Én használok ilyet kb. a 2000-es évektől, anno 2500 Ft-ért vettem. Előtte 5-6 telet bírt az akksi, (DACIA, benzines Kb. 40-50 Ah-ás volt benne, 24 év alatt 5 akksi, gyakori indítás). 2006-tól diesel van, ekkortól használom ugyanolyan körülmények között, a 2. akksi (74 Ah) a vége felé jár (most volt a 10. teles), a 2023. év végét nem kockáztatom már (a kapocsfesz. 3 nap állás után 12,3 V). Az autó garázsban tartott, mikor eszembe jut, kb. 2 hetente rátöltök, soha nem volt nagyon lemerülve, ha kellett, mindig után töltöttem. Egyszóval az a gyanúm, hogy a normális gondozás mellett is jót tett az akksinak ez a kis készülék.
Még lemaradt, ezeknél a töltőáramot a trafó belső ellenállása, esetleg még pluszban berakott ellenállás korlátozza, így a töltőáram nem stabil, illetve ahogy telítődik a cella, lassan csökkenő az áram, miután a trafó feszültsége is úgy van megválasztva, hogy nagyon túltölteni ne tudjon.
Amit hozzátennék a teljesebb kép kedvéért, ilyen kisáramú töltők azért is vannak csak biztonsági időzítővel ellátva, mert túltölteni, azaz cellát túlhevíteni nehezen képesek. Nem mondom, C/10 feletti áramnál már jól bemelegedhet, de ezek az akkuk annyit még épp elviselnek.
Léteznek még kisebb áramú töltők (van a lomtárban ilyen is), ami még időzítőt sem tartalmaz.
Eleve nem is tudhatjuk általában, hogy mennyire volt lemerülve, illetve nem is feltétlenül kerül azonos állapotba két cella. Valaki azt hiszi, hogy lemerült, közben "félig van" valamelyik. De ez nem is jelent problémát, mert a kisáramú töltőnél, ha hamarabb telítődik egy cella, a töltés még maradhat rajta (míg az időzítő lekapcsol), a feleslegben bevitt energiát ezek a cellák képesek elfűteni, haaz áram nem túl nagy.
Nagyobb áram értelemszerűen nagyobb hőmérsékletet generálna, ami ellen már védekezni kell, egyéb töltési technikák valamelyikével, illetve azok kombinációjával. Időkorlát + hőmérés + deltacsúcs + abszolút csúcsérték stb.
A szóban forgó konstrukciókban általában egy kis trafó van és diódás egyenirányító, miáltal az akkut teljes vagy félhullámú egyenárammal tölti. Az akkunak mindegy a hullámzás, átlagérték a lényeg. De ilyen egyszerű multiméterek a hullámzó DC átlagértékének pontos mérésével bajban lehetnek, azaz nem feltétlenül mérvadó, amit ilyenkor mutat.
Ha jól számolom, akkor nekem a 2500 mAh-s akkuimnak ~ 15 óra töltés kell majd. Azt látom is az adatlapon, hogy ez a töltő 18 óra üzem után lekapcsol magától.
Bocsi, hogy feleslegesen dolgoztattalak a kérdéseimmel.
Igen . Kell hozzá egy multiméter (bármilyen 200mA állásban )
meg a töltőd .Ha a berakott akkut kissé kibillented , s a két műszertapogatót csatlakoztatod ,akkor mutatná az áramot.(egyik fele az akku---a másik a töltő csatlakozóhoz )
Persze beépithetnél egy ilyen árammérő csatlakozót is.
Ha ezt a töltőt bedugom a konnektorba (kigyullad rajta egy zöld led), meg tudom mérni digitális műszerrel (van itthon) azt, hogy mekkora árammal tölt? Mekkora áram van ott ahol az akkuk csatlakoznak a töltőhöz? Ha igen akkor azt hogyan kell mérni?
Elég vegyes a kép, de ha eléteszel egy 1700Ft-s mechanikus kapcsolóórát ,meg van oldva!
A műszaki része;
''A töltés típusa nagyon fontos, azaz igazából a kapacitás 10%-ával kellene tölteni! (pl. 2100 mAh kapacitásnál 210 mA a töltési áram) 10%-nál nagyobb töltés már a gyorstöltés katagória, ami sokkal gyorsabban elhasználja az aksikat!'' Több cikk szeint ez nem feltétlenül igaz. Azt írták, hogy amennyiben a cellák használatkor nagy kisütőárammal lesznek terhelve, akkor kifejezetten ajánlott a C/10 áramnál nagyobb töltőáram, időnként - úgy minden tizedik alkalommal - beiktatva egy normál, C/10 áramú töltést. ''A töltés ideje is nagyon fontos tényező! Túltöltés úgyszintén károsítja az akumlátort! Töltési idő számítása: kapacitás x (kb.)1.3 / töltési áram.'' Ez a szorzó is csak normál, C/10 áramú töltésre igaz (öregebb cellákra akár 1,4..1,6 is lehet). Gyorsított vagy extrém gyorstöltésnél már az 1,2 is sok lehet (saját tapasztalat), mert felforralja az akkut. Az ilyen ultragyors, intelligens töltők éppen ezért alkalmaznak többféle túltöltésvédelmet a biztonsági időzítésen túl.
Remélem jó helyen kérdezek és tudtok nekem segíteni.
Fényképezőgépbe vettem 4 db előtöltött AA ceruza akkut, 2500 mA-est. Az akkuk, most így a csomagolásból kibontva és azonnal rámérve 1,28 V-ot mutatnak műszerrel mérve. Az akku csomagolásán az van írva, hogy Charging time: 7 h 500mA. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ezeket az akkukat ha 700 mA-es a töltő, akkor 7 órán át kell tölteni a teljes feltöltöttséghez?
Van egy Energizer CH2PC3-EU töltőm, ami 2 db AA vagy 2 db AAA akkut tud tölteni, de egy időben csak kettőt. Vgy AA-t vagy AAA-t. A töltő hátulján van pár adat. Képek róla, bár nehezen lehetett elfogadható képet készítenem, de talán így is látszik a lényeg.
Kérdésem az lenne, hogy majd ha tölteni kell ezeket az akkukat, akkor mennyi ideig legyenek ezen a töltőn? Akitől kaptam anno ezt a töltőt, Ő azt mondta, hogy a töltő az nem kapcsol le ha az akkuk elérték a teljes feltöltöttséget.
Ezért kérek segítséget, hogy nehogy túl töltsem őket.
Szeretnék összerakni egy akkupakkot és az lenne a kérdésem, hogy mit érdemes a cellák közé tenni vagy egyáltalán kell e bármit?
Van 16db EVE 304ah 3,2v Lifepo4 cellám, meg hozzá egy aktív balanszeres 200A-os JK BMS, ehhez még kell vegyek egy DCDC Boostert, mert tápnak min 40V kell neki az induláshoz, de ettől még kezeli a 4S-t is.
A cellákat négyesével párhuzamosan kötöm és a négyes pakkokat sorba kötöm, így lesz meg a 12,8V-os pakk 15,5kwh.
Meg még érdekelne az is hogy érdemes e összeszorítani kicsit a pakkot, sok videóban látom hogy ezt csinálják. Kb 35x60cm helyet foglal majd el a 16cella, a hely ahová beépítem 52x90cm-es.
Nem minden BMS balanszíroz, amit linkeltél, abból hiányzik ez a funkció. Vagy lehet kapni külön csak kisütőpanelt is.
5S példán keresztül tudnám megmutatni, amikor a MOSFET-ek száma nem egyforma töltés és kisütés irányába, olyankor nagyobb terhelőáram lehetséges és kisebb töltőáram.
Sajnos a MOSFET csak egy irányban képes megszakítani (másik irányba a belső D-S diódája vezet), ezért szükséges töltés és kisütés irányába 1-1 legalább.
Berajzoltam a technikai áramirányokat, amit a pozitívabb (nagyobb) szintről értelmezünk a negatív irányba (tehát ez nem az elektronok áramlása). A vízszintes sorban párhuzamosítva vannak a MOSFET-ek, tehát mindegyiken folyik áram, csak nem minden nyilat rajzoltam be, azt oda kell képzelni.
Rendesen bekötve a terhelőáram (piros nyíl) csak a felső soron folyik, ami előnyös, kisebb átmeneti ellenállás, kevesebb a hőveszteség, illetve ott párhuzamosan eggyel több alkatrészen oszlik el az áram.
A töltőáram (kék nyíl) mindkét soron átfolyik:
Ha te közös bekötést alkalmazol, akkor a terhelőáram is igénybe veszi mindkét sort, ami nagyobb melegedés, veszteség, kisebb terhelhetőség.
Sárgával kereteztem a kisütőellenállásokat és azok kapcsolótranzisztorait, amit a processzor vezérel, kvázi balanszírozásként.
Ez csak annyit jelent, hogy amelyik cella 4,25 V fölé billenne, arra rákapcsolja a kisütést és visszahúzza 4,2 V-ig, majd ismét lekapcsol róla.
Ha a berakott akkut kissé kibillented , s a két műszertapogatót csatlakoztatod ,akkor mutatná az áramot.(egyik fele az akku---a másik a töltő csatlakozóhoz )
