A szín egy fajta bázisvektor,amiket energiabázisvektorokból kikeverhetsz,amiknek a frevenciáknak felelnek meg.De szerintem mindegy,nincs olyan hogy jobb,vagy kevésbé jobb bázisvektor,csak az egyiknél van rezonanciszerű állapotok,a másiknál nincs.
Fényről, frekvenciáról, színről volt szó. Konkretizáld az állításodat. Mik ebben az esetben a bázisvektorok, amiket használni kívánsz. Mit jelentenek, definiáld őket teljesen pontosan.
Mikor bázisvektorokról kezdtél beszélni, eleinte azt hittem, van valamilyen elképzelésed egy közelebbről meg nem határozott állapottérről. Így esetleg lehetett volna valami értelme a dolognak, csak nincs kidolgozva.
A Gézooval folytatott épületes vitából viszont kiderült, hogy nem így van. Valami teljesen hibás elképzeléseid vannak, amiknek lényegében semmi értelme, nem érted azokat a dolgokat, amiket egymás mellé teszel.
Igen bármely bázisvektor felírható más bázisvektorok lineáris kombinációjaként.Ez az egyik koordinátarendszerből a másikba való átugrás.Koordinátatranszformáció,ugyanazt a képződményt másféle színekből is felépíthetjük.
A nem azonos írányba mutató vektorok nem adhatók össze,hanem a paralelogramma módszert kell alkalmazni,így adódnak össze szerintem a nem azonos részecskéknél a valószínűségek,és ezért nincs interferencia,mert ott az egy írányba mutató vektorkomponensek adódnak össze,nincs abszólutérték-négyzetre emelés,van interferencia.
Összekeverted az emberi színlátást (amely történetesen 3 különböző spektrumra érzékeny receptorra épül) a fény frekvenciájával. Ez nagyon durva félreértés.
Egy f frekvenciájú monokromatikus fényt lehet hogy a mi szemünk ugyanolyannak lát, mint 3 egész más frekenciájú fény megfelelő amplitudó arányú keverékét, de ettől ezeknek semmi fizikai közük nincs egymáshoz. Színes tv-t lehet így építeni, nem fizikát... :-)
Szerintem azért nincs a nem azonos részecskéknél interferencia,mert nem ugyanabba az írányba mutatnak a részecskék amik bázisvektornyilak,ezért más típusú módusok.
Igen,de szerintem egy f frekvenciájú foton a koordinátarendszer egyik tengelye,és az erőssége a teljes állapot arra az "írányra",vagyis a tengelyre vett vetülete.
Helyezzünk el valahol egy foton forrást. Te meg én, egy-egy autóval, egymás mellöl indulva, különféle sebességgel közelítsünk a forrás felé..
Vegyük az egyszerűség kedvéért azt az esetet, amikor kezdedben
a forrás is és mi is álltunk a térben..
Nyílván a foton E kilépési energiával, c sebességgel halad a forrás és köztünk a térben.
Mondjuk te haladsz gyorsabban, akkor te a hozzám képest mért ve sebességeddel
nagyobb sebességgel azaz v1+c sebességgel ütközöl a fotonnak, én pedig v2+c sebességgel, mégis te ve+c sebességgel látod kékebbnek az ütközéskor a fotont,
(ahol ve=v1-v2 )
( Ezt egyetlen foton esetén értelmetlen lenne Doppler-hatásnak minősíteni. Valamint a fázishelyzet tárgyalása is csak félrevezetne most.)
Azt ugye belátod, hogy te kékebbnek látnád a fotont?
Eltőrőd a koordinátarendszered tengelyeit?Mert a színek a koordinátarendszered tengelyei.A bázisvektorok,vagyis a különböző frekvenciájú fotonok a Schrödinger által a színkeveréshez használt színvektorokkal azonosak.Nem x-,y-,z-,hanem kék-,zöld-,piros-,vagyis f1-,f2-,f3-tengelyeid vannak.Csak a színekből háromnál több dimenziót is létre lehet hozni.
A hőmérsékleti sugárzás harangalakú görbéje tolódik el,mint a Mössbauer-effektusnál.Ugyanaz a jelenség csak más frekvenciatartományban.Az egyes bázisvektorok egymáshoz képesti intenzitása változik meg.
A Doopler-effektusnál a fázissebesség szerepel,nem ugyanazon foton színe változik meg,hanem a mellette levő fotonok érvényesülnek jobban,mint Fourier komponensek.
Ja nem két foton?Akkor csak sima f,mert a fotonnak nem számít mások sebessége,mert nincs számára idő.A mozgásállapota sohasem változhat meg,így a színe sem.
Nem mert nem tudsz sebességet mérni,mert nulla a sajátidőd,mert az órád a fotonok becsapodását számlálja,de a szerencsétlenek nem tudnak beérni soha,mert ugyanazzal a sebességgel haladtok!:(Aszimptotikusan lehetetlen állapotban lennél!
Nem,mert f egységekben mérünk.Csak az intenzitás lesz kétszeres.Úgy képzeld el,hogy a nyíl f írányba mutat,az intenzitás a vektor hossza.A nyíl az energia-bázisvektort szimbolizálja,de általában gömb alakú golyókként,de ilyen alapon lehetne tetraéder is.
Az intenzitás lesz kétszeres a szín nem!!!!De ezt a témát mintha hallottam volna már?
Csak arra, olyanokra utalok, hogy pl. a termodinamika törvényeit a mai napig is igaznak tartja a világ, közben pedig olyan emberke találta ki, aki 2 tizedesnél pontosabban nem tudott még hőmérsékletet sem mérni.. Nem ismerte az atomokat, a molekulákat, a fotonokról már nem is szólva..
Az ilyen félreérthető butaságokkal nem kellene félrevinnünk a beszélgetést.
