A tipushajó hasonló a testvérhajó fogalmához, azzal a különbséggel, hogy: Nem feltétlen azonos a gyártójuk és nem pontos másai egymásnak, de azonos céllal készültek. Jó példa erre a II. VH amerikai "Liberty" osztályú teherhaja. Az jellegzetesen egy "tipushajó". Addig, amíg a tesvérhajóknál vannak egyedi különbségek, lásd a "Petőfi" és a "Kossuth" gőzösöknél szembeötlő a kéményelhelyezés, de ennek ellenére testvérek voltak. A Moszkvák szvsz tipushajók, a néhai "Magyar", "Hunor", "Buda" és "Etele" testvérek voltak. A legtöbb esetben az is különbség, hogy a tipushajók százával is készülhetnek, testvérhajók azonban sokkal kissebb szériában.
muggli
Viking!
Neked milyen infóid vannak a Világ Reneszánsza nevű üdülőhajóról? Miért nincs benne a névtáradba? Még annyira új? vagy tán még csak most épül.....csak a neten láttam, és még nem hallottam róla.
A moszkvák véleményem szerint mivel egy helyen gyártották őket, minimális különbséggel de egyformák. Olyan apró különbségek vannak rajtuk, (a teljesség igénye nélkül) hogy pl. a gerincnél húzódó kil bizonyos fajtáknál már az orrvonal alsó harmadától indul, másikaknál meg csak a hajófenék első harmadától. Vagy a fenékvíz-fekália kivezető nyílás az aldekk felett, vagy az alatt van. Oldalukon az ütköző elektromágnes, vagy csak hidraulikus kapu, vagy pl. az 1980 előtti típusokon az irányváltó kar kétszer egykaros, ún. "szamárfül" mely egyben irányváltó, és gázkar, a 80 utáni modelleken kétszer két kar van. Horgonycsörlő mechanikus kéz, vagy elektromos. Orrész azoknál, melyek a Nyeszter folyón jártak szélesebb, és hosszabb, mert ott az azon elhelyezkedő lépcsőn szállítottak ki-,be. A többinek "turcsi" lekerekített orra van. Az egyéb különbségek abból adódnak, amit az üzembentartó, vagy tulaj átalakított rajtuk. (gépek, csavar, kormányrendszer, irányváltó típus, belső elrendezés, reflektor, radar stb.) A legidősebb közülük Magyarországon (a gyártási évet figyelembe véve) az Aquincum, a legfiatalabb a Győr, Szent László páros. A legtöbben Rába-Man gépek vannak, néhányban az eredeti Szovjet "harckocsi" motor, van amiben Delphine. A segédgépek nagyon sokfélék. Méretadataik szinte azonosak. Elég kedvelt, bevált típus, vezetése "hálás", kényelmes, bár mivel aránytalanul hosszú a szélességéhez viszonyítva manővernél fokozottan kormányérzékeny, a sodrás könnyen billenti. Típushibájuk a lassú kormány, mely hidraulikus rendszerű, és mivel az egész egy körön fut, a hidraulika olaj szivárgása, vagy a csővezeték sérülése esetén kormányképtelenné válhat a hajó. (Matthias Rex balesete 1999.)
A nem MAHART-os moszkvákat szívesen felsorolom (cégnevet nem írnék, szerintem ez a forum nem kell, hogy cégnevekről szóljon), de asszem a többieknek már terhes lenne, és nem akarok fárasztani senkit.
Nem tudom a típushajó, testvérhajó definícióját, de én arra gondolnék, hogy típus alatt az azonos funkcióra szánt hajókat emlegetjük:
vontató, toló, rendező, személyhajó, szárnyashajó, úszó munkagép, kitűző stb.
Testvérhajó az azonos gyártó azonos típusú, és méretű hajója, mely ugyanabban a funkcióban tevékenykedik, vagy tevékenykedett.
Szóljatok már, hogy fogjam be, lefagy az index!!!!
Még mindig él bennem a kíváncsiság a típushajó és a testvérhajó közötti különbségről.
Trophy! Tudnál arról tájékoztatást adni, hogy a magyar lobogó alatt hajózó nem MAHART-os moszkvák milyen csoportokban, milyen cégek tulajdonában vannak? Olyan infót tudnál adni, hogy a sok moszkva közül melyek azok amelyek "testvérek" vagy rosszul gondolom, hogy a moszkvák nem egyetlen kategóriába tartoznak, hanem a külcsíny ellenére is különböznek egymástól?
Nemtom, Európa valahogy úgy mondta, hogy 2500-5000 Ft havonta méterenként, a parthasználati díj, vagyis a létesíteni kívánt állóhajó partra kivetített hosszára fizetendő...akkor az mi lehet? azt kinek kell fizetni?
Az más! Az az egyszeri pontonhasználati díj, másnéven a kikötési illeték. Ki, be szállításra, illetve az ottartózkodás idejére óra díjban van meghatározva, és összege függ a hajó típusától, személyhajó esetében a befogadóképességtől.
Mindig az adott pontont üzembentartó cégnek kell fizetni, és ő határozza meg annak mértékét. Ezért jó, ha egy cégnek minél több saját pontonja van különböző helyeken. Ebben természetesen a Passnave monopolhelyzetben van, de van olyan cég, ahol szintén nem "elkeserítő" a helyzet.
Néha születnek cégek közötti megállapodások, hogy kölcsönösen használják díjmentesen a pontonokat, ez azért előnyös, mert pl. "vonalon" szinte csak a Mahart-nak vannak kikötői.
Igen, igen, az utóbbi, én nem fogalmaztam jól, arra gondoltam! És most néztem meg az archívumot, Európa írta és 2500 Ft, a Margit és a Szabadság között pedig a duplája.
Nekem a logika azt diktálná, hogy a Margit, és a Szabadság-híd között. De nem én írtam erről korábban.
Egyébként szerény ismereteim szerint ez a "kikötő felár" fogalom nem jó. Az adott helyen a parthasználati díjat a rasztert adó illetékes kerületi önkormányzat állapítja meg. Tehát nincs felár, vagy kedvezmény, egyedileg megállapított díjak vannak. Nyilván Óbudán kevesebbe kerül egy raszter, mert finoman szólva nincs kiépítve, személyhajó esetében meg turisztikailag nem frekventált hely, mint pl. a Vigadó térnél, vagy az Akadémia előtt a Lánchíd lábánál, vagy akár a nemzetközin.
Erre gondoltál, vagy arra, hogy akkor mi a helyzet, ha egy hajózási társaságtól bérel kikötőhelyet magánszemély, vagy cég?
Köszönöm szépen! :))))
Amúgy valaki írta már itt a topicon, de nem emlékszem rá, melyik két híd között van a budapesti felár kikötőbérlet ügyileg? Talán Margit és Petőfi?...
Muggli: Nem arra a Frontérára gondoltam....:)))))))
mondjuk ritkaronda tepsi alakja van, de csak 80x9 méter, úgyhogy beférne, 100 enberre 50 db kabin, nem is lenne rossz...(persze abban sem lenne túl sok magyar érdekeltség)
jah, láttam már olyat amikor kabinos hajónak kotró volt az "előfogata...
FoKás barátunk mellévetten tolta fel, kb. gyalogos sebességével (talán épp hogy a sodrást le tudta győzni) felfelé a kotróművet, kabinoskánk meg "beszorult" mögé, jó hosszú időre, amíg elment szemből a 2x4 bárkás ukrán karaván....háát igen, ott egy ideig a tempót a Fokás kötelék diktálta...:))
ja, dejó...közben meg ma vagyok 1 éves! :))))
Amíg dr. Zsiga Attila volt a tiszai kirendeltség vezetője, tényleg fontolgatták a szállodahajót (és még sok mindent) a Tiszára. Sz volt még ezen kívül a "zászlóshajók" egyikéről is rendezvényhajóként Szegedre, ha lyól emléxem, akkor a Rákóczi volt a kiszemelt áldozat. A svájciak egyébként a Tisza-tó és Tokaj között akartak szállodahajót. Kisköre és Tokaj között tudna is menni, mivel a hajózóút szélessége és a vízméység a duzzasztás miatt nagyjából állandó. Mondjuk egy hosszú, száraz nyáron Tiszabőnél kellene néhány kotróhajó felvezetésnek 13 deciméteres gázlóknál.:-))
"...egy Frontéra nagyságú hajó talán jól érezné magát rajta ..."
Mit akarsz, négykerékhajtás, difizár és szinte mindenhol elmegy! :-))))))) Én csak tudom, nekem is az van! :-))))))) Opel Frontera!
muggli smile
FOMA, ha látod a Viking Pride-ot a Tiszán Passnave matricával az oldalán magyar lobogó alatt, rádiózz már rájuk, hogy inkább hátrázzanak visszafelé, mert szar ott megfordulni! Ez nagyon teccik!!! :)))))))))
Különben, komolyra fordítva a szót, a Viking Neptune lett volna a kiszemelt áldozat, persze a Dunára...nem a Tiszára!!! Bár, azért egy Frontéra nagyságú hajó talán jól érezné magát rajta (egy bizonyos szakaszig), persze ehhez, hogy ilyeneken gondolkodjunk, hogy melyiket érdemesebb átvinni, vagy melyik lenne a Dunán...ehhez sokmindennek kell előtte történnie...:)))
Akkor egy sztori:
De ez csak a lenti szárnyas-havária fénykép miatt mesélem el (különben elég hihetetlen)
Szóval, az egyetlen szárnyasutazásomon történt Bulgáriában 1987-ben a Kométa-3 (cirill betűkkel volt írva :-)) ) fedélzetén mentünk Neszebárba szüleimmel és tesóimmal. Döngetünk kint a tengeren, mikor egetverő csattanás, "besatuzott" megállás, és a hajó mögött iszonyatosan pezsgő-fortyogó víz, majd feltűnik benne egy olyan vascső méretű valami, amit elkapott a jobb első szárnyrész. Le is szakadt, úgyhogy Neszebárig féloldalasan mentünk, azaz végig jobbra dőltünk.
Az igazi érdekessgé az, hogy ugyanez a hajó vitt minket vissza Burgászba is, s közben még csinált egy teljes oda-vissza járatot.
Különösebben a bulgárok nem aggodalmaskodtak. Csak a hajó hülye billegése miatt sokan hánytak. Biztos Nelson betegségben (Tengeribetegség) szenvedtek. :-)))
"jelenleg a Passnave az egyetlen dunai személyszállítási cég, amely nem rendelkezik a vízi turizmus kiszolgálásához elengedhetetlen "úszó szállodával", úgynevezett kabinos hajóval."
Ez érdekes! A Passnave-n kívül én csak a Duna fővárosi szakaszánál tudok 10 másik dunai személyszállítással foglalkozó céget, és mily érdekes...egyiknek sincs "úszó szállodája".
Nem vagyunk egy kicsit pontatlanok Vajas Úr? Ja és ezek a cégek már 2000-ben egytől egyig léteztek....
FOMA, ha látod a Viking Pride-ot a Tiszán Passnave matricával az oldalán magyar lobogó alatt, rádiózz már rájuk, hogy inkább hátrázzanak visszafelé, mert szar ott megfordulni! :)
Jól mondod!
Az utazó (üzemi) sebesség sosem közelíti meg a végsebességet, amit csak "túlerővel" lehetne elérni, és az az ilyen 3-5000-es fordulaton pörgő "Vilmákkal" nem lenne sem túl tartós sem túl gazdaságos. A gazdaságosság alatt ugye érthető mire célzok? :)
A Rába-MAN-os, vagy a Delphine-es moszkvák 25-öket is mennek völgynek, de nagyobb víznél a Váci szűkületnél GPS-sel már mértünk 29-et is, mégsem ér fel a tarif 50 perc alatt Pl. Endrére. :)
Hááááááááát! Nem lenne kispályás látvány, az hótziher! :-)))) Mondjuk közepes víznél, a 33-as út hídja alatt. Megizzadnának a mókusok az orrsugárkormány motorjában! (Ha egyáltalán elférne!:-)))))))))))) )
Ez nagyon érdekes...El tudjátok képzelni,ahogy egy ilyen "Viking" szerü kabinos hajó rundózik Tokajnál,vagy bárhol másutt a Tiszán?:)
Visszatérve a szárnyasokhoz,a vizen a sebességérzet a szárazföldi kétszerese.Magyarul sokkal gyorsabbnak érezzük a tempót,mintha a szárazföldön mennénk.
Van még itt érdekes: "jelenleg a Passnave az egyetlen dunai személyszállítási cég, amely nem rendelkezik a vízi turizmus kiszolgálásához elengedhetetlen "úszó szállodával", úgynevezett kabinos hajóval. Ezen változtatni kívánunk, ezért cégünk a közelmúltban tárgyalásokat kezdett a Viking River Cruises nevű svájci hajózási céggel egy közös vállalat alapításáról. A vállalkozás 2001-ben két kabinos hajóval kezdene működni, az egyiket a Dunán, a másikat a Tiszán bocsátanánk vízre."
Üdv !
Dolgoztam pár hónapot a Vöcsök III-on, de azzal 50-nél többel sose mentünk.A Sólyom valamivel gyorsabb,de a 80-nál jóval kevesebb.A Bibiccel kapcsolatban nincs tapasztalatom.
Egy partról készült képet találtam csak róla :)))
A kapitány a szó szoros értelmében a kerékállás tetejére (!!!) felerőszakolt székből irányította
a hajót! Az egész part bámulta a látványosságot! Nem volt semmi!! :)))
