Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Érdekes hogy Szibériát mondod, régebben beraktam egy cikket a teljesen európai kinézetű, szőke Tarim medencei múmiákról, akikről azt gondolták hogy indoeurópai eredetűek, aztán a genetikusok kiderítették hogy 9000 éve már ott élnek.
Nekem kimondottan furának tűnik, hogy a szőke haj az anatóliai neolit mezőgazdálkodóktól van. Elég megnézni, hogy a neolit eredetű szardíniai közt alig van szőke, míg a finnek akikben ez a genom minimális mennyire szőkék... Valószínűbbnek látom hogy a világos haj is inkább Szibériai felől jött be, de ez csak személyes benyomás.
Viszont választ kaptunk rá, hogy a magyarok közt miért gyakori a magas koleszterinszint és szívbetegségek...
Meg nem volt idom atragni magam reszletesen sem a preprinten sem a mellekleteken, de azert a kivancsisagom legyozott es megneztem nincs e kozos SNP-m valakivel. AZ MOT48-as azonositoval jelolt ferfival YP1703 kozos SNP-k van (yfull szerint a kozos os valamikor 1800 eve elt). Habar ahogy latom ez csak STR alapjan becsultek. Az 1200-as evek vegen halt meg es a Chiyalik kulturaba elt, amit ha jol ertem Magna Hungariahoz kotnek.
Bar van egy eros gyarnum hogyha tenyleg yp1703, akkor sem onnan hoztak az oseim, hanem valoszinubb hogy valahonnan a balti tenger partjarol keveredett oda (legalabb is a mai eloszlas alapjan az tunik valoszinubbnek).
Tracing genetic connections of ancient Hungarians to the 6-14th century populations of the Volga-Ural region
Abstract
Most of the early Hungarian tribes originated from the Volga-Kama and South-Ural regions, where they were composed of a mixed population based on historical, philological and archaeological data. Here we present the uniparental genetic makeup of the medieval era of these regions that served as a melting pot for ethnic groups with different linguistic and historical backgrounds. Representing diverse cultural contexts, the new genetic data originates from ancient proto-Ob-Ugric people from Western Siberia (6-13th century), pre-Conquest period and subsisting Hungarians from Volga-Ural region (6-14th century) and their neighbours. By examining the Hungarian prehistory's eastern archaeological traits, we also study their genetic composition and origin in an interdisciplinary framework. We analysed 110 deep sequenced mitogenomes and 42 Y-chromosome haplotypes from 18 archaeological sites from Russia. The results support the studied groups' genetic relationships regardless of geographical distances, suggesting large-scale mobility. We detected long-lasting genetic connections between the sites representing the Kushnarenkovo and Chiyalik cultures and the Carpathian Basin Hungarians and confirmed the Uralic transmission of several East-Eurasian uniparental lineages in their genepool. Based on phylogenetics, we demonstrate and model the connections and splits of the studied Volga-Ural and conqueror groups. Early Hungarians and their alliances conquested the Carpathian Basin in the 890s AD. Re-analysis of the Hungarian conquerors' maternal genepool reveals numerous surviving maternal relationships in both sexes, therefore we conclude that men and women came to the Carpathian Basin together, and although they were subsequently genetically fused into the local population of the area, certain eastern lineages survived for centuries
A Huddersfieldi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi csapat ősi DNS-ek segítségével írta át az Orkney-szigetek történetét. Bizonyították, hogy a kora bronzkorban nagyarányú bevándorlás történt a területen, amely során a helyi lakosság nagy része szép lassan lecserélődött.
A terület a skót szárazföldön lévő Caithnesstől tizenhat kilométerre északra helyezkedik el. A fő sziget neve Mainland (Pomona).
Orkney világhírű népszerűségnek örvend, és híres a régészeti örökségéről. A földművelés körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a neolitikum idején honosodott meg a szigeten, a terület rendkívül befolyásos kulturális központnak számított.SZÁMOS KIVÁLÓAN MEGŐRZÖTT KŐHÁZZAL, TEMPLOMMAL ÉS MEGALITIKUS EMLÉKMŰVÉVEL, VALAMINT A KERÁMIA STÍLUSÁVAL (AMELY LÁTHATÓAN NAGY-BRITANNIÁBAN ÉS ÍRORSZÁGBAN ELTERJEDT) GYAKRAN „NAGY-BRITANNIA ŐSI FŐVÁROSAKÉNT" BESZÉLNEK RÓLA.Európa azonban a bronzkorba lépett, és az ezt követő ezer év során széles körben elterjedt az a vélemény, hogy az Orkney-szigetek „valahogy lemaradtak". Az itt élők befolyása fokozatosan csökkent, miközben a szigetek egyre jobban elszigetelődtek. Ám mivel a tudomány ezért kevesebb régészeti maradványt tudott tanulmányozni, sokkal kevesebbet tudtak meg erről az időszakról.
Egy most zárult projekt azonban új válaszokkal szolgál, ami Martin Richards professzor és Dr. Ceiridwen Edwards professzor által vezetett huddersfieldi és edinburghi genetikai kutatók, valamint az Orkney-n élő és dolgozó régészek szoros együttműködése révén valósult meg.
A régészeti eredmények és a távoli Westray szigetről, az úgynevezett Links of Noltland (amelynek munkálatait a Historic Environment Scotland finanszírozta) lelőhelyről származó, bronzkori emberi maradványok korabeli DNS-ének tanulmányozásának ötvözése révén a tudósok most már jóval többet tudnak erről az időszakról, mint valaha.
AZ EREDMÉNYEK MIND A RÉGÉSZEKET, MIND A GENETIKUSOKAT MEGLEPTE, BÁR KÜLÖNBÖZŐ OKOKBÓL:
a régészek nem számítottak ekkora mértékű bevándorlásra, míg a genetikusok nem látták előre a neolitikus férfiágak fennmaradásának körülményeit.
Először is: a feltételezett elszigeteltség ellenére a csapat most kimutatta, hogy az Orkney-szigeteken nagyarányú bevándorlás történt a kora bronzkorban, amely a helyi lakosság nagy részét úgymond „felváltotta". Valószínűleg az újonnan érkezettek voltak az elsők, akik indoeurópai nyelveket beszéltek, és genetikai őseiket tekintve részben a Fekete-tengertől északra fekvő sztyeppföldeken élő pásztoroktól származtak.
Orkney valamiért nagyon más volt
Ez azt is jól tükrözte, ami Nagy-Britannia és Európa többi részén történt a Krisztus előtti harmadik évezredben. A kutatók azonban találtak egy lenyűgöző különbséget: és ez rendkívül jellegzetessé teszi Orkney-t.
EURÓPA NAGY RÉSZÉN A PÁSZTOROK TERJESZKEDÉSÉT A BRONZKOR KEZDETÉN JELLEMZŐEN A FÉRFIAK VEZETTÉK,
miközben a nőket a helyi gazdálkodó csoportokból „szívták be" a terjeszkedő népességbe. Ám az Orkney-szigeteken a szakemberek pontosan az ellenkezőjét találták.
AZ IS KIDERÜLT, HOGY A BRONZKORI „ÚJONNAN ÉRKEZETTEK" FŐKÉNT NŐK VOLTAK, MÍG AZ EREDETI NEOLITIKUS NÉPESSÉG FÉRFI „VONALAI" MÉG LEGALÁBB EZER ÉVIG FENNMARADTAK.Ez utóbbit a kutatók sehol máshol nem találták. Ezeket a „neolitikus vonalakat" azonban a vaskor után felváltották, és ma eltűnőben vannak.
A múltra vonatkozó, genetikai alapú észrevételeket csakis az archeogenetika segítségével tehetünk?
Nem. A populációgenetika módszereivel vázlatos migrációs útvonal készíthető a ma élő emberekből nyert minták alapján is. A vándorlási úton hátra maradtak leszármazottai alapján általában vázolható egy nagyvonalú migrációs térkép.
Igen az ország keleti részén jelentős az angolszász genetikai örökség, ironikus módon a velük genetikailag rokon dánok később szintén itt telepedtek le.
Itt lényegében a római kor előtti, vaskori briton kelta népesség genetikájáról van szó.
Akkoriban genetikailag homogénebb volt a Brit-sziget népessége, mint a római és az angolszász betelepülés után és persze jóval homogénebb, mint manapság, amikor a népesség egy jelentős hányadát indiai, pakisztáni, közel-keleti, afrikai és karibi eredetű népesség teszi ki.
A kb. 350 évig tartó római kor azért olyan sokat nem változtatott a népesség összetételén, viszonylag kevés telepes érkezett a Mediterráneumból és a Közel-Keletről, ennek lehet, hogy éghajlati okai is voltak, meg Britannia gazdasági szempontból is eléggé periféria volt.
Az angolszász migráció már jóval jelentősebb volt, a becslések szerint vagy 20-25 %-ban járultak hozzá a mai angolok genetikai képének kialakulásához, de egyes keleti és délkeleti megyékben ez az arány sokkal jelentősebb volt, van ahol 50 % fölötti, az alapján, amit olvastam erről.
Azért Török próbál a tudományos realitás talaján maradni, miközben egyes szakértő urak most már kezdik abszolut túltolni a biciklit, azaz a hun - magyar rokonság bizonyításának a kérdését...:-(
Hol kell itt nézni a hun ősöket, mert nem látom őket. :-)
Az azért jól látszik az adatsorokból, hogy mind a honfoglaláskori köznép, mind a korai Árpád-kori köznép túlnyomórésze genetikailag helyi, európai (West Eurasian) népességből tevődött össze, gyakorlatilag kelet-ázsiai (East Eurasian) keveredés nélkül.
A szovegben benne is van hogy mikorra becsulik a keveredest:
DATES revealed that the Mansi-Sarmatian admixture happened around 643-431 BCE, apparently corresponding to the early Sarmatian period, while the Mansi-Scythian/Hun admixture was dated around 217-315 CE, consistent with the post-Xiongnu, early Hun period rather than the Iron Age (Extended Data Fig 6).
En azon gondolkodtam, hogy lehet hogy a magyarok a szargatkai kulturaban eltek es erre utalhatnak a keveredes idopontjanak a becslesei + ez a tavalyi tanulmany is utalhat erre:
...Furthermore, our results show that the northern sedentary Sargat-related cultures show a close genetic proximity with the Scythians especially with the eastern nomad groups (Fig. 2B). The Sargats show additional affinity not found in the Scythian groups ultimately related to a northern Siberian lineage (Figs. 2D and 3A). This is consistent with the historical hypothesis that the Sargat people formed as a result of admixture between incoming Scythian groups and an unsampled local or neighboring population that possibly carried this extra Siberian ancestry
egy friss képződmény volt a honfoglaló törzsi szövetség.
Ezzel szemben az e heti Török (utolsó szerző) et al. cikkben:
"On the other hand, the immigrant core of the conquering Hungarians derived from an earlier admixture of Mansis, early Sarmatians and descendants of late Xiongnus."
Gondolnám, hogy a (korábban történt) keveredettséget az egyes mintákból származó haplo eloszlások átfedéséből lehet számolni. (Éppen Török kb. 1 évvel ezelőtti ide is hozott előadása ezt is hangsúlyozza.)
Olvastam a nemrég megjelent Fehér tanulmányt, ezek szerint egy friss képződmény volt a honfoglaló törzsi szövetség. Volt egy a Bajkál tó mellől, volt volt egy a Tien-San hegység mellől érkezett csoport, ezek a hunokkal jöhettek Európába. Volt egy finnugor csoport az Urál környékén ( ők hozták a magyar nyelvet ). A három csoport együtt érkezett a Fekete-tenger mellé, ahol csatlakoztak hozzájuk a kabar törzsek ( ezek iráni és kaukázusi eredetűek voltak ).
Huns, Avars and conquering Hungarians were Migration Period nomadic groups which arrived in three successive waves in the Carpathian Basin between the 5th and 9th centuries. Based on historical data each of these groups are thought to have arrived from Asia, although their exact origin and relation to other ancient and modern populations has been debated. In this study we have sequenced 9 Hun, 143 Avar and 113 Hungarian conquest period samples, and identified three core populations, representing immigrants from each period, with no recent European ancestry. Our results suggest that this immigrant core of both Huns and Avars originated in present day Mongolia, and their origin can be traced back to Xiongnus. On the other hand, the immigrant core of the conquering Hungarians derived from an earlier admixture of Mansis, early Sarmatians and descendants of late Xiongnus. In addition, we detected shared Hun-related ancestry in numerous Avar and Hungarian conquest period genetic outliers indicating a genetic link between these successive nomadic groups. Aside from the immigrant core groups we identified that the majority of the individuals from each period were local residents, harboring native European ancestry
