Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
Madrid Spanyolország fővárosa. London és Berlin után a harmadik legnépesebb város az Európai Unió területén.Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják.
Prado: a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
A királyi palota Madridban
A palota Spanyolország királyának hivatalos rezidenciája. Juan Carlos király azonban nem a királyi palotában lakik, hanem a kisebb Palacio de la Zarzuelában, amely Madrid külvárosában található
Almudenai Miasszonyunk-katedrális
A Puerta del Sol, vagyis az elliptikus alakú Napkapu tér egyben Spanyolország képzeletbeli, sőt csaknem valóságos közepe, itt található a nulla kilométerkő is.
Klaszszicista épületek övezte tér közepén magasodik III. Károly lovas szobra, a közelében áll a város címerállatának, a mackónak a szobra.
A Plaza de Cibeles talán Madrid legszebb tere, gyönyörű szökőkútjai, szobrai, és épületei Madrid szimbólumává tették. A Plaza de Cibeles mára a Real Madrid focicsapatával is összefonódott, hiszen ha a Real Madrid valamilyen trófeát nyer, mindig itt találkozik a szurkolóival.
A teret lenyűgöző épületek veszik körül. A tér központjában látható híres szökőkutat 1777 és 1782 között Ventura Rodrigez építette. A tér talán legszebb épülete a Palacio de Comunicaciones épülete.
Az Ibériai-félsziget mostani felszíne a Harmadkorban alakult ki, Dél-Európa legfontosabb tektonikai eseménye, az Alpok-Himalája vonal felgyűrődése során. A Pireneusok, az Andalúziai-, a Cantabriai-, az Ibériai-, a Sierra Morena-hegységek éppúgy, mint az Ebro és a Guadalquivir folyók üledékes völgye mind-mind a Harmadkorban jöttek létre. Az egész terület megemelkedett a Galíciai-hegység törésvonalai mentén és létrejött a Központi Hegyvidék, valamint a Toledói-hegység. Ennek a földmozgásnak a nyomai a mai napig megtalálhatók, ezért mondhatjuk, hogy ez alakította ki a mai felszínt.
Spanyolország területe 505 955 km2, amivel a Föld 50 legnagyobb országa között van. Spanyolország elhelyezkedése stratégiailag kiváló: félsziget volta teszi lehetővé, hogy egyaránt tartozzon a Földközi-tenger partvidékéhez, mindössze 14 km-es szoros választja el Afrikától és a nyugati partvidéke kapu Amerika felé.
Jellegzetesen spanyol földön kialakult építészeti, művészeti irányzatok: a mazarab stílus, a mudéjár stílus, a platareszk szílus. Spanyolországban született a barokk. A spanyol építészet leghíresebb spanyol képviselői: José Churrguera, Juan de Herrera, Ventura Rodriguez és Juan de Villanueva. Az organikus építészet meghatározó egyénisége: Antoi Cornet (1852–1926) katalán építész. A modern, 20-21. századi építészet kimagasló alakjai: Ricardo Bofill, Josef Llouis Sert és Antinio Gaudi.
II. Fülöp Spanyolország Habsburg uralkodója építette a saint-quentini csata napján ...... a csata okám tett fogadalma folytán. Juan de Toledo és Juan de Herrera jeles építészek 1563-tól 1584-ig építették. Fülöp Madridot tette meg fővárossá, s tőle északnyugatra emeltette az impozáns épületet, a királyi család lakhelyét.
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaik, a rómaiak a vizgótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor Aragónia és Kasztilia kerszténykirályságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává.
Az épületegyüttes mind külső formájában, mind a belső terek kialakitása a falak és belső terek diszítése magán viseli a mohamedán (illetve arab) építészet motívumair.
A dombtető – ahol az Alhambra fekszik – kétoldalt meredeken ereszkedik lefelé, de a város felőli oldala a meredekebb, míg az ellentétes oldalon inkább lankásan olvad bele környezetébe.
Spanyolország legnevezetesebb tradíciójaabikaviadal (corrida de toros). Az országban több mint 300 aréna szolgálja a véleményeket megosztó „nemzeti sportot” vagy a tüntetők és környezetvédők szerint „véres mészárlást”. (Én az utóbbiakhoz tartozom.) Az újságokban a sportrovatokban szerepel. Az ország első nagy arénája Madridban épült fel 1749-ben. A hagyomány változó megítélését jelzi, hogy Katalóniában (gyakorlatilag Barcelonában) az autonóm parlament 2012. január 1-jétől a bikaviadalokat betiltotta.
A bikaviadal során egy arénában az ember – meghatározott szabályrendszer szerint – felbőszített, kifejezetten erre a célra tenyésztett, vad bikával küzd meg, melyet a corrida során kifárasztanak, és a játék végén a főhős, a matador (’leölő’) – aki díszes, középkori stílusú egyenruhában lép színre – megöl.
Ha a közönség és az elnök úgy ítéli meg, hogy sikeres volt a szereplése, megkapja trófeaként a bika egy vagy két fülét, különleges esetben a farkát is. A bátran harcoló bika kivívja a közönség elismerését, ha pedig különlegesen bátor volt, megkegyelmeznek neki és visszaküldik a tenyészetbe, ahol (természetes) haláláig nyugodtan él.
Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság, független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt.
A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos.
Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.
A görögöknél az iskolák után talán a szinházmüvészet adta a legtöbbet
a későbbi kultúráknak
Oresztész, Agamennon, Elektra, Lüszisztráté Oidipusz..... mind-mind játszottak a mai napig napjaink szingázaiban ---- és időről időre visszaköszönnek a filmek világából is..
A görög konyha alapvetően a marha- és birkahúsra épül, melyeket nagy változatosságban (sült, pörkölt, grill) készítenek el, különféle fűszereket használva, amelyek az ízek igazi kavalkádját alkotják. Ételeik főszereplői így tehát a fűszerek, leginkább az oregano és a bazsalikom a meghatározó, de a koriander, a fahéj, a kömény, az olajbogyó és az olívaolaj is közkedvelt. A görögök kedvelik a salátákat, melyek nemcsak köretként, de főételként is fogyasztanak, legtöbbször a sózott kecskesajttal, a fetával. Persze tengeri népként a görög konyha is bővelkedik a halakból és egyéb víziállatokból készült fogásokban. A nap bármely szakában fogyaszthatóak a tojással, spenóttal, hagymával, sajttal töltött piték, melyeket félkész állapotban, az üzletekben is megtalálhatunk. Süteményeik általában igen édesek, leginkább a török csemegékhez hasonlíthatóak. Az italok közül igen kedvelt aperitif az ouzo (ánizsos pálinka). Boraik többnyire édes, testes, aromás borok. Ilyen pl. a retsina, a fenyőgyantával ízesített fehérbor, vagy a mavrodafni, mely mazsolaszőlőből készül.
A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipke alakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100–150 m magasak.
A Meteora "levegőben lebegőt" jelent. A sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében keresendők a csúcsok.
Hatalmas, több száz méter magas hordalékkúpok magasodnak az ég felé, némelyik csúcsán 21 kolostor áll. A 21 kolostorból hatot lehet meglátogatni. A legmagasabban fekvő kolostor a Nagy Meteora, melyet 1830-ban alapítottak. 1923-ig a szikla megmászása csak csörlőszerkezettel felhúzott hálókon és kötél létrákon volt lehetséges. Ma már a kőbe faragott lépcsőfokok és átjárók segítségével a látogatók könnyen feljuthatnak.
A Varlaam kolostor vasveretes, ódon kapubejáratához vezető 200 lépcsőfok megmászása kicsit fárasztó, de könnyű és biztonságos. Kincstárában sok a látnivaló, ereklyék, miseruhák, keresztek, ezüst edények, evangéliumok, kódexek.
A Szentháromság kolostort az 1400-as évek közepén építették. Az elképesztően magas és megközelíthetetlennek tűnő sziklacsúcsra is fel lehet jutni a sziklába vájt kis utacskákon.
Az Ajiosz Nikolasz kolostort a XV. század végén építették. A keskeny és viszonylag kicsi sziklaterület miatt emeletesen építkeztek. Az első emeleten a kápolna és az ebédlő található, a másodikon cellák helyezkednek el.
Ajiosz Sztefanosz kolostor legrégibb épülete egy kicsi, egyhajós fazsindelyes bazilika, a XIV. században építették. A látogatók számára az 1789-ben épült háromkupolás, impozáns templom áll nyitva, melyet csodálatos, fából faragot ikonosztáz és oltár díszit.
Az országútról felpillantva, a látogató szinte beleszédül a meredek sziklafal látványába, amelyből valósággal kinőtt a Russzanu kolostor terméskő épülete. Mint a többi kolostorhoz, régen ide is csak a függőlétrák segítségével lehetett feljutni. Később leszerelték őket és a helyükre tartós fahidakat építettek, melyek lehetővé teszik a sziklák könnyű és biztonságos megmászását.Mind a hat kolostorról találtam képet, de engedte feltölteni mert nagyobb volt a megengedettnél. :(
Arisztotelész Onassis 1906 január 20 - 1975 március 15 között élt kiemelkedő görög argentin hajózási mágnás. Jaqueline Kennedy férje. Maria Callas operaénekesnő nagy szerelme.
A görög indoeurópai nép, már az i. e.2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%.
Olümpia (görögül: Ολυμπία) romváros Görögország déli részén. Az olümpiai játékoknak, az ókor egyik legfontosabb sportversenyének helyszíne. A versenyt minden olimpiászban (négyévente) tartották. Az eseményt i. e. 776-ban vagy korábban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 394-ben törölte el I. Theodosius római császár, mivel a versenyt pogány jellegűnek tartotta.
A mai Olümpia alig 400 lakosa főleg az idegenforgalomból él. Négyévente, az éppen aktuális Olimpia kezdete előtt Héra istennő temploma és oltára közötti területen tizenegy papnőt jelképező nő végzi az olimpiai fáklya meggyújtásának ünnepségét, korhű jelmezekben és meghatározott koreográfiák szerint. A fáklyát a Nap sugaraival egy fém parabolatükör segítségével gyújtják meg, a napsugarakat egy pontba fókuszálva. Aztán az első futó megindul az ötkarikás játékokat és a békességet hirdető lánggal.
Héra templomának romjai
Müron Diszkoszvetőjének bronzmásolata az Olümpiai Régészeti Múzeum gyűjteményéből:
A Balkán-fésziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalomuralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét.
Isztambul előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly, több mint 13 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják
A Boszporusz-híd (1510 méter hosszú, 39 méter széles), a Márvány- és a Fekete-tenger között húzódó tengerszoros, a Boszporusz felett átívelő híd különlegessége abban rejlik, hogy Isztambul európai és ázsiai oldala között teremt kapcsolatot, s ezzel a világ egyetlen olyan hídja, amely két kontinenst kötössze.
Istambuli látogatás három biztos úti cél - Kék Mecset - Hagia Szophia - Topkai szeráj - nélkül biztosan nem létezik.
E három épület Istambul óvárosában egészen közel fekszik egymáshoz
Kék mecset vagy Ahmed szultán mecsetje Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található, a Hagia Szophia székesegyházzal szemben. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyekkel a belső falait borították. A mecsetet 1609 és 1616 között építették I. Ahmed utasítására.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A Kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága.
Hagia Szophia a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban.
Az Isteni Bölcsesség temploma a keresztény egyház egyik ikonja. Túlélte a tűzvészeket, háborúkat, földrengéseket és a bizánci és török birodalom bukását is. Bámulatos építészeti alkotás, este is érdemes visszatérned, amikor a Kék mecset és az Isteni Bölcsesség temploma is fényárban úszik. A templom nevezetes pontja – a keleti oldalánál - egy különleges kövekből kirakott padlódarab. Ez az omphalos, a világ köldöke, a világ közepe - egykorú leírások szerint a bizánci császárokat erre a pontra állítva koronázták. Különleges látnivaló az izzadó oszlop is. A kőzet az alatta elterülő víztározóból nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán kiütközik. A hagyomány úgy tartja, aki az oszlopot megérinti, azt lelki béke hatja át és kívánsága is teljesül.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A Topkapı palota azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465 és 1853 között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj Csúcson Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.
Szultáni palota a sok feleség, a több száz ágyas és több ezres hivatalnok és szolgahad igényeihez alkalmazkodva. A Topkapi nem csak szultáni székhely volt, hanem az Oszmán Birodalom központja is. II. Mehmed építette 1459-65 között. Több épületből áll és négy udvar veszi körül. Az első a janicsárok udvara a hóhér szökőkútjával, A második udvar legfontosabb épülete a konyha és diván. A konyhában szeladon porcelánedények, A divan szalonban a szultán tanácsadói értekeztek, egy függöny mögül a szultán is kihallgathatta beszélgetésüket. A harmadik udvar szíve a hárem, a könyvtár és a kincstár. A kincstár éke a Topkapi tőr smaragddal és gyémántokkal kirakva. A negyedik udvar a szultán sétáló magánkertjeként szolgált.
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20 század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs és a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség , mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak.
A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayramı (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában.
Hierapolisz (AT ŐSI. "Szent város") Amely közvetlenül Pamukkale mellett délnyugat Törökországban, Denizli városától légvonalban 17 km-re északra.
Hierapolisz része az UNESCOvilágörökségi helyszíneinek; nem tévesztendő össze a kelet-törökországi Hierapolis Bambyce (Mabog) városával.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 2. században is használták, Európa minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a nekropolisz elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.
Törökországban jelenleg kilenc világörökségihelyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális, kettő pedig kulturális/természeti jellegű. Ezen utóbbiak név szerint Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei A török kormány további 19 helyszínt szeretne a világörökség részévé nyilváníttatni.
Evlia Cselebi híres török utató több kötete is részlezesen beszámol
a korabeli magyarországi viszonyokról.. Evila Cselebinek, a XVII. századbeli híres török útleírónak tíz kötetre menő, kéziratban fenmaradt útleírásaiból Áhmed Dsevdet, az Ikdám czímű török lap kiadója, hat kötetet már néhány évvel ezelőtt kinyomtatott Konstantinápolyban s az ötödik és hatodik kötetnek hazánkra vonatkozó része magyar fordításban is megjelent 1904-ben.) A török kéziratokból több nem jelenhetett meg, mert a török czenzura a többi kötetek kinyomtatását megtiltotta.) Konstantinápolyi időzésem alatt alkalmam nyílott a mecsetek és derviskolostorok könyvtáraiban őrzött kéziratok átvizsgálására. Első sorban Evila Cselebi kéziratos művei érdekeltek s meglepődéssel láttam, hogy a kéziratok hetedik kötetének túlnyomó része még mind Magyarországról szól s főkép az 1664. és 1665. évi események leírásával foglalkozik..
Törökország haderejét a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő alkotja. A török csendőrség és a parti őrség békeidőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik (akárcsak a rendőrség), de egyben a hadsereg illetve a haditengerészet alá is. Háború esetén mindkettő rendelkezik jogérvényesítő és katonai hatáskörrel.
A török hadsereg 1 054 750 katonájával a második legnagyobb hadsereg a NATO-ban.
Mustafa Kemal Atatürkaz önálló, modern török köztársaság megteremtője.....
... elsó Köztáeaasági-elnöke.... és miniszterelnöke(.........
Gazi Mustafa Kemal Paşa (a gazi szó jelentése: hős) török katona és államférfi, a
török függetlenségi háború hőse (ezért kapta a Gazi nevet), a Türük Köztársaság megalapítója és első elnöke. 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki vezetéknevét, melynek jelentése: a törökök atyha..!!j
