Alap esetben a fűtési hőteljesíményt a hőszivattyúknál +7 °C környéki külső hőfokra szokták megadni.
Ami ha nem egy Panasonic T-Cap vagy egyéb más -15°C-ig 100%-os teljesítményt garantáló hőszivattyú, akkor a 6 kW-os tervezett ésrték, ami -15/-20°C körüli értékekre van számolva, esetleg nem tudja biztosítani. Tehát +7°C külső hőmérséklet esetén tud 12 kW-ot, -15°C-ba meg csak 6 kW-ot.
Ha a hőszivattyú ami -15°C-ba is tudja a névleges teljesítményt, 12 kW-ot, akkor akár lehet sok is. Mindez attól függ, hogy mik a paraméterei a hőszivattyúnak és mi a ráépített rendszer. Ha direktbe van rákötve ez a hőszivattyú egy padlófűtésre és mondjuk inverteres és tudja is -15°C-ba a 100%-os teljesítményt, akkor akár kis fűtési igénynél lehet sok is. Úgy rémlik, hogy átlagoosan az inverteres hőszivattyúk 20-90% között tudnak szabályozni.
12 kW 20%-a 2,4 kW. Ha 6 kW csúcs hőigény mellett 2,4 kW-ra le tud szabályozni, akkor az akár lehet jó is. Persze ez az adat katalógusból kinézve pontosabb. A legtöbb gyártónak vannak részletes katalógusai, hőfokra, villamos teljesítményre, hatásfokra, mindenre :)
A puffer tartállyal, el tudom képzelni hogy egy nagy hőszivattyú gyártónál vannak jó kis tervező mérnökök akik valamiért arra jutottak hogy ez jobb külön. Ez csak találgatás
A tartály kell vagy nem azt a rendszer dönti el.
van gyártó aki ad egy tartályt ami egyben a melegvizet is legyártja, puffer tartály a fűtési hűtési rendszernek. Ez egy tartályba a helytakarékosság miatt. Érdekes, hogy a tartály tetején a melegvíz van (50-55C) az alja meg a hűtéshez szükséges (8-10C) vizet tárolja.
Ez a drága prémium márka, ami az olcsóbb megoldás. :-)
Szerintem itt az a kulcs hogy ha ezt valaki rendesen(!) megtervezteti, gépésztervezővel, akkor azt túl nagy meglepetés nem éri. (Gondolok én itt a:" ez kell még, az kell még, az is hiányzik, stb még 200EFt.......") A puffer tartállyal, el tudom képzelni hogy egy nagy hőszivattyú gyártónál vannak jó kis tervező mérnökök akik valamiért arra jutottak hogy ez jobb külön. Ez csak találgatás de pl, lehet hogy több helyre eleve nagyobb tartállyal terveznek tehát feleslegesen megdrágítanák a gép árát még 50-60EFt-al. 6 kW energiaigényhez 12 kW hőszivattyúnak talán akkor van értelme ha biztosan tudja valaki hogy rövid időn belül bővíteni fog, (ezt én sem értem)
Ja még csak nem is 6.7 hanem 6.2 az már majdnem fele a hőigénynek akkor minek is a 12 több mint érdekes. Aztán itt van a vízmennyiség 50 liter milyen rendszerbe van?
A puffer kérdése nagyon izgat mivel hőszivattyúval előállított legalacsonyabb hőfokkal kéne fűteni,miért nem raknak puffert az állítólag mindent tartalmazó all-in tartályhoz ha annyira szükséges?
Ezt én nem bontanám m2-re. Lehet egy rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt 100 m2 házra kell a 16 kW amíg egy új építésű, jól szigetelt 100 m2 ház igénye csak 7 kW lesz. A költségek nagyon hamar összejönnek egy 2-300 literes HMV tartály ha gyárit vesz valaki akkor 3-400 EFt. Egy burkolat felbontás padlófűtés telepítést sem hiszem hogy olcsón elvégez valaki(ennek az árával nem vagyok tisztába). Ha pedig valaki valamilyen Fan Coil-os hőleadó mellett dönt az helyiségenként ismét plusz 150-160 E Ft minimum. (a helyiség mérettől és igényektől függően a csillagos ég.) És ez csak a készülék(Fan Coil) akkor még nem beszéltünk a telepítés extra költségeiről.... A legtöbb gyártó ajánlja hogy használjanak szűrőket a berendezés megóvásához, mivel a vízminőség mindenhol más. (pl mágneses iszapleválasztót) ez újabb 40-50 EFt.
Ne értsetek félre, szerintem szuper jó ez a technológia idei télen volt is lehetőség bizonyítani :) a nagy hidegekben, de aki mindezt 1 - 1,5 millióból akarja megvalósítani az csalódni fog. (Kivétel aki pl egy kis(!) hétvégi házhoz keres megoldást és pl egy egyszerű Monoblokkos rendszert választ) Aki pedig a tervezést elhagyja(Megspórol 100-120 E Ft-ot) az azt sem fogja tudni hogy mi a hiba és miért nem működik a rendszer amire esetleg elköltött 2-3 milliót. A megtérülést nagyon nehéz kiszámolni egy egyszerű fűtéskorszerűsítés/felújítás esetén(Valószínű nem térül meg, maximum lelkiekben, hogy megújuló energiát használtál). Új most épülő ingatlannál viszont szerintem ennél most nem sok jobb megoldás van. Valamint teljes felújítás esetén is lehet ez a nyerő választás. Ha ez nem fér bele akkor marad a Gáz, Fa, egyéb elektromos vagy a klímás fűtés.
Sajnos így senki nem fogja tudni megmondani mennyibe fog kerülni az egész, mivel nagyon sok lehetséges kiegészítő/tartozék van a rendszerhez. (Nem csak a Panához, bármelyikhez)
A teljesség igénye nélkül pl: Panasonic hőszivattyúk működéséhez 50l víz minimum szükséges, tehát ha a rendszeredben nincs ennyi víz akkor a puffer nélkül működni sem fog rendesen.
Ha már hőszivattyúd van nem lenne érteleme a HMV-t mással előállítani, ehhez kell egy HMV tároló. Itt megint könnyen elrepül néhány 100E ettól függően mennyi melegvizet használtok. (50 l/fő/nap ökölszabály)
Mik a hőleadók pl? Mert ha ezután akarsz kiépíteni pl: felületfűtést az is megdobja a költségeket. (Na ez bármennyi lehet...)
Ha egy ekkora összeget el akar valaki költeni hőszivattyúra szerintem el kell menni egy gépésztervezőhöz, megterveztetni a kivánt feladatra szabva. Ez kb. 100 - 120 EFt-os nagyságrend.
Telepítési engedélyel rendelkező klímaszerelőre van szükséged, ezt kell majd keresned ha összeállt a kép.
A vizes oldalról is gondoskodni kell, ez a klímások jó része nem vállalja.
Beüzemelésnél is el lehet rontani sok dolgot. Jó esetben olyan szerelőt találsz aki ezt is jogosult elvégezni (Garanciát itt ugorhat)
De az 1,6 milliós költség könnyen elszaladhat 3-3,5 millióig is a fentiek alapján.
Szóval én egy lépést nem mennék tovább, amíg egy tervezővel nem egyeztettem.
Remélem ez segít, (nem a kedved akartam elvenni, de ez a realitás)
Akinek Stiebele van, annak szerinted milyen rálátása van a Nibére és viszont.
Én inkább olyat kérdeznék aki mindkét rendszerre -nem csak egyre a sajátjára- van rálátása. Könnyen téves infót kaphatsz tőle és te ez alapján akarsz dönteni.
Pl egy jó gép trehány szereléssel az rossz rendszer. Szerinted a tulaj át fogja látni miért rossz a rendszere?
Sziasztok. Erdeklodnek,hogy a ket markarol(Stiebel eltron / Nibe),kinek mi a velemenye leveg/viz hoszivattyuban gondolkodunk. BRUTTO 200m2 egysznites csaladi haz, padlo futes es mennyezet futes/hutes. 6,3 KW a hoveszteseg,erre egy 12kw-os gepet neznek. Megterules nem erdekel,csak az,hogy melyik rendszer a megbizhatobb. Lehetoleg azok valaszat varom,akiknek van ilyen rendszeruk. Elore is koszonom!!!
Ha eldöntöttem, hogy szeretnék magamnak egy hőszivattyút itthonra, mi a következő lépés? Hová forduljak, mert gondolom egy mezei fűtésszerelő nem tudja nekem bekötni?
Ha például kinéztem a neten egy 9 KW-os Panasonc T-cap hőszivattyút aminek az ára 1.650.000 forint, erre mennyit kell rászámolni mire kompletten beépítésre kerül (anyag +munkadíj)?
Melyiket érdemesebb venni az 1 vagy a 3 fázisút (az egy fázisú valamiért jóval olcsóbb)?
A legfontosabb kérdés tehát hogy hogyan és merre induljak el? Elsőre jóval bonyolúltabbnak tűnik, mintha egy gázbekötést indítanák el, mert ugye gázszereléssel foglakozó szakit bármelyik városban találok minimum 3-at, míg olyat aki hőszivattyú telepítéssel foglakozik szinte csak Pesten, illetve a nagyobb városokban :-(
3,5kW Gree 165e volt tavaly. Van belőle kettő, meg egy 2,5-ös is (van róla számla is). Az átalakítás egy hőcserélő beépítése, amivel még megmaradna az eredeti funkció is. Hőcserélőtől függően max akkora dobozka a falon, mint a beltéri, de ha egy lemezes hőcserélő elbírja a nyomást, akkor negyedakkora. A "400 körüli kicsi meeting"-re egy linket dobnál, hogy lássam, miről van szó?
Próbálom a meglévő dolgaimat kihasználni. Sokat olvastam a hőszivattyús fűtésről, és annak 1-2 milliós bekerüléséről. Nekem meg ott a falon a klíma, amiből a meleget kellene kilopnom, és beletuszkolni a radiátorba, gondoltam teljesen mindegy, hogy egy ventilátor fújja le onnan, vagy más módon adja át a melegét.
Nekem elég komoly monitoring rendszerem van,de külön csak a Hsz és a villanykazán fogyasztását tudom megmondani,valamint a lakás teljes fogyasztását,amiben az összes elektromos fogyasztó benne van a hmv-vel együtt,ami vill bojler a napelemek miatt.
Érdekes,most betette az előbb említett diagramot,jól látható amikor a vill kazán átveszi a Hsz-től a fűtést,a maga háromszoros fogyasztásával.
Feldobnék egy témát, hátha valaki lát benne fantáziát. Klímát szeretnék rádolgoztatni a meglévő radiátorokra fűtés üzemmódban. Átmeneti időszakbakban gondoltam fűteni vele, de vannak helységek, ahová nem ér el a meleg belőlük. A klíma tud 50-55 fokot fűtés üzemmódban, ezt gondoltam egy hőcserélővel levenni és a radiátorokba táplálni, bár régen volt olyan melegre felfűtve a radiátorom, szóval 40 fok is elég lenne. A hőcserélőt a gázkörbe kellene belekötni, persze olyat, ami bírja a nyomást. Végülis lenne belőle egy levegő víz hőcserélő nyolcadannyi áron. Mik lehetnek a buktatói?
Napelemek egyre olcsóbbak, a hőszivattyúk meg nem.
Én kb úgy számolok, hogy ha sikerül levinni a gázfogyasztást kb 2000m3-re akkor kb 15ezer kwh árammal ki tudom fűteni villanykazánnal a házat. Mivel a mostani 23kwp rendszeremben nincs tartalék, mert éppen fedezi a ház fogyasztását ami kb 8-9ezer kwh évente és a medence keringetését és fűtését nyáron, ezért egy komplett új rendszer kell csak a fűtés miatt.
Építünk a kertbe egy kisházat tárolónak a meglévő kettő mellé. Annak a tetejére elfér majd kb 24panel, a háztetőn jól termelő helyeken van még 8db panelnek hely. Emellett vannak az nyugati meg keleti és valamilyen északi oldalak, ezek is termelnek nyáron szépen(meg fogom mérni 1 panellel), itt még van további kb 40db panelnek hely. Minden csak ár kérdése. 3millióból amennyibe kerül egy komplett márkásabb szipka beszerelve jó esetben, lehet venni egy rakás napelemet inverterrel együtt. Amit nem kell évente egy vagyonért karbantartani. 1M-ért simán vennék szipkát is ha lenne olyan amit könnyen telepítek, bekötöm a fűtéskörbe és már működik is. Mint a medence fűtő gépek. De 3-ért már nem éri meg úgy hogy radiátoros előrmenő hőfok eléggé korlátozott, és a cop is elég rossz nagy hőfokú előremenő esetén.
Teljesen egyetértek a hozzászólással a közvetlen villanyfűtéssel kapcsolatban.Én 140m2-t fűtök hőszivattyúval és 7,5 kW napelemem van. Az elmúlt tél elég erős volt,de úgy néz ki a napelemmel éppen nulla környékére fogok kijönni az elszámolással.Tavaly a gyenge tél miatt 1200 kWh túltermelés volt(nem figyeltem eléggé).A 10kW-os hsz. mellett van egy 12kW-os villanykazánom is,tartalék céllal,az előre menőt meg tudja emelni,de önállóan is működhet.A napelemek évente 7-9000 kWh-t termelnek,ha csak a villanykazánnal fűtenék pont háromszor ennyi napelemet kellene telepítenem.Felteszek egy képet,tavaly egyik reggel 6 óra körül hiba miatt nem indult el a hsz. és a villanykazán bekapcsolt 6kW/ó fogyasztással a hsz. 2 kW/ó fogyasztása helyett(így egyébként jól ki lehet mérni a valós fűtési igényt). Különben fórumtársunk nem válaszolt a kérdésre,évente hány kWh-val fűti ki a 200 m2 házat a direkt villanyfűtéssel.Még az is érdekelne mennyi napelemmel.
Sajnos a diagramot nem töltötte be,mint már annyiszor.
már nem annyira jó a hatásfoka, már megint ott tartunk, hogy lassan elektromosan olcsóbb fűteni, meg az új generációs fűtéseknek, gondolok itt infra panel, fűtőfilm, stb.
Azért maradjunk annyiban, hogy a mondat ezen része egy tisztán marketingelőadás summázott kivonata.
Szigorúan a fizika megbonthatatlan szabályait nézve két pont pontosításra szorul.
A lassan olcsóbb --> kb. pont 3X-osa
Az új generációs fűtések --> színesszagos szalaggal átkötött 100éves cekászos fűtés. Hatásfoka gyakorlatban pont ugyan annyi, mint öreganyám villanyrezsójának. 100%
Persze akit megetettek a fűtőfilm (vagy nem is tudom mi a 2017-es marketinges elnevezése) megkérdőjelezhetetlen szuperségével az univerzumban, és kifizette érte a gigászi haszonkulcsot az védeni fogja még egy darabig.
Én összesen 200m2-t fűtök. Radiátoros fűtés van és szeretnék valamit a gáz helyett.
A hőszivattyú lenne az igazi, de drága és a karbantartásnál elmehet az előnye a gázzal szemben.
Nem szeretnék infra akármit meg filmet se, nem bontom szét a padlót, marad a radiátor mindenképpen.
Most ott tartok hogy a szigetelésen próbálok javítani a kritikus helyeken, amivel szeretném a 3ezer m3-es téli gázfogyasztást lecsökkenteni 2ezer környékére, ha ez sikerült akkor jöhet valami elektromos megoldás. De hőszivattyú helyett a villanykazán felé hajlok, tovább bővítve a meglévő 23kwp-s napelem rendszert. Mert a hőszipka pont akkor gyenge amikor nagyon hideg van, és az árából vagy annak feléből tudok annyi + kapacitást kiépíteni napelemből ami ellátja a vilanyfűtésemet. Utána meg annyira fűtöm az előremenőt amennyire akarom.
Most a medencét fűtöm két db 36,5kw-os inverteres hőszivattyúval és bár nagyon szépen működik de látom hogy kevesebbet ér mint előtte a 87kw-os gázkazán 35m-re a hőcserélőtől. Ha jön pár nap amikor hidegebb van akkor egyből elkezd lehűlni a víz 30fokról, nem tudja tartani,elég 2-3 szeles hideg nap és már 25-26foknál kezdi a reggelt 28-29 helyett. Szóval erre is ki kell találnom mivel egészítem ki hogy jobban tudjon fűteni. LEsz 8db napkoli de lehet az is kevés és kell még egy 3. szipka is mellé. A házban nem szeretném ugyanezt, ha meleget akarok akkor legyen meleg 25fok ősztől tavaszig.
