Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az azonnali kapitulációhoz nálunk hiányzik egy elengedhetetlenül fontos dolog. A személyi állomány nincs kiképezve arra, hogy azonnal, vezényszóra, szabályosan és elvágólag feltegye a kezét. Vagy az megy vezényszó nélkül is?
Amúgy meg nem kell nekünk se hadsereg se légvédelem, ha bárki támad azonnal kapitulálunk. A saját politikusainknál úgyse tud senki jobban kizsákmányolni minket.... :)
"Újabban már 40km a hatótávolság, és 14km a hatómagasság."
Helikopterre vagy nem manoverezo szembe kozeledo celra ESETLEG de a meretebol adodoan szinte kizart hogy erdemi manoverre legyen kepes az AMRAAM foldrol indtva a jelenlegi allapotaban.
Én úgy tudom a modernizálásból nem lett semmi. Pedig nagyon komoly kis csomagot dobtak össze a lengyelek! Digitális elektronika, barát-idegen felismerő, hőkamera, színes képernyők...
Wow! Ritkaság egy ilyen kép, ráadásul elég beszédes.
Persze ez csak részlet, de szerintem nagyon eltalált a megjelenítés, jók a színek. Különösen hasznos, hogy a légi helyzetképet egy topográfiai-közigazgatási térképre vetítik rá. Könnyű értelmezni a látottakat, gondolom a kezelése felhasználóbarát.
Ami kicsit zavarba hoz, hogy a négy célcsoport egyes céljai más színt és szimbólumot kaptak. Gondolom más azonosítási kategóriába esnek, csak nem értem miért.
Alsó képen ugyanazon Orosz jármű más helyről fényképezve, felette Lengyel SPU-k indítanak Utskában, ők maguk modernizálták és nagy javították rakétáikat, amiből soknak nem indult be a menethajtóműve, végül a rendszert kivonták.
"The circular pattern on the front of the AN/MPQ-53 radar sets vertical component is the system's main phased array, consisting of over 5,161 individual elements, each about 39 millimeters (1.535 in) diameter, 17 cm lenght, 124g weight"
Emlékszem, mikor a Patriot rakétakomplexumot volt lehetőségem látni, tapogatni és nyomogatni, elmondták hogy 5000-hányszáz sugárzóból áll a tűzvezető lokátor.
Én csak azt kértem, hogy lehetne-e 1 elemi sugárzót látni. Nos ez akkor és ott nem jött össze.
Egy orosz fórumon találtam a képet, de ez nem jelent semmit, nem lehet megállapítani melyik országhoz tartoztak a járművek.
Tán kevéssé ismert, de a komplexum már akkoriban is rendelkezett egy analóg, kvázi LPI képességgel, amivel a NATO gépek RWR-jét lehetett kijátszani.
No, ez érdekes! A szimulátor útmutatója nem említi, ez valamilyen különleges üzemmód lehet? A szakaszos kisugárzással és a program szerinti üzemmóddal együtt ez elég sok fejfájást okozhatott volna a NATO-nak.
A defence.ru-n arról írnak, hogy az izraeli Arrow-3 lérak rendszer promó videójában egy az Sz-300/400-as rendszer parancsnoki kocsijára és radarjára (55К6Е, 5Н63С, 30Н6) kísértetiesen hasonlító radart/kocsit mutatnak.
Csak rámutattam milyen kreatívan következtetsz ha orosz technikáról van szó. Rólad szólt és a stílusodról meg a fixációidról. Ha nem tetszik a tükör és összetöröd (x) legalább nem kell bámulnod magad.
Holnap a Kossuth rádió 14.34-kor kezdődő Tér-idő című műsorában, ha minden igaz, Dani Zoltán ezredessel készült interjút hallhattok. Akinek a név ismeretlen lenne, Ő az a magyar származású, szerb légvédelmi rakétaosztály parancsnok, aki 2009-ben az addig láthatatlannak vélt F-117-es "lopakodó" gépet megsemmisítette. Ha engem is hallanátok a műsorban az a puszta véletlen műve.
A NiCd akkumlátor packok mentek tönkre, mert az indiaiak nem tartották be a tárolási előírásokat és a kötelező szerviz periódusokat. Az akkupack cseréjével a rakéták javíthatóak voltak.
Nem tudom mi az a szentpétervári mérce, biztos a sputnyiknewson olvashattál róla amelyet nem követek, de egy majd fél tonnás s-400-as lérak szavatossági idejére vonatkozó "messze menő" következtetést nagyképűen egy néhány tíz kilós levegő-leveő rakatáéból levonni, pusztán csak azért mert orosz, kuala lumputól baktalórántházáig marhaság.
Az R-77 rakéták azért mentek tönkre, mert nem az előírásoknak megfelelően tárolták őket. Ráadásul az azért egy egészen más történet mint a lérak rendszerek.
Az R-77 rakéták azért mentek tönkre, mert nem az előírásoknak megfelelően tárolták őket. Ráadásul az azért egy egészen más történet mint a lérak rendszerek.
Gyanítom az egyébként igen kiváló AIM-9X (hogy ne csak szidjam a raytheont) se szerepelne jobban hogy úgy tárolnák ahogy azokat a szerencsétlen R-77 eket.
Az algériai történet pedig nem minőségbiztosítási hanem büntető ügy volt, hamisított papírokkal és az összes finomsággal. Le is csuktak jó pár embert érte. Mindenhol megesik, itt éppen börtönbe is küldték a felelősöket. Éppen az USA-ban a börtön büntetés annyira nem jellemző ott ha lebuksz kivásárolhatod magad. http://www.sanders.senate.gov/newsroom/press-releases/fraudulent-defense-contractors-paid-1-trillion
"Ne beszélj hülyeségeket! Kevered a légiharcrakétákat a légvédelmivel. Rohadtul nem mindegy! Egy légiharcrakétának sokkal szélsőségesebb körülményeket kell elviselnie. Az tény, hogy az orosz légiharcrakéták élettartama a töredéke a nyugatiaknak, de a légvédelmi fegyvereik semmivel sem rosszabbak, sőt!
Az olvtars olyan orosz legiharc raketakrol beszelt amelyek sosem voltak hasznalatba le voltak tarolva a gyari tarolo kontenerbe. Aztan mikor elovettek es raakasztottak a tesztert akkor kijott hogy a nagy semmitol hasznalhatatlanna valt.
Az orosz haditechnika prospektus es szerzodesbeli adatai altalaban koszono viszonyban sincsenek a valosagassal sok teruleten.
Épp ez az. Konténerben a földön sem bírták a "terhelést"... Érdekes módon ugyanezen hírcsomag része volt, hogy az AGM-142-vel is hasonló problémák voltak.
Akkor én meg linkeljem azt a 8 éves az orosz "minőségről" ahol az R-77 rakéták cirka fele tárolva tönkrement és nem volt gépre tehető?
Ne beszélj hülyeségeket! Kevered a légiharcrakétákat a légvédelmivel. Rohadtul nem mindegy! Egy légiharcrakétának sokkal szélsőségesebb körülményeket kell elviselnie. Az tény, hogy az orosz légiharcrakéták élettartama a töredéke a nyugatiaknak, de a légvédelmi fegyvereik semmivel sem rosszabbak, sőt!
Akkor én meg linkeljem azt a 8 éves az orosz "minőségről" ahol az R-77 rakéták cirka fele tárolva tönkrement és nem volt gépre tehető? Biztos azoknál sem változott azóta semmi. Vagy esetleg azt, amikor szimplán hazudtak és új gépként akarták eladni a használt és majdnem 20 éves darabokat tartalmazó MiG-29-eseket Algériának.
Sokszor nem értem, hogy neked mi a célod azzal, hogy itt vagy...
Mosolyognék, de igazából szomorú, amikor valaki guglizással próbálja pótolni a szakmai ismereteket és gyakorlatot.
Idézek a kiguglizott forrásodból.
A vegyes felületszerelés során egyaránt alkalmazunk felületszerelhető, valamint hagyományos, furaton át szerelhet alkatrészeket. ../... Azért van szükség vegyes szerelési technológiára, mert az egyes elektronikai paramétereket nem érdemes, vagy nem lehet felület szerelt alkatrészekkel elérni. Ide tartoznak a nagy kapacitású kondenzátorok, teljesítménytranzisztorok, induktivitások, trafók, mechanikai elemek, valamint kapcsolók nagy része.
Tudod miért nem jellemzőek a felület szerelt nagyobb kapcsolók kondenzátorok, vagy tekercsek? Azért kérlek, mert a felület szerelt kötés mechanikai szilárdsága töredéke a furat szereltének. Ugyanígy a felület szerelt kötés élettartama is.
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy egy nagy vibrációnak és akár 20-30G nek kitett panelen melyiket is célszerű alkalmazni?
Érdekes hogy a kábeleket nem wire wrapping-gal csatlakoztatják. Tartósabb és jobban bírja a mechanikai igénybevételt. Mondjuk a tüskék miatt több helyet foglal, és az se mindegy. Amúgy itt is THT van ha megnézed.
Ne vicceljél már. SMT-t nem lehet mechanikai igénybevételnek kitett és nagyfeszültségű elemekhez alkalmazni, és az élettartama is töredéke a THT technológiával szerelt panelnek.
Évekig dolgoztam hasonló területen, és a leggyengébb pont itt az emberi láncszem volt mindig is.
Nem tudom mit kérnek a rakettáért, de vannak automata/félautoma rendszerek a kissszériás gyártáshoz is, tehát az ára megtérül.
El lehet adni a dolgot úgy, hogy ezek a régiforma alaktrészek masszívabbak, de ez kb olyan, mint amikor jön a levél a nigériai hercegtől, hogy akarsz-e kétmilló dollárt keresni.
A ház kiöntése hőelvezetés és a fizikai védelem és az alaktrészek rögzítése miatt szabvány eljárás ha a specifikáció kéri. Igaz műgyantával még nem láttam, helyette egy sépci többkomponenses masszával, de a lényeg ugyanaz:)
A 2:55 körül látható áramkör nagyon 60-as évek technológia. Pont ilyen alkatrészek voltak a szovjet korszakban gyártott cuccokban. Diszkrét "lábas" alkatrészekből, a tranyókat fejreállítva rögzítve, a kivezetéseken egyenként szigetelő csövecskékkel, kézzel varrt kábelkötegeléssel. Ezt nem is lehet automatizálni, muszáj kézzel legyártani. Egyébként az ilyen kis szériás gyártás szinte mindig sok kézimunkával történik, egyszerűen nem éri meg az automatizálásba beruházni.
A kommentekben is megjegyzik :). A riport fő mondanivalója az, hogy ugrásszszerűen nő a termelés és moszkva városától 20% adókedvezményt kap a cég amelyet a gyártás korszerűsítésére fordítanak. A forrasztást valszeg lehet robotizálni, bár nem tudom megéri e. A nyák lapokat utána kiöntik valamivel, mondjuk műgyantával? Csak mert elképzeltem egy ilyen nyákot egy k. Sok gével manőverező rakétában.
Samara (Сама́ра) 91-ig Kujbisev (Куйбышев). Nemtom mennyire közismert, de a 2 vh alatt "tartalék" fővárosként szolgált. Akkor futtatták fel. Sztálin családját is ide evakuálták Moszkvából sok minden egyébbel együtt. Azóta katonai irányítási központ és nagyon felfuttatták az ipart és az infrastruktúrát is. Szinte az összes Il-2-est ott gyártották anno, de ami a lényeg hogy ez az egyik (ha nem a) legnagyobb vasúti csomópont Oroszországban, amely összeköti az ázsiai és az európai részt. Hatalmas katonai ipari központ. Szinte az össze oroszországban gyártott komminikációs kábel itt készül, a csapágy gyártás jelentős része stb. (amit a wiki országos jelentőségűnek említ) de tele lehet katonai kutató központokkal is..
Kis kultúr.. Itt hozták létre anno a szu legnagyobb tömegtájékoztatási központját (rádió tévé stb). Innen adták a híreket abban a jellegzetes tónusban, végig a 2 vh alatt. (Jurij Levitannak hívták a mukit). A mai napig az ő stílusában "konferálták fel" például a vörös téren a díszszemlét.
Yekaterinburg: The Verkhnaya Salda Titanium Plant (VSMPO) is the largest titanium works in Russia and the second largest in the world. In terms of industrial output, Sverdlovsk ranks second only to Moscow Oblast and produces 5% of Russia's total. Ferrous metallurgy and machine-building still constitute a major part of the oblast's economy. Yekaterinburg is well known for its concentration of industrial manufacturing plants. The city's largest factories produce oil extraction equipment, tubes and pipes, steel rollers, steam turbines and manufacturing equipment for other factories.
Khabarovsk: The main branches of the local economy are mechanical engineering and metalworking, ferrous metallurgy, mining, fishing, food, light and timber industries. The mineral resources of the region include gold, tin, aluminum, iron, coal and lignite, graphite....this city is mainly an industrial region. Many pharmaceutical industries, petroleum refining industries and machinery manufacturing industries are present in the city. The city is a stop on Trans Siberian railway track. Khabarovsk Shipyard
Irkutsk: Irkut Corporation: Irkut Corporation (MCX: IRKT) (Russian: Иркут) is a Russian aircraft manufacturer, member of the United Aircraft Corporation. It is best known as being the manufacturer of the Sukhoi Su-30 family of interceptor/ground-attack aircraft. Irkutsk Aluminium Smelter: The Irkutsk alumimium smelter is one of the largest in Russia and is the oldest in Eastern Siberia. Eastern Siberias oldest smelter. Between 2008-2010 the smelter was expanded through the introduction of the 5th potline with an annual capacity of 170,000 tonnes of aluminium. In 2010, the smelter was equipped with a new casthouse that added 165 thousand tonnes to the plants annual production capacity
Samara: Samara is a leading industrial center in the Volga region and is among the top ten Russian cities in terms of national income and industrial production volume. Kuznetsov Design Bureau: The Kuznetsov Design Bureau (OKB-276) was a Soviet design bureau for aircraft engines Progress Rocket Space Centre: is a Russian join-stock company under the jurisdiction of Roscosmos State Corporation responsible for space science and aerospace research. It is the developer of the famous Soyuz-FG rocket used for manned space flight, as well as Soyuz-U used for launching unmanned probes.
Aviakor: OJSC Aviakor (Russian: Авиако́р) is an aviation plant located in Samara.
Voronezh: Voronezh Aircraft Production Association: JSC Voronezh aircraft production association or Voronezh Aircraft Plant (Voronezhskoye Aktsionernoye Samoletostroitelnoe Obshestvo abbreviated as VASO, Russian: ОАО ŤВоронежское акционерное самолётостроительное обществоť) is one of the largest aircraft production plants in Russia. Sozvezdie: JSC Concern Sozvezdie (Russian for Constellation) is the leading Russian developer and manufacturer of electronic warfare, radio communications, electronic countermeasures systems and equipment. Voronezhselmash: Voronezhselmash (Russian: Воронежсельмаш) produces equipment for post-harvest handling, drying and storing grain. The patented technologies in sorting seeds. Voronezh Mechanical Plant: (production of missile and aircraft engines, oil and gas equipment) Chemical Automatics Design Bureau: is a Russian design bureau founded by the NKAP (People's Commissariat of the Aircraft Industry) in 1941. The first Russian built nuclear rocket engine RD-0410 (in the years 19601980). The rocket engine RD-0109, which was used in the flight by Yuri Gagarin, the first human to space. And the oxygen-hydrogen liquid-propellant rocket engine for the space-rocket complex "Energiya-Buran", as well as a powerful gas-dynamic laser. By 1954 the bureau was designing liquid-propellant rocket engines for super performance and experimental aircraft, the Yak-27V and E-50A, and from 1957 to 1962 they designed engines for anti-aircraft guided missiles. By the early 1960s the bureau was designing Liquid Propellant Rocket Engines (LPREs) for man-rated space launch vehicles
Nazarovo=Achinsk: Achinsk Alumina Refinery is Russias largest producer of alumina. The facility operates using a unique cutting-edge technology developed by the Russian National Aluminium-Magnesium Institute (part of RUSAL).
Plusz a Transszibériai vasút a városon keresztül megy át, és esetleg ezért is: Nazarovo power station
Novoszibirszk - Több mint 200 kisebb nagyobb gyár van ott - pár fontosabb:
Novosibirsk Chemical Concentrates Plant: Today, it is one of the largest TVEL companies manufacturing fuel for power and research reactors in Russia. NCCP produces fuel assemblies for VVER-440 and VVER-1000 power reactors. This fuel is used in Russia's power reactors and exported abroad by TVEL. NCCP is also the only company in Russia producing pure lithium materials, which are subsequently sold in domestic and foreign markets.
Novosibirsk Aircraft Production Association: The company produces Su-34 fighter-bombers and An-38-120 regional passenger aircraft. It is also involved in the Sukhoi Superjet 100 program
NEM MELLÉKESEN! Szeptemberben a 4 db helikoptert Kecskemétről is ide hozták!
NPO ELSIB: The company has three main production segments: turbogenerators and hydroelectric generators; asynchronous motors and frequency converters, as well as other equipment, such as drives of the wheel and excitation systems.
Akademgorodok: A várostól délre, ami Szibéria Szilikon-völgye
Solenchnyy=Komsomolsk-on-Amur: Amur Shipbuilding Plant: The city is an important rail junction
De a legfontosabb - Komsomolsk-on-Amur Aircraft Production Association: The company currently produces Su-27SM/SKM fighters, Su-30MK2 multirole fighters, Su-33 and Su-27KUB shipborne fighters, KnAAPO will also manufacture the Sukhoi PAK FA in the future
A kelet Európai tapasztalatokból kiindulva, a nuki fejeiket általában közepes nuki csapást kibíró föld alatti megerősített Gránit objektumokban tárolták.
Szerintem ezekben a városokban (vagy körülöttük) valami más fontos ipari esetleg kutató központ lehet.
A lenti listán messze nem Oroszország legnépesebb települései vannak, szóval más lesz az ok. (Pl helikoptergyár)
Milyen messziről képes védeni a bázist a patriot? Ott kell lennie a reptéren közvetlenül? Mondjuk a ballisztikus pálya elég meredek a végén, de felteszem van pár 10 km mozgástér.
Azok inkább Rostov városát védik...a kikötő, a hajózási utak valamint a szárazföldiek - Rostovot ezért hívják a "gateway to the Caucasus" városának. És persze a Rostvertol helikoptergyár (Mi-24, Mi-35, Mi-28, Mi-26) védelme.
In the first reported use of a ballistic missile in the conflict, the Scud was fired on Saturday morning at the city of Khamees Mushait in the kingdom's southwest and was intercepted by two Patriot missiles, a statement by the Saudi military said.
The area is home to the largest air force base in southern Saudi Arabia, the world's top oil exporter, but there are no oil facilities in the vicinity.
Al Masira, the Houthi group's official channel, confirmed the launch and said it targeted the King Khaled air base.
1, Ezt állítottad: Csak a King Khalid légibázis 6 találatot kapott és egyet szedett le állítólag a Patriot, de ott is valószínűbb hogy csak mellé lőttek a Jemeniek.
2, Erre írtam: A King Khalid AFB-n tudtommal csak egy HAWK osztálycsoport települ, nem pedig Patriot... (háromszög jelöli őket)
Kép dátuma: 2016.10.16. rajta a HAWK osztály.
3, Erre beraktál pár általános közleményt.
4, Erre írtam: ha állítasz valamit, akkor mutasd meg a Google Earth-en.
Nézd. Ezt már a múltkor megbeszéltük ha jól emlékszem. Amíg béke volt, lehettek akárhol azok az ütegek. Ha háború van odaviszik őket ahol szükség van rájuk. És délen van rájuk szükség.
Biztosan jók a forrásaid, csak közben ugye elkezdődött egy háború, ahol nem áll jól Szaudi Arábia. Új helyzet van, új feladatok a patriotoknak.
Több mint ezer Szaudi katona halt meg a Patriotok védőernyője alatt Scudoktól Jemeni háború kezdete óta. Csak a King Khalid légibázis 6 találatot kapott és egyet szedett le állítólag a Patriot, de ott is valószínűbb hogy csak mellé lőttek a Jemeniek.
A King Khalid AFB-n tudtommal csak egy HAWK osztálycsoport települ, nem pedig Patriot...
Igen ez régi vita hogy vajon az Al Husseinek szétesése miatt lehetett e. Ez csak egy feltevés. Azonban a Jemeniek nem Al Husseinekkel lövöldöznek, hanem gyári Scud-B -kel, azok nem esnek szét menet közben. Mondjuk kilőttek párat C és a D verzióból is, de nem az a jellemző.
De persze igazából mindegy is, a lényeg hogy a Patriot leszerepelt. 2016-ban Jemenben sem mutatott többet mint az öböl háborúban.
Figyi ezek tények, bevetési statisztikák. Nem fognak megváltozni ha letrollozod aki szóba hozza.
Több mint ezer Szaudi katona halt meg a Patriotok védőernyője alatt Scudoktól Jemeni háború kezdete óta. Csak a King Khalid légibázis 6 találatot kapott és egyet szedett le állítólag a Patriot, de ott is valószínűbb hogy csak mellé lőttek a Jemeniek.
A Patriot zl. meg a '80 években már automatikusan háromszögelt SOJ gépet több FU összekötésével és küzdötte le. Ezt manuálisan nem tudod megcsinálni...
Két 9A310 SzOU ugyanezt megcsinálta a 80-as években "manuálisan"
Az első bevetésein valóban nem volt túl sikeres, és a jemeni scuddokkal is meggyűlik néha a baja a szaudiaknak a mai napig, de ebben az is szerepet játszik, hogy ha a rakéta szétesik akkor elveszíti a célpontot.
Ez így nagyon nagy téveszme. Egyes képességek manuális üzemmóddal megvalósíthatatlanok. Pl. az Sz-300 régebbi változatain is van kézikerék manuális rávezetéshez. Igen, csak ekkor azt jelenti, hogy a rendszer egycélcsatornás lett...
A Patriot zl. meg a '80 években már automatikusan háromszögelt SOJ gépet több FU összekötésével és küzdötte le. Ezt manuálisan nem tudod megcsinálni...
Igen nekem is furcsa mert ha nem szamitjuk WO-t akkor gyakorlatilag egy ember kezelheti az egesz legvedelmi rendszert. Hajokon raadasul egy szemelyben a raketakat ( SM-6/2 ESSM stb ) es az agyut.
Koszi a linkeket, de en a NASA-nak jobban hiszek, mint a cpushack-nak, ha arrol van szo, hogy mit hasznalt a NASA.m :-)
Lehet, hogy csak rosszul kerestem, de a nekem a "intel 80386 space shuttle nasa" keresere csak olyan talalat jott valaszul NASA.GOV cimrol, ami szerint AP-101-t hasznaltak, es nem 386-t.
Illetve olyan talalat is volt, ami szerint 1998-ban pentiumos laptopot felvittek tesztelni, es csak 2 alkatresze volt mukodeskeptelen.
ON:
Hogy valami on-t is irjak: az 1956-os SAGE-t elektroncsovekkel gyartottak. Ez nem csak azert volt gond, mert tobb volt az aramfogyasztasa, mint egy tipikus USA kisvarosnak es ha jol emlekszek, akkor szamitogepenkent 7 szerelo volt hozza eloirva (ennek ellenere boven 99% felett volt a megbizhatosaga, a mai windows szerverek eseteben altalaban 98% megbizhatosagot mernek bevallalni), hanem azert is, mert a 80-as evekben ugyan meg mukodott, de potalkatreszt mar csak egyetlen orszag gyartott hozza: a Szovjetunio. Vegul ez utobbi miatt dontottek ugy, hogy leszerelik 1984-ben.
1975 Комплексом БЭСМ-6/АС-6 обеспечивался успешный полет космических кораблей СОЮЗ-АПОЛЛОН (Государственная премия СССР). (csak hogy kapcsolódjunk az előbbi beszélgetéshez :)
1976 Успешно завершены испытания управляющей многопроцессорной ЭВМ 5Э26 (завод-изготовитель ЗЭМЗ). (Sz-300PT/PSz/PMU)
1990 Успешно завершены испытания управляющей ЭВМ 40У6 в составе системы. Коллектив разработчиков удостоен Государственной премии и правительственных наград. (Sz-300PM/PMU1)
1996 Завершено изготовление опытного образца ЭВМ ŤЭльбрус-90 Микроť. (Sz-300PMU2/Sz-400)
Jó dolog az informatika, de kicsit térjünk vissza a légvédelemhez is. Nézzük meg, a komplexumokban milyen számítógépek voltak!
A Vegánál már ugye tudjuk, hogy a Plamja különböző változatait használták, ahogy Hpasp szimulátorának leírásából is kiderül.
Az újabb fejlesztésekbe (pl. Buk) aztán az Argon-15 került:
Az A-15K változat sebessége 500.000 művelet/mp volt, majd a későbbi A-15M-nél ezt 800.000-re növelték. A számítógép nagy előrelépés volt a Plamjához képest, 4KB RAM és 64KB ROM memóriával rendelkezett.
A hubble-ben biztosan egy spáci beágyazott 386-os került. Amin kicsit csodálkoztam is, mert 85-ös a proci, a teleszkóp pedig 90-ben már repült, ami sok időnek tűnik, de nem az űrkutatásban.
Igen, az eredetiben. A '90-es évek korszerűsítése után volt 80386 alapú, nem az eredeti konfigurációval. Az SG-n az űrkutatás topikban írta még Cifu, ő meg az esetek nagy részében elég jól tudja miről írt.
Az ursiklokban (es pl. a B-1B bombazokban) eredetileg IBM AP-101 szamitogepek voltak.
Ez lenyegeben az 1964-tol forgalomba kerult IBM S/360 gepcsaladnak egy erosen konnyitett verzioja volt, vagyis azokkal nem volt teljesen kompatibilis, de az alap utasitaskeszlet (a legfontosabb 154 utasitas) megegyezett. A memoriaja annyira kicsi volt (osszesen kb 400 KB), hogy nem fert bele egyszerre a fel- es leszallo program (vagyis menet kozben szalagrol kellett betolteni), es ferritgyuru alapu volt (1967-ben mar gyartott ennel modernebbet az IBM, de akkor meg csak a NASA vette ezt meg, a holdprogramot megtervezo IBM S/360 model 95 szamara, masok csak evekkel kesobb vettek a ferritgyurunel modernebb memoriat).
Ezen oldal jobb felso sarkaban lathato dupla doboz volt ez a gep.
Az 1986-os Challenger katasztrofat kivizsgalo bizottsagban dolgozo Feyman a jelenteseben kulon kitert ra, hogy mennyire elavult memoriat hasznal a gep.
Ez utan meg lenduletesebben vegeztek az 1984-ben megkezdett ujratervezeset a hardvernek, ez lett az AP-101S, ez fele akkora meretu, es nagyobb kapacitasu volt, 1990-tol ezeket alkalmaztak. Termeszetesen a vilagon semmi koze sem volt ennek sem a 80386-hoz, teljesen mas fejlesztes, szoftveresen teljesen kompatibilis maradt az eredeti AP-101-gyel, nem kellett ujrairni a programokat illetve az operacios rendszereket (nem eliras a tobbes szam!).
5 db szamitogep volt az ursiklon, ebbol 3 a nepi demokracia szabalyai szerint mukodott: minden dontest (pl. most gyorsitani kell) kozosen megszavaztak, a tobbseg (2 egyforma) szavazata volt a donto, de aki mashogy szavazott mint a tobbseg, azt kizartak a szavazasbol, helyette a 4. szamu gepet vettek be a dontesekbe. Ha ismet egy mashogy szavazott, akkor onnantol kezdve mar csak 2 gep dontott, egeszen addig, amig egyetertettek. Az eddig emlegetett 4 gep kifinomult (egyedi, IBM altal erre a celra letrehozott) operacios rendszerrel rendelkezett, egyszerre tobb programot futtatva (multitask). Abban az esetben, amikor az elso 4 gepbol 3 meghibasodott, akkor attert a vezerles az 5. gepre, aminek egy sokkal egyszerubb operacios rendszere volt, amit masik ceg keszitett, es a rajta futo programokat is ez a masik ceg keszitette.
This computer consists of line-replaceable modules (LRMs) based upon several MIPSCO R3000 32-bit RISC microprocessors which will run the ADA high-order language.
General purpose processing capacity of CIP is rated at more than 700 million instructions per second (Mips) with growth to 2,000 Mips; signal processing capacity greater than 20 billion operations per second (Bops) with expansion capability to 50 Bops; CIP contains more than 300 Mbytes of memory with growth potential to 650 Mbytes.
Az oroszok a Ka-50 protóba asszem 80486 alapú CPU-t tettek bele.
A katonai rendszereknél sokkal fontosabb a megbízhatóság az extrém környezeti követlemények miatt. A gép földön állva lehet 80 fokos felületű is, meg télen -40 a sarkkörön túl. Vibráció ezerrel és 10 km felett már a háttérsugárzás is egészen más, ami miatt adott csíkszélesség alatt gondok lehetnek.
A katonai eszközök viszont célhardverek, ez is jelenthet módosítást, nem real time full HD grafika a számítási feladat...
Az F-22-ben 2005 táján átadott gépeken valami 350 vagy 550 MHz-es CPU volt és asztali gépekkel összemérhető RAM. Valahol megvan talán a linkem a forráshoz.
Olvasd vissza. dióhéjban: Trotty szerint az orosz elektronika nem elég jó az aesa radarhoz, szerintem meg bőven jó, úgyhogy nem az az ok ha még nincs rendszerben.
Amíg nem Crysis 3-at akarsz játszani a CRT-addig nem kell olyan teljesítmény. Egyébként a military változata az elektronikának "picivel" másabb, mint ami asztali gépekben van. Az F-35-ben nem nem annyira régi gépek vannak, de még az F-22-ben sem. Azt ne keverd össze azzal, hogy milyen alapja van az architectúrának. Az űrsiklóban meg 80386 alap volt. És? Elég volt, és az űrbeli spec követlemények is megfelelt.
Nem igazán vágom, hogy ezzel te most mit és hogyan akartál mondani vagy érvelni.
"Ezt senki nem vitatta. Foldi rendszerekben ahol a meret a suly annyira nem szamit ot megtudjak oldani de ott ahol a meret a suly korlatoz ott jelenleg nem eleg a tudomanyuk.
Ez az ami jelzes erteku az orosz elektronikarol."
Erre írtam, hogy az aesa vagy bármilyen más elektronika lazán befér. Az f-35-ben is kb 20 éves számítógépek vannak (és több mint 8 millió sor a kód), az F-22-ben még régebbiek vagy legfeljebb ilyenek.
Tehát jobb esetben is 500Mhz-1GHz körüli őskövület IBM/Intel procikon fut az egész cirkusz.. Ezt a szintet az orosz 90nm-es (taiwanról beszerzett) technológia lazán hozza a saját gyártású elbrusz procijaival.
ps. Szóval úgy tűnik elbeszéltünk egymás mellett. A nyebo nem vadászrepülők orrkúpjában van és emiatt teljesen mindegy mekkora amíg ráfér egy teherautóra. Bármilyen vadászgépbe szánt aesa radar kisebb és könnyebb mint bármi ami előtte ott volt, hiszen nem kell a tányért mozgatni stb stb. A felszabaduló helyre pedig bőven befér bármilyen célszámítógép. Az orosz cikkekben amelyeket linkeltem külön kiemelik, hogy annyival könnyebb és kisebb hogy befér a jak-130 orrába is.
"De szeretném ha ilyen "elavult" Patriotok védenék az országot! :D"
Egyetertek !
Azonban tegyuk hozza hogy a Patriot akkor er valamit ha van hozza megfelelo legiero mert a telepitett volta miatt enelkul vagy csak korlatozottan alkalmazhato vagy kilovik pikk pakk.
"A probléma a sokkal nagyobb példányszámban épülő F-35-el van. Ez a gép kizárólag szemből (30 fok) számít alacsony észlelhetőségűnek. Oldalról és hátulról már csak csökkentett észlelhetőségű. Ezt egy jól felépített, jól szervezett légvédelmi rendszer ki is tudja használni. Szóval az a bizonyos 100 kilométer, amin belül az orosz VHF AESA radar felderíti, csak akkor érvényes, ha az F-35 többé-kevésbé szemberepül vele. Ha kiesik ebből a 30 fokos szők kis zónából, a radar akár 200-250km-ről is észlelheti. "
En nem igy latom.
Ahoz hogy a NYEBO hozza a 100 km es 30 fokos felderitest szinten 100 km enkent kene telepiteni atfedes nelkul ! Es meg ekkor sem erne sokat mert ott a fold gorbulete a terepakadalyok ahol a gep elbujhat manoverezhet.
Osszessegeben nem tartom hatekonynek a rendszert a publikus ( valos ??? ) adatai alapjan mivel az csak sima terepakadaly nelkuli terepen lenne elfogadhato.
Gondolj bele a Falklandio haboruba. Ott a Britek meg az Argik ugyanazt a radart hasznaltak a romboloikon. Az Argik meg ki is hasznaltak ezt. 200 km re a celterulettol elkezdtek tengerszintre sulyedni. Ennek az lett az eredmenye hogy Exocet inditaskor a felderito radar aminek 300 km rol is meg kelett volna latnia az Etendardot csak 40-50 km rol tudta felderiteni masodpercekre !!!
Ebnnyi volt amennyit a legidealisabb esetben ( nincs terepakadaly sem zavaras sem semmi ) kepes volt elerni a radar.
Manapsag a stand off fegyvereknek a hatotavolsaga tobbszorose ennek a 40 km nek .
Pont ezert a Patriotot sm tartom jo megoldasnak ott ahol nem tudsz minimum legifolenyt de inkabb legiuralmat kivivni.
Akkor mar inkabb az orosz mobil legvedelmi rendszereket vagy a Norveg megoldas.
Normal harchelyzetben manapsag 15 perc boven elavult ha nem tudod megvedeni magad.
De szeretném ha ilyen "elavult" Patriotok védenék az országot! :D
Aki szamit a szakmaban gyur ra ezerrel de idaig csak olyan eszkozk jottek ki mint pl ami a fulelo keszulek volt anno a radar megjelenese elott.
Valamit er de nem az igazi.
Részben igazad van, részben nem. Abban 100%-osan egyetértek veled, hogy a B-2, és az F-22 ellen nem nagyon van ellenszer. Bitang jól megcsinált gépek. A kialakításuk minden oldalról, szögből biztosítja a "lopakodást".
A probléma a sokkal nagyobb példányszámban épülő F-35-el van. Ez a gép kizárólag szemből (30 fok) számít alacsony észlelhetőségűnek. Oldalról és hátulról már csak csökkentett észlelhetőségű. Ezt egy jól felépített, jól szervezett légvédelmi rendszer ki is tudja használni. Szóval az a bizonyos 100 kilométer, amin belül az orosz VHF AESA radar felderíti, csak akkor érvényes, ha az F-35 többé-kevésbé szemberepül vele. Ha kiesik ebből a 30 fokos szők kis zónából, a radar akár 200-250km-ről is észlelheti.
"Trotty, bármilyen nem aesa rendszerű radart. Szándékosan teszel úgy mint aki fogalmatlan?"
Csak azert kerdem mert a NYEBO egy teljesen uj kategoria. Semmit nem valtot ki mert nem volt elodje.
A hagyomanyos radarokra a nem lopakodo gepek miatt tovabbra is szukseg van. Azokat nem valtotta ki viszont egy uj generacio nyitopeldanya es igy nincs elod !
"Persze mint a mesében. Méteres technikával már 99-ben sem tudott a NATO sokat kezdeni.
Zoliék P18-asa folyamatosan ment."
Szerinted mennyire valoszinu hogy az ami 1999 ben problemat okozott az USAF nak az most problema? Szerintem nem a felderitesevel volt gond hanem a megsemmisitesevel. De csak tippelek.
"A lopakodas ellen manapsag meg senkinek nincs igazi ellenszere. "
Aki szamit a szakmaban gyur ra ezerrel de idaig csak olyan eszkozk jottek ki mint pl ami a fulelo keszulek volt anno a radar megjelenese elott.
Valamit er de nem az igazi.
Es ahogy ezt korabban irtam ez mindenkire az USAF ra is vonatkozik. Ami az USAF oldalan van hogy van annyi kapacitasuk hogy ne a radarokkal hanem a repterekkel foglalkozzanak. Ha nem szall fel gep mar ovek a legifoleny.
Ugye ez egy lassan nehezen telepitheto gyakorlatilag helyhez kotott technika.
Hát ha a 15 perces áttelepítési idő neked helyhez kötött, akkor a HAWK/Patriot micsoda?
:D
Viszont a kisugarzott teljesitmeny miatt szerintem a rendszer tobb szaz kilometerrol bemerheto es a 15 perces bontas ( ennyi egyaltalan ??? ) arra eleg hogy robotrepulogep 200 km rol ( mondjuk egy jarorogeprol ) odaerjen.
Persze mint a mesében. Méteres technikával már 99-ben sem tudott a NATO sokat kezdeni.
Zoliék P18-asa folyamatosan ment.
A lopakodas ellen manapsag meg senkinek nincs igazi ellenszere.
Jajmár, ez olyan TopGun magazinos :D
Igzi a lopakodni sem tud mindenki plane nem a csucs minosegben.
Hogy melyik légicél milyen minőségben tud lopakodni, azt szívesen megvitatnám, de alig hiszem hogy lenne valós információnk róla.
Addig meg marad:
Zoli mérése -30dBsm; F117
lletve pár megbízhatatlan sajtó anyag miszerint...
Ami pénzt a nyugat betolt az F35 fejlesztésbe, nos azt az Oroszok (nyilván ennek csak a töredékét) nagyjából a NEBO-M illetve az Sz-350 Vityáz-ba tolták be.
Ez megint mekkora marhaság már. Pont az elektronika mérete és súlya nem gond, mert az a radar amit kivált sokkal nagyobb és nehezebb, másrészt a feldolgozó egység az amerikai gépben sem nagyobb teljesítményű, mint mit az orosz ipar jelenleg tud. A szoftver lehet inkább a gond, bár ezt nem tudhatom, ahogy te sem..
Feltetelesen elfogadva az adatot ( ki tudna leelelnorizni pro vagy kontra ) a 100km nekem kevesnek tunik.
Ugye ez egy lassan nehezen telepitheto gyakorlatilag helyhez kotott technika. ( haboruban ha nem tudsz satrat bontani 5 max 15 percen belul akkor veged )
Ertelem szeruen nem telepitik frontvonalba hanem cca 50 km rel hatrebb hogy a tuzerseg hatotavjan kivul legyen ( mar az 50 km sem eleg ehez manapsag ) Az az van masik 50 km re az F-35 nek hogy veszelyzonaba legyen.
Viszont a kisugarzott teljesitmeny miatt szerintem a rendszer tobb szaz kilometerrol bemerheto es a 15 perces bontas ( ennyi egyaltalan ??? ) arra eleg hogy robotrepulogep 200 km rol ( mondjuk egy jarorogeprol ) odaerjen.
Bekeben felderiteni oke de szerintem haboruban sok haszna nem lenne.
A lopakodas ellen manapsag meg senkinek nincs igazi ellenszere. Igzi a lopakodni sem tud mindenki plane nem a csucs minosegben.
Mennyi is ennek a rendszernek a telepitesi bontasi ideje ?
Ezt senki nem vitatta. Foldi rendszerekben ahol a meret a suly annyira nem szamit ot megtudjak oldani de ott ahol a meret a suly korlatoz ott jelenleg nem eleg a tudomanyuk.
Abban lehet, hogy igazad van, hogy az oroszoknak nincsenek szolgálatban AESA radarral szerelt repülőgépeik. DE! Azt tudtad-e, hogy a légvédelemnél több fajta is van, amiket már szolgálatba állítottak? A világon senkinek nincs VHF AESA radarja, csak az oroszoknak!
Az AESA nem csak abban különbözik a PESA-tól, hogy pár nagyságrenddel drágább (és pár százezer sornyi SW kód kell az működéséhez), hanem a lehetséges üzemmódok párhuzamos megvalósítása által; (értsd időosztásos, ~100mérés/sec) működése az összes lehetséges üzemmódnak:
- AA célkutatás (első impulzusig)
- AA LPI célkövetés (az összes többi impulzusnál; változó frekivel, impulzus ismétlődési idővel, impulzus kompresszióval, jelalakkal)
- földi SAR kép generálása (mozgó célok felderítése, és álló célok alak alapú azonosítása)
- Tengeri célok felderítése
- Analóg radarok zavarása (szögben, és távolságban)
- Tűnyalábú (elvileg lehallgatatlan) kommunikációs csatorna létesítése (a kötelék más gépeivel)
Egész jó laikus összefoglaló (ezt pozitív értelemben mondom). Pár apróság:
Ha egy antennarácsban változtatod a modulon teljesítményét egymáshoz képest, az viszi a karakterisztikát is. Ha _csak_ az amplitúdókkal játszol, akkor a nyaláb iránya nem fog változni, de az alakja igen. A nyalábszélesség, melléknyalábok helye, szintje, a nullhelyek mind változnak. Érdekesség, hogy aszimmetrikus amplitúdó eloszlással is a karakterisztika szimmetrikus marad.
1 mikroszekundum az 150 méter hatótáv. A vevő ennél lényegesen hosszabb ideig van nyitva (ms nagyságrend). A kisugárzott impulzus hossza esik mikroszekundumos tartományba (ha impulzuskompressziót is használnak, akkor 10-100 mikro is lehet).
A linkelt oldalon levő találatok alapján, egy kis számolással kb. 640 - 650 milliárd rubel. Ez a hivatalos rubel/dollár árfolyamon értendő, ami 50-60-ig 4 dollár / rubel volt (LOL). Hogy ez valójában mennyit ért valójában az jó kérdés. Ha a 61 jan. 1-től érvényes árfolyamon (0.9) számolunk, ami valószínűleg közelebb áll a valósághoz, akkor 140 - 150 milliárd rubel jön ki. Te jössz :)
Nekem egyszer elküldte nekem a teljes költséget és azt, hogy mennyi volt a rakéta, a bunkerek, út és radar aránya. A HT összefoglóba ezt részben átemeltem.
A szükséges úthálózat hossza kb. 1000 km volt Moszkva körül és a megerősített betonfedezékek és egyéb építészeti költségek a teljes projekt kb. felét (!) tették ki. A rendszer teljes költségének kb. negyede a radarrendszer kiépítésére ment el. A rakéták gyártási költsége kb. a rendszer teljes árának a negyedét tették ki. A teljes összeget Hpasp majd leírja.
"Szerintem nem tartasz te semmit csak primitíven trollkodsz. Volt egy véleményed, utánanéztem, mondtam hogy igazad van, most meg örömtáncot lejtesz mert te vagy a tükör.
Max egy lavór lábvíz vagy amelyben tükröződik valami."
Szerintem nem tartasz te semmit csak primitíven trollkodsz. Volt egy véleményed, utánanéztem, mondtam hogy igazad van, most meg örömtáncot lejtesz mert te vagy a tükör.
Max egy lavór lábvíz vagy amelyben tükröződik valami.
Ertelem szeruen nem megy nem mehet minden technologia at a hadibol a civilbe de az nem eletszeru hogy a hadi elektronikaban csucs vagy a civilben meg nem is jegyeznek.
Ha mar a moszkvai legvedelemrol beszelunk lehet pont azert kelett annyit kolteni ra mert a korszerubb hatekonyabb modokat nem ismertek.
Vannak jo orosz fegyverek fegyverrendszerek. Ilyen pl a lerak vagy eppen a tuzerseg de szerintem elektronikaban radarban elektronikus hadviselesben nincsenek a toppon. Kinaiak sem vesznek toluk mar radart csak indianak algerianak meg ilyen orszagoknak tudnak eladni.
Katonai/civil technika "A kettot nem tudod elvalasztani. Egyik nincs a masik nelkul. Mar szinvonal. Ha az egyikben csucs vagy akkor a masikban is kozel ott kell lenned."
Szerintem elvi szinten egyaltalan nincs igazad, es a szovjet ipar a gyakorlatban is bemutatta, hogy lehet vilagszinvonalu fegyvergyartas alacsony szinvonalu civil gyartas mellett.
Nagyon egyszeru modon: meg kell tiltani, hogy a katonai gyartastechnologia akar azonnal, akar nehany ev kesessel atszivarogjon a civil iparba. Hatalmas penzeket tolni a katonasagba, mikozben szinte semmit a civil fejlesztesekre. Jo pelda erre az, hogy 2 even at az adott ev GDP-jenek 25%-t koltottek egyetlen projektre (Moszkva legvedelme), kepzelheted mennyi volt az osszes katonai kiadas.
Ajjj, azt tényleg csak kevesen mondhatják el magukról Magyarországon, hogy Dvina/Volhov/Nyeva után, Patriotot is kezeltek.
Alap értelmezés szerint a Patriot 90° oldalszögben tud célt felderíteni (folyamatos vonal), és 110° oldalszögben a már felderített célokat követni (szaggatott vonal).
A komplexum el tud fordulni balra és jobbra 90°-ot az alter sector S/I kiválasztásával.
szerintem csak simán higgadj le. Ha képtelen vagy normális hangnemben kommunikálni akkor ne várd, hogy szóba álljak veled. Beszólogathatnék, tán még élvezném is, de nincs kedvem hozzá.
Amugy nincs olyan hogy tisztan vedelmi vagy tamado fegyver. Mindent lehet mindkettore alkalmazni.
Pl harckocsit tamado fgyvernek szoktak mondani de ugy hasznalhatotd te azt csak vedelembe is. Az STRV103B meg kulonosen erre volt tervezve.
Aztan ott van a lerak rendszer amit meg vedekezo fegyvernek szoktak hivni de ezt is lehet tamado;ag hasznalni. Pl a Yom Kippuri havboruban azert tudtak az egyiptomi csapatok tamadni sikeresen a Szuezi csatornan es a Baar Lev vonalon keresztul mert a legvedelmi ratesok olyan ernyot hoztak letre folottuk amin az izraeli gepek nem vagy iszonyat aldozat aran tudtak csak keresztul menni.
"Minden jel szerint igazad van. Úgy tűnik az új mig-35 a jak-130 és a pak-fa kap(hat) aesa radart. Alapvetően pénz kérdés."
NEM !
Hianyzo , es lassan lassan gyulo tudas miatt nincs APAR
"Drága az integrációja. A mig-35-be bemutattak egy ilyet 2009-ben de nincs rendszerben. "
SOHA SENKI nem latta azt a radart mukodes kozben. Sem pontencialis megrendelok sem pilotak senki !
A hardver reszet osszedobni nem nagy cucc. A tobbi a lnyeg. CCa az adja a melo es a tudas 95% at!
"Azt írják a pak-fa-ba megjelenhet a rofar (100GHz) de az amerikai büdzséhez képes elég kevés pénzt szánnak rá.
Kicsit emelkedik az olaj ár és megoldják :)"
Igen azt irjak. Meg azt is irtak hogy majd lesz ot even belul APAR meg lesz ez meg lesz az.
Ez mar csak igy megy arra fele.
A lenyeg. Itt vitazol hogy szerinted a nyugati elektronika ugyanolyan szar mint az orosz vagy hogy egy szinten van aztan te magad is ledobbensz mit tud par hivatalos nyilvanos video nem hogy meg azok amikrol foldi halando nem is tudhat.
Az oroszok errol meg ma is csak almodnak.
Figyeemedbe ajanlom az orosz uripar vezetojenek keseru kifakadasat aki arrol beszelt nem is olyan regen hogy "kritizaljuk az amerikai uripart hogy micsoda butasagokra koltik a penzt kozben meg azon sohajtozunk hogy de jo lenne nekunk is egy ilyen projekt. Holott ahoz hogy egyaltalan a technologiai eltavolodas ne nojon minimum 50% kene a hatekonysagunkat novelni es uj projekteket beinditani"
Ezt igy szo szerint.
No kabe ez a helyzet az orosz hadielektronikaval is.
92-ben a felső kép szerinti jobb oldali indikátor előtt ülhettem majd egy órát és 2 perces "szakkiképzés" után a mini joystick-kal gyakorolhattam a célbefogást (cél kijelölést) és nyomkodhattam az összes gombot, hogy szabadon röpködjenek a rakéták a célokra (persze imitátoros üzemmódban).
Néhányan írtak az ez előtti-utáni hozzászólásokban valami 240 fok értékről, amit nem értek.
Tudomásom szerint az "akkori" Patriot felderítési-célkövetési szektora 120 fok volt, azon belül a rakéták 90 fokos szektorban voltak irányíthatók.
Nekem egyébként, a magasfokú automatizáltság és korszerű rendszerfelépítés ellenére, hiányzott az az érzés, ahogy az elsődleges visszavert jel "lélegzik" az indikátorokon.
Persze én már csak maradok mint a mondás szerint "a cipész a kaptafánál".
Minden jel szerint igazad van. Úgy tűnik az új mig-35 a jak-130 és a pak-fa kap(hat) aesa radart. Alapvetően pénz kérdés. Drága az integrációja. A mig-35-be bemutattak egy ilyet 2009-ben de nincs rendszerben.
Azt írják a pak-fa-ba megjelenhet a rofar (100GHz) de az amerikai büdzséhez képes elég kevés pénzt szánnak rá.
Hová fog ez szerintetek kifutni? Jó értem, hogy az a terv, hogy még a légvédelem hatókörén kívül kiengedik ezeket a repkedő szárnyas bombákat amelyek odarepülnek és a rájuk erősített robbanóanyaggal megsemmisítik a célpontokat?
Momentán ezt találtam, nem tudom mibe van beleépítve, de ez azért elég "hájtek" cucc. Azt írják a méretei alapján a drónoktól a helikopterekig mindenbe beépíthető. Majd guglizok tovább mi van a pak-fa-val, csak most meg kell etetnek a kisemlősöket.
3x3cm-es 4 csatornás egység, azzal a bizonyos alacsony hőmérsékletű kerámia réteges struktúrával, egyetlen egységbe integrálva mindent. Benne a másodlagos táp, a mikrohullámú jel elosztó, a digitális kontroller és az interfész, plusz a beépített folyadék hűtés. Az egész 13mm vastag. Azt írják, hogy a tomszki egyetem dolgozta ki a GaAs SiGe magas frekvenciás áramköröket (chipeket) és a hozzájuk tartozó feldolgozó áramköröket és eljárásokat.
Tudod, tudom én, hogy sikk leszólni mindent ami orosz, de ha belegondolsz abba, hogy honnan jöttek vissza, mennyi pénzből csinálják mindezt (mondjuk az amerikai kf büdzséhez képest) és mekkora akadémia háttér kell egy ilyen rendszer összehozásához, hát inkább az elismerés jár nekik, mint a leszólás.
Egyébként nyilvánvalóan nem szégyenlősek, mert simán összevetik a saját jel erősítőik jobb jel zaj viszonyát az amerikai darabokkal.
A repfedelzeti radaroknal valo APAR forradalom utan a USN kovetkezik. Iden kell elkeszulnie a Lockheed Martin oilletve a Northrop Grumman cegeknek az uj APAR hajofedelzeti radarral amivel a SPY-1 et fogjak valtani.
A radar nem csak felderites tuzvezetes de elektronikus tamadasra is kepes lesz.
AZ ilyeneket szeretem, és a lenti összefoglaló is jó volt, mert az egy dolog, hogy az ember felfogja az elveket, de következtetni arra hogy mire jó ez az egész nem fog, hacsak konkrétan nem ezt tanulta :)
Nekem van lérakos kötődésem, viszont itt szépen demonstrálják egy AESA-radarral felszerelt légicél képességeit. (PESA-val szerelt légicéllal szemben :)
Viszonylag sok helyen olvasom, hogy van ez a radar, ezért irtam amit. Ha találok valamit arról, hogy hol van melyik gépben berakom azt is. Meglátjuk mit lehet erről kideríteni.
(ps. Nincs "orosz kötődésem" csak élvezem, hogy el tudok olvasni eredetiben orosz forrásokat is)
Akkor lényegében csak a kapuk beszúrása az, amiben pontatlan az írás. Viszont a kapuk meg nyilvánvalóan léteznek, ez az interferenciamérés alapja. Ezért van lábjegyzetben, hogy ez bizonytalan. Megfontolom a törlését ennek.
Az LPI üzemmóddal működő radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a rövid időtartamokra időzíti a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel.
Egyetértek Platon-al, a fenti mondat butaság.
Ha egy AESA tűnyalábbal pásztázol (közben időosztással SAR képet rajzolsz, kommunikálsz a többiekkel tűnyaláb által képzett adatkapcsolaton, illetve zavarsz régebbi analóg radarokat - na ezek azok amit a PESA nem tud párhuzamosan), és jön egy visszaverődés egy új légi célról, akkor onnantól a távolságának megfelelő teljesítménnyel, mindig más frekin, impulzus formával (akár kvázifolyamatos megvilágítás minimális jelmaximummal), és impulzus ismétlődési idővel világítod meg, és a hagyományos RWR-e hiába vár a 2.~3. megegyező impulzusra, hogy bejelezzen.
Az LPI értelmezése elég korszakfüggő. A '60-as évek szintjén a Krug-ot is hívták már LPI-nek, mert a renszer a felderítő radar és a tűzeveztő radart érdekes módon képes használni úgy, hogy csak egyes impulzusokat ad ki a tűzvezető radar és azokat is igen ritkán, ha a cél nem manőverezik és a kereső radar is képes "tracket" képezni. (Az idézőjel okkal van.) Az akkor RWR hétszentség, hogy nem érzékelte volna. Ha Vietnám idején lett volna ilyen ott, akkor a jenkik EW szinten csak "picit" szoptak volna. A rakéta kimanőverezhető volt, ha láttak, semmi gond, mert a 6G-s max. túlterhelése egy vicc, de az RWR nem sípolt volna még indítás után sem, legfeljebb a keresőradart érzékelték volna. A Shrike is rémgyenge lett volna. Na nem mintha erős lett volna, a Dvinák ellen is százszámra indították egy killhez, inkább csak elnyomni sikerült vele. Viszont a Krug olyan keskeny nyalábokkal dolgozott, hogy csak a megcélzott gép tudta volna indítani a rakétát, mert csak az votl a nyalábban. "Apró" hiba, hogy az igen ritka egyes impulzusok alapján a célpont nem tudta volna, hogy ő a célpont, de még ha tudta is volna, néhány imp. alapján a Shike nem megy célra, annak folyamatos sugárzás kell. A HARM megérkezéséig a Krug gyakorlatilag SEAD-elhetetlen volt. Elképesztően befosatós rendszer volt, nem véletlenül nem exportálták VSz-en kívül...
A gyors frekvenciaugratás és RWR integrálás kimelést írtam le. Ezt mechanikus radarral nem tudod megcsinálni, hiszen folyamatosan pásztázik és minden antennának van valamekkora oldalszirma. A folyamatos pásztázás miatt ezeket könnyebb venni. Ellenbe egy PESA/AESA tűnyalábban megvilágít és mindig csak eggyel. Ha mással nem dolgozik, akkor az oldalszirmok nemigen játszanak szerintem. A frekiugrást is az ESA könnyebben és jobban csinála főleg az AESA a moduljaival. Az LPI azután működik, hogy egyszer megfogtad a célt. Mivel az PESA/AESA villámgyors, ha van AWACS és data link vagy csak egy gép megfogott minden célt, onnantól fovga a data linkel levő pl. összes F-22/35 LPI-het, hiszen tudja hol van kb. a cél, csak néha kell visszaszúrni egy tűnyalábbal.
Kb. ezt próbáltam leírni, de ezekről nincs összefoglaló forrás egyben, sejtések és pletykák vannak. Én ráadásul gépész vagyok és nem villamosmérnök, ezért az antennákhoz és minden máshol enyénszóval nem értek egy kőkemény villamosmérnökhöz vagy híradóshoz képest.
Az LPI üzemmódnak semmi köze a fázis vezérelt antennarácshoz, elég sokféle konfigurációval meg lehet valósítani.
Az LPI üzemmóddal működő radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a rövid időtartamokra időzíti a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel.
Ez téves. Az LPI egy sor különböző technológia többféle kombinációja implementációtól függően az impulzus kompressziótól a melléknyaláb elnyomáson át a folyamatos és gyors frekvencia ugratásig, amiknek fő célja hogy az RWR ne tudja integrálással kiemelni a jelet a háttérzajból. Távolság adat nélkül amúgy sem tudsz az impulzushoz időzíteni, az meg nincs meg addig, amíg be nem sugároztad.
Egy sugárzó jelforrás kimenő jelét elektromágneses hullámát térítik el apró passzív modulok segítségével, másodpercenként több százszor. Tehát a radar végezhet hagyományos értelemben vett pásztázást, a hagyományos radarhoz hasonlóan, de sokkal gyorsabban, hiszen a passzív elemek kapcsolgatása villámgyors a mechanikus mozgatáshoz képes. Ezzel a légtér tetszőleges térrészének letapogatása lehetséges két idő pillanat között, akár a két legtávolabbi (legnagyobb helyszög és oldalszög) pontja, csak a modulok használatától függ, hogy merre téríti el éppen a nyalábot a rendszer. Az eltérítést a vezérelt passzív modulok úgy érik el, hogy a síkantenna adott részén időkésleltetéssel engedik át a rádiófrekvenciás jelet és ettől az eredő hullámforma iránya megváltozik, lásd a linkelt animáción.[1]
A MIG-31 rendelkezett a világon először ilyen elven működő radarral a repülőgépek közül még a 70-es évek legvégén. Akkori szemmel nézve egészen elképesztő technikai vívmány volt, páratlan volt a maga nemében a repülőgép-fedélzeti radarok között, de elég méretesre sikeredett. Ezzel nem volt baj, a MiG-31 elég nagy volt hozzá. Szárazföldi és haditengerészeti légvédelmi rendszereknél már a 70-es évek végétől használatos volt ilyen elven működő radar. A Szovjetunióban az Sz-300 család tagjainál, USA-ban a Patriot légvédelmi rakéta rendszernél és az AEGIS légvédelmi rendszernél használták a Ticonderoga osztályú cirkálókon.[2] Mind az AESA, mind a PESA elektronikus nyalábeltérítést jelent, de a PESA mégis lényegesen egyszerűbb.
AESA radarok
Több száz, vagy több ezer apró modulból áll a radar, ahol minden egyes modul maga állítja elő az adott rádiófrekvenciás jelet, nem egyetlen nagy forrás van, mint a PESA esetén. Igazából tehát nem egy radarantenna van, hanem sok apró sugárzó teljesítménye adódik össze. Emiatt sokkal rugalmasabban alkalmazható, mint a PESA, egészen más dimenziót jelentenek az ezen az elven működő radarok még a PESA elven működő, nemhogy a hagyományos mechanikus pásztázású antennával rendelkező radarokhoz képest. Ma még nagyon kevés állam képes létrehozni ilyen elven működő radart. Ma az USA által gyártott vadászgépek használnak a csapatoknál ilyen elven működő radarokat számottevő mennyiségben Super Hornet, Growler és Raptor típusokon illetve még a rendszeresítés alatt álló F-35-ön, a Golden Eagle program átalakításán és fejlesztésein átesett F-15C/D gépek illetve japán F-2 gépeken, mindenki más legfeljebb fejlesztésnél tart vagy a prototípusok tesztelésénél széria gépeken, szó nincs napi szintű gyakorlatról harci alakulatoknál nagy számban.
A PESA elven működő radarok előnye az, hogy egyszerűbbek és olcsóbbak ezért is léteztek előbb, mint az AESA. Hátránya, hogy egyszerre csak egy teljesítménnyel sugározhat hiszen lényegében egy adó antenna van. A hagyományos radarok jellemzően állandó teljesítménnyel sugároznak, addig az ASEA radaroknál a teljesítmény szabályozás már megoldott, mert a kis modulok egyenként más-más teljesítménnyel is dolgozhatnak, ami nagyon komoly képességbeli többletet jelent. Az AESA több ezer modulja lényegében fokozatmentes teljesítmény beállítást tesz lehetővé, a régebbi radarok esetén néhány fix teljesítmény szint volt állítatható legfeljebb. Az AESA esetén a kis modulokba állított adók számával játszanak. Mivel ezek teljesítménye egyesével kicsi, ezek ki/be állapotával lehet játszadozni és nem egy sugárzó teljesítményével kell teljesítmény szabályozást végezni. A lenti képen jobbra egy (aktív) modul látható, balra egy PESA radar fázisfordító moduljának elektronikája. Szemre is látszik a kettő közti különbség komplexitásban.
Az SPY-1A és SPY-1B PESA radar fázistoló elemei balra, jobboldalt az AN/APG-81 AESA elven működő radar egy eleme. Szemre is látható a két technológia közötti eltérés, az AESA sokkal bonyolultabb.
Az AESA radaroknál viszont a hűtés problémásabb, hiszen igen nagy teljesítményt lehet igen kis térrészbe pumpálni, ezen felül maga az egész technológia sokkal komplexebb, emiatt borzalmasan drága. A legkorszerűbb vadászgépeken használt fedélzeti AESA radar ára nagyságrendileg 15 millió USD táján van.
A hagyományos radarok egyszerre csak egy üzemmódban képesek üzemelni, vagy levegő-föld üzemmódban, vagy levegő-levegő üzemmódban vagy navigációs üzemmódban. Tehát nem lehetséges egyszerre földi- és légi célokat támadni vagy SAR radarképet készíteni. Az AESA radar apró moduljaival időosztásos elven másodpercenként több százszor képesek eltérő impulzus ismétlési idővel (PRF)[3] és frekvencián sugározni. Ebből adódik ki a látszólagos párhuzamos üzeme, ami persze a pilóta szemszögéből valódi párhuzamos üzemmódként jelentkezik. Persze jön a kérdés ezek után, hogy akkor a mechanikusan pásztázó radar miért nem működik így. Azért nem működik időosztásos elven, mert a pásztázás kötött pályája miatt ennek egyszerűen nincs értelme. Az AESA és PESA minden időpillanatban a radar által pásztázható térrész egy tetszőleges pontjára lát rá, erre a mechanikus pásztázás egyszerűen nem képes, tehát nem lehetséges értelmes információt kinyerni a pásztázás korlátoltsága miatt.
Az AESA esetén azonban nem csak a kisugárzott energiával variálnak, képesek LPI[4] üzemmódra, ami megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi az ellenfél számára a radarkisugárzás érzékelését. Minden radar úgy működik, hogy egy ideig ad (sugároz), aztán vesz, a visszaérkező visszhangot érzékeli. A vevő kapu addig van nyitva, (mikroszekundum nagyságrend) amíg a radar hatótávján belülről visszavert jelek érkezhetnek. Az LPI üzemmóddal működő radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a rövid időtartamokra időzíti a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel.[5] Ugyanis a besugárzásjelző-rendszer (RWR)[6] is szakaszosan működik, mivel a saját radar visszavert jelére is jelezne, ha folyamatosan üzemelne. Ehhez irgalmatlan számítástechnikai kapacitás és megfelelő hardver (maga a radar képessége) szükséges ehhez, de a Red Flag gyakorlatok beszámolói szerint működik a módszer.
Igen valószínű, hogy csak AESA vagy PESA radarral működik az LPI üzemmód, mert ehhez is olyan tetszőleges pásztázási képességre van szükség, mint a látszólagos párhuzamos üzemhez, mert a térrész ugyanazon vagy kvázi ugyanazon részére kell eltérően világítani a radarral, amire a mechanikus pásztázású radar célkeresés közben nem képes. Cél követésekor, mivel már ismert sebessége/távolsága ezért radar által kibocsájtott célkövető impulzusok teljesítménye, modulációja, a közöttük eltelt idő, és frekvencia variálása elvégezhető úgy, hogy a célt továbbra is követésben maradjon. A besugárzásjelző (ezekről később lesz szó) több impulzust is vár mielőtt riaszt, hogy ne minden szóródó vagy fals jelre adjon riasztást. Az LPI üzemmódra képes radar ezeket a szó szerint kiskapukat használva éri el, azt, amit.
Az elektronikus nyalábeltérítésnek azonban hátránya is van. A visszaverődött jel nem merőleges antenna felületre érkezik vissza, a radar érzékenysége (észlelési távolsága) ezért nem állandó helyszög (azimut) függvényében, ez az ára a villámgyors pásztázásnak és a többi képességnek. Mind az AESA, mind a PESA technikára vonatkozik ez a hátrány. Ez az ár azonban elfogadható annak fényében, hogy a radar teljes keresési tartományát elvileg sokkal gyorsabban pásztázza végig a radar. A mechanikus antennamozgatású radaroknál ez akár 16-20 másodperc is lehet attól függően, hogy milyen széles szögtartományban (azimut) és hány sávban (bar) pásztáznak velük, lásd a fenti képen. A mellékletek között megtalálható videóban (ez szimulátorhoz készítette oktató videó) látható, hogy a mechanikus pásztázású radar hogyan működik.)
A mechanikus pásztázású radarok valójában a légtér csak egy igen kis részét világítják meg és ugyanazon légtér pásztázási ideje között igen hosszú idő telhet el. Ez lehetővé teszi, hogy irányát és magasságát gyorsan változtató gép átcsússzon és közel kerüljön az őt kereső géphez. A teljes pásztázási zóna lefedése adott radar és gép esetén nagyságrendileg 16-20 másodperc is lehet attól függően, hogy hány sávban és milyen szélességben zajlik a keresés, addig ez néhány másodpercnek elvileg az AESA radaroknál. A lenti videón látható egy teszt az F-35-höz kifejlesztett radarral.
Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az AESA radar párhuzamosan képes nagyon kis kúpszögű (pár fokos) tűnyalábokkal beszúrni és követni a már felderített célokat, de a radart alkotó sok kis mini antennával képes különféle nyalábokat formázni, azokkal pásztázni is párhuzamosan, egy időben. Legalábbis az időosztásos módszerrel az emberi érzékelés határai miatt tűnik úgy, hogy egyszerre teszi mindezt a radar. Ezzel elérhető az, hogy a már felderített célok esetén fizikailag folyamatosan méri és követi a célt egy tűnyalábbal, de közben további célokat is felderít. A linkelt videón ez is látszik
A mechanikus pásztázású radar esetén ezzel szemben csak minden egyes új pásztázáskor ad frissített információt a felderített célokról, a kettő között legfeljebb extrapolációval becsült pozíciót számol a rendszer. A videón 3 másodperc alatt a keresési tartomány szélein 23 célból 19-et észlelt és követésbe vett, a fennmaradó néhány célhoz több pásztázás volt szükséges, ezek valószínűleg kisebb reflexióval bíró célok voltak, több pásztázás kellett az egyértelmű észleléshez.(A lokátor kezelők, illetve az automatikus rendszerben 3 egymás utáni célbeütés alapján adnak számot a célnak.)Még, ha feltesszük, hogy a teszten csak egy szűk magassági tartományban keresett célokat a radar amit erősen kétlek, mert soha nem tenné meg ennyi cél azt, hogy egy igen szűk magassági tartományban repül akkor is félelmetesen gyors, mert egy sáv letapogatása tart nagyságrendileg tizedmásodpercig. Viszont nem minden elektronikus pásztázású radar képes erre. Nem mindig a nagy tartományban történő gyors letapogatás a cél, hanem csak a szimultán célleküzdés biztosítása, ahhoz meg ennél olcsóbb és célspecifikusabb eszköz is megfelel.
[5] Erre sajnos forrásom nincs, ezért ezt az állítást kéretik fenntartásokkal kezelni. Ettől még maga a képesség létezik, a Red Flag gyakorlatokon az F-22 Raptorral szembeszálló gépek pilótái arról számoltak be, hogy lényegében fogalmuk nem volt az esetek többségében, hogy a Raptorok merre járnak. Sem a saját sem az AWACS radarja nem érzékelte a Raptort és a besugárzás jelző még akkor sem figyelmeztetett, amikor a Raptor észrevétlenül már látótávolságban beült a nem éppen gagyi szintet képviselő USAF és US Navy vadászgépek mögé.
A PAKFA nyolcadik peldanya most jott ki a gyarbol. Az orran egy bazi nagy pitotcsovel. Tudod mit jelent ez ? Azt hogy meg ebben sincs egy fia radar sem hanem csak egy beton sulymakett.
Persze prospektusok vannak rola meg igeretek is de meg proto szintjen sem letezik nem hogy nullszeria szintjen.
Kisertetiesen hasonlo a szitu mint az indiaiak MIG-29K gepenel. Anno mikor megvettek az indiaiak a Gorskovot akkor a MIG-29K mar APAR al volt igerve. Volt is rola egy gyonyoruszep demo peldany. Pontosan az amit te is belinkeltel ide.
Ez volt 2004 ben.
Aztan azota sem sikerult meg egy APAR radart sem osszecsiholni az oroszoknak a MIG-29K hoz maradt nekik az ME sorozat.
2004 igeret+"demopeldany" 2017 = SEMMI !
No ez a valosagaz orosz elektronikai iparrol repfedelzeti eszkozoknel. Olyan egyszeru dolgot mint a multifunkcionalis kijelzok is csak liszensz alapjan tudnak gyartani de annak sem minden osszetevojet.
Lehet hogy faj amit mondok vagy eppen cikinek erzed a kotodesed miatt de sajnos a tenyek makacs dolgok.
"Szerintes a ratheon nem taiwanon vagy japánban veszi a szerszágépeit. Ne legyél már ennyire lekezelő.."
Nem en vagyok lekezelo hanem te vagy tudatlan.
Eloszor is nem "ratheon" hanem RAYTHEON.
Masodszor eleg sok uzeme van a cegnek es biztos vannak benne kulfoldi berendezesek. Azonban a kulcs az alapveto berendezesek mind amerikaiak. Ennek tobb oka is van tobbek kozott az hogy az amerikai szerszamgepipar a legnagyobb a vilagon. Van mibol valogatni. Cca 1500 ceg foglalkozik szerszamgep gyartassal az USA ban.
Hany ilyen ceg van Oroszorszagban ?
Miert nem az o termekeiket latjuk az orosz hadiipari cegek videoin?
Költői kérdés volt. Meg sem nézted mit linkeltem. Azok az alkatrészek az orosz aktív fázisvezérelt radar antennái. Külön külön egyesével vezérlik őket. Kb 2005-től rendelkezésre áll a technológia a vadászgépekre (akkor még jó nagy volt és nehéz) és azóta már a sokadik generációját fejlesztik (Zhuk-MA/MAE -ra keress rá).
Latod meg ezen az anyagon is nyugati szerszamgepek berendezesek szerepelnek. Meg azokat sem kepesek legyartani az oroszok es mas orszagokra vannak szorulva. Amugy meg vegig passziv faisvezerelt rendszerekrol van CSAK szo az anyagokban. Ezek pedig mar regi technologiak meg az oroszoknal is. Mar a 80 as evekben volt nalluk repfedelzeti passziv fazisvezerel radar MIG-31.
Szerintem kabe olyan 5 even belul jonnek majd ki az oroszok az elso sajat APAR al az az cca 20 evvel az amerikai rendszer utan. Korulbelul ez hozza is az atlag lemaradasukat.
Egy kiallitasi mock up !!! Vegig bumliztak veluk a a fel vilagot a kulonbozo haditechnikai kiallitasokon. Megreptettek mindenkit vele de senki nem latta bekapcsolva soha! Vajon miert ? ( koltoi a kerdes )
Nincs egyetlen mukodo darab sem nem hogy az indiai de meg az orosz gepeken sem !
Roviden NINCS az oroszoknak rendszerben levo APAR de ha neked mas infod van johet a konkret forras.
Igeretekben sosem voltak visszafogottak az oroszok. Egyenlore a PAKFA nak meg az ucso 8. protoja is fedelzeti elektronika nelkul repul. Az az meg semmi nincs a fedelzeten abbol amit igernek.
Talan majd 2020 ban ahogy mondani szoktak arra fele.
Roviden szerinted mennyire hiheto hogy meg APAR juk sincs de mar ugranak egy hatalmasat a radartechnikaban ? Nem tudsz lepcsoket kihagyni.
Csak azert tunik neked maskeppen mert nem tudod mi a kulonbseg passziv es aktiv fazisvezerelt radar kozott.
Roviden : HATALMAS !
Amit en allitottam es fentartok hogy az oroszok meg mindig keptelenek par kiallitasi demon kivul felmutatni egy mukodo rendszerben allo AKTIV fazisvezerelt radart. Amit meg te mutattal az meg PASSZIV fazisvezerelt radarok.
Ez utobbival az oroszok is mar cca 50 eve rendelkeznek !!!
Roviden itt is latszik hogy le vannak maradva. Orulnenek ha lenne nekik ilyen kuzdenek is erte mint malac a jegen es lesz is nekik csak valahogy ugy mint az elso lopakodo gepuk. CCa 30 evvel az elso amerikai lopakodo utan .
Talán nem off, végül is magas frekis lokátor technika..
Egy riport az egyik ezekre specializálódott orosz üzemből, sok képpel. Konkrétan itt gyártják a pak-fa AESA lokátorának az elemi egységeit. Mutogatják a többrétegű kerámia szendvicseket amelyeket "hideg" technológiával állítanak elő.
Miközben az F-35-ös rendszeresítésével, a B-21-es fejlesztésével, a kínai törekvésekkel egyre szaporodik a kis visszaverő felületű célok száma (az UAV-okról nem is beszélve), s egyre kifinomultabbá válnak az elektronikai támadó eszközök is, a légvédelem fejlesztőinek[...] Bővebben!Tovább »
Kedves Trotty, a repülőkben radarokban űrhajókban nem a tegnap kifejlesztett 10nm-es csíkszélességű mobil processzor ketyeg 800Mh-en. Egy ilyenbe olyan célszerszám, dsp stb van ami ellátja feladatát a fázis vezérelt radarban, titkosító egységben, jelfeldolgozóban. Az orosz verziójában is.
A kettot nem tudod elvalasztani. Egyik nincs a masik nelkul. Mar szinvonal. Ha az egyikben csucs vagy akkor a masikban is kozel ott kell lenned.
Az alapok ugyan azok.
Amugy oroszo elektronikarol annyit hogy tavaly jelentettek be az oroszok a sajat Elbrusz pprocesszorukat. Cca olyan 10-15 evvel ezelotti szinvonal. Es ez a csucs a sajat ipa altal. No meg gondolom a meglevo dolgok lemasolasa utan.
Mit gondolsz miert volt anno a KGB nek kulon beszerzo reszlege ami csak a sajat hadiipar megrendeleseit teljesitette ? Azert mert keptlenek voltak egy csomo mindent gyartani. Ez igy volt a II.VH ban utanna a hideg haboruban es ma is.
A MIG-15 ben is volt pl amerikai alkatresz jodarabig.
Elektronikaban mikor voltak az oroszok a csucson ?
Mikor volt az hogy a technikajuk elektronikailag alazott masokat?
Amikor valamilyen modon hozzajutott a nyugat mindig csodalkozas volt vagy inkabb dobbenet hogy meg csak itt tartanak.
Igy volt az a MIG-25 japan turajanal de 1990 ben is amikor az amerikai pilotak jottek latogatoba Magyarorszagra es beleneztek a MIG-21/23 fulkejebe. Pedig a galss cockpit meg nem volt nalluk sem elterjedve de amijuk volt ahozkepest ezek oskovuletek voltak.
Mondom csak azon gondolkodj el hogy az osszes precizios femalkatreszuk nyugati CNC gepeken keszul.
Meg sajat CNC gepet sem kepesek gyartani. Akkor milyen lehet az ennel bonyolultabb haditechnikai elektronika ???
Szerintem túl sok a legenda a "fejlett" nyugati és a "fejletlen" orosz elektronika körül. A hadi alkalmazás nem fogyasztási elektronika. Más az életciklusa más elvárásoknak kell megfelelni.
Na meg ezerrel tolják a műhold elhárító rakétákat is ami ennek a műfajnak valszeg a csúcsa technológiailag. (nem mintha ballisztikus rakétát olyan könnyű lenne leszedni)
Már felraktam párszor a Moszkva körüli ABM rendszer tesztjéről készült videót, csak mer tanulságos a teknyika.
Az olaszok azt talatak ki hogy a radar figyeli a celt es a lovedeket is es vzetosugarral beavatkozik iranyitja rahuzza a lovedeket a celra ha azt erzekeli hogy nagyon eltert.
Jók ezek az irányított lövedékek, amíg az áruk szóba nem kerül...
Hat szerintem az oroszok orulnenek ha ott tartananak elektronikaban ahol mondjuk az F-16 APAR radaros valtozata, nem hogy az F-35 nel !
Azert koncentraltak es koncentralnak a foldi legvedelemre mert elektronikailag keptelenek azt a minoseget es meretet hozni ami egy vadaszba kene hogy beleferjen.
De szerintem tobb mint doreseg arra akarcsak celozgatni hogy az orosz elektronika ugyanolyan szinten lenne mint a nyugati.
Mar a hideghaboru alatt megvolt ez a technika. Raadasul nem is a vegefele !
Ami itt az erdekes az az hogy a nagyobb kaliberu gepagyuk pl 76 mm es OTO MELARA is rendelkeznek egy szorassal ami cca 4-5 km en tul mar ilyen kicsi celnal nem volna eleg a biztos talalathoz. Az olaszok azt talatak ki hogy a radar figyeli a celt es a lovedeket is es vzetosugarral beavatkozik iranyitja rahuzza a lovedeket a celra ha azt erzekeli hogy nagyon eltert.
Hajofedelzeten kezdte a rendszer a teszt palyafutasat es most dolgoznak a szarazfoldi valtozaton.
Én azért abban nem lennék biztos, hogy repesz védett lenne az Sz-300V. Láttam képet javítás alatt lévő SzPU-ról, vékony fémlemezből van az egész. Ugyanaz mint az MT-T többcélú vontató, és változatai. (van is rokonság köztük)
Amúgy a honi légvédelem hogyhogy használja az Sz-300V-t is?
Na meg ezerrel tolják a műhold elhárító rakétákat is ami ennek a műfajnak valszeg a csúcsa technológiailag. (nem mintha ballisztikus rakétát olyan könnyű lenne leszedni)
:) Igen, szerintem sem ismerik be az alárendelt szerepüket. Azt vélem látni, hogy minden kihívásra keresnek megfelelő választ, figyelembe véve az egyes területeken tapasztalható technológiai lemaradást. Nekik is megvannak az erősségeik, pl a titán széleskörű alkalmazása a sárkányszerkezetben. A bonyolult integrált fedélzeti elektronika korszerűsége is érdekes kérdés. Attól, hogy nyugaton 10 évvel hamarabb csinálják meg a jobb IR szenzort, ők sem cserélik le minden évben a technikát minden eszközben (sőt, minél bonyolultabb a szerkezet annál nehezebb az upgrade), és adott pillanatban akár lehet az orosz cucc a jobb is. Lásd (utálni fogtok) F-35 20 éves fejlesztésű EO DAS szenzorai.
Az USA a Patriot óta (ami azért a 70-es évek technológiája) nem igazán fejlesztett repülő elleni légvédelmi rakétát.
Ballisztikus rakéta elhárításának képességébe viszont még most is tolják a hatalmas pénzeket. (THAAD, SM, ...)
Az Oroszok viszont mostanában hozták ki a 40N6 380km hatótávolságú rakétát (mondjuk inkább csak AWACS illetve SOJ ellen) illetve 1000-el dolgoznak az Sz-300PSz-t váltó Sz-350 Vityaz-on. Szóval ott még bőven látnak benne fantáziát.
Erről olvastam valami olyan orosz fejlesztést, amely gépágyúból lő ki olyan lövedéket, amely a radar adatai alapján időzítve robbantja a lőszert műanyag/fém felhővé, azzal szedi szét a drónt. Úgy tervezik, hogy olcsón integrálható legyen a meglévő rendszerekhez, gondolom alapvetően a pancírhoz.
Szerintem mivel a drónok radarral felderíthetőek, és mivel lassúak és olcsóak (ergo sok lehet belőlük), ezért gpu vagy lézernél drágábban értelmetlen tüzelni rá.
És persze az Sz-400 Triumf 92N6 tűzvezető lokátora miközben 250km távolságban egy közepes méretű vadászt lát (MiG-21-est már csak ~200km-ről), addig 380km távolságból már csak egy utasszállítót...
a nyugati a repulogepet hasznalja mint legvedelmi ( is ) platform mondvan az odamegy ahol az ellenseg jon. Ha kell egy ora mu;va 1000 km re odebb vetem be es nincs magassag korlatozasa.
Az orosz verzio az a legvedelemre alapoz mivel ok is tiszban vannak a repulogepeik alarendelt szerepevel. ( bar nyiltan ne valjak be )
Ok inkabb a legvedelmi tobbszoros fallban hisznek ami majd megtizedeli a behatolot .
A fenti ket alapveto kulonbseg miatt ket alapvetoen eltero rendszer jott letre.
Az europaiak azok akik kezdik mostansag a csapatlegvedelmet hasonlo szintre hozni mint az oroszok ( terv szerint ) az USA viszont tovabbra is a legierore alapoz.
Annak a következménye, hogy várhatóan kié a légifölény.
Az Sz-300 osztály mobil (5 perc megállástól a harckészültségig), és önállóan is 360 fokos helyzetképpel rendelkezik. (ha az ellené a légifölény, akkor jöhet az üss-és-fuss)
A Patriot osztály csak órák alatt áttelepíthető, és csak egy 90 fokos oldalszöget lát adott időben. (mivel mienk a légifölény +AWACS +AEGIS, elég csak a várható ellenfél irányba figyelni, mondjuk egy repteret védve)
Az Sz-300 osztályoknál van körkörösen kereső felderítő radar, kismagasságú Clam Shell (ma már más van helyette, régen ez volt) és "hagyományos" kereső radar. Ilyen pl. az SzTU-68. A Patriotnál ilyen nincs. Ott csak egy radar van és jellemzően nem keresnek vele, mert már a '80-as években is hálózat alapú volt, mástól kapta az adatot. A tűzvezető radar csak 270 fokos tartományban tudodott üzemelni, nem körkörösen. A kijelzőn gondolom kijelezte, hogy a telepítéskori közép irányban vagy balra/jobbra néza a radar, de ennyi. Nincs körbeforgás. Ott is lehetséges volt egyes szektorokra ránagyítani, de emiatt nem volt értelme ábrázolni, hogy mi van a radar mögött, oda úgy sem tud dolgozni a Fire Unit. Az indítóknál is korlátozott volt az indítási zóna azimut értékben. Egyik fele a légtér bal oldalát, a másik a jobbat fogta le a középvonalhoz képest.
"Patriotnál viszont mindig ugyanúgy jeleníti meg a felderített térszeletet, a lokátor pillanatnyi irányától függetlenül."
Vagyis míg az sz-300 kijelzőn a lokátor sugara forog, és látni folyamatosan a célok helyzetét egymáshoz képest is, addig a patrioton a cél csak addig látszik a kijelzőn amíg a lokátor pont azt a térszeletet világítja meg?
Azé' kerek az indikátor, mer' az vót a raktárba'. :)
Egyébként valószínűleg tényleg ezért. A Raytheon nem csak a Patriotot gyártja, hanem egy csomó fajta katonai radart is, amikhez kell a (kerek) PPI indikátor. Azaz ott áll a raktárban egy csomó, mindenféle katonai teszteken átment, strapaíró képcső, logikus, hogy azt használják az új fejlesztésű SAM-hoz is. Semmi értelme kifejleszteni / megrendelni egy szögletes képcsövet, főleg úgy, hogy egy körcikket kell ábrázolni, azaz bármilyen monitoron lesznek holtterek. Egyébként a műszaki fejlesztés sokszor működik így: nem csak az számít mi a követelmény, hanem az is hogy mi van készen a polcon.
Az én praxisomban csak a P-40 és az 1SZ-32 SOC lokátor tudott olyasmit, hogy egyszerre több szektort tudott megfigyelni. De ott egyszerre három kezelő ült az indikátorok előtt.
Ahol körbe tud forogni a tűzvezető lokátor, ott van értelme a körkörös indikátornak.
(Lásd Sz-300PM)
Patriotnál viszont mindig ugyanúgy jeleníti meg a felderített térszeletet, a lokátor pillanatnyi irányától függetlenül.
Patriot kezelőkről...
Bal odalt ül a TACTICAL CONTROL ASSISTANT (TCA - Taktikai Segéd - enlisted soldier) - kijelöli a célokat megsemmisítésre a rendszer számára (amiket az automatán küzd le) Jobb oldalt ül a TACTICAL CONTROL OFFICER (TCO - Taktikai Tiszt - lieutenant - hadnagy) - felelős a saját célok kijelöléséért és megvédéséért.
Mindkettőjük indikátorán ugyanaz a térszelet kerül kijelzésre
Nem ertek a Patriothoz soha nem volt dolgom veluk, csak elmentunk egymas melett de a velemenyem szerint ket 90 fokos szektor van kiosztva ket allomasra. Az egyiknel a baloldalinal valami fele partvonal es tuzelesi szektorok is megvannak jelenitve mig a masiknal eleg tiszta a terep valszeg tengerre nez.
De csak tippelgetek.
Az biztos hogy a ket allomas ket kulon 90 fokos iranyt fed le.
Ha akarom felallithatok tobb szektort is mondjuk ket vagy harom 90 dokos szektort. Ebben az esetben is teljes fordulatot vegez a radar antenna csak eppen a kivalasztott szektoroknal fog csak sugarozni.
Azonban ha tobb szektort jeloltem ki akkor viszont el kell dontenem hogy a szektorokat tobb munkaaallomasra kuldom el egyenkent vagy az ossz adatot egy allomason jelenitem meg.
Az utobbi eseteben a "mackosajt" csucsa a keperny kozepen lesz ertelem szeruen.
Hajdan a rakétaosztályoknál rendszerben lévő P-12 lokátoroknak is volt úgynevezett "szektoros kutatás" üzemmódja. Ezt nem úgy kell érteni, hogy onnantól kezdve a pelenkaszárító oda-vissza mozgott, hanem olyankor a letapogatási közepet kivitték az indikátor szélére. Mi volt a dolog lényege? A lokátor továbbra is körkörösen kutatott, de az indikátoron az egészből csak egy szektort figyeltek. Azt nem tudom, hogy a P-18 tudott-e ilyesmit, én annál hamarabb leléptem onnan, hogy az osztályom P-18-at kapott volna.
Engem teljesen összezavart lenti kép a kijelzővel, mert én is úgy képzeltem volna ahogy te is mondod, de ahhoz a kör közepén kellene lennie a radarjel forrásának, de ott a "mackósajt" csúcsa a képernyő legalján van.
Mert ezt jeleniti meg csak 2D ben ( felulnezetbol ) Ehez pedig a kerek kepernyo a legjobb. A modern szogletes kepernyoknel is a radar display maga kerek csak melle raknak egy rahedli infot a "holt terbe"
Itt ugye a Commodore-64 -est két évvel megelőző, nála 6x gyorsabb és 8x több memóriát tartalmazó gépről van szó, ami azért szintén csak Sprite-okat mozgatott a képernyőn.
Értem én, hogy semmit nem jelent, hogy katódsugárcsöves, csak egy pillanatra elméláztam azon milyen gyorsan rohan az idő.. Valahogy úgy képzeltem, hogy azokat a patriotokat amelyek már annyira öregek, hogy még ilyesmi van bennük rég felujjították, de ha mégsem, akkor annak van valami oka. Kb ez a gondolatmenet volt a kérdés mögött.
De egy csomó más is van, KSz-19, KSz-30, harckocsik, tüzérségi fegyverek, stb, stb. érdemes végignézni, igazi kincsek is vannak! (Pl. A Sturm-Sz komplexum)
A Görögök 1998-ban vettek az amcsiktól használt PAC-2 Patriotot, amit még az amcsik 90..91-ben modernizáltak (pont a kezelőfelület nem változott), vagyis maradt az eredeti 1980..85 közötti gyártású.
A kijelzőnek semmi köze ahhoz az informatkai és egyéb rendszerhez, ami mögötte van. Valójában a Patriot volt a világon az első olyan légvédelmi rendszer, ahol a kezelő a nyers adatot soha nem is látta már, csak szűrt, feldolgozott digitalizált jelet kapott. (A légrakos szakik majd leírják szebben ezt tápvonal és egyéb műszaki dolgokkal, hogy ez mit jelent és miért volt.) Ennek a következménye az lehetett, hogy nem kellett a radar alatt ücsörögni és, ha jön az ARM és betalál, akkor nem csapja agyon a kezelőt sem. Ugyanaz a cég tervezte a HARM-ot és a Patritot ezért olyan a rendszer, amilyen.
Az Sz-300 változatoknál az első ilyen sokkal, sokkal ksőbb jött, Hpasp megmondja, hogy melyik volt. Én elfelejtettem, hogy melyik volt az. Talán a PMU-2 Kínának.
Természetesen arra, hogy a kezelők elvonulhassanak egy nyugodt helyre, ahol meditálhatnak a harceljárásokon, a technika kezelésén, stb... Mindez az egység harcértékének növelésére szolgál! :)
Hát mivel eredetileg Moszkva köré szánták, több napos elhúzódó légvédelmi harcra nem készültek, gondolom a tömeges robotrepülő csapás kivédése volt az elsődleges feladat.
Persze elvileg fel lehet daruzni valami szállító járműre pár óra alatt...
Az F2, F3 kabinokat hogyan mozgatták, ha kellett? A rajzon úgy látom, csak lábakon állnak, nem kerekeken, mint pl. az aggregátor, vagy akár a Dvina/Deszna/Volhov kabinjai. Vagy a PT eleve helyhez kötöttnek volt tervezve, mint a Vega?
Tehát a vontatott Sz-300PT érdekesebb kabinjai, balról jobbra...
- DEA (diesel elektromos aggregátor), volt nálunk is, illetve a lőtéri videókon látható pöfögni - F2 harcvezetési kabin (F1 maga az antenna neve) - F3 tűzszakasz vezérlő kabin (3 indítóállvány számítógépe) két oldalról - uccsó 2 már a mobil Sz-300PSz/PMU/PM BGK-ja
... és ami miatt felhoztam ezt mint érdekességet, hogyha megnézitek az Sz-300PSz két járművét, akkor mit is raktak a MAZ-ra?
első jármű (RPN) balról jobbra - két gázturbina (DEA kiváltandó) - F1Sz kabin (antenna) - F2Sz harcvezetési kabin
második jármű (PSzU) - F3Sz tűzszakasz vezérlő kabin - gázturbina (felül a kiömlő nyílás a képen zárva) - rakéták
Nagyon érdekes kis összefoglalót hoztál össze az Sz-300-ról! Lenne is egy kérdésem: Az Sz-400-nál mi dönti el, hogy melyik indítót használják, a vontatottat, vagy az önjárót?
(amúgy nem tudom hogy vagy vele, de ezek a honi légvédelemnél használt típusjelzések szörnyűek! Számomra teljesen átláthatatlan. GRAU kódnak néznek ki de 100%, hogy nem azok, nincs is bennük semmilyen rendszer. Kíváncsi lennék mi alapján adják ki ezeket)
Sz-300 történelem, számok tükrében-III. Felámad-e a Phoenix?
Az Sz-300-as gyártásának újraindítását tíz éves szünet után, a Kínaiak által 2004-ben finanszírozott megrendelés tette lehetővé. 16db Sz-300PMU2 Favorit (SA-20B) rendszer leszállításában állapodtak meg két részletben, összesen 1'980 millió USD értékben. Algéria szintén vásárolt 4 példányt, 500 millió USD-ért. A megrendelés által modernizált új gyárban 2007-és 2009 között legyártották mind a 20db export példányt.
A 6 célcsatornás rendszer 48N6E2 rakétája 200km hatótávolságú.
2016-ban az Iráni szankciók miatt korábban felfüggesztett 800 millió USD értékű megrendelés legyártása és leszállítása is megkezdődött.
2015-ben megkezdődött az Orosz Sz-300PM változatok modernizációja, a 6 célcsatornás Sz-300PM2 Favorit-S (SA-20B) rendszer 200km hatótávolságú rakétája a 48N6D.
Az export Favoritok gyártása közben 2007-ben és 2009-ben elkészült az két első Sz-400 Triumf (SA-21) példány Oroszország részére. A 12 célcsatornás rendszer 250km hatótávolságú rakétatípusa a 48N6DM.
Az export leszállítása után, 2011-ben felgyorsult a gyártás Oroszország részére, 2020-ra 56 példányt terveznek rendszerbe állítani, lecserélve az összes Sz-300PT-t.
Jelenleg (2016-ban) 8 példány Moszkva, 4 Leningrád körül, a többi 2~3 osztályos ezredekben a fontosabb településeknél állnak szolgálatban.
2016-ban kerültek legyártásra a 380km hatótávolságú rakétatípus, a 40N6 első példányai.
2020 után várhatóan az Sz-400-as is exportra kerül, tárgyalások folynak 6db eladásáról Kínának 3'000 millió USD értékben, illetve 5db szállítására India számára 2'500 millió USD értékben.
A negyedik rész a jövőbeni tervekkel és a realitással foglalkozik...
Sz-300 történelem, számok tükrében-II. Fogatlan-e az oroszlán?
1978 és 1983 között gyártott, fix telepítésű 56db Sz-300PT Birjúza (SA-10A) Moszkva körül 1:1-ben váltotta az Sz-25-ösöket. Parancsközlő távirányítású 5V55K rakétája 47km hatótávolságú, de már 25m-en repülő célok ellen is hatásos volt.
1983-tól 1990-ig legyártott mobil, ~70db Sz-300PSz Volhov-M6 (SA-10B) példányból 20db Leningrád köré települt, a maradék így viszont már csak a fontosabb településeknél váltotta (általában településenként csak pár példány) az Sz-75/125-öket.
A széria utolsó 6 példánya Sz-300PMU Volhov-M6 (SA-10B) jelzéssel export változatban készült el.
1989-ben Bulgária és az NDK kapott 1-1 példányt, 1990-ben pedig Csehszlovákia.
Ekkor kavart be a rendszerváltás, és az elkészült 2 Magyar, és 1 Lengyel komplexum már nem került leszállításra. Az újraegyesítéskor az NDK-s rendszer is visszakerült a Szovjetunióba, így a végén Kína kapta meg mind a 4-et 1994-ben, 220 millió USD-ért.
A 6 célcsatornás rendszer 5V55R rakétája 75km hatótávolságú, és 25m-en repülő célok ellen is hatásos. A rakétát az egyfokozatú szilárd hajtóanyagú hajtóműve, az indítás után 8~10 másodperc alatt gyorsítja fel Mach7 fölé. A célt ballisztikus pályán közelíti meg, végfázisban a célmegvilágító és rávezető állomás (RPN) illetve a rakéta fél-aktív rávezető feje által mért adatok alapján, a földön kidolgozott parancsokkal irányítják célba.
A nyolcvanas évek második felében a Moszkva körüli 56db Sz-300PT-t, Sz-300PT-1A változatra modernizálták, így már alkalmazhatta a nagyobb hatótávolságú 5V55R rakétát is.
A Szovjetunió felbomlása miatt, az Sz-300PM Volhov-M6M (SA-20A) csak 1993-tól került rendszerbe.
1993 és 1996 között ~35 példányt gyártottak, amiből az utolsó 8db Sz-300PMU1 Volhov-M6M (SA-20A) jelzéssel export változatban készült el. Kína 4db-ot kapott 462 millió USD (szovjet) adósság leírás címén, Görögország és Vietnám 2-2db-ot vásárolt, 230-230 millió USD értékben. Az Orosz kézen maradt 27 példányból 20db a Moszkva körüli belső gyűrűre került, miközben a külső gyűrű tüzelőállásain lakóparkok létesültek. A maradék 7 Sz-300PM, és a felszabadult összes (56db) Sz-300PT pedig a fontosabb településeken (általában településenként csak pár példány) váltotta a még megmaradt Sz-75/125 rendszereket, amik a hadrendből 1996-ban teljesen kivonásra is kerültek. A 6 célcsatornás rendszer 48N6 rakétája 150km hatótávolságú, és 10m-en repülő célok ellen is hatásos.
Az Sz-200-asok leváltására 1985 óta fejlesztett 400km hatótávolságú változat rendszeresítését az orosz pénzügyi összeomlás 1998-ban megakadályozta, 10 éven át nem is került semmilyen Sz-300-as változat gyártásba. A nagy-hatótávolságú Sz-200-asok váltótípus nélkül lettek kivonva.
Most olvastam Sojgu bejelentését, hogy nemrég fejeződött be az orosz határok teljes radar lefedése. Ha jól értettem ilyen a szovjetunió idején sem volt soha. Durva kihívás egy ekkora ország légvédelmét megszervezni és kiépíteni.
3 részes rövidke sorozatot tervezek az Sz-300P családról... ... hátha tudok újat mondani. Ez a bevezető rész;
Sz-300 történelem, számok tükrében-I. Mennyiség vagy minőség?
Az analóg légvédelmi rakéták korszakának csúcsán, a hetvenes évek végén több mint 1100db komplexum települt a Szovjetunió területén.
A fix telepítésű 56dbSz-25 Berkut (SA-1) Moszkva körül kettős gyűrűben.
A 20 célcsatornás rendszer parancsközlő távirányítású rakétája 46km hatótávolságú volt, viszont 500m alatt repülő célokkal nem tudott mit kezdeni.
Több mint 750db Sz-75M Volhov (SA-2) alkotta a világ leghosszabb (8500km), egybefüggő légvédelmi rakéta sávját, ami Leningrádtól a Balti tenger partján, végig a Lengyel, Szlovák, Magyar, Román határ mellett, a Fekete tenger északi partján, keresztül a Kaukázuson, majd az Iráni, Afgán, és Kínai határ mellett, egészen Mongóliáig ért. Szintén 75-ösök védték a fontosabb városokat, Leningrád körül ~30db alkotott egyszeres gyűrűt. Az egy célcsatornás komplexum parancsközlő távirányítású rakétájának maximális hatótávolsága 56km, minimális effektív célmagassága 100m.
~180dbSz-125 Nyeva (SA-3) kismagasságú egycsatornás rendszer egészítette ki a 75-ösök tűzrendszerét. Parancsközlő távirányítású rakétájának hatótávolsága 25km, viszont már 20m-en repülő célok ellen is hatékony volt.
~130db Sz-200 Vega (SA-5) nagy-hatótávolságú, jellemzően 2-3 esetleg 5 célcsatornás rendszer a Szovjetunió teljes Uráltól nyugatra eső európai területét átlapolva védte.
Moszkva körül 8db alkotott ~100km sugarú gyűrűt, és még 9db egy 800km hosszú sávban védte a fővárost északról és keletről, tőle ~400km-re.
Ázsiában így már csak a fontosabb településeknek jutott 1-1 rendszer.
255km hatótávolságú, fél-aktív rakétája Mach6 fölött zuhant a céljára.
A fenti analóg rendszerek leváltása több célcsatornás, digitális Sz-300-as változatokra csak részben valósult meg, azok 4x-es ára, illetve a hidegháború vége miatt.
Zeljava már rég rom volt a Nato légicsapások idején akár a radarbázis felette a hegyekben. Már a bosnyák háború idején sem játszott szerepet. Ami képet láttam Migekkell róla az mind 90 elötti volt.
F-35 Adir_ egy két cikkben említgettgék a helyi sajtóbam, hogy az elerktronika nem volt elég kóser, ezért került bele itteni, elektronikai hírszerzéshez, zavarshoz "aktív elektronikai tevékenységhez"- ezt pontosan nem lehet visszaadniu fordítsban, van egy olyan melleékzöngéje, hogy talán grillezni akarnak a radarral
(persze hivatalosan semmi ilyen állítás()
Rafael és tsai meg gőzerővel dolgoznak egy jóval az Sz-sokszáz hatótávján kivülről indítható "ultraalacsony" RCS-es csapásmérő eszköz fejlesztésen.
Renszeres a gyakorlat a görögökkel, az ő sz-300-uk ellen.
Azzal a maradékkal fel sem szálltak, el rejtették őket, volt itt egy képsorozat, Zeljavaráról, az teli volt Mig21 ekkel, a hegy belsejébe, de a NATO csapatok azt is szétbombázták ma már szellemobjektum az is
Érdekes lehet összehasonlítani az F-35 darabárát az Sz-300P változatokhoz.
Persze F-35-öst (elvileg ha le nem fújják) csak a világ leggazdagabb országai engedhetik meg maguknak, miközben az Sz-300P változatait csak közepes-fejlődő országok...
Sz-400 Triumf változatát most kezdték csak el marketingelni, 2020 utáni szállítással. Lehetséges vevők; (Kína 6db, India 5db); 380km hatótávolságú 40N6E rakétával; 500m$ komplexumonként !!!
Csak amit te Buk ütegnek hívsz az a Patriotnál már a firing unit. A Patriotot csak azért hívják zl.-nek, mert annyi védő és egyéb személyzet van hozzárendelve. A FU kezelő személyzete a nyolcvanas években is kettő, azaz két fő volt. Tehát semmi különbség sincs, csak azért tudja a Buk megcsinálni üteg szinten, mert egy üteghez két db SzoU volt. A Patriotnál nem volt szükség két db radarra egy FU-hoz...
Na...még azt találtam, hogy a BUK "marad" a szerbeknek, a Tunguska is előkerült de a 2018-as fiskális évre kerül át....a jelenlegi 29-es állományt újítanák fel és további 6 db nagyjavított de használt orosz 29-es kerül hozzájuk
As for air defense missile systems, Buk M2 and Tunguska -"we agreed to work on this together, but it concerns 2018, which is in a year's time," the prime minister said.
Valamint 30 T-72S és 30 db BRDM-2 14,5 mm-es gépágyúval
"We have also been gifted 30 T-72S tanks, and 30 combat reconnaissance vehicles BRDM-2, with 14.5mm cannons," Sputnik has reported Vucic as saying.
2015-ben 278db mig 2016 dec 10 ig 311 db kulonbozo tipusu Raytheon legvedelmi raketat hasznaltak el lottek ki a kulonbozo nemzetkozi haditengereszeteknel.
Tavaly negy reklamacio volt amibol egy lett jogos ( kaptak csereraketat ) iden szinten 4 reklamacio volt, egy jogos ketto kezelo illetve karbantartasi hiba volt a negyediket meg vizsgaljak.
Hogy ez jo vagy rossz arany azt mindenki maga dontse el.
És persze ne feledjük el azt sem, hogy mekkora különbség van a Buk-M2E és a MiG-29 között... A Buk-M2 egy rendkívül korszerű eszköz, addig a 29-es reménytelenül elavult.
Ez kb 2-3 hete jött fel mint téma...a 29-esek nagyjavítása és használtak vétele okán merült fel modernebb légvédelem is...a szerb oldalak azonban árnyaltabban írnak róla, kiemelvén nincsen mindenre pénzük, a 29-es ügy reális, de minden egyéb erősen kétséges.
Igazából a SAMSIM mint játék szempontjait figyelembe véve (nincs kézi követés, csak ASz), semmi értelme a szögben elvivő zavarásoknak, a játékos semmit sem tehetne ellene.
Úgyhogy a jelenleg elkészült a távolságban eltérítő egyszeres válasz zavar (egyenlőre csak a Volhov-hoz, és csak Asulukban), jelenleg a többszörös válaszimpulzus zavaron dolgozom, valamiért nem akaródzik működni (törpölnöm kell még a kódon) illetve szeretném még a Kubai U-2 lelövést hozzáadni a játékhoz.
" Mielőtt talán ekkora arccal beszólnál, először talán fogalmazd meg rendesen a kérdést."
Biztos bennem van a hiba (mint mindig), de én nem láttam semmiféle kérdőjelet a mondatom végén. Milyen "kérdést fogalmaztam megy helytelenül" akkor, amely ennyire felháborított téged?
Terepradar. Olyan radar amelynek van terepet feltérképező üzemmódja is. Mire gondolták mégis a mig-29k és Su-34 kapcsán? Geológiai kutatásokra? Vagy lehet, hogy csak fontoskodni szerettél volna egy kicsit? Ugorjunk, azt hiszem kimerítettük a témát. Főleg egymással kapcsolatban :)
Nem mindenfélét dobáltak ki belőle, mert egyszerűen nem volt "mindenféle", valójában ipari robbanóanyaggal megtöltött bojlereket ( késleltetett gyújtó ) használtak. A pontosság nagyon relatív volt, éjjeli bevetések, a cél fölött egy áthúzás és gyorsan kigurítani a 7-10 bojlert, de ahova egy 120 l-es érkezett, ott nem volt ok panaszra ( minimum a fele robbanóanyag ). Összesen 2 db. Ancsát használtak "bombázóként", a többi utánpótlást szállított vagy dobott le-többek között épp Vukovárnál. Érdemes megjegyezni egy nevet: Marko Zivkovic, a szállító/bombázó század pk-ja volt, 91 dec-ben esett el Vinkovci -nál, a bombázó bevetés közben az Ancsájukat SA-6 rakétatalálat érte, túlélő nem volt...
Pontcél támadásra nem volt lehetőség, igencsak első vh-ús módszer volt:éjjel, 100-200m -en áthúzás a szerbek fölött, szemmel célzás becslés alapján :)
Ezen felül az alap kijelentésed is ökörség, a nem steath gépek is teli vannak elektronikával, tehát a steath gép kiemelése felesleges és lénygtelen is...
A baj az, hogy civil rendszerek ellen adták elő. A fegyverek komoly százalékát anno úgy tervezték meg, hogy nukleáris háborúban is működjeneke, ahol úgy pukkan a taktikai nuki, mint a petárda...
Nem, tényleg nem értettem, mit írtál, mert mi a tököm az a terepradar...? Terepkövető? Térképező...? Mielőtt talán ekkora arccal beszólnál, először talán fogalmazd meg rendesen a kérdést. A 4+ gen. orosz gépenek bizotsan van már SAR üzemmód.
Tudod vannak olyan radarok (például a mig-29k-n vagy az emlegetett Su-34 bombázón (de például a su-33-on már nem) amelyek képesek feltérképezni a terepet é felismerni a földi célpontokat .
Elkészült a távolságban eltérítő egyszeres válasz zavar (egyenlőre csak a Volhov-hoz, és csak Asulukban), jelenleg a többszörös válaszimpulzus zavaron dolgozom.
Utána jöhet a modulált zajzavar és a szögkoordináták szerinti eltérítő zavar.
Lehetséges, hogy az Ünnepek alatt valamikor (legalább egy Béta) SAMSIM változat elkészül.
A vietnami elvtársak ötlete volt a Dvinával a zárótűz. Úgy gondolták, hogy elindítják az első három rakétát, majd rögtön utána a következő hármat. A szovjet ugyan mondta nekik, hogy lehetetlen, hiszen amint indítani akarják a második hármat, előtte a vezérlő csatornákat "vissza kell hívni". Akkor pedig a korábban indított rakéták vezérlése megszűnik, azok maguknak végrehajtják a Max fel parancsot, és a rakéta valahol jó magasan elpukkan. A szovjet tanácsa ellenére a vietnámi elvtársak csak megpróbálták, és azonnal rájöttek, hogy a szovjet nem beszélt hülyeséget. De a vietnami elvtársaknak egyéb hasznos ötleteik is voltak, mint például a rakéták terepszínű álcázó festése. Aminek az lett a vége, hogy a sötétződre festett rakétában felforrtak az elektromos berendezések. Ezután szoktak rá arra az álcázásra, hogy különféle ágakkal pakolták teli a rakétát. Az álcázás ugye az indítás pillanatában lemaradt, és hát nem is volt értelme tovább semmiféle álcázásnak.
Kína a Dvinának a korai változatát kapta meg és fejlesztette tovább. HQ-1 típusnéven. Az nagyjából ugyanúgy nézett ki, mint az eredeti háromkabinos Dvina. Menjünk tovább. Miután ez a biznisz megtörtént, elég rendesen megromlott a viszony a SZU és Kína között, így szóba se jöhetett, hogy a vietnami légvédelem megkapja a jóval korszerűbb és potensebb Volhovokat. Hiszen azt Kína alighanem lenyúlta volna. Kénytelenek voltak Kínán keresztül szállítani a dolgokat, hiszen a tengeren meg ott ólálkodott az USA haditengerészet. Volhov tehát nem volt Kínában. Ettől függetlenül a kínai elvtársak kiszúrták, hogy a SZU-ban történt valami, de mintapéldányt nem tudtak szerezni, megcsinálták hát maguknak a HQ-2 komplexumokat. (Most tudomásom szerint már a HQ-10 körül tartanak, elkezdték gyártani az SZ-300 PMU saját változatát.) Nos tehát HQ-2. ugyanolyan statív eszköz volt, mint a szovjet eredetije. Ezen a topicon egyébként találsz olyan képet, amin a HQ-2 van, a tűzvezető lokátor oldalszög széles antennájára középre biggyesztettek egy parabola antennát.
Dvinából tudtommal Kubában csináltak mobil eszközt, ők az SZM-63-as indítóállványt rakták fel egy T-54 alvázra. De a különbség csak annyi volt, hogy volt a PU alatt egy lánctalp, viszont ugyanúgy kellett kábelezni, és azon túl daru kellett a rakéta rátöltésére. A kabinok is ugyanúgy maradtak, mint az eredetin. Lengyel elvtársaink is csináltak ilyesmit, de ők az SZ-125 komplexumaikat mobilizálták. Láttam kétféle változatot, az egyiknél az UNK és UNV egy MAZ-543 alvázon volt, az indítóállványok pedig másik Maz alvázakon. Olyan változat is volt, hogy az indítóállványokat T-54/55 alvázra építették rá. És ez csak barkácsolás volt, nem mint a Pecsora 2T vagy 2M komplexumoknál, amiket már eleve mobilra készítettek.
ha már itt tartunk a kinai "önjáró" volhov érdekelne (te biztos tudsz infót róla) csak az inditóállványt pakolták rá egy harckocsi alvázra vagy a kabinokat is és esetleg a hozzá tartozó agregátorokat,illesztökabin.esetleg képek?..vagy maradt a jó öreg KRAZ vontatásnak,vagy valami kinai vontató.
mi ez??? bármiböl csinálnak romboló eszközt?...a jugoszláv háboruban pl. AN-2-eseket alakitottak át "bombázó" géppé és szó szerint mindent dobáltak belöle ki....furán néz ki,hogy céloztak vele?vagy csak ugy manuálisan sac per kb.??.
Láttam én már ilyen képeket. Meg mellé azt is tudom, hogy az a rakéta mire képes. Ha valamire ráesik, azt nagy biztonsággal megöli. Repeszhatása minimális, tehát az földi cél ellen nem sokat ér. Páncélátütő képessége nulla, tehát ha valamin van fél centi páncél, az ellen már csak akkor jó, ha közvetlenül nekimegy. Az ilyen rakéta a képen látható megoldás kitalálójának az önérzetérevan legnagyobb veszéllyel.
Olyasmiről tudunk, amikor nem nukleáris EMP fegyvert szereltek rakéta robbanó fejbe? Az ember úgy képzelné, hogy az elektronikával teletömött lopakodókkal szemben akár hatékony is lehet.
Karcsi rajzához képest a rendszeresített Nebo-M komplexum radarjai egymás mellett lettek telepítve, vagyis háromszögelés nem játszik.
Másrészt a Nebo-M méteres AESA radarja már 510km-ről lát egy négyzetméteres célt, ami elég lehet egy fém golflabda (F-35?) követéséhez akár 100km-ről is.
"The Nebo-M system is clearly designed to hunt the F-35 Joint Strike Fighter. The VHF-Band component of the system provides sector search and track functions, with the X-Band and L-Band components providing a fine track capability. By good placement of the radars relative to the threat axis, the L-Band and X-Band components illuminate the incoming target from angles where the target RCS is suboptimal. Attempts to jam the Nebo-M will be problematic, since all of these radars have a passive angle track capability against jammers, as a result of which usage of a jammer permits passive triangulation of the target using three angle track outputs. The RLM-S and RLM-D have better elevation tracking accuracy than the RLM-M, and therefore the Nebo M should be capable of producing high quality tracks suitable for midcourse guidance of modern SAMs and full trajectory guidance of legacy SAMs."
A rakéta vevő zavarás kb. néhány hónapos periódusban ment Vietnám alatt, aztán felnyomták a teljesítmény 20W-ól 80W-ra és nem próbálkozott vele többet a Navy. Az SAC meg a Lin II. alatt is csinálta, mikor már vagy 3 éve megemelték a teljesítményt.
A TV-s módszer jó, csak ahhoz kb. tudni kell, hogy hol keresd a célt a kis FOV (nagy zoom) miatt. Ha a felderítő radar is be van havazva, akkor elég nehéz feladat ez. A HARM ráadásul képes volt már RPK-ra is rámenni, míg a Shrike nem.
Ennek a kérdésnek ennek a formában semmi értelme. Milyen földi célt? Egy repülőgép hordozót vagy egy harckocsit vagy egy repteret? Mert az előbbinél realitás a 400 km, csak ehhez 12 km magasság felett kell lenni, mert a horizont az horizont...
Harckocsi méretű célokat SAR radar üzemmódal szokás keresni és jellemzően csak akkor találni meg őket jól, ha mozognak, mert ha nem mozognak, akkor a SAR módban tengernyi olyan cél van, ami ekkora méretű. Igazából mozgásnál is. Tudnod kell, hogy kb. hol keresd, mert méteres felbontás kell ahhoz, hogy egy hackocsit meg tudjájk különböztetni egy autótól. A repterek SAR módban akármekkora távolságról felismerni, elég nagyok ahhoz.
Az úgynevezett Föld üzemmód valóban létezik, de képzelj el egy rakétát, amit földre csak erősen szükség szerint lehet irányozni, ráadásul van valami 80 kilós harci része, ami ellen egy közepesen erődített cél is röhögve megvéd. Szóval nem árt tudomásul venni, ez a komplexum nem földi cél ellen való. Mert nem arra találták ki.
Az SZ-125 is impulzus-üzemű lokátorral rendelkezik, és mint ilyen, nagyszerűen zavarható. Vannak ugyan zavarvédelmi lehetőségei, de egy koncentrált légicsapás esetén megszokott zavarintenzitás és zavarsűrűség ellen egyetlen jó módszer van, kikapcsolni a lokátort és TV-vel követni. Persze az se az igazi megoldás, mert ennek a komplexumnak is parancs vezérlésű rakétája van, ami a rakéta indításától kezdve mindenképpen intenzív deciméteres hullámhosszú kisugárzással jár. Azt ugyan nem lehet zavarni, hiszen a RPK berendezés nem vesz, viszont a rakéta vevője igenis megzavarható.
Messze túlbecsülőd az AG üzemmód képességeit főleg a szerény harci részt nézve. Ráadásul fix pontra lehet vele tüzelni, mozgó célpontot csak teljesen véletlenül találasz el. A fix pont esetén is vannak elég nagy problémák. Ezzel semmiféle félkomoly támadóerőt nem állítasz meg.
Az amcsik orra előtt kiamsírozott a körbezárt moszulból pár ezer terrorista, és elfelejtették megemlíteni. Éjszakánként szabad utat nyitottak nekik. Ez egy piszkos háború, aggódni is csak propagandából aggódnak..
Ahhoz képest, hogy a kongresszus kb egy hete engedélyezte amerikai légvédelmi rakéták eladását az iszlamistáknak ennek az egy zsákmányolt indítónak valamiért nagyon rosz sajtója lett :)
Amcsik rögtön megüzenték, hogy ha a rezsim, az oroszok vagy az iráni "önkéntesek" nem oldják meg, akkor majd ők lebombázzák a zsákmányolt lérak indítókat (azóta a Tigris siíta rohamosztag visszafoglalta).
Érthető az ijedelem, mert bár az Sz-125 relatíve rövid hatótávolságú, de az irányító rendszere nem igazán zavarható - a tavaszal egy éber Turbo Popey cirkáló rakétát le is szedtek vele a szírek röptében. Hogy aztán a sikeres kezelők tényleg szírek voltak-e, ki tudja? Másrészről ott van a szintén ilyentől leesett délvidéki F-117 és F-16.
Ebben az a gyalázat, hogy a szovjet légvédelmi rakéták rendelkeznek földi célok elleni szükség irányzás üzemmóddal. Tehát a hős szír kezelők elszaladás helyett miszlikbe is lőhették volna az ISIL bandát, mire azok elterepjáróztak Palmyrától a T4-es bázisig (kb. 30 km). Egy SA-3 nem sokkal kisebb, mint egy Tochka vagy Luna, van benne kb. 50 kiló pukkancs és annyi előformázott repesz, amivel 1000 vaddisznó hajtásra elég sörétest meg lehetne tölteni.
Az állványon látszik 4 rakéta, gondolom jár hozzá tartalék javadalmazás is (5-6 szivar?). Ha ott lett volna Dani Zoltán, a mintegy 4 ezer fős dzsihádi banda harmada még aznap megkapja a beígért 72 anime lányt (fejenként), a többiek meg Rakkáig szaladnak vissza.
Kíváncsi vagyok, mire mennek vele! Ha a kezelőállományt nem kapták el, akkor nem sokra. Egy ilyen légvédelmi rakéta komplexum nem olyan egyszerű holmi, mint egy "vállról indítható kurvaanyád".
Ugyani ha eges kozben nagymennyisegu gaz keletkezik ( es keletkezik mert ez a dolga, lokeshullam ) es ez a gaz nem tud elmenni akkor a fokozodo nyomas hatasara atmehet detonalasba az eges.
Ezert kelett nyitott sparhelt ajtonal egetni a TNT-t nagyapainknak.
De mondok prozaibbat. A robbanofejben benne van a gyutacs amiben meg ott a baromi erzekeny inicialo robbanyag. Ha az beindul inditja az egeszet.
Ezek a modern robbanófejek csak gyutacsukra robbannak, a tűzben csak elég. pl: C4-el a bogrács alá is gyújthatsz. Akkor van gond ha lejárt az élet idejük és megindult az szerkezeti átalakulás.
