Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Ezen talán látszik: mire a felső keresztezéshez ér, alatta elfér a villanymozdony is. Kis helyen ez van, nekem 3,3 méter a lehetőségem a teljes asztalra. Egyetlen mozdonynak sem volt eddig baja vele. Max annyi, hogy csíkosnak nem tetszik :) Na bumm.
Mindig öröm olyanoktól kritikát kapni, akiknek nincs asztaluk :) pláne jó, amikor vakon bekiabálja valaki, hogy az biztosan nem szép. Tényleg vidámság ez a fórum! Az asztalt, amint te is jól tudod, M.Gabi segített megépíteni (sőt ez több is volt mint segítség :) ). Eszerint kell értékelni a szép/nemszép katgóriákat.
Egyébként nem szeretném meggyőzni a tisztelt olvasókat, elmondtam, hogy mi van a valóságban (mrt valaki kérdezte), hogy mire képes egy mozodony egy adott szakaszon adott emlekedéssel. Ezek nálam tények. Másoknál meg felelőlem legyen húsz méteren fél centi, osztjónapot.
sry, hogy megosztottam személyes tapasztalataimat terepasztalépítés fórumon a terepasztalépítésről, egyben elnézést kérek a terepasztalt nem építő olvasóktól, ha leromboltam a könyvekben olvasott hittételeket :)
Nyilván. Nálam is elég meredek lett, durván 4%-os mindkét oldalon. A nem nagy asztalon 600-as ívekkel. Kisebb (Br53) vagy közepes Br110) mozdony 3-4-5 kocsival felbaktat.
Amúgy ezeken az íveken is, ha odafigyelek, zavar a kocsik belógása, így átálltam zömmel kéttengelyesekre. Pedig akadnak tetszetős négytengelyesek. :-)
Egyébként meg 3-4cm-t lehet kvázi büntetlenül emelni. Valahol, egy régi MIBA közölt egy H0 asztal építési leírást, abban volt egy olyan emelkedő, ami úgy jött ki nekik, hogy 4cm-t emel méterenként. Na erre azt írták a cikkben, hogy ezen a szakaszon inkább csak lefelé járassunk vonatokat. De valamelyik ősrégi Modellbahn Präxis-ban is ennyit írnak. Nálam is áll részben azért a saját Z asztalom (Langsamdorf az állomás neve, nem véletlenül), mert bevallom elmértem az egyik emelkedőt, és kínlódnak rajta a modellek. Előrébb kell hozni az emelés indítási pontját, már elbontottam a régit, csak itt megálltam, időhiány van...
Szerintem nem is erről van szó, hanem arról, hogy vannak ésszerű kompromisszumok (pl. 3,5-5% közötti emelkedő alkalmazása, ha tényleg nincs más alternatíva), és vannak olyanok, amiknél érdemes elgondolkozni, hogy jó-e a méretarány amit választott az ember. Szerintem a 8% az pont ezt a határt súrolja. Az én véleményem, hogy ilyen esetben pl. az N méretarány lehet még alternatíva a kaptató építés helyett.
Sajnos nem mindenki teheti meg, hogy H0-ban egy 23 méteres szakaszon emeljen egy űrszelvénnyit. :-(
Sok kompromisszum mindenkpp egy terepasztal, így az emelésben is. Ami egyébként az általánosan használt modellív-sugarak és azt eredetik viszonyszámához képest még így is kevésbé borzasztóak.
Evezzünk egy kicsit másfajta vizekre :) Összegyűjtottem az eddig készült terepasztalépítős videóimat, és csináltam egy lejátszási listát ahol időrendi sorrendben megtekinthetőek:
Emelkedőt terepasztalon egyenes szakaszon a közlekedtetni kívánt leggyengébb vonójárműre és szerelvényére illenék tervezni.
Dunsztosgumi a keréken minek? Vagy van elég tapadósúly és erő az Adhéziós vontatáshoz, vagy mars a vitrin.
SNCF TGV úgy küzdi le a magasabb dombot, hogy a völgyben felgyorsítják 360 Km/h -ra, majd lépcsőzetesen megmászatják és a végére lelassul 260 Km/h -ra.
Nem akarok senkit semmiről lebeszélni, mindenki a saját belátása és tárcája alapján építse a Terepasztalát... legfeljebb hamarabb megy Csíkos-Mesterhez .... :-))
/Ez a mondat most egy nem fizetett reklámot tartalmazott! szerk. /
Diginyúl: - Az általad írt módszernél nincs jobb, nálam 30 éve a Piko VT135 + 2pót (280/00 egyenes emelkedő) a mértékadó leggyengébb láncszem. Az íveket közel a nulla emelkedésűre építettem.
Ezt írtam az előző hozzászólásomban, hogy itt nem lesznek egzakt számok. Ajánlások vannak, aztán az vagy betartod, vagy nem :)
Az adott helyen működő pillanatnyi fizika fogja eldönteni, hogy felmegy/lemegy-e adott szerelvény. Ezek alapján tanácsot adni a másiknak kicsit merész dolog - de ebben nagyok vagyunk :)
Jómagam fogtam egy hosszabb deszkát arra rátettem egymás után két egyenes flexi sínt, és az egyik végét elkezdtem aládúcolni. Azt néztem, hogy álló helyzetből adott mozdony, és terhelése meg tud-e indulni kerékmegpördülés nélkül.
A hossz, és magasság pontosan mérhető volt, így számítható az emelkedés mértéke. A kísérlet nem bonyolult, nem igényel extra laborfelszerelést :)
Az eredmény vegyes volt: kb 2,5%-tól 3 kocsival már megpördültek, de elindultak a tapadógyűrű nélküli kisebb mozdonyok (régi piko br55, br89, vt 135). Viszont a tapadógyűrűsek extrém emelkedést is kibírtak ott valóban a 8%-is stabil elindulást eredményezett egyes esetekben pl. brawa e42, roco br110 (nagyobb súly, és kettő tapadógyűrű).
Ezek alapján érdemes végiggondolnod, hogy milyen járműparkod van/lesz/tervezel.
A legfontosabb az indulás és érkezési szögek elnyújtása. Ezt legegyszerűbben egy 3-4mm rétegelt lemezzel lehet megoldani, ami szépen megadja a vízszintesből az emelkedőre való átmenet, és viszont.
Ugyan Z építési nagyság, de elrettentő példának ide is beteszem. A képen látszik, hogy miért is. A koffer azért van nálam, hogy használhatóvá alakítsam, ugyanis az ábrázolt kaptatón (emelkedőnek nem nevezném) csak a miniclub V60 megy fel, magában, megfelelő lendületet véve. Akár egyetlen kocsival meg semmi. Mindezt 1.800Euro felett adták, gördülő állomány nélkül a boltban.
Diginewl kolléga emlegette a szintén Noch spirál emelkedőket, amiket nem kell megcsinálni, csak összerakni, ezzel is könnyítve az építő dolgát. Mit írjak? Finoman szólva nem nyertek... Aki meg megvesz ilyeneket, mert "német, és gyári, az biztos, hogy jó" alapon, az nagyot fog csalódni, és elmegy a kedve a vasútmodellezéstől, egy nagy adag kidobott pénz siratása után.
Nekem 1 méteren 8 cm-t emelkedik, H0, 420-as íven. Alatta elmegy a villanymozdony is. Eddig minden felment rajta, trix orinet express 5 vagonnal, vagy 10 vagnos teher, közte egy roco síncsiszoló. Sínmagasság 2,1 mm.
Ezzel a kérdéseddel ismét egy végeláthatatlan vita fog indulni :)
Tapasztalatból mondom, mert 2-3 évente előjön a kérdés.
Nincs olyan, hogy üzembiztos emelkedő - mindenhol ez a végszó. Minden mozdonynak más-más lesz ívben, és egyenesben is az ereje, no meg a vontatott dolgok is fontosak. Vannak olyan emelkedési értékek, amin belül nagy valószínűséggel mindenenki fel fog menni, többször is (ez utóbbi is fontos). Ebben kell valahol lenni. Ahogy STModell topiktárs is írta, célszerű max 3%, ívben 2%. Azaz átlagban valahol a 2,5%. Ezzel te is nyugodtan számolhatsz. A legjobb, ha ki tudod próbálni, hogy el tud-e indulni adott emelkedőn a mozdony a szerelvénnyel együtt.
Vannak szabványok http://miba.de/morop/index.htm , és könyvek (Trost bácsi - ide eső leírásai). Érdemes őket tervezés előtt tanulmányozni.
A leggyilkosabb az ívben emelkedés, mindezt spirálban, mindezt gyári megoldásokkal :)
Valamint az emelkedő indulása, és érkezése is odafigyelést igényel. Elnyújtott legyen mind a kettő, ezáltal a szétkapcsolódások akadályozhatók meg.
Matek: H0-ban a felsővezeték nélküli minimális űrszelvény magasság: (hl4) 59mm, felsővezetékkel: (hl5) 65mm. Vegyük az utóbbit, az is piszok alacsony.
Ez a minimális érték amit sínkorona magasságtól meg kell ugrani.
A sínkorona alatt van a sínkorona, a talpfa, ágyazat (együtt kb7mm), és valami ami tartja az egészet legyen az is max 7mm rétegelt lemez. 7+7+65=79mm. Ez, amit emelkedni kell. Minimum. Ide még nem fér be rendesen a kezed, ha szerelni kell valamit.
Sajnos annak az emelkedőnek, ami nagy valószínűséggel megugorható lesz minden vontató számára, nem egyszerű neki helyet találni. Ehhez képest egy Noch spirál 3,5%, vagy ez felett emelkedik...
Ez attól függ, hogy egyenesben vagy ívben van az adott szakasz. Egyenesben maximum 3% az amit én javasolni tudok, ezen pl. egy Fuggerth V43 még fel tud menni egy hatkocsis személyvonattal (saját tapasztalat, hogy picit kapar, de felhúz 6 Brawa halbit). Ívben más a helyzet, ott 480mm sugár alatt én nem mennék 2% fölé (ívben nagyobb a kocsik ellenállása). spiráloknál jellemzően szerintem nem érdemes 2,5%-nál meredekebbet építeni, még akkor sem, ha 480mm feletti a sugaruk.
Is-is, a szélesebb típus az Igra Modell lézervágott keszleteiből van összevágva, míg a vékonyabbat Evergreen szálakból készítettem. Még némi koszolást fognak kapni a végén mert nagyon homogén a színük szerintem.
Gondolom ez is amolyan mindenki másképp csinálja... Én áthúzom egy sima nem bolyhos ronggyal, hogy a próbafutások alatt esetleg sínre került szennyeződés lejöjjön. Vékony réteg alapozó és megfelelő színrefújás. A sínkoronát száradás után sínradírral visszatörlöm - ami inkább csiszolás, de a sínradír csak a festéket hozza le. A lejött festékdarabokat a vágányzatról egyszerűen felporszívózom.
Köszi. De igen fogom festeni a síneket, az lesz majd a következő lépés. Kicsit azért félek tőle, hogy milyen lesz, de majd kipróbálom először egy teszt darabon.
Szokás előtte a síneket valami oldószerrel megtisztítani, hogy a festék jobban tapadjon az oldalára?
Lehet igazad van, nem tudom. Pár éve átment a kezemen egy Faller kőhíd, az részben volt lézervágott. A most tapasztalt negatívumokkal én ott nem találkoztam, de pl tavasszal vettem egy cseh kisszériás állomásépületet. Lézervágott és ugyanabból az anyagból van mint a Noch acélhíd.
Vakolatot nem bírná ki, úgy gondolom átázna és esetleg deformálódna száradás közben. Össze sem raktam...
Ez a kis őrház műanyag, stabil bőven bírta ahogyan rákenem az anyagot majd vasreszelővel "nekimegyek", hogy a megfelelő lepukkant, elhagyatott formát kialakítsam.
Pandémia idején unaloműzéskor készült, még azt sem tudom hol lesz a helye. De visszatérve, az eddigi saját tapasztalataim alapján nem hiszem, hogy egy laser kit struktúrálisan bírta volna.
Ettől függetlenül értem amit mondasz, lehet éppen egy műanyag szett is lézervágott... viszont a gyártók a konkrét anyagot nem tüntetik fel, csak a "laser cut" feliratot :(
Sokfele anyagot lehet lezervagni, lehet retegelt lemezt, papirt, plexit.
A lezervago gepek nem csak vagasra alkalmasak, hanem gravirozasra is, ilyenkor kisebb teljesitmenyu lezersugar nem elvagja az anyagot, hanem megvaltoztatja a felületi minöseget.
Sok esetben utomunkara lehet szükseg, amit pl egy plexin gond nelkül el lehet vegezni, lehet homokfuvatni, hogy a felület matt legyen es jobban tapadjon ra az alapozo.
Szerintem ne add fel, es ne ird le ezt a technologiat, a nyersanyaggal volt a gond inkabb.
Összeraktam a tervezett hidamat és megosztanám a tapasztalataimat, mivel ez az első eset, hogy 100%-ban laser cut elemekkel dolgoztam.
...hol is kezdjem, most úgy érzem soha többet lézervágott épület, műtárgy vagy bármi. Míg egy sima épületnél szabadabban válogathat az ember, egy hídnál ez nem egészen igaz... köt a méret, a szerkezet, a korszak és a tervezett táj amibe bele kell majd illenie. Ezek alapján nem találtam más alternatívát a jelenlegi kínálatban, mint a Noch 67020-as acélhíd modelljét.
Szóval némi kényszer hatására lett Lase Cut: Én mindig is ferde szemmel néztem ezt az új trendet a kiegészítők tekintetében és mint (számomra) kiderült nem alaptalanul. A kivágott elemek, az öntött társaikkal ellentétben csiszolhatatlanok, reszelhetetlenek. Lényegében vékony farostlemez vagy vastag kartonpapírhoz hasonló... szóval bármi forma igazítás csak az anyag szőrösödéshez, hámlásához vezet. Csak vágni lehet! Ha valami el lett rontva csak roncsolással bontható, vagyis jobb nem bontani. Tagadhatatlan előnye, hogy könnyű és ehhez mérten viszonylag stabil. ...és még egy: anyagában megfelelő színre színezett, jelen esetben matt "igazi libafoszöld" , így munkafázisonként nem kellett alapozót, majd kikevert festéket használnom. Előállítása olcsóbb és egyszerűbb így az ára is kedvezőbb a műanyag társaiknál. Na ezzel számomra minden pozitívum ki is fújt, illetve még megjegyezném, hogy a fa imitáció tökéletes. Így azt nem kellett balsafából vagy kartonból vagdosnom.
Az óhatatlan ragasztófoltokat én általában matt finishel tüntetem el, ez itt nem működik. A laser cut ragasztó esetleges foltjait a matt spray felerősíti, ahelyett, hogy elfedné. A matt spray számomra tökéletesen bevált a rozsdafoltok rögzítésére is... mivel ez itt szóba sem jöhetett, így Humbrol Decal Fix-et használtam. Nem igazán erre való, de bevált. Az rozsdát amúgy sem akartam túlzásba vinni, bár hajlamos vagyok belelovalni magamat... a fotókat elnézve lehet most is több lett a kelleténél. Írtam hogy viszonylag masszív... ez való igaz, a korlátok felszerelése előtt egy liter ásványvizet(!) elbírt deformálódás nélkül, ennek ellenére a lábakat megerősítettem. Összességében úgy gondolom a lézervágott kiegészítők inkább olyan modellezőknek való, akik megelégednek a sima összeállítással és nem gondolkodnak antikolásban, alakításban. Tapasztalat szempontjából nem bántam meg, de magam részéről maradok a műanyag alapú kiteknél.
Szívesen olvasnám mások tapasztalatát is a témában. Laser Cut, műanyag kit vagy saját barkácsolás. Ki mit preferál és miért alapon stb.
