Hát, azért az már eleve elég furcsa, ha a csiribirinek ilyen fuvart adtak, terhes uszályt harmadiknak. nem lepne meg, ha az egész fuvar ilyen lett volna...
Persze a nautikai osztály mindig híres volt a barom ötletekről...
Röviden és egyszerűen:
Nincs kormánylapát, a hajócsavarok egy "csőben" vannak, aminek elfordításával lehet a vízsugarat irányítani. Mint egy vízsugár-hajtás.
Lehet, hogy ez így túl egyszerű? És túl rövid? :))
Alapvetően két nagy csoportra osztható a hajók kormányzása.
Az első, a passzív a hajó és a víz egymáshoz képest való mozgását használja ki.
A kormányerő tehát itt úgy keletkezik, hogy a vízáramhoz képes elfordítják a lapáto(ka)t.
Persze többféle megoldás is van.
A legegyszerűbb a "temetőkapus" változat.
Itt általában csak egy nagy lapát van, amelynek fordulási tengelye általában az első élen van.
Ez a legegyszerűbb, hiszen ilyenkor nincs szükség masszív tengelyre, akár több ponton is rögzíteni lehet a lapátot a hajótesthez.
Hátránya, hogy viszonylag nagy erő kell a kihajtásához. A régi sleppeken ezért voltak azok a hatalmas kettős kerekek.
Pl. a Zuhatagban bizony 4 ember állt egy-egy uszályon a kerékhez.
Nagyon jó megoldás Hitzler, amely három lapátból áll. Ezek közül a középső kicsit hátrább van, a két szélső egyvonalban.
A kerék teljes kihajtásánál a külső oldali lapát összezár a középsővel, így lényegesen megnő a hatásfokuk.
Nálunk ezt a megoldást pl. az ezres uszályokon alkalmazták.
Hasonló a tolókon alkalmazott megoldás is, igaz oldalanként két lapáttal. Ez elv ugyanaz, teljesen kihajtva a két lapát összezár. Ez már közelít a második nagy kategóriához is, hiszen itt a hajócsavar vízáramába merül a lapát, és a gyors vízsugár eltérítése is szerepet játszik a kormányerőben.
Tolókon alkalmazták még a hátrameneti kormánylapátokat is, ezek a hajócsavar előtt helyezkednek el.
A második nagy csoport az aktív kormányzás. Itt közvetlenül a hajó meghajtása adja a kormányzást.
Az egyik legismertebb megoldás a Z hajtás.
Ilyen volt a Z-hajókon, a Barosson, de az akasztós csonakmotorokon is ugyanez található.
Itt a kormányerő úgy jön létre, hogy a hajócsavart a hajó hossztegelyéhez képest elfordítják. mivel ugye a hajó forgástengelye sokkal előrébb van, mint a meghajtási pont, így létrejön a fordítóerő.
Ide tartozik a kort-kormány is (az elnevezést egyébként Cort formában is lehet írni).
Az ötlet egy másik fontos eszközre épül.
A hajocsavar hatásfokának javítására szolgál a kort-gyűrű. Ezt a hajócsavarnál alig néhány centiméterrel nagyobb átmérőjű gyűrűt fordítják el, így jön létre a szükséges kormányerő.
Számos más, a meghajtás módjátó függő megoldás is létezik, pl. a vízsugárhatás, vagy a Voith-Schneider hajtás. Az előbbinél gyakorlatilag egy nagy teljesítményű szivattyú dolgozik, a vizet nagyon nagy sebességgel nyomja ki.
Itt is a vízáram elfordításával történik a kormányzás (pl. a jetskiken is ezt alkalmazzák).
A Voith-Schneider talán a legrafináltabb az összes közül.
Itt a hajó alján egy vízszintes forgó korong található, amelynek pereméről lapátok lógnak függőlegesen lefelé.
A lapátok állászögének szabályozásával jön létre a hajó mozgatásához, illetve a forduláshoz szükséges erő.
Ezt egyébként pl. kikötői boxereken alkalmazzák, a remek kormányozhatóság miatt. A hajó ugyanis gyakorlatilag egyhelyben képes fordulni.
Hátránya, hogy a hajótest alatt kilógó lapátok miatt az hajótest tényleges merüléshez képest lényegesen mélyebb víz szükségeltetik hozzá, sekély vízben sérülékeny.
A Dunán nem is nagyon lehet vele találkozni, ha jól emlékszem, akkor Linzben van (volt) egy boxer.
Ezeknél a megoldásoknál azonban van egy közös ismérv: csak a meghajtás működésekor van kormányerő.
A kormánylapátos megoldásnál mindaddig kormányozható a hajó, amíg sebességkülönbség van a hajó és a víz között, függetlenül attól, hogy ven-e meghajtás.
A második csoportnál csak akkor van kormányzás, ha meghajtás is van.
Ennek az az előnye, hogy az álló hajó azonnal elkezd fordulni, viszont így a kort-kormányos hajó fordulás közben gyorsul is, hiszen a kort-gyűrűt csak viszonylag szűk határok között lehet elfordítani (általában 40-60 fok a max), azaz kormányzás közben mindig lesz előremutató vektora is a meghajtásnak.
A hajózás jó üzlet. A hajóépítés szintén az.
A magyar és általában a dunai hajózás és hajóépítés jelenlegi helyzete persze nem ezt mutatja, de ennek más okai vannak.
A Ganz (és elődei) hajógyárban jelentős számú (több tucat) tengeri vagy folyam-tengeri hajó készült pl. norvég vagy finn megrendelésre is. Általában 1200 - 1600 BRT-sek, de pl. a Komáromi hajógyárban a mai napig készülnek 4000 BRT tengeri hajók. A felépítményeket és darukat természetesen nem itt szerelik a végleges helyükre, de ez technológiai problémát nem jelent.
A magyar hajógyártás elsősorban politikai okok miatt sorvadt a jelenlegi minimális szintjére, de még mindig működik. Pl. a Ganz-Danubius utód cége pl. folyamatosan kap megrendelést a világ különböző részeiről, amit vagy a saját üzemeiben készít vagy ha nagyobb, akkor a komáromi üzemben gyártat le. A legnagyobb hajó, ami budapesten készült 4000 BRT Magyar Tengerész és testvérhajója. Ezek a hajók német szolgálatban a fekete tengeren süllyedtek el.
Csak kiváncsiskodnék készült több tengerjáró /utasszállitó/ Óbudán vagy másutt, mert van egy risz-rosz képem ami a Mazowce hajórol készült Mohácson mikor elvámolták. Miért vállalták ekkora
hajó legyártását mikor csak lebontva tudták a Dunán elszállitani. Ez valamikor az ötvenes években készült.
Az előbb írtam, hogy leszkenneltem végre egy régi IPM-ből a Leitah/Lajta monitort és az átépített verzóját is FK 201 vagy 202. Persze lehet, hogy a Szamos az. No mindegy, akinek kell a kép írjon a lenti címemre vagy a topicba!!!
gb
A képet nézve nem tolatmány, hanem vontatmány volt. Ha jól látom, a Miskolc, 2 ezres, meg a 801-es volt a fuvar.
A zsilipkamrában a méretek miatt csak 2 uszály fér el egymás mellett, ezért a harmadikat be kell kötni hátulra.
A kamrából való kihajózás után hajtják végre a futtatás nevű manővert. A hajó rövid kötéllel (1-2 méter a hajó és az uszály között) kihúzza a fuvart a zsilipből.
Ahogy kiérnek a kamrából, hátul a személyzet kiereszti a bekötött uszályt oldalra.
Közben rászedik a köteleket, és a hajót behúzzák a két uszály közé, majd meghátráznak.
Így a harmadik uszály szépen felcsúszik az első sor mellé.
A kritikus pillanat itt következik, el kell dönteni, hogy átteszik-e a slepszálat, ami ugye ilyenkor a középső uszályon van, vagy sem.
Ugyanis a következő zsilip előtt természetesen újra be kell kötni középre a harmadikat.
A dolog jelentősége a manőverezőképességben van.
Az uszályok pozicionálásában a legfontosabb tényező ilyenkor a sleppszál.
Völgymenetben nagyon rövid kötélen vontatnak, azaz az uszályok mozgástere nagyon szűk, a kötél az elejét szigorúan a hajó mögött tartja.
Ilyenkor a hajóval együtt mozog az uszályok orra, ahova a hajó megy, oda megy az uszály is.
A hajlatban a vontató kapaszkodik a belső ívre, a fuvar meg esik ki a külsőre.
Az uszályokon a kormányosok ellentartanak, emelik ki a farát.
Az, hogy hogyan helyezkedik el a fuvar a hajó mögött, attól függ, hogy hol vannak a sleppszálak.
Ha a kötelet nem teszik át, akkor a fuvar aszimetrikusan helyezkedik majd el, illetve azokban a hajlatokban, ahol a harmadik uszály a külső ívre kerül, értelemszerűen közelebb is kerül majd a parthoz.
Van ugyanis még egy nagyon fontos szempont azon a vonalszakaszon, mégpedig a hajóút szélessége.
Ez - főleg alacsonyabb vízállásnál - néhol 50 métert sem ér el, és ebben kell a ~30 méter széles vontatmánynak elférnie.
Azaz tényleg minden centi számít.
Régen, ha terhes volt a futtatott uszály, akkor szó sem lehetett róla, hogy ne rakjuk át a kötelet.
Jelen esetet tekintve, a problémákat a vontató "személye" is szaporítja, hiszen a Miskolc eleve egy marha nagy tepsi, azaz nem tud annyira felkapaszkodni az ívekben, mint mondjuk a Csiribirik, ráadásul kort-kormányos, amiről ugye sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a eszményi eszköz a vontatáshoz.
Ha a "nálunk" szót írod 2 l-lel, "nállunk", azt mondom, igazad van. Kit érdekel.
Nem tudsz helyesen írni, sebaj.
Ettől még akár rendes ember is lehetsz...
Egy "szakmai" topicban egy szakkifejezés hibás használata viszont véleményem szerint már más kérdés.
Ha hajósként (legalábbis ugye annak tűnteted fel magadat) egy ilyen alapvető szakkifejezést hibásan használsz - ne feledjük, nem nyelvtani elírás, hanem hibás szóhasználatról van szó -, az finoman szólva a szakma felületes ismeretére utal.
A topik szempontjából nézve természetesen az sem számít, hogy ilyen pökhendi stílusban véded a saját tudatlanságodat.
Nincs róla semmilyen adatom, de tulképpen mire gondoltál?
Vhol Reibersdorf alatt ment ki a kőre, aztán Sand-nál sikerült elengedniük, de lehet, hogy rosszul emlékszem. 99 augusztus körül. De lehet, hogy erre is rosszul emlékszem. :))
Pontosan már én sem emlékszem de kb 3-4 éve és Németországban volt. A régi munkahelyemre hozott volna nyes vasbugákat amikor partra futott állítólag a túl széles tolatmány miatt. Utána még egyszer láttam amikor egy 1800-as bárkába volt belerakva és betolták a Szabadkikötőbe. Gondolom szétvágták...
Üdv
k
A világ minden részét fenyegető terrorizmus miatt tavaly új nemzetközi biztonsági szabályok születtek a hajózás terén. Új készülékeket - tengeri fekete dobozt és hajóazonosító készüléket - építenek be a tengeri járművekbe.
Az új fekete doboz - akárcsak a repülőgépeké - rögzíti a beszélgetéseket és rádiókapcsolatokat. Ez lehetővé teszi, hogy ha egy hajót katasztrófa ér, annak okairól tudomást szerezzenek az illetékesek. Az új műszert mostantól minden hajóba be kell építeni.
Az adatrögzítő készülékeket a hajó fedélzetén helyezik el és azok 6000 méter mélységig és ezer fok hőmérsékletig működőképesek. Hasonlóan a repülőgépek fekete dobozaihoz, ezek is jelzéseket bocsátanak ki, hogy szükség esetén meg lehessen találni őket.
A hajóazonosító készülék segítségével tájékozódni lehet más vízi járművekről, azok útvonaláról vagy haladási sebességéről. Ennek révén csökkenthető a hajók összeütközésének vagy hajók eltérítéseknek a veszélye.
Kedves trophy!
Emlékszel annak idején a 801-es havariájára?
Ott is azt hiszem az volt a baj hogy nem megfelelően állították össze a tolatmányt. (Kettő helyett három szélesen azt hiszem.)
Üdv
k
Viking!
Sajnos az "Egom"-ról nem tudok ilyeneket. Valahogy elő kellene keríteni Bayer Frici bácsit. Ő amúgy népiesen már akkor múzeumi darab volt a MAHART-nál, amikor én oda kerültem, annak pedig már több mint 20 éve. Nekem ő mesélt sokat a hajókról. Hasonlóan régi darab volt Karaffa Gyula hajóparancsnok is, nagyon sok hajóval utazott. Őróla tudom, hogy még vontatott gőzhajóval. Talán Freeport tudna segíteni. Frici bácsi valahol Gönyüről való, Karaffa bpesti, azt hiszem.
üdv: muggli
Ui. : Szivesen látnám viszont itt a hadihajósokat is, mert ugyanúgy része az is a vízi történelemnek, mint ez, sőt össze is függ, lásd pl. a quartettem két darabja az "Etele" és a "Hunor" a 275-001 és 275-002 néven fejezte be pályáját a Flottilánál. Apropó, Flottila! Ki tud valamit a régi monitorokról? Kép?
muggli
Amikor a csatahajósok kiváltak, és egy új topic létrehozása mellett döntöttek, én még nem voltam itt, amikor idetaláltam, már javában ment a belvizi hajózás, így aztán én is jól 'rásegítettem' a "terelésre", persze kiderült, a kezdet egész más volt. De hát nézzétek, nyakunkon a kétezredik hozzászólás! Eddig is megvoltunk, eztán is megleszünk! A topic nevében pedig benne vagyunk végül is:))))
No, egy kis ontopic az offtopicba: (vagy fordítva :))) nincs valakinek egész véletlenül egy fotója bármilyen dunai kotróhajóról? (lehet FOKAs is)
Topicbontááás? Semmiképpen! Tartsuk itt egyben az összes vizen úszó, vizen úszott, jelenlegi és történelmi hajókat, és az összes kapcsolódó témát. Szerintem....
Bócman! Pitiáner nyelvtani vitában nem vagyok partner, válaszra sem méltatom! Sajnálom, hogy mással nem tudtad kiegészíteni a témát!
Bócman!
Slepszár. Nyugodj meg, relax plíz!:-))))))
Jakyg!
A "Lehel"-ről én is azt mondtam, hogy nem tesója, csak hasonló jellegű, mint az emített quartett.
A "Győr", mégegyszer mondom, nem hazai építésű, a németektől örököltük, háború előtti évjáratúak voltak. Nálunk csak "korszerűsítették" őket talán (a "Mohács"-ot is??? Nem tudom, mert amikor én a Dunára kerültem, már elevátor volt a "Mohács".)
LucziFeri!
Szivesen segítek én is valamit de inkább olyat tudok felvállalni, hogy ha megy a csapat, akkor egy 3,5T-s kisteherautónyi cuccot elviszek, pl. .
Viking!
Nem látom értelmét a topic bontásnak, mert pl. nekem a gőzhajózás a szivem csücske, de ugyanúgy érdekel a többi is. Szerintem inkább egy olyan topic, ahol több ember megtalálja az őt érdeklő dolgokat, mint tíz alig mozgó speciális topic. Lehet, hogy én tudom azt, ami Téged érdekel, lehet, hogy Te tudod azt ami engem, de nem biztos, hogy mindkettőnknek az a spec. mániája! :-))))))))) Szvsz jó ez így.
Kedves Topicgazda! Jól írtam?
Üdv: muggli
