Adok egy állítást. Meg kell fejteni, hogy igaz vagy hamis. A helyes megfejtő ad újat. Meg kell várni a helyeslést.
Washington DC Washington államban van
hamis
Eddig ennyit tudtunk. Azonban Németh György a Rubicon egy korábbi számában felhívja a figyelmet a plutarkhoszi szöveg néhány pontatlanságára: egyrészt a kisbaba nem kapott parcellát, hiszen mindent az elsőszülött fiú örökölt, a többi gyerek pedig zsoldosnak állt. Ennél viszont jóval fontosabb egy fordításai hiba, hiszen eredeti szövegben szó sincs szakadékba dobálásról, a Taigetosz Apothei nevű szakadékos hely csak a kitevés helyeként szerepel.
Nagy port kavart a tudományos világban az európai és amerikai tudósok nagyjából egy időben tett közlése: úgy vélekednek, hogy most először ténylegesen sikerült megfigyelniük az általunk megtapasztalt világon túli negyedik, térbeli dimenziót. Hatalmas áttörésről van szó.
A jelenlegi ismeretek szerint az általunk ismert világegyetemet háromdimenziósnak tartjuk, amiben a tárgyaknak szélessége, hosszúsága és magassága van. A negyedik dimenzió ezzel szemben a tárgyak kiterjedését írja le.
Ez a tévhit abból adódott, hogy az 1987-es szilveszteri műsor felvételén Schütz Ila és Penczi Mária, azaz Dolly elénekelték az Elpattant egy húr című dalt és A legendás komika olyan jól alakította a szerepét, hogy futótűzként terjedt el a pletyka: a két művésznő valójában testvérpár, és így akart üzenni a rajongóknak. A tényleges cáfolat, melyet Dolly mondott el, a Bors c. lap idei január 15-i számában jelent meg.
Ugyanis Molnár Ferenc ekkor még a Lónyay utcai Református Gimnázium tanulója volt, így a kulcsbedobásra – ha megesett egyáltalán -, talán inkább az 1927-es újranyitáskor kerülhetett sor.
1878-ban a legelegánsabb pesti irodalmi kávéház, a New York megnyitása napján a tulajdonosok és a vendégek elmentek a Duna-partra, ahol Molnár Ferenc író saját kezűleg dobta a folyóba a kávéház kulcsát, hogy „soha ne zárjon be”.
1936-ban a texasi George Hant találta ezt a mészkőbe ágyazott kalapácsot.
1986-ban Carl E. Baugh megvásárolta a Hant csaláűdtól. Baugh korábban már végzett kutatásokat a Paluxy-folyó völgyében, ahol állítólag a dinoszauruszok együtt éltek az emberekkel. A londoni kalapács tulajdonképpen ezután került reflektorfénybe. Baugh egyfajta reklámkampányt csinált a kalapács köré. Azonban amit állított róla, több sebből vérzik.
Valószinúleg egy 19.századi bányakalapács, mely beágyazódott a mészkő rétegbe.
Ez az állítás bizony hamis. Annál is inkább, mivel az a szék, melyre II. Paszkál ült le, egy lyukas szék vagy trónus volt, azonban nem eü. vizsgálat célját szolgálta a lyuk, hanem vagy árnyékszék, vagy szülőszék volt eredetileg, mely egyébként a római korból maradt meg.
A valóságban Csörsz árka egy eredetileg 1260 kilométeres ókori védmű volt, mélységét fénykorában 2-5, szélességét 5-8 méteresre teszik. A Dunakanyartól indulva, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Építése a Kr.u. III-IV. századra datálható. Kötötték már a szarmatákhoz, de nem zárható ki az sem, hogy avar vagy római kezek alkották. Valószínűleg több-funkciós, több nép által használt, szakaszosan kiépített földműről van szó.
Igaz-e, hogy az avarok egyik királya azért ásatott meg egy kb. 1200 km hosszú csatornát, hogy a feleségének választott szerelmét hazavihesse, ui. a lány apja csak úgy egyezett bele a házasságba, ha a leendő férj vízen viszi haza a lányát?
Az illető Móricz János (nemzetközileg ismert nevén: Juan Moricz) (1923–1991) kutató, felfedező, őstörténész, aki 1962-ben Argentínába költözött, majd 1964-65-ben Peruban és Ecuadorban aranybányák felkutatásával foglalkozott. Ennek során fedezte fel az ecuadori Morona-Santiago tartományban lévő Cueva de Los Tayos barlangrendszert Táltosok Barlangja néven.
Viszont mivel felfedezését hiteles fotókkal és tárgyi bizonyítékokkal nem támasztotta alá, így a mai napig heves vitákat szül állításának említése.
