(Sajó)szentkirály reformátusai a helységnévtár szerint (Sajó)recske településen lettek anyakönyvezve. Valamiért csak 1861-től vannak fenn az anyakönyvei.
Az itt található helységnévtárban válaszd a betűrendes névmutatót és keresd ki benne a téged érdeklő települést. Az ak. rövidítés jelenti az anyakönyvezés helyét, tehát Oldalfalva.
A kereskényi evangélikusok anyakönyvezése 1808 előtt, hol történt, tudja valaki? Ipolysági evangélikus anyakönyveket sem lelem ugyanebből az időszakból. Minden segítséget köszönettel vennék!
(1) magyar katolikus és református keresztelések indexe 1895 előtt (csak index, csak ez a két felekezet, és csak keresztelések)
(2) felvidéki egyházi anyakönyvek 1895 előtt, index és képek (mindkettő részlegesen, az index többnyire keresztelések)
(3) mai határokon belüli civil anyakönyvek, képek és nagyon részleges index (csak Szabolcs megye, és az se teljes, de ezúttal házasságok és halottak is)
Az FS-től csak mikrofilmen rendelhető, Mormonéknál nézegetésre:
(1) mai határokon belüli egyházi anyakönyvek (1895 előtt)
Az indexekről tudni kell, hogy önkéntesek készítik, akik nem feltétlenül tudnak magyarul (vagy latinul, szlovákul, németül stb.), tehát sok a melléírás és félreolvasás.
Az FS keresőjéről tudni kell, hogy néha értelmetlenül kezeli a magyar neveket. A Debreceni-re nem találat a Debreczeni, a Veisz és Weiss nem ugyanaz, de a Juliannára találat a Gyula is.
Köszönöm a választ. Megtaláltam a testvéreket. Egynek nincs keresztneve, lehet hogy hamar meghalt; másik kettőnek meg ugyanaz a keresztneve, gondolom a korábban született szintén meghalhatott. Sajnos nem találtam meg sem a házassági, sem a halotti anyakönyvet nagyapámról. Ahogy nézegettem keresgéltem, van egy tippem, de az kevés. Bizonyosság kellene. Lehetséges, hogy elírták a Szemán Borbálát Szencán Borbálának?
A másik ágon semmire sem jutottam. Nagymamám Hanvai (Torna - Szlovákia) születésű. Van tippetek?
Igy van, de - mivel elég gyakori mindkét szülö neve - nem lesz egyszerű dolgod.
Valamit segíthet, ha megpróbálod megkeresni a nagypapád testvéreit. Minél többet találsz, annál jobban megsaccolható dédszülők kora, így a születési ideje.
Próbáld megkeresni nagypapád házassági és halotti anyakönyvi bejegyzését, mert ott is találhatsz olyan adatot, ami még jól jöhet a továbbiakban.
Valószínűleg egy levéltári látogatás lesz a vége...
Ehiztari: Vissza fogom küldeni, sajnos. Az elhunyt előtti szó az „Az”.
zerfer: Igen, nem valószínű, hogy lesz lehetőség kiegészítő adatokat beírni, már csak azért sem, mert ezt nem csak angolul tudó indexelők készítik. Más különben lenne rá mód. Pl.: https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/2C4X-2YX
12sárkány: Ritka problémás egy köteg volt, és nem is csak az anyakönyvvezető kézírása miatt. Azt hiszem egyedül én használom indexeléskor az ipszilonok különféle változatát (pl.: y, ý, ÿ). Aztán ha jól láttam a 03-02-nél a Juliannát kétféleképpen indexelték (Julianna – Juliánna). Mivel a bejegyzés írója ékezeteket csúsztatva írta, az 'a' betű fölé került az ékezet (vagy pont), az i betűn felett pedig nem lesz semmi. (Az arbitrátorok valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig kijavítják a 'Julianna'-mat 'Juliánna', figyelmen kívül hagyva a szövegben szereplő többi magánhangzót, és hogy az aktő. 'csúztat'-e vagy sem). Amiért a helyzet itt egy kicsivel komplikáltabb volt, az az, hogy az aktő. használ pontot és ékezetet is, és a név feletti diakritikus jelet lehet pontnak és ékezetnek is olvasni. Még volt benne két eset, ahol ugyancsak alaposabban ismerni kellett az indexelési szabályokat és mind a két indexelő máshogy értelmezte azokat. (Természetesen az elhunytak nemeit mindenhova beírták.)
Szerintem érdemes onnan megközelíteni a kérdést, hogy a kutatás általában időben visszafelé történik, tehát ebből a szempontból jogos az FS előírása, miszerint mindig az utolsó adatokat indexeljük (névváltozás, x-edik házastárs, örökbefogadás, stb). A kutató, megnézve az indexhez tartozó képet tovább tud haladni. Az indexelésnél minimális számú adatmező kitöltését kérik (tulajdonképpen így a jó, még ennek a kevésnek az egységes kezelésével is gondok vannak). Az index csak segédeszköz, a további munka nélkülözhetetlen, sosem fogja elérni egy komplex genealógiai program által lefedett adatmennyiséget, ahol még a nagypapa ötszázadik pipáragyújtásának ideje és helye is rögzíthető. Az indexelők és arbitrátorok is emberek, ergo hibáznak. Néha akkorát, hogy ahhoz képest az eredeti/örökbefogadó kérdés eltörpül. Pont nemrég szaladtam tévútra azért, mert egyik régi rokonom keresztnevét a következő sorban levő megkeresztelt gyerektől "vette kölcsön" az indexelő, így Johanna helyett Józsefet írt be. Vagy a másik, korábban már említett dolog, amikor automatikusan az apaságát elismerő férfi családnevét írják be (szabályellenesen) a gyerekhez, akit aztán 1 év múlva történt halálakor a mama családnevével temetnek el és anyakönyveznek. Persze ezek kiszűrhetők a kutatás során, de ehhez meg kell nézni az anyakönyveket. Talán megoldás lenne, ha létezne néhány fixen rögzített megjegyzési lehetőség, bepipálható kis négyzet, valami (mint a MACSÉ-nél az örökbefogadásra vagy az első házasságra), de az a gyanúm, hogy az FS ilyet sosem fogadna el. Még több lenne a hiba, elírás, stb.
Summa summarum, óriási segítség az index, de CSAK segítség, pusztán ez alapján nem lehet megbízhatóan dolgozni.
Én sajnos már nem láttam az adott anyakönyvet, így nem tudom mi és hogyan szerepelt benne.
De határozottan az a kérés hogy ne adjunk hozzá rekordot a másik szülőpár részére. Ez a régi és új BIG-ben is egyaránt benne van.
If there are multiple parents listed, such as a set of birth parents and a set of adoptive parents, index only the current set of adoptive parents. Do not add a record to index both sets of parents.
Megjegyzem, vannak dolgok amit én sem vagyok hajlandó indexelni, inkább küldd vissza ha ellenkezik az elveiddel, azzal nem ártasz senkinek. Sem a FS-nek, sem a kutatóknak, sem a vérnyomásodnak.
Az a probléma ezzel a szabállyal, hogy teljes mértékben értelmetlen és elfogadhatatlan. Itt egyértelműen adatvesztésről van szó, pedig a Familysearch elméletileg nagyon fontosnak tartja, hogy ez ne történjen meg. Erre hozta többek között azt a szabályt, hogy ha kihúztak egy adatot, és nem írtak be helyére mást, írjam be a kihúzottat. Ezzel nincs is nagy probléma, indexeltem már fél évesen elhunyt kislánynak feleséget. Majd a családfakutató látni fogja a képen, hogy tényleg volt-e a gyermeknek neje. Csakhogy egy ember, aki a testvérét keresné, de nem tudja, hogy hogyan hívták az örökbefogadókat, miképpen fogja megtalálni? Vagy egy másik, aki a nagynénjét keresi, tudja, hogy hol született, sőt azt is, hogy mi volt az örökbefogadók neve, viszont nincs tisztában ezzel az indexelői szabállyal, az mit fog tenni? Beírja a vér szerinti szülők neveit (hiszen mi okból is gondolná, hogy egy születési anyakönyvi indexbe az örökbefogadó szülőket kell beírnia) és megadja település nevét. Nem jön ki rá találat. Elkezd kételkedni abban, hogy jók az adatai, és feladja a keresést.
Igen, fontos hogy az örökbefogadó szülők is szerepeljenek benne, hátha valaki nem tudja, hogy a felmenője örökbe lett fogadva. Van-e erre a megoldás? Természetesen. Egy bejegyzést indexeljünk kétszer. Egyszer az vér szerinti, egyszer pedig az örökbefogadó szülőkkel. És ezzel ki is lett küszöbölve az adatvesztés problémája, és a beírt adat sem fog torzulni, hiszen mind a két 'táblázatba' (a szülők kivételével) ugyanazok az adatok lettek beírva. Persze, ha a bejegyzésbe eredetileg az anya lett beírva és csak örökbefogadó apa szerepel, nem kell még egyszer indexelni a feljegyzést, hiszen nem jár adatveszteséggel. Amíg nem így, vagy hasonló módon fog szólni a szabály, addig én az összes „örökbefogadós” köteget vissza fogom küldeni, mert a jelenlegi szabálynak nincs értelme. És mint tudjuk, nem fogják megváltoztatni.
