Minden, ami amerikai vasút. Társaságok, vonalak, gőzösök, dízelek, kocsik, még amerikai stílusú modellezés is, meg amit föl sem soroltam, szóval minden...
Sajnos a CF7-es modellt konkrétan nem ismerem. Nekem van néhány GP60M, csak azokról tudok nyilatkozni, de az árából ítélve (az én mozdonyaim is kb. 90 Euró körül voltak a Brumminál) hasonló kategória lehet, illetve...
Az Athearn újabban az olcsóbb modelljeit (értsd nem a Genesis széria) is kezdi feltuningolni. A GP60M is ilyen, különálló kapaszkodók ill. lépcsőfokok vannak a mozdony homlok- és hátfalán, a tetőszellőzők áttörtek és látszanak belül a ventillátor lapátjai. Ugyanakkor egyes helyeken nem tuningoltak, pl. elég gyatra a kotrólemez az elején és semmiféle lengőkábel nincs rajta, nincs belső berendezés (látszanak a vezetékek), az üzemanyagtartály feletti légtartály(?) csak félkőr keresztmetszetű stb., de összességében nekem teszik. Azt sajnos a honlapon lévő fotókról nem tudtam megállapítani, hogy a CF7-esen a kapaszkodók külön vannak-e? Lehet, hogy ezen még rá van öntve, de esetleg ebből is lesz/van újabb széria.
Viszont erre (a GP60-ra) nem jellemző a más által említett robosztus hajtás. Sajnos a mozdony nagyon könnyű, és mivel - hál' istennek - nincs rajta gumigyűrű, ezért elég gyenge. Valószínűleg egy kis súly segítene ezen. Lehet, hogy a CF7 nem ilyen, de én szóltam...
Ha vettél CF7-et, kíváncsi lennék rá, mert én is kacérkodom egy-két ilyen mocival...
Ilyenem van, a fotó a honlapról... (...meg egy ilyen festésű, de már BNSF meg egy zöld-narancssárga BNSF, na meg egy BNSF GP60B vezetőfülke nélkül)
Korábban az Athearn mozdonyok mind ilyenek voltak, söt sokon még ablaküveg sem volt csak lyuk. Féktömlö stb. teljesen ismeretlen fogalom, és a korlátot is rendszerint magadnak kell felrakni de az öntvény mindig igen preciz volt (mégha néha nem is méretpontos) és a festéssel meg a feliratokkal is igen jol álltak (igaz akkoriban egy Athearn mozdony ritkán került 30 dollárnál többe - ma már ütik a 100-t is.)
Köszönöm a felvilágosítást. Néztem én a Honlapon,az e-bay-en és azt furcsálottam,hogy nincsenek féktömlők a 2 végen,mintha az ablakok nem lennének besüllyesztve stb.,na mindegy lehet, hogy megpróbálkozom vele.
Mechanikailag az ATHEARN mozdonyok kiváloak, igen jo konstrukcio, az uj generácios modellek már külsöre is jok. Hatalmas vonoerö nyugodt megbizhato járás, igazi elnyühetetlen terepasztal mozdony. Volt egy idö amikor ök tartották a világrekordot több ezer km-es teljesitménnyel.
Az egyetlen probléma szokott lenni, hogy szinter (préselt) kerekeket használnak, amik aránylag sok koszt tudnak összeszedni.
NWSL gyát az Athearn mozdonyokhoz nikkelezett kerekeket, amit egy pillanat alatt ki lehet cserélni.
A segítségeteket szeretném kérni vasutmodellügyben. Szeretnék venni egy Athearn CF7-est. Tudna róla valaki bővebb információt adni,érdemes e ennyi pénzt kiadni rá /86Euró/. Jó minőségű-e ,részletesen kidolgozott-e? A képen elég egyszerűnek tűnik. Köszönöm.
Szép gép ez a FP45-ös. Gondolom szólóban ezek sem közlekedtek,vagy 2őt Összefordítottak,mint például az F7-eseket? A 2. linken látom ott más géppel szinkronizálták össze. Nem tudjátok,valamelyik cég gyárt ilyet modellbe? Kössz.
(arra emlékeztem, hogy valamilyen 45-s, csak elfelejtettem közben hogy SD vagy FP). Odaát az nem szokás, hogy mozdonyon valami is tartalmazza a tipusszámot (ha csak be nem tudsz menni a vezetöállásba, mert ott van csak egy tábla.)
Amint láthatod az egész állomáson egyetlen lélek sem fordult elö akitöl bármit is lehetett volna kérdezni, és eddig nem igen érdekelt a dolog, hogy utánnanézzek. Szerencsére akit ez érdekel bármikor megnézheti, és kikeresheti.
Ausztráliában nagy hagyománya van az ilyen hosszú közúti szerelvényeknek: http://www.ausfuel.com.au/images/Volvo%20cruising.JPG http://members.tripod.com/kingsley-foreman/Towtruckphotos/id9.html
Elöször is Bachmann egy kiemelkedö márka az amerikai modellgözösök gyártoi között (Má már az europai modelljeik is elképesztöen jok).
Ha kezedbe kerül egy Shay, vagy Climax a Bachmanntöl (bármilyen mérekben) akkor azt mondod, hogy méregdrága rézmodellek is elbujhatnak mellette. (az europai nagyszeriás gyártokrol nem is beszélve...)
Az alábbi képen a bal oldali a Bachmann Cilmax a jobb oldali a saját gyártmány, még akkor kezdtem el épiteni, amikor a Bachmann még nem volt.
Az ameriakiak más utakon járnak mint az europai vasutak, ott nincs ETCS (legalábbis nincs a transzkontinentális vonalak nyugati részén, náluk inkább a hozzánk legközelebbi Szlovákiához, ill. Ukrajnához hasonlo vonaláramkörök vannak (Westinghouse) illetve ezek lettek néhány évtizede központositva (CTC) mostanában meg a vonatokra egyre inkább kiterjed a GPS rendszeren alapulo helymeghatározás (ilyet láthatsz pl. a CD WEB oldalán a most vezetik be az ÖBB mellékvonalain), ahol a diszpécsernél a monitorokon az egyes vonatokat mozgását lehet követni pár 10 méter pontossággal, és e szerint irányitja akár több száz kilométerröl is a forgalmat. Magukon a mozdonyokon már elökerült egy két számitogép meg kérnyö, de a többségre még abszolut nem jellemzö (kivétel a keleti meg a nyugati korridor a maga hatalmas forgalmával, és az ennek megfelelö forgalomirányitással).
Az ottani mozdonyvezetök általában minden informáciot a rádion kapnak, amit vissza kell igazolniuk és gondolom ezt rögzitik is valahol.
De jó dolog ilyenekről olvasgatni,köszön. Eszembe jutott,hogy a Durangóról az Eisenbahn romantik sorozatban volt film,fel is vettem.Szédületes ahogy azok a nagy Gőzösök araszolnak azon a hegyi pályán. A Byg Boy-ról is készítettek filmet,azis nagyon jó. Köszönöm a sok linket is. Úgy is valami kisebb gőzösre is vágyom a modellállományomban. Az egyik barátom szerint én hajlamos vagyok a ronda dolgok kiválasztására, micsináljak ha nekem tetszenek ezek a Switcher gőzösök,Erdei vasuti gőzösök amit a Bachmann gyárt. Ezek azthiszem Átállító szolgálatot láttak el Rendezőpályaudvarokon. Találtam Climax gépet is ami elég furcsa,de szép,na majd meglátom,bár azt olvastam a Bachmann nem valami jó márka. A te általad írt rendszer olyan mint nálunk az ETCS?Egy monitorra ír ki minden fontos adatot. Köszönöm.
ezekszerint minden Társaságnak külön vonala van és egyikm a másikét nem használhatja?
Ha megegyeztek, akkor átmehetnek a másik vonalára, vagy közösen használhatják egy 3. társaság vonalát.
Az AMTRAK viszont elméletileg bármilyen vonalat használhatna, kizárolag személyszállitásra (de ez igy is néz ki....), de ez meg ugye nem nagy bolt oda át sem (pedig drágább a vonatjegy mint a repülö...hosszu viszonylatokra).
A gőzösök elő szoktak fordulni Nosztalgia menetek élén,utaztál már ilyenen?
Nyilvános vonalakon nagyon kevés van (www.trainsunlimited.com) és nagyon ritka ilyenre rájutni (A Challengert már kétszer célba vettem, de nem jött össze).
Zárt múzeumi pályákon viszont nagyon sok igen jo állapotu gözös van még üzemben, söt a 90-es években még Kinábol ujat is vettek. Szinte valamennyi vasuti muzeumnak van müködö gözöse.
Üsd be a google be steam train usa, kapsz azonnal több százat.
A BigBoyt nagyon csalokán filmezhették, ha ezt láttad, mert az csakis Wyomingban fordult elö (valos szolgálatban) ott viszont elég nagy volt a hely is meg az emelkedö, meg bedöltek volna a vagonok a kis ivekben. Az egy nagyon nagy teljesitményü (30 tonna feletti tengelyterhelés) vonal a lehetö leggyorsabb átjutásra a Rocky Mountainson.
A jelzésrendszer a mai napig sem egységes (s most már nem is lesz az, mert lassan eltünnek a jelzök a CTC bevezetésével teljesen). Legjobb ha beszerzel valami ilyen témáju könyvet pl. a http://www.trainweb.org/ egy jo kiindulasi pont
"A magyarországi Trumannoknak mi volt az Amerikai megfelelője?"
Nem volt megfelelője... Ahogy a Class 66-nak sincsen tengertúli megfelelője. Ottani mércével maximum mv. betanítására jók, (erre mintha használták volna) de vontatásra a csekély tengelyterhelése, vonóereje, és teljesítménye miatt nem használták.
Nagyon köszönöm az újabb információkat,kedvet kaptam diszidálni az Államokba mozdonyvezetőnek. Azt szeretném még kérdezni, hogy szolgálatképtelenségek előfordulnak-e,bár szerintem ahol 4-5 gép továbbít egy vonatot ha az egyik gép meghibásodik a többi azért elcibálja valahogy. Az írásodból azt veszem ki ,hogy ezekszerint minden Társaságnak külön vonala van és egyikm a másikét nem használhatja? A gőzösök elő szoktak fordulni Nosztalgia menetek élén,utaztál már ilyenen? Ehez a Játékhoz amiről írtam adtak egy filmet ,iszonyatos ,hogy a Byg Boyt is milyen kis sugarú ívekben használják,csak úgy köszörülnek.A magyarországi Trumannoknak mi volt az Amerikai megfelelője? A jelzési rendszerről nem tudsz valamit? Miért van egymás alatt külön lapokon több fény,hogy kell értelmezni? Köszönöm.
A fékut meg akkora, hogy felórával elöre már arra készülödnek, hogy sikerüljön megállni. Ráadásul az állomások (gyakorlatilag kitérö) olyan hosszu a korábbi korokbol hogy akár 500 méterrel is "tévedhetsz", csupán utána magadnak kell majd visszagyalogolni, ha le kell szálni. Azut hiszem (majd kijavitanak), hogy mostanában 2 km-es fékuttal számolnak Chicagotol nyugatra. Mindenféle fékeket használnak, s ami a legjobb mind kompatibilis egymással pedig nem is egy társaságtol származnak a kocsik.
Az ellenállás féket ott dinamikus féknek hivják és sok mozdonyon van (föleg a hegyvidéken) amit föleg az extra ventillátorokrol lehet felismerni. Az hiszem hogy az a mozdony egy SD45.s vagy 40-es. (A diesel nem a hobbym).
Az állomások egymástol (chicagoptol nyugatra) egyre messzebb vannak Coloradoban, Utahban, Nevadaban stb. akár több 100 km is lehet.
Rendszerint üzemi okokbol vannak kitérök, ahol ki lehet hiba esetén állni, vagy az elromlott kocsit leakasztják néhányorás tolatással a szerelvényröl, s majd mennek tovább. A vonalak szinte kivétel nélkül egyvágányuak, mégha 10-100m-re arrébb megy egy másik vonal is (egy másik társaságé) amire átjárni legfeljebb csak autoval lehet. (WIlliams, Techachapi pass, stb.)
Ismételtem nagyon köszönöm a beszámolódat,ha van kedved és időd légyszíves folytasd. Azon gondolkodtam,hogy nem lehete unalmas a beláthatazlan végtelen sivatagon átutazni,milyen sűrűn vannak állomások és ott vannak keresztek a nagy vonatforgalom miatt? A képek nagyon szépek azon az SD mozdonyon,te vagy? Azt szeretném még megkérdezni,hogy ilyen nagy vonatoknál mekkora a Fékút? Régebben a Trainz 2006-al szoktam játszani és ott nagyon nehezen állnak meg a vonatok,gépek ,gondolom az Európai vasutakhoz képest a nagyobb tömegek miatt. Alkalmaznak itt is tárcs,hidraulikus,elektromos /villamos ellenállás/ fékeket? A képen látható SD gép milyen tipusú,mert nekem csak egy SD70-esem van /modellbe/ és annak vékonyabb a motortere. Nagyon köszönöm!
Ma már hivatalos gözösvonatás nincs, és a 60-as években jo amerikai stilusban ( :-) ) pillanatok allatt elbontottak és felszántottak mindent ami anno feleslegesnek látszott vagy üzemen kivül volt.
Az ilyen értékek megmentésére a mai napig nincs hivatalos (állami) támogatás, de sok helyen vannak nagyon megbizhato emberek akik kézbe vették a még meglévö berendezések, épületek megmentését. Ezek a kis társaságok amennyiben nyilvános tevékenységet is végeznek akkor folyamodhatnak adokedvezményekért (non profit organisation) és gyakran a helyi vállakozok is besegitenek, ha elég vonzo a tevékenység.
Az USA középsö meg nyugati része egészen más képet mutat vasuti szempontbol is mint a keleti part, mert errefelé a mai napig rengeteg a hely és hatalmasak a távolságok igy sok helyen föleg a két hatalmas akadály elött (Rocky Mountains illetve a Sierra Nevada) hatalmas állomások épültek végtelen rendezöpályaudavarokkal, mert itt gyüjtötték össze a vonatokat, majd pedig külön megszervezték a "shuttle-t", azaz átjuttatni a korábban végtelen (km-es) szerelvényeket a 3000 m magas hágokon. (Denver, Sparks, Cheyenne Barstow, stb.). Ezeken a helyeken korábban hatalmas mozdonyszinek meg miegymás volt, ma már csak végtelen sinhálozat (egy két bodéval a személyzetnek) vagy hatalmas gyönyörü állomásépület becsukva üresen maradt.
A gözösökhöz mindenféle berendezés volt az egyszerü szállitoszalagtól a legbonyolultabb automatikus méröputtonyokig, ahol dekázni lehetett a szenet stb.
Ma a dieselek szerelése messze nem olyan érdekes, egy - két homokozo maradt csak meg a régi korbol (száritoval).
A képeken láthato egy már muzeumi sorsu SD diesel (hasonlitsd össze a méretét) a gyönyörü üres állomásépület a felszántott vágányhálozattal Barstowban, meg egy müködö F7-es a Verde Canyon Vasuton.
Nagyon köszönöm a beszámolódat,nagyon érdekes volt és nagyon sok mindent tudtam meg belőle.Ha nem terhellek vele nyugodtan folytasd,a gőzös élményeidről is írhacc,meg,hogy konkrétan merre jártatok. A fűtőházaik,hogy néznek ki és hogy történik az üzemanyaggal való kiszerelés? Nagyon köszönöm.
Nem sok mozdonyon utaztam, de azért néhányat volt szerencsém kiprobálni (több gözöst mint dieselt, mert az elöbbiek valamivel jobban érdekelnek).
A dieselek közül voltam az F7-esen, GP-en, RS-n meg egynéhány legujabb mozdonyon, SD90 stb.
Nos az öreg dieselek legalább olyan hangosak mint mifelénk, menetközben aligha lehet dumálni (csakis orditva), és a táncolás részben a pálya baja, részben meg azé, hogy jo egy méterrel ülsz magasabban mint mifelénk.
A legujabb mozdonyokban már mindenféle zajcsillapitás, klima meg ilyesmi van, de az amcsik jo szokása, hogy minden mozdonyon tök huzatban mennek (kb. 80-100 km/h-ig) tehát megint ott vagy mint elöbb, mögötted bömböl a motor meg a vonatzaj, az ablakon süvit a szél, de megyünk. Altalában elég nagy hely van bennük, igy 3-4 ember el van, mégha 2-nek rendszerint nem igen van hova ülnie, és ha rosszabb a pálya akkor nem igen van mibe kapaszkodni.
Érdekes hogy a egy kicsivel régebbi mozdonyokig a kezelöpult a kabin közepén van a mozdonyvezetö balkezénél, a jobbal meg a féket kezeli. Csak a legujabb mozdonyokban van elöl a vezérlöpanel.
Àltalában az idö nagy része dumával telik a diszpécser meg a masiniszta között, itt ott a másik mozdonyvezetö is beugrik. Ehhez jönnek még a telefonok - a rádiot a diszpécser át tudja irányitani a civil telefonhálozatba. Mobil nem igen divat, mert rendszerint nincs térerö.
A távolságok miatt (én föleg közép és a nyugati részen szoktam elöfordulni) akkorák, hogy esélyed sincs a müszak után hazajutni, így (nem igen kérdezösködtem) de szerintem ugy osztják be maguknak, hogy 2-3 napig vannak uton, majd 1 hét otthon. A szakszervezetek szerint váltaniuk kell max 10 oránként (vannak helyek ahol gyakrabban), és a csere bárhol bekövetkezhet (autoval hozzák viszik öket).
Nökröl eddig nem hallottam, legfeljebb az autokon voltak, akik hozták meg vitték a személyzetet.
Az iskolázottságuk egy kicsit más mint mifelénk, Amerikában a cégek tanitják be az embereket, igy oda beállsz valamilyen középfoku végzettséggel, és egy sereg tanfolyamon keresztül feljutsz a mozdonyra (ha nem vagy teljesen tökfejü). Tolatással kezdik, ami ott igen komoly munka, mert akkora vonatokat kell gyakran tologatni, hogy két mozdony is kevés rájuk, és abban a ricsajban, meg vibrálásban az ember észre sem veszi hogy megye-e a mozdony vagy csak "sinköszörülés" az egész.
Na ennyit majd kérdezz lehet, hogy még lesz válasz.
De jó neked,hogy utaztál már Amerikai mozdonyokon,írnál még róla milyen? Az imbolygás mitől van,nem elégséges a lengéscsillapítás? Ott milyen éberségi és vonatbefolyásoló rendszer van? Milyen a munkaidőbeosztásuk,milyen végzettsége kell,hogy legyen a mozdonyvezetőnek? Milyen a fékrendszerük,milyen hangos a vezetőállás? Igaz az,hogy nők is lehetnek mozdonyvezetők? Tudnék még 1000-et kérdezni,de nem akarlak zavarni a buta kérdéseimmel. Esetleg létezik olyan Magyarnyelvű irodalom ami ezzel foglalkozik? Előre is köszönöm.
(Közben rájöttem, hogy tán expresszvonati személykocsik szélesebbek lehetnek, mint a mozdony, megnéztem egy, a New York Central ilyen kocsijairól szóló könyvet, hát egy nyamvadt méret adat nincs benne...)
A "heavyweight" kocsikról nekem sincs adatom, de a "lightweight" kocsik 9'10" (pl. California Zephyr kocsik) és 10' (pl. Empire Builder sleeper és "Big Dome", Santa Fe baggage-dormitory, UP sleeper) között vannak...
Kiváncsi lettem, és http://www.sdrm.org/roster/diesel/emd/history/ alapján kiszámoltam három elterjedt GM-EMD gyártmányú mozdony motorjának löktérfogatát. ( A furat-löket méretek a táblázatban coll-ban vannak megadva!)
