Selyem. A bizánciak megszerezték a selyemgubókat Kínából talán Jusztiniánusz idejében. A szicialiai normann királyok megszerezték a bizánciaktól a selyem termelés titkát a nyugat számára.
Viszont a barhent termeléshez gyapot kell, amit itt megtaláltak.
A fűszer őrület kezdete Európában.
Egyébként megint nagyon eltérünk az eredeti kérdéstől: miért is indult el az első keresztes hadjárat? Legjobb tudomásunk szerint nem volt akkor még tervbe véve sem Antiókhia, sem pedig Akaba elfoglalása, a cél egyértelműen maga Jeruzsálem volt. Ne keverjük ide a későbbi keresztes hadjáratok okait - még.
Azert Iberiaban es Poroszo.ban is a nagy hadjarat az 1200-1250 korulre esett, addigra mar nyilvanvalo volt, hogy az arabok csizmaja fajo sebet hagy az ember seggen a Szentfoldon.
Aszkalon nem volt olyan gazdag. Inkább stratégiai jelentősége volt. Akkó nagy részét azoban tényleg a keresztesek építették ki, a kikötővel együtt:) Haifa, Türosz és Tripolisz valóban gazdag kereskedőváros volt. De azért nem egyedülállóan gazdag.
Ejnye bejnye, eddig tartott a nagy vallasos hevulet, hogy meg egy varos bekeritesere se lett eleg emberek?
Szvsz roviden arrol volt szo, hogy parezer rablolovag felcsapott egy kis kozel keleti kalandra egy par szerencsevadasz vezetesevel, felkeszuletlenul ertek a vedoket es gyoztek, levagtak mindenkit, kitomboltak magukat aztan rajottek, hogy itt se kolbaszbol van a kerites, raadasul meglehetosen alabecsultek a logisztikai problemakat es felulbecsultek a terulet eltartokepesseget.
Erre europaban gyorsan elkezdtek nekik penzt gyujteni, nehogy hazajojjenek, aztan Szaladdin jol segberugta oket, mire a tobbseg elkotrodott Iberiaba meg Poroszorszagba, a luzerebbek meg beprobalkoztak egyszer ketszer Egyiptomnal, de ott is segberugtak oket.
Azert a legnagyobbak mar nyilvan a politikai hatalomert mentek bele, nem holmi kis birtokert.
Haladunk, haladunk. A politikai hatalom és/vagy presztízs nem mindig egyenlő a pénzzel... Pár hozzászólással lejebb még vérbősz, birtokra éhes hodákról írtál:)
Ez meg is tortent, miutan rajottek, hogy a Szentfold nem az a nagy biznisz.
A lovagrendek és a külföldi lovagok legnagyobb létszámú jelenléte az ibériai-félszogeten a szentföldi háborúkkal egy időben történt. Nem utána:)
Csak egy kerdes: Szerinted az amcsi katona, vallalkozo, es a maganhadseregek a demokraciat mennek terjeszteni Irakba vagy a penzert (olajert) ?
Hát, az átlag amerikai katona nem az olajért ment... Hanem mert küdlték. Rossz hasonlat.
Hiszen Venezualeban vagy Nigeriaban sokkal kisebb erofeszitessel terjeszthetnek a demokraciat.
Aham. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy az állítólagos amerikai demokrácia-exportnak mi köze is van a közepkori keresztény hevülethez? Azért ne keverjünk már össze majd 1000 év eltérő geopolitikai és eszmei hátterét...
nade nekem meg pont azt tanították az egyetemen, hogy az ismert világ határa akkor kb Ikónium környékén húzódott (amit ugye akkor foglaltak el a szeldzsukok), ami mögötte volt az már ismeretlen volt mindenkinek, csak azt tudták hogy ott van jeruzsálem meg pár másik város, de hogy pontosan mi vár ott rájuk azt nem. hogy anatólián átvergődjenek, ahhoz is bizánci segítség kellett. te is azt mondod, hogy kereskedők sem igazán arra jártak.
A Tripoliszi Grófság volt a leggazdagabb. Nem a keresztesek csináltak belőle gazdag kereskedővárost, hanem eleve az volt. Mint ahogy Aszkalon, Akkon, Türosz, Haifa is.
Gyanítom, Aquabáig sem azért mentek le, mert búvárkodni akartak. :)
Azert a legnagyobbak mar nyilvan a politikai hatalomert mentek bele, nem holmi kis birtokert.
Ha erre lett volna igényük, sokkal jobban jártak volna egy ibériai hadjárattal: közelebb van, olcsóbb és nagyobb a pénz és birtok reménye. Ez meg is tortent, miutan rajottek, hogy a Szentfold nem az a nagy biznisz.
Csak egy kerdes: Szerinted az amcsi katona, vallalkozo, es a maganhadseregek a demokraciat mennek terjeszteni Irakba vagy a penzert (olajert) ?
Megerte az iraki hoditas USAnak? Ki tudtak szedni Irakbol a toredeket is a belevert koltsegeknek?
Hiszen Venezualeban vagy Nigeriaban sokkal kisebb erofeszitessel terjeszthetnek a demokraciat.
"Azért a nagy és gazdag városokkal csinjánnán bánnék, mert Damaszkusz kivételével nem nagyon volt akkoriban arrafelé..."
ezt a keresztesek is tudták? a XI-XII. század pont a fordulópont a muszlim és a keresztény kultúrkör egymáshoz viszonyított gazdasági - társadalmi fejlettségében. szvsz könnyen lehet hogy a kelet még úgy volt meg a korabeli európai társadalmak szemében, mint egy gazdag hely, ahol pogányok élnek, ezért a kirablása nem csak bocsánatos hanem majdhogynem kötelező is.
Mondjuk Toulouse és Lotharingia szerintem egyenként is nagyobb bevételt tudhatott magáénak, mint egy szentföldi grófság. Amikorra keresztesek odaérnek, a selyemútnagy szinte már egyik vége sem ér oda: egyik ága a Fekete-tenger felé Konstantinápoly, a másik pedig Alexandia irányában Velence.
Azért a nagy és gazdag városokkal csinjánnán bánnék, mert Damaszkusz kivételével nem nagyon volt akkoriban arrafelé...
és ezek közül bármelyik terület összemérhető gazdaságban és hírnévben a Szentfölddel? mert szerintem nem. mindegyik csóró kis porfészek ahhoz képest, ami a szentföld volt a korabeli európa szemében. ott van ugye a selyemút vége, nagy városok vannak, óriási gazdagság, és mindennek a tetejébe rengeteg keresztény relikvia. ezért cserébe még lelki üdvözülést és bűnök alóli feloldozást is kaphatsz ha odamész harcolni. ha csak pusztán ez utóbbi várt volna rájuk, sokan meggondolták volna magukat és nem mennek...
[ig1-2-3-4-5 mellékesen birtokszerzés 6-pozíciószerzés bizánccal szemben 7- kereskedelmi lehetőségek
Kíváncsi lennék, hogy az 1-2-3-4-5 nagy része miért is ment végül haza a hadjárat után, ha birtokszerzés volt a céljuk. És vagyon hogyan gondolták, hogy majd Alsó-Lotharingiából kormányozzák azt a két várat, aminek a megerődítésére esetleg a komplet évi tartományi bevételt rá kell fordítani?
6. Ok, egyetértünk.
7. Genova összesen 12 darab gályával és 10 kis hajóval vett részt. Ezzel azért nehéz kereskedelmi lehetőséget szerezni....
Nagyon sok olyan hely volt ekkor Európa peremén, ahol sokkal kisebb költséggel és nagyobb haszon reményében "foglalkoztathatták" volna a lovagokat. Ők mégis a Szentföldre indultak...
Gottfried mégiscsak Nyugat-Európa egyik legprosperálóbb hercegségének az ura volt... A másik öccse, Eustache pedig Boulogne grófja. Toulouse grófsága Dél-Franciaország legerősebb és leggazdagabb állama. Egyik sem volt rászorulva arra, hogy az életét kocskáztassa egy szegény területen némi birtokért cserébe... Ha erre lett volna igényük, sokkal jobban jártak volna egy ibériai hadjárattal: közelebb van, olcsóbb és nagyobb a pénz és birtok reménye.
Egyébként ha ismeréd a középkori Európa történetét, nem írnál oylat, hogy ott büntetlenül nem pusztíthattak....
"jo, a szentfoldi lovagok nem a teruleten keresztul szereztek az anyagi hasznot a cegnek, hanem ugy, hogy tevekenyseguket a tarsadalom hasznosnak tartotta ezert tamogattak oket."
Ez már mindjárt közelebb áll a valósághoz, mint a mohó birtokéhség...
"A lovagrend lovagjai szamara pedig ez volt az egyetlen lehetoseg arra, hogy lovagi eletformajukat fenntartsak. egyebkent mehettek volna szabonak vagy parasztnak."
Lovagrendnek csak nemes ember lehett tagja. Lovag egyszerűen nem bukhat szabó vagy paraszt szintjére....
Hat kapasbol Godfrey de Buillon masodik fiu volt, birtokanak nagy reszet a csaszar elvette, occsenek Baldwinnak semmije nem volt, aztan Jeruzsalemi kiraly lett.
A toulusi orgrof, Raymond, szinten jeruzsalemi kiraly lett.
Az onkentesek kedvukre rabolhattak es gyilkolhattak, amit Europaban buntetlenul nem tehettek meg.
