Gumidani!!!
Lehet, hogy én keverem a "Deák Ferencz"-et a "Dunaföldvár"-ral? Nézd meg légyszives, nem építették-e át később, mert annak a hajónak, amiről beszélek, olyan hosszabb, laposabb formája volt, mint a "D.földvár"-é. Nézd meg légyszi a könyvecskédben!
muggli
Dani!
Nem a jóvátételben készült hajók közül volt, az tuti. Ne a pesti oldalban gondolkozz. A budai hídfő fölött állt, nagyon sokáig.
Kazán: Igen, aza nagy tér a tűztér volt. Ha megnézed a "Schönbrunn" kazánjának a képét, látsz ott piros szinű csöveket, a kazán ajtókhoz vezetnek. Ezek a pakuracsövek, de eredetileg szeneskazánok voltak. Ugyanilyen volt a "Petőfi" kazánja és gépe is. Gondolom a szenes üzem miatt lett ilyen nagy a tűztér annakidején. A "Petőfi"-nek Jarow tipusú a kazánja, de alapelvében biztos nem különbözik a mozdonyokétól, valszeg jó irányba kapizsgálsz.A téglafalazat szerepe a hőszigetelés, csakúgy mint - kicsit sánta a hasonlat - a cserépkályhánál. Itt a külső lemezburkolatot védi, hogy ne éghessen át és meg lehessen maradni mellette, illetve a hő ne a kazánházat, hanem a vizet melegítse. Valahogy így gondolom.
A képtáram a kep.tar.hu/muggli<%a> cím alatt található.
muggli képeire többször hivatkoztatok, de én ezeket nem találtam. Melyik hozzászólásban volt utalás a címre, ill. mi ezeknek a címe? Emlékeim szerint a Budapest nagyon úgy nézett ki, mint amit a hivatkozott képen bemutattál!
Igen az yy a Táncsics, van rola sok képem,az utólsó oldalon a Szent Imre láthatő a mostani Szőke Tisza Visegrádnál rásatirozva egy képre a képtáradban ami kétkéményes.
A képeim a Kép.tár/tpuppi/helyen van.
Mégvalami hogy lehet megközeliteni a topiktali pontos helyét.
Gondolom, hogy Te is fedélzeti ember voltál, de azért felteszem a kazánnal kapcsolatos kérdéseimet.
A Muggli által készített petőfis képeken alul látom a két köralakú ajtót. Gondolom, hogy azok a tűztérbe nyílnak. Az alul lévő széles egység, a téglafalazatok alatt, teljes egészében tűztér? A két oldalán levő köralakú fedél mögött egy-egy hengeralakú edény rejtőzik, amibe csatlakozik a sok-sok vízcső? A két téglafalazatnak mi a szerepe? Milyen lényeges dolog hiányzik esetleg még az üzemképes állapothoz képest?
Mocorog bennem egy eretnek gondolat. Bizonyos mértékig emlékeztet ez a szerkezet a gőzmozdonyoknál használatos Brotán-kazánra.
Muggli!
Nem ilyen volt az a gőzős, aminek egymás mellett volt a két kéménye? http://kep.tar.hu/gumidani/index.phtml?aid=27552949&pid=2199783&beginnum=36
Bárhogy eröltetem az agyam, a Margit-híd fölötti partszakaszon csak a BKV, illetve az elődcége, a Fővárosi Kishajózási Vállalat kikötői és a régi törpék jutnak az eszembe.
> 74-78 között a Kossuth volt a sétahajó, a Dunaföldvár járt Surányba
Én is így emlékszem. Bár én úgy 71-72 körül voltam a Dunaföldvárral Surányban.
Azt hiszem, a Körös akkor már nem járt. Fénykorában az volt az evezôsök réme. Akkora hullámokat csinált, mint senki más - pedig állítólag átépítették emiatt. Ha jött a Körös, a gyengébb idegzetű kajakosok kimenekültek a partra, az evezôsök pedig gyorsan keresztbe álltak a csónakkal a hullámokra. Egyszer ezt elmulasztottuk, és a hullám a csónak (kielboat) teljes hosszában benyalt!
Egyszer láttam - nem hinném el, ha nem a saját szememmel láttam volna: a Körös ment lefelé a Római elôtt olyan 250-300 méterre a parttól. A part mellett pedig olyan 50 méterre egy kajakos hullámlovagolt (!!!) lefelé a hullámján több száz méteren keresztül!
Hááát, most így hajnalban a gép előtt ülve, a képeket nézegetve, ismét felbukkant egy csomó régi emlék.
A Buda, a tanfolyam (Ki érkezett vizes szakmából? Én! Mi volt? Vízvezetékszerelő...)
A Miskolc kutyája (na, ki emlékszik a nevére?!), az aldunai vásárlások (Pliszka, Szlincsev Brjag, Marlboro bálaszám Sulinán), Bécs (a "zsidóknál" kvarcóra meg számológép).
Emlékszem rá, amikor a Réni-Tulcsa-Szulina-Usztyimusztyi négyszögben 5 hajónk volt egyszerre. Állandó boxerrel!!!
Ugyanez Regensburgban...
40-50 slepp és bárka folyamatosan utazott.
Szinte folyamatosan utaztak, a parancsnoknak-üzemesnek néha tényleg könyörögnie kellett, hogy legalább 1-2 napra bemehessen a hajó a gyárba a legszükségesebb javításokra.
Az uszályokon alig lehetett váltani, úgy pörögtek.
Előre lehetett tervezni a beosztást, a lemaradást, a szabit.
Nekem intő jel volt, és 93-ban akkor hagytam ott a Céget, amikor először kellett úgy kiszállnom, hogy 3 napja száltam be...
Szerencsém volt, az agóniából én már kimaradtam.
Nem akarom én a cuccilizmust visszasírni, de a 80-as éveket bizony nagyon visszasírom.
Vásárhelyi felépítménye "klasszikus", azaz a hátsó lakótér végig kiemelkedik a fedélzetből, a képen látható hajónál a zuhanyzó is hiányzik, és a lejárónak lényegesen más alakja volt, és nem is volt ilyen magas.
A Palkó orra függőleges volt.
A kerékállás mögött volt a csörlő.
A tetőre vezető feljáró lépcsője a jobb oldalon volt, a tiszti wc ajtaja mögött, a lépcsőfokok a hajó hossztengelyével párhuzamosak voltak.
Dani!
Jók a képek! Köszi! Ezzel kijavítottál egy tévedésemet is, mert én a "Szoc. Forr"-t gőzösnek mondtam az előbb, de így igaz, az már dízel volt. Akkor azt mond meg, melyik lehetett az a hajó, amelyik a Margithídnál állt? Lapátkerekes és egymásmelletti két rövidebb kéménye volt.
muggli
Köszi az infót, úgy látszik újra el kell kezdeni a könyvtárba járást! :-))) A net mégsem mindenható. :-))))
"I. Ferenc"-"Rigó"-"Leányfalu"-"Kossuth" Ez mind egy hajó.
muggli
Felraktam a képtárba néhány újabb képet. A Deák Ferenc: http://kep.tar.hu/gumidani/index.phtml?aid=27552949&pid=2199773&beginnum=24
A képeket nézegetve felmerült egy újabb kérdés. Van-e köze a Csobáncnak és a Pannóniának?
Várfalvi Tamás: A 80 éves magyar állami hajózás géphajói
Azt hiszem, hogy 1978-ban adták ki. A hajdani Műszaki Könyvtárban olvasgattam és jegyeztem ki belőle az általam még látott személyhajók adatait. Akkor C 98625/12 volt a raktári száma. Nem tudom, hogy meg van-e még nekik. Sajnos képek nincsennek benne, elég igénytelen kivitelü könyv.
A Leányfalu a Kossuth leányneve.
A Szabadság volt az egyetlen, amelyiknek nem függőleges volt az orra, hanem a vitorlásokéhoz hasonlóan hegyes volt és egy kis orrsudár? volt rajta.
Ez így a legvalószínűbb. A test kialakítása nem lapátkerekesre utal. Te nyertél! :-)))) (Nem súlyos a tünet, de azért meg kel válogatnod kivel álsz szóba!:-))))))) Néha én is kerülöm a tükröt! :-))))))))))) )
Engedj meg egy kérdést! Milyen adatállományból dolgozol? Én végigbogarásztam már a netet, de elenyésző az ide vágó adatok száma.
muggli
"A Gumidani képtárában nem a Kossuth látható hanem a Táncsics /régebben Szent Gellért/."
Ezt, ugye arra a képre érted, amelyik Esztergomban készült és az van alá írva, hogy "yy, valószinüleg a Kossuth"? Érdekes, hogy az eredeti képeslapra valamikor régen én is a Táncsics nevet írtam fel, de nem tudom, hogy mi alapján. Várom a képedet. A képtárad címét is írd meg, légy szíves!
Az Andrásovics féle filmet én is láttam, de sajnos nem sikerült felvennem.
Válaszolok magamnak. (a doktor úr azt mondta, hogy leszek még jobban is)
"A Hunnia, ex. Tahi ifjúkorában kerekesgőzős volt, vagy csak névazonosságról van szó?"
Igen, névazonosság. A Tahi (ex.MÁV III.) kerekesgőzös 1960-ban selejtült.
Ha a Hunnia korábban Tahi névre hallgatott, akkor még korábban a MFTR "LIII." számú csavargőzöse volt.
Szakszervezet? Annak akkoriban az volt a legnagyobb gondja, hogy megvetted-e a havi bélyegedet! Nem emlékszem, mit csináltunk a plussz időkkel!:-))))))))) Elrepültek az évek! Egyébként, ha volt leváltó, akkor lecsúsztattuk a túlórák egy jó részét. A menetidő valóban olyan 10 órányi volt, 6 fölfele, 4 lefele. 8-kor indultunk fel, 14-kor érkeztünk Egomba, 16-kor visszaindulás, 20 óra érkezés. 20.30 körül álltunk a stégünkre, aztán takarítás, úgy egy-két óra hosszat, aztán irány az Izsáki borozó, a Belgrád rkp.-on!:-)))) Reggel 6-kor ébresztő.
muggli
" Ennek a forrása Bayer Frici bácsi (nem hiszem, hogy köze lenne a mai B.Zsoltikához!), az egykori bootsmannom a "Petőfi"-n. Sokak szerint meghamisította a papírjait, hogy tovább maradhasson a hajón. Nekünk még Horty-korabeli anekdotákat is mesélt 1978-ban. Bár meg lehetne találni még őt, élve! Kevesen tudtak olyan sokat a hajókról, mint ő. Ő magyarázta meg, hogy mi az, amikor a kapitány, amikor este leálltunk, a hídról visszakáltott: BOOOOTSMAAN!. Az Frici bá' kiment a bejáróajtóhoz, ekkor az Öreg keresztet vetett a hajóra. Csodálkoztunk, hisz nem volt divat a vallás. Nem is imádság volt, az, hanem, hogy : Mire visszajövök, a tetejétől a vízvonalig, az orrtól a faráig ragyogjon a hajó, mert szérúgom a seggét a bandának! :-)))))))) "
Az öregúrra (Frici bácsi) én is emlékszem, csak persze nem ismertem. A már hivatkozott volt iskolatársam odáig vitte a fraternizálást a matrózokkal, hogy iskolaszünetben mindig a hajón lógott, annyira, hogy Esztergomban sem zavarták le. Sikált ő is, az öregúr meg időnként alakiztatta. Egy másik barátomnak a kapitány foglalkozása tetszett nagyon: elegánsan és peckesen sétálni a hídon, időnként csöngetni a géptávírón. Azt hogyan csináltátok, hogy áprilistól októberig gyakorlatilag minden nap Esztergomba mentetetek, összesen vagy 10 óra menetidővel, meg azon kívül sem igen lehetett alkalmatok unatkozni? Szabadnap, pihenő? Mit szólt a szakszervezet?
Szőke Tisza 2