Szia!
Sokáig hezitáltam, hogy írjak-e neked, mert konkrét válaszom nincs a kérdésedre, de talán
még így is lehet valami hasznos rész számodra.
Egy anekdota : valamelyik neves nyelvészünket,( talán Gombocz ??) társaságban megkérte egy
hölgy, hogy etimologizálná-e neki a családnevét. Valami olyasmi választ kapott, hogy -
és melyik nyelvből parancsolja, asszonyom ?
Pais Dezső pedig rendszeresen hozzáfűzte fejtéseihez : és más magyarázat is lehetséges.
Ezekkel csak arra akartam utalni, hogy még az igazi szakember is gyakran feltételesen beszél.
1. Nekem tetszik a Bocsák > egy elkóborolt török neve, - víziód.
De ha már álmodunk, - akkor merjünk nagyot,- nem oszmán az hanem besenyő, esetleg kun. :)
Mindkét török népcsoportunk ott volt a Felvidéken is, mint telepítettek ill. birtokosok is részben.
A besenyők több helyen a Nyitra és Vág vidékén is, mint várnépek, - és mint máshol az országban - révek, folyóátkelők őrzőiként is.
A Bicsak családnév adatolt a középkori Magyarországon, és a török népeknél, - a nálunk lévőknél is, - mint személynév. Más fegyver is adott személynevet, pl. csákány, buzogány.
A bicsak is eredetileg egy kardszerű fegyvert, tőrt jelentett, a kés, bicska csak későbbi értelme lett.
A török nyelvekben is ismert az -i > -u váltakozás, így esetleg lehetett bucsak formája is.
A magyar nyelvben a bucsakból valamiféle hanghelyettesítéssel talán kialakulhat bocsak? (u > o)
De én ezt a feltételezést megítélni nem tudom, ez már nyelvészet.
Ha ez a változás nyelvileg tartható, akkor kicsi esélye lehet egy török személynévből családnévvé
váló Bocsáknak. Ha szakmailag kizárt, akkor esélytelen.
Egy analógiát tudok o< u változásra, ahol a besenyő személynévnek tartott Dormán < az eredetibb alakú köztörök Durman -ból jött létre.
Én magam azért nem a török vonalon keresném elsősorban a név eredetét.
2. Bocsák mint szlovák családnév> oldalsók jelentéssel. A Felvidéken evidens a szlovák eredet lehetősége.
Erősítheti ezt a mai szlovák névanyag más Bocs-( Boč) és + másféle képzős nevek jelenléte is.
De rögtön felmerül a kérdés, hogy a Boc - Bocz- kezdetű nevek az előző név változatai-e, vagy már más nevek. Mert ha nem azonosak, akkor teljesen MÁS a megfejtésük, mint ahogy ez a topik előzményeiben, visszakereshetően, bőven körbe van járva. (Bocák - Boczák -Bóc+- Boz+ stb.)
Csak fordítóra alapozva : a bocz ( = bocs) a lengyelben is oldal jelentésű, és az - ák képző náluk
is megvan. A korai anyakönyvi Bocsákok pedig Trencsén megyeiek , és római katolikusok.
Trencsénben pedig lehet, - kell - lengyelekkel is számolni.
( Érdekes nekem: szintén csak fordító alapján a lengyel boczek - nyelvjárásban boczak ( bocsák)
jelentése szalonna. Lehet, hogy mint a magyarban az oldalszalonna kifejezés ? )
A szlovénban a boczan > oldalsó. Vélelmezem, hogy több szláv nyelvben is meglehet még.
Csak kérdezem, hogy a szlávoknál is megvolt ez a névadási szokás, ami eredményezné
a Bocsák > oldalsók -oldaliak jelentést ?
(A németeknél házról -bármely tereptárgyról is neveztek,a magyaroknál is van Alvégi- Felvégi stb.)
Azt tudom, hogy a szlovákban nagyobb terület- vidékek nevéből is nevesítettek pl Lipták, stb.
Tapasztaltam azt is, hogy kisebb hely- falu nevéhez is tették az -ák képzőt, s lett így családnév.
Alkalmazták ezt még kisebb egységeknél is, mint a falu?
3. Ha nem földrajzi terület nevéből lett a családnév, lehet esetleg egy Bo - Bocs- kezdetű rövidült apanévből, és + az adott képző. ( ez is szláv eredetű megoldás )
Visszatérnék a Bocsák- Boczák nevek - adott időben, szerintem nehéz - elválasztási lehetőségéhez,
pedig az meghatározza a név jelentését. Egyedi példa, etnikai tanulsággal is.
17. században 1650-53 között a Nagyszombati Egyetem hallgatója egy bizonyos Bocsák Mihály.
Nevét jegyzik Bocsak- Bocsák- Boczak alakban is. Amikor Boczak, akkor a névsorban a Bajcsy is
Bajczy formában van, s más név is példa rá. Ami érthető is, mert az írt -cz lehetett - cs értékű is.
És nevénél a bejegyzés nob. croata, Kőrös megyéből. (nemes, horvát)
És hacsak nem sima névegyezés, akkor az 1681-es soproni országgyűlésen ő van jelen Zágráb város képviseletében.
Más írott nyomai is vannak a környéki Horvátországban 17. századi Boczak - Bocsák? nevűeknek. És ez még nem a szlovákok délre áramlásának klasszikus időszaka.
Persze, a horvátországi Boczákok ( Bocsákok) sem feltétlenül horvátok.
A Bocsák családnév forrásokbéli -anyakönyvi- és összeírásbeli szórtsága - erdélyi jelenléte
- korai horvát területi létezése - az én ráérzésem szerint - nem teszi kétségtelenné szlovák
eredetüket. A név, -ugyan nem nagy létszámban -de jelen van a magyar reformátusok között is,
( Bocsák-Botsák-Bucsák stb )ami feltételezni engedi szerintem, hogy a 18. századra Bocsák
alakban rögzült családnevek - esetleg korábban lehettek másabb formájúak- hasonlóak,
s nem feltétlenül egy helyen alakultak ki.
Nem gondolom természetesen komolyan a besenyő eredetet a névnél, -pedig az ő telepeik egész
jól fednék a későbbi területi szórtságát a családnévnek.
Kétségtelen tény az anyakönyvek adatai szerint, hogy Trencsénben, a Nyitra és a Vág mentén
kialakult a névnek egy centruma, - nem nagyon nagy területen, - amely lehet akár egy gyökerű is.
Lehetségesnek gondolom a családnév szláv eredetét, természetesen esélyes a szlovák is.
Extrémebb esetben még akár egy magyar személynév is kaphat szláv környezetben egy szláv
képzőt, végződést. És a Vág mente azért vegyes környezet volt.
Hát, sokkal előrébb nem vagy ...
