eeeeebreeesztooo! tessek menni nezni a szebbnel szebb hajokat! :)
sajnos csak most tudtam emailt kuldeni.
a KDunahajo-rol visszapattant, np.hu-ra el sem kuldtem. Helyette ment a honlapodcime@extra.hu es netposta.hu cimekre. joccakat
A Jégvirágok mind jégtörők, de ez mellett - főleg Tokaj környékén - tavasztól őszig vontatóként is használják őket. MKéretben valóban nagy a szóródás, ez azért van, mert a Tisza felső szakaszán már nagyon keskeny a hajózóút, és azon kívülre csak kisméretű, kismerülésű hajókkal lehet merészkedni jeget törni.
akkor rogton irok is egy emilt ...
A Jegviragot 1ebkent azert kerdeztem, mert a nyaron szembejott a Jegvirag IX (vagy XI?) es nem sokkal volt nagyobb a kenunal :) Egyealtalan nem volt olyan jegtoros kinezete
az melegítve lesz ne aggódj:)))
főleg ha látok szép hajókat... (meg ha szép nagy ívben kerülik felém a túlparti sarkantyút:)))
Az a címem már (ami itt van) szétment sajna...
csak a KDdunahajo@dpg.hu és a honlapon a kabinenschiff@np.hu üzemel.
A Várfalvi Tamás: A 80 éves magyar állami hajózás géphajói c. könyvre gondoltam. Remélem, hogy jól jegyeztem föl a címet. (Zoltika! OMIKK száma: C 98625/12 volt hajdanán)
A két esztergomi kép régi képeslapról származik. .
A Kossuth parancsnoki hídja az 1953-as átépítésig szintén a kémény mögött volt. A Közlekedési Múzeumban van a modellje, azt hiszem, hogy Leányfalu néven.
A Deák Ferenc ismereteim szerint 1912 és 1954 között kétkéményes volt. Én már csak az újra egykéményes állapotára emlékszem. De máreteiben az általam sohasem látott Erzsébet királynéval és a többször megcsodált Szent Istvánnal és a Felszabadulás/Szőke Tisza(2) volt hasonló.(75 m hosszú, mig a Kossuth, Petőfi, Visegrád, Táncsics pedig 60 m)
A Vácon készült vizibuszok közül sok utazott tréleren különböző vidékekre. Az ausztriai Wolfgangseen is van/volt egy. Egyszer messziről láttam, lefényképezni nem sikerült, de feltettem egy reklámot, amelyen szerepel.
Semmi érdekes, csak érdeklődök má', hová tűnik el mindenki...:))
Holnap megyek Horányba évadot nyitni, remélem találkozom szép "darabokkal" a téli kompozícióhoz, és nemcsak egy-két eltévedt Zetor fog kavarni...:))
A '70-es évek végén. A "Petőfi" utolsó legénységéhez tartoztam. Első hajóm volt, matróz beosztásban, első köteles voltam. (Enyém volt az első kikötő szál a kikötéskor). Az első havariám is a "Petőfi"-vel volt, amikor a dömösi forgó belökte a hajót a gázló túloldalára, mert az Öreg rosszul jött el a stégről. Ekkor egy szembejövő jugó vontával találkoztunk, aminek az egyik uszálya megrongálta a jobb hátsó galériát, közvetlen a kerékjárati dob mögött kb 1,5 m-rel. A második havariája egy rosszul kivitelezett farrundó volt a Szentendrei-ágban, a Lupa-szigetnél, ahol a Lupai kisvízbe akart az Öreg betolatni, csak annyira kicsi volt a víz, hogy a kormánylapát felakadt és a királytengely annyira elfcsavarodott, hogy a kereket balra teljesen kihajtva is jobb 15-20 fokon állt a lapát. Ezután lett először gözölő Újpesten, majd valaki igen hülye miatt leégett a hajó, pedig sokkal jobb állapotban volt, mint a két évvel fiatalabb "Kossuth".
Hát, ez az én "Petőfi" történetem.
Üdv: a muggli
Mikor és milyen minőségben dolgoztál a Petőfin? Nekem a kedvenc hajóm volt a Petőfi. Gimnazista koromban sokat utaztam rajta. Azzal a hajóval igazi élmény volt egy hajózás; ugyanez nem feltétlenül igaz ma egy Moszkva típusú hajóval. Csodálatos volt, ahogy délután kikötött Leányfalun: a gép dohogását már messziről lehetett hallani, meg ahogy a lapátok verték a vizet. Nagyon sajnálom, hogy a kikötés hangjait nem vettem fel magnóra, mert a géphangok, csengetés, zörejek és a gép dohogása meg a víz hangja egészen különös hangulatot adott. Igazán beszerezhettem volna egy magnót, most nagyon örülnék egy ilyen hangfelvételnek. A kikötés valóságos show-műsor volt. Nagyon érdekes volt figyelni a gépet meg a gépészek munkáját, és jó volt a korlátra könyökölni és érezni a víz szagát. Ugyanez egy Moszkva típusú hajón csak korlátozottan és sokkal nagyobb zajban élvezhető; ha meg rossz irányból fúj a szél, még az arcunk is kormos lesz.
Nem is értem, hogy hogyan nem láttak annakidején fantáziát a lapátkerekes gőzösök megtartásában. Ismereteim szerint a Vierwaldstatter See-n a régi lapátkerekes hajókra drágább a jegy, mint a szép modern dobozokra, aztán mégis inkább azzal szeretnek utazni az emberek.
Jó szelet!
A két gőzöshöz csak annyit, hogy valóban a "Petőfi" és a "Kossuth" látható rajtuk. A "Petőfi" kéménye valóban a kerékállás előtt volt (huzigálta eleget!:-))) ), de nem takarta ki tragikusan a képet. A kerék egy kissé, ha jól emlékszem balra, el volt tolva, annak is a bal oldalán álltunk, így egész jól lehetett látni a vezérpálcát. Emlékszem, egyszer elfelejtette lecsöngetni a kazánt az első pesti híd előtt az öreg, így amikor lehúztam a kéményt, olyan füstpamacsot kaptak a kerékállásban, hogy csak na! :-)))
muggli
Újból megnézve az yy-t még inkább a Kossuthnak gondolom. A Visegrád emlékeim szerint alacsonyabb építésű és más beosztású volt. Sajnos csak sokat láttam, de sohasem utaztam a "Dunaföldvár"-on, annak is középen volt a hídja, a kémény meg előtte. Szerintem teljesen jól ki lehetett látni onnan. Menj el a Magyar Vasúttörténeti Parkba, és nézz ki valamelyik magas kazánállású gőzmozdony konyhájából! Számomra nagyon meglepő volt, hogy nem is olyan nagy a kazán által letakart holttér.
Szerintem:
az X = Tahi (még Tahi az átépítés-renoválás előtt,
az XX = Petőfi. Ha jól emlékszem az volt az egyík ismertetőjegye, hogy a kéménye pont a híd előtt volt, és sose értettem, hogy mit lát a kormányos
Az Y -> passz
az YY = szerintem megintcsak a Visegrád.
De a pontosabb véleményeket ráhagyom az öreg "tengeri" medvékre :-)
Viszont gyönyörű képeket szedtél össze: Gratulálok!
Múltkor elkültem jakyg-nek e-mailben egy képet a Leitha/Lajta monitorról, amin rajta van monitor formában is meg mederkotró formában is. HA gondolod elküldöm és tedd fel azt is.
gumidani xx és yy jelű képe Esztergomban van felvéve, a képszög alapján a hídról. A kép kb. 1940-44 között készülhetett, úgy tudom, akkor állt a híd. Az xx-ben a későbbi Petőfit, az yy-ban a későbbi Kossuthot sejtem. Én ezeket a hajókat későbbi állapotukban ismertem (a Kossuth úgy még ma is látható); sok kis részlet eltér, de számos egyedi részlet teljesen egyezik az emlékeimben lévő hajókkal. A "Deák Ferencz"-et keveset láttam, de nem ilyen volt. Egyébként: a Petőfi és Kossuth testvérhajók lehettek; meglátásom szerint csak a híd elhelyezésében térnek el. A Deák Ferencz-nek nem volt testvérhajója az, ami "Felszabadulás" néven a 70-es évek közepén a Lánchíd alatt állt állóhajóként?
Az nem a Várfalvy, hanem a Hámori, legalábbis az enyém....
az első az Attila, a harmadik a Tiszáról hozott Vár-kert. A két lapátkerekest nem tudom (az utolsó tán a Deák Ferencz ???).
Sajnos nekem nincs meg a Várfalvy-féle könyv. Csak azokat a részeket jegyzeteltem ki a könyvtárban, amelyek az általam látott hajókról szóltak.
Ebből gondolom, hogy nem élte túl a háborút a MEFTER I.
A kisebb számúak közül csak a MEFTER II., utóbb Pajtás, majd Siófok és végül Dömsöd; a MEFTER V., utóbb Ifjúgárda; a MEFTER VI., utóbb Ráckeve és a MEFTER VIII., utóbb Uttörő adatait irtam ki.
Fő méreteik összevetve az LI. és társaival:
(elöl a kis számú, utána az 50-es számú adata)
hossz: 27,18m / 35,8m
szélesség: 5,2m / 5,4m
oldalmagasság: 3,45m / 2,2m
merülés: 1,5m /1,65m
fixpontmagasság: 5,8m / 6,4m
gépteljesítmény: 120 LE / 260 LE
Végül feltettem egy pár képet, többek között a Siófok is szerepel. Az utolsó négy képen levő hajók beazonosításához a Ti segítségeteket kérem.
http://kep.tar.hu/gumidani/index.phtml?aid=27552949
Hát szóval én sem tartottam viccesnek, legfeljebb kételkedtem. De ha te másként állítod, legyen úgy. Különben is, ez a rész tűnt leginkább hihetetlennek: "még hetekig hallatszott kopogás lentről, kibontani viszont túl drága lett volna" :(! Morbid ...
A könyv képaláírása szerint:
"Az utolsó átkelőjáratok egyike: az I. sorozatú csavargőzös, útban a két part között. A kormányálláson látható jelzés ("C") a közlekedési útvonalat jelöli, s arról árulkodik, hogy a hajó nem a hosszabb útvonalon - a Margit-híd és a Horthy Miklós híd között - járt, hanem csak a két part között ingázott" na, ebből találjuk ki, ki volt Ő! :))))
Szervusztok!
Lehet, hogy tévedek, de ez nem a római számos LI, LIII, LIV, LV közül valamelyik?
Én úgy értesültem, hogy a Pajtás 1945-ben II. számon a Markó u közelében sűlyedt el. Erről, mintha valahol láttam volna fényképet is. 1950-től viszont már a Balatonon volt.
Valaki említette, hogy a hozzátartozói látták a balesetet és a helyszinen az ávósok összeszedték a fényképezőgépeket. Ehhez kapcsolódik, hogy sok évvel ezelőtt egy könyvtárban láttam dr Kucsara Pál könyvét, ami a közlekedési balesetekkel foglalkozott. Ebben volt egy kép amely erősen megdőlve ábrázolja a hajót és egy másik, amelyen az oldalán fekszik és egy csomó vitorlás van körülötte.
