Aha... 'engedik vala holnap' (lásd alább) ---------------------------------- 1661. március 28. Gulács Levél a Szepesi Kamarához
Ajánlom Szolgálatomat Kegyelmednek Kegyelmednek az ide való állapotokrul, nem érkezvén megh mégh emberem Erdélybül semi bizonyost nem irhatok, hanem chak a rettenetes nagy alkalmatlan üdõ, szûntlen essõ sár víz, s noha az Úr Isten kedves lyányom szomoru halálával reméntelenül látogata, mindazonáltal ha ezek a rettenetes Nagy Vizek engedik vala, vagy holnap vagy holnap után minden bizonnyal Kegyelmetek felé indultam volna, de innen most chak lehetetlen szekéren arra menni migh az Isten az vizeket nem szállíttya. ------------- EGY BEREGI NEMESÚR A SZEPESI KAMARÁBAN Szigeti Vas Márton kamarai tanácsos 1659–1666
Ebben lehet valami, amolyan zoomorfetikus gyermeknyelvi alapon. Bemutatozik. Keresem hozzá a hanganyagot, de még olyat nem tanáltam, ami jó és a páviánokhoz sem sajnos....
Ez lehet, de azt kell nezni,mikor kezdtek osszeirni a rendszertant es adni az elso tudomanyos neveket latinul ,amelyek sok esetben az addigi trivialis neveken alapultak.
A tyúkalakúaknak latinul galliformes a nevük. Inkább ebből jön. A spanyol pavo = pulyka. A páva: pavo real. (gyöngytyúk: pintada) Lehet kombinálgatni... Meleager Oeneus calydoni király és Althaea fia, hires a nagy calydoni vadászatra következő szomorú végről. A rege szerint Meleager nővérei testvérük halálát addig siratták, míg gyöngytyúkokká lettek, melyeket róluk így neveztek: meleagrides.
Ez egy egyszerű gúnynév! Amikor a spanyolok ott Ámerikába' először meglátták a násztáncát lejtő pókakokast az egyik hídlakó (aki minden bizony nyal) NEM fajtiszta hispán volt hanem talián béütés vala az családjának fáján, hiszen rendelkezett valamiféle humorszerűséggel, felkiáltott: Nézzétek nemes uraim ez a fura madár pont úgy lejt, ahogyan egy francúz nemes (gall!) törné kerékbe kecses táncunkat a pavan-t! Oszt ebből torzult a gallo-pavo!
Ez lenne az a rejtélyes gall páva, akik a pávából tenyésztették? Galaták? Glagoliták? A név teljessége sosem számít csak a legmagasabb helyiétéken álló szóeleji első hangok. Nem ám véletlen, hogy odanyomjuk mi magyarok (akarom mondani magyarul megtanultak) mindig azt a határozott hangsúlyt. Főleg a mássál együtt hangzók a fontosak. ;-)
Ha megnézzük a páva és a pulyka madarakat, akkor tisztán látszik az alaktani hasonlóság. A turkey az szerintem is törökmadár és sokkal későbbi nyelvi fejlemény. A latinok meg a gallopavot a görögből örökölték. De kik a fenék azok a baromfiudvar rémei a gall kakasok? És kik is azok a ..... Galló, Galla galaták, glagoliták?
Annyit kell még tudni a pulykakasról, hogy egy 2-3 éves kisgyermeket simán levadászik, ha valahová az beszorul, elesik és nem tud előle tovább- és elfutni. Mindenesetre, ahol a baromfiudvarban sokféle-fajta baromfi van, ott ő a király. Olyannyira, hogy nekem is seprűvel kellett mindig bemenni. Elhessegetni. Gyorsan meg is szabadultunk tőle (jó bő baromfi mert 6-8 kg tiszta hús lett belőle), mert olyan aggesszív volt, hogy csak na. Tanácsolták, hogy etessem hagymával, mert attól szelídebb lesz. Gondoltam a fenét azt inkább én zabálom meg!! Végül őt is a többiekel. Hurokkal kellett elkapni.
Van egy baromi jó pulykahús tepsis receptem. Tök egyszerű. ;-)
"A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. János 18,18 (jelen)"
A szolgák pedig és a poroszlók állva, szítva a tüzet, mivelhogy (az idő) hűlve, és melegedve. Ott állva pedig Péter is övelök együtt melegedve.
A szolgák pedig és a poroszlók állván, szítván a tüzet, mivelhogy az idő hűlvén, és melegedvén. Ott állván pedig Péter is övelök együtt melegedvén. ------------------------- Így is le lehet írni, de ez nem az, és nem is azt jelenti! Talán Károli tudta mit ír... -------------------------- A kérdés az vala, hogy kizárólag múltidejű e a 'vala'? Itt is látszik, hogy nem, hiszen nem lehet a 'volt' szóval helyettesíteni.
Az a népvándorlás ugyi törvényszerűen együtt járt a klastromok, gazdag villák, kúriák kifosztásával, márpedig kr.u. 2-400 évvel ezek a turisztikai érdekességek többségükben díszmadárként, mondhatnám státuszszimbóleum gyanánt tartottak gyöngytikot! Még az a bamba szász meg normann is csak megjegyezte, hogy hun (hehe!) is kajált illen furi madarat! Azt viszont el tudom képzelni, hogy valahol a rózsatermesztők konkurrenciaharca idején akadt olyan lovag(ina) aki keleten bólászva látott már törököt turbánban (vagy fezben) és játszásiból "türki-pipi"-nek nevezte a vasárnapi előételt. A szorgos és már akkor is velejéig sznob népség-katonaság meg komolyan vette és elterjesztette ezt a nevet
Az a Webster gyerök meg tehet egy szívességet! Egy rántottát nem bíznék rá.
Látom elszabadultak az indulatok egy fontos dolog a magyar nyelv körött.
"A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. János 18,18 (jelen)"
A szolgák pedig és a poroszlók állva, szítva a tüzet, mivelhogy (az idő) hűlve, és melegedve. Ott állva pedig Péter is övelök együtt melegedve.
A szolgák pedig és a poroszlók állván, szítván a tüzet, mivelhogy az idő hűlvén, és melegedvén. Ott állván pedig Péter is övelök együtt melegedvén.
Ez VAN na.
Mi a f...szt nem értetek!? Én nem is értem.
Ezek a FUra urak a FUalizmus oltárán elvéreznek szépen lassan. Oszt kész. Mindent szétszednek ebben a nyelvben, ami pedig összetartozik.
Akarjátok a van, válik, vall igéket is? Szerintem hagyjuk! Aki nem hiszi járjon utulienállva utána! ;-)
Megkértem Őt, hogy hagyja békén ezt a topikot, de nem, neki megvan a véleménye. Közben semmit sem mond, de semmit. :-(((
Nem tudom hol állattenyésztő, történész vagy főszakács az a Webster fiú, de hogy hülye, az biztos. Már Lucius Licinius Lucullus asztalán is mindennapos vendég volt a gyöngytyúk! És hol voltak akkor még a törökök?
"When Europeans first encountered turkeys in the Americas they incorrectly identified the birds as a type of guineafowl (Numididae), also known as Turkey fowl (or Turkey hen and Turkey cock) from their importation to Central Europe through Turkey, and that name, shortened to just the name of the country, stuck as the name of the bird. "
Semmi gond nincs vele. A K#R gyökből kiindulva bármely fekete színű madarat el lehetett nevezni. Úgy is volt: Például a mongol ojrát (a starlingban helytelenül töröknek besorolt) nyelvben kürtük (nyírfajd) és más toldalékkal kürte (erdei szalonka) is van, ahogyan nálunk karakatna, vagy kárókatona, és kurukuró (harkály). A tatár, a csuvas, a kirgiz, a kazak, és a baskír megismervén a pulykát, egyszerűen feketének nevezte el. Vagy valamilyen más madár után, vagy a maga természete szerint a szín után. A jakutban a fiatal tőkésréce körčöx. A mongol kalmükben xurǝ (nyírfajd) és xorǝ (erdei szalonka). A tunguz-mandzsuban harkály: evenki: kirekte, írott mandzsu nyelvemlékben kurexu. Az angol név is tévedésből ered. Gyöngytyúknak nézték az első telepesek, így lett turkey, az állat korabeli nevéről.
Csak félve kérdezem, nem lehet inkább a mainál jóval több igeidő következménye?
...mert mint tudandjuk légyen, őseleink kacifántosabban vakertak vala mint ükeink, kik viszontag nagyiinknál dumálának volt szebben ámde szüléink szava is ízesebben hangza mint a miénk!
Bocsika, de az utolsó: "Proto-Turkic: *Körtük Meaning: 1 woodcock 2 turkey 3 black-cock..." erősen necces. A prototürkök sem a fácánnal, sem a pulykával nem találkozhattak, a Gallus gallus domesticus esetleg elképzelhető, de jellemzően az állandóra letelepedett földművelők háziállata.
"Ha nem csak kopéroznál, tudnád, hogy van egy 1846-ban nyomtatott nyelvtankönyvem, a többit abból írtam ki."
Vicces... Az nem 'kopérozás'? -------------------- "Minek hozzak példát?"
Ja... hogy nincs. Akkor mit is állítasz? --------------------- Azt mindenki tudja, hogy mi a vala- jelentése az összetételekben. Nem erről van szó, hanem magáról a szóról, ami itt is, és az említett esetekben is épp úgy megvan. Tehát a kérdés az, hogy mi a 'vala'?
"Ha nem csak kopéroznál, tudnád, hogy van egy 1846-ban nyomtatott nyelvtankönyvem, a többit abból írtam ki."
Vicces... Az nem 'kopérozás'? -------------------- "Minek hozzak példát?"
Ja... hogy nincs. Akkor mit is állítasz? --------------------- Azt mindenki tudja, hogy mi a vala- jelentése az összetételekben. Nem erről van szó, hanem magáról a szóról, ami itt is, és az említett esetekben is épp úgy megvan. Tehát a kérdés az, hogy mi a 'vala'?
Ami zárójelben van, azt igen. Ha nem csak kopéroznál, tudnád, hogy van egy 1846-ban nyomtatott nyelvtankönyvem, a többit abból írtam ki. Minek hozzak példát? A szabály megengedi létezésüket.
"Amúgy hova teszed a vala-mennyi, vala-mikor, vala-ki - vala-mi, stb kifejezéseket? Csak nem a VOLT megfelelői nálad?" Nálam nem! Könyvem a határozatlan számnévmások a) alpontja: mennyiségre mutatók, valamint c) alpontja: bizonytalan személyre vagy tárgyra vonatkozók alá sorolja (tagolás nélkül). Illetve a valami-kor időragot kapott.
A régebbi magyar nyelv háromféle múltidőt használt, úgymint: - félmúlt (nem pontos kifejezés, de bele kellett szuszakolni a latin alapú nyelvtani rendszerbe), azaz álla, valamint áll vala és áll volt - múlt, azaz állt -régmúlt (ez sem pontos), azaz állt vala, és állt volt. -------------------- Ezeket te találod ki? Erre az 'áll volt' és 'állt volt' szösszenetekre hozz példát, legalább 1700 előttit!
A régebbi magyar nyelv háromféle múltidőt használt, úgymint: - félmúlt (nem pontos kifejezés, de bele kellett szuszakolni a latin alapú nyelvtani rendszerbe), azaz álla, valamint áll vala és áll volt - múlt, azaz állt -régmúlt (ez sem pontos), azaz állt vala, és állt volt.
A 19. század közepén ezt még mindenki tudta, de mára az első és a harmadik kikopott a használatból. Ezért hát az Arany ballada megfelelő sora élénk derűt kelt a serdülendő ifjakban.
A megértéshez vissza kell nyúlnunk a szó eredetéhez, a vál(ik) igéhez. vál > váló > való > vala
A 'való'-val már lehet "dolgozni". 'Ott áll vala pedig Péter is...' < Ott áll való(ságában) Péter is... "Másnap ismét ott állt vala János..." < Másnap ismét ott állt való(ságában) János...
Természetesen ez nem ugyanaz, de az eredeti fogalom rámutat a lényegre. A fogalom, mint még oly sok más, olyan értelmi változásokon ment át, hogy nehéz visszafejteni.
Kétféleképp olvasható Károlinál: állt vala, és áll vala. Ha szerinted fölcserélhető a vala a volt-tal, akkor rajta, lássuk van e értelme a jelenre vonatkoztatott változatban:
Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala.
'Ott áll volt pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik volt.' ------------------------- Talán érezhető az anakronizmus... Egyes esetekben persze át lehet értelmezni, de ez a kontextusból következik, nem a fogalomból.
Folyt. köv. ------------------- Fölmerülhet a kérdés: miért van ennyi fogalom egy gyökből? A nyelv nem szavak halmaza, egymás melletti sora, hanem felépítmény. A szavak szorosan, egyik a másikból következnek, (láncszerűen), ezt igazolja a hasonló hangalakú és jelentésű fogalmak tömege. Ami éppen azért tömeges egy-egy gyökből származva, mert nem lehet csak úgy elszakadni ezen gyököktől. Ha nem így lenne, az emberek tetszőlegesen alakítgathatták volna a szavakat, egy szélesebb skálán. ------------------- Az a feltételezés, mely szerint...
"...a memetikus nyelv -a hihető feltételezések szerint- úgy alakult ki, hogy egy megtapasztalt cselekménysort eljátszottak, elmímeltek és a mellette ösztönösen és érzelmileg kiadott hangsor kapcsolódott, asszociálódott a mozdulatsorhoz ill. viszont és ez a hangsor kezdte jelenteni a mozdulatsort és ami mögötte volt."
...hamis, semmi sem igazolja, sőt, a hangutánzás ellent mond neki.
"A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. János 18,18 (jelen)"
Na, ez alighanem ismét nem talált (így jár az, aki csak találgat).
"Jegyzet. A’ félmult a’ jelen idővel és vala igével körülírva is kifejezhető, p.o. állok vala, állsz vala, áll vala, állunk vala, álltok vala, állnak vala. Régi iratokban volt segédszóval is tétetett össze, p.o. kéri volt, ő sem akarja volt, viszen volt, tartatik volt stb. L. Nyelvemlékek. Első köt. LI. 1."
"Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; János 1. 35. (múlt)"
"RÉGMULT IDŐ A’ multból volt vagy vala’ hozzáadásával, így: Irtam vala v. volt Szeltem vala v. volt Törtem vala v. volt."
6. A korhadás színe fekete és vörös. ….Fekete színre utaló magyar szavak: korom, korfonyál (ételt odaéget), karakatna-kárókatona, kurukuró (harkály), Karácsony (eredendően: az év leghosszabb éjszakájú napja. "sötéteny"), *korozma > kozma (odaégett étel maradéka). *kráró > RÁRÓ (fekete ló, és a rétisas nevei). K > CS: csermoly (rétisas) --------------------------------------------- URÁLI
Proto: *korpe English meaning: to burn, be burnt
Finnish: korpea-, korventa-, korvetta- 'sengen, versengen' Estonian: kõrb (gen. kõrve) 'Versengen, Anbrennen', kõrbe- 'anbrennen, brennen (intr.)' Saam (Lapp): guor'ba^- -rb- (N) 'be scorched', kuor'pa- (L) 'durch Waldbrand verheert werden; erlöschen, ohne zu Ende gebrannt zu haben') Mordovian: kurva- (E) 'lodern, lodernd brennen', kurvaśt́e-, kirvaśt́e-, kraśt́i- (E), koŕväśt́e- (M) 'anzünden' Hungarian: hërvad- (dial. hirvad-) 'welken, verdorren' ? Selkup: kuurra- (NP), kuura- (OO) 'sengen (Holz)' ------------------------------------------------ A magyar hervad idehozása téves: alapja a görbed ige. ------------------------------------------------ Ördög (t.i. "fekete")
Proto: *šErtV English meaning: evil spirit
Saam (Lapp): sjärt, šærta (Friis.) 'ira, iracunda', sjier'hta (L) 'schlechte Gewohnheit, Unart' ? Mari (Cheremis): šǝrt (J), šǝ̑rt (U) 'böser Geist' (if not < Russ. черт) ? Udmurt (Votyak): šurd- (S) 'schrecken, schauern', šurdi̮t (S), šurdǝ̑t (K) 'schrecklich, Schrecken' ? Hungarian: ördög 'Teufel, der Böse' (if not < Iran.) ? --------------------------------------------------- A magyar ördög egybevetése itt téves. (Őr(j)ít-eg > őrít-ög > ördög [t.i. ha belénk bújik]) Inkább az orosz -csjort- fogalmával vethető össze. Valószínűleg onnan átvétel. (csjornüj = fekete, csjort = ördög) -------------------------------------------------------------------------------- Proto-IE: *kerǝs- Meaning: black
Old Indian: krṣṇá- `black' Old Greek: *karümnó- 'black': karümnón = mélan Hsch. Slavic: *čьrnъ Baltic: *ker^š-a- adj., *kir[š]-n-a- adj. References: WP I 428 f ---------------------------------------------------- Proto-IE: *sword- Meaning: black, dirty
Germanic: *swart-a- adj., *surt-ōn- f., -an- m. Latin: sordēre `schmutzig sein', sordidus, -a `schmutzig, gering, geizig', sordēs, gen. -is f. `Schmutz, Unflat; Unglück, Erniedrigung' References: WP II 535 ----------------------------------------------------- Proto-Baltic: *ker^š-a- adj., *kir[š]-n-a- adj. Meaning: motley (black and white)
Lithuanian: kérša- 'weiss und schwarz gefleckt, schwarzscheckig' Old Prussian: kirsnan `schwarz' V. 460 ------------------------------------------------------- Proto-Germanic: *swarta-, *surtōn, -ēn Meaning: black
Gothic: swart-s (a) `black' Old Norse: svart-r `schwarz'; sorta f. `schwarze Farbe', sorti m. `dunkel, dichter Nebel' Norwegian: svart Swedish: svart Danish: sort Old English: sweart `swart, swarthy, black, dark' English: (älter) swart Old Frisian: swart Old Saxon: swart Middle Dutch: swart Dutch: zwart Middle Low German: swart Old High German: swarz `dunkelfarbig, schwarz' (8.Jh.) Middle High German: swarz 'dunkelfarbig, schwarz' German: schwarz --------------------------------------------------- Proto-IE: *kera- Meaning: to burn
Old Greek: kéramo-s `Töpfererde, Ziegel, Ziegeldach, Tongefäss, Topf, Krug, Fass' Slavic: *čerenъ/*černъ, *čer(e)n'ь Baltic: *ker^- (2): *ker-ia- c., *ker-ē^- vb.; *ker̃-š-t-a- c.; *kar^-š-t-a- (2) adj., *kar^-š-t-iac., *kar^-š- (2) vb. intr.; *kir^-š- / *kir̃-š- vb. intr. Germanic: *xír-ʮ=; *xar-st=, *xar-st-ia- vb., *xur-st-ia- vb. Latin: carbō, -ōnis m. `Kohle', carbunculus, -ī m. `kleine Kohle; rötlicher Sandstein' References: WP I 418 f ------------------------------------------------------ Proto-Germanic: *kulō, *kula-n, *kulēn Meaning: coals
Old Norse: kol n. `Holzkohle' Norwegian: kol Swedish: kol Danish: kol Old English: col, -es n. `coal' English: coal Old Frisian: kole East Frisian: Fris koal Old Saxon: kol Middle Dutch: cōle f. Dutch: kool m., f. Middle Low German: kōle f. Old High German: kolo m. (8.Jh.), kol n. (9.Jh.) Middle High German: kol wk./st. m. 'kohle; kohlenhaufe' German: Kohle f. ------------------------------------------------------- Proto-Germanic: *xurja-n, -z Meaning: coals, sparks
Gothic: hɔri n. (ja) `coals' Old Norse: hür-r m. `Feuer' Norwegian: hür `Fünkchen' Swedish: dial. hür `glühende Asche' Old English: ? here `kleiner Ofen' ----------------------------------------------------- Proto-Altaic: *kàru ( ˜ k`-) Meaning: black
Turkic: *Kara Mongolian: *kara Japanese: *kùruà- Comments: EAS 107, Владимирцов 324, ОСНЯ 1, 338, АПиПЯЯ 54-55, 73, 103-104, 274. Despite TMN 3, 427, Щербак 1997, 134, there is no need to regard the Mong. word as borrowed from Turkic (although it is not excluded). ----------------------------------- Proto-Turkic: *Kara Meaning: black
Old Turkic: qara (Orkh., Yen., OUygh.) Karakhanid: qara (MK, KB) Turkish: kara Tatar: qara Middle Turkic: qara (MA, IM, Pav. C., AH, Бор. Бад.) Uzbek: qɔrɛ Uighur: qara, dial. qare Sary-Yughur: Gara Azerbaidzhan: Gara Turkmen: Gara ----------------------------------------------- Proto-Turkic: *Kerke- Meaning: 1 a k. of bird, 2 black-cock Khakassian: kergen 1 Shor: kergen 1 Chuvash: karъk 2 Balkar: gerge 'жаворонок, skylark' ----------------------------------------------- Proto-Turkic: *Körtük Meaning: 1 woodcock 2 turkey 3 black-cock Tatar: kürkä 2 Khakassian: kürkü, dial. kürtkü 'black-cock', kürles (Sag.) 'grouse' Shor: kürtük 3 Oyrat: kürtük 3, kürte 1 Chuvash: kъʷrka 2 Yakut: körčöx 'young spring duck, already able to fly' Tuva: kürtü 3 Tofalar: hü'rtü 3 Kirghiz: kürp 2 Kazakh: kürke-tawɨq 2 Bashkir: kürkä 2 Comments: VEWT 311, Федотов 1, 258.
Folytatás: ----------------------- 5. Ami KÓR-os >> KOR-os (>> - KOR [rag])
Proto-IE: *kʷert- Meaning: time (e. g. for the second ˜) Old Indian: sakŕ̥t 'once, at once', kŕ̥tvaḥ `... fold' Avestan: ha-kǝrǝt_ `einmal' Slavic: *kortъ Baltic: *kar̃t-a- c., *kar̃t-ā^ Other Italic: Osk petiro-pert `viermal, Umbr trio-per `dreimal' (the latter under the influence of another root, same as in Lat sem-per) Russ. meaning: раз References: WP II 573 f --------------------------------------------- Orosz: rano = korán ---------------------------------------------- Proto-Altaic: *kólè ( ˜ k`-) Nostratic: Meaning: time
Turkic: *Kolu Mongolian: *küli- Japanese: *kǝ́rǝ̀ Comments: Лексика 69-70. ------------------------------------------------ Proto-Japanese: *kǝ́rǝ̀ Meaning: time, period of time
Old Japanese: koro Middle Japanese: koro Tokyo: koró, kóro Kyoto: kórò Kagoshima: kóro Comments: JLTT 458. The Tokyo variant kóro is unclear. ----------------------------------------- Proto-Turkic: *Kolu Meaning: 1 period of time 2 originally
Old Turkic: qolu 1 (OUygh.) Kirghiz: qolu 2 Comments: EDT 617, Лексика 69-70, Clark 1977, 148-149. ------------------------------------------------ Proto-Turkic: *Kur Meaning: 1 rank, stage, row 2 similar, equal 3 one of a pair, odd 4 time
Old Turkic: qur 1, 4 (OUygh.) Karakhanid: qur 1, 4 (MK) Turkish: kor 1, kur 1, 4 (dial.) Tatar: qor 4 Middle Turkic: qur 4 (AH, Pav. C.) Uzbek: qur 4 (dial.) Uighur: qur 'line' (dial.) Sary-Yughur: qor 4 Turkmen: Gor 'layer' Chuvash: xъrax 2,3 Yakut: kurduk 2 Kirghiz: qur 4 Bashkir: qor 4, (dial.) 'row of coins' Comments: EDT 642, ЭСТЯ 6, 73, 151-152, VEWT 301-302 (to be distinguished from *Kur 'belt'). ЭСТЯ (ibid.) distinguishes between *Kor 'layer, row' and *Kur 'time' - but the roots, even if distinguished originally, became quite confused already in Old Turkic. Turk. > Hung. kor 'age', see Gombocz 1912. ------------------------------------------------- [Ezt a végét mégegyszer. Nem mintha igaz lenne: . Turk. > Hung. kor 'age', see Gombocz 1912]
Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; János 1. 35. (múlt) A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. János 18,18 (jelen) ---------- A két formát nem véletlenül használja Károli! (lám ez is jelen...)
Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; János 1. 35. (múlt) A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velök együtt, és melegszik vala. János 18,18 (jelen) ---------- A két formát nem véletlenül használja Károli! (lám ez is jelen...)
"... jövő idejű "jövend" múlt idejűnek vélése,..."
Már megint csúsztatsz! Sehol sem állítottam ilyet. (Érdekes érvelés: fogj rá a vitapartneredre valami marhaságot, s cáfold meg. Biztos a "siker"...) --------------------- "...(azaz: ismét az leszek, aki miniszterként voltam)..."
Hát nem. Kossuth jelenidőben miniszter éppen akkor. -------------------- "...a "vala" (valék) múlt idő, nem bizonytalan, vitatott kérdés, hanem egyszerű tény,..."
Mát 9,35. És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván… Mát 12,15. …és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; (Itt éppen jelen.) ---- János 18.4 Jézus azért tudván mindazt, a mi reá következendő vala, előre méne, és monda azoknak: Kit kerestek? (Itt meg jövő.) (Károli Gáspár 1590) ---------------------------- Mint azt a kezdéskor írtam, ez a forma időtlen kifejezése a cselekvéseknek, bármely időre vonatkoztatható, ám általában a múltidőre használták. DE NEM KIZÁRÓLAGOSAN! (Mellesleg legtöbbször múltidőben szólunk a dolgok természete szerint.)
Próbáljunk egy vízválasztó megoldást . Aki ebben a topicban megcáfolja László Gyula Bácsi elméletét a finnugor rokonságról akkor minden halszag pártoló lemegy békába az eddig ünneplő néprontók közül.
Akinek a 'MOST ITT' múltidőben zajlódó eseményt fejez ki, az nemhogy a régi magyar nyelvet nem érti, de vissza kéne mennie a bölcsibe, és homokba pisálás és abból pogácsát gyúrás helyett beszélni kellene megtanulnia.
"A Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz-altajisztika szakán folytatta tanulmányait, az altajisztikai tudományokból egyetemi doktori címet is Szegeden szerzett. Nyelveket valamennyi magyar állami iskolai típusban, nyelvészetet és idegen nyelveket főiskolán és egyetemen tanított. Kutatási területe az általános és alkalmazott nyelvészeten belül a nyelvészeti őstörténet. Jelenleg a Miskolci Nagy Lajos király Magánegyetemen és a Budapesti Kőrösi Csoma Magánegyetemen tanít nyelvészeti őstörténetet. Előadásaival rendszeresen vesz részt konferenciákon. Eddig mintegy 80 tanulmánya és két könyve (´A szkíta-hun nyelvek története 1. Hangtan 2. Ősmondattan´) jelent meg. Megjelenés alatt: ´3. Alaktan (1. Gyökrendszer 2. A toldalékok rendszere)´. Feladatának a nyelvünk és népünk igaz történetének a minél jobb megismerését valamint a megszerzett tudás átadását tartja.
Teljes anyag: http://www.epa.oszk.hu/00000/00007/00036/pdf/00036.pdf részlet:
A földrajzi névi vizsgálataim során az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyarok szkíta-hun eredethagyományát újra kell vizsgálni, sőt a szkíta és hun nyelv hovatartozását illetően a hazai nyelvtudomány jelen elfogadott álláspontját is felül kell bírálni. Nem tűr halasztást annak a felismerése és beismerése, hogy helytelen a nyelveket családokba sorolni, mert a rendszer (nyelv és nép) időben és térben nem úgy működött, ahogyan azt ma a felsőoktatási intézményekben tanítják.
A földrajzi nevek kutatásai egyértelműen utalnak arra, hogy mind a mai, mind a korábbi nyelvi kapcsolatokat az eddig elfogadott tudományos állásponthoz képest másképpen kell megítélni. Ez pedig alapjaiban érinti a magyar nyelvi kapcsolatokat. Másképpen, a TESz megállapításait felül kell vizsgálni különös tekintettel azokra a szavakra, amelyeket ősi örökségnek tartanak az uráli, finnugor és ugor korból, valamint a csuvasos és nem csuvasos típusú török, ill. a szláv eredetűnek tartott jövevényszavainkra. Nemcsak a földrajzi névi, hanem más kutatások is az uráli nyelvelmélet tarthatatlanságáról szólnak, másképpen nem igazolt sem a feltett uráli, finnugor, ugor ősnyelv ideje és helye, sem a feltételezett ősnép, amely ezeket a nyelveket beszélte volna.
Ami a török eredetű jövevényszavainkat illeti, a csuvasos jelleg valójában nem csuvasos kritérium, a köztörök bélyeg pedig nemcsak a köztörökre jellemző. Az indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelvekhez fűződő kapcsolatokat is a jelen állásponttól eltérő módon kell megítélni. A nyelvi kapcsolatok az idők mélyére nyúlnak, amelyeknek a rendszerét csak akkor ismerhetjük meg, ha a fenti béklyók nem kötik gúzsba a kutatókat. A nyelvi kapcsolatok téves megítélésének okát alapvetően a hibás szómagyarázatokban, szóetimológiákban látom. Ennek a kérdése pedig összetett, közéjük tartozik a források helytelen értelmezése,3 a nem elegendő példaanyagból való következtetés és feltételezés, majd a feltételezésnek idővel állításként kezelése.4 Úgy, ahogyan ma tanítják Magyarországon, nem működik egyetlen nyelvi rendszer sem. Valamely tétel csak akkor fogadható el, ha az azt felépítő elemeken keresztül jutunk el egyrészt az eredményhez, másrészt ennek a próbája is elvégezhető. A rendszer, ha jól látjuk, akkor oda-vissza működik. Ehhez pedig sok-sok példa, nyelvi anyag szükséges. A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek az összehasonlító grammatikáját elvégeztem, ebből megjelent a Hangtan és a Mondattan. Jelen tanulmányomban olyan példákat kívánok bemutatni jelzésképpen, amelyeknek a magyarázatát, nyelvi hovatartozását a földrajzi nevek fényében másképp látom, s ezt támogatják a legújabb ázsiai kutatási eredmények is.
Már megint elszaladt veled a ló. Tudományos elméletek mögé idegenszívű magyarellenességet vizionálni, ezen elméletek képviselőit zsidózni, cigányozni és svábozni, valamint Izraelbe, Indiába, Németországba kívánni bizony nyilas mocskolódás. Ennek megállapítása pedig egyáltalán nem rágalmazás.
Nyelvészek a szlovákiai nyelvtörvény ellen: http://hetivalasz.hu/cikk/0908/a_nyelvtorveny_ellen
Állásfoglalás a szlovákiai ún. államnyelvtörvény módosításáról vilag@hetivalasz.hu 9. évfolyam 33. szám, 2009.08.13 A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2009. június 30-án új törvényt fogadott el, mellyel módosította a szlovák nyelvnek mint államnyelv használatával kapcsolatos korábbi szabályozást. A törvénymódosítás nemcsak más nyelvek, hanem a hivatalostól eltérő szlovák nyelvváltozatok használatát is korlátozza, és a törvényt megsértőket személyek és vállalatok esetében 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírsággal, tömegtájékoztató szervezetek esetében 165,000 euróig terjedő pénzbírsággal fenyegeti. Íme a 270/1995. számú, "a Szlovák Köztársaság államnyelvével" foglalkozó törvény néhány új cikkelye (nem hivatalos fordításban).
* 2. §, (1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek kötelesek védeni az államnyelvet. [...] * 2. § (3) Az államnyelv kodifikált formáját a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hagyja jóvá, és teszi közzé honlapján. * 5. § (5) A nyilvánosságnak szánt kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb rendezvények programjai államnyelven jelennek meg kivéve azokat, amelyek nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén jelennek meg. Az ilyen nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak tartalmaznia kell tartalmilag azonos államnyelvű szövegváltozatot is. Az államnyelven megjelent, előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, ezek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal, és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek. * 5. § (7) Az emlékek, emlékművek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szövegek után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető köteles a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérni az emléken, emlékművön és emléktáblán szereplő feliratnak e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. * 5. § (8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni. * 8. § (4) Az egészségügyi és szociális intézmények személyzete a betegekkel vagy gondozottakkal rendszerint államnyelven érintkezik, az államnyelvet nem ismerő állampolgár vagy külföldi személy esetében olyan nyelven is, amelyen a beteggel kommunikálni lehet. Az olyan településeken működő intézményekben, ahol külön jogszabály szerint a hivatalos kapcsolatokban használatos a kisebbségi nyelv [tehát ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 20%-ot,] a nemzeti(ségi) kisebbséghez tartozó beteg vagy gondozott személy a személyzettel az anyanyelvén is érintkezhet. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét. * 9. § (1) A jelen törvényből [...] eredő kötelezettségek teljesítését a művelődési minisztérium felügyeli. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium azt is figyelemmel követi, hogy az államnyelv a 2. § (3) bek. szerint értelmezett kodifikált változatában valósul-e meg. * 10. § (1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv Szlovák Köztársaság területén történő használatának állapotáról.
Alulírottak e korlátozásokat mind nyelvészeti, mind emberi jogi szempontból aggályosnak találjuk. A nyilvánosan használható nyelv, illetve nyelvváltozat megszabásával a törvény olyan kommunikációs színtereket is uralni kíván, melyek kívül esnek az állam illetékességén, például az orvos és betege közötti vagy a tudományos konferenciákon folyó kommunikációt, az üzleti megbeszéléseket, az önkormányzati ügyintézést, stb.
A szólásszabadság, beleértve a kommunikáció nyelvének szabad megválasztását, elidegeníthetetlen emberi jog a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának értelmében, az e joggal való élés következésképpen nem lehet pénzbírsággal büntethető vétség. E szabadságtól Európa nem térhet vissza a "cuius regio, eius lingua" anakronisztikus elvéhez. A nyelvhasználat szabadságának ilyen mérvű korlátozása különösen visszatetsző az Európa Tanács és az Európai Unió egyik tagállamában, hiszen mind az Európa Tanács, mind pedig az Európai Unió tiszteletben tartja a nyelvi sokféleséget és ezt várja el tagállamaitól is.
A törvénynek az az explicit előírása, hogy bármilyen tartalom csak az államnyelvi eredetinek a fordításaként jelenhet meg idegen nyelven, ellentétes a nyelvek egyenjogúságának a tudományban régóta elismert elvével. A törvény így nem csak a szabadságot, hanem az egyenlőséget is sérti: súlyosan diszkriminatív.
A törvény a szlovák nyelv mindazon változatainak használatát is vétséggé teszi és büntetéssel fenyegeti, melyek különböznek a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kidolgozott, annak honlapján megjelenő hivatalos változattól, s ezáltal mindazon szlovák anyanyelvű - többnyire alacsony státusú - polgárokat, köztük a nagy létszámú roma népességet is diszkriminálja, akik nyelvjárást vagy egyéb nem sztenderd nyelvváltozatot beszélnek.
A nyelvtudomány alaptétele, hogy az anyanyelv, illetve anyanyelvváltozat használatát nem lehet törvényekkel korlátozni és szabályozni, és a kodifikált változat ellen vétőket nem lehet büntetéssel sújtani. Lelkiismeretes nyelvész nem gondolhatja, hogy bármely nyelvnek egyetlenegy, minden nyilvános nyelvhasználati színtéren, valamennyi - anyanyelvi és nem anyanyelvi - beszélő által használandó változata lenne. A nyelvek időben és térben folyamatosan változnak, és a kőbevésésükre történő kísérlet legfeljebb holt nyelvek esetében lehet sikeres.
A fentiek miatt aggodalmunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki.
David Adger Professor of Linguistics, Queen Mary University of London
Josef Bayer Professor for linguistics, University of Konstanz
Manfred Bierwisch Professor emeritus, Humboldt Universität Berlin
Andrew Carnie Professor, University of Arizona
Paul Chilton Professor of Linguistics, Lancaster University
Noam Chomsky Professor, MIT, Cambridge MA
Guglielmo Cinque Professor, Universita di Venezia
Bernard Comrie Director, Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, Leipzig
Susan Curtiss Professor, Department of Linguistics, UCLA
Marcel den Dikken Professor, City University of New York Graduate Center
David Denison Professor of English Linguistics, University of Manchester
Wolfgang Dressler University professor, full member of the Austrian Academy of Sciences, corresponding member of the Danish Academy
Viv Edwards Professor, University of Reading
Nigel Fabb Professor, and Editor of Journal of Linguistics, University of Strathclyde, Glasgow, UK
Liliane Haegeman Professor of Linguistics, University of Ghent
Hubert Haider Professor, Department of Linguistics, Salzburg University
Martin Haspelmath Professor, Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology
Caroline Heycock Professor, University of Edinburgh
Charlotte Hoffmann University lecturer, University of Salford
Gabrielle Hogan-Brun Senior Research Fellow, University of Bristol
Anders Holmberg Professor, Newcastle University
Nancy Hornberger Professor, University of Pennsylvania
C.-T. James Huang Professor, Harvard University
Michael Israel Professor of Linguisitics, University of Maryland
Howard Jackson Professor of English Language & Linguistics, Birmingham City University, UK
Jennifer Jenkins Professor, University of Southampton
Manfred Krifka Professor, Institute for German Speech and Linguistics, Humboldt University, Berlin, ZAS
Johanna Laakso Professor, Universität Wien
Idan Landau Linguist, Ben Gurion University
David Lightfoot Professor of linguistics, Georgetown University
John McLaughlin Linguistics Professor, Utah State University
Wolfgang Moser Linguist, Austrian Centre for Language Competence
Neasa Ni Chinnéide President of language organisation; teacher and broadcaster, European Bureau for Lesser Used Languages
Doris Payne Professor, University of Oregon
Robert Phillipson Professor, Copenhagen Business School
Ellen Prince Professor Emerita of Linguistics, University of Pennsylvania
Jochen Rehbein Professor of Linguistics, University of Hamburg
Marga Reis Professor, University of Tübingen
Patrick Renaud Linguiste, Université de la Sorbonne nouvelle - Paris 3
Eric Reuland Professor, Utrecht University
Ian Roberts Professor of Linguistics, University of Cambridge
Iggy Roca Professor of Linguistics, University of Essex
Ivan A. Sag Professor of Linguistics, Stanford University
Harold Schiffman Linguist Professor Emeritus, University of Pennsylvania
Nomi Shir Linguist, Ben Gurion University
Halldor Sigurdsson Professor, Lund University
Tal Siloni Linguist, Tel Aviv University
Tove Skutnabb-Kangas Researcher, Roskilde University, Denmark, and Åbo Akademi University, Finland
Peter Svenonius Professor of English Linguistics, CASTL, University of Tromsoe
Höskuldur Thráinsson Professor of Modern Icelandic Linguistics, University of Iceland
Peter Trudgill Professor of Linguistics, University of Fribourg, Switzerland; La Trobe University, Australia; University of E. Anglia, England
Ianthi Maria Tsimpli Professor, Aristotle University of Thessaloniki
Henk van Riemsdijk Professor of Linguistics, Tilburg University
Mila Vulchanova Professor, Norwegian University of Science and Technology
Calvert Watkins Emeritus Prof., Linguistics, Harvard Univ. Past President, Ling. Soc. of America, Professor-in-Residence, Classics and IEStudies, UCLA
Margaret E. Winters Professor and Chair, Classical and Modern Languages, Wayne State University
Ruth Wodak Distinguished Professor of Discourse Studies, Lancaster University
A Japánban is van valami hasonló, de itt még annyira sem, mint a finnben. Viszont megdöbbentő néhány Japán szó hasonlósága magyar ill. angol szavakkal.
Azt azért megkérdezném, hogyha szavainkban inkább török hasonlóságok vannak, akkor hogy lehet finnugor? Mindenesetre genetikailag is inkább a török vonal érvényesül.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöke és a Nyelvtudományi Intézet Igazgatója
Tisztelt elnök úr, tisztelt igazgató úr!
A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújítását szolgáló Szent István Szövetség, és ezen beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan és történelem könyvek kidolgozását.
Indokaink:
1. Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió négyszázezer emberen végeztek el. A kutatás vezetői, az Utrechti-, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke az eredményeket a világhálóra tették és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetően már 2003-ban átírták a tankönyveiket.
2. A mai vezető nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, hogy Krahe, G. Solta, N. S. Trubetzkoy és Angela Marcantonio a római, valamint a londoni egyetem professzora azon az állásponton vannak és ezt a tudományos médiumokban közölték, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen.
Ellenben bizonyítékok vannak arra, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekből erőltették rá a magyar tudományra, - annak ellenére, hogy a magyarság írott- és íratlan forrásai, - és a régészeti leletek is, belső ázsiai, hun-szkíta származást és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak.
Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól:
- Mit tegyek a magyarokkal? - A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!
Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor a heves támadást származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást adott a bécsi kancellária, hogy "a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan őstörténetet, amelyre nem lehetnek büszkék."
1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erővel a magyar nyelv finnugor származását kezdték erőltetni.
Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus és bátor hangnemben. Őket elűzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan, máig bizonyítatlan, hatalmi érdekekből kreált finnugorizmus elméletét.
Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-ben a következőket írja: "S most még talán ezen utolsó, igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen! Mert hiszen a magyar akadémiai alapszabályok minap leérkezett fensőbb megváltoztatása, saját lelki szemem előtt nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálunkra vezet".
Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott:
... én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát."
Ezekből a történelmi tényekből is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsősorban politikai érdekekből született, mivel ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot.
A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a "hittételét", aki azt hirdette, hogy "Európába érve a magyaroknak kezdetleges műveltségük volt, és jószerivel csak halászattal és vadászattal foglalkoztak."
Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság őstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás ellenkezőjét: A magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is.
Kérjük Elnök és Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát és tegye meg az első lépéseket a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint a valóságot tartalmazó új tankönyvek megírására.
Dr. Mózes Gyula elnök, Székelyudvarhely Székely Tanács Bella Gábor Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme tanára, Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd Friedrich Klára, Budapest Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna Kelemen Miklós, történész, Budapest Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam Prof. Angela Marcantonio, nyelvész, London Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende Szakács Gábor, Budapest Dr. Tallós Emil, jogász, Mende Kiss Dénes, író, Budapest Iványi Sándor, író, Debrecen Abelovszky Eliz Babinecz László Bokor Imre dr. Botos László Botos Margaret Bunyevácz Zsuzsa dr. Csámpai Ottó dr Csapó Endre De Pluer Mariann Érdy Miklós dr. Farkas Enikő Foris Eszter dr. Gaudi Nagy Tamás dr. Glockner Peter dr. Gyárfás Ágnes dr. Halász József dr. Hargitáy András dr. Horkovics-Kovats János dr. Jajczay Frigyes dr. Kádár Dániel Katona Pál Kolozsy Sándor dr. Madarasi István
Mi bizonyítja azt, hogy a magyar ősét nem beszélték abban az időben nagy területen?" az, hogy semmi nyoma annak, hogy beszélték volna.
Azokból a szavakból, amelyeket természetesen mi vettünk át:-), amelyek az indoiráni nyelvekben is meg lehet találni. Ezek a nyelvek óriási területen vannak szétszóródva, mindegyik szó külön-külön nyelvben. Most itt két lehetséges magyarázat lehet. Vagy a magyar nép volt kicsi és mindegyik indoiráni nép ellátogatott hozzán a tajgába, vagy mi mentün el hozzájuk. A válasz könnyítésére közlöm, hogy nekünk voltak lovaink...
védikus szanszkrit szövegek, majd avesztáni és latin nyelvemlékek
Már első leírásukkor végtelen messzeségben voltak egymás kölcsönös megértésében. Miért? Vagy, mert soha nem volt közös ős, vagy mert a közös ős nagyon korai időben volt.
Ez így van, ezért is nagy baromság, a finnugor nyelveket beszélők közötti genetikai kapcsolat hiányát reklamálni.
Azért nem igaz ez, mert a finnugristák nem értenek egyet azzal, hogy a magyar nép(nyelv) kialakulása a pusztán történt. Ők azt mondják ma is, hogy az erdőben halász-vadászkodtak és rövid idő alatt, cirka 150 év, jutottak el a nyugat szibériai tajgából a kárpát-medencébe. Tehát, nem volt idő arra, hogy genetikailag kicserélődjön a nép.
az ie. nyelvek letaglózóan nagy számú és szabályos megfelelései "átadódhattak egymásnak
Lehetséges akkor, ha egy viszonylag kis számú nép, speciális foglalkozást űzve szétszóródik, nem olvad be közvetlenül anélkül, hogy átadná nyelve bizonyos elemeit a befogadó népeknek. (A mai roma szétszórtságra gondolok.)
Nekem, mint "idegen" fülnek az "'ismét az leszek, aki valék mint miniszter" úgy hangzik, hogy ismét az leszek, mint (egyébként) lennék, ha (ismét) miniszter volnék, vagy volnék, ha ismét miniszter lennék. Az "ismét" megzavart, így fél napig nem beszéltem senkivel mágusul, aztán hirtelen ... napos idő :)
"Tudtok olyan nyelveket, ahol egy alap alak ilyen szemantikai produktivitást mutat?"
Ezt minden agglutináló nyelv tudja. Igy rokonnyelveink is a nyenyectől a lappig. Ráadásul a példáid is igen szerencsétlenek, mert a köröm és a körmöl nem a kör származéka, az összetett szó nem származék, egyébként is sok nyelv konstruál összetett szavakat. Ráadásul a körülmény, a környezet, a körzet, a köret és a körlet nyelvújításkori vagy későbbi tudatos szóalkotás. Tökéletesen önkényes volt, hogy melyiknek milyen jelentést javasoltak. Ha Kazinczy vagy Dugonics a másik lábával kell fel, akkor az étlapokon ma nyugodtan kínálhatnának körülményként rizi-bizit, a falusi rendőr körleti megbízott lenne, a kopaszok a körzetet fókáznák és a zöldek a köretet védenék.
Eddig azt hittem, hogy az a (nem is olyan ritka) eset vagy, aki képtelen azt mondani, hogy "tévedtem", inkább foggal-körömmel védi a védhetetlent. De ennél súlyosabb esetről lehet szó: te szentül hiszed, hogy tévedhetetlen vagy. A nyilvánvaló hülyeségre is képes vagy igazoló példákat keresni, ha valamelyik nem jön be (lásd a jövő idejű "jövend" múlt idejűnek vélése, majd az ügyesnek szánt elsiklás fölötte), a "jelen időben fecsegő asszonyok" (az asszonyokról szóló elbeszélő helyett), aztán ez a csinos csúsztatás: "MOST valék miniszter", miközben az idézet úgy szól: "ismét az leszek, aki valék mint miniszter" (azaz: ismét az leszek, aki miniszterként voltam), akkor mindig bevethető Egy kis éji zene (magyarul ködösítés).
Az, hogy a "vala" (valék) múlt idő, nem bizonytalan, vitatott kérdés, hanem egyszerű tény, amit rajtad kívül senkinek eszébe nem jutna cáfolni.
Köszönöm, igazán kreatív vagy. De nagyvonalúan kihagytad azt, amiből egyáltalán kiindultunk: a KÖR/KER-t. Sajnos ezeket is össze kéne hangolni a KAR/KÁR/KOR, sőt a KÉR és a KÚR tővel is, hogy megálljon a K*R gyök létének bizonyítása. Mert ugye az volt az alapkérdés, hogy vannak-e két mássalhangzós gyökök a magyar nyelvben, amelyekhez bármely magánhangzó hozzáadható a jelentés megváltoztatása nélkül.
És azt sem látom tisztán, hogyan lehetne ezeket az etimológiákat visszavezetni az általad képviselt hangutánzó eredetre.
Eltévesztetted a topikot. Gondolom, ezt a mélyenszántó kis publicisztikát nem ide szántad, hanem valamelyik "szaktopikba" a sok közül. (Annyira lehangoló, hogy egy durva helyesírási hiba mára gyakorlatilag fölöslegessé teszi egy hsz. elolvasását, rápillantasz, nagybetűvel írja a "magyar" népnevet, s már tudod is, mit fog mondani. Azzal is találkoztam már, hogy ha valaki ezt a hibát szóvá meri tenni, az a válasz rá, hogy ez az igazi magyarok lázadása a lélektelen helyesírással és a nemzetietlen MTA-val szemben.)
Ne haragudj, de ez komolytalan. "kör típusú viselkedés"???? Hogy jut egyáltalán az eszedbe, hogy a (ragozó) magyar nyelvet az angollal (ráadásul a MAI angollal!) összevetve bármilyen értelmes eredmény várható? Az sem zavar, hogy a circle nem angol szó? Legalább akkor, amikor a circumstance-re hivatkozol, felismerhetted volna a latin eredetit.
Az "elképesztő szemantikai produktivitást" magyarul úgy hívják, hogy agglutináció:-)) Viccnek hangzik, pedig nem az, tényleg arról van szó, hogy a ragok, képzők és jelek sokasága szinte korlátlan lehetőséget teremt, és akkor az igekötőkről még nem is beszéltünk. Na erről eszembe jut egy releváns összevetési lehetőség: az angolok közkedvelt "fuck"-ja például vetekszik variabilitásban a magyar "basz/ik"-kal:-))
Éreztem én a válasz fogalmazásánál, hogy valamit nem veszek figyelembe.
Nagyon megzavar téged a versrészletben a most és az itt. A költő meg általánosít, különben is, szorítja a versláb. Kossuth mondatának megértéséhez javaslom az egykorvolt sláger megfelelő sorát, mely szerint „a ma lesz a holnap tegnapja”. Merthogy világosan két időszakról beszél (ott a majdan). A Jób könyvéből vett mondatod még trükkösebb. Itt már a kezdő Lőn is múltidő.
Hogy a kezdethez is valamit, öreg nyelvtankönyvem így tudja: ”A’ vagyon igének tiszta eredeti gyöke va, melly a’ héber, chaldeai és lap: vaj, vej, hvo latin fui jelentésüvel egyezik; ezen gyök majd gy betűvel: vagy; majd l betűvel: val, vel toldaték meg, ’s így ragozása is a’ három különféle igető szerint változott. Ma tehát így ragoztatik: vagyok, vagy, van – vagyon, vagyunk, vagytok, vannak; valék,valál, vala, valánk valátok, valának; voltam, voltál, volt, voltunk, voltatok, voltak - voltanak”.
for-g-at = makes it turn (e.g. a handmill) for-o-g-tat = [almost as forgat, but not exactly] for-o-g-tat-ik = [The Passive of forog; rather rare] for-g-at-ód-ik = sg makes it to be turned by sb/sg (as a process) for-g-at-tat = makes sb/sg to make it turn (as a process) for-g-at-tat-ik = [The Passive of forgat] el-for-o-g = turns away el-for-g-at = makes it turn away for-d-ul = turns (just now, or just once) for-d-ul-gat = has the tendency starting to turn el-for-d-ul = turns away (in one motion) meg-for-d-ul = makes a turn (generally cca. 180°) ki-for-d-ul = makes a cca. 180° turn, facing away fel-for-d-ul = turns upside down át-for-d-ul = goes into the other position for-d-ít = makes it turn (or: translate) for-d-ít-ód-ik = sb/sg is made to be turned (by indefinite agent) for-d-ít-tat = causes sb/sg to make it turned/translated for-d-ít-tat-ik = [The Passive of fordít] el-for-d-ít = [The finished aspect of fordít] ki-for-d-ít = makes the inside outside and vice versa fel-for-d-ít = makes it turn upside down for-g-ol-ód-ik = for a time turns to and fro (e.g. when sleeping) for-g-ás = (the) turning for-g-alom = traffic for-g-alm-as = busy of traffic for-d-ul-at = a turn (or change of government) for-d-ul-at-os = [a story with lots of events of changes] for-d-ul-at-os-an = with many events of change
3. Az ilyen fa KORH-OS > > KÓR-os (Nincs uráli megfelelése.) --------------------------------------------------- Pápua-Új-Guinea, Fore törzs : kuru ------------------------------------------------------- Proto-IE: *kois- Meaning: trouble (baj)
Germanic: *xais-t-a- adj. Latin: cūra f. `Sorge, Fürsorge; Besorgung, Pflege, Amt', cūrāre `besorgen, Sorge tragen', OLat coiraveront etc. Other Italic: Paelign coisatens `curaverunt'; Umbr kuraia `curet', kuratu `cūrātō' ------------------------------------------------------ Proto-Baltic: *kar^- (2) vb. tr. Meaning: worry, trouble (gond, baj)
2. Mi az, ami törik? Természetesen az ilyen állapotú fa. Az élő fa, még ha vékony is, törése közben egészen más hangot ad ki. Vastagabbat meg nem lehet eltörni. Azaz, meg lett nevezve ez az állapot, az alapszó képzésével, ragozásával: KORH-AD → korhadt, korhadék, KORH-ASZT, KORH-ATAG ---------------------------- (Nincs uráli megfelelése.) ----------------------------------------------- Proto-IE: *k'era- Meaning: to damage, to delete (kár, törölni)
Old Indian: śrṇā́ti `to crush, rend, break', pass. śīryate, ptc. śīrṇá-, -śīrta-, śūrtá- Avestan: asarǝta- `nicht gebrochen', sari- m. `Bruchstück, Scherbe', sāri- f. `Bruch, Untergang' Old Greek: keraízdō `verwüsten, zerstören, vernichten', kḗr, gen. kērós f. `Tod, Verderben' Latin: cariēs, -ēī f. `das Morsch-, Faulsein' Celtic: OIr ar.a.chrinim `zerfalle', eo.ro.cha(i)r `cecidit', irchre `Untergang' Albanian: ʮer `schlachte' References: WP I 410 f ------------------------------------------------------- Proto-Altaic: *č`ĭre Meaning: to stink, be rotten (bűzölögni, rohadt) Turkic: *čẹr Mongolian: *čer Tungus-Manchu: *čiri- Korean: *čiri- Comments: EAS 63, SKE 35, ОСНЯ 1, 207.
1. Amikor egy élettelen, belsejében pudvás fa kidől, (tövénél a nedvesség miatt hamarább enged), egy "korh" illetve "kroh" szerű hangot hallat. E hang ember általi megjelenítése (szó) több nyelvben ugyanazt jelenti: törés.
Magyar: KORHÁL (= fát vág) (Nincs uráli megfelelése.) --------------------------- Proto-IE: *krow- Meaning: to fall; to beat, to break (esni, ütni, összetörni)
Tokharian: A, B kärn- 'strike, afflict' (PT *krän- < *kru-nē-) (Adams 164)
Old Greek: króu̯ō, ft. króu̯sō, aor. ékrou̯sa, ekrou̯sámǟn. aor.pass. ekróu̯sthēn, pf. kékrou̯mai̯, kékrou̯smai̯ 'to smite, strike'; kro^u̯ma n. 'be at, stroke', kro^u̯si-s 'striking, smiting, collision'; krou̯smó-s m. = kro^u̯sis (prs. *krou̯se-, aor. *krou̯ss-; *króu̯zmǝn; prs. *krou̯sanje-)
Slavic: *krūxъ, *krūšī́tī; *krъxā́, *krъšī́tī Baltic: *krū= vb., *krū̆w-ia- m., *kraũ-j-ā^ f.,, *kraũj-a- c., *kraũ-l-ia- c., *krau-t-ā f.; *kru-š- (*kruš-a-) vb. tr., *kruš- vb. intr., *kruš-ā^ f., *kreũš - vb. tr., kreũ-š-l-ia- c., *kraũ-š-ē^- vb. Germanic: *xru-n-a- n., *xru-n-an- m.; *xru-d=, *xru-ʮ=, *xriu-da- vb., *xrū-t-[a]- vb., etc.
Mivel jakobi nem válaszol: Tudtok olyan nyelveket, ahol egy alap alak ilyen szemantikai produktivitást mutat?
A KÖR és KER csoport között talán nem nehéz szemantikai összefüggést látni.
Az angolnál már végigvezettem. Ott zsibvásár a dolog, a sok kölcsönvett szónak megfelelően. A latint és olaszt is megnéztem. Főleg a latin elég jól közelít ehhez. (úgy tűnik) CIR - KÖR - KER A finnbe is belekukkantottam ezen szavaknál, az már messze nem tudja azt, mint a magyar. Tehát más nyelvek ezen szavai? (merhogy lusta vagyok)
Ebben igazad van. A magyar nyelv mintha nem így működne. Lehet hogy ennek mélyebb, alapszilárdsági okai vannak. A beszélőszám (többség) is és az elszigetelődés (akár falurendszerben) szintén fontos.
Érdekesség: ÁZSIAI KESELYŰK A KIPUSZTULÁS SZÉLÉN Madártávlat 2005/5.
"A keselyűk bizonyos vallási csoportok hagyományos temetkezési szokásaiban is aktív szerepet játszanak. Az ország bizonyos részein a keselyűk már annyira megritkultak, hogy ez nem kivitelezhető, ezért át kellett térni a hamvasztásos temetkezésre."
(A Diclofenac-kal kezelt háziállatok hullái okozzák a keselyűknél a köszvényt, amitől pusztulnak.)
Latinok: hamvasztás Görögök: hamvasztás Szlávok: hamvasztás India: hamvasztás Germánok: hamvasztás Irán: „Csend tornya”, keselyűk prédája a holttest. ------------ A kivételek erősítik a szabályt, ill. az már nem a kultusz.
'most itt valék', 'ismét az leszek, aki valék mint miniszter.'
Az hogy fogalmad sincs a nyelvészetről rendben van, de hogy a nyelvérzék is hiányzik belőled mégis nyelvészkedsz az nem furacsa, és nem is furcsa...
MOST valék miniszter... (de mindegy...) tényleg csak röhögni lehet rajtad... ----------------- "Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is."
"...mert az eljöve mult idő,..."
Aha, kukaburra! Mert már itt is volt az a bizonyos nap....(kolosszális...) És talán múúúlt idő... (de ez is mindegy...) Egyébként lafaty-cimborád ötletelte ki a 'jövend'-et a 'jöve' fogalmából. ---------------------- "de én vagyok a hülye hogy süketnek magyarázom Beethovent..."
Bizony... Ha állítanád, hogy ő szerezte az Eine kleine Nachtmusik-ot. Dehát addig nem érsz fel, úgyhogy állításod, hogy ő írta Faustot...
A nyelv már attól megváltozik szókincsileg, hogy egy az azt beszélő csoport idegen helyre költözik. Mert ott más a természet és azoknak a dolgoknak más nevet kell adni. Persze a névadásra szereppel bír a már meglévő nyelvi rendszer szókincse, és amit Te is kedvelsz a hangban való utánzás, imitáció. De nyilvánvaló, hogy van egy erősebb hatás. Ez pedig az, hogy a területen más népek is élnek nagyobb számban és akkor elkezdődik a nyelvi ide-oda farigcsáló folyamat.
Erre szerintem egy baromi jó, majdnem mai nyelvi példa az angol nyelv. (latin, francia, ófelnémet keverék - akkori állapota kb. a mai hollandhoz lehetett közel - de az idők folytán ellágyult, hangzásban puhult)
Mellékesen jegyezném meg, hogy már egy olyan eléggé egységes (nyelvjárásilag is) nyelv, mint a magyar, vagy az a bizonyos első is talán sűrű és kapcsolattartó népességet, és ráadásul echoista, imitatív alapelveket igényel.
És itt van nekünk ez a KM és a 4 ágra szakadó folyó. (Duna-Dráva-Száva-Tisza Nádorfehérvár)
A Bibliában a nyelvről is van ilyen utalás. Többször beidéztem már ide ezt.
(Zoomorfetisizmus - ma is így tanítjuk gyermekeinket és ők imádják az állatokat)
"mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve. És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala."
Az indogermán nyelvek viszonylag későn alakultak ki, és azelőtt egy olyan nagyobb ősi nyelvi egység részei voltak, amelybe más családok is tartoztak (Velden: Über Ursprung und Herkunft der indogermanischen Sprachen und anarische Sprachreste in Europa,1912). Paasonen, Setala, Thompsen és Jacobsen vizsgálatai viszont kimutatták, hogy az indogermán, hamito-szemita, dél-kaukázusi és finnugor nyelvek között szorosabb összefüggések vannak, épp ezért nem beszélhetünk családfáról, hanem csupán komplikált etnogenetikai-nyelvkiegyenlítődési folyamatokról. Végül ki merték mondani, hogy a hangtörvények fogalmát felelőtlenül vezették be a nyelvtudományba, felülvizsgálatuk terhét meggondolatlanul az utókorra hagyva (Schuchard: Die Baskische und die Sprachwissenschaft, 1925). Ráadásul Trubetzkoy felrobbantva lingvisztikai bombáját kimutatta, hogy az indogermán megjelölés csak nyelvtani-nyelvszerkezeti fogalmakra utal, a szókincsre már nem terjed ki és főképp semmit nem mond etnológiai kérdésekről. (Trubetzkoy: Gedanken über Indogermanproblem, Acta linguistica 1. 1939.) Nyomon lehet követni a felbomlás folyamatait a különböző nyelveken.
Már nem volt, hiszen akkorra már több nyelvre bomlott. ------------------------------------------------- Miből? -------- "A típusok változása
A nyelvek története során a grammatikai szerkezetek változnak, idővel a nyelvre leginkább jellemző típusok más típusú szerkezetekké alakulhatnak. Az indeurópai alapnyelv leginkább agglutináló volt, ....
Mivel a nyelvek morfológiai típusa változhat, nem tekinthetjük a nyelvrokonság bizonyítékának, ha két nyelv azonos morfológiai típusba tartozik – ráadásul nem zárja ki a nyelvrokonságot, ha két nyelv más morfológiai típusba tartozik."
http://fgroszt.nytud.hu/miert/nyelvtip.htm -------------------------------- Mégis: mitől lett volna indoeurópai, ha még ki sem alakult?
Te nem értettél meg engem és nem tisztult ki a kép nálad, mert már nagyon régen politikai alapokra van építve a magyar történelem. Itt Retlax jól látja a dolgokat. Nem lenne szabad különválasztani a Szkítai és Hun ágat (Pannon és Ázsiai) . Itt nemcsak rólunk van szó. Nekünk vannak nyugati rokonaink amelyről mélyen hallgatnak. Ha a rokonság kapcsán egymásra találnánk, abban az esetben azok kik büszkén hivatkoznak ősiségükre és azt állítják, hogy a nyugati kultúra letéteményesei, azok csak másod- vagy harmadrendű jöttmentek, akik az ős európaiakat a saját földjükön is letagadják. Ez semmi mint politika. Azt hiszed a nyugati tudós társadalom nincs tisztában a magyarok ősiségével kapcsolatban? Dehogy nincs! Nagyon is tisztában vannak. De eltűnne minden, megsemmisülne az a rengeteg hazugság, amelyre építették létüket. Ez a helyzet Mociga barátom. Más így fogalmazza meg a kérdést. "Ha tízezer éve kialakulhatott pl. a Tiszai és a Körös kultúra, s az Olt is nemzetközi kereskedelmi vízi út volt, hogy képzelik, hogy a Duna kimaradhatott? vagy egyáltalán a Kárpát-medence? mikor ráadásul a Duna-Tisza köze is egy folyamköz, s a Dráva-Szávával együtt itt is teljesült a négy folyó "édeni" követelménye. Mert minden új hatalom magával akarja kezdeni a történelmet, másrészt azért is, mert a korábbi művelt világról legföljebb hallomásból tudtak, de azt is inkább mesének hitték."
Folyamatos nyelvi asszimiláció itt a KM-ben. Akár őstörténetileg is!? Csoportos ki és beáradásokkal egybekötve? Nagyon jó népességeltartó és így termelő is nyilván képességű volt mindig is ez a terület. Már csak azért is mert a magyar nyelv nagyon kilóg itt a nyelvi környezetből. Ezen felül a legjobb nyelvmegmaradási lehetőség, mindig is az egyhelyben maradás volt.
Már nem volt, hiszen akkorra már több nyelvre bomlott. És ez nem merőben nyelvtörténeti következtetés, hiszen 3600 évvel ezelőttről már vannak hettita nyelvemlékek, 3500 évvel ezelőttről mükénei görög nyelvemlékek, pár száz évvel későbbről a védikus szanszkrit szövegek, majd avesztáni és latin nyelvemlékek. Ezek a nyelvek, bár nyilvánvalóan rokonok, már elég távol állnak egymástól.
"A ma IE nyelveket beszélők között nincs, vagyis minimális a genetikai kapcsolat"
Ez így van, ezért is nagy baromság, a finnugor nyelveket beszélők közötti genetikai kapcsolat hiányát reklamálni.
"Ebből következik, hogy ha volt IE ősnyelv, akkor az nem genetikusan vált szét több nyelvvé, hanem csak egyes elemei átadódhattak a másiknak."
Egyáltalán nem következik belőle. Azt meg végképp nem értem, hogy lehet plauzibilisebbnek tekinteni azt a totálisan imbecilis feltételezést, miszerint az ie. nyelvek letaglózóan nagy számú és szabályos megfelelései "átadódhattak egymásnak", mint a kézenfekvőt és ogikusat, miszerint differenciálódásról van szó.
A ma IE nyelveket beszélők között nincs, vagyis minimális a genetikai kapcsolat. Ebből következik, hogy ha volt IE ősnyelv, akkor az nem genetikusan vált szét több nyelvvé, hanem csak egyes elemei átadódhattak a másiknak. Ez nálam nem jelent közös eredetet, csak azt, hogy vannak közös elemek ezekben a nyelvekben. De, ezek a közös elemek nem biztos, hogy azért közösek, mert valaha volt valami közös ősnyelv.
Nem voltak mindenütt indoeurópaiak. De Európában néhány ezer éve a népesség elsöprő többségét alkotják az indoeurópai nyelveket beszélők. Ha mai arányukat nem is lehet minden további nélkül visszavetíteni a távoli múltba, azért egy jelentékeny pozitív korrelációnak csak kell lennie. Ennélfogva az úgy négyezer évnél nem sokkal régebbi régészeti kultúrák esetében olyan százszor nagyobb esély van arra statisztikailag, hogy hordozói indoeurópai nyelv(ek)et beszéltek, mint arra, hogy a magyar ősét.
Nem értettél meg. A tudomám kintről jött ami a többi nyelven (nem a magyaron alapult), a politika meg meglovagolta az új tudományos irány lehetőségeit. A fasizmus is ezt tette az indogermanizmus kapcsán. Még a szimbolumukat is onnan szülte. Az a bizonyosat. :-((
Ma már más a helyzet. És abban egyetértünk, hogy végre békésségben kéne véget vetni ennek!!!
Fel kell szabadulni, minden, anyagi és szellemi tekintetben!
No? Kezdesz lemerülni... Nem tehetsz róla, de vannak dolgok amiket ésszel átfogni biza' mag köll a bogyóba. Amúgy ne fáradj, elég lesz, ha egy sípot raksz a segged lyukába, megértjük...
Nem magyart, nem a mai magyart, hanem a magyar ősét, vagy valamilyen rokon nyelvet, nyelveket. Mi bizonyítja azt, hogy a magyar ősét nem beszélték abban az időben nagy területen? Így is lehet magyarázni a szóegyezéseket a magyar és más nyelvek között. Persze, ami nem egyoldalú volt, hanem kölcsönös.
Tippelj már, te marha, miért nem sejtenek Amerikában ie. nyelveket beszélő népeket a különböző, 1492 előtti régészeti kultúrák mögött?
Megsúgom: már vannak arra vonatkozó történelmi ismeretek, hogy ha megtennék, az egész világ rajtuk röhögne... Eurázsiával kapcsolatosan ez a veszély nem áll fönn.
Igazán sajnálatos, hogy értelmi fogyatékosságaid hézagait kreativitással igyekszel betömködni. Ne tedd!
'most itt valék', 'ismét az leszek, aki valék mint miniszter.' Egyértelműen jelenidő. ------------------- "Az idézett versrészlet nem arról szól, amit bizonyítani szeretnél, ugyanis abban nem a rabságban sínylődő Wathay Ferenc ábrándozik, hanem a nemesasszonyok fecsegnek (természetesen múltidőben)."
Az idézett versrészlet nem arról szól, amit rám bizonyítani szeretnél, ugyanis abban nem a rabságban sínylődő Wathay Ferenc ábrándozik, hanem a nemesasszonyok fecsegnek (természetesen nem múltidőben, lásd fentebb...).
Nemesasszonyok is jók csak az cifrákra, Maga ha néznének mint pávalábokra, Bizony nem vágynának úgy az nagy fodrokra, Sem sok különbféle új olasz formákra.
Én édes asszonyom, mondják, most itt valék, Oh, mely gyönge, nagy szép olasz formát láték, Úgy bánom, hogy olyant én nem szerezhetek, De kérőm uramat, és olyant vétetek. --------------------- JÓB KÖNYVE 1,6 Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is [1 Kir. 22,19-21.] közöttök. Károli Gáspár 1590 (a kiadás éve)
"Nem értem Makkait sem. Ő is beleesik abba a bizonyos csapdába, hogy mindenhol indoeurópaiakat lát."
Európának 731 millió lakosa van, amelyből szűk 700 millió indoeurópai nyelveket beszél. Ezenkívül Eurázsiában még majdnem egy milliárd ember beszél indoiráni nyelveket. Tippelj már, te marha, miért sejtenek gyakrabban ie. nyelveket beszélő népeket a különböző régészeti kultúrák mögött, mint magyart.
Igazán sajnálatos, hogy ismereteid hézagait kreativitással igyekszel betömködni. Ne tedd! A valék, valál, vala, láték, látál, láta, stb. soha nem volt jelenidejű alak. A régi magyar megkülönböztette a múltidőben statikus és folyamatos cselekvést, míg a mai magyar nyelvszokás nem tesz különbséget a kettő között (a statikus alak maradt egyeduralkodó). Az idézett versrészlet nem arról szól, amit bizonyítani szeretnél, ugyanis abban nem a rabságban sínylődő Wathay Ferenc ábrándozik, hanem a nemesasszonyok fecsegnek (természetesen múltidőben). Az eljövendő időre vonatkozóan pedig (mint ebből is látszik): „a Sátán majd eljövend”. (Sít.) Példáidban az „igékből állapotjegyzőt alkotó” (Czuczor) ván, vén, (rövidült alakban va, ve) képző látszik. A 'hitorizáló' stílusúak igének érzik és úgy is használják. De ez a megértést nem zavarja, bizonyítván, mennyire konvenciókon alapul a nyelvhasználat. Kossuth Lajos természetesen tudta helyesen alkalmazni a folyamatosságot jelölő múltidőt.
Sajnos a politika beleszólt mindig a tudományba és ezért tartunk itt. Nem csak nálunk, hanem a "fejlettnyugat"-on is, pedig ugye ők kikezdhetetlenek! MOst olvasom Makkay, Lovak és őshazák könyvét, itt is ez van. Makkai leírja, a politika mennyire beleszólt a történettudományba (Grimbutas: kurgán elmélet). Itt az a politika, hogy mivel Grimbutas megtalálni vélta a dicsőséges indoeurópai ősöket, ezért felkarolták a politikusok az elméletét. Sajnos, sok magyar is odaadta, odaadja a nevét ilyen hasonló hazugságokhoz. Ebből éltek, ebből élnek. Nincs igazi magyarságtudatuk!
Nem értem Makkait sem. Ő is beleesik abba a bizonyos csapdába, hogy mindenhol indoeurópaiakat lát. Kíváncsi lennék arra, mi győzte meg őt, hogy létezett pld ősiráni népesség. Milyen bizonyíték van arra, hogy az arkaimi emberek indoirániak voltak?:(
Különben Kedves Eric, nem is annyira kéne belekeverni a politikát a tudományba, mert inkább mindig a politika keveredik bele hatalmánál fogva mindenbe, így a tudományba is. Én úgy látom hogy a Darwini evolúciós tanok nyomán a nyelvészek rájottek egy rakat érdekes összefüggésre az addig teljesen idegen és érthetetlen is nyelvek közt. Ezt miért nem lehet úgy tekinteni, mint egyfajta fejlődési lépcsőfok. Sorolhatnám a sok nagy nyelvészt (nekem még Grimm is az) aki elkezdte ezt boncolgatni. Sajnovics és mások is észrevettek összefüggéseket észak felé. Nincs ezzel semmi gond. A gondok ott kezdődnek, amikor még ma is itten vaskalaposokként FUra urak fékezik a tudományos fejlődést. De...... (Az indíttatás, megint csak és ma is csak politikai lenne!? Jajjajjajj!!)
Egyébként lelki értelemben itt is ott is amott is inkvizítorkodnak ám. (Sajnos)
aqua-
combination element or prefix meaning "water," from L. aqua "water," cognate with P.Gmc. *akhwo, source of O.E. ea "river," Goth. ahua "river, waters," O.N. Ægir, name of the sea-god, O.E. ieg "island;" all from PIE *akwa- "water" (cf. ap "water," Hitt. akwanzi "they drink," Lith. uppe "a river").
Erre gondolsz Kedves Utulien? (gyönyörű ez az etimolyológia :-))
Különben o-ö kapcsán hülyeségről vitatkozunk, mert nagy az a fehér lap, amin a magánhangzó hanghatások keletkeznek és pláne visszahallatszanak. A magyarban tökéletesen szétszedve ott vannak azok a hangok. 7 magánhangzó ill. a hosszúakkal, már 14. o - ö szépen elkülönül (köznyelvileg), egyiknek magas és mélyhangrendű párjai. A franciában nem. Ennyi.
"Én a király tanácsában ülve az vagyok, az leszek, aki valék mint magánpolgár, s majdan mint magánpolgár ismét az leszek, aki valék mint miniszter. Kossuth 1848. május 17.
A felvetés jogos. Ma 'elbeszélő múlt' a beceneve, régen múltidőt, azaz régen elmúlt dolgokat fejeztek ki vele, azonban nyelvtanilag nem az, a rag jelenidejű eredetileg. Ugyanis ma is, a jelenidővel is kifejezhetünk múltat: "rég én is jártam ott, és akkor, ahogy megyek, látom ám, ahogy ott áll..." A nyelv úgy alakult, hogy ezzel a formával lényegében időtlenül fejezhették ki az elmúltat. Az eljövendő időre is használatos: "S eljöve a Sátán...", "s majd eljövének új írástudók s majd eljövének újabb árulók kiket heródes egyre bátorít..." "És eljöve Armageddon, eljöve a végítélet napja..." Ma nincs, ennyivel szegényebbek vagyunk. Azért a 'hitorizáló' stílusúak használják: "...akik szerint eljöve majd a liberális demokráciák szép új világa..." "Ím eljöve ez a perc is, készek már a pártlisták,..." (jelenidőre)
Ők is csak uralkodtak, de Ők idevalók voltak és az itteniek (jobbágyok és székelyek) nyelvét is értették még, mikor visszajöttek. A honfoglalás, csak egy kicsiny vékonyka szelete a nagyon nagy régebbi időknek.
Azért a függetlenség megmaradt Mátyás után is (választott király, nem örökösödés) egészen 1526-ig. Mikor lesz újra függetlenség?
Most ki uralkodik ezen a nagyszerű iszonyat tehetséges népen?
(Ha már polidili ide is betehetem?? - na majd meglátjuk a hatást)
Súlyos csúsztatás az egyetemi felső vezetők fizetését összekeverni az egyetemi oktatókéval, és tanárokéval. Az meg hagyján, hogy az MSZP egyetemekkel kapcsolatos baloldali populizmusának mindenki bedőlt, (ti. a kérdés azért került elő, hogy mindenki fizessen be a "krízisalapnak" becézett MSZP-s kasszába, és ezt elvárták az "értelmiségtől is", de mivel azok átláttak a szitán, nem volt kollektív befizetés részükről, és ezért volt a bosszú az egyetemi fizetésekkel), szóval hagyján, hogy mindenki bedőlt egy MSZP-lufinak, de hogy egy kommunista érv érv lesz a finnugorellenzők részéről, azt igazán nem vártam volna.
Te otthon, én meg itthon. Vagy itt és ott? Nincs is még vallásom, de főleg egy olyan vallás ellen küszködöm, ami ..... ó de rég, ő szőtte vette vétség..... (:-((()
A - sumer víz továbbra is itt a kérdés. Ó és Ő kapcsán.
Vélemény. (elfogadom Neked nincs véleményed, csak engem izélgetsz..)
Nem. Kedves, en azert jarok ide, hogy rohogjek a sok baromsagodon. Ezt ennel vilagosabban es egyertelmubben nem tudom leirni. Hidd el, becs szora, kizarolag, minden hatso gondolat nelkul, egyszeruen csak szorakozni a sok eszetlen hulyesegen. Politikamentesen.
Nyugi nyugi jól elvagytok ott New-York felé (az ékezetből, meg az egyebekből gondolom, de ide a bökőt, hogy az USA-ban vagy éppen) gondolom most. Nálatok nappal, de nálunk éljjjj!szaka. Én kitartok Veled itt hajnalig ilyen provokatív faszságok megvitatásán is akár. Ráérek, idehaza, de néha átmegyek máshová is............ A változatosság gyönyörködtet. Addig is most türelmedet!! ;-)
Különben nincs itt semmi gond, de amikor beesik ide egy ilyen, amolyan kilóg a lóláb de nagyon ügyetlen s jó ügye sincs csökött kis ügynököcske, akkor..... (elszomorodok na!!!) :-(((((
Na azért nem kell ám megsétődni! Arról én nem tehetek (a nyelvvé az érdem!!), hogy ezzel a nyelvvel alapból sok mindent elkövethetek. Pl. most Téged kicikizhetlek. ;-)
Egy újabb na!! Ha Te frusztrált vagy és csak azért jársz ide, hogy a nagy ó-kosságod miatt fejjel a falnak sokszor rúgdosni járj ide másokat akkor nesze Neked talán, de nekem ez egy relytéjes talány, miért is, de valahol beteg tán a lelked!? Remélem ezzel nem nagyon sértettem meg a Tiédet... (az enyim a Te idebaszólásaiddal is remekül megvan, bár vannak másjelleű problémáim - melyek innen is fakadnak) :-((
Akarsz ittmaradni informatíven, avagy itten személyeskedsz. Én Qrvára nem számítok mint egyén hiddel, a közös tudás számít semmi más. Én aztat próbálom közvetíteni. És jó lenne ha Te is átmennél amolyan rendes tanítóba és elmondanád amit tudsz. Az hogy majd ezeken jókat vitatkozunk, na az az igazi isten-emberi dolog.
Tehát várom, hogy a szórakoztatástól eltekintve milyen tudomámos ellenvetéseid vannak. Aztán majd szépen beszélgetve eligazítgatjuk egymást. Amennyiben ebben a játékban nem vagy hajlandó résztvenni akkor.......... (hagyjuk, mert még valami személyeskedés lenne a dologból)
Ui: Nem is értem miért kell ilyenekre ráágálnom!? (:-(((()
A felvetés az volt, hogy víz szó és egy sumer megismet szóalak az 'A', mely Ő-Ó kapcsán illeszkedik rengeteg szóelőn a magyarban és más nyelvben is. (Ehhez esetleg valamit?)
Vagy ez hülyeség oszt kész!? Kifejezetten tudomámos hozzáállás, na persze annak a most már télleg tele van vele nekem is a hócipőm FUrcsalizmus-védelem az oka!??
Konkrétan ez szerintem baromira nem volt konkrét Kedves R(ög)by! Egyetnemértesz - szóragozgató vagyok csak, de pont ez az ősnyelvi lényeg, márha érted. De lassan kezdek leszokni arról a szokásomról, hogy akár a Zaiczból, akár a Teszből is más véleményen állóknak megvitatásügyileg, meg ellentmondásilag idecibáljak citáljak konkrétumokat.
De én kitartó vagyok. Te meg mit is keresel itt? Szólj hozzá inkább az Ó és Ő höz. Meg a visz a vízhöz!
Na jó teológiai kérdésekben nem várhatom el még egy FUrmányos, agyunkat szana-szét-szána fúrta FUra úr kiakadémikustól sem, hogy otthon legyen. :-(((
Nem azét mert más a vallása., hanem mert meg lett az formázva. Ha nem lenne el se végezhetné azt a szakirányt. Pogromozás. Én tudom ne izgulj, sok kapcsolati példából.
en teljesen nyugodtan leirom, hogy amiket irkalsz az baromsag es az eg vilagon semmi tisztelnivalo nincs benne. Viszont sajnallak, mert latszik, hogy mennyire melyen hiszel ezekben az eszetlen hulyesegekben. Mondjuk nem artana, ha legalabb magyarul megtanulnal rendesen, ha mar egyszer szep nyelvunkrol irkalszo ossze-vissza.
Ezt ka'r volt idehozni, mert ez egy kulon tema es semmi koze ahhoz, amirol itt "vita" van.
Kulonben az egesznek rettenetes propaganda ize van.
Bp. 44. Okt. 15.-tol. 45 Jan . 15.-ig volt "nyilas ke'zen." (kb. 90 nap)
Ezalatt felallitottak a "ve'dett ha'zakat" es a gettot, ahol valami ve'delmet azert kaptak.
A Kormany 44. Dec. 22.-en elhagyta Bp.-et.
Etto"l lehet szamitani az u.n. "ve'szkorszak"-ot, amikor a kozbiztonsag fokozatosan eltunt.
Ezrek "legyilkolasa", szemenszedett hazugsag, amire nincs semmi bizonyitek es amit senki se mer cafolni, mert nehogy "nyilas" legyen belole.
A videken meg ugye, mar nem voltak zsidok, ahogy mondjak, szoval mit csinaltak volna a "nyilasok"?
Mondom e'n, akinek az apja 27 "uldozotten" segitett, akikbol mindenki e'lve maradt.
Bocsanat, kiveve egy, aki meg volt remulve, hogy kozel hozzank, a Mester-utca 10-ben nyilas partiroda volt, 2 het utan atszaladt Budara, ahol kesobb egy eltevedt golyotol meghalt.
A hazunk 18 zsidojabol mindenki megmaradt, azzal a ket fiatallal egyutt, akik Auschwitzbolt jottek vissza.
Van egyforma is: Adj ide valamennyit, de ne valamennyit, maradjon nálad is valamennyi! ------------- A 'valós' mennyiség (azaz: mind) és a ki-választott mennyiségekről van szó. váló (mnév) > vála (főnév) > vala ------------ A LÉTIGE A jelen és a múltidőre vonatkozóan a -VÁLIK- szóból alakult ki, nyilvánvalóan események felemlegetése kapcsán:
"ÚGY VÁLT…" > ÚGY VOLT VÁLTAM > VOLTAM VÁLTÁL > VOLTÁL stb.
Jelenidő: (vál-EG) (eg = én) (válok) > VALÉK............(vályok) > VAGYOK (válol) > VALÁL............(vályol) > VAGY (-OL) (válon) > VALA..............(vályon - vá’on) > VAGYON – VAN (Talán azért nincs VALÁN, mert a 'vajon?' szó régebbi alakja ez lehetett.) (válunk) > VALÁNK........(vályunk) > VAGYUNK (vál-o-tok) > VALÁTOK...(válytok) > VAGYTOK (vál-an-ak) > VALÁNAK..(válynak-vá’onnak) > VAGYNAK - VANNAK
Előkotortam én is a fiók aljából egy régi agymenést.
A VAGY a legtöbbet rejtő és a legtöbbet felfedő szó a magyar nyelvben.
VAGY. VÁGY VAGY. VAGY-VAGY. VÁGY-OK. VAGY-OK. Ha VÁGY vagy, akkor is VAGY. Egy ékezet híjján. Minden ami elmúlik csak egy ÉK. Csak egy ÉKezet. Már VAGY. Öröktől VAGY. Csak az ÉKezet zavar a látásban. ÉKet ver az EGYségbe. KETé hasítja. VAGY VAGY. KÉT-SÉG. AZ OTT-HON egy Ékezetnyi távolságban van.
De az ÉK szép is. ÉKesít. Nem megtagadni kell, hanem élvezni, gyönyörködni benne, de tudni, hogy mi. Tudni, hogy a VAGY és a VÁGY nem ugyanaz. Egy ékezet különbség. Csupán ennyi. Ezért olyan nehéz őket megkülönböztetni. Az A a kezdet. A VAGYOK. A VAGY. Rajta az ÉKezet a teremtett világ, a KETTŐ Az ÉK-SZER. Izgalmas, gyönyörű, mulandó. VÁGYból VÉGY el egy ÉKkezetet és VAGY. Az ékezet csak egy apróság, mégis minden ettől MÁS. Csak MÁS. Az Ő MÁSa. De a MÁS nem az eredeti. VAGY-OK A-KI VAGY-OK.
"A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve haláltáborokba.[5] A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban illetve a város egyéb pontjain."
Ezek a nyilasok.
Azok, akik a másikat alaptalanul rágalmakkal illetik, az emberi faj legalja. Ocsmány gyűlöletszítók. Senkiházi gerinctelen férgek.
Olyan mint a fenyő,
Ki lent is fent nő,
Letört ága ketté ágaz
Teremt-köréd-kétes ágat
Egyikük Te a másik Ő
Te lenn, és fenn Ő
Mindegyik egy, mindegy
Mert légy lent, avagy fent,
Ő élettel rád éleket fent
Mik élnek,
mint késeken az élek
Azon késekkel jól meg is kent
Te kis jól felkent Kend
És kik már élnek úgy, hogy nem félnek,
nem csorbulnak, fennről jövő fényes fennre növő fenyők is lassan az égig érnek.
És az égig értek.
Én már mindent értek.
Boldog karácsonyfát mind – ém – de kinek?!
Ui:
Na itt nem az én eszemnetségemre szolgáljon tanulságul a dolog, de ezzel a nyelvvel néhány perc alatt ilyeneket lehet. (Mert én csak nyelvészkedem itt, amolyan amatőr szinten)
Nyuszibogyó! Nyekegjél valami érdemit is, hogy lássuk, meg tudod e ítélni, mi a 'butaság'! (de precízen ám!) Addig csak egy vajling nokedli vagy...tele "érzésekkel"...
"...fordulj az olaszokhoz, akiknek sejtelmük sincs, hogy ez a köznyelvi szavuk valójában a magyar KÚR-ból származik."
Azt tudom, hogy szeretsz csúsztatni. Most is ezt tetted... A közös ősi (nosztratikus), alapjában kör jelentésű K#R gyök az alap, mint idézed is. Durva... Pláne az ÍV fényében... ------------------------- KERÍT Proto-IE: *ker(y)-, *krēy- (to separate, to divide) Proto-Altaic: *kuri (wattle, fence - vesszőfonat, kerítés) ----------------- KÖR (round) Indo-European: *ker- (*kerk-, *kerg-, *krenk-, *kreng(h)-) Altaic: *k`erV ( ˜ -ŕ-) Uralic: *kerä rund, rollend; sich drehen, drehen, wenden (cf. also kere Kreis, Ring, Reifen ) Eskimo-Aleut: *karivǝ-
Pesze ott az arany (napszínű) is, és az hogy fenn kifen és fentről jő a fény. (????)
Hiába na ezek a kognációk nem egyszálasak, ahogy ma itt etimolyológizélnek. Vagy ez, vagy az és választanak. (Na persze mondják, hogy ez, ahogy én teszek-veszek nem vezet sehová.)
Az én szituáció ÖZÖNöm erre. Szép csillogó, fényes kövek a tűzhely köré. Szépek ezek és vannak a temészetben, azaz ma is lehet találni. Az ón kicsurran, ha nagy a tűz. Az ég az ég és nappal ha derült színe kék. Szerintem azt hagyjuk békén! (Persze lehet így is, csak nem annyira vallósságos)
Nekem ez az A (víz) a francia 'eau' (ö) szóra hajaz (nem tudom jól írtam-e). És hát ez még az ó-ó-ó avult gall avkorokból származhat. Egy biztos, hogy ódon dolgok ezek. Víz és élet. Ó és Ő. ;-)
Egy osztják ének és szabir vonatkozásai.* Innen ered a nagydobra vert "finnugor eredetünk és nyelvrokonságunk"! Ideje továbblépni, kedves akadékoskodó akadémikusok..
Amikor döntéshozók, politikusok aszoclib oldalon úgy nyilatkoznak, hogy 6 millió magyar bőven elég a kárpát medencébe, akkor mit vársz ezektől az emberektől. Ezek személyigazolvány magyarok. Kozmopolita átutazók, paraziták. Ezek azok, akik a médiában cigányféltenek, de valójában egyáltalán nem akarják beintegrálni a romákat, mivel nekeik nagyon is jó, ha a romák gyorsan szaporodnak, ugyanakkor kellően primitív szinten maradnak ahhoz hogy tömegesen manipulálni lehessen őket.
Fel kell tenni azt az egyszerű kérdést, hogy kell-e a világon olyan, hogy Magyar? Kell-e a nyelve a kultúrája? Ezeknek az embereknek ez nem fontos. Évszázadok óta sokan ténykednek azért, hogy ezt az európában sehova sem tartozó népet nyelvet kiradírozzák. Az a kamu szöveg, hogy mi már kevertek vagyunk érdektelen. Az magyar, az amerikai, az francia, aki annak vallja magát, annak az országnak a nyelvét beszéli, és annak a népnek a hagyományait és kultúráját tekinti legfontosabbnak a maga számára. Mellékesen lehet sváb, zsidó, cigány stb. De ha valaki sokkal inkább zsidónak érzi magát, mint magyarnak mondjuk, és tevékenyen tesz azért, hogy a magyarság létszáma csökkenjen, a magyar nyelv és kultúra gyökértelen legyen, az értékek relativizálódjanak, nos az inkább menjen abba az országba - Németország, Izrel, India - ahol valódi identitásának megfelelően élhet és ne rombolja Magyarországon a Magyar kultúrát, nyelvet, népességet.
"A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a főiskolák és egyetemek vezetői nem közlik pontosan fizetésüket. A rektorok közleményt adtak ki arról, hogy nem hozzák nyilvánosságra bérüket, mert nem közérdekű adat.
Közpénzről van szó, éppen ezért az egyetemek és főiskolák rektorainak bére nyilvános kell hogy legyen - foglalt állást a kérdésben Jóri András adatvédelmi ombudsman. Ugyancsak a bérek nyilvánosságra hozatala mellett kardoskodik a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet. Simon Attila alkotmányjogász per indításának lehetőségét is felvetette.
Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke (korábban rektora) időközben megelégelte a titkolózást, és elárulta: Magyar Bálint ajánlása és Hiller István jóváhagyása nyomán havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza egy vezető, valamint éves bérének további nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában. Magyar Bálint ajánlása szerint az egyetemi rektori minimumfizetés 927 000 forint (ez a duplája a 463 500 forintos professzori illetmény harmadik fokozatának).
Az ajánlás azonban lehetővé teszi, hogy az egyetemek kiegészítésként a professzori illetmény további háromszorosát tegyék az összeghez, vagyis a rektor maximális havi fizetése 2 317 500 forint lehet. Ez így a 13. havi fizetéssel együtt több mint 30 millió forint. Ehhez jöhet még a prémium, amely az éves bér nyolcvan százaléka lehet, vagyis 24 millió forint. Így összesen egy rektor évente maximum 54,2 millió forintot vihet haza - írta a Magyar Nemzet."
Ilyen fizetések mellett nem csodálkozom azon, hogy a berögződött hagyományok és "testvéri eszmék" nem kaphatnak új gondolatokat és új módszereket, nyelvünk és a finnugorisztikával kapcsolatban. Begyöpösödött elméletek még a XXI. sz is előnyt élveznek. A kihalás sem hozhat új eszméket, mert a régiek adják át helyüket az azonos eszméket vallók részére. Nekünk nem marad más, mint a "délibábos" elméletek hangoztatása. Itt csak akkor lehet változás, ha külföldi nyomásra megindul 1 új értéklődési folyamat. Bizony sok mindent újra kellene értékelni.
Sok függ attól is, hogy a gyököt, hogyan definiálod. Ha a KÖR alakot szótőnek nevezed, akkor az a kérdésem, hogy tudsz-e olyan példát hozni más nyelvből ami a következőt végrehajtja:
oké, legyen szótő, de valljuk be elég érdekesen viselkedik mondjuk ehhez képest:
CIRCLE/RING - to circle, neighbourhood, environment, garnish, garnishing/bla-bla, compasses, nail, copy word by word, surround, surround/be about to/feel like, panorama, bow, boulevard, circumstance, district
Míg a magyar KÖR alak (mindegy mindek hívjuk) elképesztő szemantikai produktivitást mutat és szemantikai szóbokrot lehet rá építeni, addig az angolban például semmiféle ilyen nincs. Az viszont érdekes, hogy a CIRcle szó első tagja mintha picit tán KÖR lenne. :) A circumstance az egyetlen, ami az alapszóra hajaz.
Tehát várom más nyelvekből a példát a fenti KÖR típusú viselkedésre.
A "valszeg"-et hadd ne tekintsem ténynek a "ker" tekintetében.
Kár, hogy nem tudsz válaszolni - talán más, talán én is megtalálom majd - arra, hogy a valódi gyököknek tekintett szemita nyelvi mássalhagzó klaszterek:
Milyen szemantikai rugalmasságot engednek?
Az illető mássalhangzó klaszterek csak és kizárólag zárt szemantikai csoportot/szóbokrot alkotó szavakban fordulnak-e elő.
Ennek fényében lehet értékelni mondjuk azt, hogy a magyarban gyöknek gondolt mássalhangzó klaszterek milyen szemantikai rugalmasságot bírnak el.
A KOR szóról az jutott eszembe,hogy vallási támájú könyvekbe olvastam olyan kifejezést, hogy világ ciklus, amit szerintem mondhatok úgy is, hogy világ korszak. Ciklus-korszak. Ehhez nem kell nagyon elrugaszkodni.
azért neked sem ártana elolvasni és elgondolkozni Mi a történettudomány, és mi nem az?
Pálfi Zoltán (ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék) írásain. http://szkeptikus.blog.hu/2009/05/25/mi_a_tortenettudomany_es_mi_nem_az
Véleményeid, mint többször bizonyítottad nem objektív alapokra épül. Neked is, nekem és másoknak van egy kialakult nézetük a Fura kórral kapcsolatban. E nézet lehet politikai indíttatású, hazaszeretet, származás, vagy más tényezők, amelyek más fajta nézeteket eredményezhetnek. Te is én is és mindenki megpróbálja meggyőzni a másikat saját véleményéről, ami természetes folyamat és nem mindig jár konfliktus nélkül. Amennyiben elolvasod Pálfi István írását, Te is rádöbbensz arra, hogy mennyire igaza van. Sajnos az MTA megrögzötten ragaszkodik dogmatikus nézeteihez, ami több kárt csinál mint hasznot. Ideje lenne mindkét csoportnak levetkőzni beszűkült nézeteit és teret engedni a Pragmatizmusnak.
Nem muszáj velem egyetérteni, hiszen csak a véleményemet mondtam el.
Nem a magyarból feltétlen, hanem lejjebbről a magyarba, akár.
Grgrgrgr ..... Ez hangutánzó. Guriga görög gurul. Gördül. Görbe görbül. És G<->K (g zöngés ikább igei a k zöngétlen inkább névszói (g - igei gyakorító rag, k - névszói (többeszszámjel) gyakorító)
A magyarban meg elképesztő mennyiségű szó alapul ezeken a g-r, k-r gyökökön, ami ugye nem is igaz. (Pedig rengeteg a kognitív jelentéstani kapcsolat, FUuuu de jól megaszondtam) ;-((
Szerintem meg éppen ezt kellene tenni. Számos őstörténeti elképzelést ugyanis pont a XIX: századi történelem félreértésére alapoznak, (lásd Trefort-idézet, vagy a Bach-korszak rendszeres összekvereése a dualizmussal a finnugor elmélettel kapcsolatban).
Sokan úgy nyilatkoznak a XIX. század történelméről, hogy egy '89 előtti középiskolai tankönyvön kívül semmit nem vettek a kezükbe, ami önmagában nem lenne gond, csak ezek a tévedések széles körben válnak népszerűvé.
"a tény tény marad soha a büdös életben nem érkezett a kárpát medencébe finnugor nép"
Ezek szerint nincs vita köztünk, csak félreértés. Valamiért azt hiszed, hogy a FU nyelvrokonság azt jelenti, hogy a honfoglalás nem volt más, mint Fu génállomány plántálása a Kárpát-medencébe. Nem azt jelenti.
Afelől nem volt kétségem, hogy te ezt is megoldod. Az orcátlanságnak ez a foka már-már bámulatraméltó. Kérhetem, hogy a KAR, KÁR, KOR, KÓR esetében is mutasd már ki, hogy ezek mind ugyanarra a gyökre mennek vissza.
"A kér, kúr stb ..." 1. köralakú > (görbül; hajlong) *köröl-kerel > kér > kéreget (rátarti koldus nemigen volt) ....(a hajlongból is alakulhatott volna hasonló szó)
"A 'kurva' a kúrból képzett szó. Olyan, mint a durva."
Segíccség! A latin szavak igazán szép pályát futottak be az eu-i nyelvekben, de köztük is az egyik legszebbet a "curva". Mivel velük már nem közölheted, fordulj az olaszokhoz, akiknek sejtelmük sincs, hogy ez a köznyelvi szavuk valójában a magyar KÚR-ból származik.
Kedves Mociga, ne haragudj a gorombaságért, valójában tudtam, hogy nem ezt gondolod (ezért is tartózkodtam megkérdezni, milyen a Petrovics Sándor meg a Glatter Miklós tetszési indexe nálad:-)) Én Budenzet sem rekeszteném ki a panteonból, ugyanazért, amiért Kertész Imrét sem. Alap, hogy mindenki lehessen az, aminek vallja magát, de nem csak egyes kijelentések számítanak. Lássuk be, nem mindig könnyű magyarnak lenni, és még csak Ady formátuma sem kell ahhoz, hogy néha elátkozd az édes drága nemzetedet, de ez még nem elég ahhoz, hogy kiiratkozhass belőle, sőt, néhány jeremiáda lehet akár a magyarságteljesítmény kötelező gyakorlata is.
Ezt most telibe találtad! nem akartam belemenni, mert te is mai alakokat használtál, de a "kör" igazából mai szótő (leíró ny-i értelemben), elvonással jött létre, de a mai nyelvérzék már ezt tekinti szótőnek - teljes joggal, mivel úgy is viselkedik (tudod, ha úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa... )
Az ÓMS-ban a "köt" ige még "ket", valszeg az általad hozott esetben az eredeti szótő a "ker" volt.
Sémi nyelvekről nem nyilatkozhatom, nem beszélem, nem tanultam egyiket sem. Annyit merek erről mondani (leegyszerűsítve), hogy a magyar magánhangzó "erősebb", nem cserélgetheted tetszés szerint jelentésváltozás nélkül. Ha maradunk a te K*R esetednél, de gyakorlatilag bármely mássalhangzó-magánhangzó párról elmondható ugyanez, végig lehet zongorázni (KAR, KÁR, KER-, KÉR, KOR, KÓR, KÖR... TAR..., SÁR...), arra az eredményre fogsz jutni, hogy némely esetben egy szóbokorba vonhatók, de ez csekély számú kivétel lesz a túlnyomó többség mellett, amikor semmilyen kapcsolat nincs, vagyis a magyar szótőnek a magánhangzó szerves, elhagyhatatlan része, nem cserélgetheted szabadon. Magyarán nincs K*R gyökünk, hanem KER (KAR stb.) szótövünk.
H mar ennyit irsz, lassan megtanulhatnal magyarul. Mondjuk nekem tok mindegy, csak eleg szorakosztato, hogy itt nyelveszkedsz, azt meg magyarul se tudsz rendesen.
Nem kell ahhoz érteni egy szakterülethez, hogy az ember nagy biztonsággal butaságnak lássa a butaságot. Elég az érvelés módjára figyelni, és lehetetlen tévedni. Már úgy értem, hellyel-közzel racionális embereknek.
Az hogy mi jár a fejében, és mi motigálja (akarom mondani motiválja) az egy jó kérdés. A múltkor voltam egy olyan topikban, ahol totál szétejtik az érdemi párbeszédeket ilyen egysoros no infó kontextus követő, de a látógatónak követhetetlen bevakkantásokkal. :-(((
A nomen est omen hatás különben egyre jobban begyün...(!!!!) ;-)
Eddig még nem derült ki, hogy honnan tudná mi az ami 'butaság', és mi az ami nem. Időnként felbukkannak ilyen alakok. Bizonyára szépen csiszolgatott 'véleményei' vannak.
Az ok itt van köröttünk, de mi csak a szavakat halljuk, amit a nagy tört tény tenyészet torztüköképéből fejtegetünk vissza. *PIE *FU alapokon, s az (s)írásokból.
Ugyan hagy már blabládat! Sima kis provokátorka vagy, aki a témához konkrétan semmit sem szólt. (persze így nem érhet "baleset"...) Ugyanis akkor derülne ki, hogy mennyire vagy ostoba, beképzelt senki.
Nem rejtettem véka alá, hogy azért látogatom ezt a topicot, mert strategic research site-nak tartom. Az emberi butaság változatos megnyilvánulási formáival lehet itt találkozni, mégpedig lépten-nyomon. Sok kivételes ember jött itt össze, sok kivételesen buta ember. Természetesen kíváncsi lennék kórtörténeteitekre, meg arra, ért-e benneteket fizikai vagy pszichikai trauma, adekvát volt-e a a traumatikus incidenst követő orvosi gondozás, megkaptátok-e a szokásos védőoltásokat, meddig voltatok ágyba vizelők stb. Szeretném megtalálni azt a szignifikáns path-t, amely a baromságok hirdetéséig vezet.
Trák: mér- 'large, great' [IE *mér-, Church Slavic personal name Vladi-mer, Old-HighGerman Volk-már, Hlodo-már] ------------------ A magyar mér, méret(es) szóba se jöhet... Nagyon ki-MER-eszkedne...
Szia! Mint minden szó, ez is visszavezethető egy hangra, amit valaha az ősünk leutánzott. Azért lényeges ez, mert egyben megmagyarázza a szó jelentését. Jelen esetben a tengeri hullámverés hangjáról van szó, amit ma talán egy "hh-luhh" szerű hanggal lehetne bemutatni. Ilyesmit hallhattak ki belőle régen is, és a "hull" szóval jelenítették meg. A part felé tartó víztömegnek kettős tulajdonsága van: egyrészt "hull"-am(os) a teteje, másrészt a feltornyosulás, amikor átlép egy szintet, amikor a gravitáció legyőzi az emelőerőt, a felső része alá-"hull". Tulajdonképp ez adja az említett hangot. Eredetileg nyilván mindkét fogalmat a 'hull' fejezte ki, ez lett tovább változtatva több formában. A 'hull' igét most félretéve, a szó második értelme a fontos. Több szavunk származik a hullámos vonalú mozgásra utalóan, ezek között vannak a különféle halak is, sőt maga a 'hal', mint olyan. Hogy eredetileg is a 'hull' h-ja volt e a hal szóban, azt nem lehet egyértelműen megállapítani, mert a különféle hullámos vonalú mozgásra utaló szavaink általában k-val kezdődnek. (Mindez nem mond semmit a finn, vagy egyéb változatokról, mert a magyarban a hangváltozás általában oda-vissza megvan.) fenékjáró, halványfoltú, felpillantó küllő, zöld küllő (harkályféle, hullámos vonalú a röpte) pirosszemű kele, botos kölönte, (k→g) dunai galóca (kallóca) (a gyilkos és légyölő galóca onnan veszi nevét, hogy kalló járást okoz, megtébolyít.) (k→c) compó (csampalygó-csampó-compó) (k→cs) cselle (a delfin magyar neve), fürge cselle, csüllő (sirályféle) (cs→s) süllő, sellő (a vízörvény is) (A küllő, mint a kocsikerék része, eredetileg valamilyen ide-oda járó rúd, bot lehetett, valószínűleg a kallómalomban a kalapács nyele, ami le-föl jár.)
Több halnév is hasonlóan alakult: (imbolygó) ingola, (bólogató-billegő) balin, kurta baing (balying), bálna, (törökül a hal: balik) (a bölény ugyaninnen, billegve fut: „billény”), tomolykó, vagy domolykó (támolygó) (lat: thymallus)!
Ide tartozik a járásra vonatkozó halad, gyalog és a kullog is. Az ember is "imbolyogva" megy. Valamint: KALLÓ > kallódó = ide–oda járó) KA(mpa)LLÓ > kampalyog > csampalyog > *csampalyos > csámpás KO(mpo)LÓ > KOMP (két part között ide-oda jár)
"Ez a "ku'r", ez egy ujkeletu" zsargonnyelv szava lesz a "kurva"-bol, akit, termeszetesen, "ku'r"-nak."
A 'kurva' a kúrból képzett szó. Olyan, mint a durva. Nem sima, dúrt > *dúr-ú (lehetne dúr-os is) > *dúrú-a > durva. Vagy a morzsalékos kő jelentésű murva is hasonló. Ez utóbbi képző az 'a' mutatószóból jön: mint inog > in'g-ó > inga, zúzó > zúza, stb. ------------------ A szumír KUR hasonló, de szerintem más forrású, a többi nyelvben meglévő ugyanilyen származású, hegy jelentésű H#R gyök az alapja > orom; horhos (a hegy "negatívja")
Ez a "ku'r", ez egy ujkeletu" zsargonnyelv szava lesz a "kurva"-bol, akit, termeszetesen, "ku'r"-nak.
De, ha belegondolunk, hogy a sumerek "kur munus"-a= szolga'lo'la'ny, a hegyekbol lett beszerezve es ezek a lea'nyzo'k az urasag nemi va'gyait is lettek hivatva kielegiteni, akkor egy evezredeken ativelo" jelentese lehet ennek a szo'nak.
De a KUR=hegy, sza'rmazhat a hegysegek domborulatara, GORbese'ge're utalo szo'bol is, mert ugye, nem minden hegynek van "hegye"-e.
Ha elfogadjuk, hogy az emberi beszéd első formáinak megjelenésekor, az élet veszélyekkel teli volt, mik lehettek azok a dolgok, aminek a kimondása praktikusan nagyon fontos lehetett. Nézzünk egy lehetséges listát magyar-angol, az igéket felszólító módban:
itt - here
ott - ott
fent - up
lent - down
arra - that way
erre - this way
ide - here
oda - there
gyere - come
menj - go
fuss - run
üsd - beat it
húzd - pull it
öld meg - kill it
dobd - throw it
bújj - hide
kövess - follow
edd (meg) - eat it
idd (meg) - drink it
tépd - tear it
állj - stop
figyelj - listen
add ide - give it to me/give me
tedd le - put it down
vedd fel - pick it up
Biztosvan még több is. A többi nyelvekben mennyire egyszerű ezen dolgok kifejezése?
"Nem a K*R gyökhöz adtál hozzá magánhangzót és néha mássalhangzót, hanem a KÖR szótövet láttad el képzővel vagy raggal."
Nem egészen:
kert
kerít
korong
korona
A kér, kúr stb felvetés jogos, nem tudom. Viszont visszakérdeznék. A sémi nyelvekben egy mássalhangzóklaszter/gyök csak és kizárólag szemantikailag nagyon zárt csoportot (erősen rokonítható) alkotó szavakban fordul elő?
A gyök a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentéstartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre.
Össze tudsz adni kettőt kettővel? ------------------- "...a sémi nyelvek gyöke nem lesz egyenlő a magyar szótővel..."
Tudjuk. Azzal házalsz itt, hogy az valamiféle "magasabbrendű' sajátosság, (magasröptűmélyenszántó), a magyar a nyomába nem léphet, mert az legfeljebb makoghat mellette. Ugyi... (Különben is: fütyülősbarackos-bűgatyás-turulos aljanépség az egész.) De csak "szemlélgessél"...
"E sorok írója hajdanán, még egyetemi évei alatt, a finnugor nyelvtörténeti kurzuson felvetette oktatójának a finnugor dogma számos ellentmondását és logikai képtelenségét. A válasz erre az volt, hogy ez a kritika kétségkívül logikus és megcáfolhatatlan, azonban a vizsgaanyag nem ez, hanem az, ami a jegyzetben található." Lipusz Zsolt
Az a szörnyű sejtelem fészkelte magát belém, hogy létrejöttödkor valami nagy szőrös állat ólálkodhatott a környéken. Dehát a világ végtelenül gondoskodó, mindenféle korcsot és idiótát is táplál, akár hosszan is. Olybá tűnik, hogy a szarpacskolásban teljesedsz ki igazán.
Nem "bizonyított tény" a nyelvészeti megállapítások nagy része, ha a kifejezést a maga szigorúságában kezeljük. Hogy a nyelvek változásainak is vannak univerzális törvényei, az nem igényel nyelvészeti stúdiumot, csupán némi holisztikus látásmódot, valamit, amit az olyan véglények mint te valószínűleg értelmezhetetlennek találnak. Ha a nyelvet minden metafizikától megfosztva pusztán fizikális produktumként kezeled, akkor azért, ha netán a létrejöttében szerepet játszó értelmet transzcendálod, akkor meg azért, mert a szellem és lélek változásainak is vannak univerzális törvényei. Mert az EG-ész EGY EGYség. Nem fér hozzá KÉTség. EGYértelmű. Persze nem a te KÉTes agyi kapacitásodnak.
A sumer nem nagyon ősi nyelv. Persze. Nagymamám 102 éves. Nem nagyon öreg, hiszen a mamutfenyő meg 4000.
A proto finnugort ki vette magnóra te észlény? Mégis vidáman konstruálják a sohaselátott hallott szavakat.
Egyébként megintcsak nem nyelvészeti stúdium és nem könyvhegyek dolga annak belátása, hogy a beszéd praktikus okokból jött létre. Ha így van, akkor az igen kemény és veszélyes viszonyoknak megfelelően hatékonynak és EGYértelműnek keltt lennie. Ergo gyorsan kimondhatónak, ergo rövidnek. NA, NE, JAJJ, VÁRJ, FUSS, MÉG, FEL, LE, OTT, ÜSD, ÖLD.
Az hogy a nyelvtörténetben vannak példák tendenciózus és rendszeres rövidülésre nem mond ellent az eredeti állításomnak, miszerint a legősibb szavak rövidek.
Szóval Kedves Jakobi én meg itten csak örlődöm ........
(Azért a FU egyirányúsággal nálad is van ám valami beütés!! ;-))
Ad 1
Nem lehet a magyar nyelvhez töténelmi alapon közelíteni, mert veszélyes...
Ad 2
A magyar nyelvhez csak önnön belsejéből magja magyából kellene.
Ad 3
Tanítani kéne kifele és ellátni a kutatókat anyaggal. Nem törődve azzal, hogy ők abból milyen következtetéseket vonnak le. Mert következtetések azok lesznek az biztos. Sokszor az az érzésem, hogy ez a nyelv annyira idegen mindeegyiktől, hogy borzasztó!!
Ez csak kellő ellenreakció az utódok miatt. Tényleg nem ez a szándékom. Hunsdorfer is magyar volt, Budenz nem, de megszakértette a nyugati minta alapján itt a magyar nyelvet (mi mást is tehetett volna??). Tudós emberek voltak ők, nem kevesbek s többek (a finnugor kapcsolat is létezik és fennáll és ezt nagyon jól tudom). A politika kihasználta őket ennyi. Amit a maiak (jajj én nem eztet akarom ám!:-(() tesznek tragédia, s ebben egyetértünk. Én meg itt ácsingózok, hogy a valamelyik beszédhang terítékre kerüljön....
A székelyek eredetének ősi bizonyítékai. Dr. Detre Csaba
"A hun-magyar nyelvi anyagból feltáruló világnak már első rátekintésre is olyan szembeötlő és messzire vezető tanulságai vannak, mint pl. a "sumér őshaza" jelentésre utalóak: . Mezopotámia: Isurrukh . mezopotámiai: isurrukhi . dédapa, ősapa: ise . állam: urrukh . Nyugati Birodalom: Nisurrukh . Római birodalom: Rimurrukh Arról nem is beszélve, hogy a szójegyzékből minden nyelvészeti hókuszpókusz nélkül szembetűnik az 1000 évvel az eddig ismert nyelvemlékeink előtti magyar nyelv a maga teljes díszében!
Mindeközben pedig a Magyar Akadémia úgy hallgat, mintha némelyek a saját halálos ítéletüket kellene hogy megírják, ha erről véleményt formálnának - ami valószínűleg szakmai értelemben közel jár a valósághoz... "
A Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszéke "New trends in Uralistics: typology, syntax, sociolinguistics" elnevezéssel 2009. szeptember 3. és 5. között nemzetközi konferenciát rendez. Kétféle absztraktot várunk: elõadás-kivonatot (20 perc elõadás és 10 perc vita), valamint poszter-absztraktot. Elektronikus úton Word ÉS pdf formátumban kérjük a következõ címre: szevers@nytud.hu (a tárgyhoz kérjük beírni: Conference). Az absztraktokon ne szerepeljen a szerzõ neve, azaz a név, az e-mail cím és munkahely megnevezése külön dokumentumban szerepeljen.
Nem szégyelled magad? Te is beállsz hunsdorferezni? Ezt nem vártam tőled (tőled nem). Olvasd el annak az embernek az életrajzát, aki úgy a tudományos munkásságával, mint a szabadságharcban vállalt szerepével ezerszer többet tett választott hazájáért, mint a "szájmagyarok", akiknek semmi érdemük azon túl, amiért a kisujjukat sem kellett mozdítani: hogy magyarnak születtek (és még ez is olyasmi, amit jobb nem piszkálni, mert igen gyakran derülne ki, hogy hiba van a kréta körül).
Neked legyen mondva, olvtárs, de ez mint érvelés némileg karcsúnak tűnik. Ha valóban aktuálpolitikai jelszavakkal és friss, meg még frissebb trágyadombokkal kívánsz leküzdeni egy tudományos iskolát, akkor nagyon hosszú távra kell tervezned.
Nem gondolhatod komolyan, hogy ha elég sokat mondogatjátok FU = gyurcsányizmus, akkor előbb-utóbb megdől az ellen. Mégis, mi az a gyurcsányizmus, csak nem valamiféle tanítás, amelynek követői irányt vettek az összehasonlító nyelvészet felé? Ha efemer politikusokat akarsz felstilizálni, hogy aztán eposzi méretű küzdelembe bocsátkozz velük, akkor a nyelvészet neked csak kispálya, másik homokozóban van a helyed.
Persze csak jártatom itt a szám, igazából gőzöm sincs, mit akarsz mondani? Hogy politikai színtéren kell megvívni a harcot? De milyen harcot, könyörgök? És ki ellen? Te tényleg pályát tévesztettél, pártot kéne gründolnod, s ha bejutsz a parlamentbe, hozhatsz te is nyelvtörvényt, mint a Slota, csak te nem a palóc nyelvjárást tiltod majd be, hanem a Fu rokonságot.
Ne hagyd magad megtéveszteni a szláv írásmódtól, annak a sok mássalhangzónak a fele hangtanilag nem igazi mássalhangzó, de mit is beszélek, hiszen ezt magad is tudod.
Ebben viszont tévedsz: "A szavak egy szemantikai bokrot alkotnak és úgy hoztam őket létre, hogy a K.R gyökhöz hozzáadtam magánhangzót és néha mássalhangzót is. Ahogy az arab."
Nem a K*R gyökhöz adtál hozzá magánhangzót és néha mássalhangzót, hanem a KÖR szótövet láttad el képzővel vagy raggal. Ez nagyon nem ugyanaz. (És lécci ne gyere azzal, hogy akkor mi van a KER-rel meg a KOR-ral, mert ezekről én előbb bizonyítom be egyenként, hogyan mennek végül is vissza ugyanarra az alapszóra, mint ahogy te bizonyíthatnád azt, hogy a K*R gyök "KÁR", "KÉR", "KÚR" stb. illetve a "KER" és a "KOR" számos más jelentésű alakja milyen alapon reked kívül a saját rendszereden.)
Nem tudok erre mit lépni. A szógyök/szótő akadémikus vitának itten már komoly múltja van, Retlax előszeretettel operál az angol root-tal, ami valóban lehet szótő és szógyök is, ám ettől a sémi nyelvek gyöke nem lesz egyenlő a magyar szótővel. Te most vagy félreértettél, vagy félreértettél. Tertium non datur:-))
Jajj Evilke én nem akarlak bántani, a de a világnak nincs már rátok várva annyi ideje, hogy furmányosan takargassátok ezt a hangkódot. Nektek nem kell lemondani elveitekről csak szolgáltatni az adatokat és semmit sem mi kintről jön kritizálni!!! Ki kell nyitni rá az ajtókat, ablakokat. Megjegyezném, hogy a finnugorokat, a sumereket a törököket és mindenkiket el kell kergetni tőle, mert az csak megzavarja a gondolkodást. Leszögezném, Mindenki egy családból való. Séth a legkissebb fiú, aki sok-sok s mára már rengeteg felekirályságot szezett (Jó kis vicc az új magyaros bibelliámból)
"bizazagubalaĝdikargirzana [BIRD] (3x: ED IIIa, Old Babylonian) wr. bi-za-za-gu3-balaĝ-di-kar-gir5-za-namušen; bi2-za-za-gu3-balaĝ-di-kar-gir5-za-namušen; bi2-za-za-gu3-balaĝ-ĝa2-kar-gir5-za-namušen "a bird" Akk. kur tibni"
Nem kell tulozni a szavak km. hosszusagarol, mert ez meg 10 cm. sincs. :-)
Viszont, az osszetevo"k, amelyeknek kulon jeleik vannak, magukban is ertelmes szavak.
Es, lathatoan rovidek, mert regebben talaltak fel o"ket.
Szoval, nyugodjunk bele, hogy a beszed egyszeru hangokkal, egy-ket hanggal kezdodott, ami kesobb bo"vult, mert harom hangbol allo szavakkal nem lehetett az egyre bovulo fogalmakat kifejezni.
Kezd az a szörnyű gyanúm támadni, hogy egy kettévágott giliszta seggfelének kognitív istápolása reményteljesebb feladat, mint a tiéd.
"Ha a nyelvekenek vannak univerzális törvényei (valószinűleg? olyan bizonytalan vagy ma, vagy nem?), akkor a változásuknak is van."
Bármennyire is csodálkozol, nem bizonyított tény, hogy a nyelveknek univerzális törvényei vannak. Nem biztos, hogy van egy minden emberrel veleszületett univerzális nyelvtan, amelynek az individuális nyelvek konkrét nyelvtanai csak manifesztációi. A legbefolyásosabb elméleti nyelvészeti iskola ezt sugallja, de vannak rivális elképzelések és a hipotézis nincs bizonyítva.
De ha be lenne bizonyítva, az univerzális nyelvtan létéből akkor sem következne, hogy a nyelvek változásának szabályai is univerzálisak. Vagy hogy egyáltalán vannak ilyen szabályok.
"Nem azt állítom, hogy a nyelvfejlődés kronológiája mentén egyre hosszabb szavakat találunk mindig mindenhol. Azt viszont igen, hogy a nagyon ősi jelentéshordozók rövidebbek voltak, mint mai társaik. Sumer szótárt lapozgattál már?"
A sumér nem nagyon ősi nyelv, hanem egyike azoknak a nyelveknek, amelyekről legkorábbról vannak terjedelmes nyelvemlékek. A legkonzervatívabb becslés szerint is legalább hatszor-nyolcszor olyan hosszú ideig beszélt az emberiség azelőtt, hogy sumért vagy az óegyiptomit lejegyezni kezdték, mint ami azóta eltelt. A sumér szótövek rövidségéből -- amelyekből egyébként kilométeres szavakat konstruáltak -- az "első megszólalás" alkalmával használt "jelentéshordozók" hosszára következtetni egyszerűen ostobaság. Szóval a sumérokat ebben az összefüggésben is el lehet felejteni.
Ami önmagában azt a hipotézist illeti, hogy az első emberi nyelv(ek) rövid szavakkal élt(ek). Lehet, még hihetően is hangzik. De a tanulatlan debilitás biztos jele, amikor valaki ezt magabiztosan kijelenti, tényként kezeli és kiindulópontként használja. Ez(eke)t a nyelve(ke)t senki nem hallotta beszélni, senki nem vette fel magnóra, senki nem jegyezte le IPA-jelekkel.
"Egyébként nem hoztál példát proto szó alakokra a mindenféle nyelvcsaládokból melyek tendenciózusan hosszabbak mint a belőlük később fejlődött alakok."
Álljon meg a lakodalmas menet, semmi olyat nem állítottam, hogy a szavak a nyelvfejlődés során szükségszerűen rövidülnek. Azt az információt közöltem veled -- úgy látszik, hiába --, hogy erre nincs szabál. Egyébként meg természetesen vannak példák a tendenciaszerű rövidülésre. Az angol nyelv angolszász eredetű szókincsének gyakorlatilag minden darabja rövidebb, mint a korreszpendáló protogermán alak. Erősen gyanítom, hogy ez a helyzet francia-latin relációban is.
Vagyis csináltál egy "univerzális törvényt", amiről egy nyelvészetileg csak kicsit kulturált ember is rögtön tudja, hogy baromság, és baromságodat bunkóként forgatva kijelentetted, hogy a finnugrisztika a te fosagyadból kikászólódott univerzális törvénynek nem tesz eleget.
Nem a másik agyi kapacitásáról van itt már régen nagyba szó, hanem a maghar nyelvről. Hess, huss kuss innen Neked, persze nem, ha hozol valami infót. Érted-e? Mi a fszt keresel itt ezekkel a baszólásokkal!? Te tudod.....(??) Különben nem is zavarsz. Jobban zajlikazélet. ;-)
Én semmit sem akarok mondani rólad sem dicsérve, sem feddőn. És tudod miért!? Mert rólad is csak jót akarok. Ezért aztán rólad inkább hallgatok. :-((((
Ui:
Rettenet amit itt csinálsz, s jó lenne megtudnom, hogy miért!? Miamiaúúúbúúmotiváció!? ;-)
Mert még ha igaz is, azzal mi a faszra jutunk, csak szétszidjuk szítjuk itt a dolgokat. Nekem különben ezzel a hozzáállással a hócipőm is televean. Meg azzal, hogy JA nem lett öngyilkos és valami titkosszolgálat. Meg Máté Páter s pláne Latinovics aki a legjobb és legmegértőbb közvetítője (műűű vééééész) volt neki. Talán pont mert ettől lett leljki beteg. (A lényeg az, hogy vigasztalódjunk ezzel)
Nem azért mondom de itt ebben a versben sok minden benne van, mi más nyelvre átültetethetlen...... de ezt hagyjuk, mert fura urak meg vannak győződve aról, hogy minden nyelv egyforma. (ebben különben igazuk van a mi és milyen és mire való kédés tekintetében, de jajj a miért és pláne a hogyan kérdésbe már inkább bele se kezdjenek, mert az nekik magas.... :-(((()
Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse:
ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.
Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám!
Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.
De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont
szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét:
„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” - gagyog s ragyog.
Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj -
Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!
Mellesleg jegyezném meg, hogy itteni finnugristák kissé magukra is ismerhetnének. (:-(((((( Adnak, adtak ők info és együtttovábbgondólálkodás helyett apait anyait...))
Na jó ez volt a kiváltó, mert ez se semmi ám!!
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen.
1925. márc.
Hű nagyon üt aki nem érti azért, aki meg úgy igazán annak is azért.
23 éves koromig nem ettem egy gramm halat sem , ezért úgy gondolom a magyaroknak annyi közük van a finnbaszomkákhoz mint a szociknak a Gyurcsány Fecóhoz.:-)
1. Ha a nyelvekenek vannak univerzális törvényei (valószinűleg? olyan bizonytalan vagy ma, vagy nem?), akkor a változásuknak is van. Esetleg: A gázokra vonatkoznak univerzális törvények. A gázok változásaira viszont nem. A gázok változásának csak története van.
Mennyi mindent csinálhattál volna a rengeteg könyv elolvasása helyett, aminek értelme is van. Bélmosás, plüssturul harapdálás stb.
2. A fikagyurogatás és szétpöckölés persze szórakoztató is tud lenni. De:
Nem azt állítom, hogy a nyelvfejlődés kronológiája mentén egyre hosszabb szavakat találunk mindig mindenhol. Azt viszont igen, hogy a nagyon ősi jelentéshordozók rövidebbek voltak, mint mai társaik. Sumer szótárt lapozgattál már? Feltettem ide korábban a penszilvániai egyetem kiváló sumer szótárát. kattanj rá. Egyébként nem hoztál példát proto szó alakokra a mindenféle nyelvcsaládokból melyek tendenciózusan hosszabbak mint a belőlük később fejlődött alakok.
3. A mondat valóban tök egyértelmű, csak te túl tudatlan vagy a megértéséhez.
4. Ha összeakadtak a lábaid tánc közben akkor lazíts inkább, ne hadonász.
Rengeted rövid szó van, különösen az alapszavak között. Ez persze biztos azt jelenti, hogy a proto uráli 16 szótagú ősi gyökök szabályosan kaotikus törvénytelenségek folytán lekoptak.
Előbb azonban rövid zárójeles, bizonyíték nélküli utalás: néhány éve olvasom egy melegoldalon (forrás nincs), kibontva, tételesen bizonyítva, hogy dr. prof. Horger a fiúkat szerette, azért nősül csak ötven környékén. És hogy a József Attilával való összetűzése nem a Nincsen apám megjelentére datálható, hanem a sokadik alkalomra, amikor a kellemes küllemű JA szívtelenül elugrott a rágerjedő professzor elől. ----------- a Pesti Napló 1924. január 29-én megjelent cikkéből. „A bíróság [...] ott kezdte meg a méltóságos asszony ügyének tárgyalását, az asszonyét, aki másfél esztendeje fegyvert fogott férjeurára, az egyetemi professzorra, a Browning egyik golyója a kályhába szaladt, a másik karján találta a tanárt…Az ötvenesztendős, hidegarcú Horger Antal férfiúi lelke legaljáról dübörögtek elő a szavak, amikor így beszélt: tudtam, hogy nem, egyáltalán nem szeret, szeretetlen volt mindig hozzám..... ---------------------------------- http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2367
Eljön ennek is az ideje, csak győzzük kivárni Kedves Abani. Nyelvtudományi intézet alapszabálymódosítására is szükség lenne. Ott fehéren-feketén le van ám írva, hogy FUralisztika, azaz eddig és ne tovább!! ;-)
" a hazai nyelv művelésére fölállítandó" új tanszéket !!! ---------------------------------- Ezért valóban érdemes lenne összefogni és elgondolkozni a népszavazás mint lehetőség igénybevételéhez. Szerintem nagyon sokan lennénk, csak valakinek el kellene kezdeni. Rá kell kényszeríteni a kormányt a délibábos elméletek átgondolására és dotálni az új irányú kutatásokat.
József Attila sem igen tudta elvégezni a Holger tanáruras tematikát. Különben Holger neve elég sok szócikknél szerepel a mára már jó lenne, ha beismernék végre, hogy eléggé tesze-tosza TESZ-ben. ;-)
" a hazai nyelv művelésére fölállítandó" új tanszéket !!! ------------- (Magyar Tudós Társaság 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták(1825-27-iki XI. t.-c.). Az országgyűlés ebben a törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.)
Egy cikkből: "Egyetemi tanulmányaim arról győztek meg, hogy az universitas vastag falai mögött a kommunista időszak szürke árnyai is menedéket kaptak. Az MTA-ból és intézeteiből ritkán hangzik kiáltás, amely arra figyelmeztet, hogy az évtizedeken át politikai befolyásra akadémikussá vagy MTA doktorrá emelt káderek ma is kapják a havi félmilliós akadémiai apanázst alanyi jogon, mi több döntenek a 21. századi magyar tudósnemzedék jövőjéről."
Egy hozzászólás: A fiatalabbak viszont váltottak: most menedzsmentet, európai ismereteket, meg hasonlókat tanítanak (a régi reflexekkel és színvonalon) és közben nyíltan és következmények nélkül politizálnak az óráikon: magyarázzák, hogy miért is az a lehetséges világok legtökéletesebbje, amiben a KISZ-vezetőképzőkön szerzett ismerőseik vannak a döntéshozói pozíciókban.
Egy másik: A kommunizmusból ittragadt, az akadémiai székből kirobbanthatatlan "tudósok" gyülevészhada ma komoly gátja az innovációnak.
"1) Igen, a nyelveknek valószínűleg vannak univerzális törvényei. Hogy ez mit jelent, arról Chomskyt érdemes olvasni és követőit, de a kognitív nyelvészeket is. Tőlük lehet megtudni, hogy milyen természetűek lehetnek ezek az általános törvények. Elárulom neked, hogy a szabályos hangmegfelelésekről ebben az egyébként igen izgalmas irodalomban egy vak hang sincs."
Azét nincs, mert mi a fenékről is beszélnek!?
A hangmegfelelések is ilyenek a gyermek beszédhangjainak kialakulásában (hangfejlődés) Először Bhh (bialbiális) s abból lesz a V (egy kis dentál hatás és könnyebb a V).
Az nem Chomsky hibája, hogy generatív nyelvtankodik, meg biolingvisztikál, ami logikus is, hisz a világ is generatívan és kognikusan törvények mentén működik, és minden benne mindennek beszél és információt, avagy csak ham-hamot cserél. ;-)
"...nekem ez Badinyi Jós angol változata..." ------------------- "Chicago Journals
Founded in 1891, the University of Chicago Press was conceived by President William Rainey Harper as an "organic part" of the University, extending the influence of Chicago scholars around the world. "
http://www.journals.uchicago.edu/page/what.html ------------------------------ Ők ajánlják:
John Alan Halloran, <italic>Sumerian Lexicon: A Dictionary Guide ... Sumerian Lexicon: A Dictionary Guide to the. Ancient Sumerian Language. By John Alan. Halloran. Los Angeles: Logogram Pub- lishing, 2006. Pp. xiv + 318. ... www.journals.uchicago.edu/doi/abs/10.1086/604677 - Hasonló ------------------------------- Ezek szerint Badinyi Jós az itthoni Halloran...
És mi lenne a végcél? Hogy ne a tudósok válasszák meg az akadémia elnökét, hanem mondjuk jöjjön egy Gyurcsány, és nevezze ki az? Szerintem ez jól van így, ahogy van: a politika ne folyjék bele a tudományba.
Köszi, ezt gondoltam. De addig míg nem változik a nézőpont, mindig azok fogják eldönteni, hogy mi tudományos és mi nem, akik politikai érdekből hatalmon vannak. Szerintem ez a téma megérne egy népszavazást.
Talán azért, mert a politikának, és a tudománynak el kell választódnia, így nem a kormány, és a végrehajtó hatalom nevezi ki a tudomány egyik képviselőjét, hanem azok művelői választják meg saját soraik közül.
Nekem is hasonlóképpen jött le. 1 szó mint 100 mára már nincs akkora játszóterük mint annak "idején":)) Jönnek a lázadók!!! Lehet, hogy a genetika mára érte el a 7. magyar génkitörést,:))
Ismerem... Azt kéri számon Marcantonion, ami az ő cikkéből is hiányzik... A tárgyilagos szisztematikus megalapozott bírálatot. Csakhogy, míg az előbbi tényeket állapít meg, ő nem mond különösebben semmit. Tárgyilagosnak álcázott indulatvezérelt kritika. (Ilyesmire emlékszek belőle.)
Még egy érdekesség: Hivatalosan elfogadott nyelvészeknek azokat nevezik akik publikálhatnak szak lapokban. Akik nem a Furisztika oldalán állnak azok a tudósok nem tudósok és nem publikálhatnak szak lapokban. Tehát 22 -es csapdája. Vicces:))
"Maradjunk csak a nyelvtudománynál, közelebbről: a magyar nyelv eredetével kapcsolatos hiedelmeknél. ........... Ezen elképzelések propagálói rendszerint az iskolázottabb emberek közül kerülnek ki, de a társadalom minden rétegében vannak olyanok, akiknek fantáziáját megmozgatják a hangzatos elképzelések. Úgy látom, a nyelvtudományi módszerekre fittyet hányó kutatgatók három csoportba sorolhatók: 1. abszolút dilettáns nyelvészkedők; 2. tudományos (főleg régészeti és történeti) képzésben részesült személyek, akiknek kellő történeti-összehasonlító nyelvészeti ismereteik nincsenek, s ebben a diszciplínában hályogkovácsként tevékenykednek; 3. nyelvészetet tanult, de a fantazmagóriák világába tévedt kutatók.
Az első csoportban főleg olyanok vannak, akik egyetemi diplomával rendelkeznek, pl. papok, orvosok, mérnökök, jogászok, tanárok(!), akadnak azonban a felsőfokú oktatásnak közelébe sem került megszállottak is; a második csoportban tudományos kutatókat és oktatókat találunk, akik saját szakterületükön esetleg eredményesen tevékenykednek (s a saját szakmájukba orrukat beleütni kívánó dilettánsok téveszméit remélhetőleg semmibe veszik vagy olykor józanul elutasítják); a harmadikban legtöbbnyire nyelvészeti kutatással foglalkozók vannak, akik vagy nem ismerik a történeti és összehasonlító nyelvészetet, vagy feltűnési viszketegségből mondanak „nagyot”. --------------------------- Az jön le ebből, hogy azért van mindez, mert másoknak nincs eszük...
"...a nyelveknek valószínűleg vannak univerzális törvényei."
1. ne legyen kivágva. 2. legyék tüdő is. 3. némely hanghoz kell fog. 4. az ajkak is legyenek meg. 5. satöbbi.... ------------------------- Amúgy a beszélt nyelveknek nem "törvényei" vannak, hanem fölfedezhetőek bennük rendszerek, rendszerességek, nameg rendszertelenségek is. A finnugrizmus diszkrét bája, hogy törvényerőre emelt egy hétköznapi dolgot. (Valamit csak tudnak EZEK!)
Még azért annyit hozzátennék, hogy ameddig nem történik változás a "Magyar alkotmánnyal" (Magyar?) kapcsolatban addig ne is reménykedjünk abban, hogy bármiféle elfogadható változás történne a Fura elmélettel kapcsolatban.
Hogy a Finnugorászat mennyere politikai kérdés, az kiderül a Magyar Alkotmány idevaló cikkelyéből.
„A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A köztársasági elnök 30/A. i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”
"megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét," Itt érdekes módon szó sem esik felmentésről, vagy felmenthetőségről. Miért nem?
Itt továbbá felmerül az a kérdés is, hogy kik azok akik irányítják a háttérből ezt az országot. Miféle társadalomban élünk, ha az MTA elnökét csak megerősíteni lehet és nem leváltani? Véleményem szerint nagyon ráférne a Magyar népre, hogy végre változtasson az 1947 -es szovjet hatalom által ráerőltetett alkotmányon a jövő vezetői és nem külföldi érdekeket helyeznének az előtérbe.
Ideje lenne a Magyar nyelvészeknek, végre a nyelvünk szerkezetével és szavaival is foglalkozni és a furingiszta szemetet és hazugságokat oda dobni ahová való, a szemétbe.
"Gosztony 1050 sumér szó összehasonlítását végezte el, melynek végén a következő eredményt kapta: 23 egyezés van a latinban; körülbelül 40 az etruszkban(?); 20 az akkádban; 20 (a bizonytalanok nélkül) az örményben; kb. 50 a török nyelvekben (a kiegészítésekkel együtt kb. 75); 96 az északi finnugorban (kiegészítésekkel kb. 110); 923 a magyarban (ennek 8%-a csak valószínű). Ezenkívül 10 van a kaukázusiakban, 3-4 a baszkban, 3 a bretonban, 2-3 az arabban. (64. oldal) A vizsgált 53 sumér nyelvtani jellegzetesség eredménye véleménye szerint a következő: 21 párhuzamos a finnugorral, 24 a kaukázusival és 51 a magyarral"
Kezdel nagyon elkanászodni. És természetesen egyre hátborzongatóbb ostobaságokat beszélsz, ahogy teljesen indokolatlanul nő az önbizalmad.
1) Igen, a nyelveknek valószínűleg vannak univerzális törvényei. Hogy ez mit jelent, arról Chomskyt érdemes olvasni és követőit, de a kognitív nyelvészeket is. Tőlük lehet megtudni, hogy milyen természetűek lehetnek ezek az általános törvények. Elárulom neked, hogy a szabályos hangmegfelelésekről ebben az egyébként igen izgalmas irodalomban egy vak hang sincs.
1a) De ez nem azt jelenti, hogy a szabályos hangmegfelelések keresése mint metódus megalapozatlan. A szabályos hangmegfelelés raison d'etre-je végsősoron -- hadd legyek már én is egy kicsit könnyelmű -- a thermodinamika második tételének legáltalánosabb megfogalmazásából következik: információt nem lehet tökéletesen másolni. Ennélfogva beszédközösségek elvileg képtelenek nyelvüket a következő generációnak hibátlanul, azaz változatlanul átadni. Mivel a másolási hibák véletlenszerűek, ha egy beszédközösség kettéválik, divergálni is fog.
1b) A másolási hibáknak meg két fajta sorsuk lehet: kiröhögik őket vagy elterjednek, Ha elterjednek, a kurrens nyelvállapot messzebbre kerül az eredeti nyelvállapottól, és ha két vagy több kurrens nyelvállapot van, akkor azok egymástól is messzebbre kerülnek.
2) Töprengeni csak azon lehet, amiről az embernek információi vannak. Neked információid a nyelvtudomány egyetlen ágáról sincsenek, te nem töprengsz, csak nem érted azt, amit egyébként meg lehetne tanulni. Pistike sem töpreng a szorzótáblán, csak nem tudja, mennyi hétszer nyolc..
3) A bekezdés valóban tök egyértelmű, csak te túl tudatlan vagy a megértéséhez.
4) Hetek óta rúgózol itt a Swadesh-listákon, melyeknek alapvető feltételezése, hogy a nyelvek azonos ütemben változnak, vagyis veszítenek el szavakat, és pótolják őket más szavakkal. Te tényleg ennyire imbecilis vagy???
Egyébként gyermekeknél is megfigyelhető, ez az egyszótagos jelenség. Első szótag csak. Amikor ilyen CVCV mennyenek már ki a WC-re komolyan, dolgokról van szó majd össze hugyozom magam a kis törttényes nyelvi matematikájukon. Bocs a nyelv (s pláne a magyar ilyen) nem matek, mert az az hanganalógiák szóözöne. A FUralizmus meg az erre adott válaszaik önkényes közönye. Szerintem kurvára be kéne fejezni ezt és végre rendesen megismerni és ismertetni a magyar nyelvet!!! (Őlég!!)
1. A világegyetem egységes egész. Ahogy a fizikai változásoknak és a kognitív folyamatoknak is vannak univerzális törvényei úgy a garvitáló hús és az értelem összjátékaként kialakult és változó nyelveknek is vannak univerzális törvényei. Feltéve persze, hogy az emberi hangképző szervek és az agy bőrszíntől függetlenül működik. A "szabályos hangmegfelelés" amit a komparatív nyelvészet a bármilyen nyelvek rokonításánál univerzális törvényként tételez és vizsgál, az mi?
2. Már megint a lázálmaid. Az ember mindig projektálja a félelmeit. Félsz egy nagy összeesküvéstől? Félsz a lebukástól? Analizáltasd. Bár a te szemantikai kikertedben ez anál-izálás.
Tehát nem akarok lebuktatni. Hangosan töprengek. Az meg, hogy az emberi beszéd csírái rövid szavak voltak az egy empirikus, heurisztikus evidencia. Nem azt állítom, hogy a nyelvfejlődés kronológiája mentén egyre hosszabb szavakat találunk mindig mindenhol. Azt viszont igen, hogy a nagyon ősi jelentéshordozók rövidebbek voltak, mint mai társaik. Sumer szótárt lapozgattál már? Feltettem ide korábban a penszilvániai egyetem kiváló sumer szótárát. kattanj rá. Egyébként nem hoztál példát proto szó alakokra a mindenféle nyelvcsaládokból melyek tendenciózusan hosszabbak mint a belőlük később fejlődött alakok.
3. A mondat egyértelmű hiába csűröd csavarod.
4.
"A nyelvek változásának nincsenek univerzális törvényei."
.
.
.
"a default feltételezés az, hogy a nyelvek, ha valami nem kavar be, egyforma ütemben változnak."
Kunyhó: Angol: cot Francia: cottage Holland: hut Dán: hytte Észt: hut Finn: kota Lett: būda Német: Hütte Norvég: hytte Ukrán: xатина ---------------------------------- Orosz: хата (parasztház) Török: oda (szoba); otak (sátor) (A többi türkben is hasonló.) Tunguz-mandzsu, evenki – uten (A többi is hasonló) Ó-japán: utena (magas épület) Dél-dravida: tamil - kattil; nilgiri kota (nyelv) – katl; gondvan konda (nyelv) – katel (mind kunyhó) (továbbá: a telugu, a pengo, a manda, a khuttia kui, a kuwi nyelvekben is hasonló) Preklasszikus ó-kínai: khʷat (figyelőtorony)
Akkor nem. És nem is akarok, mert én hallolódom itt éppen és nem akarok olvasalódni...... (Egyéni szocprobléma.... a munkahelyemen is megvannak a riportokkal a gondjaim. Én csinálni szeretem s nem irka-firkálgatni, hogy bizonyítsam a buta managereknek, azt hogy elvégeztem amit kell. Ha 10 teendő van tízzel, ha ezér ezer, akkor meg ezerrel. Ne vegyenek már le rólam procedúrákkal mindig kb. 40 %-ot hogy őket biztonságba taszítsam, mi a faszt csináltok. Semmit, de túl sokat. A mellesleg az én mellékes igen csak hasznos időmből!!
Na nyugi ez amolyan kiakadás volt, hogyan viszonyulok én az írásokhoz, miközben nekem meg minden szépen írás nélkül is a nyelvekből kihallódzkodik. :-(((
Röhögni fogsz, de Debrecenben sokat nagyon sokat voltam. Na nem ám könyvtárakban, hanem ott hol élnek minden emberek közt (sport). Egyébként rengeteget fejlődött és tényleg jó kis (nagy??) város lett. A rendszarváltás idején még eléggé elborzasztó volt.....
Mi az hogy sok szó amit nem ismersz. Beregszászon a vandort vendégül látott néne azt mondta a nekünk gyorsan elkészített porból levesre (az instant víz még sajnos felfedezése vár ;-)) hogy HAMARKA (-AT) Azaz HAMARKÁT csinált nekünk. HABARTA s gyorsan KIKAVARTA.
A baj ottan van hogy itt a csuda, Ti meg ráncigáljátok ezen csodát ide-oda!!!
Felőlem ki is lehet izegni mozogni sumerriába!! Különben ezzel a nyelvvel bárhová, bárhová!!
Ahová én jártam, ott volt egy helyiség, ami valaha valódi kóter volt, akkoriban sportszer-raktár, így hívtuk továbbra is. De másra, általában tanintézményekre nem hallottam. Bizonyára vénebb vagyok, mint kéne...
A hétvégén a gazdasszony Almádiban egy fejfölé elhelyezett elvágólagos kézmozdulattal, s rengeteget kifejező gesztikulációval aztat mondta, hogy tele van velük a ..... Azért ezt lassan és nyűg bár és Ők is (Séth örökösei is) valahol nyögik békességben majd ők is belátják. (Übermensches ments meg pozitívista felfogás ez, de sajnos nincs más kiút!!)
Mikor beszélhetünk végre a magjár megjár magyar nyelvről!? És nem a történytenyésztettelemekről!?! Hékások....
Tudod kiba@ottul tele van a far.am az MTA magatehetetlen Furongászaival és magával az egész intézménnyel. Az lesz a vége, hogy betelik a pohár és aztán szaladhatnak hazáig. Már nagyon sokan gondolkodnak így. És csak egyre többen leszünk.
Ezért kell arra bíztatni őket, hogy ki beszéli tökéletesen a magyart az rögtön ide jöhet, gyühet, gyűlhet, de már más népet sosem gyűlölhet. Ennyi. És minden rendben és béke lesz. Jajj mennyi sok-sok jó ember kishelyen is elfér. ;-))
Ez itt az éden, de még sok tanulnivalónk van..... (:-(((((((((((((((((((()
Engedd meg, hogy megvédjem Alfonsót! Kell, mert nélküle egymásssal kezdenénk vitatkozni, mert mindannyiunknak kicsit más a véleménye. De, elég ha ő beszól valami vaskosat, máris egyetértünk és még a Stockholm-Istókhalma etimológiát is elfogadjuk!:-)
A pozsonyi csata évfordulója július 3-6-ig tartó időszak. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában). A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg, és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak".
A többit ismerjük, kaptak hideget meleget.:)) Mondjuk mi is Trianonnal, de céljuk a KM megszerzése még a mai napig tart.....
"4) A uráli szótövek fonológiai szerkezetét jobbára CVC(C)V-ként rekonstruálták. Azért így, mert így gyön ki, ez a rekonstrukció az, amely prediktív is, produktív is."
Itt látszik az a jelenség, hogy a grammatika miatt (a mondatban minden ragozott ragasztott és fonéma, hangalapon) azaz ott a ...... onnan a. Övé a.. Itt e... Ki kitől tanult nem tudom, de ki nem volt ott helyben az baromira félreérthette.
A másik meg az, hogy ilyen alapon remekül összehozható a mai (!!!!!!! - hol itt a diakrónia!?) uráli nyelvek közti kapcsolat. Az eleve elrendeltetett és eldöndött és bizonyítandó igazság nevében minden elkövethető? Mellékesen jegyezném meg, hogy a magyar nyelvvel simán megy a dolog. Ez egy ilyen nyelv. ;-)
"Már csak azért sem, mert a default feltételezés az, hogy a nyelvek, ha valami nem kavar be, egyforma ütemben változnak."
Na ez egy igen csak édekes dolog. Az összevissza kavargó kavalkád nyelvekre ez talán igaz. Ez az egyforma sebesség is érdekes egy megállapítás. Nem éppen tudomámos. Egy egyhelyben és mindig többségben lévő nyelvi közösség nyelve, max. gyarapodik, de egyáltalán nem változik maga a nyelv és annak szerkezete, alapszavai.
Így aztán a magyar kopp szótő nem lesz soha hopp. Ahol meg nincs H hang (nem is hallják) szóelőn azok meg lekopphatnak, vagy akár h-ből k-t gyártanak. A gyermekeknél is van ilyen beszédjelenség, miközben magyarul csak hallás után útjánozva tanulnak!!!!!!!!!!
1) A nyelvek változásának nincsenek univerzális törvényei. A nyelveknek történelmük van, melynek során az egyikkel ez történik, a másikkal meg az.
2) Ennélfogva se olyan szabály nincs, hogy a hosszabb az ősibb, meg olyan sem, hogy a rövidebb. Ez a kérdésfelvetés kb. annyira értelmes, mint amikor egy négy éves gyerek megkérdezi: melyik autók a jobbak, papa, a piros vagy a zöld színűek. Csak te már nem négy éves vagy, és nem ártatlanul érdeklődsz, hanem, hited szerint ravaszul, autószerelőket akarsz lebuktatni.
3) Szokásod szerint fatálisan félreértetted, amit triumfálva bemásoltál. Abban a bekezdésben arról van szó, hogy az ie. főnévi tövekben a végső magánhangzó (a, o) nyelvtani nemet jelöl, tehát a nyelvtani nemek kialakulása előtt nem volt ott. És nem arról a szerinted mélyértelmű "metafizikai" kérdésről, hogy a hosszabb a régibb, vagy a rövidebb.
4) A uráli szótövek fonológiai szerkezetét jobbára CVC(C)V-ként rekonstruálták. Azért így, mert így gyön ki, ez a rekonstrukció az, amely prediktív is, produktív is. Semmi esetre sem azért, mert gonosz bolseviko-habsburgiánus judeoplutokraták aljas módon el akarják hazudni, hogy a magyar áll legközelebb az uráli protonyelvhez. Már csak azért sem, mert a default feltételezés az, hogy a nyelvek, ha valami nem kavar be, egyforma ütemben változnak.
A francnak izgulsz be Evil-devil-debilező de billenen!?
Ez is a jelenlegi mószertan része. Lassan már X frontos forintos harcot vívnak, a .............. sok minden egozisztendenciózus valamilyükért. Én meg leszarom. Nyugi!!
;-)
Jó lenne elkezdeni megbeszélni a magyar nyelv FUrcsaságait, törtténytenyészet nélkül. Na jó egyelőre még nem lehet. Kell az a habzó habos, tajtékzó (tájról-tájra, tájfún) hóborodott háború. ;-)
"egy-két dolgot értek abból, amit ma mainstream nyelvészetnek mondanak."
Ezt írtam. Szánalmas, ahogy mindenáron kötözködni akarsz. Plüssturul harapdálás ütlegelés? Próbáld ki, segíteni fog.
Hozzál már tömegesen olyan proto nyelvi visszafejtett alakokat bármilyen nyelvcsaládokból, ahol a proto alakok tendenciózusan hosszabbak, mint az evolváltak. Valahogy intuitívan - ahogy a komparatív nyelvészek dolgoznak - érzem, hogy a rövidebb az ősibb. De te bizonyára a a "hangmegfelelés" szót mondtad ki ragyogó szemekkel elsőként.
A finnugor nyelvtörténetben a hosszabb tehát az ősibb? Ez a hivatalos álláspont?
A finnugor nyelvek ebből a szempontból miért fejlődtek másként, mint az IE?
A hal kala párosnál mi a komoly hangtörténeti indok? A többtucat/száz alapszónál ahol a magyar a rövidebb mi az ok?
David Vincent látta őket, számára a történet egy sötét estén kezdődött, amikor sehogyan sem tudott letérni a vidéki földútról, ekkor pillantotta meg a ...
"Komoly hangtörténeti indoka van annak, hogy a kota a feltételezett alapnyelvi alak, és nem a ház."
Így aztán, bejárva az Urál környékét, a tudatlan IE népek is el akarták tanulni a 'kota'-építés tudományát, de csak a 'hausz'-építés maradt nekik. (Sőt 'casa'...) ---------------------- A kota a magyar 'had'-dal vethető össze, ami eredetileg ház jelentésű. *hod > hodály (házhoz hasonló)(képző, mint kör > karaj-karéj)
Finn: itt kieső H lehet!!! asumus = lakás << ? >> asu = ruha (fedés); asunto = szoba
fed = kattaa; fedél = kate; sátor = kota; ház = koti; otthon = kotona (hogy "gyökögjünk" is...) -------------------------------------- Götz László igazsága:
"Ha azonban nem engedjük magunkat az időbeli folyamatként szemlélt "szabályos" hangeltolódások dogmájától elvakítani, úgy itt is - mint minden szócsalád esetében - azonnal felismerhetjük a hangváltozások valóságos szerepét és értelmét a nyelvekben: egy-egy ősi, gyűjtőfogalmat jelölő, még nem differenciálódott, általános jelentésű elsődleges szótőből a kezdőhangok mássalhangzóinak rokon artikulációjú variánsai segítségével szemantikailag közeli rokonságban álló, árnyalati jelentéskülönbségeket kifejező új szavak, egész szóbokrok keletkeztek. Ezzel az egykori nyelvfejlesztők egyúttal azt is elérték, hogy a jelentéstanilag összetartozó szavak fonetikailag is szoros párhuzamban maradtak, s így mintegy utaltak a közös ősi gyökből való eredetükre."
Habuda'lt vagy kapa'lodzott? ------------ le-csapkodott > csapált-kapált > csupasz-kopasz-koppasztott lesz a terület, mint a (Written Mongolian:) göbi-, gübi- sivatag...
Meaning: to beat, hit
Turkic: *gȫp- Mongolian: *göbi- Tungus-Manchu: *gupuj- --------------------------- Meaning: to chop, hit
Turkic: *čap- > Chuvash: küpke- Mongolian: *čabči- > to pound, strike > Written Mongolian: göbi-, gübi- Tungus-Manchu: *čapka Korean: *čak- --------------------------- Meaning: army, war
Kaputál. A magyarba érdekes módon kerülnek be az "idegen" szavak. Mintha nem is lennének idegenek, de ha azok is, akkor úgy, hogy illeszkednek a szógy....krendszerhezhez? Nemtom.. ;-)
"A magyar nem használ élő emberre 'ezek' gyűjtőfogalmat."
De használ. Megvetést, lenézést, despektust fejez ki vele. ------------------------- Hej!.... Hát még, ha rugdosni is lehetne! (Persze úgy, hogy nem rúgnak vissza...) Az lenne csak az igazi! Kell is néha az efféle balzsam a léleknek ugyi.... Szabadon, .... demokratán... szövetségben... Olyan toleránsan... (De mi is ismerjük a cégért.)
1993-ban, az első finnugor történészkonferencián Kyösti Julku a finnek őstörténetéről fogalmazott meg új feltételezéseket.21 Tagadta, hogy a finnek elődei az Urál vidékéről vándoroltak volna mai lakóhelyükre. Kyösti Julku később egy konferenciasorozatot is útjára indított, amelyen történészek, régészek, antropológusok és nyelvészek vitatták meg a finn és a finnugor őstörténet különböző kérdéseit. Többen pártolták azt a véleményt, hogy a finnek elődei Nyugat-Európából vándoroltak mai lakóhelyükre, és megkérdőjelezték a történeti nyelvészet alaptételét, miszerint az egy nyelvcsaládhoz tartozó nyelveknek egyetlen közös őse volt (az ún. alapnyelv). E nézetrendszer Finnországban a tudományos fórumoktól eljutott a bulvárig is. Ez érthető, hiszen a finnek eredetéről tartalmazott újszerű gondolatokat. E tudóscsoport nézeteiből fokozatosan az uráli nyelvcsalád egészére vonatkozó egységes rendszer jött létre. Az elmélet a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban nem jelent meg, talán azért, mert igen bonyolult nézetrendszerről van szó.
Hát valóban igen bonyolult nézetrendszert képvisel MTA. Lassan már maguk sem tudják, hogy a világ tudósait miképpen győzzék meg a 150 -éves dogmák elfogadásáról. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az egész eddigi munkájuk hasznavehetetlen és félrevezető ami a magyar nép besorolását illeti. Lassan elkéne gondolkozni azon, hogy az MTA -át kiküldjük Bécsbe és átkereszteljük GTA- nak (Germán tudományos akadémia).
Még egyszer kiemelném azt a tényt:" Az elmélet a magyar nyomtatott és elektronikus sajtóban nem jelent meg, talán azért, mert igen bonyolult nézetrendszerről van szó."
Hát ennyit a magyar sajtóról és a MTA ténykedéséről. Pont 1 olyan tudományos intézet utasítja el a külföldi tudósok és szaktekintélyek munkáját, melynek az lenne a feladata, hogy visszakapjuk azt a nézetet, melyet Sajnovicsék elvettek a magyar néptől áltudományos elméletekre hivatkozva. Kész röhej, hogy a XXI. sz. magyar nyelvészei még mindig hisznek a mesékben.
De jó, hogy nyelvészeti ismereteidet már adekvátnak találod. Azért hadd egészítsem ki ismereteidet két információval.
1) Ha az ie. nyelvtörténetben a rövidebb tövek az ősibbek, ebből nem következik, hogy a finnugor nyelvtorténetben is így volt.
2) Komoly hangtörténeti indoka van annak, hogy a kota a feltételezett alapnyelvi alak, és nem a ház. A magyarban csak két maganhangzó közti alapnyelvi t-ből lett z, ennélfogva kellett a szó végén magánhangzónak lenni azután is, miután már a magyar kivált az ugor nyelvek közül és önálló fejlődésnek indult
Olyan esetek is vannak szép számmal, amikor egy-egy képzett szóban a hangzók megváltoznak, majd a képző, vagy egy része, netán egy-egy szókezdő magánhangzó lekopik. Ilyenkor a nyelvérzék "visszagyökösít". Ez ugyanúgy gyök, azzal a különbséggel, hogy származtatott. Anélkül, hogy a használónak tudomása lenne róla. utánít > tanít > tan; (valaki szavait megerősíti, utána mondja) *után-ú-(skodik) > tanúskodik > tanú; tartóztat(ja magát) > türtőztet(i magát) > tűr; lóg > LO(mbo)G > lobog-lebeg > levegő > LÉG "frrr" > fr-og > forog; FO(ndo)R-og > fondor; fodor, fon; fonák (fordított) Ami jár > *járadalom > (R vesztés) > já'adalom > (V betoldás) > javadalom > javak > jó úgy adom, ha visszaküldöd! > KÜLDŐSÖN > KŰLD’SÖN > KŰLCSÖN > KÖLCSÖN körül van rajta: KÖRŰ-ÖS > *KÖRVÖS > ÖRVÖS > Ő’ VÖS > ÖVES > ÖV stb. Tehát pl. a kölcsön szónak látszólag nincs gyöke, de valamiből képzett szó, így vissza kell keresni az eredetét. No,...ilyesmivel a magyar nyelvészet nem foglalkozik.
Látszik, hogy nem anyád. A magyar nem használ élő emberre "ezek" gyűjtőfogalmat. Azt mondjuk, "ők", vagy - a te mondatodat magyarra fordítva - "nekik is van választójoguk". Vén sültparaszt.
Felmerült már itt, hogy a hal vagy a kala a ház vagy a kota az ősibb. A finnugristák szerint természetesen a kala és a kota, a magyarban meg lekopott a cucc. Az is felvetődött, hogy nem logikusabb-e talán, hogy az egyszerűbb szavak/gyökök a régebbiek és azokból alakultak a hosszabbak. Egy vélemény arra, hogy a rövidebb régebbi:
The word *ekw-o-s, "horse", is a later formation in PIE. The oldest vocabulary had athematic stems (e.g. Latin lex from leg-s), the thematic stems (e.g. Latin corv-u-s, "raven") belong to a later generation of PIE words. Simple roots are older than roots which have been lengthened with an extra (mostly gender-specific) vowel -a or -o; the development of the latter category, with its own declension, had also been completed before the disintegration of PIE.
A magyar gyökrendszer a finnugrista nyelvészet részéről soha nem lesz elismerve. 150 év "munkáját" tennék tönkre. Ez is az egyik oka annak, hogy nem jutnak előrébb.
Tanulmányozd a környező szláv nyelveket. Vagy egyél több zmrzlna-t.
Nem értem miért olyan kurva nehéz megérteni, hogy ki beszél itt arról, hogy azonosak. Mellébeszéltél és nem válaszoltál a lényegre.
Nem baj.
All Semitic languages exhibit a unique pattern of stems consisting typically of "triliteral", or 3-consonant consonantal roots (2- and 4-consonant roots also exist), from which nouns, adjectives, and verbs are formed in various ways: e.g. by inserting vowels, doubling consonants, and/or adding prefixes, suffixes, or infixes.
For instance, the root k-t-b, (dealing with "writing" generally) yields in Arabic:
kataba كتب "he wrote" (masculine)
katabat كتبت "she wrote" (feminine)
kutiba كتب "it was written" (masculine)
kutibat كتبت "it was written" (feminine)
kitāb- كتاب "book" (the hyphen shows end of stem before various case endings)
kutub- كتب "books" (plural)
kutayyib- كتيب "booklet" (diminutive)
kitābat- كتابة "writing"
kātib- كاتب "writer" (masculine)
kātibah- كاتبة "writer" (feminine)
kātibūn(a) كاتبون "writers" (masculine)
kātibāt- كاتبات "writers" (feminine)
kuttāb- كتاب "writers" (broken plural)
katabat- كتبة "writers" (broken plural)
Najszongya akkor a KTB együttes irással, könyvvel, iróval kapcsolatos szavakat képez ugy hogy váltogatják a három mássalhangzó melett a magánhangzókat. A szavak egy szemantikai bokrot alkotnak. Nem nehéz tán észrevenni az írás, a könyv és az író jelentésbeli kapcsolatát.
A magyar ugye teljesen más. Nézzük, tényleg?:
KöR - circle
KöRök - circles
KöRöz - to circle (a z nem gond, hiszen az arab "katabat' szó végén is van egy plusz mássalhangzó.)
KöRző - circling/compasses
KeRít - to surround/fence
KeRt - garden (a surrounded area)
KeRet - frame (sth that surrounds sth else)
KöRöm - nail
KoRong - disc
KoRona - crown
stb
A szavak egy szemantikai bokrot alkotnak és úgy hoztam őket létre, hogy a K.R gyökhöz hozzáadtam magánhangzót és néha mássalhangzót is. Ahogy az arab.
The root is the primary lexical unit of a word, which carries the most significant aspects of semantic content and cannot be reduced into smaller constituents.
A gyök a szó elsődleges lexikai alapeleme, amely a jelentéstartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre. --------------------- Innentől spekulálhatsz...
Elkezdtek szivárogni, mint egy csermely. Folyóvá, folyammá duzzadva, áradatként lassan elözönlötték a két folyó közét és feloldották a szumírokat. Szerintem az akkádok soha nem laktak a Zagrosz hegységben. Ott a ragozó nyelvűek laktak.:-)
Olvastad ezt az írást? Ez magyarázatod adhat a sémi és az IE nyelvek kialakulására. Sajnos a szerzője helytelen következtetést von le saját gondolataiból!:(
"habuda [HOE] (324x: Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Old Babylonian) wr. urudha-bu3-da; ha-bu3-da; ha-bu3-daurud; ĝešha-bu-da; urudha-bu-da; ĝešha-bu3-da; ĝešha-bu6-da "hoe, ax" Akk. hapūtu"
Most bizonytalan lettem, mert a sumer szo' ha'rom o:na'llo' szo' osszetetele.
Az akkad ezt a szo't a'tvette "haputu"formaban, amit ha gyo:kkent akarunk leirni, akkor HPT lesz belole.
Meg kellene nezni, hogy nezett ki a se'mi akkad nyelv, mielott e'rintkeztek a sumerrel, ami nehez lesz, mert csak a sumerek utan kezdtek el irni.
Szoval, eredetileg is volt nekik 2-3-4 mhg.-os gyo:ku:k vagy csak a sumerek utan?
"Sumerian is an agglutinative language, rather than an inflected one, such as one of the Indo-European or Semitic languages. Generally speaking, the root words are not subject to inflective change. The basic grammatical units consist of word complexes rather than individual words, and these grammatical units usually retain their independent structures. The grammatical structure of Sumerian resembles that of other agglutinative languages, such as Turkish, Hungarian, and some Caucasian languages. "
Aa arab gyo:knek semmi koze a sumer szavakhoz, szo'ke'pzesekhez..
Ha a magyar történelem egyenesívű, ha kívülről nem avatkoztak volna be idegenek, akkor a finnugrizmus alternatívként vetődhetett volna esetleg fel. Vissza kell térni az eredethez!
Felteszem, a wikipédián leltél rá erre a vulgármarxista olvasatra. Felejtsd el a fogyasztói társadalmat, Ortega y Gasset nem a fridzsider meg a Tesco elterjedése miatt aggódik.
A héberben sem töltelék, hiszen más magánhangzókat adva ugyanahoz a mássalhangzócsoporthoz más szót kapunk. A héberben annak van jelentése ha 3 mássalhangzót kimondok magánhangzók nélkül?
"ugyanahhoz a mássalhangzó csoporthoz más-más magánhangzókat ad, hogy más-más szavakat kapjon. Nem ez történik a magyarban?"
Nem, nem! A magyarban nincsenek mássalhangzó csoportok (mássalhangzókból álló gyökök), amiket magánhangzókkal töltünk be. A magyar "szógyök" (szótő) eleve mássalhangzó(k)+magánhangzó(k) kapcsolat, a magyarban a magánhangzó nem "töltelék".
Nem hiszem, hogy célravezető az ha az ember egyszerűen lesöpri azt a módszert, amit ma valóban a legtöbb történeti nyelvész használ.
Pedig le kell söpörni, mert nem lehet egy régi épületet modernizálni a régi alapra. Majd valamikor, amikor a finnugor származáselmélet a mese katgóriába lesz, elő lehet venni, hogy:- jé, oldalágról is vannak rokonok! Attól, hogy eltörölted a finnugrizmust, még nem következik, hogy mindent kidobj amit 150 év alatt összegyüjtöttek. Még akkor sem, ha a nagy része szemét. A finnugrizmus színtiszta gyurcsányizmus, az is arra a logikai rendszerre épít.
A magyart önállóan kellene vizsgálni, nem csak a feltételezett finnugor szavakat, hanem az összeset.
Lehet, hogy az afroázsiai nyelvek szakértője vagy, (nem tudhatni), de akkor írj egy levelet a 'Moszkva Keleti Tanulmányok Intézetének', hogy alaposan rászedték őket ezzel a 'chadic' nyelvvel kapcsolatban...
Szóval: az egyik nyelvben föllelhető szabályszerűséget szerinted számon lehet kérni egy másik, attól nagymértékben különböző nyelven? Ezt talán bővebben is megmagyarázhatnád, hadd tanuljunk!
Okostojás! A nyelvészet összefoglalóan így határoz meg egy nyelvet. Pont. ---------------- Afroasiatic etymology Compiled by Alexander Militarev, Olga Stolbova
Central Chadic, West Chadic és East Chadic etymology Compiled by Olga Stolbova (Institute of Oriental Studies, Moscow)
Talán ért hozzá... ------------------------------- Filmjelenetekről nem vitázok, nem ez a dolog lényege.
Ortega szerint "Európa erkölcs nélkül maradt", mert a tömegember vette át az uralmat, amely "semmiféle erkölcsnek nem akarja alávetni magát". A fogyasztói társadalom első víziója ez, amelyben a "tömeg a kultúra, a civilizáció alkotta helyet foglalja el".
Fölülről, a tudományosság részéről újat már nemigen lehet megtudni, (nagyjából minden csont le van alaposan rágva), így aztán marad a kocsma. Ott még hallhatsz olyan szavakat, szófordulatokat, melyek sehol nincsenek följegyezve. Igaz, a dolog esetleges...
Nem vagyok nyelvész. Picit azért már beleástam magam és azt hiszem egy-két dolgot értek abból, amit ma mainstream nyelvészetnek mondanak. Nem hiszem, hogy célravezető az ha az ember egyszerűen lesöpri azt a módszert, amit ma valóban a legtöbb történeti nyelvész használ. Inkább rá kell világítani a gyengeségeire, a levont következtetések esetleges megalapozatlanságára. Saját térfélen is lehet szorongatni a finnugristákat. Nem azért - számomra - amiért itt förtelmes cinizmussal implikálgatják egyesek. Azért, mert engem speciel jobban érdekel a magyar nyelvnek az az 50%-a, ami "ismeretlen" eredetű, mint az a 7.3%, ami állítólag finnugor rokonságot bizonyít. Az is érdekel és semmi gondom azzal, ha valóban a finnugor kapcsolatot bizonyítja. De a magyarnak vannak olyan jelenségei - pl a magánhangzócserés mondatvariánsok - amik roppant érdekessé teszik, és amiket nem lehet a mainstream nyelvészeti paradigmán belül értelmezni.
Amióta az eszem tudom, meggyőződéses demokrata voltam, de az utóbbi évek fejleményei (köztük itteni tapasztalataim) hatására kezdek meginogni. Tegnap előástam a hátsó sorból a Tömegek lázadását:-))
atoni a komám amagyarkutato. ezmár hétszentség, mer a bözsi a nejem az biztosan magyar aszony, és én ezt onan tudom, hogy mikor elvetem feleségül a szeméjijébe azvot irva hogy magyarálampogár. pedig mikor a kocsmába votunk és abözsinek amiko eliminált álapotja volt, ésa kisuját félretartota mikor asörét ita asztmonta nekem, hogy bene van vanám, tot sváb, szláv, székely, szerb, horvát, orosz, román kékvér, amin én csodákoztam is, és el sem tuttam gondóni, hogy fér enyi kékvér beléje, és én azanyakönyvezetönék tuttam megcsak, hogy hogycsak felvágot és magyar csak abözsi a atoni pedig mindig bözsi után kutakodik kétéve, onan tudom, hogy magyarkutato.
Komolyan nem értelek Kedves Robur, hogy mi a problémád ezzel (vazze;-))!
Olyan tudósember, aki az ilyen nevű néphez köthető interdiszciplínákkal foglalkozik. Legyen az történelem, nyelv, néprajz, népszokások, népzene általában kultúra ...... és a többi. Éppen ami adódik, hogy ezt a népet megismerhesse, avagy meismertethesse. Ez nem magyarságtudomány, hanem valami szerteágazóbb. Érted?
Amennyiben ezt nem szabad, akkor szólj!!
Alkotnak a mostani itthoni ""magyarok"" egy ilyen törvényt. Népszavazást is kezdeményezhetsz. Bábeli zűrzava van a fejedben a MAGYAR szavak és kifezések értelmezése tekintetében!?
Haggyátok már ezt a Treffortot!! Behoztam ide a kiakadémiai intézet alapító ma is érvényes iratát. Költségvetésből uralisztika és kész. Az nincs leírva hogy csak az, de ez a preferált feladat. Másra így mivel közpénz nem lesz és lehet. Dettó ugyanaz mint Treffort. És ez ma van. Ugyanakkor meg viták vannak. Kapjunk már a fejünkhöz! Treffort mondhatott ilyet oszt kész. De kell az írásbeli bizonyíték? (Ha nekem a nagyapám mesél valamit amit átélt, akkor fényképeket fogok kérni tőle bizonyítéknak). A szavak keletezési nyelvbekerülési idejénél is ugyanez van (a nyelvújításkori.... effekt). Első írásbeli megjelenés. Tipikus fószerkalap farizeus szemlélet.
Na figyelj kedves robur, ideje lenne leszállni rólam. Én csak azt tettem közre ami a publikációban megjelent. Ha meg esetleg unatkozol és nincs más dolgod akkor foglalkozzál légyszíves a hozzátartozóddal és ne velem. Kezd tele lenni a hócipőm az állandó bírálataiddal. Szállj le rólam!
Én őszintén szólva nem ilyen idézetre gondoltam, hiszen a Trefort idézetet nagyon sokan felhasználják, így pl. Kiszely, és Bakay is. Olyasmit szerettem volna, ahol a lábjegyzetben megadják, hogy az idézet honnan származik. A neten fönt van Bakay Kornélnak az Árpádok országa c. munkája, ahol ugyan hivatkozik Trefort Ágoston összegyűjtött munkáira, de azoknál a könyveknél nincs oldalszám, a többi hivatkozás pedig olyan munkára mutat, ahol ezt az idézetet nem látták el lábjegyzettel.
Kedves agregátor, ha egy magyarságkutató forrása megfelel számodra, akkor a következővel szolgálhatok:
ORMAI GYULA magyarságkutató
A magyarság eredete: és itt található az ominózus vitatott idézet.
Trefort Ágoston, az akkori kulturális miniszter mondta ki a végsõ szót 1877-ben, miszerint „a jövõben csakis a tudomány ama képviselõit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát.”
Forrás: PestBUDAPEST PORTA i. évfolyam, 5. szám 2007. AUGUSZTUS
12c., a merger of two words, both ultimately from L. pungere "prick, pierce" (see pungent). The neut. pp. punctum was used as a noun, meaning "small hole made by pricking," subsequently extended to anything that looked like one, hence, "dot, particle," etc., which was its meaning as O.Fr. point, borrowed in M.E. by c.1300. The fem. pp. of pungere was puncta, which was used in M.L. to mean "sharp tip," and became O.Fr. pointe, which also passed into English, c.1330. The sense have merged in Eng., but remain distinct in Fr. Extended senses are from the notion of "minute, single, or separate items in an extended whole," which is the earliest attested sense in Eng. (c.1225). Meaning "distinguishing feature" is recorded from c.1470. Meaning "a unit of score in a game" is first recorded 1746. As a typeface unit, it went into use in U.S. 1883. As a measure of weight for precious stones (one one-hundredth of a carat) it is recorded from 1931. The point "the matter being discussed" is attested from c.1381; meaning "sense, purpose, advantage" (usually in the negative, e.g. what's the point?) is first recorded 1903. Phrase possession is nine (or eleven) points of the law (1697) is out of a supposed 10 (or 12). Point of view (1727) is a loan-transl. of Fr. point de vue, itself a loan-transl. of L. punctum visus (cf. Ger. Gesichtspunkt). Point of honor (1612) translates Fr. point d'honneur.Point of no return (1941) is originally aviators' term for the point in a flight "before which any engine failure requires an immediate turn around and return to the point of departure, and beyond which such return is no longer practical."
pungent
1597, "sharp, poignant" (of pain or grief), from L. pungentem (nom. pungens), prp. of pungere "to prick, pierce, sting," related to pugnus "fist" (see pugnacious). Meaning "having powerful odor or taste" first recorded 1668. Lit. sense "sharp, pointed" (1601) is very rare in Eng., mostly limited to botany.
pugnacious
1642, from L. pugnacis, gen. of pugnax "combative," from pugnare "to fight," from pugnus "fist," from PIE base *peug- "to stick, stab" (cf. Gk. pyx "with clenched fist," pygme "fist, boxing," pyktes "boxer;" L. pungere "to pierce, prick").
Jó jó, akinek másokosok elvei vannak (majd 200 éve), azoknak a vak nem hall, süket nem lát alapon(t) sem ismerheti fel. Éljen a finngugralizmus!!
pin (n.)
late O.E. pinn "peg, bolt," from P.Gmc. *penn- "jutting point or peak" (cf. O.N. pinni "peg, tack," M.Du. pin "pin, peg," O.H.G. pfinn, Ger. Pinne "pin, tack") which may be via L. pinna "wing, feather," also used for "pointed peak," from PIE *bend- "something protruding." The modern slender wire pin is first attested by this name c.1380. Transferred sense of "leg" is recorded from 1530. The verb is recorded from c.1300; sense of "to hold someone or something down so he or it cannot escape" is attested from 1740. Pin-up (adj.) is from 1941 (first in ref. to Dorothy Lamour); the noun is recorded from 1943. Pinwheel is from 1696, "a wheel in the striking train of a clock in which pins are fixed to lift the hammer;" fireworks sense is from 1869. Pinhead "person of small intelligence" is first attested 1896. Pin-stripe is attested from 1896. Pin-money "annual sum allotted to a woman for personal expenses on dress, etc." is attested from 1621.
peak
"pointed top," 1530, variant of pike (2) "sharp point." Meaning "top of a mountain" first recorded 1634, though pike was used in this sense c.1400. Figurative sense is 1784. Meaning "point formed by hair on the forehead" is from 1833. The verb is first recorded 1577, in sense of "to rise in a peak;" meaning "reach highest point" first recorded 1958. The Peak in Derbyshire is O.E. Peaclond, apparently a reference to elf-denizen Peac "Puck."
Na persze ez a nem szinkon diakón elmószetan. Mit akarokunk itt!?
Ott is van erre számtalan példa. Flektálás az igeidő kapcsán pl. mély tendenciózusan a távolibb múlt, magasabb inkább a jelenidejű igealakokhoz kötődik. Kivételek mindig lesznek.
Meg hát, ha rájönnek és visszatalálnak az ősforráshoz.
Amikor a szavak (figyelsz Retlax??) így születnek és mint távoli tájon átfújó szél terjedhetnek.
Pl.
ping-pong (n.)
1900, as Ping-Pong, trademark for table tennis equipment (Parker Brothers). Both words are imitative of the sound of the ball hitting the paddle; from ping (q.v.) + pong, attested from 1823. The verb is from 1901; in the figurative sense, 1952.
ping (n.)
1835, imitative of the sound of a bullet striking something sharply. Meaning "short, high-pitched electronic pulse" is attested from 1943. Verb use, in computer sense, is from at least 1981.
(Itt már más a címzett)
De szerintem ezzel nem kéne pikirten piszkálni pingálni pilinckázni egymást! Nyelvcsalárdosdiék (különben egészen speciális állatfajta a kissé FUra urak (magyar nyelvűek pláne), már csak ugatásra képesé vált kutya urak?????? (boccs-boccs-boccs, de tényleg már szinte csak erre képesek itt egyesek - és mindig begyün ide egy ilyen innen-onnan új idegen eb) keressék a szóeredeteket ott ahol akarják!! Én meg mélyebbre a sokkal eredetibbe nyúlkálok. Ottan még biz se népek, se nemzetek, se egymást leigázó tőrrel törtető törekvő töténelem, csak valakik mások. Hogy kik? Nem árulom el. Minek is tenném!? Úgysem látnátok, hallanátok, éreznétek. Nyomassátok a hangszabódidosdidátok!! (gyermek - > felnőtt alapon műkszik az összes (nyelvek a gyermekek) (magyar a felnőtt)) Miért is ne!?
Akarunk róla beszélgetni, vagy aki ragaszkodik a FUralizmushoz tovább hülyéz, anyáz és ordibál!? Jajj tudós uraim! Itten valami nagyon nincs rendben!! :-((((
Ha esetleg a topik témájával is foglalkoznál józan pillanataidban az csak előnyödre válna. Itt nem szoktuk egymást hasonlítgatni semmilyen cirkuszi témához, mert ez a topik nem erről szól.
Kissé forró bogaras bug-os vagy Te Kedves Bagehot!
Nem semmi bagázs zsízs vagytok Ti itt!
Hozzászólásod eredménye, és pláne információtatalma = -4. Most el kell ismernem, hogy az enyim se több! Sajnos. (Én azért jobban igyekszem, igyekeztem így úgy ügye, ugye ügyekszem?????):-)
Lehet elkezdeni konkrét adatokat tartalmazó válaszokra, konkrét és tárgyszeű válasszal riposztolni, hogy de ez nem helyes, mert....... Ez a f...szkodós csapkodás nem kéne! Nem Retlaxot sérted, hanem önmagad a többiek előtt (nem is tudod hányan olvasgatnak), ha nem vetted volna észre.... :-(((
"Ezt cirkuszban kellene előadnod a bicikliző majom és a számoló ló között."
Csocsi...csók a családnak is... ----------------------------------------------------- Nem lennék egyedül, mondhatni díszes társaságom lenne...
Borean (approx.) : LVMNV Meaning : name
Eurasiatic : *ĺVm(ŋ)V Afroasiatic : *nab- (nam- and lam- in some Omot.) -------------- Eurasiatic: *ĺVm(ŋ)V Meaning: name
Indo-European: *(e)nomen-, <PIH *(e)lomen- ?> Altaic: *ĺi̯ŏ́mo(ŋa) Uralic: *nime (? *lime) Chukchee-Kamchatkan: *jъmŋъl 'fairy-tale' (if not < TM); rather Chuk. *nǝnʒǝ ˜ *nъnbъ 'name' ------------------ Proto-Afro-Asiatic: *nab- Meaning: call by name
Semitic: *nVbVʔ- 'call' 1, 'speak' 2, 'nominate' 3 Western Chadic: *nab- 'read, count' Omotic: *nab- 'name' ------------------------ Szerzők: Sergei Starostin, Sergei Nikolayev, Julius Pokorny, Ramstedt G. J., Lee Ki-Moon, Rozycki W., Martin S. E., valamint az afroázsiai ügyben illetékes Alexander Militarev, Olga Stolbova. ----------- De előtte megnéznénk ahogyan a haverjaiddal seggrepacsizol...
Nem tudja a bal agyféltekéd, hogy mit gondol a jobb...
"...meg kéne mondani, hogy milyen szerepet játszik a közéjük a magyar nyelvben kötelezően beteendő magánhangzó." (Írod most.)
Pár hsz-szel lejjebb: "...hiba volna kifelejteni a véletlen szerepét, ami a nyelvben mint egyfajta mutáció indul el és hullik ki a rostán, vagy nem - és akkor sikeres, győztes változat lesz belőle, ami akár ki is szoríthatja a "szabályost". -------------------- Hiba volna...
"Csak a hülye nem látja a finn mina (én) és a zulu mina (én) kapcsolatát."
Csak a hülye nem látja... -------------------------------------- NÉV
Talán van aki emlékszik még a „Sógun” c. filmre (Egy holland tengerész viszontagságos kalandjai a japánok között…). Ennek egyik jelenetében egy japán úr azért nyisszantotta le egy közönséges halandónak a fejét, mert az rá merte emelni a tekintetét. (Még le sem pottyant, a -katana- [borotvaéles japán kard] már a hüvelyében volt.) Máshonnan is ismerős lehet az a dolog, hogy akárkinek nem volt szabad ránézni (pláne szemezni!) egy-egy úrra, úri hölgyre, általában az arisztokrácia tagjaira. Nos, akiknek lehetett, azokat magyarul „tekintetes”-nek is nevezték.
A NÉZ szó régi eredeti alakja a mutató E! kifejezésből ered. Tovább ragozva egyik formája az –N és/vagy –M toldalékkal bővült. Jelentése: olyan helyzetbe hoz valaki valamit, hogy felhívja a figyelmet: tekintsd meg! Azóta a tovább bővült változatait használjuk: EME, ÍME Változata az –N hanggal: E > *en > *en-e. Más nyelvekben is így van jelen: Proto-IE: *en-, *on-, Germán: *ina-, *jina-, *jaina-; Türk: *ạ(-n), Mongol: *e-ne, Tunguz-Mandzsu: *e-, Koreai: *ā-mò, Japán: *á- A magyarban az első -E- hang lekopása után: NE! Jelent figyelemfelhívást és egyben valami átadását is. Külön szavunk a NE!, vagy NÉ! (= tekintsd meg!) Ne! milyen….izé!, stb. Ez a NÉZ szó alapja. Ragozva: *ne-sz > néz (felszólítóként eredetileg, majd ebből az 1.sz. 3. szem.)
Tehát aki NÉZ-het, az NÉ-ES, vagy NÉ-S (néző, NÉ(zet)es, tekintetes) Belső raggal: NE(mbe)S > nemes; *nebes > neves > NÉV Olyan személyeket jelölt, akiknek anno volt „nevük”, a nemeseket. Nem minden társadalomban volt meg ez a fogalom, ahhoz el kellett érni azt a bizonyos szintet. Egyes nyelvekből teljesen hiányzik ez a forma, még átvétel sincs, t.i. „nem volt hova” átvenni. Ahol megvan, azok a történetileg is ismert népek:
Proto-IE: *(e)nomen- Proto-Afro-Asiatic: *nab- Meaning: call by name
Semitic: *nVbVʔ- 'call' 1, 'speak' 2, 'nominate' 3 Western Chadic: *nab- 'read, count' Omotic: *nab- 'name' ------------------------------------- A Western Chadic nyelvet Csádban és Nigériában, az omotic nyelvet pedig a Kenya határánál, Dél-Etiópiában élő nép beszéli.
"A "szabály" a nyelvben van, vagy nincs, amit agyalgással nem lehet pótolni, mert oda vezet, ahová már el is jutottatok, a finnugor mocsárba. Olyasmit kértek számon a nyelven, ami annak egészében nem, legfeljebb egy-egy szegmensében található. Nincs szabály!!!"
A helyzet ezzel szemben az, hogy a nyelv szabályok halmaza, amelyek egy szótár alkalmazását irányítják. Ha nem lennének szabályok, akkor a beszélők nem értenék meg egymást, vagyis a nyelv nem töltené be funkcióját, vagyis nem lenne nyelv. Vagyis már megint egetverő baromságot mondtál.
"Aha, következmény. Az egyik esetben az a-ból következik az ö, a másikban az ö-ből az a...."
A "szabály" a nyelvben van, vagy nincs, amit agyalgással nem lehet pótolni, mert oda vezet, ahová már el is jutottatok, a finnugor mocsárba. Olyasmit kértek számon a nyelven, ami annak egészében nem, legfeljebb egy-egy szegmensében található. Nincs szabály!!! Ugyanolyan bornírtság ilyesmit követelni, mintha egy népdalban a hangok sorrendjét azért bírálnád habzó szájjal, mert egy másikban a sorrend egészen más.
"Mostan arról még nem is beszéltem, hogy az átkarol és a körbe fog csak egy möchtegern gang rapist mocskos fantáziájában azonos."
Vááász? ....Tanujjá' magyarú... -------------------------------------------------- Napló - Update-el való fogyásom Együttérez, átkarol,körülölel... Nem vígasztal, ... csak 1-es kódot eszem már 2-3 hete:( Nemtudom mikor fog ez megindulni lefele, de már nagyon aggaszt. ... www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2... - Tárolt változat - Hasonló ---------------------- Versek a halálról Négysoros. Fékcsikorgás Ijesztő füstjelek... Tovább... Pataki Petra. 4 0. A Halál. A Halál átkarol s körbefog engem, a Halál engem akar nem ereszti lelkem! ... www.poet.hu/kategoria/Hal%E1l/45 - Tárolt változat - Hasonló ---------------------- [PDF] Széljegyzetek az „Etimológiai szótár”-hoz Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat fınévbıl képeztek egy *obr°čiti '(kézzel) átfog, körbefog, átölel, átkarol' igekötıs igét, majd abból az *obr°čь fınevet (így K ... www.c3.hu/~magyarnyelv/07-2/zoltana.pdf - Hasonló ---------------------- - Jó éjt ! /versek/ Felébred és átkarol, megcsókolja számat, gyengéden körül öleli a derekamat, ... úgy fog körbe a képzelet és minden tettünk, amit szeretetünk diktál ... tunde74.multiply.com/journal/item/123 - Tárolt változat - Hasonló
Persze Robúr Neked is van valami igazságod. De Te a termékeny félhold a folyóktól 20 km-e már sivár és sivatagba raknád az eredetet. De talán ez sem igaz. Itt csak az időfaktor a kédés. Honna kezdve és pláne mekkora mennyiségben vannak nyomok. Nem akarsz eljönni velem Boszniába Viszokóba? Tudod a rejtélyes piramisok.
Akkor helyezkedj be az édes Édenbe! Lapos folyójárta vidék. Sok-sok folyóval (négy főfolyó) áradással. "Tavaszi szél, vízet áraszt" Zöldár. Halmokra rakod, mégha azt adott helyeken pusztán csak fel is halmozod. Horvátoszágban dome dombtetőkre épülnek a falvak és a házak. A Dráva-Száva elég durva áradásokat produkálhatott a jégvisszahúzódás, olvadás idején.
Na jó ez képzelgés. De a dome, és a domb dóm és a home és a halom, holmes szavakban gyanús a sok-sok az összecsengő mássalhangzó és a sok-sok összecsengő jelentés, összekapcsolva természeti megfigyelésekkel. Az a baj, hogy a nyelvészek kurvára függetlenek akarnak lenni minden más tudománytól. Miközben vizsgálatuk tágya meg kurvára nem független az egész mindenség mindenféle hatásától. Nem a világ központja a nyelv. Csak ami a világból abba közösen elfogadott igazságként (??) be képes kerülni és megrögződni. (Á menj a francba mociga!! :-(()
Többnyire örülök ennek a kédésfelvetésnek, met én szenzifémának (is) (????????) nevezném ezeket a magányhangokat.
Nem mindegy hogy azt mondom:
Num mundugy hugy uzt mundum
Nim mindigy higy izt mindim
Nem mendegy hegy ezt mendem
Nöm möndögy högy özt möndöm
Ném méndégy hégy ézt méndém
Nüm mündügy hügy üzt mündüm
Nom mondogy hogy ozt mondom
Nam mandam hagy azt mandam
Van valami édekesen más hangzás, érzelem, hangulat, de úgy, hogy mégis érthetjük a mondatokat. Csak viccesen más és más, de valahogy beilló illő jelentések is létrejönnek. (Szerintem ez baromira érdekes.)
Ha már az APA szó szóbakerült, ebben a doksiban Kedves Robúr.
PAPA gyermeknyelvi mindennyelven PÁ PÁ ez elment vadászni. Vagy vadakat terelő juhászkodni. Majd vissza házhoz megjuhászkodni. Az hogy mit ad az atya adta atja át az is itten van, de ez olyan messzi-messzi a mai elfogadott mószertantól, hogy inkább egyelőre hagyjuk!! ,-(((
A Tiédtől is messze, mert Te is néphez és történelemhez kötöd az ebed a karóját. ;-)
És itt a válasz: http://209.85.129.132/search?q=cache:Caa7ewP3AbgJ:tudos.virtus.hu/index.php%3Fid%3Ddetailed_article%26aid%3D49168+parpola-sumer&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
This distinction between the word as a unit of speech and the root as a unit of meaning is even more important in the case of languages where roots have many different forms when used in actual words, as is the case in Semitic languages. In these, roots are formed by consonants alone, and different words (belonging to different parts of speech) are derived from the same root by inserting vowels.
A sémi nyelveket szokták valódi gyöknyelvnek mondani, itt is elhangzott többször. Hogyan is képzi a gyököt? ugyanahhoz a mássalhangzó csoporthoz más-más magánhangzókat ad, hogy más-más szavakat kapjon. Nem ez történik a magyarban? k.r hozzáadok különböző magánhangzókat és vuala: kar, kor, kör, kúr
"Európa közepibe, vagy Istvánén, aki végleg eldöntötte a kérdést, hogy akkor mi kelet vagyunk-e vagy nyugat (na jó, majdnem végleg, mivel időről időre előáll valami holdkóros, aki szerint mégiscsak vissza kéne mennünk a természetbe, hunul beszélnünk, rovásírással írnunk, totemállatokat imádnunk és a kifejezés minden értelmében hátrafelé nyilaznunk. De ez csak a törpe minoritás, szerencsére mindenkor az előre nyilazók voltak köztünk többségben:-))"
Nagy ostobaságokat beszélsz.
Először is, ha vallásos fejlődésednek egy magasabb fokára érsz majd és nem analizálsz többé, hanem szintetizálsz, akkor értelmetlennek fogod találni a a bármilyen vallások rangsorba állítását. Javaslom Hamvas Bélát, Osho-t, és ugy általában a megvilágosodott mestereket. Jelenleg úgy érzed, hogy a gimpszjézus előtti hajlongás magasabbrendű, mint a totemállat imádata.
Buta módon általánosítasz azokkal kapcs. akik nem gondolják azt, hogy történelmünk (a nyelvet hagyjuk most) az urálban kezdődött és Istvánnal került sínre.
Igen mint az utóbbi nyolc évben. olyan klasszul sikerült az előre nyilazás az okos majoritásnak, hogy naggyából az unokáidat is eladósították és úgy egyébként minden tekintetben sereghajtóvá alázták az országot a térségben.
Kedves Jakobi az egész finnugris nézetet tudománytalan kísérletnek tartom, minden megalapozottság nélkül. Több tény szól ellene, mint mellette.
A helyes vonal az lett volna, ha előveszik a fennmaradt legősibb írást és azt próbálják meg hasonlítani és összefüggésbe hozni az akkori nyelvek értékrendjével szavaival és annak értelmével. De nem ez volt a lényeg. A lényeget már leírtam neked, úgy hogy nem látom értelmét ezen a téren bármilyen vitának. Lehet, hogy az én felfogásom más mint a Tiéd és nem képviselem azt a nézetet melyet vallasz, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a fura elmélet az indogermanizmus és IE. alátámasztására bizonyos nyelvi csoportok és népek magasztalására nem létező árja fajok kialakulásának bizonyítására jött létre. De a forgatókönyv még nem zárult le. Lehetnek még meglepetések.
"Árpádén, aki a búbánatos és szélfútta sztyeppéről ide hozott minket Európa közepibe, vagy Istvánén, aki végleg eldöntötte a kérdést, hogy akkor mi kelet vagyunk-e vagy nyugat"
Kedves Jakobi, ezzel a mondatoddal nem nagyon értek egyet. Honnan a lótúróból veszed, hogy Árpádék hoztak ide minket a KM. be. Te honnan tudod, hogy az itt élő népesség pórnép milyen nyelvet beszélt és, hogy az állattenyésztésen és a földművelésen kívül milyen kultúrával rendelkezett. Volt e írása és a tudomány milyen fokán álltak? Nem tudod! Itt ami a lényeges és amit tudunk, hogy Pápai nyomásra minden addigi írásos kulturális emlékünket meg kellet semmisíteni. Miért? Tán kiderült volna, hogy egy olyan nép élt már több ezer éve a KM -ben aki magas fokú kultúrával rendelkezett és akinek a történelmét más nép ellopta? Bizony sok minden kiderült volna az írásokból amit tűzzel vassal üldöztek és üldöznek még ma is. Tán pogánynak számít az a nép amely az egy Isten hitet vallja, csak más formában mint azt a judeo-kereszténység képzeli. Még most is, de abban az időben főleg eltudom képzelni azt, hogy Európa szívébe közel Rómához megengedhetetlen volt, hogy egy olyan vallású nép fejlődjön ki amely nem az ő nézetüket képviseli. Felleheltet dobva a labda: Vagy átvesszük a római vallást és annak ideológiai nézeteit, vagy megsemmisítenek bennünket és az országot. István a megmaradás mellett döntött és több ezer éves dokumentációnkat megsemmisítette. Azóta folyamatosan rombolták értékeinket, sírjainkat, templomainkat és a még megmaradt rovásírás bizonyítékokat, ami esetleg tisztázhatná azt a kialakult nézetet. hogy bizony nem is volt olyan barbár nép ez a magyar, hanem az európai kultúrát és technikai fejlődést nekik köszönhetünk.
Érdemes lenne kedves Jakobi erről az oldalról is megvizsgálni értékrendedet.
Nagyon jó! Kb. ilyen elvekre és teóriákra lett felépítve a magyar nyelv besorolása a FU. uráli ágába. Nem baj ha nem illik oda, de más nyelvnek alátámasztja létezését.
Nehéz úgy érvényes választ adni, ha nem érted a kérdést.
Ha a k*r vagy a t*r a gyök, ahogy állítod (pl. Marácz nyomán), akkor meg kéne mondani, hogy milyen szerepet játszik a közéjük a magyar nyelvben kötelezően beteendő magánhangzó. Morféma? Ez esetben a kar/tar (kúr/túr, kér/tér, kár/tár, kör/tör stb.) "szópárok" között illene valami összefüggést találni.
Amennyiben a magánhangzó nem morféma, akkor nem létezik k*r, t*r stb. gyök, csak kar, kér, kúr szótő. QED
Igen, egy időben valóban tényként kezelte a FU iskola, hogy a Fu nyelvek az urali s azon túl az ural-altáji nagyobb családba tartoznak. Ha pl. Pusztai visszavesz ebből és nem tényként kezeli, hanem lehetőségként, az éppanséggel nem a Fu kiterjesztése (ahogy a Hegedűs idézetben áll), hanem korlátozása. De semmi esetre sem tagadása! (ahogy te vélelmezed)
Ez az egész dolog valójában pofon egyszerű: a Fu rokonság bizonyítható (és bizonyították is). Ahogy egyre távolabbra megyünk, úgy nehezül a bizonyítás és adja át a helyét a tan a hipotéziseknek - az igazolhatótól egyre messzebbre rugaszkodó hipotéziseknek. Én pl. a szívem mélyén a nosztratikus elmélet híve vagyok, úgy érzem, hogy ez választ adhat olyan kérdésekre (bizonyos alapszavak nyilvánvaló hasonlóságára pl. a FU és az IE nyelvek között, de még néhány magyar-sumer hasonlítás is beleférhet stb.), de a tudomány már csak saját komolyan vehetősége érdekében is ragaszkodik a bizonyíthatósághoz - ami a legkevésbé sem azt jelenti, h ami nem bizonyítható, az nem létezik, csak éppen kívül esik a tudományon, de egy ilyen topikban nyugodtan agyalhatunk rajta, amíg nem mossuk össze a szezont a fazonnal)
Nem, a magyar a fonémában (melynek változata a palócos á hang) semmi különös nincs, akusztikailag a köznyelvi kiejtését rengeteg nyelv anyanyelvi beszélője reprodukálni tudja, legfeljebb öszetéveszti az o fonémával. A magyar anyanyelvi beszélők igen nagy része a rengeteg pharingeális, epiglottális és glottális hangot, amelyek sok nyelvben tök különböző fonémák lehetnek, egynek, legfeljebb kettőnek hall. De milyen debil lenne már az a német, aki nem Goethére vagy Schillerre vágna fel, hanem arra, hogy az "ich"-ben más a ch, mint az "ach"-ban? Hát olyan, mint te.
Bár Evil minden kérdésedet korrektül megválaszolta, én is teszek egy próbát.
Hogy hátulról mellbe haladjunk, az un. Trefort-idézet eredetijét mindezidáig az 1970-es évekig sikerült visszavezetni, egy Kovács Istvánné (vagy Szabó Béláné) nevű "munkáslevelező" olvasói levele hivatkozott rá, amit a Valóság folyóiratba küldött be (vagy a Társadalmi Szemlébe, istenbizony akkor vettem a fáradságot és utána néztem, de már elfelejtettem, mert)
ha egy pillanatra is belegondolsz, qrvára érdektelen.
Nem édesmindegy, hogy mit mond egy politikus egy szaktudományos kérdés vélt vagy valós politikai vonzatáról? Politikusként amúgy tök igaza van, legbölcsebb elődeink nyomdokán halad: Árpádén, aki a búbánatos és szélfútta sztyeppéről ide hozott minket Európa közepibe, vagy Istvánén, aki végleg eldöntötte a kérdést, hogy akkor mi kelet vagyunk-e vagy nyugat (na jó, majdnem végleg, mivel időről időre előáll valami holdkóros, aki szerint mégiscsak vissza kéne mennünk a természetbe, hunul beszélnünk, rovásírással írnunk, totemállatokat imádnunk és a kifejezés minden értelmében hátrafelé nyilaznunk. De ez csak a törpe minoritás, szerencsére mindenkor az előre nyilazók voltak köztünk többségben:-))
"az jön le, hogy azt az agyi mentális struktúrát kérdőjelezed meg, teszed lapátra, amelyik az emberi intelligencia analógiás képességéért felel."
Az ember mentális képességei eszméletlenül sokfélék, az analógiás gondolkodás csak csepp a tengerben (kis túlzással). Mai tudásunk (az agykutatástól a lélektanon át a nyelvészetig) szerint sem a tanulás folyamata, sem a gondolkodás, sem a nyelvfejlődés nem írható le azzal az egysíkú és egyenes vonalú modellel, amit képviselsz. (Indukció és dedukció nem egymás után vagy egymásból következő logikai művelet, ahogy az egyszerű analógia és a két távoli dolgot váratlanul egyetlen szóképbe rántó metafora sem lépcsőzetes fejlődés eredménye - hogy csak a legeklatánsabb példáknál maradjunk). Továbbá több mint bűn, hiba volna kifelejteni a véletlen szerepét, ami a nyelvben mint egyfajta mutáció indul el és hullik ki a rostán, vagy nem - és akkor sikeres, győztes változat lesz belőle, ami akár ki is szoríthatja a "szabályost".
Olyan út nincs, ami a mutogatástól meg a vakogástól lépésről lépésre Szapphóig meg Platónig vezet.
"esetben az a-ból következik az ö, a másikban az ö-ből az a"
Kedves Evil!
A magyar A (nem az Á meg nem a palócos) hang mellesleg nyeltörténeti alapon is elemezhető rendkívüli különlegesség, összehasonlítva a többi nyelv és pláne a környékbeliekkel. Az hogyan lett!? Aki ezt megmagyarázza, az .... (nincs nyalvászati kategóriában Nóbeldíj);-))
Bizonyítani nem fogja tudni soha, de ....... nem is kell senkinek.
Mi is a finnugrista hangtörténeti magyarárázat a kiejakulására? (Szerintem necces, de idehozhatnád!!)
Tégy mán meg ennyit a tudomámod védelmében! Aztán megvitatjuk.
Aha, következmény. Az egyik esetben az a-ból következik az ö, a másikban az ö-ből az a. Ez pont olyan, mintha az ír igének az írt lenne a múltideje, de az olvas ige esetében az olvasott lenne a jelenidő, az olvas meg a múltidő.
Mostan arról még nem is beszéltem, hogy az átkarol és a körbe fog csak egy möchtegern gang rapist mocskos fantáziájában azonos.
Meg hát annyit sajnos nem tudunk még e nyelvcsodáról, hogy ez ne lehessen kicsit ide is oda is érvényes. (Márha itt pártok vannak pár tusban egymással)
:-(((((
Valahogy a törtténytenyészetet kéne kizárni, egy jó kis egy házba hozzá húz hazatelepítéssel. Vissza e nyelvvel az őstanyák tanaisz tanaira!!! Először a természetbe! Azután ....... na majd meglátjuk honnan hová! (??)
"... mi az a logika, szabályszerűség, amely a kar - kör, tar - tör "belső szóképzést" megvilágítja."
Szabályszerű következmények: 1. átkarol = körbe fog > átkarolás = bekerítés (nem roham, vagy ék alakú támadás) 2. letör > eltöröl > letarol > tar --------------- Ha nem látsz összefüggést, menj a Tajgába. Hátha ott megleled. Medvebél is van ott...
"...a dualizmus kora Magyarország talán legboldogabb korszaka,..."
Talán nem ártott volna néhány kilométer marhabél átmosása után a kortárs megnyilatkozások felől tájékozódni. (Irodalom, újságcikkek, bűnügyi statisztika, stb.)
'az akkor folyó nemzetépítő munka tiszteletreméltó vezetői' vitték bele az országot a világháborúba, természetesen a jóságos ferencjóska áldott keze-intésére ész nélkül. 'debil senkiháziakkal pedig tele van a magyar politikai élet ma is, és mindenkinek a puttonya is velük...Mint anno... Mucsai tahót is elég sűrűn láthatsz, ha a tükör előtt tollászkodsz. (Stílusodból következik.) Ami a görögöket és a rómaiakat illeti, mindent azoknak a "lovas nomádoknak" az őseitől tanultak. (Érdekes, ha egy sikeres haditechnikával (és ennek ipari hátterével) bíró, a "kultúrlények" hadi taktikáját felülmúló, magasabb szervezettségű hadsereget tudatlanok fitymálgatnak...)
Az a nevetséges, hogy ma úgy adják elő, mintha az őseik lettek volna Conanék. Ebben hisznek. Pedig, nem északról származnak, hanem délről (India), nem tettek semmi maradandót, csak elvették, elfoglalták a helyét másoknak.
A világ éppen az ősszeomlás határán van és ez köszönhető a magukat IE népeknek nevezőknek is. Persze, főleg nem ők a hibásak ebben, ők is csak áldozatok!
A cigányokról annyit, hogy nem kötelessége egy nemzetnek kitenyészteni a saját mostoha utódát, ... akkor, ha előre tud róla.
Nem állíthatnám, hogy vág az agyad, mint a borotva. Azt kellene megmutatnod, hogy mi az a logika, szabályszerűség, amely a kar - kör, tar - tör "belső szóképzést" megvilágítja. Ha van szabál, akkor a kar nyilván úgy viszonyul a körhöz, mint tar a törhöz. Mi ez a viszony?
... A 15. században a Magyar Királyság Európa egyik jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.
1. Intuitíven érzem, hogy 2 nyelv rokon. Intuitíven érzem, hogy ezek egy nyelv voltak valamikor. Érzem, hogy proto-nyelv lappang a homályban. Be akarom ezt bizonyítani.
2. Fogom a két nyelv szavait és rendszeres megfeleléseket ill. különbségeket keresek hangilag. Nem minden szót vizsgálok (vagy az egész nyelv a pálya ahogy itt már mondták?) pl a magyar osztyák viszonylatban miért miért nem a "lexikográfia" szót nem akarom vizsgálgatni. Alapszavakat vizsgálok. Merthogy ezeket nem szokták kölcsön adni/venni annyira. Vagy mégis. Mégis. Csak tán nem annyira. Tán.
Találok szabályosnak tűnő megfeleléseket. Remek. Megnézem, hogy prediktív-e a dolog. Fogok egy még nem vizsgált de hangilag érdekeltnek tűnő alapszót és megnézem, újdonsült hangszabályom műkszik-e rajta. Mondjuk nem. Ajajj. Akkor ez a szó biztos kölcsönvett. Hiszen nem illek a szabályba. Dehát éppen azt akarom bizonyítani, hogy melyik szó kölcsönvett és melyik jön közös proto alakból. Ejejj. Akkor mi legyen. Megnézem, hogy az a szó ami nem illeik nem suvasztható-e tényleg egy kölcsönvételi kategóriába. Mondjuk nem. Akkor ez a szó ismeretlen eredetű. Hurrá a hangszabályom egyszerűen nem tud kudarcot vallani. Képetelen rá.
3. Kellő mennyiségű (máig nem tudom ez mennyi) szónál találtam megfelelést. Ez úgy volt, hogy egy idő után intuitíve éreztem, hogy ez már elég lesz. Intuícióm azt is lehetővé teszi számomra, hogy megérezzem, hogy a többi faktor (nyelvtan, stb) és a szavak együttvéve már bizony elegendőek. Elérkeztem ahhoz, hogy kijelentsem, vizsgálódásom feltételezése immáron beigazolódott. Bár nem a valósághoz érkeztem, ettől még koherens voltam, prediktív és rendszeres.
4. Nekiállok legyártani a proto alakokat. Végre hagyatkozhatok az intuíciómra. Másra ugyanis itt már nehéz. És megalkotom anyucit. Tán 4 melle van egy a homlokán egy a hátán, de az enyém.
Hogy a Habsburgok szerettek-e bennünket vagy nem, az igen buta kérdésfelvetés. Mindenesetre a dualizmus kora Magyarország talán legboldogabb korszaka, amikor a tudományos, kulturális, művészi élet legközelebb állt az európai élvonalhoz, ami akkor a világ élvonalát jelentette. Csak egy debil senkiházi brancsozza és seggnyalózza le az akkor folyó nemzetépítő munka tiszteletreméltó vezetőit, mely munka nélkül ma sokkal több lenne az agyatlan mucsai tahó, pedig így is sok van.
Jó, a te képzelőerőd megrekedt egy kiskamasz szintjén, de ez nem ok arra, hogy egész tudományágakat revideáljanak. Játsszál indiánosdit, álmodj Emese selyembugyogójáról, szerezz nyilazós játékprogramot, de arról fölösleges álmodoznod, hogy kultúrlények a lovasnomádok civilizatórikus teljesítményét a görögöké vagy a rómaiaké fölé helyezik.
Nem kell mindent tudni, de észt nyelvemlék van a 13. század elejéből, komi nyelven írt szövegek a 14. század második felétől (utóbbiak fonetikusabb ÁBC-vel, mint a magyar szövegek). Sok lesz az a 600 év.
Doerfer ebben a szösszenetben az alpszókincsel kapcsolatban bevezet két kategóriát.
1. essential basic words
2. marginal basic words
Azt feszegeti - példákal - hogy még az alapszókincs zsvai közül is számos adódik/vevődik kölcsön. Az essential basic words kategóriára hoz néhány példát, de csak néhányat. pl fej, kéz Tud valaki arról, hogy más nyelvészek imígyen kategorizáltak és vizsgálódtak az alapszókincs tekintetében? Esetleg olyan szavakat, amikről mások kiderítették, hogy nagymértékben ellenállnak a kölcsön adás/vételnek?
"Vegyünk két, délibábos marhák által gyakran emlegetett gyököt, a k.r-t és a t.r-t. Kar, kár, kér, kor, kór, kör, kúr, illetve tar, tár, tér, tor, tör, tőr, túr, tűr."
Mivel csak vonyítani tudsz a magyar nyelv csodái előtt, így sajna neked, ez a két szóbokor számodra örök rejtély marad... ---------------- Mert ugye vígan összekapcsoljátok a finn syö- szót a magyar evéssel, de a kor a kórral az már nem megy... (Kór > kár pláne...) (Ha a finn kór egészséget jelentene, persze sima ügy volna... Ismerős.)
Imádtak minket... Nevelési célzattal még terrorizáltak is. Cukorfalatok... --------------------- "...Trefort idézettől,..."
A végeredményből ez következik, majdnem tökmindegy, hogy mondta e, vagy sem. Hunfalvi működése alatt rúgták ki Szentkatolnait..., stb. A korabeli kutyának sem kellett a finnugor rokonság első bizonygatása sem.
("Szapáry Gyula, volt ministerelnök mindenáron keresztöl akarta vinni, hogy a 48-as honvédség koszorúzza meg a Hentzi [így!] szobrát, [tkp. nem szobor, hanem emlékmű volt], s ha a 48-as honvédsereg országos központi bizottsága az ellen nem tiltakozik, keresztül is vitte volna." [1898. (március 15.) Rendőrfogalmazói jelentés egy beszédet idézve. Trefort simán belesimult a brancsba...] Ennyit a korabeli ügyeletes seggnyalókról. Mintha csak ma lenne...) ---------------------- "...rég letűnt eurázsiai nomádok rokonként való adoptálása dicső múltat jelent."
Süket duma. Sohasem neveztük magunkat "nomád"-nak. E szó pejoratív értelmű bevetése a köztudatba semmit nem mond semmiről. Egyébként büszkék lehetünk őseinkre! Nem gyötörtek halálra embereket rabszolgaként. "szabadon éltek, haltak"... Az ú.n. 'civilizált' városállamoknak csak a gazdagjai, az a néhány százalék dőzsölt, hagyott maga után ezt-azt, amit nem is ő alkotott. Egyáltalán nem "dicső"... Arra talán a felvilágosodásig várni kellett.) -------------------------- "...a hülyeségeknek az elhitetésével a magyarokat az Európából való önkirekesztésre késztesse."
Hahahaha... Mostmár itt van "Ejrópa"...Dugd bele a... Kösz... Ennyi elég is volt. -------------------------- "A csontok nem beszélnek..."
Neked nem is... Ja!... A bantu csont akár eszkimó nyelven is szólhat? --------------------------- A hangtörvény pedig máshova is passzol. Ez itt a bibi. --------------------------
Lófaszt mutatnak mást. A csontok nem beszélnek, ennélfogva a régészetnek és a nyelvészetnek radikálisan más a tárgya. Se megerősíteni, se cáfolni nem tudják egymást.
Nem hatnak és hatottak egymásra sosem és nyilvánvaló és kétségtelen tény tudománytörténetileg, hogy a történeti nyelvészet és vissza-versza népek őstörténetének (nyilván régészeti leletek úgymond ide-odaítélése benne) kutatása semmilyen hatással sem voltak és ma sincsenek egymásra. Azaz a lófaszt mutatnak mást! Tehát ugyanazt mutatják Kedves Evil?! Ne srucc túrálkodjál legyszi!! ;-)
Ugye a humángenetikai rassz kutatások sem hatnak, csak valakiknek meg belepofáznak a tudomámukba, mert már annyira tuttira agyaFUrtan ki van már tanálva minden. :-((
A logikát követve kedves evil, mindegy hogy ki írta. Neked sem Marácz sem Friedrich Klára sem Badiny és senki sem volt elég meggyőző. Sorolhatnám még kik ellenzik ezt a dogmának minősülő felfogást, de nálad nincs miről beszélni. Írhatsz nekem ezer számra hogy hát ezért meg azért, de ez nem fog változtatni véleményemen.
Sajnos buta vagy. Ezeknek az alternatív elméleteknek a kiötlői is tudatlan seggfejek, de te őket is csak kopipasztázni tudod. Abból meg egy kukkot sem értesz, amit én írok, ezért természetesen válaszolni is képtelen vagy.
"Tehát a finnugor származtatás híveinek logikáját követve - feltéve, de nem elfogadva, hogy a magyarság finnugor eredetű - a hipotetikus, feltételezett ősnyelv rekonstruálásánál abból a magyar nyelvből kellene alapként kiindulni, amelynek a legősibb nyelvemlékei vannak. Első ún. nyelvi szórványemlékünk (idegen nyelven íródott szöveg tartalmaz néhány magyar szót, kifejezést) Bíborbanszületett Konstantin bizánci császártól származik, aki 950 táján A birodalom kormányzásáról című görög nyelvű művében említ néhány magyar személy- és helynevet. Az 1055-ben I. András királyunk által kiadott latin nyelvű tihanyi alapítólevél pedig az első magyar mondatot őrzi: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz a Fehérvárra menő hadi útra. Tehát a magyar nyelvemlékek kb. 600 évvel előzik meg az összes többi finnugor nyelv legrégebbi írásos emlékeit, tekintettel arra, hogy az első finn nyelvemlék 16. századi, a többi pedig még későbbi, 18-19. századi. Teljes joggal vetődik fel ezek után a kérdés, hogy vajon miért a manysi és a chanti nyelvből, s nem a magyarból kiindulva próbálták meg a finnugrászok kikövetkeztetni az ősi, finnugor alapnyelvet, amikor - koruknál fogva - időben mégis csak a mi nyelvemlékeink állnak legközelebb a feltételezett ősi nyelvi állapothoz."
Ezt a baromságot egy Lipusz Zsolt nevű lény írta, aki azon kívül, hogy tudatlan debil, még koszos nyilas is, jobbikos szarházi Nyiregyházán. Azért a zemplenijobbik.hu ne legyen már tudományos forrás.
Különben Eric, Neked ezekszerint van valami gondod a cigányokkal? Nekem az égvilágon semmi. Különben is, ha sok gond is van velük, az nem ám igazán csak az Ő hibájuk!!
Azt is hozzátette, hogy abban a történelmi korban. Azóta sokminden megváltozott. Kereskedni, nomádolni, mozogni, tanulni, fejlődni képes népek (a vándor(láss)lásnak van egy nagy előnye. Rengeteg mindent látsz és így megismersz a világban és abból). Na persze kissebb avagy nagyobb csoportok bárhol letelepedhetnek megragadhatnak, sőt új területeket is benépesíthetnek. Azután ők továbbtanultak és fejlettekké váltak. Na e vándorlásnak van egy veszélye. Az egységes nyelv kizárt ebben a korban. Ahhoz kell valami nagylétszámú álló magképviselt tartós és jelentős népesség valahol.
Nekem Priszkosz Rhetor egyik megjegyzése (kb. 10%-a maradt meg a hunokról készült leírásából) volt a döbbenet, ahol is elcsodálkozott azon, hogy az urak megértik az egyszerű népek beszédét és velük tolmács nélkül beszélnek. (Valami ilyesmire emlékszem)
"Először is a finnugrizmus a kezdetektől idegen politikai érdekeket szolgált"
Szemenszedett butaság. Eltekintve az ujjból szopott Habsburg-összeesküvéstől, Trefort idézettől, ez a gyanúsítás már azon is megbukik, hogy csak elvetemülten ostoba és infantilis emberek gondolhatják azt, hogy rég letűnt eurázsiai nomádok rokonként való adoptálása dicső múltat jelent. A magyar nép ellenségeinek pont az lett volna és ma is az lenne az érdekük, hogy ezeknek a hülyeségeknek az elhitetésével a magyarokat az Európából való önkirekesztésre késztesse. Vagyis ti, szittyantak legjobb esetben is a magyar nép ellenségeinek hasznos idiótái vagytok.
A László Gyulának tulajdonított idézethez kéne egy forrás. Az nem forrás, hogy egy egy szittyant marha föltette a magyar wikipédiára.
A többi butasághoz meg garantáltan nincs köze László Gyulának.
"A nyelvészet nem alkalmas arra, hogy népek történetére vonatkozóan önálló teóriákat dolgozhasson ki"
Hogy ezt pont egy délibábos mondja, amikor a délibábosok minden ismert és ismeretlen nyelvvel rokonságba hozzák a magyart, mely alapján a sumérok északra vándorlásáról és lóra pattanásáról konfabulálnak, pártusmagyarokról, szkítamagyarokról, hunmagyarokról álmodoznak, és ősi magyar fingokat szimatolnak ki a világ összes nyelvében . LOL.
"a hangtörvényeken alapuló, genetikus nyelvcsaládokkal operáló nyelvelméletek elvetése"
Minden hülye azt vet el, amit akar, csak nem számít sokat.
"a régészet eredményei rendre mást mutatnak, mint a nyelvészeti elméletek"
Lófaszt mutatnak mást. A csontok nem beszélnek, ennélfogva a régészetnek és a nyelvészetnek radikálisan más a tárgya. Se megerősíteni, se cáfolni nem tudják egymást.
"az indogermanisztika nem tud az i.e. I. évezred kezdete előtt „kultúrnépet” felmutatni"
Az indogermanisztikának ez nem is feladata, de ha az agyatlan szerző azt akarta mondani, hogy i. e. 1000 előtt egyetlen indoeurópai népség sem volt kultúrnép, akkor ez meg a kultúrnép definíciójának kérdése. De nehezen tudok olyan definiciót elképzelni, mely szerint szerinted dicső őseink, a hunok és az avarok kultúrnépnek minősülhetnének :)
Ez lehet, de ha vissza-visszatérő érvként használnak egy ezek szerint soha le nem jegyzett, és bizonytalan történeti hátterű idézetet, akkor az hiteltelenné teszi azt, amit meg akarnak támogatni vele.
Jelesül például Trefortnak semmi dolga nem volt a finnugor elmélet tagadóival, egészen addig, amíg valaki, valamilyen okból ki nem találta ezt az idézetet, és oda nem "ajándékozta" neki.
"Azért Kedves Abani van bennük tudomány" Nem kedves Mociga Nincs!
Angela Marcantonio: A finnugor elmélet végnapjai: „Az uráli nyelvcsalád” címmel magyar nyelven megjelent első, valamint A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete című második kötetemben megkérdőjelezem a hagyományos finnugor/uráli elmélet érvényességét, és érvekkel támasztom alá, hogy sokkal inkább 'feltételezés' mint 'tudomány'. Mivel a finnugor/uráli elmélet bíráló elemzését és elvetését ebben a beszélgetésben valóban nem tudom részletesen kifejteni, most csak a figyelmet szeretném felhívni a történeti/összehasonlító nyelvészet két általános nehézségére, pontosabban két hiányosságára, amelyek mélyen beágyazódtak a történeti nyelvészet vizsgálati módszereibe. Ezek a hiányosságok szerintem olyan súlyosok, hogy elvileg magukban is elegendõk lehetnek arra, hogy érvénytelenítsék a történeti nyelveszet vizsgálatának eredményeit, azaz, a vizsgálat által felállított nyelvcsaládokat és ősnyelveket.
"gu [EAT] (1672x: ED IIIa, ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, unknown) wr. gu7 "to eat, consume" Akk. akālu"
Azert, jo volna, ha legalabb a sumer szavak jelenteset ellenorizned, nehogy valami hulyeseget tovabbitsal.
A szotarat ismered, ahol megnezheted, akkor mi a baj?
Erdekes ennek a "gu" szonak az irasmodja.
KA=sza'j, kapu, nyila's.
Ez a jel, egy fejet abrazol, aminek a torkaba beleirtak egy GAR=sok-sok, jelet.
"Az egész finnugor származtatás elmélete már az alapoknál romba dönthető. Tudniillik a feltételezett uráli őshaza az Ural hegység két oldalán, valahol az Északi-sarkkör vidékén terült el – vallják az elmélet hívei. Csakhogy a Volga nyugat-kelet irányú folyásától, tehát kb. az északi szélesség 55’-ától északra a szóban forgó időszakban, Kr. e. a 6-4. évezredben nem éltek emberek. Következésképp ott ekkoriban semmiféle őshaza nem létezhetett. Egyébként is vajon komolyan gondolható-e, hogy abban az időszakban, amikor még a földkerekségen a ritka népsűrűség miatt bőségesen volt lakatlan terület kellemes klímájú, délebbi vidékeken is, egy népcsoport makacs megveszekedettséggel, minden áron a sarkkör vidékén, a jégen telepedik meg? A finnugor „tudósok” ezt az ellentmondást úgy próbálják feloldani, hogy azt hirdetik, a jelzett időszakban a terület éghajlata a mainál jóval enyhébb volt. Amennyiben ez így lett volna, akkor vajon hogyan magyarázható az a furcsa természettudományos tény, hogy a mintegy 10 ezer éve kihalt mamutok jégbe fagyott hulláira még ma is rendszeresen rátalálnak ezen a vidéken, s ezek nem enyésztek el a Kr. e. 6-4. évezred táján bekövetkezett felmelegedésnek köszönhetően?"
A másik kardinális kérdés, hogy vajon miképpen jutott a finnugrisztika fantasztikus kronológiájához (tehát a Kr. e. 5000-es évekig visszamenően!) egy olyan nyelvcsalád esetében, amelynek legkorábbi nyelvemlékei alig ezer évesek? Mielőtt e kérdést tisztáznánk, fontos ismételten hangsúlyoznunk, hogy magán a finnugor elmélet rendszerén belül vannak olyan súlyos ellentmondások, amelyek az egész elképzelést alapjaiban cáfolják meg, s akkor még nem is szóltunk azokról a tényekről, forrásokról és bizonyítékokról, melyek ősi krónikáink igazságát támasztják alá népünk származtatásával és az ún. őshazákkal kapcsolatban, amelyek természetesen nem az Északi- sarkkör vidékén helyezkedtek el.""
"...csakhogy Kiszely, és még többen azt írják, hogy ez egy konferencián hangzott el."
Nem ismerem az idevágó forrásokat, lehet, hogy így volt... (Immár gumicsont az egész.) Ilyen kiszólások csak a szem és fültanúk utólagos feljegyzéseiben láthattak napvilágot, sem akkor, sem később nem volt akkora súlyú, mint most utólag erőltetik. Egy másik abból a korból: Kossuth Ferenc egyszer egy Richard Strauss operát megnézvén, az előadás végén epésen megjegyezte: "Ha már Richard, miért nem Wagner, ha már Strauss, miért nem Johann? Mire valaki a háttérben félhangosan: Ha már Kossuth, miért nem Lajos, ha már Ferenc, miért nem Deák? ------------- Szóval...Ilyeneket nem dokumentáltak. (Talán Mikszáth jegyezte ez utóbbit.)
Szabó István Mihály egy európai genetikusok által 2000-ben elvégzett genetikai vizsgálat eredményét is idézi, amelyben Európa jelen népességeinek reprezentatív mintáin végzett összehasonlító vizsgálatban felmérték az európai népek genetikai rokonságának mértékét, illetve az időrendi változásokra is adatokat nyertek. E vizsgálat szerint a Homo sapiens sapiens europoid rasszelemeinek az Európát elsőnek benépesítő hulláma során (35-40 ezer éve) Kelet- és Észak-Európát a magyarok, lengyelek, ukránok és horvátok eredetüket tekintve közös ősei foglalták el. Nagyvad-vadászó, uráli nyelvet beszélő europoid vadászok. (Hogy aztán hogyan lettek a magyarok kivételével szláv nyelven beszélőkké?.............
Azért Kedves Abani van bennük tudomány, csak nem helyesek a következtetések és a létező jelenségekre adott válaszaik. Maradjunk egyelőre ennyiben!
A hangmegfelelések is ilyenek. A visszafejtett ősszóalakok és nyelvi rendszerek csínját-bínját meg nem lehet olyan kijelentésekkel feloldani, hogy ezt nem tudhatjuk. Minden sokkal jobban is megismerhető. Maga a nyelv is, csak ahhoz már kevés pusztán holmi etimolyológia. Interdiszciplináris kutatatásokra van szükség, melytől persze mintha kissé ódzkodnának a történeti nyelvészek. Nem is véletlenül!! De ez kb. olyan, mint mikor egy biológus (szinte csak leíró és becsoportosító akarna maradni) nem akarna törődni a biokémiával, genetikával is, is, is s sorolhatnám.
a legszomorúbb az egészben, hogy az indogermanisztika és finnugorisztika minden valótlanságát még ma is tudománynak titulálják, mert amennyiben bebizonyosodik vagy az egyiknél vagy másiknál, hogy a dogmatikus fogalmak nem állják meg a helyüket a mai tudomány világában, abban az esetben bebizonyosodik, hogy nem történelmi és nyelvi szerkezetre, hanem politikaira épült.
Ismerek egy helyet, ja és itt is lakom. A ki tudja kik voltak ők nyelvüket beszélem. Termékeny, gyönyörű és rendkívül biztonságos. Európa nekem Úr-ó-pa. Mert hol is van az a indoeurópa!? Indiából indult? Vagy!? Onnan visszajött!? Ld. cigányok. Mellesleg az Indus Gangesz folyó környéke szintén nagyon termékeny. Nagyon érdekes, hogy az indiai felső kaszt férfijaiban keleteurópai (nem magyar az!!) gének lakoznak. Na lesznek itt még egyéb érdekességek is.
Egyébként ebből a példából az látszik (take), hogy ha őnáluk lehet egy nehmen (elvennivel) asszociológiailag összakapcsolni a dolgokat (egy másik jelentés kapcsán), szavakat, pedig az az elveszem a ném és némber és adom nemes nevem a magyarban, akkor ott ahol ennyi, de ennyi kapcsolat létezik nyelven belül, miért nem lehet ezzel a módszertannal (gyök) vizsgálódzni!? Fura urak!? Mert Ti csak FUjjátok, FUjjátok, mellesleg a .......... (nem minősítek inkább, mert mindenki abban hisz és úgy tud ahogy és amiben akar. Az igazhit tudáson alapul. Hiszem mert tudom!! ;-))
"A sumér-elmélet valójában nem többet és nem kevesebbet állít, mint hogy az a nyelvi koiné, amelyik az indoeurópai, a török és a szemita nyelvek kialakulásánál fennállt, az a sumér volt.
Erre bizonyítékként olyan szóegyezések hozhatók fel, amelyekkel alapvetően az indoeurópai nyelvek rokonságát bizonyították, de ezeken kívül is nemzetközinek mondhatók, és nehezen magyarázhatók véletlen szóegyezéssel, vagy akár szóátvétellel. Egy példa: sumér še (=eszik), szanszkrit aś (=eszik), görög eszthio (=eszik), ófelnémet ezzan (=eszik), német essen (=eszik), hettita ezzan (=eszik), ótörök ye (=eszik), török isirmak (=eszik) és et (= étel), tatár asan (=eszik), latin edo (=eszik), angol eat (=eszik) és feed (=étel), tatár asan (=eszik), csuvas-jakut-kazah as (= étel), csuvas et (= hús). A magyar eszik szót ezekkel szemben a vogul ti(!), zürjén śoini, finn syädä szavakkal rokonítják.
Ezt az elméletet lehet támadni egyfelől a koiné fennállásának tagadásával, másfelől a koinét létrehozó nyelv és a sumér azonosságának tagadásával, ehelyett azonban az indogermanisták és a finnugrisztika egyszerűen elutasítja."
A finnugorisztika nem létezőnek titulálja, az indoeurópai ősnyelv létezésének lehetőségét, és éppígy a finnugor nyelvek genetikus nyelvegységének létezését. A finnugor népek polifiletikus eredetét elsősorban az anthropológia eredményei erősítik meg, hiszen a magyar nyelvhez legközelebb állóként megjelölt hanti és mansi nép embertanilag meglehetősen távol áll a magyarságtól, nemcsak a maitól, de a legkorábbi ismert temetők anyagától is, hiszen teljes mértékben a paleoszibirid embertípushoz tartoznak.
Nézd: tisztázzunk valamit. Először is a finnugrizmus a kezdetektől idegen politikai érdekeket szolgált, s ez határozta meg az alátámasztást nélkülöző őstörténeti koncepcióját. Ennek az a lényege, hogy a magyarok nem lehetnek a szkíták, hunok, avarok utódai; s hogy a magyar kultúra csak idegenektől (török, szláv és germán népektől) származó átvétel lehet. Szerintem, jobban tennéd ha megvizsgálnád az indogermán nyelvelmélet jelentését. Létezik e egyáltalán, vagy csak párhuzamot szeretne a vonni e nagy hírű és múltú nép az időben, meg nem történt események és hipotézisek félállításával. A finnugrisztika kialakulása és rendszere teljes mértékben az indogermán nyelvelméletekhez köthető, azt követte és annak alapján állt fel rendszere. Ezért az indogermanisták elméleteinek kritikája gyakorlati módon kihat a finnugrisztika álláspontjaira is.
Lészló Gyula:
„Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.”
Alapvetően háromrétegű a finnugrizmussal egyet nem értők érvelése:
* Történeti érv: a nyelvészet nem alkalmas arra, hogy népek történetére vonatkozóan önálló teóriákat dolgozhasson ki a régészet eredményei rendre mást mutatnak, mint a nyelvészeti elméletek; * Nyelvészeti érv: a hangtörvényeken alapuló, genetikus nyelvcsaládokkal operáló nyelvelméletek elvetése; * Régészeti érv: a régészet eredményei rendre mást mutatnak, mint a nyelvészeti elméletek.
"az indogermanisztika nem tud az i.e. I. évezred kezdete előtt „kultúrnépet” felmutatni. Sőt az Indusvölgyi kultúra feltárása után nyilvánvaló, hogy az I. évezredbeli indoeurópai bevándorló népesség is jóval alacsonyabb kultúrfokon állt, mint a megelőző népesség. A hettiták és hurriták úgy „váltak” indoeurópaivá, hogy a Védákból a nyelvészek szerint i.e. 2000-2500 körüli nyelvemlék rajzolódik ki, tehát a második évezred első felében történt a nagy indoeurópai népvándorlás, melybe pont beleillik a hettita és hurrita államalkotás. Örömujjongással fogadták tehát azt a tényt, hogy egy hurrita szerződésben feltűnnek a Védák istenei, mellyel mintegy bebetonozták e két nép indoeurópaiságát. Ma már tudjuk, hogy az indoeurópai népvándorlás csak az első évezred elején indult meg, a nyelvészet kormeghatározása legalább ezer esztendőt tévedett, így anakronisztikus lenne indoeurópainak tekinteni a hettita és hurrita nyelveket és népeket, és éppígy természetes és evidens az is, hogy a kassziták sem indoeurópaiak."
"Melyik magánhangzó mit csinál az alapjelentéssel?"
Az alapjelentés mit csinál a magánhangzóval!? Sokkal izgalmasabb kérdés Kedves Evil. És az, hogy az így létrejött alapjelentések közt van-e valami logikai kapcsolat? Ha van, akkor megint beleszaladunk a gyökökbe, és újra szótövezünk. Valamint az is, hogy ezen akármicsodák honnan vannak, mit próbálnak visszetükrözni? Utánozni, hangulni, hangfesteni?
pl.
tár, tát, tág, tákol, táj, tál, táska, tám(asz), táp, táv, tábor, tábla ...... (a "külföldieket" idegen nyelvcsalárdosokat nem hozom)
Na egyet csak!!
tákol - take - (tám - táp - tap(p)og)
take (v.)
late O.E. tacan, from a N.Gmc. source (e.g. O.N. taka "take, grasp, lay hold," past tense tok, pp. tekinn; Swed. ta, pp. tagit), from P.Gmc. *tækanan (cf. M.L.G. tacken, M.Du. taken, Goth. tekan "to touch"), of uncertain origin, perhaps originally meaning "to touch." Gradually replaced M.E. nimen as the verb for "to take," from O.E. niman, from the usual W.Gmc. *nem- root (cf. Ger. nehmen, Du. nemen), also of unknown origin. OED calls it "one of the elemental words of the language;" take up alone has 55 varieties of meaning in that dictionary. Basic sense is "to lay hold of," which evolved to "accept, receive" (as in take my advice) c.1200; "absorb" (he can take a punch) c.1200; "to choose, select" (take the long way home) c.1275; "to make, obtain" (take a shower) 1375; "to become affected by" (take sick) c.1300. Take five is 1929, from the approximate time it takes to smoke a cigarette. Take it easy first recorded 1880; take the plunge "act decisively" is from 1876; take the rap "accept (undeserved) punishment" is from 1930. Phrase take it or leave it is recorded from 1897.
Tapogatni is lehet ezt a kérdést, de a furalisztika függetlenül annak igazságtatalmaitól falai meg közben repedeznek (főleg ami az ún. visszekövetkeztetett ősnyelvre vonatkozik!!)...
Mi lehet a szavak igazi eredete? Én ősforrásnak becézgetem, és a teremtészet is belepofázik abba, s nem ám csak az ember az embernek szavakat átadja és megnépietimolyológIÁzza.
