Francia és olasz eredet gyakorlatilag kizárható. A francia névlistámon nincs hasonló csak az Andoche és az Andoque -- mintketten az Andochius latin szentnévből < gör, An(a)dokhosz 'biztonságot adó'.
Lehet, viszont, hogy japán. Én már személyesen is láttam japánokat Magyarországon. Meglehet volt köztük, aki "nem erőlteti a nevének pontos kiejtését, hanem határozottan megörül amikor a helybeliek elfogadják (mégha megváltoztatott kiejtéssel is) a nevét. [idézet Mad X-től]. Sőt annyira megörült, hogy a szemállását is átszabatta... Ki tudja :))
"Magamat nem tekintem nagy tudásúnak nyelvészeti kérdésekben, LvT-t viszont igen......"
Kedves milyennincs !
Nem lenne szabad ilyen szerénynek lenned !
A tudásod talán nem ér fel LvT ismereteihez, de te olyan szorgalmasan válaszolgatsz helyette, hogy nyilvánvalóan gondolatolvasó vagy, ami már nem semmi.
Írod:
Két általad felvetett kérdést látok:
1. (2140) Milyen eredetűek a Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek? Erre a 2153-ban rögtön az elején kaptál választ LvT-től.
Én (többé, kevésbé) meg is lettem volna elégedve a 2153-as válaszával, mindaddig amíg meg nem magyarázta az ellenkezőjét a későbbiekben.
Azaz, ha ezek az ír-skót-angol családnevek Magyarországon fordulnak elő, akkor megváltoznak és csakis szláv / magyar eredettel "magyarázhatók".
Itt már varázslattal állunk szemben.
Először kihúz egy fehér nyuszit a cilinderjéből, s amikor az nem tetszik a helybelieknek, akkor benyúl is kihúzza ugyanazt a nyuszit, de mostmár fekete.
Ha ez így megy tovább akkor a Kennedy családnevet a magyar "kend" szóból fogja levezetni.
2. (2168) Mikor kerültek ezek az írek Magyarországra? Magad megválaszoltad.
Én csupán egy részletes, más lehetőségeket nem kizáró választ adtam, miszerint az írek egy része a XIX.-ik században került Magyarországra.
A továbbiakban nem akarom ködösíteni a témát, vagy 2o családnév vizsgálatával, így visszatérek a Dragon, Drahony nevekhez, ahol az eszmecsere beindult.
A Dragon családnév rendkívűl elterjedt. Írországtól Moldováig és Spanyolországtól Svédországig, szinte minden európai országban megtalálható. (Átnéztem a telefonkönyveket.)
Minden kétséget kizáróan, a több (nem szláv) nyelvben is létező, dragon (sárkány) főnévből lett családnév.
Magyarországra, feltehetően német / román közvetítéssel jutott el.
A fentiekkel szemben, a Drahony név rendkívül ritka, s manapság csak Skóciában és Magyarországon (vagy korábbi területén) található meg Európában.
A név legelső variációja (O'Droughane) 1569 jelenik meg Írországban. További variációk: Drohan, Draughon, O'Drahony, Drahoney.
Az ír-angolban a Dragon, Drahony neveknek semmi közük egymáshoz etimológia tekintetében.
Csupán akkor kerülnek rokonságba amikor LvT "összehozza" őket a szláv eredetet erőltető "elméletében".
Eszerint a Dragont azt Drag-ból és -on-ból kell építeni, s némi erőteljes csavargatással, ebből még Drahony is lesz.
Ezzel az "elmélettel" több probléma is van:
1.) Míg a szláv / magyarok azon ügyeskednek, hogy összefabrikáljanak maguknak egy Dragon családnevet, addig Európa már évszázadok óta el van árasztva vele, minden megerőltetés nélkül.
2.) LvT szerint a Dragon, Drahony családnevek képzésében ugyanazok, vagy hasonló nyelvi folyamatok játszódnak le.
Elméletileg tehát, megközelítőleg hasonló időpontban és számban kellene, hogy megjelenjenek a történelem szinpadán.
Ezzel szemben a Drahonyokból mindig csak egy maroknyi volt és csupán a XVIII.-ik század végén jelentek meg a volt osztrák-magyar monarchia területén.
-- Alakultak családnevek a Drag szóból?
Persze, hogy alakultak. Csak nem éppen a Dragon vagy Drahony.
"Sajnos, a felvetett kérdéseimet teljesen mellőzöd, s a válaszaidból csupán annyit tudok meg, hogy Te és LvT, igen nagy tudású, nagy tekintélyű emberek vagytok akiknek az "ex cathedra" kijelentéseivel nem illik vitatkozni."
Két általad felvetett kérdést látok:
1. (2140) Milyen eredetűek a Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek? Erre a 2153-ban rögtön az elején kaptál választ LvT-től.
2. (2168) Mikor kerültek ezek az írek Magyarországra? Magad megválaszoltad.
Magamat nem tekintem nagy tudásúnak nyelvészeti kérdésekben, LvT-t viszont igen, de ezt nem fogom újra elmagyarázni. Úgy lehet már ő ezzel az egésszel, mint Móra Balázs azzal a bizonyos bürgével.
Ha észlelted, hogy "mindketten jelentős számú hozzászólásokkal gazdagítottátok a Fórumot" (ez rám nézve hízelgő, de nem jellemző)akkor azt is észlelnek kellett, hogy magam etimológiát sosem adtam, csak kérdeztem, vagy a családtörténeti kutatási tapasztalataimmal igyekeztem árnyalni egy-egy kérdésre a precíz választ. (vagy átjött s itt időzött egy-egy ottani téma) Én itt jobbára olvasok, de néha felbosszant egy-egy módszertanilag hibás megközelítés. (ahogy a történelmi topikokban is). Ez, belátom rossz tulajdonságom. Ennyi, bocsánat.
Hogy jó hírt is mondjak:
"nyugodtan állíthatom, hogy akadnának példák olaszból, franciából, görögből, örményből (stb.) is." Javaslom olvass vissza pár száz hozzászólást, s meglátod nem csak szláv, román, német vagy török etimológiát, hanem biza olasz, francia, görög és örményt is.
Sajnos, a felvetett kérdéseimet teljesen mellőzöd, s a válaszaidból csupán annyit tudok meg, hogy Te és LvT, igen nagy tudású, nagy tekintélyű emberek vagytok akiknek az "ex cathedra" kijelentéseivel nem illik vitatkozni.
Így tehát (összefoglalásként) megismétlem az eredeti mondókám lényegét:
"...nagyon ingoványos területre tévedünk amikor minden, nem magyar eredetű nevet, szláv, román, német vagy török gyökerekkel akarunk magyarázni."
Hogy ez mennyire igaz, azt nem csak a saját esetemmel, de 19 más családnévvel is tudom dokumentálni.
Az általam említett példák ugyan csak az ír-skót-angol nevekből kerülnek ki, de nyugodtan állíthatom, hogy akadnának példák olaszból, franciából, görögből, örményből (stb.) is.
Ha esetleg ezek a lehetőségek elkerülték LvT és a Te figyelmedet, akkor az talán annak köszönhető, hogy az ismereteitek főleg a szláv nyelvterületre terjednek ki.
Mivel mindketten jelentős számú hozzászólásokkal gazdagítottátok a Fórumot, érdekes lenne megtudni, mikor volt utóljára amikor eltértetek a szokásos repertoároktól.
Nem megbántani, vagy idenditásodat kétségbe vonni szándékoztam. Pusztán az ilyen kijelentések kapcsán, mint -
1. "Azt hiszem, nagyon ingoványos területre tévedünk amikor minden, nem magyar eredetű nevet, szláv, német vagy török gyökerekkel akarunk magyarázni." (2159)
2. "Az ír neveknek amelyek Dragonra és Drahonyra lettek angolosítva, semmi közük egymáshoz, csupán te kapcsoltad őket össze a szláv eredetet erőltető magyarázatodban.
" (2168)
3. "Több mint egy "maroknyi" Dragon és Drahony él és élt Brittaniában, Németországban anélkül, hogy a szlávoktól kellet volna "kölcsönözniük etimologiát". (2175)
4. Valójában azt akarod elhitetni a tisztelt nagyközönséggel, hogy amíg a Dragon, Drahony nevek léteztek önállóan Brittániában, addiga szlávoknak a drágámból, drahyból kellett gyártani pontosan megegyező alakú neveket." (2175)
5. "Ha feltételezzük, hogy igaza van, akkor az alábbi lehetőségek tárulnak fel: 1.) A szláv / magyar Dragon családnév megelőzteaz angol / németet és a név valójában tőlünk terjedtel egészen Írországig. 2.) A szláv / magyar "változat" önállóan fejlődött ki és tök véletlenül megegyezik az angol / német családnévvel, még akkor is ha teljesen más úton módon jutott el oda." (2178)
- megszólalásaidból éreztem némi elfogultságot részedről LvT hozzáállásával, ill. magyarázatával szemben. LvT - szerintem - a kezdetektől úgy állt hozzá, ahogy a többi általunk tett kérdésekhez, ahogy számodra is rögtön az első válaszában adott egy etimológiát a kérdezett nevekre, mint angol nevekre. Egyébként ő - nem mintha rászorulna, hogy ezt mondja róla bárki - a nyelvészeti topikokban mutatott felkészültségével és végtelen jó szándékával "kiragyog a kórusból", ahogy mondani szokták. S mivel ezt a hozzáállást néha félreértik, ezért volt, hogy "tartalmatlan" vitákba kényszerült.
Miért nem álltál ki azzal, hogy figyeljetek, én ki tudom mutatni, mert adatolni tudom a saját gyökereimet, s azok bizony Írországig nyúlnak vissza ezzel a névvel ?
Ehelyett belecsúsztunk - immár én is, hogy közbeszóltam - egy értelmetlen vitába.
Vannak tehát az őseid (írek, skótok, angolok), mint egyedi példák, s vannak a hasonló nevű, de a történeti földrajztól nem függetleníthetően "velünk élő" eleink itt a KM-ben.
Köszönöm a kimerítőbb válaszodat, s mielőbb tovább folytatnánk a témát, az alábbi kérdésedre való válasszal szeretnék egy "rejtélyt" eloszlatni:
"Az azonban szembeötlő, mennyire agilisen, néhol vehemensen érvelsz, különösen, hogy eleddig semmilyen más témában nem szóltál hozzá, sem ebben a fórumban sem máshol. Vagy nincs igazam? Kit tisztelhetünk benned? Mely más nicket?"
1.) Az Indexre teljesen véletlenül, egy Google keresés során bukkantam rá és soha semmiféle néven nem szerepeltem rajta ezelőtt.
2.) LvT, szlávból / magyarból magyarázott Dragon, Drahony nevei ragadták meg a figyelmemet, mert mindkettő rajta van az általam készített, ír-skót-angol eredetű magyarországi nevek listáján.
3.) A téma azért érdekel, mert én magam is ebbe a csoportba tartozok.
Húsz név szerepel a listámon és ezideig, a saját családomat is beleértve, 12 családról tudtam kimutatni (3o éves kutatás után) történelmi adatokkal, hogy Nagy Brittaniából szármoznak.
4.) Érthetően, egy kicsit felkavarta a lelkivilágomat amikor kiderült, hogy mi "elméletileg" nem is létezünk.
A társalgásnak (önző módon) változatlanul, az ismereteim gyarapítása a célja, s nem az, hogy bárkit is meggyőzzek vagy kioktassak -- így tehát mindennemű hasznos információt köszönettel veszek.
Visszatérve a témára, jó tudni, hogy a Muray, Hardy nevek már 1715 - ben is előfordultak Magyarországon, míg Drahonyokból egy sem volt.
Ha számításba vesszük, hogy egy Edward O'Drahony nevezetű egyén, 1776 - ban hajózott ki az írországi Cork-ból, akkor ez nem is olyan meglepő.
Nyilvánvalóan ezek a családok nem egyidőben érkeztek Magyarországra.
Ugyancsak érdekes lenne megtudni, hogy amíg a Dragon, Dragony és más variációk szorgalmasan képződtek, addig 1715 - ig miért nem állt rá senkinek a nyelve arra, hogy Drahonyt "képezzen".
Máskülönben, az Arcanum Kiadó lapja nem jött be. (Széljárás?) Majd azért még továbbra is próbálkozok.
Ha tudsz más forrásokat is ajánlani, azt előre is megköszönöm.
Bundzsák: Vélem, a török nyelvekben nem ritka (szóeleji) b ~ m váltakozás okán (vö. böszörmény < muzulmán) visszavezethetjük egy *Mundzsák alakra, a törökségben pedig a mundzsak ~ muncsak 'drágakő, nyakék' jelentésű szó (és van adatom jelenkori tatár ragadványnévi használatára).
N.B. Mundzsuk Attila hun király apjának (egyik) neve. Meglehet ez összefügg a fenti névvel.
Jene: Bízvást a Jenő személynevünk Jen- rövidulésének továbbképzése -a/e kicsinyítő képzővel. (Ugyanerről az alapról más kicsinyítő képzővel: Jenci). (A Jenő személynév jelentése: Jenő törzsbéli, a Jenő törzsnevet pedig az ótörök yeneğ 'bizalmas, tanácsadó, miniszter' méltóságnévvel vetik össze.)
A Jenei/Jeney kérdéses, hogy lakosnév-e (az említetted helynévről) vagy pedig -i < -é birtokjeles apanév.
Tukacs < Tukač, Tukáč: > A Tukacsnak köze lehet a szlovák tuk-kövér-hez?
Igen. Az -ač ~ -áč nagyító képző, esetünkben eredetileg rosszalló értelmű. (Vö. még Hlaváč 'kb. nagyfejű' < hlava 'fej'.)
Sefcsik: Ševčik ~ Шевчик alakban nem ritka szláv név, elsősorban szlovák-ukrán ukrán gócterülettel. Az -ik kicsinyítő képző, vö. egy másik képzőbokorral alkotott ukrán névvariáns a Шевченко ~ Sevcsenko. Ez utóbbi ismerős lehet kinek-kinek szűkebb műveltségi köre szerint: költőként vagy futballistaként.
A képző előtti Sevcs- alap pedig 'varga; szabó' jelentésű vö. orosz švec /svec/, szlovák švec (birt. e. ševca).
> Ha a Bozsár név magyar eredetű, ráadásul egy ilyen szép virág nevéből eredeztethető, miért annyira ritka?
Több oka is lehet, pl.:
1. A "sampinyongomba" faktor. A fr. sampinyon szót szinte sosem használjuk önmagában, csak a gomba osztályozószóval összetéve. Ugyanígy keletkezett a bazsarózsa szavunk is a bazsar + rózsa összetételből. Ekként a sampinyonhoz hasonlóan csak korlátozottan (szűk helyi és időbeli korlátok közt) volt önálló szó a bazsar. Ekként csak korlátozottan szolgálhatott személynevek alapjául is.
2. Virágnévről van szó: az ilyen típust férfiak kevésbé viselték, nők gyakrabban. Tehát ritka lehet egyrészt azért, mert férfinévként kevesen viselték; másrészt azért, mert az anyanevek (vi. női nevekből keletkezett családnevek) jóval ritkábbak, mint az apanevek (vi. férfinevekből keletkezett családnevek).
Egyébként 37 Bozsárt találtam az országos telefonkönyvben, melyhez hozzájön 125 Bodzsár, 1 Bozsur, 4 Bazsár. Tehát nem is olyan ritka név ez.
A következő családnévben kérném szíves segítségeteket, ha még nem volt: Sefcsik Sajnos semmit nem tudunk a név eredetéről, vagy jelentéséről, már ha van neki. előre is köszi.
"Mivel nem reagáltatok, így most unalmamban megválaszolom a saját irományomat" Azért pár dolgot hozzáfűznék, hogy más is értse miről, s miként folyik itten a diskurzus a Dagon, Drahony témában:
Kedves Max X !
2140-es hozzászólásodban célzottan LvT-hez fordulva a 2115-ös hozzászólására reagálva - melyben theow fórumtársunk által felvetett Dragon/Dragony nevekre adott választ - megkérdezed, hogy "Milyen eredetűek a Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek?"
Ő a 2153-asban válaszol is angolként tekintve a neveket, megjegyezve, hogy "amennyiben kilépnénk a közép-európai körből, kérem a nevek nacionáléját mindenki adja meg. (Illetve, ha a jelenkorból -- éretm itt a XIX-XXI. sz.-t -- lépnénk ki, akkor a kort.)" E topikban - mondjuk én nyár óta olvasom, ez időről tudok nyilatkozni, szóval ez idő alatt - elsősorban magyarországi, élő vagy élt személyek családnevei eredetének, s jelentésének feltárása folyik.
Majd a 2156-ban elárulod, miért kérdezted a 2140-et, miszerint: A Mahony, Murray, Daly, Hardy családnevek, ma is és már a XIX.- ik században is, Magyarországon megtalálható családnevek. Ebben a tekintetben megegyeznek a Dragon, Drahony családnevekkel, amelyek eredetét szláv gyökerekkel magyaráztad (értsd:LvT). Ha számításba vesszük, hogy dragon sárkányt jelent angolul és a fenti két név nemcsak Magyarországon de Skóciában is előfordul, akkor a szláv eredetük jogosan megkérdőjelezhető. A 2115-ben adott etimológiaként ez áll:
Dragon(y): Magyarból és szlávból is magyarázható név: - Egy Drága, Drág alapnévhez járult a m. -On(y) kicsinyítő képző (vö. Abony < Aba, Patony < Pata). A Drág alapnév maga van az alábbi említendő szláv névből jő, vagy a román Drag ~ Drac 'sárkány' név átvétele (ehhez vö. a román eredetű Drágfi családot). A Drága alapnév megegyezik a megfelelő magyar melléknévvel. - A ma is gyakori délszláv Dragan név magyarosodása: ez áll egy Drag(a) 'kedves, drága' személynévből és a szláv -an kicsinyítő képzőből. Feltehetjük azt is, hogy a magyarba egy -oň ~ -uň képzős alak került át. A szláv eredet mellett szól, hogy van Drahony változata is, amely nem magyrázható a magyarból, viszont a délszláv etimológia pontos cseh-szlovák-ruszin hangtani megfelelője (vö. szb-hv. drag(i) 'kedves, drága' ~ cs.-szlk. drahý 'drága').
Ezt megelőzően ő már 2003. október végén a 941-es hozzászólásában a Tuzson/Tuson név kapcsán említi, hogy "- Ugyanakkor az -on/oň kicsinyítőképző a szlávban is gyakori (gyakoribb, mint a magyarban), ez elsősorban nyugati szláv-kárpátukrán eredetre mutat, vö. Drahony Drahoň) csn. < szlk. drahý
Ezt követően Te a 2159, a 2168, 2175, 2178 és 2179-es hsz-okban bizonygatod, hogy miért ne lehetne angol (ír-skót) eredetű, miközben ő a 2157, 2163 és 2171-es hsz-okban cáfolja ezt.
Ez így parttalan, úgy látom Téged nem győz meg semmi. Azt hiszem Augustinusnak (=Szt. Ágoston) tulajdonítják azt a mondást, hogy „Nem született még olyan ember, aki ne hallotta volna meg, amit akar.” Nos, szerintem Te ki akarod az angol (ír-skót) eredetet hallani, hát halld.
Az azonban szembeötlő, mennyire agilisen, néhol vehemensen érvelsz, különösen, hogy eleddig semmilyen más témában nem szóltál hozzá, sem ebben a fórumban sem máshol. Vagy nincs igazam? Kit tisztelhetünk benned? Mely más nicket?
Bizonyára hallottál már az 1715-ös országos összeírásról, ahol az adózókat írták össze az akkori központi adminisztráció számára.
Ezt az Arcanum Kiadó megjelentette, sőt szélcsendes időben a www.arcanum.hu/mol oldalon is elérhető (most vasárnap este nem) Az alábbiakban kivonatolom a Dragon és a Dragony nevek előfordulását, mondom 1715-ben. Az adott településen összeírt összes adózóval együtt tűntetem fel, hogy lehessen látni, milyen "nyelvi" közegben éltek az e néven élők. A korabeli helységnevek mellett feltüntették az illető település Lipszky-féle alakját is, valamint az 1913-as nevét, ezenkívül azt, hogy 1913-ban melyik megyében volt, illetve a mai nevét és megyéjét (ha nem a mai Magyarország területén van, akkor az ország rövidítését) is, ezért a sok falunév a megjelöléseknél.
Dragon:
Kalamenyest, Kalamenesd, Boica, Hunyad, Băiţia, RO
Adózók neve: Milucs Kracson; Fujfa Cserban; Andrej Janos; Bexi Nistor; Achim Sandor; Gabor Janos; Dragon Fülep; Dragon Kracson; Puj Petrul; Berzan Mihok.
Mivel Milucs Kracson és Dragon Kracson is szerepel, nem tudom, a Dragon itt keresztnév-e, avagy családnév. Mindenesetre a közeg román.
Dragony:
Karkocz, Karkócz, Karkóc, Nyitra, Trakovice, SK
Adózók neve: Martinus Bresztovanszky; Martinus Boross; Martinus Hupati; Thomas Benyo; Joannes Thomasovicz; Michael Kosztyál; Martinus Szukenyik; Michael Kadlecsik; Andreas Dragony; Franciscus Boross; Georgius Koczian; Joannes Puskar; Mathias Thomatovics; Joannes Pobedinszky; Joannes Talanszky; Joannes Ratkovszky; Joannes Gyath; Georgius Juszna; Joannes Taraba; Georgius Juhasz; Georgius Szurovics; Georgius Krisán; Joannes Balasovics; Georgius Krajkovicz; Martinus Vesska; Michael Groff; Georgius Bivorszky; Georgius Maszarik; Joannes Hupati; Michael Szolnik; Martinus Hruska; Paulus Sercsovics; Adamus Kosza; Mathias Blanar; Nicolaus Babcsár; Michael Krajcsovicz; Joannes Kovak; Mathias Klukan; Joannes Marikovicz; Georgius Mihalkeh; Stephanus Kolasovicz; Joannes Szedlak; Michael Baross; Joannes Mitrik; Valentinus Krajcsovicz; martinus Kovacs; Joannes Krisan; Joannes Sebrakovicz; Joannes Thomasovicz; Kacsinova; Joannes Misech
Kopecz, Kopecz, Tóthalom, Trencsén, Kopec, SK
Adózók neve: Joannes Rovnjancsin; Michael Gajdos; Joannes Danisov; Michael Hroncsin; Andreas Ondrejov; Michael Batuscsin; Georgius Gyuracsek; Paulus Holba; Joannes Harar; Georgius Hudecz; Andreas Szleszar; Joannes Porupcsan; Andreas Cselko; Stephanus Hercska; Joannes Hercsko; Joannes Dragony; Joannes Rehor; Andreas Paterka; Joannes Hlavka; Stephanus Paterka; Andreas Mlinar
Azt hiszem szlávok.
Továbbá az általad említett többi "ír-skót" nevek közül az alábbiak fordulnak elő már 1715-ben.
Hardy:
Füröd, Füred, Balatonfüred, Zala, Balatonfüred, Veszprém m
Adózók neve: Michael Totth; Georgius Kutassy; Joannes Szabo; Stephanus Bertok; Stephanus Polanyi; Michael Bertok; Georgius Polanyi; Joannes Fitor; Georgius Vass; Adamus Varga; Joannes Varga; Gregorius Lakossy; Michael Kiss; Gregorius Kiraly; Martinus Balás; Joannes Torsoky; Stephanus Vass; Joannes Szabo; Nicolaus Korpadi
Extraneusok: Benedictus Baranyay; Gregorius Totth; Martinus Takacs; Lucas Varga; Paulus Komiathy; Michael Hardy; Georgius Gyenes; Stephanus Pethe; Georgius Banko; Joannes Szalay; Petrus Gáál; Joannes Kiss; Stephanus Csomay; Andreas Csapo; Georgius Tobak; Michael László; Joannes Meszaros; Stephanus Szabo; Thomas Kovacs
A másik előfordulása Veszprémben van. Azért nem emeltem ide, mert sok névvel együtt van.
Muray:
Aszszu Fő, Aszófő, Aszófő, Zala, Aszófő, Veszprém
Adózók neve: Stephanus Győry; Joannes Györös; Georgius Kenyeres; Joannes Kovacs; Stephanus Buidoso; Michael Szabo; Michael Muray; Michael Kiss
Extraneusok: Gregorius Szűcs; Joannes Dobsa; Georgius Szabo; Michael Molnar; Joannes Taszary; Petrus Vak
Csorna, Csorna, Csorna, Sopron, Győr-Moson-Sopron Adózók neve:; Andreas Kas; Martinus Elő; Stephanus Elő; Franciscus Sule; Michael Huszonics; Martinus Horvath; Martinus Csilagh; Georgius Csik; Georgius Kocsics; Georgius Takacs; Georgius Lakatos; Martinus Kovacs; Georgius Kőrmes; Ambrosius Pinter; Stephanus Prona; Martinus Cson; Georgius Cson; Joannes Molnár; Michael Tuske; Georgius Vados; Georgius Tüske; Georgius Acs; Petrus Thot; Gregorius Szűcs; Joannes Horvath; Petrus Hasonics; Joannes Thot; Paulus Hegedős; Stephanus Jakab; Stephanus Szucs; Petrus Tot; Georgius Kiraly; Michael Horvath; Stephanus Kovacs; Franciscus Muray; Augustinus Huiber; Mathias Szecska; Georgius Eszes; Paulus Kozma; Petrus Pusztay; Paulus Kardos; Joannes Vincze; Joannes Tury; Stephanus Nagy; Paulus Turi; Jacobus Takacs
Szóval ez a két név. Nem értem, miért nem együtt jöttek? Vagy ők nem adóztak? De az meg hogy lehet? :)
Végül, csak összegzésként, az alábbi nevek fordulnak elő az összeírásban Drag~ kezdettel:
draga | drága |dragacs | dragacsan | dragaelovics | dragai | dragan | dragancs | dragasan | dragasaulovics | dragavilma | drágavilma | dragdo | dragh | dragia | dragics | dragicsa | dragits | drago | dragolkovics | dragoly | dragomir | dragomire | dragon | dragony | dragonya | dragos | dragosa |
Kezdtem rá keresgélni, Prokáj, Prokaj, Procaj, (Procajowitz, Procajlo) írásmóddal magyar, szlovák, horvát, lengyel területen találtam előfordulást, meg ezt is
"Frangepán István címei felsorolásánál önmagát Frangepán grófnak, és Veglia, Zengg, Modrus, Vínodol, Jaska, Okilok és Prokaj grófjának címezte."
A Jene névről tudsz valami infót? Jenei viszonylag sok van, Jene nem, tudok a Felvidéken egy Jene/Jéne / szl. Janice községről.
Mivel nem reagáltatok, így most unalmamban megválaszolom a saját irományomat.
Többször is átolvastam LvT spekulációit és a következő hibát találtam benne:
A Drág alapnév maga van az alábbi említendő szláv névből jő, vagy a román Drag ~ Drac 'sárkány' név átvétele (ehhez vö. a román eredetű Drágfi családot).
A román Drag 'drágát' (kedvest), míg Drac 'sátánt', 'ördögöt' jelent.
Ez a rossz hír.
A jó hír pedig az, hogy 'sárkány' az dragon románul.
Így tehát az előbbi irományomban szereplő feltevésem már nem is hangzik olyan hülyén. (Pedig annak szántam.)
"2.) A szláv / magyar "változat" önállóan fejlődött ki és tök véletlenül megegyezik az angol / német családnévvel, még akkor is ha teljesen más úton módon jutott el oda."
A román telefonkönyvben akadnak Dragon nevezetű egyének csőstől, s így már semmi csodálatosat nem látok abban, hogy különböző nemzetiségű emberek, egymástól függetlenül, ugyanazt a családnevet viselik.
Azaz, egy Magyarországon élő, Dragon nevezetű család lehet román, német, ír-skót-angol, stb. szármozású.
Persze, ez csak egy ilyen széles körben elterjedt névre érvényes, a ritkább nevek még mindig megkönnyítik, hogy pontosabban meghatározzuk az eredetüket.
(Ebből a szempontból az etimológia valóban nem fontos, de az érdekesség kedvéért ide tehetjük: görög --> latin --> ó- francia --> közép-angol --> angol )
Én egyáltalán nem erőltetem azt, hogy a családnév csak angol közvetítéssel és csak a XIX-ik században kerülhetett Magyarországra.
Több mint valószínű, hogy sokkal korábban, Németországból került arra a területre ami később az osztrák- magyar monarchia területévé vált.
Ez persze nem zárja ki, hogy a későbbiek során ír-skót-angol szármozású egyének nem szaporították a Dragon nevezetű lakosok számát.
A fentiekkel szemben LvT a következő feltételezéseket ajánlja magyarázatnak:
Dragon(y): Magyarból és szlávból is magyarázható név: - Egy Drága, Drág alapnévhez járult a m. -On(y) kicsinyítő képző (vö. Abony < Aba, Patony < Pata). A Drág alapnév maga van az alábbi említendő szláv névből jő, vagy a román Drag ~ Drac 'sárkány' név átvétele (ehhez vö. a román eredetű Drágfi családot). A Drága alapnév megegyezik a megfelelő magyar melléknévvel. - A ma is gyakori délszláv Dragan név magyarosodása: ez áll egy Drag(a) 'kedves, drága' személynévből és a szláv -an kicsinyítő képzőből. Feltehetjük azt is, hogy a magyarba egy -oň ~ -uň...
Ha feltételezzük, hogy igaza van, akkor az alábbi lehetőségek tárulnak fel:
1.) A szláv / magyar Dragon családnév megelőzte az angol / németet és a név valójában tőlünk terjedt el egészen Írországig.
2.) A szláv / magyar "változat" önállóan fejlődött ki és tök véletlenül megegyezik az angol / német családnévvel, még akkor is ha teljesen más úton módon jutott el oda.
Az igazságot, persze nem fogjuk hamarosan megtudni, mert eddig még semmiféle bizonyítékkal nem szolgált.
Annak hiányában pedig (sajnálattal mondom) az elmélete nem más mint spekuláció.
"Az alábbi weboldal szerint a Dragon névnek kettős, azaz angol (Kent) és német (Szilézia) eredete van."
Nem akarok bekavarni, csak felhívni a figyelmedet egy angol nyelvű linkre, miszerint ők (az angolok) is görög eredetűnek tartják itt. The name "dragon" comes to us from the Greek word for seeing "derkein".
Szóval, hogy LvT is arra próbál immár sokadszor rávilágítani, hogy attól, hogy az angolban így van, (pontosabban a szó eredete akként vezethető le) még nem magyarázható, hogy onnan származott át a magyarba családnévként, bármilyen "nagyarányú" angolszász betelepülés volt is - mindjuk 150 éve. Arra céloz, hogy - mint írja - egy idegen hangzású családnév közvetítéssel jelent meg a magyarban, s ha az a középkorban adatolható, akkor abban a korban kell körülnézni, hogy milyen közvetítéssel honosodott meg a szó, mint családnév. S erre legvalószínűbb a szláv közvetítés. Mint ahogy az angolban is valószínűleg a latinból jött át és nem közvetlenül a görögből.
Azt a kettőt kellene magadban összehozni, hogy mit jelent egy szó etimológiája, s mit egy családnév eredete.
