Ezen a topicon remélhetőleg nyugodt és békés körülmények között beszélgethetünk a sokunk által méltán kedvelt, legendás mozdonytípusról. Mindenkit szerettel várunk, szabad véleményt formálni, de csak kultúrált keretek között. Ide várunk képeket, híreket eseményekről, történetek leírásait, élményeket, videókat, linkeket, és mindent ami a NoHABbal kapcsolatos!
Isten óvja a NoHABokat!!!
Kassán voltunk az Árpáddal, és a városban sétáltunk az egyik mozdonyvezetővel. A motorkocsi valami hibájáról kérdeztem. Rámkiáltott, hogy "Az Árpinak olyan füle van, hogy eddig is elhall! Nem szabad ilyet hangosan kiejteni előtte!!"
Pénteken 13-án álltam ki az Ericsson parkolójából, és a járdán átsétált előttem egy fekete macska.
Zsákparkoló volt, nem mehettem vissza, hogy ne keresztezzem az útját. Negyed órával később a Pesti úton belém jött jobbról egy autó. A kocsi olyan volt, mint egy harci sakál, egy négyzetméter ép rész nem volt rajta, és aznap volt a vezetője születésnapja :-) De a macska tehet az egészről!!
De ennek volt esze. Egy Hámános macskát sem érdekelte az induló daruszerelvény, át is ment a farkán, utána két centis farokkal mászkált, de már félt a mozgó vonattól.
A kérdés nem egyszerű, az NMJ kb. 20 évvel frissebb kiadás, de összbenyomásra a Heljan szebb. Viszont az NMJ csinált M61 kasznit, a Heljan anno még nem. Legjobb talán egy átalakított Heljan, gyáriban az M61 részletei miatt az NMJ jobb.
Igen, a 300mm-kisebb hosszról tudtam, másképpen nem fért el Marienborgban, a főműhely tolópadján. Mivel a tengelytávok és forgócsap-távolságok azonosak, ezért ezt nem tartom túl lényeges eltérésnek.
Említetted a soros-párhuzamos átkapcsolást: ez a megoldás lényeges eltérés, és nagyobb feszültségű motorokat feltételez. Annak idején úgy tudtam, hogy egy tz-oldalas füzet volt kiadva a motorok egyenként selejtezéséhez (hogy akár 800 kilométerről haza tudjon menni)
Az egész kérdéscsoport a típus-ismereti oktatás kapcsán aktuális: ez a megoldás lényegesen megkülönbözteti a nálunk üzemeltetett 6 motoros gépektől.
Másrészt: lehet, hogy ismereteim hiányosak, de szerintem a norvég vasút Di3 sorozatba tartozó járművek (602-től 635-ig, a 641-642-643 erősen különbözöket nem tekintve) és a magyar M61 sorozat között - legalábbis gyártásuk idején - alig-alig volt eltérés - mechanikai-gépezeti és elektromos szempontból is.
Volt azért néhány eltérés:
A ex-prototípus példányok (602, 622, 623, Di3b) kivételével a sorozatban gyártott Di3-ak 300 mm-rel rövidebbek (kintiek elbeszélései alapján a Marienborg-i műhely helyi adottságai miatt). Ez kívülről a vezetőállás-ajtók és a géptér oldalrácsai közti belemezelt sáv eltérő szélességéből is látható. A forgócsaptávok és a tengelytávok viszont ugyanazok, mint az M61-nél, ezért pl. az M61-re tervezett pályakotróból vissza is kellett vágni, hogy rendesen illeszkedjen...
A Di3a sorozat villamosan inkább a belga AFB és hattengelyes BN gépekre hasonlít: nem D47 van benne, hanem D19/D29, és más a vontatómotorok csoportkapcsolása. Az M61-gyel ellentétben a soros–párhuzamos váltás után az összes vontatómotor párhuzamosan van, ezért oldhatták meg (igaz, utólag) a Di3-aknál, hogy egyenként lehessen TC-t selejtezni. A D47-nél keskenyebb is a D19/D29 (az EMD ezt a típust ajánlotta méteres, ill. keskeny nyomközű mozdonyokba és a tengelyterhelés csökkentésére).
A Di3-aknál egységesen pneumatikus működtetésű a reverser, emellett az NSB még akkor is kitartott, amikor más új építésű NOHAB-okban már rég nem ezt használták (ahogy az M61-ben sem)
Félreérthető volt a többesszám (limlomok) használata, mivel jelenleg csak két vizsgázott és egy vizsgára esélyes jármű van, a még szóbajöhető járművekről folyt a polémia, de azok még messze vannak az érvényes pályaszám igénylésétől és kiadásától.
Ha csak a vizsgára most esélyes járműre gondolt az olvtárs, az egy jármű, és a norvég vasút beszerzése volt.
Másrészt: lehet, hogy ismereteim hiányosak, de szerintem a norvég vasút Di3 sorozatba tartozó járművek (602-től 635-ig, a 641-642-643 erősen különbözöket nem tekintve) és a magyar M61 sorozat között - legalábbis gyártásuk idején - alig-alig volt eltérés - mechanikai-gépezeti és elektromos szempontból is.
