagyobb kWh/év meleg igények persze más irányt jelölnek ki... Az egy másik műsor.
Addig is nyomás >> hőszigetelni, akinek energiavámpír a lakhatása.
Vagy szóba jön a költözés... ha az gazdaságosabb/célszerűbb. Mert ilyen is lesz.
Tegnap javasolta asszonynak a napelemes, hogy tegyünk fel 13 kW-os rendszert (a meglevő mellé...). Fűtsük el cekásszal, mert a hőszivattyú nem jó, hamarabb elromlik, mint megtérülne (5 éve még "mi romlana el benne" volt). A legjobb, hogy azért jó ez nekünk, mert lehet, hogy jövőre csak 1000 m3-ig lesz occó gáz. Az valahogy kimaradt a tájékoztatásból, hogy az éves szaldó is pont így szűnnet meg, de azt sem tudni, a 4KW fölötti részre mikor és mennyi tényleges adót vetnek ki.
Hat azert nem lehetetlen dolog megoldani, millio helyen hasznalnak dc nagyfeszt. Persze mondjuk a bojler termosztatja erre nem alkalmas (esetleg vezerlojelnek felhasznalhato), de nem megoldhatatlan a feladat.
Annak idején amikor a napelemes rendszert telepítettem 2.5kWp napelem mező volt a 3kW inverteren.
Aztán nőtt a család, lett több fogyasztó. Invertert nem akartam cserélni, olcsón szereztem mindig pár db széria végi napelemet.
Játszottam a túlnapelemezéssel, 140%-ig még egész kicsi veszteség lett. Aztán egyszer csak 6kWp lett a vége (2x10s sztring).
Innen jött az agyalás hogy amikor az inverter vágna, akkor a levágott púpot párhuzamosan el kéne fűteni.
Az inverteren nem tud átmenni, mivel koppon van, DC oldalon kell lopni.
Semmi követendő példa sincs benne, és valóban nem veszélytelen játék! A mágneskapcsolók beégnének, a bojler fűtőszálja és hőkapcsolója eleve nem alkamas rá! Egy 300 literes HMV tárolóban van egy speciális fűtőbetetét, többszintű védelemmel kapcsolva, még szivárgóáram mérés is van, távoli riasztás, miegymás.
Mivel napi szinten ilyenek fejlesztésével foglakozok ez ujjgyakorlaty de ebből rendes terméket reális áron nem lehet csinálni.
Veszek még le DC oldalon évi jópár 100kWh-t HMV-re szóval azt az inverter nem látja.
Életveszélyes módon, mert a magas, nem változó DC feszültséget bevezeted a bojlerbe, a szabályozó IGBT zárlata esetén pedig nem tudod kikapcsolni a fűzést, mert a bojler hőkapcsolója hatástalan.
Valamire elég lehet. A leadott teljesítmény a feszültség négyzetével arányos. A legnagyobb probléma a megszakíthatóság.
Az első képen egy 24 V 10 A biztonságos kapcsolására alkalmas szerkezet van, bal oldalán az ívfúvó mágnesekkel és az oltókamrával. A jobb oldali kép egy nem teljesen professzionális megoldás, ahol egy háromfázisú mágneskapcsolóba lehelnek némi ívoltó képességet. Egy valódi DC kontaktor, ami 200-400 VDC és 10-15 A megszakítására van tervezve, 200 $ körül van és azt még valahogy vezérelni kell...
Az jól hangzik, hogy a 6 kW-ból még marad is. Nálunk még túl friss a rendszer, így nincs véle tapasztalat. Ezért mindenhonnét igyekszem gyűjteni az információkat. Jelenleg ideális dél-keleti tájolás van, s a Dél-nyugatira tervezem a bővítést. Érdekes, ezzel kapcsolatban feltett kérdésemre itt nem nagyon jött komolyan vehető jótanács. Így maradt a kivitelező cég mérnöke...
Úgy gondolom, hogy a mostani kb 30 százalékos plusz ráhagyás igen sok mindenre elegendő lesz, de picit sem bízom a jelen gittegyletben, ezért inkább legyen akkora túltermelésem, amivel nem csak az áram, de a gázfogyasztást is ki tudom váltani. Bár a komoly hőszigetelés miatt a gázfogyasztásunk nem magas (még)...
Szerintem az elektromos fűtőbetéttől nem kell tartani. A puffertartálynak pont az a lényege, hogy hőt képes eltárolni. Nappal rádolgozik a napelemes rendszer (vagy bármi más), éjjel meg leveszi a padlófűtés azt, akire szüksége van.1000 liter az olyan mennyiség, ami valszeg még a leghidegebb időszakokban sem tud 30 fok alá visszahűlni, nagy a hőtehetetlensége.
Ha meg valami csoda folytán kevés, és éjjel pl nem árammal akarjuk újrafűteni, akkor akár a kondenzációs is rá tud segíteni. Ezt viszonylag egyszerűen meg lehet oldani... :) Gépészettel foglalkozom, a fiam meg villamosmérnök... :)
A 300 literes indirekt HMV tárolót már öt éve használjuk, bevált. Teszteltem elektromos betéttel is teszteltük új korában egy hónapot, de az elmúlt években a kondenzációs fűtötte fel. Anno úgy építettem ki a gépészetet, hogy szerves része lehessen akár hőszivattyús, akár napelemes, akár ezek kombinált rendszerének is akár.
Valamint azért van fenn 6 darab hűtő-fűtő inverteres klíma is, hogy ezek ne csak a nyári hűtést, de akár a fűtést is képesek legyenek megoldani... Anno kipróbáltam őket, elégedett voltam a teljesítményükkel. De azért a padlófűtésnek párja nincs... A legkomfortosabb, szerintem.
"amikor a leadott feszültség nem elég az inverter beindulásához."
Olyankor az áram se elég semmihez. :-(
Az előnye, hogy ha bármi okból nem tud menni az inverter (áramszünet, túl magas hálózati feszültség), attól még melegvíz lesz. Lehet vezérelni úgy is, ha éppen levágna az inverter a túlnapelemezés miatt, akkor vízmelegítésre megy a napelemek túltermelése.
Ezen magam is gondolkodtam régebben és arra jutottam, hogy a terhelés követő visszatermelés (azaz nem szimmetrikus) legfőbb korlátja a kedves vevő pénztárcája.
Nekem pl. 8KW-os 3f inverterem van, ennek a névleges árama fázisonként 11,5A. Ha a teljes terhelést szeretnénk, hogy le tudja adni akár egy fázisra (bármelyikre), akkor minden fázisnak tudnia kéne leadnia 34,5A-t. De az már olyan teljesítményelektronikát igényel, mint ami egy 24kW-os inverterben van. Egy olyan, ha nem is háromszor drágább, de lényegesen többe kerûlne, mint a 3x11,5A-es verzió.
Esetleges előny: nem terheli az invertert és akkor is tud menni, amikor a leadott feszültség nem elég az inverter beindulásához.
Veszélye: DC-t kapcsolni nem egyszerű dolog, ha pl. egy bojlerre megy rá, a hőfokszabályzó üzembiztosan szétég, mert az első kikapcsolásnál ívet húz és az ív égve marad. Lehet persze beiktatni egy segédáramkörrel egy ívoltásos DC kontaktort, kérdés, hogy megéri-e...
Nem pont erről beszéltem, nálam 3 fázis van de az inverter 1 fázisú. De a 3f inverter is szimmetrikusan termel a 3 fázison, azaz ugyanez a helyzet fennállhat.
Egyelőre nincs jelentősége hiszen kWh szaldó van, de műszakilag nem annyira jó a szolgáltatónak mintha ki sem menne semmi.
Egy bruttó elszámolásnál már ez jelentkezne is.
Nálam a megoldás az lenne ha lenne 1x sok amperes betápom, abból az 1f inverter mindig a maxot vonná le.
Valszeg most adtál választ egy korábbi kérdésemre, amire akkor nem jött senkitől válasz. Ezek szerint a 3 fázisú inverterek nem tudják az éppen aktuális helyi fogyasztás alapján terelgetni a fázisok között a megtermelt delejt, hanem szimmetrikusan ? Pl. egyik fázison épp megy a sütő, hiába termel mondjuk épp annyit a HMKE, ebből mégis betáp + hálózatról fogyasztás lesz ?
Szia! Mekkora rendszerrel tudsz elérni ilyen pluszt?
Nálam 8.2-es van, két hete kapcsoltuk fel (március elsejétől mostanáig kínlódtak az áramszolgáltató bürokratái és egyéb emberei), de már a bővítésen gondolkodom. Kondenzációs kazán megmarad rásegítésnek, de beszerzek egy 1000 literes puffertartályt a fűtésnek, az elég sok energiát eltárol... mint a már meglévő 300-as HMV indirekt tároló is. Természetesen fűtőbetétekkel...
Én sokat méregettem, nem tudom mennyire vagyunk kirívó esetek de sajnos az éves átlag helyben fogyasztást nem tudnám 30% fölé tornászni a jelen berendezéseimmel.
Ez természetes.
Az éves összes fogyasztásra méretezett rendszer lényegéből adódik.
Én sokat méregettem, nem tudom mennyire vagyunk kirívó esetek de sajnos az éves átlag helyben fogyasztást nem tudnám 30% fölé tornászni a jelen berendezéseimmel.
Ezek ráadásul virtuális adatok, mivel sokszor az egyik fázison kitáplálok, miközben a másik kettőn vételezek, amit nálam külön le is mér az óra.
Szeptemberben pl. 500kWh termelésből 456kWh betáplálás lett 434kWh vételezés mellett, szinte az összes termelt energia kiment a hálózatba. De éves szinten is 5632kWh termelésből 4853kWh betáplálásom lett...
Okos elektronikákkal, az életvitelünket átszervezve még egy kicsit pimpelhető lenne.
Mi nappal nem fogyasztunk sokat, délután/este indulnak a nagyfogyasztók. Mosás, szárítás, mosogatógép, stb...
Lehetne nappal mosni, de a gyerek este vedli le a focisszerkóját és minden egyebet.
Nyáron eleve a napi fogyasztás 2-3 szorosát megtermeli a napelem, így komoly betáplálási többlet van.
Engem nem zavar ha lejáratod magad sokadjára, majd kibasznak és csinálsz új nicket...
Én a műszaki és gazdasági állításaiddal vitatkoztam, te pedig rámszállsz mert csak, és be is ismered :-) Ennél pontosabb kórkép nem is kell.
Nem szoktam kérkedni azzal sem hogy mérnök vagyok, téged zavar ez annyira hogy mindig felhozod. Ha tudnád hány diplomám van már kuláklistán is lennék nálad...
A libsizéssel meg végképp nem tudok mit kezdeni, az ideológia elég távol áll tőlem és nem szoktam politizálni műszaki topicban, veled ellentétben.
Szóval talán visszakanyarodhatnánk a topic témájához miután lehűtötted magad.
Nem viseled jól ha rádszáll valaki? Ilyen az amikor visszanyal a fagyi.
Tőled tanultam el a módszert majdnemmérnök libsi hülyegyerek... Emlékezz csak rá miket műveltél anno a csaholó falkáddal kórusban.
Zavar, ha te vagy a foglalkozás tárgya? Inkább örülj ennek bammeg!
Hisz így megtapasztalhatod a tetteid másik oldalát is. Tudod isten nem veri bottal a kiggyo féle észosztó barmokat sem. De az élet visszaadja a kölcsönt, mindig-mindenkinek!
Én nem szoktam a hűtőt nappal kihúzni, de hát ahány ház... Éjjel aludni szoktam, nem tv-zni, számítógépezni. De még a mosógép, mosogatógép sem éjjel megy. A vasaló sem, a porszívó sem. Akinek van, a klíma sem éjjel megy többet.
"Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti"
Az MAVIR-nak se extrém kihívás, csak kisebb izgalom. Kell neki az egyre okosabb-rugalmasabb rendszerirányító know-how és kész. Ez leginkább elvi+némipénz kérdés.
Ha nincs mit irányítani, akkor lehet akármilyen okos a know-how. A németekhez képest rendszerirányításban eddig kb 40 éves lemaradásban vagyunk, tározórendszerek tekintetében meg 50-ben. Hogy ez hova tud vezetni, az látszott már 2019-ben:...
Egyébként a sötétződek éppen agyba-főbe hajtanák a napelemet. Egyik részük még a szelet is. A másik részük meg tiltakozik ellene. Nem törődnek ők semmiféle rendszerbezuhanással. Csak nyomatnák ész nélkül a megújulót. :-(
Neki nincs benne semmi izgalom. Ha az ellátó vezetéke már ott van kiépítve és elég vastag.
...éshátugye OTT VAN!!! Bekötve készen, használhatóan általában. Hiszen szolgáltat rajta az áramkereskedő >> vételezést.
A hálózatos pedig csak üzemelteteti az RHD-ből és itt-ott fejlesztgeti ahol muszáj.
----
Az áramkereskedőnek sincs izgalom. Áram van elég egyelőre elég. Az ára más kérdés...
---
Az MAVIR-nak se extrém kihívás, csak kisebb izgalom. Kell neki az egyre okosabb-rugalmasabb rendszerirányító know-how és kész. Ez leginkább elvi+némipénz kérdés.
----
A kihívás és az izgalom az ERŐMŰVEK-nél van-lehet.
1. MŰSZAKI téren. Legyen üzemkész és termeljen elég áramot AMIKOR ÉPPEN KELL. Ezzel nagy baj egyelőre nincs. Hiszen 10+ GW-ig kb. van hazai üzemképes erőmű mostanság. Miközben 7 GW körüli extrém csúcsok voltak csak eddig... és Most még újra üzemképessé is tesznek pár GW-ot pluszban az orosz gáz para miatt hamargyorsan.
2. GAZDASÁGI téren. Az erőművek éves kihasználtsága LEHET, hogy csökken. Az erőmúvi áram időnkéti napárammal kiváltása miatt. De NEM BIZTOS!!! ám, sőt. Hisz toljuk át földgázról/bendízelről áramra a foygszói oldalon az energiaigényt.
Jelenleg a napáram még CSAK éves szinten 10% alatti energia mennyiség. Ami bakkfitty! >> kezelhető ország szinten, nem sok vizet zavar az árazásban.
--------
Avagy egyelőre no para! Nem zuhan meg semmi a magyar áram rendszerben... (amíg lesz mit elégetni az erőművekben)
A rendszer megzuhanást csak a negatívhullám generátor huhogók huhogják non-stop. (a tájékoztalan/butacska sötétzöld okoskatörpök és/vagy libsi paráztatók főleg)
Persze, ahogy nő az éves napáram arány úgy kell majd igazodni hozzá a rendszernek is.
De alighanem van még néhány gondtalan év.
A mostani eszünk szerint úgy 2025-2030 körülre lesz akkora az éven belüli napáram arány. Ami már érdemi rendszer igazodást is jelent-kíván majd.
Jobb esetben viszont már hamarabb is. Mert gyors- és nagy siker lesz a tiszta+olcsó+független napáram.
Havonta legalább két levelet kapok az E-ontól (nem az Enhome-tól), hogy tegyek fel napelemet. Eleinte csak válaszoltam, hogy nekem már van. Később beírtam a Médiamarkt reklámját. (Mert hülye azért nem vagyok...) Nem vették a lapot. Talán át kellene váltanom Üvegtigrisre. "-Itt mindenki hülye? -Itt? Mindenki."
Lassan 9 éve van napelemem, már meg is térült.
Ezenkívül állandóan kapacitálnak, hogy váltsak E-számlára. Na de hogyan, ha tőlem a E-on csak papíron fogadja el a túltermelés kiszámlázását? :-(
Lehet homokba dugni a fejünket, de nem, évi 2 e Ft-ból n lehet a hálózatot karbantartani, pláne fejleszteni. Szerinted az lenne a kánaán, ha minden házon hmke lenne, hiszen milyen jó az nekik, de valahogy ezt a szolgáltató nem így érzi.
Ez elég cinikus hozzáállás. Már a "háború" előtt kilőttek az energia árak. Egy normális vezetés már ekkor tudhatta, hogy hirtelen fel fog pörögni a megtakarítások utáni kereslet. Ehhez még diploma sem kell.
Persze Pató Pál úr világában ez senkinek nem dolga. Szívjon aki segíteni hajlandó magán és áldozni is rá.
Nehogy megerősítsék az ügyfél szolgálatokat, ne adj'ég rendelet módosítással is könnyíteni.
Majd aki elbukja a pályázati pénzt, aki befektetett és nem jut "ideje" a hatóságoknak az ügyintézésre, biztos hála miséket tartanak, hogy így jártak.
Pedig a hatósági díjak is előbb befolynak. Kevesebb energiát kell importálni. Ja, akkor min kaszálnak? Á, dehogy gondolnak ilyenre a várakozók.
Aki ripsz-ropsz tudna PV rendszert feltetetni, annak van elég pénze, túl fogja élni, ha nem márol holnapra kapcsolódhat fel a hálózatra új rendszerével.egyébként megtehetett volna már régebben. Az Ukrán-Orosz háboró februárban tört ki, már akkor már meg lehetett volna rendelni, amit kell, némi előelátással...
Sok százezer fogasztó él az országban, nem lehet mindekinek szmultán kielégíteni minden igényét.
Hely van, a végcél 9-10 GW, 6-7 GWnyi bővítésre van még hely!
Az a baj, hogy a sikeres rezsiharc eredménye, hogy nincs pénz fejlesztésre. Ahogy a vízműnél se, a szemeteseknél se. Pont mint az előző cocializmusbsn.
Itt extra szopás, hogy éppen a hmke-k miatt kellene egy csomó fejlesztés, akik évi 2000 Ft alatt járulnak a költségekhez. Írom ezt hmke-tulajként, nem savanyú a szőlő.
A szolgáltató nem hülye, hogy neked rakjon nagyobb kapacitású elemeket a hálózatba, amikor még RHD-t sem fizetsz, csak a retkes markodat tartod, és teli pofával követelőzöl, amolyan jó büdöslibsi módjára.
Nem este néztem, így ezt nem tudom. :) De olyan téren mindegy is, hogy ha én a magas feszültséggel szabványon belül vagyok, akkor úgysem tesznek semmit. És még belül, csak jóval a névleges fölött, miközben "hátul" is afölött vannak.
A szolgáltatónak a HÁLÓZATOT kellene fejlesztenie. Tudod kis buta lányka, az erősebb kábeleket, nagyobb transzformátorokat és erősebb elosztó hálózatot jelent. Mert ő a SZOLGÁLTATÓ. IDŐBEN felkészülni a nagyobb igényekre.
Nem adminisztratív megkülönböztetéssel korlátozni.
Ha valaki beadta a szolgáltatóhoz az igénybejelentését, akkor is figyelembe veszik azt, ha nem csinált semmit. Ezt a bejelentés érvényességének lejártáig úgy kezeli, hogy ott már a jelzett igény kielégítésének lehetőségét kiosztották.
Vagyis aki két nap múlva adja be a igényét, azt emiatt el is utasíthatják.
Nálam már fél éve figyelmeztetett egy napelemes cég, nyilván reklám is volt benne, hogy 1-2 év alatt minden 2. házban lesz napelem, így termelési összeütközés valószínű. Mert a hálózat fejlesztés messze nem fog lépést tartani a robbanásszerű fejlődéssel.
Pedig akkor még mindenki a filléres áramárral számolt. Ilyen mostani "meglepetés" csomag csak aljas hazaárulók riogatásaiban volt.
Az is kérdés, jogilag rendezni kellene, ha egy utcában van 4-5 nagy termelő és közel járnak a lehetséges maximumhoz az adott vezetéken, akkor új telepítőket elutasítanak, vagy a meglévőket korlátozásra kötelezik? "Kisajátíthat"-e így pár nagyvágány minden termelési lehetőséget?
Egyforma joga van-e mindenkinek visszatermelni/kvótázni? Egy családi házas környék mennyire lehet ipari áramtermelő telep?
Pontosan így van nálunk egyém közvetlenül (50m) a trafótól fogyasztási hely ott minimális ingadozás van.A lekötés vastag kábellel van a 3x32A miatt,viszont a maximális lehetséges kapacitást oda-vissza messze nem használom ki.Itt a napelem 9,6kWp.
Enyém még egy közvetlenül a trafótól külön légkábelen egy fogyasztási hely (4 éve csinálva újra a dámász álltal) 350m messze caccra 3x63A Itt néha jól kivan használva a teljesítmény oda-vissza is. Itt már jócskán van ingadozás simán eléri a 253 V-ot vissza termeléskor,és lemegy akár 230V alá.Itt 50 kWp a napelem.
Van mégegy fogyasztási hely 3x32A (és kettő másik 3x16A de az nem az enyém) szintén kb 350 m-re a régi dróton itt nincs napelem (még),itt jóval kisebb a feszültség ingadozás. Itt lesz majd a szomszédnak egy napelem rendszere valamikor (be van adva a pályázat),akkor visszatérünk rá.
Van még két lekötés legalább 1 km-re,na ott biztos nincs túlfeszültség gondjuk. (napelem nincs)
Szóval ha én is meg még a szomszéd is megcsinálja a rendszert ami összesen kb 32 kWp lesz még. Akkor nagyjából elmondható,hogy a lekötött amperekhez nézve 75-80% körüli lesz az elméleti max napelem teljesítmény. Na arra befigyelek mi lesz akkor de ez még a jövő zenéje,mert lehet a szolgáltató szépen beint és nuku új napelem.
Ingadozás és feszültségszint nem ugyanaz. Én "nyugalmi helyzetről" beszélek, akkor biztos, hogy a trafóhoz közelebb magasabb a feszültség. Ezt "tanultam" itt, de ezt mutatta a műszer is.
Fordítva van. A trafóhoz közelebb kevesebbet ingadozik a fogyasztás/visszatáplálás függvényében. Ha hosszú a kábel, a végén lévők rosszabbul járnak. Náluk lehet, hogy már eléri a 253 V-ot a visszatáplálás, mikor a trafóhoz közel még csak 240-245 környékén van.
Fogyasztásnál is persze aki a trafónál van, ott kevesebbet ingadozik, a drót túlsó végén többet.
Működik az csak a trafó és a fogyasztó közötti feszültségesés épp ellentétes irányú fogyasztás és betáplálás esetén. Ha feltekerik a trafót hogy télen este az utolsó házban is meglegyen a szabványos minimum feszültség akkor nyáron alig tudsz betáplálni.
Sajnos nagyon gyakori probléma, hálózatot kéne fejleszteni de az sok pénz és lassan halad. A szolgáltató pedig vígan elvan a betáplált áramod nélkül is, ő nem siet...
Mivel 2 más tájolású felületről van szó, így a túl nagy termelés nálad ritkábban jön elő (de szinte biztosan). Ha ugyanazon a tetőn van dupla napelem, nyilván sokkal többször fordul elő.
Feszültséget félreértetted. Nem a sztringfeszültségről (egyenáram) van szó, hanem a hálózati feszültségről. Ha sok napelem termel, és nincs ami felvegye a környéken, megemelkedik a feszültség. Valami 253 (vagy hasonló) V-nál leáll az inverter. Ha közel vagy a trafóhoz, fokozott a veszély, mert a trafónál a legmagasabb, távolodva tőle alacsonyabb. Ha jól emlékszem, nálunk 243 V volt az alap feszültség még napelemek előtt. A (rossz) vicc, hogy az utca végén is 230 V fölött volt, lejjebb lehetett volna tekerni, akkor sem lett volna gond az utca végén (ugye a 230-tól lefelé is eltérhetnek), de a nálam meglévő magas feszültség is belefér a szabványba, nem hajlandók rá.
Amin gondolkodunk: Sátortetős épület egyik oldal DK másik ÉNY. Jelenleg a DK oldal van 13 KW megrakva 2 munkaponttal. Túloldalt is megraknánk kb 10 kW úgy hogy az egyik munkapont a DK másik az ÉNY oldal.
Most az egyszer, ilyen seggem lyukánál is sötétebb barommal nem beszélgetek.
A pályázat benyújtásának feltétele, hogy kész a munka > innentől megszegi a feltételeket, ha el nem végzett munkát bead. Érted, nagyon hülye, vagy valaki lerajzolja neked?
A számla végszámla kell legyen, így rögtön mindenféle szabályt megszeg mindet fél, ha a munka elvégzése előtt kiállítja. Lásd teljesítés ideje nevű mező, te isten barna.
Van még egyéb faszságod, vagy mész végre csüngőhasút (vagy szájert, Gazsit, akit csak akarsz) kényeztetni?
A bidesnáci nagyon buta ha ilyet kiokád magából. Tudod vannak olyan elhanyagolható törvények, hogy adó törvények. Versenyjogi törvények. Pénzügyi kötelezettségek meg ezer, amivel körbe van rakva 2 magánember közötti pénzmozgás. Nem hogy cégek.
Az ügyfél nagyon megüti a bokáját, de a cég is. Amelyik ezt bevállalja, arra a kapucsengő bekötését sem bíznám rá. Egyáltalán nem fontos neki a cég, innentől az ügyfelek érdeke egyértelműen nem érdekli.
Sajnálom, akit erre rávettek, vagy ezzel a dumával ezután fognak.
Egy sima hálózatbővítés, amikor minden szabványos csak a kismegszakítókat kell cserélni (3*10-ről 3*20(16)-ra) mennyi a díja a regisztrált szerelő felé? A szolgáltató felé kb 5000Ft bruttó/Amper azt tudom.
Próbálom elmagyarázni most mi a helyzet kereskedői oldalról:
Sorra rendelik meg a telepítők a rendszereket. Egy napelemes rendszer kb 30 tételből áll, ebben benne van az ac-dc elosztó, a tartószerkezet meg a napelem és inverter. Anyaghiány miatt mindig késik pár tétel, van hogy 4-5 hetet. Ami bejön azt el kell vinni a telepítőnek és ki kell fizetnie.
Amíg nem teljes a sor, nem tudja feltenni a rendszert. Letárolja otthon addig. Ha van 10-20 ilyen rendszere, önerőből már nem tudja. Ilyenkor kér előleget a rendelőtől.
Ez senkinek nem jó most, de nem tudunk mit csinálni.
Múlt hónapig inverter hiány, most meg nem győzik a telepítőik. Nemrég postolt itt valaki aki ugyanonnan rendelt még tavaly nyár végén, s ő is azon gondolkozott hogy akármilyen más invertert is elfogad csak hogy ki ne csússzon az OFT határidőből. Most elvileg megjöttek a korábbi rendelésekre az inverterek.
Én egy más határidővel is lassan megszívom emiatt, LTP megtakarításomból finanszírozom amit a megrendeléskor felvettem s az előleget befizettem, s 180 napon belül el kellene számolnom a lakáscélú felhasználással... különben visszakövetelik a korábbi állami támogatás részt. Végszámlát csak a telepítés után kaphatok....
Pedig kb. egyből fizetsz. Miért kell ennyit várnod? Anyaghiány, vagy ilyen sok a munkájuk? Aki adta az ajánlatot azt mondta, hogy ha nincs is fent a rendszer kiszámlázzák, aztán majd ha telepítik. Nem is egy ügyféllel csinálták már. Csak ha kijönnek megnézni, akkor ciki ha nincs fent a rendszer.
OFT-re ilyen áron nem lennél jogosult, 450eFt/kWp a limit, ennél ma már sajnos jóval többért is van megrendelőjük főként a kurrensebb, SE, Huawei, Fronius,... inverterrel.
Év elején rendeltem, 50%-ot befizettem OFT-s konstrukcióban, s a fasorban sincs még a telepítésem.
1 hét alatt. Olyan 1,5 hete turkálok csak. A megnövekedett kereslet miatt. Egyik webes form kitöltése utána jött egy automatikus üzenet, hogy több hét lehet az ajánlat, mert belengették a 240-es árat, és akkor elszabadult a pokol. De valószínűleg akibe akkor felmerült az igény az nem lép vissza, mert valószínűleg lesz még emelés.
Hívtam pár céget napelemes rendszerrel kapcsolatban, fel se veszik a legtöbb helyen a telefont. Volt ahol a felmérést erre a hétre ígérték, de semmi. 8kW rendszerre egy helyről kaptam ajánlatot kb. 4,5M volt (RISEN RSM400 22db FRONIUS SYMO 8.2). Kicsit soknak tűnik. Ahogy nézegetem az árakat, a napelem, és az inverter ára is kezd drágulni. Volt olyan, akinek mondtam az otthonfelújításit, és szépen le is rázott. Pedig szerintem ha nem csatlakozunk ebben az évben, de felszerelik a rendszert, már akkor is jogosultak vagyunk rá. Nem lesz ez egyszerű történet. Lehet el is engedem kicsit a dolgot erre az évre.
Napelemet melyik cégtől lehet beszerezni magánszemélyként?
Próbálom az ajánlatokat beszerezni és nyilván utána nézek a cégeknek, de a legtöbb 2-3 éve alakult ( van amelyik eredetileg ruházati termékek gyártásával foglalkozott:)
Szóval hogy a bánatba lehet megbízhatót keresni? Ismerősi körben sajnos igazán egyértelműen ajánlottat sem tudok. Van aki azt mondja hogy nem ajánlja mert neki a 15 panel közel sem termel annyit mint a másik ismerős 14 panelje amit ugyanakkor épített egy másik cég. Neten úgy látom sok a szerencselovag most.
Kicsit elvesztem.
Főként hogy nyilván nem csupán az áramfogyasztást szeretném kiváltani, hanem a gázt is próbálnánk minimalizálni pl infra panelekkel, de ahhoz még nagyobb rendszer kell.
2 dolog keveredik, amit a többiek leírtak (jól), összefoglalva:
Túlpanelezésnél az inverter maximumáig tudsz termelni, ott levág. A legjobb termelésnél a gúla teteje hiányzik. Viszont, mondjuk télen, felhős időben természetesen többet termel a több panel. (Ezért érdemes gondolkodni, mennyivel több panelt éri meg felrakni, visszajön-e dupla annyi panel ára.) Ilyenkor nem áll le, csak mondjuk 5 kW-on termel.
A másik levágás, mikor magas a feszültség, ilyenkor leáll, és x perc múlva ujraindul.
Megjelentek itt mostanában olyanok, akik bár veteránok, vagy többévesek, de napenergiában van 1, 2, 8 hozzászólásuk. De értelme egyiknek sincs. Köze sem a napenergiához. :-(
nagy hülyeségeket beszélsz. Fából vaskarikáról delirálsz. Csak a másik pocskondiázása céljából. Az oda vagdosott kifejezések értelmének minimális ismerete nélkül.
Nem veszik el, de ha a következő hónapban túlléped az ahavi limitet, akkor a túllépésre piaci árat kapsz, és majd év végén kapod vissza. Ez persze a gázzal és csak villannyal fűtőknél fenyeget.
szaldóban sosem a visszatáplálásra gyúrunk, a szaldós részének meg mindegy az áramár és minden egyéb is. Én most nem látom hogy pont ezt lenne célszerű piszkálni, de ha bruttó elszámolás lesz egyszer az sem gond ilyen energiaárak mellett amik lesznek...
Tudom, hogy nem a topichoz tartozó kérdés, de mégis felteszem:
A nyugdíjas szüleim jelenleg HMV előállításra egy egyszerű gázbojlert használnak. Régen villanybojler volt helyette. Az éves gázfogyasztásuk 710m3-rel (+530eFt) magasabb mint a rezsicsökkentett átlagfogyasztás. Arra gondoltam, hogy visszatérnénk a villanybojleres melegvízkészítésre, ha az gazdaságosabb.
A kérdésem: ugyan annyi melegvíz előállítására mennyi m3 gázt használ a gázbojler és mennyi villamos energiát a villanybojler?
Ha jól értelmezem mind a gáz és az áramfogysaztásnál ha télem túllépem a havi limitet akkor havonta a megállapított átalgfogysaztás feletti részt emelt áron fizetem. De nyáron, sokkal kevesebb a fogyszaztás és az elszámolási időszakban nem lépem túl 2523 kWh/év fogyasztást villanynál, 1729 köbméteres éves fogyasztást a gáznál és az éves elszámolás során a a téli magasabb fogyasztás árát visszakapom.
Kár, hogy nem Magyarországon lakom. Az áremelések ellenére is csak havi 75 euró lenne a villany+gáz fogyasztásom. Ehelyett most fizetem havonta a 65 eurót csak a gázra...
Nem kötelező túltermelni!!! Sőt SOHA nem is volt ez javasolt...
Mitöbb az invertereden meg is tilthatod :-) Ha zavar.
Amúgy meg jó nagy gáz ez az orbán/lőrinc szarduma egy magát értelmesnek tartó embertől. Ilyet csak a nagyon hülyék szoktak előadni/beszopni manapság már.
Kedvezményes éves keret van. Ami elkezd fogyni és egy év alatt fogy el.
A keret max mérete és keret fogyásának elszámolási módja az ami érdekes.
Két eset van a keret max méretére. - sokat fogyasztóknak (>2520 kWh/év) most 2520 kWh a keret és kész - keveset fogysztóknak (<=2520 kWh) az előző éves fogyasztásuk a keret
A keret fogyasztás elszámolására is két módszer van. (lásd nem sokkal előbb kifejtve) - az időarányos csipegetés - a fogyasztás arányos csipegetés
----
Ez összesen 4 eset! ami nem keverendő össze ...
*****
Legalábbis én ezt olvasom ki a közlönyben olvasható rendelet szövegből.
Motoros fogyasztóknál (klíma, hűtő) majdnem esélytelen a szigetüzemű inverteres ellátás akkumulátor nélkül. Rossz helyen érdeklődtél eddig, mert egy napelemes rendszernél a hálózatra csatlakozás költsége és vonzatai kb. a teljes rendszer 5-10%-a. Ahol ennél több, ott rosszhiszemű rosszindulatú, zsebredolgozó, ... vállalkozót fogtál ki. :-( Kivéve néhány esetet, ahol indokolt a hálózati csatlakozó berendezések szabványosítása. Nem tudom, melyik szolgáltatóhoz vagy kötve (nem kötéllel, kábellel :-)), de általában nem a szolgáltató a szűk keresztmetszet. Vannak ellenben helyek, ahol már meggondolják, engednek-e további napelemet a rendszerbe. Ott viszont jóformán semmi nem segít. :-(
