Szeretném megkérdezni, hogy jól láttam-e a képeiden, hogy valahogy így forrasztottad az üstödet? A baloldali képen a palást-fenék kapcsolat, a jobboldalin a palást összeforrasztása.
Amiben egyetértek, az hogy simább a pálinka! Megszünik a karcosság, és az aromák is megmaradnak. Miért is bántaná, mikor az aromák szerves vegyületek halmaza, a gyanta pedig két pozitív elektronos fémeket tud kicserélni Na-ra.
Egyébként én is a tömény higitás előtti pálinkát engedem át. A slagvizmértékes készülék kapacitása 5l/nap. Azóta csináltam egy nagyobbat. 80mm-es üvegcső a teste. Vízből 2l/perc, pálinkából egy kicsit lassabb. Azt vettem észre, hogy amikor pálinkát engedek át rajta, kb 5%-ot összemegy a gyanta. Aztán víz hatására megint felveszi eredeti méretét. Mikor először történt, néztem egy nagyot. Tapasztalt ilyet valaki? Na jó éjt a többi bagolynak!
Tényleg, a gyanta... Most már van némi tapasztalatom véleményezni. A kész kihígított pálinkát ha átengedjük rajta gyengébb lesz a minőség, mint az eredeti, de kéthét pihenő után már nem. Valahogy megbolygatja a pálinkát az átcsorgatás, szerintem, de hetek mulva helyreáll ..A gyanta óta már hígítás (fokbeállítás) előtt csorgatom át a gyantán, olyan félóra/ 5 liter sebességgel (alakítottam az eredeti felálláson, az lassab volt). Próbából tettem félre nem gyantázott pálinkát is, ugyanazokból, hogy érzékeljem a különbséget. Mindenképp pozitív az ioncserélő műgyantázás, az aromákat, illatot még inkább kihangsúlyozza az ilyen pálinka, fő különbség, hogy simább . A hűtőcsövem réz, és az is marad amíg ki nem kell dobnom.
Miket nem ajánlgatsz a mesternek! :D Ha ajánlasz neki valamit legalább készülj fel .... Ugyanis Panyikné a savállót a párlat folyékony részétől, tehát a hűtőcsőtől ajánlja. " A sisak, páracső réz, a hűtőcső saválló, ugyanis a réz katalizáló hatása a párlat gőz állapotában megy végbe..." Valami ilyesmi lényegét tekintve, illett volna már kívűlről megtanulnom.
Hagy kérjek elnézést a nehéz természetem miatt, Isten lássa a lelkem nem személyeskedni akartam, egyszerüen csak némi aránytalanságot véltem felfedezni.... Rézműves1 - nek van igaza (767. hsz.). Nem kell humbug, felnőttek vagyunk, mindenki azt csinál amit akar, a saját felelősségére. Nekem számos maszek gépem van , a körfűrésztől a faesztergáig stb...amit részben van egészben én készítettem, alakítottam át esetleg. Ráadásul olyan helyen melózom, hogy a legkomolyabb óvitézkedések ellenére is bármikor érhet súlyos, akár halálos sérülés, a zsengébb forgó - morgó alkatrészekről is, ha elszáll valami az nagyon el fog szállni, és hogy kit hogyan talál meg az szerencse kérdése... Ehhez képest a főző játékszer, persze nem az. Ha szigorúan vennénk ezeket a bevizsgáltatásokat, meg ilyesmit, akkor semmid nem lehetne csak ha a tecsóban veszed, olcsó fájin, és szarabb, drágább, sokszor veszélyesebb mint az általad készített . Oda akarok kilukadni, hogy régen rossz lenne ha be kéne vizsgáltatnunk a muslincakergetőkkel a szerkókat, rossz rágondolni hogy rugdosnának benne. Ezt logikát követve semmi maszek szerkód nem lehetne, mennyivel szegényebb lenne a világ, félelmetes.... Jó törekvése a törvénynek, hogy engedély nélkül ne gyárthass, ne tudj másokat veszélyeztetni, de nehogy már magamnak, a saját felelősségemre ne készíthessek egy ház körüli berendezést! Bármilyen házkörüli kütyünél, ha sérül valaki testi épsége megvizsgálják a berendezést, ha maszek gyártmány ott vagy felelősnek, ha gyári, akkor ott vannak ők, már ha rendeltetésszerüen használtad a berendezést. Szerintem ez ennek a törvénynek is a törekvése, logikája, de én még mindig hitetetlen vagyok , olvasva snapszmester honlapján a fináncok törvény értelmezését. Pedig itt az értelmes napi gyakorlat, bevált, de lehet hogy ez ennek a törvénynek is a logikája, csak (természetesen) balkáni módon zavaros?
Nagyon is rendben van, hogy gyantázol. Habár még jobb lenne, ha a pára cső és a hűtőd nem vörösréz lenne és elhagyhadnád így a gyantázást. Lásd Panyikné ajánlását (valamicskét konyít a témához).
Neee már! Köze sincs a szerkónak ehhez, jók a cefréid, ennyi... Belvárosi környezetben könnyebb is jó cefrét készíteni, a "paraszti" miliő ingerdúsabb ... A fórum tanulmányaim óta egész jók az én cefréim is, de előtte....Ahogy a jó Isten megadta... Ha nincs ecetesség, nincs rezes törés sem, a rézeleje, fazékíz szintén a nem túl elegáns cefrék sajátja, mármint hogyha sok van belőle. Én is ledöbbentem amikor a körte( !!!!) cefrémnél 20 foknál járva is kellemes volt.....Igaz a cefrézést roppant körülményesen, és a jelek szerint sikeresen végeztem.
Csodálkozom, hogy nem tudod! Mert ha a duplafalúd pakurával müködik, mint pölö az enyém, XY-nál a deflegmáció összeütközik az irritációval, és ez konfrontációt eredményez.
Na igen. Ez is az a tipikus eset, hogy ehhez is (mármint a pálinkafőzéshez) mindenki ért. Természetesen lehet főzni tisztán saválló berendezéssel is pálinkát, de én nem vagyok biztos abban, hogy a legjobbat lehet kihozni. A "top" felállás: saválló üst és hűtő, réz sisak és páracső.
Képeken látom, legtöbbjének semmilyen sisakja sincs....
Nézegetem itta neten akik gyártanak, de mindenhol a tető is saválló, most akarok venni egy másikat, de most körültekintő akarok lenni, van ahol csak a ható spirál legyen réz , azt mondják az is elég mi az igaz?
A minőséget az javítja, aha a sisak és a páracső rézből van. Az üst anyaga a leégés szempontjából számít. A réznek sokkal jobb a hővezetése, mint a rozsdamentes acélnak, vagyis ha nem duplafalú a főződ, akkor szendvicstalp ide vagy oda, rozsdamentesben lényegesen könnyebben odakap a cefre.
Üstnél nincs jelentősége. Lényeg a gőztér, oda mindenképp kell a réz. Természetesen itt csak a pálinka "minőségére" gondolok, a praktikusság, ár, stb. nem ide tartozik.
Köszönöm, ezek szerint jó lesz. Lényegesen olcsóbb mint a 40-50%-os ezüsttartalmú forraszok és könnyű vele dolgozni, rézhez még folyasztó sem kell hozzá.
Keményforrasztó anyag, összetétele: %. Cu 89,0, Ag 5,0, P 6,0. Olvadáspont 750 oC. Keményforraszként kiválóan használható, a P nem oldódik ki belőle. Jó drága. Valóban, ezzel dolgoznak a főzőkben.
Egyik sem, a légkörihez képest -0,8bar, a 0-hoz képest 0,2 bar, tudod, amikor a víz 60°C-on forr :-)
ESFR
Elméleti alapon tudom ajánlani a Fontargen A314 keményforrasz anyagot, acélra, rézre jó, agyártója ezt az egyet ajánlja élelmiszeripari edényekhez, jó drága lehet, mert 55%-a ezüst. Nem dolgoztam vele, nem is tudok keményforrasztani.
Ja..." Régóta passzív olvasója".... biztos aktív-ot akartál írni ,de értjük s az lényeg. A fosforral kapcsolatba nem tudom, bizti vannak vegyészek köztünk akik segítenek! Üdv!
Szevasz! Nos én is éppen ezt csinálom a páracső hiányzik még a réz sisak végefelé járok, elfogyott a forrasztóónom ami: s-sn97cu3 ez ólommentes, /a vízesek ezt használják/ nekem ez megfelel a célnak 240c olv. fok..... azis jó amit írsz ezüstös, kemény forrasz, drágább... jó nedüt
Régóta passzív olvasója vagyok a fórumnak, és nagyon sok hasznos dolgot tanultam. Remélhetőleg rövidesen sikerül összeállítanom egy főzőt (amit már kb. 2 éve tervezgetek, csak eddíg nem sikerült a végére jutni). Forrasztással kapcsolatba lenne a kérdésem hogy milyen forraszanyag a megfelelő? Próbáltam L-AG-5P pálcával, amivel nagyon szépen lehet dolgozni, csak aggaszt a foszfortartalma. Árt-e a főzőnek (pontosabban a későbbi pálinkának ez)? A boltban ahol vettem azt mondták, hogy főzdések hordják javítani ezt a pálcát.
Valahogy így nézne ki sematikusan. A kis sárga edényig sokunknak megvan. Utána van valami tán amit a Tucso mondott... Aztán a szivattyú...
Sajnos nincs mivel kipróbáljam, -a cseresznye még nem virágzik errefelé-, de utána okvetlenül kipróbálom.
Habkövem nincs, de majd átszívom szinterbronz - szűrőn ( mert az van )...
Amit Miklós írt biztos igaz, 60 fokon lehet főzni!! Persze 0,2 baros vákuumban... Hogy ez mekkora? Nos egy átlagos porszívó tudja ezt, csak az erre nem alkalmas. Jó a megérzésed a vákuummal kapcsolatban, egy porszívóval simán össze lehet szippantatni egy műanyag hordót, míg elég nagy túlnyomást kibír (amíg leröpül a teteje )...
Az üstben uralkodó folyamatot még midig máshogy látom, hiszen ha vákuum is van, meg 60 c-fok, (a Miklós által leírtakat feltételezve ) akkor is FŰTÜNK, tehát a vákuum fenntartásához folyamatosan kell járatni a "pompát" . Gondolj arra, hogy teljesen hagyományos esetben i folyamatosan jön a gőz, amiből majd a csorgás lesz...
Alacsonyabb nyomáson (konyhanyelven vákuum alatt) lepárolni azért jó, mert alacsonyabb hőmérsékleten zajlik, emiatt nem sérülnek a gyümölcs aromák, könnyű "parfümös" illat és kissé üresebb íz jellemző ezekre a pálinkákra. A szivattyú egy homokkal töltött szűrőtornyon keresztül biztosítja az alacsony nyomást, ugyanis a homokon át sokkal lassabban mozog a nagy molekulájú alkohol, mint a kis molekulájú víz, ez a szűrés elve (érdekes, hogy a gázkromatográfnál is hasonló zajlik csak ott csőben). A nyomás 0,2 bar, a hőmérséklet 60°C, a csövek tágabbak a pára sebessége nagyobb, a hűtés erősebb, szóval nem egyszerűen úgy működik, hogy "megszívjuk" egy kicsit az otthoni berendezésünk gőzterét, aztán kész. Aki nem hiszi, olvassa el a Sólyom könyv 112. oldalát, én is azután mondtam le a vákuum lepárlásról.
Minden fórumtársamat felnőttnek tekintek és nagyon örülök, hogy végre ilyenekkel is foglalkozhatunk, de én már, rövid életem során, néhányszor meglepődtem. Ilyenkor mindig a fejéhez kap a magamfajta:
Abizonyisten! Erre nemgondoltunk!
Az elején még azzal kezdtük, hogy a szögletesre (hasáb formára) épített duplafalú nem a legszerencsésebb ötlet.
Na, most eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol két féle képpen látjuk a dolgokat. Sőt az elején úgy képzeltem el, ahogy Te, az-az a párlás közben állandóan kell szivattyúzni a gázokat. Ekkor bejön az aláhúzott megjegyzés:
..."Na ezt még vissza kell nyerni, mielőtt elérnék a szivattyút"..
Most én teljesen másképp látom a dolgokat. Talán tévedek????
A felfűtés után, a csepegés beindulásával a zárt rendszer teljesen ZÁRT maradhat. Nem kell és nem lehet kiszívni innen egy molekulát sem.
Képzeld el: - Van egy edényed, amiben van egy bizonyos mennyiségű folyadékod. A folyadék egy része folyékony állapotban van, a másik része pedig telített gőz állapotban. A párlás közben ugyanez marad végig. Ugyan annyi folyadék, ugyanannyi pára, ugyanolyan hőmérsékleten.Innen egy molekulát sem szabad kivenni, mert akkor növekedne a vákuum.
Majdnem minden igaz, csak egy kicsit hazudtam... "ugyanolyan hőmérsékleten" Na, ez nem épp így van, mert a rendszer hőmérséklete nő a párlás során. Ha nő a hőmérséklet, akkor a folyadék tágulása mellőzhető, ellenben a gőzök (párák) tágulása már számottevő. Na ezt a relativ kevés tágulást kell ellensúlyozzuk egy kis vákuum rásegítéssel (csak a tágulást!!!!!) Ezt a rásegítést az általam lerajzolt vákuumgenerátor automatikusan biztosítja. Ha bicikli pumpát alkalmazok, akkor még szippantok egyszer kétszer a párlás közben:-)))
Tehát nem kell pompa, vagy legalább is nem kell állandóan működjön.
Ha nincs igazam, akkor is ne a gőztérhez kapcsold a vákuum pompát, hanem a pálinkagyűjtő edényhez. Így nagyon kevés alkoholgőz távozik!!!!
Várom a reagálásodat, hisz annyira biztos nem vagyok a dologban, mint ahogy előadtam:-)
Irigyellek, hogy annyira jártas vagy az automatikában, ugyanakkor nekem mániám, hogy valamit egyszerűen, olcsón oldjak meg. Valamikor azt mondtam nem nagy dolog, a Holdra menni rakétával, de ha én létrával megyek fel az világszenzáció:-)
Gondolod hogy a te főződet bililemezeztem le? A tiéd igen masszívnak látszik, a gyenge , vékony anyagúakra gondoltam. Az olajradiátornál ha leragadna a termosztát mágneskapcsolója, lehet hogy fél tucat tűzoltó, és több mentőautó gyakorlatozna a nem túl szerencsés lakásnál.
Én úgy csinálnám, hogy a gőztér fölül kiszívott levegőt (meg egyéb értékes légnemű anyagot) átbugyborékoltatnám azon a vizen keresztül, amivel utána higítom-beállítom a szeszfokot.
Mondjuk habkövön keresztül, hogy a finom buborékok át tudják adni ezeket a dolgokat a víznek.
Egyébként miért is lenne jó, hogy vákum alatt desztilláljunk?
Viszonylag elég jól automatizálok, meg elő is tudnék állítani megfelelő vákuumot, meg azt tartani is tudnám, (hiszen az egész művelet alatt kell !! ), a problémám "csak" annyi, hogy a ledesztillált anyag fölötti tér is vákuum alatt van, és onnan óhatatlanul gőzt szívok el....
( pl alkoholgőzt, aromát egyebet ). Na ezt még vissza kell nyerni, mielőtt elérnék a szivattyút. Enélkül a sz.rcsépléssel lenne egyenértékű az egyész.
Így elemezgetve, és feltételezve, hogy a beállított vákuum nem változik, hisz a rendszerből nem jut ki semmi és nem megy be semmi, ....
Ez így másodikra egy picit sántít, mert igaz, hogy se be se ki semmi, de bent Képződik ! hiszen fűtünk.
Szóval az aláhúzott részen agyalok csak, nem látom túl egyszerűnek egyenlőre, hiszen itt már szobahőmérsékleten dolgozunk.
..."Ezután csak a hőmérséklet, meg a nyomás "játszik" az egyesített gáztörvénnyel."...
Majdnem úgy van. Itt azonban a nyomás is konsztans, mivel ezt kívülről beálltjuk a vákuum generátorral. Így egyedül, árván csak a hőmérséklet változhat, de még neki sem szabad sokat, mert ahogy növekedne, úgy felgyorsul a párologtatás vagy amikor csökken, fordítva. Igaz, itt is előfordulhat egy túlhevítés, amikor a hűtő már nem tudja nyelni és lecsapni a gőzöket. Na ettől óvakodni kell!!!!!!
Normális körülmények között "a gőztérben előállítható vákuum" ugyanannyi, mint az egész rendszerben.
Ez egy olyan helyzet, mint ha fenn lennél a Himalája tetején és tojást próbálnál főzni. A víz fő és párolog, de a tojás nem fő meg:-)))))
Nálunk ez sok előnyt szolgáltatna!!!
Egy dolgot azonban nem kérdeztél meg. Hogyan viselkednek az üstök a vákuummal szemben, ha már a kollégák a nyomással vannak elfoglalva ? - Nem tudom:-)
Azt hiszem, hogy egy esetleges horpadás sokkal könnyebben előfordul, mint egy púposodás. Tehát erre is kell figyelni!!!
Így elemezgetve, és feltételezve, hogy a beállított vákuum nem változik, hisz a rendszerből nem jut ki semmi és nem megy be semmi, már azt is el tudom képzelni, hogy a vákuumot egy fordított bicikli pumpával hozod létre és egy vákuum mérővel követed. Ennyi lenne elméletileg, deeee...még egy kicsit át kell rágni.
...kedves főzőtársaim..!!!...ennyire nincs mit csinálni, hogy unalmatokban, megint a külön
böző fűtésű főzők veszélyességével riogatjátok egymást..???...mi szükség van erre..???
...modern életünk, környezetünk, házunk tája tele van "veszélyes" dolgokkal, az egyszerű
késtől a robotgépig, mind okozhat balesetet...nem gyerekek használják a pálinkafőzőt sem,
hogy lépten nyomon "cseszegetni" kelljen bennünket...
...innen a fórumról is "hálistennek", már mindenki megismerte, hogy a főzőjét, hogyan üzemeltesse...tekintsük már annyira felnőttnek egymást, hogy nem a lehetséges veszélyek
taglalásával foglalkozunk...inkább főzési, vagy cefrézési tippekről-tanácsokról szóljon ez a
Ja, szerintem a térfogat az konstans. (jól körül van határolva fémmel ) ... Ezután csak a hőmérséklet, meg a nyomás "játszik" az egyesített gáztörvénnyel. Engem tulajdonképpen csak a gőztérben előállítható vákuum érdekel , és nem az ami az utána levő kütyükben kialakulhat. Sajnos az egész rendszert kell "megszívni" erre jól ráéreztél a rajzodon....
A többiekhez: Nyomás alatt levő rendszereknél p*V az ami számít (p:nyomás, V: térfogat ) . Lehet, hogy a 0,5 bar nem látszik nagynak, de az a kérdés, hogy mekkora térfogatban dolgozik...
Ráadásul ezek a rendszerek jó melegek, tehát nem biztos hogy a házat leromboló detonációtól kellene tartani ( a gázrobbanástól eltekintve ), hanem egy kiadós leforrázástól... Sajnos az is tud hír értékű lenni...
Na, azért félinformációval hagytál itt minket. Vagy a szikra kellett legyen, egy 5 kilós zsarátnok, vagy a deszka volt valójában egy kerozinnal átitatott szálka. Aki pedig egy kanna gázolajat tárol a kazán ajtaja előtt, annak tényleg nem árt a fokozottabb óvatosság.:))
Nem mindegy, hogy a nyomást 0-ról vagy 1 barról indítjuk, de a 0,5 barral neked van nagyobb igazad.
Ha visszaolvasod a hozzászólásaimat én a nyitott rendszert tartom helyesnek azon belül is az olajosat. Láttam már kuktát felrobbanni és kazánt átrobbanni egy 20 cm-es falon, de fritőzt és olajkályhát is kiégni.
A nyomástartó edényekre nem véletlen vannak szigorú előírások, ( anyag-varratminőség, szerkezeti vizsgálatok, 5 évente nyomáspróba, esetleg 20 évente selejtezés).
Az olaj hőközlő anyag tűzveszélyes, a melegítés közben keletkezik minimális tűzveszélyes olajgőz, ez el kell vezetni az égéstéren kívülre. Repedés esetén az olaj el kezd szivárogni, ha az üst felé akkor büdös lesz , kidobsz x liter cefrét vagy párlatot. Ha a tűztér felé akkor elég ( de nem robban ).
Varrat repedés esetén mindkét hőközlő anyagnak meg van a maga veszélye, de azt nem kell ecsetelnem, hogy nagyobb ez a veszély ha az anyag nyomás alatt van.
A helyes az az lenne , ha gyári beminősített főzőt tudnánk venni, mely mindenféle engedéllyel és vizsgálattal rendelkezik és az időszakos karbantartást is szakemberrel el tudnánk végeztetni.
Ameddig viszont sufnituning berendezéseket használunk addig marad az ima és az odafigyelés.
Favorizálni lehet egyik vagy másik megoldást, de ne kezdjünk már fikázásba ha lehet.
Ez is, a többi is, valamennyi csak az én véleményem.
Állítólag valami okos megfogalmazott egy törvényt: Ami elromolhat, az el is romlik.
Nekem egyszer a kipattanó szikrától kigyulladt a kazánházban egy darab deszka, kigyújtotta a 20 literes műanyag kannát a benne lévő fél - egy liter gázolajjal együtt.
No azt nem kívánom senkinek!
Ha jól emlékszem, a legnagyobb hálistent akkor mondtam, amikor az utoplsó olajkályhát kivágtam a kukába.
Természetesen fél bár nyomással nem lehet robbantani. Az a bizonyos kazán (régen volt) nem is robbant szét a fél bár (véletlenül ott is annyi) nyomástól, csak felrepedt a hegesztés és szép lassan folydogált. De ettől egy cseppet sem voltam boldog. Másikat kellett készíteni. Egyébként a lemez (már nem emlékszem milyen vastag volt) úgy kipúposodott, hogy semmire nem lehetett használni, legfeljebb mezőgazdasági tárcsalapnak...
Más.
Az ilyen technikai eszközökben a légköri nyomással nem kell számolni, mert az kívül is pont annyi, mint belül, azaz semennyi. Csakhogy tisztázzuk.
Egyébként a főzőmet nyomásmérő és biztonsági szelep nélkül egy percig sem üzemeltetném. Olajjal meg álmomban sem...
Arra senki sem gondol hogy a cefre volt a szar?Meg kellene tanulni cefrét készíteni,és tárolni,és nem mindjárt lopással vádaskodni ha szar és kevés lesz a pálinka!!
Minden bérfőzdében adott a lehetőség,hogy figyelemmel kísérd az egész folyamatot,és minden kolléga szívesen válaszol bárki hülye kérdéseire.Miért lenne érdeke ellopni a pálinkát?
Ha mindenki elégedett,és jó szájízzel köszön el a munka végén egymástól,na az a főzdés érdeke.Tudod miért?Hogy jövőre is visszatérjen az ügyfél,és esetleg hozzon magával még egy-két ügyfelet.Szerintem...
Minden elégedetlen ügyfél a főzdést hibáztatja,ahelyett hogy megkérdezné mit is rontott el,mitől van az hogy kevés-szar-stb. a pálinkája.
Egy egyszerű példa erre:hozol egy szar anyagot,lesz belőle egy szar pálinkád.Megkínálsz belőle valakit,mindjárt azt kérdezi hol főzetted,nem azt hogy miből.
A 110 fokos víz 0, 5 bár, nem 1,5! Az életbe nem ment mégegy bár fölé a vízüzemű főzőm, pedig voltmár hogy csak egy liter vizet gőzöltem át a rendszeren 45 literes üstben , 9 liter hőközlő vízzel. Azt nem állítom hogy nem lehetne felzavarni, de még ez az abnormális állapot is kezelhető nyomásviszonyok között maradt.
Azért nem árt tartózkodni az olajtól sem! Egy hegesztéssel terhelt nagy igénybevételű tárgynak (esetünkben főzőberendezésnek) van egy olyan tulajdonsága , hogy az anyaga előbb utóbb fáradni kezd! Hogy mikor az az az igénybevételtől, anyagminőségtől, egyáltalán a tevékenységhez tervezett kiviteltől függ. Megsúgom a varrat környékén, pontosabban a varrat mellett lesz bibi mindenféle igénybevételnek kitett tárgynál! Ott fog elrepedni. Hogy mikor? Jó kérdés, ha jól tervezett , kivitelezett a berendezés akkor sok - sok év múlva, ha nem akkor lehet hogy nagyon hamar. Az olaj, és a víz is veszélyes, utóbbi a túlnyomás miatt, az előbbi a tűzveszély, és az olaj üstbe dolgozás miatt, mindkettő az anyag varrat környéki repedései miatt fog bekövetkezni. Nagy igénybevételű berendezés a pálinka főző, sok sok komoly hőtágulást, a közvetlen láng nem éppen áldásos hatását kénytelen kibírni! Jónéhány bililemez főzőt láttam csak a fórumon, hatalmas önbizalommal, a szerkezet hiányosságait úgymond olajba fojtva.. Az olajüzem csak ideig óráig lesz megoldás, egy nem nyomásbíró, vékony anyagot nem is érdemes nyomással is terhelni. Nekem is van gondom , a nem túl szerencsés vas, saválló párosítás. Mindezt azért írom mert mi (vizesek) felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, de ti csak úgy lazán odalökitek hogy olaj... Kicsit félelmetes. Egy főzde nem üzemel olaj hőközlővel, egy gyári főzőt nem kapni olajüzeműt (tudtommal9, vajon miért?!
Mért küszködsz ezzel. Mindenki aki nem most vette a készülékét hivatalos forgalmazótól számlával az vagy Erdélyből esetleg Szlovéniából vette de számlát nem tud produkálni mert elvesztette de szóban nyilatkozik, hogy honnan való a készülék, vagy a másik variáció, hogy a padláson találta. Nem kell mindenben logikát keresni alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez.
Tettem fel két képet a vpop által osztogatott szórólapból. Otthonfőzés szabályai.
Egy botrány.
Ha veszek, ha meg van a berendezés nem kell bejelenteni. De ha magamnak csinálom be kell jelenteni. És ha már megcsináltam honnét tudja hogy mikor készűlt? Mert ha akkor amikor bünti járt érte akkor nem baj, de ha a szabadság hónapjaiban akkor büncselkmény. Agyament az is aki kitalálta.
Nem vergődtünk semmit,de nagyon meglepett az eredmény.A szeszfoka ismét ma megmérve 40!!!!Sok mindent hallani de az a biztos amit látunk,igy nem mondok semmit róla.Érdekesség képpen :az utcánkban 3-an főzettek kb 300l-cefréket és ottis vissza13-14 jött.Ez még ősszel volt.Exta haszna van csak........nem akarok senkit vádolni.Elviszem főzetni a falumból legközelebb.
Szerintem mem,de amikor kivittük mondtuk neki szin tiszta körte,külön is kellett lepakolni.Vissza vegyes jött.Vettünk még hozzá hogy kerek20 legyen és ugyan abból merte tovább a páleszt.Tavaj nagyiék kivittek 300l-t és VISSZA 48l jött?????Az idén 300-ból 13????????ÉRDEKES??Nincs a kisember átvágva????
Nem tudom, de nem is érdekel... számomra a deflegmáció meg a rektifikáció érdektelen fogalmak, csakúgy mint ahogy a páracső emelkedése x, vagy y fokkal. Ha megnézed a (41203) hsz.-, én ezeket használtam, (használom), és meg vagyok elégedve.... Úgy vagyok vele, hogy jó cefrét kell csinálni, időben lefőzni, a többi szine megy "magától" ... az elválasztás is...
Amikor elindul az anyag, a hideg sisakban, és páracsőben a pára legnagyobb része rögtön lecsapódik, és csak a legillékonyabb anyagok mennek tovább. Az elválasztás lényege ez. Ha a Hori által is említett hútést kizárod, sokkal rosszabb hatásfokkal tudsz elválasztani. Olyan, mintha egy arasznyi csővel az üstből közvetlenül a hűtőbe vezetném a cuccot.
A kondenzacio meg holeado folyamat.
A sisakban az tud parologni, ami elotte lecsapodott oda, de ha le van szigetelve, akkor nem is sok fog ott lecsapodni.
Hutes nelkul nincs deflegmacio.
Nálam a központi fűtés kazánja ilyen szögletes. Az első szétpukkant, majd a másodikat úgy készítettem, hogy a két fal közé távtartókat hegesztettem, hogy ne engedje a külső (meg a belső) lemezt szétpúpusodni, mert egyszerűen elreped a hegesztés.
Amúgy a főzőüstöm duplafalú, nyilván hengeres, a víztér zárt, a nyomás még soha nem lépte át a 0,5 bar-t. De ettől ne aludjunk nyugodtan, mert a lemez felületén így is tonnányi nyomás keletkezik. (Aki pontosabban is szeretné tudni, hogy mennyi, számoljon utána)
Csináld meg nyugodtan. 100-105 fok-nál többre nem kell felfűtened, gyakorlatilag nem lesz nyomás. 1,5 bár!!?? Ki dolgozik ilyenekkel házilag? Az majdnem vezetékes víz nyomása. Na, az tényleg veszélyes főző.
Szeretem, ha valaki érteni akar valamit és másképp nem fogad el dolgokat. A bajom az, hogy én is ilyen vagyok:-))))
Akkor szerény véleményem (ez nem tuti): Minden üstben van egy kis nyomás, tehát a páracsőbe dugott U cső ezt bizonyítaná. (nem kell ezt mérni:-)))). Az üstben, a cefre fölött telített gőzök vannak, aminek a térfogata egy bizonyos hőmérsékleten konsztans. Tovább menve a hűtőcső elején forró gőz hatol be, a hűtés hatására egy része lecsapódik kialakítva egy folyadék dugót. Ugyanakkor még van pára is egy szakaszon. Így alakul ki először az a bizonyos "vonatozás" (folyadék, pára, folyadék, pára...) ezek haladnak előre, de közben hűtve vannak. Egy adott pillanatban két ilyen folyadék dugó között levő pára lehűl, folyadékká válik és a két dugó egyesül, közeledik egymáshoz. Na ez az a pillanat, amikor a kifolyón végén megtorpan a csorgás, ugyanis a csőben levő "kígyó" rövidebb lett egy pillanatra. Aztán a kígyó csak halad előre, az üstből táplálkozik újabb telített gőzökkel.
A másik:
..."
Az "A" tartályból annyi viz folyik le a "B"-be, amennyi párlat folyik a "C" -be.
Ezt egy kicsit nehezen látom be..., de lehet hogy bennem van a hiba.. mintha úgy kellene értenem, hogy a telített gőz térfogata = a párlat térfogatával..."
Az "A" tartályból, a nyomáskiegyenlítődés után csak akkor folyhat le víz a "B" tartályba, ha a vákuumcsőbe levegő jut. Az üstbe a fentiek szerint telített gőzök vannak, a térfogatuk.... hoppááááá, talán nincs is úgy ahogy gondoltam!!!!!
Jól ráéreztél, hülyeség az a kijelentés. Tulajdonképpen az üst, páracső, hűtő és "C" tartály rendszerében mindig ugyanannyi folyadék van. Csak a helyét változtatja a folyadék egy része!!! Az üstből átmegy a "C"-be, de ez már hiányzik az üstből.
Hurráááá, akkor ez még jobb eset!!! Akkor nem lesz szükség az "A" tartály újratöltéséhez, mert a vákuum csövön nem kap semmiféle gázt a rendszer. Jobb mint gondoltam. Esetleg csak kisebb tágulási hatást kell kiegyensúlyozzon.
Köszönöm a kérdést, szólj még ha valami nem világos!:-)))))
Nem tudom. De a vége felé a gőztér hőmérséklete majdnem 100 C fok, legalább 10 fokos külömbségre tippelek, víztér és cefre között. 110 C fokos víz 1,5 bár nyomás körül van.
"Csak azt tudnám feledni"... azt a szakaszos megtorpanást.... szerintem a gőz pont az alatt az idő alatt gyűjt erőt, hogy ki tudja fújni az "akadályt".. Tehát a gőztérben szazaszosan nőni fog a nyomás. Utána elhiszem, hogy teljes (mind a 6mm ) keresztmetszetében jön az anyag. Tudom, Te semmit nem mérsz, de szerintem egy- a páratérbe dugott U cső félig töltve vízzel engem igazolna.
A rajzod nagyon elmés,
Az "A" tartályból annyi viz folyik le a "B"-be, amennyi párlat folyik a "C" -be.
Ezt egy kicsit nehezen látom be..., de lehet hogy bennem van a hiba.. mintha úgy kellene értenem, hogy a telített gőz térfogata = a párlat térfogatával...
Bocs , nem olvastam vissza teljesen. Szóval ezt már kipróbáltam gyakorlatban, működik, kb 5-10 perc alatt az 50 cm folyadék oszlop magától kialakult. Véletlenül jött össze , és a párlat is finom lett ( őszibarack). Kontra minta nem volt sajnos:(
Csak félve írom le, hogy az én vizesem atmoszférikus... Tehát semmi nyomás nincs a víztérben, igaz hogy van egy kis hűtőtornyom, amiben -a főzés vége felé- le tud csapódni a vízgőz, és vissza folyik. A sisakod meg nyogodtan lehet gúla alakú.... Sok sikert!
.."Egy hosszabb lelógó kifolyócsővel vákuumot tudunk gerjeszteni az egész rendszerben. Még vastag csővel is megoldható úgy hogy a kifolyó csövet bele lógatjuk a már kifolyt párlatba."
Tehát ugyanaz, amire Te utalsz:-)))) Ezt is "amorszálni" (feltölteni) kell és csak utána működik. Hátránya, hogy lassan le kell menni a pincébe a gyűjtőedénnyel:-)))
Még annyit, hogy az előbbi rajzomon a vákuum csövet nem is kell összekötni a kifolyóval, hanem csak csatlakoztatni a "C" tartály felső részével.
Egyszerűbben is létre tudsz hozni egy kis elővákuumot. A hűtő pálinka kifolyó csövére rá kell húzni egy szilikoncsövet ami légmentesen illeszkedik. A cső érjen le a padlószintig, és a cső végét a gyüjtőedényed folyadékszintje alá lógatod. Így nem tud levegő belebugyborékolni, és 5-10 perc múlva kialakul kb 0,5 méter folyadékoszlopod a csőben, emely a tömegével és gravitációval arányos vákuumot hoz létre. Nekem a kifolyó és a gyüjtő közti szintkülömbség 0,8 méter volt.
Jó napot uraim, lenne egy kérdésem valaki szakértőhöz, van nekem egy 100 literes saválló négyszögletű edényem, sajtolt csésze volt valamikor, arra szeretnék csináltatni még egy téreget, leégés miatt, amit vízzel töltenék. Valaki azt mondta, hogy ezt a réteget csak henger alakú edényre lehet csinálni, a víznyomás végett. Erre szeretném a választ, hogy ez igaz e, hogy szögletes edényre nem lehet, vagy mégis lehetne?
Úgy tudtam az illóolajokat úgy lehet kinyerni, ha egy erre alkalmas nyomásálló berendezésben gőzt fejlesztünk azt pedig átvezetjük az alapanyagon, amiből az illóolajokat szeretnénk kinyerni.
A lekondenzált gőz tetején pedig ott úszik az illóolaj feltéve, ha nincs jelen valamilyen oldószer. Pl alkohol+kozmaolaj, ami a pálinkafőzésnél egyeseknek gondot okoz. :-)
Óhajod parancs, és az "öreg" már is jelentkezik:-))))
"A kifolyó szakaszban meg csak akkor lesz vákuum, ha a teljes keresztmetszetében folyik a folyadék.. Hát ez még 6-os átmérőnél is kérdéses, különös tekintettel az előtte levő légdugókra."
A tegnap csináltunk egy próbát. A folyadék teljes keresztmetszetében folyik, semmi légdugó nincs, csak szakaszos megtorpanás, de a cső akkor is tele van.
A lényeg most pedig az, hogy ma találtam egy megoldást a vákuum lepárlóhoz. Nem kell hozzá semmi szivattyú, nagyon egyszerűen meg tudja oldani akárki.
Íme a vázlatrajz:
Tehát a rendszernek van egy vákuum gerjesztő része, ami két víztartállyal megoldható.
A csöveket azért rajzoltam görbére, hogy szemléltessem, hogy csak az "m" magasságtól függ a vákuum mértéke, nem pedig a cső hosszától. A rendszer teljesen zárt, csak a "B" tartály nem. A csapoknak a beindításnál és a működésnél is külön szerepük van. Működés közben csak a 3 csap van zárva.
Az "A" tartályból annyi viz folyik le a "B"-be, amennyi párlat folyik a "C" -be.
Nem részletezem, talán érthető a rajz. Van még "feltöltés" fázis és "újratöltés" fázis is.
Szerintem komoly vákuumot lehet generálni, ami nagy mértékben befolyásolni tudja a párlás menetét.
A képen látható módszer nem jó mert nem tud a reflux vissza csorogni az üstbe. De tovább gondolva a dolgot az üst tetején elkezdeném tekerni emelkedve a páracsövet. Egy fél fordulat után egy rövid szakaszon elejtetném majd tovább tekerve újra emelkedve tekerném a csövet. Ezzel azt érném el, hogy a lejtős részben megtudna állni a reflux és ott létre jöhetne az átbugyborékoltatás. És ha mondjuk csinálnék egymás után tíz ilyen lejtést lehet, hogy üzemelne a készülék egy lépcsős lepárlókén. Na erre varjatok gombot! Lehet, hogy feltaláltam egy új egy lépcsős rendszert. Ami gond lehet az az, hogy nem tudnám váltogatni, hogy hány lejtésen bugyborékoltassam át a párámat.
A főzdések bunkók. Nekem is van fekete listám a gyengén adó cefrésekről. Ha még keveslik is a pálinkát, na akkor én is bunkó vagyok.
A szeszfokról: 50 helyett 40 az nagyon durva. Te sem gondolod komolyan hogy a gyenge anyagod 40 fokon még nem is opálos.
Bocs, nem Téged akarlak bántani, de sokszor hallottam már ezt és ideges leszek tőle. Biztos azért mert magamból indulok ki. Nem értem mi érdeke lenne a főzdésnek becsapni az ügyfelet ha végre talál olyat amiből extra haszna is származna. Érdekes aki sok pálinkát kap soha nem reklamál.
A saválló üst varrattömörségével nincsenek gondok, védőgázas technikával hegesztett, egy sörtartályokat gyártó rokonsrác hozta össze anno. A duplikálás elkészítése után lenyomáspróbáztam az alkotást, 6 báros nyomáson sem volt probléma, tehát a saválló varratai (is) jók. Nem tudom mit érhetnek az inhibitorok ez esetben, hiszen a duplafal nincs tele vízzel használatkor, sőt gőz is fejlődik , de talán ki tud alakulni az a bizonyos védő filmréteg a vízzel tele töltött (használaton kívüli) állapotban. Lehetséges talán fémes (anódos) védelem is , mint a bojlereknél szokás. Egyébként a vas a rézzel is igencsak reakcióképes, tehát biztosan létezik valami jól bevált dolog.(Bérfőzdék?) A ph érték ilyen (7.00) értékre növelésére megnyugtató megoldást nem találtam.
A körte nagyon könnyen romlik, ecetesedik. Az ilyen részek mennek a levesbe , abból pálinka nem lesz. Az idén még a szilvánál is lehetett hallani nagyon siralmas kihozatalokról felénk, nekem is lett szerény kihozatalú cefrém a gondos cefrézés ellenére. Térségünkben (ÉK) 1000 mm körüli csapadék volt. Nem csoda ha nem volt csúcskategóriás a gyümölcs.
Szerintem az alsó spirálban összegyűlik a folyadék, majd emelkedni kezd a gőznyomás...
Újabb gőz kondenzálódik le, növelve a folyadék mennyiségét, végül a nyomás annyira megnő, hogy a folyadékot átnyomja a spirálon. Mivel a nyomás akkora hogy ezt meg tudja tenni, a folyadék utén olyan sebességgel jön a gőz, hogy kis ideig a csövön is gőz jön.... amíg a nyomás vissza nem esik. Aztán kezdődik előlről.... Ez egy "pöfögő" gép, legfeljebb a kisunokám szórakoztatására csinálnék ilyet, persze vízzel töltve....
Bocs, de nem lehet, hogy mégis a cefrével volt baj? A bérfőzdés morcossága nem menthető, hiszen a vevővel mindig kedvesen kell bánni, de érthető. A gyenge kihozatalú cefrével ugyanannyit dolgozik, mint a jóval, pénzt viszont a a lejött pálinka után kap.
Kifőzettük a körte cefrénket kb 450-l.Lett belőle !!!!!12liter 6 deci pálesz !!!Tavaj átvittük a szomszéd faluba főzetni kb ugyan ennyit,abból kaptunk vissza 26 litert!!Most hogy 700-ért főzik literjét idevágta a főzős IGY IS INGYEN FŐZŰNK NEKTEK!!Megbántam hogy nem vittem át az idén is.De igy átb.....ni az embereket,meg mindenkit pofa kell.Sőt a tavajit megfokoltam 50-es,amit adott KB 40-es.Ezért kell hogy épitsek,vagy vegyek egy sajátot!!
Had hozzam fel mentségemre, hogy ezt már láttam egy tv riportban és novemberben le is rajzoltam.Volt időm gondolkodni. Még durvább mint az előző. A poharat lejjebb kellene tenni.
még "szilvához" 7137,7145, hozzászólások, (hogy ne kelljen az "öregnek" ( bocs. Feribá )) leírnia mégegyszer...
Kedves Feribá!
Próbáltál már vízszintes spirálba lajlított csövön keresztül bort fejteni? Szerintem a spirálok tetején okvetlenül lesznek légdugók, amik ezt megakadályozzák. A kifolyó szakaszban meg csak akkor lesz vákuum, ha a teljes keresztmetszetében folyik a folyadék.. Hát ez még 6-os átmérőnél is kérdéses, különös tekintettel az előtte levő légdugókra.
Különben vákuum alatti lepárlás erősen izgatja a fantáziámat, no nem nagy, csak 100 - 200 mbar-ra gondolok, egy próbát asszem mindenképpen csinálok majd, csak még a megoldást, - hogy le "szellőztessek" a szabadba semmit - házilagos kivitelben meg kell oldanom. (vákuumszivattúm már van.
Üdvözöllek, és mindig nagy érdeklődéssel olvasom a hozzászólásaidat.
....."Mellesleg a módszer Feribá elveivel (meg az enyémmel is ) ütközik, mert felesleges túlnyomás alakul ki a páratérben...."
A túlnyomás csak első ránézésre létezik, ha jobban megnézzük nincs semmiféle túlnyomás. Minden spirálnak van egy felmenő és egy lemenő ága. A felmenő ágban fel kell tolni a folyadék oszlopot, de a lemenő ág pontosan annyi vákuumot biztosít, ami kiegyensúlyozza a felmenőhöz szükséges túlnyomást. (Így szívjuk ki gumicsővel a bort)
Tehát minden spirál nulla túlnyomást kelt, kivéve a folyadék áramlásakor keletkezett ellenállást.
Ellenben, ha a kifolyó csövet jól meghoszabítanánk lefele, akkor egy olyan folyadékoszlop keletkezne, ami az egész hűtőspirálban egy vákuumot gerjesztene. És itt is van az újítás!!! (lehet mosolyogni:-))) Egy hosszabb lelógó kifolyócsővel vákuumot tudunk gerjeszteni az egész rendszerben. Még vastag csővel is megoldható úgy hogy a kifolyó csövet bele lógatjuk a már kifolyt párlatba. Megint a borleszívás gumicsővel a példa.
A vákuum haszna: jobb kiválasztás, kisebb hőmérsékleten....
A pára nem fogja magát átverekedni magát a dugón , hanem odébbtólja. Mivel a cső hűtött, nem
tudja felmelegíteni a folyadékot. (már megint) SM.-nek lehet igaza. Mellesleg a módszer
Feribá elveivel (meg az enyémmel is ) ütközik, mert felesleges túlnyomás alakul ki a páratérben....
Ő is (én is) szigeteljük a sisakot, páracsövet, hogy a gőzök a legkisebb ellenállással találkozzanak mire eljutnak a hűtőig. Szerintem a kialakult túlnyomás az elválasztás pontosságát is ronthatja.
Túl azon, hogy nem kellett a dézsát megfúrnia, semmi előnye nem származott, és a magam részéről nem ajánlanám követendőnek az eljárást. Szerintem itt már kicsit érintjük az egylépcsős-
kétlépcsős közötti különbséget is. Az egylépcsősnél biztosan nagyon túl kell fűteni a cefrét (a kétlépcsőshöz képest) hogy a gőzök le tudják küzdeni a sok csingilingit.
Én örülnék, ha így lenne!!! Meg volna a jelenség és hozzá a magyarázat:-)))
Sajnos tovább kételkedem.
Gondolj bele egy kb. 6 mm-es belső átmérőről van szó. Itt a folyadék és a gáz dugók nem úgy közlekednek, mint egy vastagabb csőben. Ilyen átmérőnél már "vonatoznak" ezek a részek, tolják egymást akár a felmenő ágban is és nem keverednek. Itt azt hiszem egy vegyi laborban jártas valaki meg tudná mondani, hogy milyen az a maximális átmérőjű üvegcső, amit, ha befogok a felső végén és lefele lógatok, nem folyik ki alul a benne levő folyadék. Ha egy pici levegőt engedek bele folyik ki belőle valami, de ha bedugom fölül, leáll a lefele áramlás. Itt már megszakított folyadék oszlop is keletkezhet.
Akár egy átlátszó műanyag csőnél is ilyen átmérőnél már nem tűnik el a levegő dugó, hanem megmarad a két vízdugó között, még akkor is, ha áramlás közben felfele kell haladjon.
... pedig sztem Miklósnál az igazság: olvasd el mégegyszer mit írt ! A "kunkorok" aljában összegyűlik az a párlat, ami nem tudott átjutni a "kunkoron". Ami pára jön az üst felől, annak át kell magát verekednie a "kunkor" aljában lévő összegyűlt folyadékon. A párlat egy része átjut, egy része kicsapódik. Az újabb forró pára felmelegíti az összegyűlt folyadékot, aminek egy része tovább megy pára formájában a következő "kunkor" aljában összegyűlt folyadékig, egy része meg kicsapódik ... --> klasszikus rektifikáció !!
Ki van találva mint a ..na ! - mondaná a szomszédom --> teljes joggal !! :-))
Mivel, hogy fajtánként csak kevés utópárlat jön össze ezért nem érdemes külön feltenni tisztázni. Volt egy év mikor a tisztázást is végig főztem és minden fajtát egybe öntve a szezon végén újra letisztáztam. kaptam egy vegyi gyümi pálinkát amiben a bodza dominált mert a bodza olyan karakteres gyümölcs, hogy minden mást elnyom. Három évig takargattam dugdostam és azon rettegtem, hogy elkapnak a fináncok és még ez a viszonylag egyszerű pálinka után is ki kell majd fizetnem a bírságot. Felkínáltam egy szeszkeverőnek 700 forintos áron de nem kellett neki mert nem tudta a bodza íz miatt tovább keverni. Már a teljes baráti köröm ezt kínálta sem ingyen sem pénzért mire valahogy elkopott. Megfogadtam, hogy soha többé nem gyűjtöm össze az utópárlatokat.
Előfordulhat, hogy igazad van, de egy kicsit azért kételkedek, ami a rektifikációt illeti. A rektifikáció esetében a visszacsorgott flegmát valahogy újra kel melegíteni, de egy 8 mm csőben, ami a hűtővízben van ez nehézkes lenne.
Ma elmentem az ismerősömhöz és újra megnéztem a dolgot. Csak 2 spirál van vízben kb. kétharmada a magasságnak. Egyharmada kilóg. A kifolyó cső kb. 45o ba van meghajtva. Elővett egy liter összegyűjtött "utópárlatot". A fokoló 40 fokot mutatott és ez mind kb. 5oC fokon mérve. Semmi opálosság...:-))))
Abban igazad van, hogy a bor sokkal nagyobb szeszfokú, mint egy átlag cefre.
Valami van ott, de még nem világos. Legalább is nekem.
Én a helyedben hozzá kevernék fagyállót, amiben van inhibitor. Persze csak abban az esetben, ha biztos vagyok az üst tömörségében. Esetleg központifűtés rendszerekhez gyártott víz adalék, ugynúgy inhibitor van benne. Van még egy megoldás, hogy beállítod a víz Ph-ját 7.00 re. Ilyenkor a vas nem rozsdásodik.
50%-nál elzárom és nem főzőm tovább mert szerintem nem érdekes mert már nagyon fazékízű. Ha most jobban belegondolok maradt még 2,5 hektoliter fok alkohol az alszeszben ezt még egyszer feltenni már nem érdemes.
Azt azért meg kell jegyezni, hogy a normál rozsdamentesek nem mágnesezhetők, az ausztenites, nagyon jó rozsdamentesek gyengén mágnesezhetők.
A köpennyel az lenne az igazi, ha nem lenne fölhegesztve, csak csavarozva, és minden használat után le lehetne venni és kiszárítani. Továbbá egy elektromosan szigetelő tömítés a rozsdamentes és a szénacél közt szintén sokat segít.
Jó hírem van! A rozsdamentes cuccokban nincs szén, tehát a szénacélok átka nem sújtja, azoknál láng kiégeti a szenet, tehát ebből a szempontból is jóval tartósabb lesz a cucc. Nyugodtan küldheted neki, a vaslemez alátétet dobd ki alóla....
Nem mentség ugyan, de az üldöztetés éveiben még egy kis meszet is ki kellett bírni a berendezésnek, most hogy eljött a szabadság, nem ilyen hányattatott a sorsa szegénynek! :D
Az üstöm saválló (a norris féle mágnespróbán jelesre vizsgázott , abszolut nem mágnesezhető), nem rozsdamentes. Ezeknél az anyagoknál rengeteg szabvány létezik, lényegi különbség hogy a saválló rozsdamentes, de a rozsdamentes nem saválló. Esetünkben lehet hogy lényegtelen. A tél filozofálásra késztet: A holtidény légmentessége meg van oldva, de szezonban kerül levegő a duplafalba, nincs fullra feltöltve vízzel, és nem is szabad teljesen feltölteni. Hirtelen a széndioxid jut eszembe, a levegőt ki lehetne szorítani vele (nehezebb annál), és úgy lezárni. De ott is van két oxigén molekula:-( Feriba51 biztos tud valami jó megoldást! :-)) A kocka el van vetve, nemigen tehetek egyebet, mint várom, hogy lerohadjon a szénacél a savállóról, remélem jó sokáig kell várnom rá!
Egyszerűen gyógyszer. Arra kel vigyázni, hogy ne adagold túl a meszet. A cefre mindig savas legyen főzés előtt is. Ha elrontod, mindig legyen maradék ecetes cefre amit hozzá öntesz. Az utolsónál kell nagyon vigyázni.
Többszörös rektifikátort talált fel az ismerősöd, ahány menetes volt a hűtőspirál, annyiszorost. Minden menet legalsó pontján összegyűlt egy kis folyadék és az érkező pára csak ezen átbuborékolva tudott továbbmenni, aztán egy kis szakaszt a levegőben vezetett csőben haladt, ahol deflegmáció lehetett és utána megint folyadék. A szakaszos kifolyás a folyadék dugók lökdöséséből adódott. Az elválasztást iavította a többszörös rektifikáció de a bor eleve sokkal nagyobb alkoholtartalmú egy átlagos cefrénél (emiatt nem is várnék homályosodást) és ezért is nagyobb volt az induló szeszfok. Az adatok alapján olyan volt mintha tisztázás folyna, de ha jól értettem, az ismerősöd egyszer főzte le a bort és késznek tekinti az eredményt.
Érdekes lenne egy főzést ugyanezzel a borral függőlegesre állított spirállal végezni, hogy mennyit számított az elválasztásban a többszörös rektifikáció.
A lényeg, hogy levegő ne jusson bele. Próbáld ki, hogy mit csinál a rozsdamentes a szénacéllal. Fogj egy horganyzott, és egy rozsdamentes csavart, tegyél mindkettőre egy horganyzott anyát. Tedd ki őket egy műanyag tálcára a szabadba, úgy, hogy ne érintkezzenek egymással. Már pár nap után látod a különbséget. Vagy esetleg egy szénacél lemezt tegyél ki, és rakj rá egy rozsdamentes akármit. A rozsdamentes cucc mentén már egy-két nap után csupa rozsda lesz a lemez.
Pedig ez a kulcs, későn főzted le, és valahogy levegőhöz is jutott. Ha tárolni akarod, mindig úgy kell lezárni, hogy minél kisebb legyen a légtér a cefre fölött, és ne juthasson hozzá a levegő. Jobb a több kisebb vödör-hordó, ée a kierjedt cefrét öntögesd szét úgy, hogy mindegyik majdnem csurig legyen. Esetleg egy kis friss cefrét, vagy urambocsá' egy nagyon kevés cukorszirupot hozzá lehet adni, úgy hogy egészen gyengén újra beinduljon. A keletkező szén-dioxid pedig védi a cefrét. De a legjobb kiforrás után azonnal főzni.
A gyufapróba pedig nagy mennyiségekhez kell. Kisebb hordónál én egyszerűen óvatosan beleszagolok. Ha szétmarja valami a szaglóhámomat, az szén-dioxid, és a cefre még forr. Továbbá megkóstolom a cefrét, ha savanyú, és nincs már felette szén-dioxid, akkor sürgősen visszazárom, és egy-két napon belül főzöm.
Ha mégis tárolni kell a kierjedt cefrét valamiért, akkor időnként azért meg kell vizsgálni, és ha megjelenik a technokol szag, azonnal főzni. A technokolos rész mindig a cefre tetejére rétegződik, le lehet merni, alatta jó a cefre. Ilyenkor persze főzés előtt érdemes egy kis meszet tenni a cefrébe - ha átjut a technokol szag az alszeszbe, oda is -, semlegesíti az ecetet, sajnos, mást is. A pontos adagolásról talán tud valaki tanácsot adni.
..."vagy akár a cső végén keletkezett folyadék "dugó" egy kis vákuum hatást is gerjesztett???"...
Én a kifolyó végén maradt "párlat dugóra" gondolok. Itt, a cső vékonysága miatt nem folyik ki az összes pára, hanem a függőleges csőben stagnál, míg utánpótlást nem kap. Ennek a hosszát nem figyeltem meg, de még megnézem. Ha lecsüng a spirál szintje alá, akkor gerjeszthet egy kis vákuumot.
Szia! Nekem az első elképzelésem a pálinkafözőről igy nézett ki, ezelőtt 20 ével, soha nem mertem meg csinálni /törvény tisztelő szerettem mindig lenni/ Sokat olvasom a hsz-okat, sokat kérdezek, s így sokat tanulok köszönhetően a segítőkész itt fórumozó társaimnak s ezért merek egy pár szót írni ezzel kapcsolatba. A bor kihozatala a legjobb, a víz dugó szerintem inkább egy kis nyomást tart a rendszerben lásd: fémdörzsi. Nekem a tanulság, nem muszály arany drága készülékre költeni, az egyszerüvel is lehet jó nedüt főzni /jó alapanyagból/.
A 6.5 kb jó. Még Az az alszesz sztem nem volt 25-ös, az már kicsit sok lenne. Talán még úgy két liter elfért volna, kérdés mennyi volt az előpárlat, hol álltál át utóra, stb.
A mandarinom rövid története. 200 kg mandarin pucolva 120 liter cefre 12 nap erjedés 2 kg cukorral. kiforrás után 6,5 tf alkohol. Cefre főzés után 32 liter 25 %-os alszesz. Tisztázás után 10 liter 48%-os pálinka. Ha a teljes alkoholt ki tudtam volna nyerni 16 liter 48%-os pálinkát kellett volna kapnom. Ezzel szemben lett 10 liter a kérdés, hogy ez a kinyerés jónak mondható-e. maga a pálinka illatra abszolút jellegzetes az íze egy kicsit furcsa de az új szülött gyerek is csak a szülőknek szép. Itt írta valaki .hogy a mandarin idővel sokat változik. Na az enyémnek kell is.
Az időjárás még nem engedi a kinti tevékenységet, ezért van idő még egy kis elmélkedésre. Egy érdekes jelenségről szeretnék beszámolni.
Az egyik ismerősöm a hályogkovács nyugalmával hozzá fogott a maradék bora kifőzéséhez. Ezt még a tavaly nyáron csinálta, amikor arra jártam, egy kicsit megmosolyogtam a dolgot és nem foglalkoztam vele tovább. A napokban megkóstoltatta velem az erdményt és ismét elismételtük a főzés menetét. Itt bizony nem akármiről van szó. :-)))
A rendszert lerajzoltam, hogy érthetőbb legyen:
Amint látható az ismerős nem akart kilyukasztani egy jó mosdótálat és a hűtőspirált vízszintesen helyezte el benne. Az üst egy 10 literes rozsdamentes fazék volt. A rézcső külső átmérője 8 mm volt. A vizet néha kimeréssel cserélte.
Láttam működés közben és a párlat szakaszosan. megszakításokkal folyt, ami szerintem normális is.
Az eredmény azért érdekes. Tehát bor első lepárlásáról (akár cefre is lehetett volna)!!!!
- Miután kivette a "rézelejét" az első mérhető mennyiség (kb. 1,5 dl.) 72 fokos volt(!!!)
- Addig engedte csorogni, amíg a kifolyt mennyiség (0,7 liter) 52 fokos lett
- Aztán még lett neki 0,5 liter 30 fokos "utópárlata"
- Úgy az első rész, mint az "utópárlat" is kristálytiszta
- A kihozatal jónak ítélhető
Hol itt a szenzáció???? Hát a nagyon jó kiválasztás. Ilyen mértékű kiválasztást nagyon komplex, tornyos-bornyos lepárlóval lehet elérni. Milyen jelenséggel állunk szemben??? Talán a cső vékonysága miatt mégis erős a deflegmáció, vagy akár a cső végén keletkezett folyadék "dugó" egy kis vákuum hatást is gerjesztett???
Nem tudom, de ilyen szezonkívüli időben érdemes elgondolkozni rajta.
Az íz megfelelő. Az első rész kicsit száraz vodkára emlékeztető, a második rész pedig kissé utópárlatos. Még annyit, hogy fűtetlen helyiségben van tárolva a két mennyiség és nem jelent meg semmi olajszerűség, lebegő csapadék egyikben sem.
A mért alkohol fokok nem laborban használt fokolóval voltak mérve, de az 52 fokos rész szépen "tartja a sorját".
Ledaráltam karácsony előtt sütőélesztőt tettem rá. 15 fokos körüli helységben tartottam. Na jó pár héttel korábban is kifőzhettem volna, de olyan nagy szarvashibát nem követtem el a cefrézésnél.
Majd agyalok rajta mi lehetett a baj.
Van még a hűtőházban alma, csinálok még cefrét. Hátha az jobban dolgozik.
Pusztán anyagi okok miatt esett a választásom a nem túl szerencsés párosításra. Full savállóból az igazi , és szerencsés ilyet készíteni, de nagyon kemény összegekre rúg egy 50 literest összehozni... A saválló üstöm megvolt, erre készítettem szénacél külső köpenyt, 3 mm lemez, az alja 5 mm lemez. Egy darabig kibirja, persze a korrózió lehetőségét csökkenteni kell, és a vízkő problémát.
Képkezelővel jól látszik , hogy a saválló üst tényleges részén túl van egy 5 cm körüli plusz rész, ezen rész tetejére van hegesztve a külső szénacél palást , tehát ha gondom van a szénacéllal, még akár többször is le tudom vágni, és új külsőt tudok hegeszteni a savállóra, anélkül hogy magát a saválló üstöt érintené a hegesztés. Tehát hogy világos legyen: Az üst gyakorlatilag 5 cm - el a felső rész alatt kezdődik, az afeletti rész + szerencsés körülmény. Persze jó lenne legközelebb saválló külső palásttal ellátni a főzőt, talán addigra megtollasodom... Holtidényben a duplafal fel van töltve teljesen vízzel, ezzel a korrózió nagymértékben gátolva van. Szerintem nemigen kell foglalkoznom az a szénacél résszel sem jó ideig, sokat kibírnak...Inkább aggaszt a lánggal érintkező rész, de az is 5 mm lemez, és gázzal fűtöm ami kevésbé veszi igénybe, égeti ki a szenet mint a vegyes tüzelés.
A víz - olaj témához: Úgy látom mindenki ragaszkodik ahhoz ami neki bevált, én a víz hőközlőhöz ragaszkodom, tökéletesen bevált. Van egy ismerősöm aki az olajjal megszívta, talán az van rám alapvető hatással: Az olaj hőközlő (trafóolaj) beledolgozott az üstbe egy( vagy több) hajszálrepedésen, ez érezhető volt a pálinkán. Azóta ő is vizesre alakított.... Lehet hogy ezerből van egy ilyen eset van, és vizessel kezdtem, tehát nekem marad a víz.
Az csak jó, ha sokáig marad a széndioxid réteg. De minden nap lenyomkodtam a bundát, tehát piszkálom. :) Amúgy időm sincs nekikezdeni, mert későn járok, de legalább korán kelek. :(
Ezer bocs, de én is beleszólnék, mivel vannak ittt félreértések. Az nagyon kevés, ha csíráztatod a gabonádat, mert az nem jelenti a keményítő lebontását! Csíráztatás célja: keményítőbontó enzimek "elszaporítása". A keletkezett enzimek szobahőn és víz nélkül nem tudják kifejteni a hatásukat. Ehhez magasabb hő és víz kell, tehát főzni szükséges. Gondoljatok a sörgyártásra. Csíráztatás (malátázás) után főzés. És ha jó hatásfokkal kívánunk dolgozni, nem mindgy a hőfok és az idő sem! Dióhéjban ennyi.
Most lehet hogy nagy hülyeséget kérdezek, de ha ecetes a cefre akkor lett volna belőle egyáltalán pálinka? Mert pálesz van, egész pontosan négy lityka. Nem csúcs minőség de pálinkának pálinka. Az előszesz mennyiségével nem vagyok kibékülve. Különös tekintettel az idei próbálkozásomra, amiből már nem négy litykát szeretnék látni.
Tehát húsz liter körüli alszesz
Négy liter 50% pálesz
közel 3 liter előpárlat és rézeleje.
Ha ilyen lenne az idei alma is akkor átállítom ethanolra a kocsimat, lessz mivel tankolni beleöntöm az előpárlatot.:(
A legelső magyar pálinákat 1300 körül kezdhették főzni, nagyjából ekkor ért el ide a desztillálás tudománya. A legelső pálinkákat borból készíthették, majd fokozatosan a nyugatról szerzett tudás alapján áttértek a gabonafélékre. Gabonaszeszt egyébként a mai Nagy-Brittania és Írország területén a 700-800-as évektől készítettek desztillációval: ez volt az élet vize, usquebaugh, uisce beatha, vagy mai nevén a whisky. Tehát a legrégibb égetett szeszesital Európában a whisky. A kínaiak elvileg már az ókorban is ismerék a desztillálás tudományát, és valószínüleg rizs felhasználásával készítettek is párlatokat.
De visszatérve a pálinkához: a sokáig a gabona volt az alapanyag, a 16.-17. századra már megjelentek a vadgyümölcsökből főzőtt pálinkák. Ezután fokozatosan alakult ki a mai pálinkafőzési hagyomány. Megjelent a törkölypálinka, a szilvórium, az almórium, stb. Az akkori gyümölcspálinkákat általában ágyasozták. Tulajdonképpen a mai gyümölcspálinka alakult ki legutoljára.
Köszönöm a bizalmat! Tényleg hígítani szoktam, mert az elejét nem csak szagolom, de kóstolom is, az meg nagyon erős lenne a nyelőcsövemnek. :) Habár azt mondják:
"A jó pálinka olyan mint az anyóshalál! A szemet megkönnyezteti, de belülről qrva jó esik!" :)
Nana! Nemrég olvastam, hogy a legújabb bibliakutatások szerint, Ádám lesz@rta a tudást(lásd én is milyen hülye maradtam), csak azért harapott bele az almába, hogy érdemes-e főzni. Mivel kevésnek találta a Brix fokot, továbbáltak a paradicsomból, valami jófajta gyümi után nézni. Az Úr állítólag ott sem volt, mert a hatodik kígyópálinkát gurította a büfében, és ordítozott, hogy Ó Jeah!
Ugye az teljesen lehetetlen hogy egy cseppet ecetes volt az almád! A technokol szagot rendszeresen keverik az etilacetáttal, ami a sosborszesz alapanyaga.
A gabonából, krumpliból, csicsókából, cikóriából, hagymából, stb. történő szeszfőzéssel valóban csak annyi a baj, hogy macerásabb otthon (nagyüzemben olcsóbb és egyszerűbb), továbbá hogy az otthoni elkészítése még mindig illegális maradt. Bár nyilván belőlük is lehet jó piát csinálni.
Csipkefőzés közben merült föl bennem a gondolat: annak bizony, legalább 25% magja van. Vajon csíráztatva az is elcukrosodik? Minthogy gyümölcsmag, az elcukrosított csipkemag is belefér a gyümölcscefre jogi kategóriájába? (Isten mentsen attól, hogy ki is próbáljam. Van elég bajom enélkül is.)
Én is alig várom már, hogy nyáron a napon izzadva szedhessem a sajmeggyet meg a somot.
A gabona alapú szeszfőzésnek nagyobb a múltja, és nagyon jó italokat csinálnak gabonából is. Valószínüleg a gabonások meg a pálinkások egymás melett dolgoztak sokáig.
Ha jól emlékszem hazánkban az 1700-as években többször fellángoló pestisjárványok idején hoztak olyan rendeletet, hogy a szűkös gabonakészleteketkímélendő gyümölcsből főzzenek szeszt. Azért volt erre szűkség, mert a munkaképes lakosság között akkora volt a halandóság, hogy nem volt aki bevesse a földeket. Bükkszentkeresz lakossága /akkor még más volt a neeve, talán Óhuta / 3000 főről
Sok fórumot és weblapot elolvastam a vodka és whisky készítésről.
Mivel a kereskedelemben elég nehéz jó pálinkához jutni, Cserkeszőlőre a kisüstiért meg mostanában nem tudok elmenni, gondoltam csinálok vodkát és whiskyt.
Gondolom, hogy az almából sem pálinka lesz, hanem vodka.
De senki ne vonja meg tőlem a jogot, hogy kérdezzek, mert úgy tanúl a gyerek.
Május 20-án szedhető a Bigarro Burlat cseresznyém, meg a korai meteor meggy.
Attól kezdve folyamatosan a többi meggy és csereszye, a magyar kajszi, faeper,várható 50-60 kg málna, stb.
Akkor jobb lesz a helyzet, egyelőre nézem az ablakból a havat, és kérdezősködök.
Etanolt csak cukorból lehet erjeszteni, élesztők segítségével. Tehát aki otthon összekeverte a tarakmánybúzát vízzel és élesztővel, az nem sokra ment vele. Egyik gabonában sincs cukor, tehát közvetlenül nem lehet elerjeszteni őket. Ehhez kell a maláta, ami a keményítőt lebontja, és az élesztő számára is erjeszthető cukorrá alakítja (glükóz). Ez minden gabonafélénél, és a burgonyánál is így megy. A csicsóka és a cirókia kakukktojások: azokban inulin van, önmagában azt sem lehet erjeszteni, viszont forró vízben megfőzve, bármiféle segédanyag nélkül, az inulin cukorrá alakul, és lehet is erjeszteni.
Az információid a whiskynet.hu-ról vannak, ha nem tévedek. Legalábbis ahogy olvasom, annak a félrevezető szövege köszön vissza :) Tudorka-7 a 46599-es hozzászólásában már belinkelt egy fórumot, ott foglalkozunk az ilyen témákkal, ez itt pálinkafórum, egy-két említés még elmegy nagyvonalakban, de itt én sem foglalkoznék vele részletesebben.
Ja, és egyvalamit nem árt tudni: aki azért gabonával foglalkozni, mert úgy gondolja hogy olcsó, az téved. Az alapanyag lehet hogy olcsóbb, de mire abból cefrét csinál, ugyanott van mint a drágább gyümölccsel. Mellé még ott vannak a segédaynagok. És igen, tényleg macerásabb. De annyira nem borzasztó az íze, hogy sokáig emlékezni fogsz rá, legfeljebb a krumplinak (na az tényleg emlékezetes marad :)
Ha lehet akkor a további nem pálinkával kapcsolatos kérdéseket a másik fórumon. ON.
Köszönöm a válaszokat. Közben megtaláltam a keresés funciót a fórumon... és valamelyik kolléga írta, hogy csipkebogyó cefréjét almával "dúsította" meg fele-fele arányban. Mivel nem tudok dönteni melyiket válasszam, így valószínű megcsinálom mindkettőt és így legalább egyből lehet majd érezni a különbséget (már ha lesz). Még 1x köszönöm.
Gabona és csicsóka tényleg OFF a pálinkás topicban, de azért annyit tudjunk róla, hogy:
- a csicsóka az élesztőtől nem erjed, a benne lévő inulin egy forralás, lehűtés után cukorrá alakul, ilyenkor már erjeszthető élesztővel.
-a gabonák az élesztőtől nem erjednek, de a gabonában lévő keményítő malátázással cukorrá alakul és akkor már erjeszthető élesztővel. A malátázás csírázó gabonában található enzimekkel, bizonyos hőfokon tartással zajlik.
OFF vége
vinik táltos
Az élesztők állítólag 30°C-ig működőképesek, efölött pusztulnak, nem jó ötlet 50°C-on erjeszteni.
Pl. olcsó rozsdamentes edényeknél gyakori hiba, hogy a tető gombja horganyzott szénacél csavarral van rögzítve. Na, az a csavar garantáltan három használat után szétrohad.
A saválló-szénacél kombináció rossz választás korróziós szempontból, a saválló a vele érintkező szénacélt veszélyes potenciáltartományba húzza el. A lágy víz önmagában nem jelent korróziós problémát, csak ha bejut a levegő a köpenybe. Merthogy az oxigén a korrózív. Ha jelen van az oxigén, a kemény víz (a karbonátkeménység kiforralás után, hogy vízkövet ne okozzon) lehet jobb, mint a lágy víz. Esetleg kazános, klímás cégeknél lehet kapni korróziós inhibítort ilyen célra, meg lehet próbálni.
Én ioncserélt vizet rakok a duplafalúba hőközlőnek. Jó az is ha felforralod a csapvizet, kicsapja a vízkövet, és utána azt öntöd bele, lehet én is ezt csinálom, aggasztóak a lágyvizek agresszív tulajdonságai. Meg kell akadályozni , hogy idővel az állandó vízcserék, pótlások miatt a vízkő lerakódjon a duplafalba, mert akkor vége a jó hőátadásnak. Keresem a jó megoldást, valakinek ötlete? Tud valaki az ioncserélt víz fémmel szembeni agresszivitásáról? A neten semmit nem leltem.
.........................
Más! Nem sok szentéletű , báránylelkű van közöttünk, én aztán végképp nem vagyok az, de nem képmutatásnak szánom: Pálinkát, párlatot gyümölcsből lehet készíteni, nem gabonából, nem csicsókából! Szerintem ez nem pálinkás téma, rossz fényt vet ránk ennek a boncolgatása! Elnézést, nem kötekedni akartam, de tele van a bolt gabona alapú sz@rokkal, és ez itt OFF!
Na engem ez a gabona alapú cefrézés engem is érdekel.
Olvasgattam a dologban, és nekem felette macerásnak tűnt.
A gabonát egy napra be kell áztatni. Utána vékonyan kiteríteni egy viszonylag meleg és viszonylag párás helységben. amikor el kezd csírázni akkor a csírákat el kell róla távolítani. Ledarálni, vízzel összekeverni, és beélesztőzni. Kiforr, és jöhet a főzés.......
JJJJJAAAAJJJJ nekem ez sok... A wiskey főzők a kicsírázott magokat szitára terítik, tőzegből tüzet raknak alá, a tőzeg melege meg a füstje megszárítja a gabonát, és szárazon darálják le és utána cefrézik.....
jajajajjjj. Inkább leszoknék az ivásról mint ezt a macerát végigcsinálni.
Én már próbáltam csak úgy megdarálni a gabonát és beélesztőzni.... felforrni felforrt de csak valami savanyú szagú vacak lett belőle. Nem cefre.
A cefre lefőzésénél én is azt tapasztaltam, hogy amint kezdett az alszesz belecsöpögni a hideg vízbe, az rögtön tejfehérré vált. Én több edénybe gyűjtöm az alszeszt, a következő már nem volt opálos.
Tisztázásnál kb. 8 liter 20-22%-os alszeszem volt, ennek megfelelően előpárlat elválasztásához vettem egy 30ml-es, majd 5 db 20ml-es frakciót, mindegyik kristálytiszta volt. Kóstoláshoz mindegyiket kihigítottam (10ml vízbe egy gyenge teáskanál párlat), a legelsőt is. Az első három frakció higítva szintén tejfehérré vált, a többi nem. Érdekes módon a legelső (mindenképpen kidobandó) frakcióban sem jelentkezett az a húzós (aldehid?) íz, viszonylag kellemesen keserűnek mutatkozott. Végül hosszas töprengés után az első két frakciót öntöttem ki, a harmadik (opálos) ment a pálinkába. 43%-osra állítottam be, kristálytiszta, és finom. A szárazpróba nagyon intenzív, nem akar szűnni az illat. Azért másnapra marad a pohárban egy kicsi savanykás utópárlat szag.
Szóval, a narancsban tényleg van valami olaj (??), ami nagyon illékony, az elején jön, és opálosodást csinálhat, ízproblémát viszont nem okoz.
Tapasztalatom szerint a csipke szépen kiforr a saját cukrával. Lallzyme HC pektinbontóval és borélesztővel 10kg ilyen aszott csipkebogyóból 4dl tiszta alkohol keletkezik, azaz 8dl 50%-os pálesz. Persze, főzőtől is függ, mennyire tudod kiszedni az alkoholt. A spontán erjesztésű kísérletem, enzin és hozzáadott élesztő nélkül, most zajlik, majd beszámolok. Ott lehet, hogy kisebb a kihozatal.
Desztvizet? Én még nem is hallottam ilyenről. Sima csapvíz. Trafóolaj is jó, van, aki használja, de van, aki "fázik" az olajtól. Mind a kettőnek vannak előnyei/hátrányai attól függően, kit kérdezel :-)
Az őszibarack, meg a kajszi sajnos nálunk nem él meg. Hallottam már próbálkozásokat szilva alanyra oltva.
Olyan kötött sárga agyag talaj van, hogy azonnal lehet téglát égetni belőle. Ha megszárad, az eke eltörik menne, vagy a traktor szakad meg. Ha meg túl vizes minden beleragad. :(
Kb. 3-4 hete találtam meg ezt a fórumot és nagyon megörültem Nektek. Olvasom az elejétől szorgalmasan, de "rettentő" nagy a felhalmozott tudásanyag. Így könnyen lehet, hogy már volt szó arról amit kérdezni akarok, de kérlek titeket, ha nem nagy gon válaszoljátok meg újra!
Csipkebogyóból akarok pálinkát főzni. Nem nagy mennyiségből, olyan 30-40 kg. A kérdésem az, hogy a cefréje lesz-e ennek annyira édes, hogy egyáltalán kiforrjon, vagy ehhez (ha szentség törés ha nem) cukrot kell adjak. De akkor mennyit? Nagyon nem szeretném elrontani, mert baromi melós és macerás volt leszedni ezt a mennyiséget is :)
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy olvasom itt a hozzászólások közt, hogy a duplafalú üstökbe desztvizet tesztek biztonsági szeleppel. Szóval amire én gondoltam, hogy a két fal közé miért nem jó mondjuk transzformátor olajat tennei? Az direkt arra van kitalálva, hogy a hőt hatékonyan átadja és gondolom nem probléma neki a 100°C feletti hőmérséklet sem.
Tapasztalataim szerint a leendő almapálinka minőségét, nagymértékben javítja, ha a cefrézésre kerülő alma felét kipréseljük és almamustot csinálunk belőle, amit a a ledarált másik fél almacefréhez öntünk.
Én tavaly így csináltam Húsvéti rozmaringból és szerintem kiváló lett.
Nem volt kérdés, hogy a tervezett fél liter után tovább folytassam az előpárlat elvételét, ugyanis olyan Technokol Rapid szaga volt, hogy csípte a szemem. :) Nem volt más válaszásom.
A végeredmény illatban viszont most reggel határozottan jobb lett, ízben viszont nem tudom. Korai még inni.:)
Rámegyek idén az alma vonalra, Eddig nem sokba néztem az almapáleszt.
Mivel az almát könnyű eltartani, amikor kifőztem a szilvát, úgy október közepén akkor még vidáman becefrézhetem a batárolt almát. Ja és június végén indítok a meggyel, folytatom júliusban a Lepoticával, auguszus végén jön a Staney, utána az alma, :)
Rá kéne hajtani valami korai gyümölcsre, úgy január februárban / banán, narancs /akkor szinte egész évben főzögélhetnék pálinkákat. :)
Kedves snapszmester! Eddigi tanácsaidat megfogadtam és sokat javult a párlatom minősége! De idén/tavaly az almával én is ugyan így jártam mint lyuko kolléga. 30 év alatt minden évben főztem almát, eleinte a hagyomános főldműves (paraszti) módszerrel, az utóbbi két évben a Te tanácsaid alapjá. Az idei évet leszámítva még soha nem volt ilyen eredményem, hogy ennyi előpárlatot keljen elvenni. 60 százalék után ami lejött (kevés mennnyiség) ellenben finom volt. Igaz rajtam kívül csak néhány nem szakképzet pálinka kóstoló mondta. Mikor a tisztázásnál láttam, hogy mennyi az előpárlat harmadszor is lefőztem, de semmi nem változott, ugyan úgy el kellettv enni kb. 3 litert. Azóta is tárolom, de még nem néztem, hogy változott-e valami rajta.
Más főzeteimnél nem tapasztaltam hasonlót, és itt a fórumon is csak almára panaszkodtunk mind a hárman.
Ne haragudj, de tényleg nem emlékszem, hogy ki írta, de ezek szerint Te voltál. Amit most írtál az biztos igaz(!), de nálam a cefre korábban lett kifőzve, lehet, hogy nem is volt teljesen kiforrva. Tehát nem a korával volt a baj. (Nem úgy mint nálam. :) ) A 2-3 liter előpárlat szerintem nagyon sok 20 liter alszesznél, akár milyen öreg a cefre. Sajnos megtapasztaltam, hogy mégis van ilyen. :( Az okára azóta se jöttem rá!
Azt hiszem pont én voltam az a harmadik. Nekem is volt ilyen problémám, de nem csak az almával. Megfigyeltem hogy idősebb cefréknél mindig több az előpárlat. Minnél öregebb, annál többet kellesz majd elvenni. Readásul idővel a kozmaolajok is szaporodnak. Pont ezért írtam, nemrég hogy jó előpárlat leválasztással a kozmaolaj mennyiségét is megoldhatjuk. A kozmaolaj előpárlati jellegű, és és az idősebb cefréknél több az előpárlat. Tehát szerintem a kettő összefügg.
Utolsó főzésemnél 20° körül döntött páracsővel főztem nagyon hidegben...50%-nál már fazékíz jött, DE tovább főzve 50-20%-ig szerintem nem volt 1 liter...valószínűleg a páracső hűtése (deflegmáció) is szerepet játszik benne...de lehet a narancsom volt ilyen...még nem tudom.
.."Valószínüleg a két éves gyümölcsvelőnek az oxigéntartalma, szinte nulla lehetett. Az élesztő szaporodásához pedig elég sok oxigénre,és cokorra van szükség."..
Az oxigén jelenléte a cefrében az ecetes erjedést favorizálja. Akarom mondani az alkoholos erjedés oxigén mentes.
Vajon a keveréssel, szellőztetéssel nem valamelyik tartósítószert "szellőztetted" ki????
Jó nedűt!
Üdv Feriba51!
Valóban igazad van, abban, hogy az erjedésben lévő cefrét védeni kell az oxigéntől. De csak az erjedésben lévőt. A cefre élesztővel,való beoltása előtt viszont érdemes jol megkeverni, átszellőztetni a cefrét, mert az élesztőnek a sáját szaporodásához oxigénre, és cukorra ( és még néhány egyéb dologra) van szüksége. A szóban forgó cefre,vagy gyümölcsvelő, két éve hermetikusan le volt zárva. Én valószínűnek tartom, hogy azért buggyant meg, és azért is lett, ilyen gyenge a kihozatala, mert a saját szaporodásához használta fel a cukor egy részét. Szerintem, az oxigén hiány miatt szép lassan elhaltak az élesztő gombák sejtjei és ez okozhatta a buggyant gyümölcs szagot.
Jött sok olaj? Nekem a narancs ugyanigy nézett ki...annak a tetején szerintem inkább illó olaj volt... és 50 alatt újra opálosodik pedig lemertema tetejéről mindent.
Akkor Te vagy a 3. akinek sok előpárlatot kellett elvenni az idei/tavalyi almából. Én is így jártam. (Már nem tudom, hogy ki volt a 3. aki írt itt a fórumon) Kb. 2,5 l-t ki kellett önteni mert ihatatlan. Ami utána jött kb 60 százaláktól az nagyon finom lett, de kevés! :( Én harmadszorra is lefőztem, de semmi változás nem lett, a rossz íz megmaradt. Ezért nem javaslom, hogy más alszeszhez ezt az előpárlatot hozzáöntsd. Persze ez is csak egy javaslat. :)
szerintem 20 l alszesznél a 0.5 l előpárlat se kevés szinte kidobtad a legjobb 2 litert illatok aromák és én leengedtem volna 35-40 ig ,hogy legyen karaktere
Pusztán illat alapján nem lehet eldönteni, mi elő és mi középpárlat. Kóstolgatni is kell. Persze nem kell közbe berúgni, a kifolyónál egy kanálra felfogsz pár cseppet és megkóstolod. Ha nagyon biztos akarsz lenni, akkor pohárba fogsz fel párlatot, és alaposan kihígítva kóstolgatod.
Nem hiszem, elég sokat lett ide-oda öntögetve a három liter, mire becefréződött. Ráadásul, egy tíz literes lezárható vödör volt az edény, volt felette bőven oxi. Bár ki tudja?
Direkt nem raktunk cukrot, a lehetőségek valóságtartalmának felderítése végett.
.."Valószínüleg a két éves gyümölcsvelőnek az oxigéntartalma, szinte nulla lehetett. Az élesztő szaporodásához pedig elég sok oxigénre,és cokorra van szükség."..
Az oxigén jelenléte a cefrében az ecetes erjedést favorizálja. Akarom mondani az alkoholos erjedés oxigén mentes.
Vajon a keveréssel, szellőztetéssel nem valamelyik tartósítószert "szellőztetted" ki????
(Pyrus communis) A körte nemzetség hazája egész Európa, délre Észak-Afrika, Irán és a Himalája vidéke. Első nemesítői a főniciaiak és a rómaiak voltak, és uralkodói ínyencségnek számított a perzsa királyok asztalán. A körte felépítésében meglehetősen hasonlít az almához, de hosszúkásabb, nyújtottabb annál. Színe - fajtától függően - a... Tovább
egyszer -mert szilva épp nem volt-, de alma igen, hát almát főztem ( jobb híján...)
azóta minden évben főzök almát mert igen kíváló tud lenni. Persze ilyenkor már nem vinne rá a lélek a cefrézésre, csak amikor friss az áru, tavaly októberben cefréztem 100% jonathánt..... Azt még magamtól is sajnálom.... Egy kis birssel megbolondítva (max 25 - 30% ) , hát nagyon rá lehet szokni....
üdv. g.
u.i. Tavaly kb. áprilisban kínáltak 80 kg almát, hogy főzzek belőle, de nem vállaltam, mert nem voltam biztos, hogy az állott almából is ugyanaz a minőség jön le mint a frissből. ( egy gyakorlott almafőző )
Ha gyümölcs sűrítményből szeretne valaki cefrét csinálni, akkor is ugyanezt kell tenni. Erősen fel kell dúsítani oxigénnel a levet az elesztő hozzáadása előtt.
Lehet hogy kevés oxigén volt a gyümölcs velőben. Én tavaj próbálkoztam hasonló dologgal. Először nekem sem sikerült. Ugyanígy nem akart beindulni a cefre. Másodjára azt a tanácsot kaptam az egyik ismerősőmtől, hogy egy festék keverőszárral, dúsítsam fel a cefrét levegővel. Mikor ezt megtettem, beoltottam a lét élesztővel, és csodák csodájára, alig két óra múlva úgy elkezdett rotyogni a hordó tetején a kotyogó, hogy szinte kifújta a vizet.
Valószínüleg a két éves gyümölcsvelőnek az oxigéntartalma, szinte nulla lehetett. Az élesztő szaporodásához pedig elég sok oxigénre,és cokorra van szükség. Ne felejtsük el, hogy ez egy szinte steril, hőkezelt anyag.
Lehet hogy én is kipróbálom, ezt a velős dolgot újjra. Ha én is beszívok vele, akkor maximum kiöntöm. (((-:
Igen Ha a szándék az - semmi gond azzal én is készítek ágyas pálinkákat - hogy ha kell legyen vélaszték igaz körtéből mer az amúgy is kevés van- csak kisérlet képpen készült de azért azt is fel lehet ismerni a kitöltöt pohárban teljesen másképp viselkedik - nyomúl az illat -tapad és itatja magát !
A színe teljesen kristály tiszta nap fénynél is tökéletesen át tetsző semi opál semmi törés talán -csak mert 50% os és nem szoktak hozzá ?hogy egy 50- es pálinkának sem kell szét marni az ember száját ?
Mér mindent csináltam a kertemben (igaz kicsiben). Évekkel ezelőtt dupla fóliás, kettős csővázas, automatizált fűtés és szellőztetéssel paradicsom, paprika........ Már leszoktam erről és csak szabadföldiben csinálok a családnak, de a palántákat a lakásban még magamnak nevelem.
A kertben egy nagy cseresznye és szintén nagy meggyfa.
Öt darab 10 éves különböző fajtájú őszibarackfa (juniustól szeptemberig érnek).
Ezek mind potenciálisan cefregyanúsak ez évtől.
Kerítés mellett 40 bokor amerikai áfonya.
A telelőbe várnak a tavaszra a leánder, banán, citrus fák (igazából mediterrán helyen kellett volna élnem, erre vágytam erősen, de sajna.....).
Egyéni dolog, kinek milyen illatról mi jut először eszébe. A Tacskó gazdaságos űdítőital illat egy kicsit tényleg ijesztő lehet, de ez teljesen normális. Persze az almafajták között lehetnek különbségek, de nagyjából minden almacefrének ilyesmi illata van. Szóval, én nem aggódnék.
Citromízűbanánnak igaza van, főzéskor figyelj oda a párlatrészekre, kóstolgasd fogyamatosan. És egy-két hónapos pihentetés nagyon jót tesz az aromáknak.
-Nagyon érzékeny az elő és utópárlat ízre. (tapasztalatból mondom, mert átfőztem a főzetett pálinkámat is otthon, mikor összehasonlítottam a saját főzetűvel).
-Az előpárlat poharakból csak a teljesen jő ízű és illatúakat szabad hozzáönteni a középpárlathoz (két napig kóstolgattam míg döntöttem melyiket öntöm hozzá).
-Almapálinka esetén 40 foknál abba kell hagyni a középpárlat főzést, mert erősebben tud dominálni az oda nem illő íz.
-4 hét állás után kezd igazából megjelenni az almapálinka aroma
-Sajnos az ország keleti felén termet tavalyi gyümölcsök cukorfok és aroma szegények lettek, ezt be kell kalkulálni.
A Golden almából a kedvencem, de még nem főztem belőle - van egy fám, tavaly egy szem nem termett rajta. Idén mindenképpen kipróbálom, ha lesz. Csak utálom főzni az almát, olyan könnyen odakap.
Hiába, a régi szép egyetemi idők, alamszedés Hodászon, Csengeren... A fa tetejéről szedett, szinte rózsaszínre érett friss Goldenbe beleharapni, harsog, fröccsen az édes leve...
Nagyon olyan Tesco gazdaságos udítőszaga van egy nagyon halvány alamkompót szaggal. Olyan 190 forint / 5 liter. Pedig biz isten semmi mesterséges anyag nincs benne.
Most fel is dobtam belőle egy adagot, délután meg is lesz a második főzés.
Van egy kis hűtőházból kiesett almából készült cefrém. Ki kéne már főzni de nem nagyon van hozzá kedvem. A szaga alapján rossz sejtelmeim vannak. Pedig ledarálva, beélesztőzve kellemes 15 fokon a pincében forrogat már december óta. Az én lelkiismeretem tiszta, mindent megtettem hogy jó legyen.
Főztem én olyan tökös pálinkát felesfőzésben, hogy rendesen megsajnáltam a szenvedő másik felet. Mert nekem is kész szenvedés meginni, gondolom ő sem érezhet i ezt másképp. Hogy jött össze? Több tényező eredője! A borzalmas cefreminőség, és a nagyfokú nátha, ami az érzékszerveimet leamortizálta...Bárhogy csűröm csavarom, szerintem nem érdemes újrapárolni, az enyhe előpárlatosság ennek a legkisebb gondja! (Jártam már úgy hogy elcsesztem anyagot, és újrapárolva jó minőségű lett, de úgy is, hogy opálosság miatt főztem, és az újrapárolás gyengébb minőséget eredményezett!). A hideg idő miatt nehezebb megállapítani - számomra - a cefre rossz minőségét, nem nagy tétel volt, ha nem jó haver akkor nem foglalkoztam volna az anyaggal. Már közel a fogadalom, hogy cefrét venni: Soha! Azonban ezt betartani nem könnyű, mert mindig akadhat jó vétel. Mindenesetre én csöppet sem irigylem a bérfőzdéseket, és kerülöm is ha lehet a bizonytalan anyagokat, de hát sajnos nem mindig sikerül!: D
Sok helyen régebben a sörlevet is a szabadban hűtötték. Voltak emberek, akiknek az volt a dolguk, hogy a madarakat elhessegessék a kádak közeléből. Innen ered a léhűtő kifejezés. :)))
Azt hiszem azt már többször próbáltam hangoztatni "nem kell hogy az embernek túl hasszú legyen a nyelve -de most semmi bántást sem kritikát nem szándékoztam rád zúdítani !-Az hogy a " válasz" épp a te h-sz edre jött hát legyen inkább a tiszteletem jele - mert a te írásaidból is sugárzik a nyíltság az őszinteség -és nem akarsz megfelelni -pusztán azért hogy "jófej"légy !Amúgy meg nem bántás -nak szántam -és ha szorult belém őszinteség akkor némi igazsága-"lyuko"nak is van -tán ittam kicsit ebéd után """de nem az alkohol diktált az nem is arra való !Azért érdekes ha kicsit nyiltabban fogalmazol s eldobsz pár "magyar" szót - már részegnek titulálnak - nos aki ismer az tudja aTZD-n lett volna alkalom az efféle bemutatkozásra 3 napig pálinkát kóstoltunk de nem kellett .... Ó de ez már tényleg nem tartozik ide !
De alapvetően én is egyetértek veled. Bár kicsit kesze-kusza amit írtál, ezt valami tudatmódosítónak tulajdonítom.
Tényleg pipák ránk a főzdék meg a szeszipari vállalatok, de szerintem ez csak olyan érzelmi alaponvaló irigység. Nem gondolom, hogy konkurenciája lehet egy nagyhírű kereskedelmi főzdének egy magamfajta zugfőző. Már csak azért sem mert én néha egy egy uveggel eladok valami ismerősnek, de nem vagyok ott a boltokban meg az élelmiszerláncokban. Szóval más ez más az.
A techno meg a tökös pálinka kérdésben meg egyértelmű a vélemnényem, már megírtam, a techno külföldön eladhatatlan, ez nem csak az én véleményem, hanem pl a zsindelyeséknek is
Tökös pálinkát kell csinálni, higgyetek nekem, nem tudják elfogadni sehol a világon ezt a techno pálinkát, viszonylag kellemes illat, nagyon gyenge íz. Ez nem jó így. Egy telt íllatú és egy telt harmonikus ízű páleszt kell csinálni.
És akkor had ne szaporítsam a szót azzal, hogy NEM a ROSSZ büdös rendszerválltás előtti bérfőzős páleszt sírom vissza.
Azt hiszem most sem leszek népszerű - igaz eddig is nagy gond volt néha hogy kicsit rövid a nyelvem - !!
Kezdem azt hinni hogy nekünk a laikus hozzá nem értő az emberiséget fenyegető fel robbanó pálinka főző készülékekkel rendelkező nyuszikáknak - kicsit vissza kellene venni a lendületből mert a végén még "szegény bér- de inkább a tömeg spektró - pálinkafőzdék tönkre mennek - el marad a 400% százalékos profit ! Nem nem nem kell ettől félni amíg - bárhol Magyarországon 1200 ft ért kínálnak 3 cent " pálinkát " és ezt még van aki meg is issza addig - nyugodtan dicsekedjünk azzal hogy akár "tökös" pálinkával - de technó- val is nyerhetnénk - ha egyszer valaki venné a bátorságot ahhoz hogy pártatlan zsűri anoním palackokból bírálja kié az a pálinka amit ezzel a névvel meg lehet tisztelni !
Az hogy egy pálinka 50%- vagy 38%- az kategória kérdése - mérjük össze az 50%. ost az 50 %al a 38 -ast a 38 sal
de nem hinném azt hogy ha az országban meg termett gyümölcs pálinkává lakul azt azért kellene le kurvázni mert nem mi főztük - ha jó akkor mindegy ki főzte -ha szar azt meg legközelebb nem veszi meg senki-ízlések és pofonok !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kinek a pap - kinek a Lánya !
Ha TÖKÖS PÁLINKÁT FŐZŐ JELZŐT KAPTAM - VÁLLALOM - de hajlok én is afelé hogy legyen változatos a kínálat ! Pl tévedésből a 2009 es szilva pálinkámat ágyaztam a 2010 helyett ami gyengébb volt - mit is tettem ami amúgy is az iható kategóriába tartozott egy teljesen más pálinkát készítettem belőle -jóból jót ! Nem hinném hogy ezt egy akár magán - akár multi be vallaná ! De nem is ez az ami kurvára basztat - hanem hogy mi a nem rég még "zúg-főzők - védekezünk - miért főzzünk jót igyuk meg kínáljuk meg a multit és majd rá döbben mit is kellene főznie - nekünk nem a külföldi "telizsé"-t kell ki szolgálnunk - hanem azt az igényes zug .szabad főző barátokat vendégeket kik értékelik ezt a törekvést !
Szemben a Karolina kávéház, ott saját pálinka van. Kipróbáltam, Zimeknél főzetik. Ittam egy őszibarackot, 55%. Csak tudnám miért, amikor nem is szeretem. Ha az enyémtől is ilyet böfcsikéznék leszoknák a pálinkáról.
Az árat meg sem mertem nézni. A kávé viszont tényleg nagyon jó.
Köszi a beszámolót! Én is beszéltem velük mert gondolkodtam, hogy kipróbálom a lehetőséget de nem tettem mert visszatartott az alacsony brix és a magas ár. Vettem én az idén ennyi pénzért gyümölcsöt pálinkának de az láttam a saját szememmel gyümölcs állapotában.
Ja, majd el felejtettem. Ha valakinek alkalmas készüléke, és kedve van az alszeszt végtermékké formálni, szívesen rendelkezésére bocsájtjuk. Kb. 3 feles sztem lesz.:))
A múltkor említett Kiskunfélegyházi gyümölcsvelő Pecamatyi-Miklós1-jómagam által lebonyolított kísérletsorozat befejeződött, beszámolok róla, hátha valaki hasznát veszi:
Az alapanyag, 2009-es vilmoskörtevelő, hőkezelve, centrifugázva, azaz héj nélkül. Az állaga homogén, mézszerű. Íze, illata a főtt kompótra emlékeztetett, ezt végig meg is tartotta. Az Uvaferm Danstil A fajélesztőtől nem volt igazán hanyattesve, ezért két nap múlva kapott egy kis sütőélesztőt, a kotyogót azonban így sem tudta megmozdítani. Valahogy mégiscsak kierjedt, pár nap múlva ha nem is cefre, inkább megbuggyant gyümölcslé lett belőle(végülis a cefre is az:DD), kb. két centi CO2 volt felette, a szeszfoka 3%. Ezt rendívül kevésnek tartottam, főleg, hogy a 2009-es év jó volt.
Vajon hová lett belőle a cukor? Egyáltalán nem volt édes. Hacsak nem nagyon zölden vették.
Így kiszámítottuk, hogy kb 4-5 dl alszesz jön le, be is jött, 3 dl 38%-os lett, mint említettem főtt ízű, körtére nem igazán emlékeztető, úgyhogy összefoglalva: Nem ez a forrás lesz számunkra az idei csúcspálesz megteremtője.:DD
Ez inkább amiatt van, hogy a magyar minden szeszesitalt pálinkának hív. A whisky az gabonapálinka, a vodka krumlipálinka (ez a legtévesebb), a konyak borpálinka, a raki ánizspálinka, stb. Ezért is jó, hogy törvényben szabályozzák mi lehet magyar pálinka. Ha hobbisták nem is, de legalább akik árulnak, azok kénytelenek betaratani.
Hát igen, mi mindenből nem akarnak már pálinkát főzni, mint a szabadságos katona. Mikor hazament, lelkendezik az anyja: -Édes fiam, van egy tyúkom, levágom gyorsan, mit főzzek belőle?- -Pálinkát, édesanyám!-
Nem akarom védeni a főzdéseket, de nem minden rossz pálinkáért ők a hibásak. A hiba eredete általábana cefrében, és hogy nem elég karakteres, annak könnyen lehet agyoncukrozott cefre az oka.
A főzdében annyira hígítják vissza a pálinkát, ahányra az ügyfél mondja. A 40 fokos hígítástól meg nem kéne hogy vízíze legyen. A 37,5%-os vodkáknak sincs vízízük.
Az élesztővel erjeszted, attól nem lesz más jellegű a pálinka, viszont sokkal biztosabb, és gyorsabb. A spontán erjedés is lehet jó, de ha valami félremegy benne, az súlyos cefrehibát okoz. Akkor már gondolom inkább az 50 forintos sütőélesztő, minthogy egy hordónyi cefrét ki kelljen önteni.
Az alszeszt csapvízzel hígítom, a kész pálinkához ioncserélt vizet használok. A desztillált víz drágább és nehezebben beszerezhető, többet meg nem tud az ioncseréltnél.
Bocsáss meg, de nem tudom, milyen középútra gondolsz. Válogatni, mosni, pépesíteni, vagy élesztőzni, vagy nem, de nem szabad hagyni megecetesedni, vajsavasodni, akroleinesedni, aldehidesedni, aztán korrekt módon le kell főzni - hol van itt középút? :)
A népi gyógyászat és egyes kutatások szerint a homoktövis természetes immunrendszert erősítő élelem. Fokozza az anyagcserét, zsíroldó hatása is nagy, segíti az optimális súly megtartását. Kedvező hatású gyomor és nyombélfekélyre, védi a májat. Értékét növeli a benne lévő béta karotin, a B12 és E, F vitamin tartalma is. Olaja kiváló az allergia ellen.
Háát, hogy milyen azt nem tudom, a szomszéd vett 3 tövet a starktol kb. 5-6 éve, 1 porzót és két termőt.
Két év alatt átjött az egész a kerítés alatt, gyorsabban terjed mint a tarack, alig győzöm írtani.
Nekem is van belőle fiú és lány is,ajándékoznám én mindenkinek a gyökérről kinövő hajtásokat, de nemigen kell senkinek, mert nagyon macerás a szedés max. egy vödör per nap, és szúrós.
A sógor is kapott az öszön egy csomó magoncot, elég nehéz megkülönböztetni a porzót és a termőt, amikor még kicsik.
Viszont nagyon könnyű szaporítani őket, tavaly tavasszal próbaképpen csak ledugtam pár levágott gallyat úgy 30 cm mélyen és megfogta mind.
A felfelé növő gallyakat pedig azért metszem le mert metszés nélkül nagyon magasra nőnek és akkor csak létrárol lehet szedni, az meg még macerásabb.
Jótanács! Olyan bokrot kialakítani, amelyet állva (esetleg ülve) el lehet érni, mert 3-4 idősebb bokor megszedése egy hétig is eltarthat
Bár kevesebb lett a pálinkafőzésből származó adóbevétel, az új szabályozás nyomán tisztulni látszanak a viszonyok, miközben a prémiumkategória iránti kereslet sem csökkent. Mindezek oka a pálinkatörvényben keresendő, amely kimondja: a háztartásokban előállított és a bérfőzés révén desztillált pálinka évente ötven literig adómentes. Ezért egyre többen vásárolnak pálinkafőző berendezéseket, tartályokat, szakkönyveket, de sokan érdeklődnek a szakmai továbbképzések iránt is.
Előző évben kamionos ismerős is raklappal hordta haza, még a macskát is naranccsal dobáltuk. Most, mikor anyagot akartam belőle gyártani, egyből nincs ellátmány. Ez az én formám.
Üdv, nekem közben letisztult a narancsom, tíz vödör, azaz kb. brutto 60kg narancsból pektinbontóval, fajélesztővel, cukor nélkül 3,9 liter 43% körüli anyagom lett. De ami a legfontosab, finom. Bár igazán holnap este tudom majd megítélni.
Ha már átjöttél hozzánk majdnem mindenben egyet értek veled. Esetleg annyit kéne megjegyezni, hogy nem kell általánosítani. Itt is van ilyen is, olyan is, jó is büdös is.
Annyi bizonyos, hogy a "technika vívmányai" még nem jutottak el ide. Ezért nem szűrünk semmit, nem élesztőzünk, savazunk... én tőletek hallottam először a kozmaolajról, vagy az opálosodásról. Ahogy már mondtam ilyen körülmények között nagyon differenciált az eredmény és épp annyira az ízlés is.
Azt még azért megjegyezném, hogy 52 fokosan is lehet a pálinka gyümölcs illatú, kellemes ízű. Nálunk a pálinka "tartja a sorját" (megközelítőleg 50-52 fok), ami ennél gyengébb az "az asszonyoknak való" :-)))))
Azt pedig nem kéne eldönteni, hogy mi a jó pálinka, mert nem lehet. Talán jó volna behatárolni a rosszat.
Ha ehető gombákkal szeretnék megismertetni valakit, ott is a mérges gombákkal kezdem. Azt ismerd meg, attól óvakodj!!!! Aztán az ehetők közül itt is ki erre, ki arra esküszik.
"...pálinka a mindennapok fontos itala volt, de csak módjával itták". Na ezt el is tudom képzelni :) Véleményem szerint az emberek akkor sem voltak sokkal különbek mint most, sőt. Egyébként kivételek mindig vannak, teljesen biztos hogy akadtak jó párlinkák annak idején is. A kommunizmus ideje előtt sem hiszem, hogy sokkal felhőtlenebb lett volna az élet, csak akkor nem elvtársnak kellett hívni az elnyomókat. Kivétel ez alól talán a két világháború közti rövid idő.
Mielőtt történelmeznénk, azért ne értsd félre. Én se használok kotyogót, nyáron nálam is árnyékos helyen a szabadban erjednek a cefrék, mindenféle hordóhűtés, meg beépített keverőlapát meg ilyesmi nélkül. Teljesen egyszerű hagyományos módszerrel is lehet jót főzni, a lényeg abban van, hogy mennyire akarunk jót főzni. Akiket említettem példának, azoknak se kellene túl nagy erőfeszítés, hogy javítsanak a körülményeken. A hordót be is lehet tenni árnyékba, lehetne bele 50 Ft-s sütőélesztőt tenni, a rozsdás hordókat is ki lehetne cserélni műanyagra, és agyoncukrozni se kell. Nem a lehetőségekkel van a gond, hanem avval, hogy egyszerűen nincs igény. És nagy részben azért, mert sokan makacsul ragaszkodnak a bevett szokásaikhoz, és nem is ismernek, és nem is akarnak ismerni más módszert.
Én ősszel ültettem 15 tő homoktövist , vegyeset, főként orosz fajtákat illetve 2 éves magoncot vettem. Tavaszra tervezek venni német fajtákat, Hergot és Leikorát. Még semmi termelési tapasztalatom nincs , de a beszerzési helyeket amit tudok szívesen megosztom.
Nézd, te leírtad a véleményed, én az enyémet. Mint mondtam, nem akarlak kioktatni, olyan szeszt főzől amilyet akarasz.
Egy kicsit kervered a dolgokat :) A pálinkafőzéshez nem használnak aromaspirált, az a xyz gyümölcs ízű szeszesitalokhoz, és a ginhez való. A számítógép megint megint nem ide tartozik. Szerintem itt a legtöbben "egyszerű körülmények" között, kisüsti módon főznek pálinkát.
Persze vannak ízlések és pofonok, kinek mi a jó pálinka. Engem is kináltak már olyan másnak tökéletesnek nevezett pálinkával, amit én maximum fertőtlenítésnek használtam volna. Ha a pálinka szesfokáról vitatkozunk, megintcsak visszatérünk oda, hogy miért isszuk a pálinkát: az ízéért vagy a hatásáért. Ha az ízéért, akkor a 40 körüli. Ha a tűzéért, akkor szigorúan 50, hogy a te szavaiddal éljek :)
Az igazsághoz hozzátartozik , hogy régen is voltak nagyon jó pálinkák, persze inkább csak a gondos gazdáknál. Nem csak azért itták , hogy jól berúghassanak, a pálinka a mindennapok fontos itala volt, de csak módjával itták. Kevered a kommunizmus évtizedeivel a régi paraszti világot. Nem kell kotyogó egy jó erjesztéshez, tökéletesen megfelel az árnyékba, hűvös helyre rakott hordó, többrétegű fólia a tetejére,( ha nincs tele a hordó akkor a cefre tetejére is) leszorítva egy kiszuperált bicikli belsővel.
Ez a te utad amit meg én csinálok / szeretnék / az meg az én utam.
Nem egy rozsdás vashordóban tartott kétes eredetű cefréből amit a tyúkok csipegetnek, közben még tele is sz@rják. Utána a főzdésnek az egyetlen szempontja a mennyiség, minél jobb kihozatal.
Nem erről beszélek.
Szatmárban a - román oldalon- a románok még mindig jó pálinkát csinálnak ott nem "felejtették el" a kommunizmus alatt hogyan kell pálinkát főzni. Adtam el Szatmár után olyan húsz kilométerre az ősszel szilvát pálinkának. Meggyesre. Szín román falu egy magyar sem lakik ott. Bajban is voltam mert én egy árva kukkot nem beszélek románul ők meg magyarul.Végül egy öreg románt kerítettek aki postás volt Sárközön az meg magyar város. Tudott magyarul. Lebonyolítottuk az uzletet, utána mondja a vevő, hogy a múltévi páleszből van még kóstoljam meg. Hát szigorúan tudományos alapon kértem egy felest. Na az igen! Tuica a neve a szatmári magyarok turcinak hívják.
Az öregből annyit sikerült kiszednem, hogy háromszor párolják le. És nincsen szilva íze, és nagyon finom harmonikus ital. Ja és szigorúan 50 fokos. Na ezzel lehetne külföldön is uzletet csinálni. Egy negyven fokos pálesz nem is pálesz. nincs tüze. És hihetelenül egyszerű körülmények között készítik. nincs aromasirál, meg szoftver, meg mittudomén mi.
Ősszel ha viszek nekik szilvát meghívatom magam pálinkafőzésre.
Egyetértek, talán még inkább szét lehet tolni a kategóriákat. A fórum meghatározás szerint a "tökös" szilvapálesz a hosszabb ideig "érlelt" , de jól erjedt cefrékből készül, ha jól értelmezem. Vannak a büdös pálinkák, vannak akik ezeket is visszasírják, pedig itt az általad említett okok miatt kialakult "balesetekről " van szó. Nem értem miért kellemesebb egy vajsavas buké, mint egy szilva illat. Ezek a pálinkák nem is igazán tiszta szilvák általában, amolyan beledobálós cefrékből készülnek ilyenek, amiben minden fellelhető kerti válogatatlan gyümölcs, de még tán gumicsizma is van.
A Cacansca lepotica számomra egy igen kellemes meglepetés pálinka szempontjából. Gyümölcsnek nem valami híres ízre. Vásároltam cefrét a fent említett fajtából volt cefrézve. Mit mondjak , keveset adott, az ecetsav is megdolgozta a cefrét, de ennek ellenére meglepően finom szilvórium kerekedett belőle, határozott illattal , aromával. A cefre már több hónapos volt a főzésnél, és kétlem hogy bármi hókuszpókuszt elkövettek volna vele, tehát spontán erjedéssel erjedt ki. Most már csak azon filózok , hogy gondos cefrézés, időben kifőzés adhat e még kellemesebb pálinkát? ( Félreértés ne essék , távolról sem lett "tökös" szilva.)
Helló Én is egyetértek kivéve azt,hogy szilva íze van? Nagyon finom szilva illata van szinte látod magad előtt a gyümölcsöt és mikor megkóstolod tudod,hogy ez szilva pálinka! De azért mert már ittál szilvát és tudod milyen íze van! DE,hogy te azt az ízt érzed mikor beleharapsz egy szilvába az kétlem!
Az idők változnak, de attól hogy valami hagyományos, az még egyáltalán nem biztos hogy jó is. Vannak megszokások, és vannak valódi igények. Annak idején sem a lehetőségek, sem az igények nem voltak adottak "normális" pálinka gyártására. A szilvapálinka amiről te beszélsz, nem hogy nem volt szilvaízű, de gyakorlatilag akár almából vagy bármiből is készíthetted. Ezt úgy értem, hogy semmi egyedisége nem volt, bármilyen gyümölcsből is készítetted, nem volt jelentősége, úgyis csak csípős vagy savanyú (vagy mindkettő) íze volt az egésznek. Vajsavas, ecetes erjedésű, rohadt és penészes alapanyagból készített párlatok voltak. Akkoriban az emberek nem azért ittak mert finomságra vágyatak, hanem hogy jól berúghassanak.
Ismerek pár embert, aki "hagyományos módon" készíti a cefréjét, és jó pálinkát még nem sűrűn ittam tőlük: az egyik gyáron a tűző napon álló hordóba beledobálja az összes gyümölcsöt amit felszed (egészben, mosatlanul, magozatlanul), ha tele lefedi fóliával és várja amíg kierjed. A másik nagyjából 100 literes rozsdás vashordókba dobálja a gyümölcsöt, aztán ha tele, akkor belekever 10 kg cukrot (!), mert elmondása szerint az adja a pálinka erejét, anélkül nem érzi hogy pálinkát iszik. Aztán mikor a frissen elkészült eredményt megkortyolja, akkor hevesen bólogatva ismételgeti, hogy "Óój, de jó pálinka!" Nem hinném, hogy mi ide akarunk visszatérni...
El kell dönteni, hogy miért iszunk pálinkát: a hatása, vagy az íze miatt. Ha az íze miatt, akkor negyven fok körül, és élvezzük a gyümölcsízt benne. Ha a hatása miatt, akkor ott a régi borzasztó "szilvapálinka", 50 fokosan jó hagyomány szerint...
Nem akartam kioktató lenni, de sokat szoktam vitatkozni olyanokkal, akik hozzád hasonlóan a régiért kardoskodnak, a mostani gyümölcsízűt meg lenézik. A legtöbb ilyen ember szava viszont már csak azért is hiteltelen, mert ismerek olyat közülük, aki az íztelen vodkát szilvapálinkának érzi...
Szívesen. Rózsát most keress, még van, ahol fönt vannak a szemek. Olyat válassz, ami nagyszemű, a bogyók ernyőkben lógnak, nem egyesével. Ez a gyepűrózsa, vagy a rozsdás rózsa, az előbbinek síma, a másiknak szőrös a bogyója. Állítólag könnyen gyökereztethető.
Somból is van sokféle. Szeptemberben érdemes kiváklasztani a szaporítandó bokrot. Szerintem az a jó bokor, aminek a bogyója világosabb, nagy, kicsit körteszerű. A somot állítólag tősarjakról jól lehet szaporítani.
Nézd, a vajsavas, ecetes cefréket nem lehet azzal védeni, hogy más stílus. A különbség a rohadt, aprítatlan gyümölcs, ami levegőtől nem elzárva erjed vagy "érik". A spontán erjesztés - irányított erjesztés ettől független dolog. A szilvapálinkának pedig igenis legyen szilvaillata, szilvaíze.
Az aromás szeszeket ugyanúgy meg lehet különböztetni az igazi pálinkától, mint ahogy az igazi, nagymama féle szilvalekvárt a gyáritól (ami természetazonos színezéket is tartalmaz), mert az erjedés közben csak keletkeznek többletaromák. Az igazi pálinka aromaösszetétele olyan bonyolult, hogy azt nem lehet vegyészkedéssel utánozni. Egy ismerős mesélte, hogy egy barátja elhatározta, hogy megkeresi a borban az összes alkoholfélét. Kb. nyolcvan után föladta.
Ami két pálinkafát emlitettél az mindkettő van a birtokomon. A tapasztalatom nem az amit írtál. A Cacanca Lepotica jó egy héttel előbb érik, mint a Stanley (Lepotica ment mag a szomjanhalástól, mert azt már főzöm, mire a Stanley érik). Zamatosabb és jobb a pálinkája, mint a Stanleynek. Már augusztus elején fogyasztható, és augusztus közepén, végén cefrézhető. Stanley gyümölcse édesebb ugyan, de az íze jellegtelen. Jobb a kihozatal, de nam jobb a pálinka aromája.
Én nem élesztőzöm a cefrét, mert a magozás után egy órával, már beindul az egész folyamat, és gond nélkül, jó minőségben lezajlik az erjedés.
"Azt is elismerem, hogy ezekkel a pálinkákkal ma már nem lehetne versenyt nyerni, no nem azért mert nem jók, hanem azért, mert másfelé tendált a világ.."
Szerintem is gond van a pálinka főzés mai irányával. Nagyon gyümölcsös negyven fok körüli pálinkákat csinálnak.
Ezzel szerintem az a gond, hogy van a Finn, Észt, Lett, Lengyel gyümölccsel ízesített vodka "tengely". Ők hagyományosan főleg erdei gyümölcsökkel ízesítették a vodkát. Szamóca, málna, miegymás. Ma már csinálnak mangó meg narancs ízüt is ami viszonylag ritkán terem finnországban, de lengyeleknél sem gyakori gyümölcs. De szerintem nincs is abban gyümölcs...
Namost én már kínáltam holland, svéd, angol, olasz vendégemet ilyen ma divatos gyümölcsös pálinkával és nem nagyon tudtak mit kezdeni vele. Gyümölcs ízt várnak, de igazán nem olyan mint egy gyümölcs ízű vodka. inkább csak illatban emlékeztetnek arra a gyümölcsre ami a cimkéjén van. És nincs is egy olyan karakteres íze mint egy füstös wiskeynek, vagy egy konyaknak.
Szóval, vissza kellene lépni egy kissé és a régi páleszeket a mai igényekhez igazítani kissé.
Régen a szilvapálinkának nem volt szilvaíze, SZILVAPÁLINKAÍZE volt. A konyaknak sincs szőlő íze!!!
Pálinkát végülis kétfélét csinálok, normálisan a pektinbontós, fajélesztős "techno"-t, ezzel kevesebb a gond, biztosabb az eredmény, jobban tervezhető a főzés menete. Ez adja a "hétköznapi" páleszt. A kisebb rész a spontán, ez az "ünnepi". Vagy a lefolyó, de szerencsére ez utóbbit eddig sikerült elkerülnöm.
Szilvával, körtével is meg lehet csinálni, hogy a zöme megy technónak, a kisebbik része a válogatott gyümölcsből pedig natúrnak.
Érdekes lehet az is, hogy mit ad a cefre magától, de leginkább vad gyümölcsökkel, bogyókkal lehet ilyen kísérletet végezni, ami tiszta helyen termett, ahol nincs növényvédő szer, vagy közeli gyár ami szennyez, ezért valószínű, hogy egészséges élesztőflóra van a gyümölcs felszínén, és a következő évben is ugyanazt találod. Tehát ha egyszer jól sikerült a spontán erjesztésed, akkor jövőre is jól sikerül majd. Ezért is drukkolok a spontán erjedő csipke cefrédnek. De mi lesz akkor, ha kiderül, hogy finomabb lett a spontán erjedt, mint a techno? Akkkor mi a teendő a szilvával, körtével...?
Ez fura, mert pont egy piacra termelő pálinkafőzdének szerintem nagyon nem mindegy, hogy 5-10 százalékkal több vagy kevesebb pálinkája lesz-e, egy adott mennyiségű kiinduló gyümölcsből.
Úgy látom ez az élesztő kérdés felkorbácsolja az indulatokat és kezd jó kis hullámokat vetni.
Csak hogy további köveket dobjak a vízbe. Vagy fórumba vagy mibe..
Az ősszel szállítottam vagy száz mázsa szilvát a Zsindelyes pálinkafőzdének. Persze sunyin egy kis információ gyűjtésbe kezdtem, és az egyik kisfőnököt kikérdeztem különös tekintettel a cefrézésre.
Hát ugye irányított erjesztés, adalékok, stb.
HÁROM HÉT ALATT készül el a cefréjük. Azóta is sokat gondolkodtam azon, hogy valami turbóélesztőjük van, vagy nem várják meg amíg "normálisan" kész lesz a cefre, hanem amikos a zajos erjedés lezajlik nemlacafacáznak azzal a maradék 5-10 % cukkerral hanem már főzik is.
Nekem az előbbi a felfogásom: na mit tudok ebből a hordó szilvából kihozni? Techno módszerekkel (élesztő, pektinbontó, savazás) is érnek meglepetések, miért fokozzam a bizonytalanságot spontán erjesztéssel? Új ízek reményében?
A spontán erjedéssel önmagában nincs nagyobb baj, mint a bizonytalanság, de legtöbbször két hibával párosul: egészben dobálják a gyümölcsöt a hordóba, amitől vontatott lesz az erjedés és ha kierjedt a cefre, akkor hónapokig tartogatják. Így lehet jó messziről érezhető pálinkákat csinálni, és erre egy egész generációnak van nosztalgiája. Szépen írt róla vinik táltos (40085):
"...Nem akarok senkit magamra haragítani (ugye minden cigány a maga lovát dícséri), de az én világomban a Szolnok megyei (Tiszaföldvár -Bátor-Kurázsi- Cibalháza-Cserkeszőlő) kisüstik állnak az első helyen. Lehet, hogy büdösek, távolsági pálinkák, de fiatal koromtól (amikor még a főzdében dolgoztam mint segédmunkás) ezt iddogáltam, s a lényege az, hogy ezek a pálinkák a mai napig ugyanazok, nem változtak. Azt is elismerem, hogy ezekkel a pálinkákkal ma már nem lehetne versenyt nyerni, no nem azért mert nem jók, hanem azért, mert másfelé tendált a világ..."
A csipke már kellőképpen felcsigázta vonzalmamat az általatok sokat dicsért pálinkája kapcsán , a helye is megvan már ,már csak be kell szereznem valami kiadós , gyors növekedésű, lédús fajtát ! No meg ezek után a "húsos somot " is gondozás alá vesszük.
Málna és szeder bokrokat már telepítettünk gondolom a 3. év után várható valami mennyiség is.
Kóstoltam már az ezüstfa gyümölcsét, és Görögországban a földre hullott olajbogyót októberben, szerintem ugyanaz a fanyar, összehúzó hatású mindkettő. Az olajbogyóval is csinálnak még valamit, hogy ehető legyen, de nem tudom mi az.
A vadélesztő kifejezés a Sólyom könyvben úgy van körülírva, hogy nem a mi pillanatnyi céljainknak megfelelő élesztő:
"Nemes vagy kultúrélesztőknek nevezzük azokat, amelyeket bizonyos cél elérése érdekében tudatosan tenyésztünk ki. A vadélesztők egyes esetekben lehetnek kultúrélesztők is, de sok esetben nem az optimális hatásfokkal végzik el a kívánt folyamatot, vagy anyagcseretermékeik a késztermék minőségét károsan befolyásolják. Például a sütőiparban használt Saccharomyces cerevisiae a kultúrélesztő és vadélesztő a sörkészítésnél használt Saccharomyces carlsbergensis. Fordítva, a söriparban kultúrélesztő a Saccharomyces carlsbergensis, míg a sütőélesztő a vad."
A kérdés az -számomra-, hogy ki nyeri a versenyfutást az idővel !!
Mivel a cefre kiváló "táptalaj" nem csak a gombák, de azon egyéb, más mikroorganizmusok számára (is) akik nem feltétlenül a javát akarják a cefrének /... illetve pont a "javát" akarják :-))/, ezért -különösen nyáron- nincs arra idő, hogy megvárjuk, amíg a természetes (vad) élesztők felszaporodnak és megerjesztik a cefrét. Ezt a folyamtot felgyorsítandó kell élesztőt adagolni a cefréhez, meg más okból is ...
Az a kérdés, hogy azt akarod megtudni, hogy milyen pálinkát tudsz egy cefréből kihozni, vagy az, hogy milyen pálinkát ad a cefre saját magától. Biztos, hogy mindig nekünk kell irányítani? A modern kor műszaki szemlélete persze a "mindig, mindenkor mindent kézbentartani" elvet támogatja, de akkor hol marad hely a csodáknak? Más kérdés, hogy én is hozzáadott (bor)élesztővel erjesztem a cefréim javát.
Ez így van, én is korlátozom magam a gombaszedésben. Csak piruló galóca, óriás pöfeteg, vargánya, kucsmagombák. :) Az ezüstfa mindenesetre nem őshonos, telepített, és erőszakosan terjeszkedő. Nem lehet itthon hagyománya. Még egy szörnyűség: a mahónia bogyójából lehet lekvárt csinálni, tehát...
Én minden tavasszal rendelek a Kkofermtől egy zacskó szuper jó direkt cefréhez kikísérletezett élesztőt ha el fogy veszem a tasakos Unikéneset mind a kettő jó. De még nem végeztem olyan kísérletet, hogy homogén cefrét különböző élesztőkkel erjesztek azokat külön főzőm majd a végterméket összehasonlítom. Ez nekem nagyon macerás lenne. Így elhiszem nekik amit írnak. De arra azért figyelek, hogy az őszi cefréket mindig Bayanus típusú hideg tűrő élesztővel erjesszem mert a kiffer körtét és a birset nem tudom meleg helyen tartani és nem szeretem a hosszan elnyúló erjedést. Ha már tíz napnál tovább erjed a cefrém már ideges vagyok. Tehát hideg tűrő élesztő + tápsó hidegen gyors erjesztés. Ahány ház annyi szokás.
Mindenesetre mikor virágzik csodálatos illata van, a méhek is szívesen hordanak róla.
A madarak is szeretik, rendszeresen találok általuk "otthagyott" magokkat a kaptárak tetején.
Pontosan nem tudom mikor érik, nagy valószínűséggel nyár végén vagy ősszel.
Azt sem tudom mennyi erjeszthető cukortartalommal rendelkezik. Lehet, hogy megérne egy kísérletet.
Mindenesetre nem biztos, hogy mindenből pálinkát kell főzni.....
A gombászok pl. azt mondják nem kell minden gombát megenni ami ehető, mert, ha évezredekig nem fedezték fel egyes fajok gasztronómiai értékét, akkor lehet, hogy nincs is neki.....
Élesztő-ügyben sztem nem (csak) az a kérdés, hogy vad,-sütő,- vagy fajélesztőt használunk-e, hanem azok a tulajdonságok , amelyeket elvárunk az élesztőtől:
-szaporodó képesség, jó erjesztő képeség, kellő alkohol képzés, hő és alkohol tolerancia.
Ha ezekre a "kérdésekre" válaszolni akarsz a cefrézés során, akkor "nemkérdés", hogy kell a cefréhez élesztőt tenni.
Most akkor már csak az a "kérdés", hogy sütő élesztőt v. fajélesztőt ( és abból melyiket) tedd a cefréhez.
Nyilván a választ az is befolyásolja, hogy mekkora mennységről van szó, mert míg egy adag sütő élesztő 50-60 Ft/ 5 dkg, addig egy zacskó fajélesztőt tegnap 300 Ft/ 2 dkg áron vásároltam, és valszeg nem a legdrágábbat vettem.
Snapszival értek egyet abban, hogy a fajélesztők nyújtotta előnyöket házi környezetben nem tudjuk maximálisan kihasználni, ... de attól még kisérletezni lehet velük : lásd hal kolléga "ötkeres-meggye" !!
Bocsáss meg, de a Békesi könyben is lehetnek pontatlanságok, különösen, mert az ilyen nevezéktani apróságok végülis a gyakorlatot nem érintik. A fajélesztőket pedig nem "kitalálták", hanem a gyümölcsökön természetesen előforduló élesztők közül szelektálták. :)
Valamit rosszul értelmeztél mert a vad élesztők nem rossz élesztők. Amig nem találták fel a faj élesztőket addig csak vad élesztők erjeszteték a borokat és a cefréket. Én ezt eddig így tudtam és most utánnaolvastam az új Békesi könyvben.Nem tudom bemásólni de az 57. oldalon foglalkozik az élesztőkkel.
Így van. Nekem ez a harmadik cefrém, amit teljesen "natúr" módon erjesztek. Csak olyannal merem megcsinálni, amit magam szedtem (fáról, bokorról, nem földről), teljesen ép, érett, egészséges és tiszta. :)
Aki a spontán erjedést válassza tudnia kell mit kockáztat.
Több száz éves hagyomány és tapasztalat van mögötte. Nagyon sok szutyok sört megittak mire kitapasztalták honnét fúj a szél, vagy honnét fújjon hogy ki merjék nyitni a háztetőt.
Gyerekkoromban ettük az ezüstfa "gyümölcsét". Hát nem volt nagy élmény. Olyan fanyar, hogy nemcsak a szádat húzza össze, hanem az alsó fertályon levő nyílást is. :-)
Gondolod, hogy lehet belőle normáli pálinkát főzni?
Gyümölcshús nem nagyon van csak egy hatalmas mag a közepén!
Nem ittam még homoktövist, de szeretnék ültetni. A vad, sajnos, nagyon megritkult - Káposztásmegyeren is homoktövis helyett Homoktövis Lakópark lett, meg az új híd hídfője -, úgyhogy ami van, mindenképpen kímélendő.
A homoktövissel rokon az általában olajfának emlegetett ezüstfa, állítólag nálunk ritkánés nehezen terem, azt viszont kipróbálnám.
köszönöm az összefoglalót. Persze ezzel tisztában vagyok, de ha nem haragszol, éppen ez a szemléletbeli különbség a profi és a hobbista között. A profi bombabiztos, az eredményt jól reprodukáló technológiára törekszik, a hobbista viszont éppen az ellenkezőjére, a változatosságra és a kísérletezésre. Vagyis, hogy ne legyen két egyforma pálinkám. :) Ha meg tönkremegy, hát nem abból élek. (A kezdő is persze, jobban teszi, ha ragaszkodik bombabiztos eljáráshoz, teljesen igazad van, a spontán erjesztés egy későbbi szint.)
A spontán és irányított erjesztés megosztja a borászokat is, az "ipari" borászok persze az irányított erjesztés mellett kardoskodnak, de létezik a "kézműves" irányzat, akik viszont a spontán erjesztést favorizálják. Az egyik ilyen a Somlói Apátsági Pince (http://www.juhfark.hu/hu/), találni talán a honlapján eszmefuttatást ezügyben.
Én is utánaolovastam, úgyhogy hadd tegyek még egy terminológiai pontosítást: a vadélesztő szigorúan véve azokat a fajokat jelenti, amik nem alkoholos, hanem mondjuk aldehides erjedést okoznak, azaz rossz irányba viszik a cefrét. Az egészséges gyümölcs felületén azonban többnyire az alkoholos erjedést adó, kedvező élesztők élnek (azaz nem vadélesztők), valójában azonos fajhoz, legfeljebb más törzshöz tartoznak, mint amit a borászboltban vett zacskóból mérünk ki. Vagyis spontán erjesztéskor nem a vadélesztők szaporodnak, ha valami nagy hibát nem csinálunk cefrézésnél. Az élesztő egyébként egy olyan rohadék, aki vegyiháborút folytat az egyéb mikroorganizmusokkal szemben, azaz olyan anyagokat termel, ami a többi élesztőt, baktériumot kinyírja. Amíg megy az erjedés, nincs esélye roszsz törzseknek elszaporodniuk. Pl. régen az elfertőződött hordókat forrásban lévő musttal fertőtlenítették, igen jó hatásfokkal. Vagy pl. az antibiotikumok előtt az elfertőződött sebeket kezelték mézes kovásszal, ugyancsak jó eredménnyel.
(Egyébként a csipkecefrém tegnap estére beindult, vagyis 20-22oC-on kb. három és fél nap kellett neki. Lassan forr, viszont isteni csipkelekvár íze van a cefrének. )
Minden alkalommal friss sütőélesztőt használok, pont az elkerülhetetlen vadélesztők miatt. Sikerülne kiiktatni a vadélesztőket, akkor boldogan használnák mindenféle flancos fajélesztőt.
Homoktövis nekem is van, és mindenre jó. Az íze viszont tényleg kritikán aluli a citrommal vetekszik és macerás is mindig előszedni a mélyhűtőből.
Ezért Kidolgoztam egy jónak tűnő módszert, hogy jobb kedvet csináljak a fogyasztáshoz és megoldom a hűtő nélküli tárolást és tartósítást is.
Turmixolok kb. egy kiló Homoktövist, majd leszűröm belőle a magot. Összekevezem szilvapálinkával, (esetleg lehet körte is), majd ízlés szerint teszek hozzá cukorszirupot, (lehet méz is).
Nagyon finom, különleges ízű, szép sárga homoktövislikőr lesz belőle, reggelente iszom ebből az orvosságból fél decit és a fogam is kezd kinőni tőle. Sajnos ülepszik ezért fogyasztás előtt fel kell rázni (mint minden rendes orvosságot), de mit meg nem tesz az ember az egészségéért.
A nejem régebben teában fogyasztotta a homoktövist, de újabban kénytelen vagyok rejtegetni előle az orvosságot
Szilvacefre esetén én legutóbb sütő /sör / élesztőt használtam. Régebben vörösbor fajélasztőt. De nagyon sokszor a természetre bíztam a doigot. Én eddig a sütőélesztőt érzem a legjobbnak. Ősszel Sanley szilvát cefréztem reflektométerrel mérve 22- es cukkeral. Nyílván vadélesztő is volt benne bőven. Hacsak nem főzi vagy párolja meg az ember akkor elkerülhetetlen a vadélesztők jelenléte.
A neten élesztőfajták meg élesztő tápsók zavarbaejtő tömege található. Egy jó érett illatos édes szilvánál mit lellene használni?
És egy nagyon nem illatos, kis cukorfokú ízetlen szilvánál / Cacansca lepotica/?
A sör világatlaszból vettem az infót, de nem idézek szó szerint.
A bort és a sört spontán erjedéssel készítették. Amint rájöttek az élesztők működésére átálltak az irányított erjesztésre.
A belga Lambic sört még mindig vadélesztőkkel oltják be. Az épületek nyitott tetején a völgy mágikus mikroorganizmusai bejutnak a nyitott erjesztő tartályokba. Erre egy ősz éjszaka elég. Gyakorlatilag nem készítenek két egyforma sört.
Tehát nem tilos és nem alkalmatlan a vadélesztők alkalmazása csak kockázatos. Mivel mindenképp szükség van élesztőre el lehet dönteni melyiket alkalmazzuk.
Nálam is szempont volt a mobilitás és állíthatóság. Ezeknek meg is felel, de élesben még nincs kipróbálva. Bízom benne, hogy működni fog mert vízzel szépen mutatta a nullát
Somból, berkenyéből finom pálinkavan...naspolya meg enni is finom, ezeket én is szeretném beszerezni. Naspolyával van valakinek tapasztalata, mihez hasonlítható az íze...?
Homoktövis pálinkát ittál már??? Én még nem ,de tél elején szedtem vagy 1 kg homoktövis bogyót. Majdnem 3 óra kellett hozzá, nagyon oda van tapadva a szárakhoz és tüskös is. Most azt eszem C vitamin helyett lefagyasztva. Az íze savanyú és fanyarkás-kesernyés. Semmi különleges "finom " karakter mint a csipkénél vagy a kajszinál.
Én is olvastam, hogy lehet belőle pálinkát is főzni belőle, de valószínű rohadt pepecs munka.
Nem tudom, hogy merre laksz az országban, de ha esetleg a dél-vidéken akkor javasolnám a Füge ültetést. 1-2 bokor vagy fa esetén már 4-5 év után teremhet annyit, hogy érdemes legyen külön főzni. Én idén telepítek majd az ősszel 5-6 fát. Eddig apósomnak volt, de most már van saját birtok ahova ültethetek, nem nagy terület csak kb 1800 nm.Nagyon finom pálinkát lehet főzni belőle:):) Elpusztítottam már egy pár litert belőle, és akit megkínáltam vele, az se mondta, hogy nem lehet meginni. Egy-egy pince bulinál 6-8 főnél elfogyott 1,5-2 liter belőle plusz a bor.:):)
Szerintem érdemes ültetni, kitűnő pálinka készül belőle, - persze, izlések és pofonok -, azért drága, mert nagy munka leszedni. Próbálkozhatsz esetleg homoktövissel, madárberkenyével is. Létezik nagy, cseresznye méretű díszgalagonya (valami kínai galagonya), azzal is érdemes kísérletezni, ha érdekelnek a különleges pálinkák. Ami még nagyon érdekes, az az amerikai, nagyszemű áfonya, Zsuzska hívta föl rá a figyelmet.
Hát valóban ,szégyenszemre elkerülte figyelmemet a 4.el (!)korábbi értékelésed ,amihez gratulálok,de már megbocsáss .azért tettem fel naiv kérdésemet mert meglehetősen laikusként ,úgy gondoltam hogy eszementen drágára árazták be ezt a mindössze 2, azaz 2 dl-es kis som desztillátumot. Nem tudom mitől lesz ilyen (számomra) megfizethetetlenül drága két kortynyi gyümölcspárlat, pálinka???
Tekintve hogy hamarosan itt a tavaszi ültetések ideje , szeretnék olyan növényeket ültetni kis kertünkben amiből esetleg valamilyen különleges ízű pálinkát vagy más ,esetleg lekvárt, stb-t sikerül készíteni , amivel szeretteimnek esetleg valami egyedi élményt nyújthatok !
A somot nem ismerem , ezért tettem fel kérdésemet ,remélem mint eddig minden kikíváncsiskodásomra ,erre is kapok segítő válaszokat , Tőled pedig elnézést kérek figyelmetlenségemért !
Érdekes cucc, som és galagonya, meg ilyesmik is vannak a jobb pálinkás helyeken. Nekem annyira nem tűnt extrának, de elmondhattam, hogy ez is meg volt :-)
Sommal jó volt a spontán erjesztés, kevesebb, de finomabb lett, mint a "techno". Igaz, érettebb is volt. Az idén már lefőztem vagy 35kg csipkét, ezt az utolsó (utolsó?) 15kg-t megreszkírozom a kísérletre. Azért ha az ötödik nap után sem indul be, megy bele a pektinbontó és az élesztő.
Tény, hogy kevés benne a cukor is. Tapasztalatom szerint ebben az aszott csipkebogyóban 8% körüli, vagyis 15kg-ban van 1,2kg cukor. A cefréhez adtam vagy tíz liter vizet is, így a cefre cukortartalma 5% körül lehet. Talán ezért indul nehezen.
Igen, én már többször próbáltam csirkét spontán erjeszteni, elég jó eredményeket értem el:
Először is én is leforrázom, így könnyű meghámozni. Majd egy éles késsel kimagozom, feltárom, majd mehet hozzá a speciális pektinbontó, az asszony valami panír nevűt használ. Ezután magas hőfokú olajban erjesszük, ha kierjedt, kóstolgatás, és a végén egy-két sörrel behigítom. Tök tuti.:DDD
Nekem simán leerjedt. Nem tettem bele élesztőt. Igaz én még ősszel szedtem mikor még kemény volt. Ledaráltam, annyi 13 cukorfokra beállított szirupot tettem hozzá, hogy ellepje. És magától leerjedt. A gyümölcsök felületén mindig találhatóak vadélesztők. Persze az erjedést nagyban segíti a hozzáadott cukor is.
Próbált-e már valaki csipkét spontán erjeszteni? Én éppen egy ilyen kísérletben vagyok benne. Az eddigi technológia forrázás, pépesítés, enzim és borélesztó hozzáadása volt. Főztem a cefrét maggal és mag nélkül is, ez utóbbit tegnap tisztáztam, ma talán tudok véleményt alkotni az eredményről. A hét végi 15 kilót viszon kísérletképpen megpróbálom spontán erjeszteni, enzim és hozzáadott élesztő nélkül. Cefrézésnél sem forráztam ezért, csak állot csapvizet adtam hozzá (azért állot, hogy a klór kimenjen belőle). 72 óra után még nem mutatja jelét erjedésnek, igaz, romlásnak sem.
Snapszmester valamikor emlegette, hogy az aszkorbinsav gátolja az élesztőket, márpedig a csipkében állítólag 2% (!!!) van belőle. Lehet, hogy a régi technológia azért működött, mert a forrázástól jórészt elbomlott az aszkorbinsav?
Csak éppen a magyar egyből így gondolkodna: persze, beviszem nekik a jó gyümölcsöt, azt eladják jó pénzért, nekem meg visszaadnak valami ki tudja mibűl csinált szart.
Ha ilyen felhozatalra lehet számítani, neki kell kezdeni. Persze elfelejteni a "tömegvállalkozást" csináld meg egyedül, max. páran. Először bérfőzni, akkor a biztosíték is csak 1 milla, persze tök olcsón, és jót, hogy odaszokjanak. Később emelsz, persze valami motivációval(mondjuk a legjobb cefre visszakapja a főzés árát, és egy évig kinn lesz a neve a főzde falán, stb.). Aztán lehet fejlődni, ha minden jól megy. Az önkormányzat mindent meg fog tenni, hogy segítsen, hisz lesz egy jó kis vállalkozás a faluban. A bérfőzdében is vannak lehetőségek, hidd el. Ja és egyet ne felejts el: Engem is bevenni a buliba.:DDD Drukkolok.
Nincs más ötletem, próbálj egyszer ioncserélt/desztilált vízzel hígítani. Ha akkor is csapadékosodik, akkor nem tudom az okot. A pi vízről annyit, hogy mindenki azt fogyaszt amit akar. (Ez nem neked szól!) Ha egészséges akkor jó neki, ha semmi különös akkor nem ártott magának, ha egészségtelen (valószinűtlen) akkor muszáj pálinkával hígítani/fertőtleníteni. :)
Akartam magánba írni, de nem publikus a címed. Ugyan én nem tudok segíteni, de hátha ír neked az "illetékes". Gondolom Ő is csak akkor tud segíteni, ha budapesti vagy, vagy ha feljösz.
Na ez már nem "piskóta " 200 kg az már azért felnőttek közt szólva is ZD-n kínálható mennyiség lesz ha nem 2 hanem 4 kg cukrot teszel biztos több lenne - de hogy jobb az már nem derül ki soha ! És kit érdekel hol termett -ittam én már Villányi bort amit Bulgáriában szüreteltek !:-))))))))))))
Kicsit vicces, a ház körül egy - két, esetleg néhány százezer körüli összegből össze lehet hozni egy saját célú, kis kapacitású pálinkafőző manufaktúrát. A higiénia elérheti, sőt meg is haladhatja egy bérfőzde szinvonalát, igényesség kérdése. Ezért gyűlölnek bennünket ilyen veszettül? Nem kötelező befektetni semmibe, és ez még nem ok arra, hogy a házifőző legyen a megtestesült gonosz. Persze nem kéne hagyni magunkat, van egy egész jó törvény, összefogással, érdekvédelemmel ez megtartható! A nyomasztó érdekcsoportokkal szemben a" tömeg", a nyilvánosság lehet jó fegyver . Jó lenne tényleg egy komolyabb egyesület féleség.
Az elmúlt héten megpucoltam 200 kg mandarint. Héj nélkül lett egy 120 literes hordó cefrézni való mandarinom.Cefrézés ahogy illik, fajélesztő, pektinbontó,2 kg cukor, PH mérés. Meglepett mert 4 volt a PH-ja. Ez után 3 deci akusavval savasítottam 3,2-re. Ma vettem belőle mintát és lemaligantoztam 6,2 tf az alkoholja. Vittem mintát egy borlaborba 4 g/l liter cukor van benne tehát szinte teljesen kiforrt. Eddig naponta 1 szer nyomkodtam le a bundát. Még mindig feljön a bunda a tetejére tehát erjed. Mától nem nyomkodom tovább lezárom és a jövő héten főzöm. Kíváncsi vagyok milyen lesz a kihozatal. Ha nem számolok elő és utópárlatot akkor 13 liter 48tf-os pálinkát kellene kapnom. Most kiderül, hogy mennyit kell elő és utópárlat miatt kidobnom. Majd megírom ha elkészül a párlat mert mind tudjuk pálinkának nem nevezhetjük mert 1. magánfőzésben készül, 2. nem Magyarországon termett a gyümölcs.
Semmi különös nincs pi víz elöállitásában ez eggy város széli fúrottkútból nyert több szürön átengedett,majd mágnesezett víz ,hogy a sókat vagy egyébb összetevőit kivonják-e azt nem tudom.
Mindig figyelmet fordítok arra hogy ha az én hozzászólásomra reagál bárki is ha meg te teszed azt ha nem is szentírásnak de erősen megfontolandónak tartom - ami a dupla gátat illeti én ennyit tettem a "Norrisféle" kozmaolaj szűrőbe >- a két gát elég közel van s közé aki akar azt tesz amit jónak lát !
Ha úgy véli semmit akkor sincs útba ! És ha azt szeretné hogy az aljáról menjen a "lé" akkor egy szilikon csővel megoldja ? A hűtő -hígító víz azért van benne hogy tegye a dolgát ha rögtön az kezd eltávozni a szerkezetből akkor kár volt bele tenni - aSzőllősi féle kozmaolaj szűrő kicsit más mind az enyém ott nem tud alul közvetlenül át folyni a víz ha jól tudom de én --is tévedhetek ezért is kértem cáfolatot és véleményt !
Tehát nem szent írás csak vélemény amit írok -írtam - és ha kicsit rövidebb a nyelv az sem tragédia :-)))
-Pálikatároló tartályok, 10-12 milláért kicsit sok, voltam egy falusi kis főzdében az ősszel, 20 db ezer literes tartályuk van hengeres műanyag nem hiszem hogy tíz millát költöttek volna rá.
Necces a dolog az biztos. 200 milla.... azt hittem a negyedéből ki lehet hozni...
Szia stefán50! Pi víz nagymestere rézműves1, ő szintén használja. Nála nem láttam semmilyen opálosodást/kicsapódást, tehát úgy gondolom, hogy nem az a hibás, bár fogalmam sincs, hogy mitől pi víz a pi víz. Magyarul nem tudom, hogy hogyan készül, kivonják-e a sókat.
(((-:
Még durvább mint az előző. A poharat lejjebb kellene tenni.
...meg ezt...
