Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2010.07.07 0 0 58686
Szia Kedves Auróra!

"hanem a gyorsító hatás véges sebessége miatti időkésleltetés viselkedik úgy, mintha egy lassító közeg. "

Nos, ez csupán akkor érvényes, ha pontból kiinduló gyorsításban gondolkodunk.
Ha pedig egy rendszer sok pontjából közölhetjük az energiát a gyorsítandóval, akkor
ennek az állításnak a reciproka érvényes, azaz egy-egy energia adag annál nagyobb energiaként érkezik a gyorsítotthoz, minél nagyobb a gyorsított relatív sebessége a rendszerhez viszonyítva.

Vegyünk egy példát.

Hátulról, azaz egy pontból gyorsítva Eh=E0*gyök((c-v)/(c+v)) energia éri el a gyorsított testet.
Szemből pedig Ee = E0*gyök((c+v)/(c-v)) energia éri el a gyorsított testet.

Amiből következően E0 kisugárzott energiának Eh része helyett Ee/Eh aránnyal nagyobb része, azaz

Ee/Eh = E0*gyök((c+v)/(c-v)) / E0*gyök((c-v)/(c+v)) azaz

Ee/Eh = gyök( ((c+v)/(c-v)) * ((c+v)/(c-v)) ) azaz

Ee/Eh = gyök( (c+v)^2 / (c-v)^2 ) azaz

Ee/Eh = (c+v) / (c-v) vagyis a v sebesség növekedésével nem csökken hanem

Ee = E0*gyök((c+v)/(c-v)) értékű egyre nagyobb energia mennyiségnek érzékeli a gyorsított a gyorsítótól kisugárzott E0 energia mennyiséget.

Vagyis csak egy esetben van, de az összes többi esetben pedig
nincs az általad említett korlátja a gyorsító energia közlésének.

Ezzel egyetlen esetet leszámítva, minden más esetre érvényesen, nem kizáró oka a fénysebesség elérésének a gyorsító energia közlésének módja.

És akkor azt az esetet nem említettük, amikor a gyorsításhoz szükséges teljes energia készletet egyetlen adagban közöljük az álló helyzetű gyorsítandó testtel.
mert ez esetben nyilvánvalóan még a relativisztikus hatással sem kell számolnunk a kisugárzó és a gyorsítandó közötti energia transzport esetében.

Előzmény: Aurora11 (58685)
Aurora11 Creative Commons License 2010.07.05 0 0 58685

Érdemes észrevenni, hogy a v(t)=c th(rapiditás(t)) egy közegellenállásos közegben történő gyorsulás sebességképletének felel, ahol c a végsebességnek felel meg. Ugyanis közegben gyorsuló testre (mondjuk levegőben zuhanó testre)  sebességgel arányos csillapítási erő felel meg. Theta a sebességn lenne, ha a test nem közegellenállásos közegben, hanem vákuumban gyorsulna. v pedig a közegellenállásos közegben gyorsuló test tényleges sebessége. Mivel a tangenshiperbolikus(végtelen)=1, ezért végtelen idő múlva a test sebessége a gyorsulás hatására nem végtelen lesz, hanem a véges c sebesség, amit végsebességnek hívnak. Ez függ a test tömegétől és a közegellenállás nagyságától.

 

A relativitáselméletben nincs lassító közeg, hanem a gyorsító hatás véges sebessége miatti időkésleltetés viselkedik úgy, mintha egy lassító közeg. Minél gyorsabban halad a test annál inkább érződik az, hogy a gyorító hatás véges sebességgel terjed, mert egyre nehezebben tud beérni minket, így nehezebben tudja kifejteni hatását. A végsebesség ilyenkor a hatás terjedési sebessége a c sebesség, hiszen egy test sohasem mehet gyorsabban, mint az őt gyorsító hatás. A test folyamatos egyenletes gyorsítás során c sebességet végtelen idő múlva éri el , ez annak felel meg, hogy a gyorsítás többé nem tud rá hatni, mert a gyorsító hatás egyáltalán nem tudja beérni a testet, hanem párhuzamosan, azonos sebességgel követik egymást.

 Mégis a gyorsító hatás véges sebessége úgy viselkedik, mintha a testet egy közeg lassítaná. Valójában nem közeg lassítja, hanem az időkésleltetést figyelembevéve történő gyorsulás egy sebességgel arányos közegellenállás jelenlétében levő gyorsulásnak felel meg. 

Előzmény: Aurora11 (58684)
Aurora11 Creative Commons License 2010.07.04 0 0 58684

Szia Priatti!

 

Ha a relativisztikus sebességösszeadási képletet használod, akkor a fényhez közeli sebességű részecskék sebességének alig csökkenése értelmetlen fogalom, mert ilyenkor a klasszikus(additív) sebességösszeadási képlet alapján mondjuk, hogy alig változik a részecske sebessége. Valójában a rapiditás ugyanúgy változik a c-hez közeli részecskék esetén, mint a vonat, vagy biciklisták esetén. A rapiditás a helyes sebességfogalom, ami minden sebességtartományban jó. A klasszikus sebesség csak kis sebességen jó közelítés, magas sebességeken már nem additív. A fény klasszikus sebessége lehet, hogy c, de a rapiditása végtelen. Vagyis a fény végtelen rapiditású, de az, hogy a klasszikus sebessége mégis véges(c nagyságú) az annak a hibája, hogy a klasszikus sebessége nagy sebességeknél már közelítőleg sem additív.

v=c tangenshiperbolikus(rapiditás)

rapiditás=rapiditás1+rapiditás2

de v nem egyenlő v1+v2-vel, hanem

v=(v1+v2)/(1+v1v2/c2)

v=c, ha a rapiditás=végtelen

v=c rapiditás, ha rapiditás<<1, vagyis amikor a tangenshiperbolikus(rapiditás)~rapiditás.

Ekkor közelítőleg igaz, hogy v=v1+v2

mert ekkor v1~c rapiditás1, v2=c rapiditás2

vagyis v~c( rapiditás1+rapiditás2)=v1+v2

Előzmény: Törölt nick (58681)
NevemTeve Creative Commons License 2010.07.04 0 0 58683
Mondjuk van egy ilyen valami, ami mondjuk egy bizonyos megfigyelő szerint 0.99c sebességgel halad keletre. Ez persze jó nagy szám. Ettől függetlenül ha te elég gyorsan mész, akkor lehet, hogy szerinted az a valami áll. Vagy esetleg 0.99c sebességgel halad nyugatra. (Ez utóbbi esetben a bakter szerint a te sebességed 0,99995c.)
Előzmény: Törölt nick (58680)
ivivan Creative Commons License 2010.07.03 0 0 58682
"Észleltem egy fényt, és egy kb. vele azonos sebebességű részecskesugárzást ugyanonnan. "

Konkretizáljuk. Legyen a részecskesugárzás sebessége 0,99c.

"a részecskesugárzás sebességét még mindig majdnem c-nek mérem"

Hát nem. Bár a csökkenés tényleg nem jelentős, de azért mérhető: a részecskesugárzás ebben az esetben kb 0,83c sebességű lesz.

Hogy ettől a részecskesugárzás sebessége abszolút lenne? Miért is?
Előzmény: Törölt nick (58681)
Aurora11 Creative Commons License 2010.07.03 0 0 58679

Szia Privatti!

 

"C-nél nem sokkal kisebb sebességű részecskékre fennáll (közelítőleg), hogy sebességük abszolut. Mondjuk inkább így: majdnem abszolut, miközben kissé relatív."

 

Mit értesz azon, hogy abszolút a sebességük? 

 

"Továbbá megjegyzem még, hogy kifogástalanul relatív sebesség csak egyféle van - szerintem - mégpedig a 0 sebesség. "

 

Miért abszolút a nulla sebesség? Mi az, hogy abszolút a sebesség?

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (58672)
NevemTeve Creative Commons License 2010.07.03 0 0 58677
> Továbbá megjegyzem még, hogy kifogástalanul relatív sebesség csak egyféle van - szerintem - mégpedig a 0 sebesség.

Saját magához képest mindenki áll, ha erre gondoltál, akkor igazad van.

Előzmény: Törölt nick (58672)
ivivan Creative Commons License 2010.07.03 0 0 58675
Azt hiszem, hogy egyértelmű, hogy mit akartam írni, ha nem érted, akkor nem hiszem, hogy beszélnünk kellene... Ha meg érted, akkor érdemben reagálj és ne kötözködj!
Előzmény: Törölt nick (58674)
ivivan Creative Commons License 2010.07.03 0 0 58673
"Kár, ha ezt még nem tanítják mindenhol..."

Szerintem jobb is, mert nincs igazad.

Egyrészt a c-nél kisebb sebesség egyértelműen relatív: a hozzá rögzített IR-ben például 0.

Másrészt a 0 sebesség pont annyira relatív, mint minden más sebesség, hiszen ami az egy IR-ben 0,99c az a másikban 0 és fordítva...
Előzmény: Törölt nick (58672)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58671

Kedves Gergő!

 

Köszönöm szépen a segítségedért!

Előzmény: Gergo73 (58670)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58670

Azt sem tudom, hogy mi az a gyökvektor, meg mik azok a sok szám, amit bezárójeleznek.

 

Ezek kiderülnek Bump könyvéből (19. fejezet). Egy másik jó könyv, amit ajánlok, fizikusoknak szerintem különösen jó:

 

Hall B.C. Lie groups, Lie algebras, and representations.. an elementary introduction

 

Ebben az 5. fejezet az SU(3) reprezentációit tárgyalja, az 5.2 szakasz címe "Weights and roots", ez kell Neked. Van benne olyan fejezet is, hogy "2.5.1 Physicists' convention", szóval szerintem tetszeni fog.

 

Előzmény: Aurora11 (58669)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58669

A füzetben úgy van írva, mintha azonosak lennének. A füzet alapján nem derül ki semmi. Köszönöm a könyvet! Eddig amilyen csoportelméletes könyveket olvastam nem volt benne ilyenekről szól. Például Jones könyvét néztem és nem volt benne ilyen.

 A beadandó feladatok első részét meg tudtam csinálni, mert láttam, hogy más példákban hogy csinálják, de fogalmam sincs arról, hogy mit csinálok, és minek. Azt sem tudom, hogy mi az a gyökvektor, meg mik azok a sok szám, amit bezárójeleznek. Nem tudom, hogy mi ez a gyökrendszer. Nem kellett volna ezt a tantárgyat felvenni.

 

Előzmény: Gergo73 (58667)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58668
Sajnos nem tudom.
Előzmény: Törölt nick (58666)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58667
Mint már mondtam, az A5 nem az SU(6) Lie-csoport, hanem annak gyökrendszere. Javaslom, hogy tanulj bele a témába egy rendes tankönyvből. Pl. Bump: Lie groups könyve letölthető a gigapedia.org oldalról. A 20. fejezetben részletesen kiszámolják az SU(n) gyökeit és kiderül, hogy azok az An-1 gyökrendszert alkotják. Amíg ezt a példát és számolást nem érted, addig nem tudod, miről beszélsz.
Előzmény: Aurora11 (58665)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.27 0 0 58665

Szia Matmernok!

 

Köszönöm!

 

Az A1 az SU(2), az A5 az SU(6)

vagyis SU(2)xSU(6) a feladat. Ennyi elég a feladat megoldásához?

Előzmény: Törölt nick (58664)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58663
És sem számoltam még dekompoziót, vagyha igen, akkor nem tudom, hogy mikor számoltam, mit értenek dekompoziíó alatt.:)
Előzmény: Angelica Archangelica (58657)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58662

Kedves Angelika!

 

Sajnos nem az, bár ez is Lie-csoport. Ezt is probáltam nézni. Nem nagyon van rendes jegyzet. Matekos könyveket olvastam, azokat pedig nem nagyon értem. Amit küldtem Neked az a QED jegyzet első fele, ami ilyen pdf formában elérhető volt.

De köszönöm szépen, hogy Te is utána jártál!:)

Előzmény: Angelica Archangelica (58656)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58661
Köszönöm szépen a segítségedet!:)
Előzmény: Gergo73 (58658)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58660
Sajnos nehezen tudom elérni.
Előzmény: Gergo73 (58655)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58659

Kedves Gergő!

 

A Clebselés alatt azt értem, amikor a spinek direktszorzatát kell átszámolni, hogy milyen új spinállapotok jöhetnek létre. Léptető operátorokkal kell számolni, Hogy megkapjuk a Clebs-Gordan együtthatókat.

Előzmény: Gergo73 (58654)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58658

Esetleg nézd meg ezt.

Előzmény: Aurora11 (58647)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58657
Sajnos, az Általad küldött jegyzetben egy szó sem esik a dekompozícióról. El tudnád küldeni azt a jegyzetet, amiből tanultok? A Tanárotok semmit sem beszélt a dekompozícióról, és nem is oldottatok meg órán ilyen példákat? Ráadásul az is nehezíti a dolgot, hogy olyan dolgokkal számoltok, amelyeknek nincsenek is megfelelői a részecskefizikában (SU(6)), így nem is tudod kötni sem semmihez......
Előzmény: Aurora11 (58652)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58656
Egyébként az a jegyzet a tananyagotok, amit küldtél?
Előzmény: Aurora11 (58652)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58655
Meg kell kérdezni a tanárt, erre van!
Előzmény: Aurora11 (58651)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58654

Ha egyszeresen összefüggő csoportról van szó, akkor SU(2)xSU(6) ahogy mondtad, ui. ez az egyetlen egyszeresen összefüggő Lie-csoport, aminek gyökrendszere A1xA5. Amúgy nem tudom, mi az a "Clebselés" meg "spinállapot", de sem a Lie-csoportokban, sem a fizikában nem vagyok járatos. Gyanítom, hogy egyedi terminológiát használsz.

Előzmény: Aurora11 (58650)
Gergo73 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58653

Fura kifejezés, de nem logikátlan. A "unitary" helyes fordítása (ha muszáj lenne fordítani) "egységszerű" lenne, és itt az "egység" a komplex számsík "egységnyi hosszú számát" jelentené, magyarán az egységkör egy pontját.

 

Arról van szó, hogy az "unitér" mátrix az "egységnyi hosszú komplex szám" fogalmát általánosítja, mindkettő az u-1=u* egyenlettel jellemezhető (ahol a * komplex számok konjugálását, vagy a komplex mátrixok konjugált transzpontáltját jellemzi). Valójában az 1x1-es unitér mátrixok éppen az egységnyi hosszú komplex számok.

 

A "special" szó pedig nem "különös/szokatlant"-t jelent, hanem speciálisat, és csak arra utal - amint már elmondtuk - hogy az 1 determinánsú mátrixok egy részcsoportjáról van szó. A legtöbb mátrixnak nem 1 a determinánsa, tehát az 1 determinánsú mátrixok speciálisak (de nem különösek, nem is szokatlanok). Úgy speciálisak, ahogy a 37 évesek speciálisak az emberpopulációban.

 

Előzmény: Törölt nick (58645)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58652

Kedves Angelika!

 

Köszönöm a segítségedet!

Előzmény: Angelica Archangelica (58637)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58651

A tanár felírta a lapra, hogy "A1xA5 dekompozicíó". Azt hittem, hogy dekompozicíót kell csinálni. Most már nem tudom mit kell csinálni.

Mert az első feladatban az E6-nak a (000010)-tól kezdve. A gyökvektorokat le tudtuk olvasni az E6 Cartan mátrixának oszlopaiból. A gyökvektorokkal le tudtam léptetni minden bázist(vagyis nem tudom, mik ezek), hogy csak nem pozitív számok legyenek a zárójelben.:) Rájöttünk, hogy mindig a zárójelben levő pozitív számok sorszáma határozza meg, hogy milyen gyökvektorokat kell kivonni. De ezt is több nap alatt. Ilyen káosz van. A jegyzetben pedig alig van magyar szó leírva. A képletekből, és rövid példákból nem értjük az egészet.

Előzmény: Aurora11 (58650)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58650

Szia Gergo!

 

Köszönöm! A dekompozicíó az, amit például a különböző spinállapotok Clebselésénél csinálnak?

 

Ez már dekompozicíó! Milyen Lie-csoportnak felelhet meg ez a dekompozicíó?

Előzmény: Gergo73 (58638)
Aurora11 Creative Commons License 2010.06.26 0 0 58649
A spin még a Pauli-Lubansky vektorral van kapcsolatban, ami a csillagászat Lagrange integráljának felel meg (remélem jól emlékszem), vagyis a perdület és a lendület négyes Levi-Civita-s kifejezése.
Előzmény: Aurora11 (58648)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!