Olvasom ezt a pengeváltást és nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá, pedig tudom, hogy le lesz ordítva érte a fejem. Isten bizony, ha doktori disszertációt írnék, erről a jelenségről szólna. Két költségesnek mondható hobbim van, a modellvasutazás és a kempingezés. Ehhez képest igen átlagos ember lettem, átlagos nyugdíjjal, ergó átlagos lehetőségekkel. Mindkét hobbim táborában meg van az a réteg, aki az anyagi javak hiányából fakadó olcsóbb tárgyak vásárlását automatikusan az Igénytelenség kategóriájába sorolja. Mert mit tegyen ezek szerint, aki nem tud új lakókocsit venni, vagy csak BTTB-s mozdonyokra telik a pénztárcából? Mondjon le a hobbijáról? Bármit csinál az ember, egy a lényeg, hogy örömöt okozzon neki. Az egyszerűbb, vagy használtan vett hobbitárgyak is hozhatnak annyi örömöt annak, akinek csak erre futja, mint a csili-vili, vadonatúj cuccokat megvenni tudóknak a méregdrágán vett tárgy. Én továbbra is örömmel fogok játszani, a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveiben vett modelljeimmel, továbbra is megyek kempingezni az 1983-ban készült lakókocsimmal, és ha ez igénytelenség, hát legyen az! Talán nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel. (Remélem)
Nézd Zsolt, ha személyes találkozásunk során mondjuk fogadod a köszöntésem, akkor nem itt kellene untatnunk a nagyérdeműt ezzel a meddő vitával. Hokedlin, vagy bárhol ülve, állva helyre rakhatjuk egymás gondolatait.
Nem biztos, hogy képtelen vagyok, lehet hogy nem is akarok úgy leírni mondatot ne rugdossam azokat, akiket noszogatni kell, hogy emeljék fel a fejüket a múlt századi gödörből.
Arról nem ejtesz itt szót, hogy volt rá alkalom, hogy engem kértél meg egy modell fejlesztésekor gyári alkatrészek beszerzésére. Akkor a prototípushoz rendeltem neked pár dolgot úgy, hogy az áfát, a banki és a szállítási költségeket én álltam, csak azért, hogy elérhető áron legyen minőségi alkatrészed. Azóta se szóltál, hogy menjek, nézzem meg az elkészült modellt, ha netán kedvem van, akkor írjak róla tesztet, cikket, népszerűsítsem TT-s körökben. (ahogyan ezt más kisszériások gond nélkül megteszik). Csak máskor szóltál, hogy azért makróval ne fotózzam a modelljeimet...
Az alkatrész forrásokról: nagyon egyszerű, nem leszólni kell azokat, akik a minőségi vasútmodell turizmust népszerűsítik, hanem mondjuk fel kell őket hívni (mint ahogy nagyon sokan mások teszik) és le kell adni a listát. Ismerünk közösen ilyen, nagyon kedves és aranyos barátot, aki sokat jár ki és behozza, amit rendelsz. Sőt, időnként ki is lehet bújni a barlangból, el lehet utazni egy ilyen túrára, persze elfogadva, hogy a jó társaságban néha megeszünk ezt-azt, vagy elfogy némi sör és meg is alszunk valahol, de a végeredmény az, hogy olyan kincsesbányákra akadunk odakint, vagy egyszerűen csak megbízható kapcsolatokra, ahonnan szinte minden érdekes dolog beszerezhető. De mindezt otthonról is lehet csinálni. A hokedliden ültem, amikor erre azt felelted, hogy "ugyan, kinek van arra ideje, hogy a külföldiekkel levelezgessen!?" Éppenséggel lehet, hogy nekem. Az egyik a modellt csinálja - szépen, a másik meg beszéli a nyelvet, megfogalmazza a kérdés, vagy nekiáll keresni a világhálón, azaz beszerzi a szükséges alkatrészeket. Az ebayt te is böngészed. Megannyi jó ajánlat van, ha az ember egyben hoz el sok mindent. Ezeket is le lehet kommunikálni, sokszor akár csak a szükséges összetevőket tudja bekérni az ember. De a gyártókkal is remek a kapcsolat. Hosszú évekbe telt, de sikerült azt elérni, hogy a készletnyilvántartáson kívüli dolgokat is le tudták szállítani. Néhány üveg bor, pár doboz bonbon és a személyes jelenlét. Ezeken múlik legfőképpen.
Szerencsére egyre több drága vagonom van. Gyűjtöm azoknak a mestereknek a munkáit, amelyek igényesek, szépek. Egy nagyon ügyes és elismert modellező mester javaslatára főként az igényes munkákat gyűjtöm. Sőt - és itt most lepődj meg - magam is építek...
És szeretném egyszer és mindenkorra befejezni ezt az álságos árnyékbokszolást Zsolt! Te mondtad, hogy "tudod, hogy én oda (a BTTB klubba) nem járok..." Te tudod, hogy miért, és te választod azt, hogy kimaradj a fejlődésből.
Lehet engem szapulnod azért, mert én csak "osztom az észt" és hogy a "szavakkal ölni is képes vagyok". De csak neked és csak itt beidéznék egy épp tegnap kapott levélből: "...régóta követem az interneten keresztül a vasútmodellezés népszerűsítése érdekében végzett tevékenységed. Minden elismerésem és köszönetem, amiért megosztod azt a hatalmas szaktudást és tapasztalatot, amit ezen a téren szereztél..." Nekem ezek és az ilyen mondatok sokkal többet jelentenek, mint a sértődött kummogások a sokszor elismételt "ugyan mit tettél le az asztalra" frázissal.
- Szerencsére az alapmodell már itthon is beszerezhető 8 ezer alatt, de kint még ennél is olcsóbban.
- Van ennél kedvezőbb tamponozási és feliratozási megoldás is, ami jóval kisebb költséggel jár. Csak tájékozódni kell.
- Véleményem szerint a kézimunka, a felhasznált kiegészítők beárazása túlzóan kishitű, ezért a szép munkáért jóval többet is el lehet kérni...
- Az alkatrészeket - te is tudod - kedvezőbb forrásokból is be lehet szerezni, pláne ha nagyobb mennyiségre van igény.
- 20 ezer ft egy minőségi, magyar témájú személykocsiért nem sok. Főleg, ha a fent említett előnyökkel még csökkenhet is az ár, akkor pláne.
- Az utánpótlás csak azért veszi meg az olcsóbb változatot, mert van. Ha megtapasztalja, hogy a drágább mennyivel több vizuális és modellezési élményt ad (az esztétikumról nem is beszélve), akkor csak arra fog gyűjteni. Aki nem teheti meg, de mindenképp szeretne, az meg megépíti magának. Amúgy meg nem ezen múlik az utánpótlás kérdése, ezt mindannyian nagyon jól tudjuk.
Zsolt, ezen teljesen felesleges tovább rugózni. Te mondtad anno: mindkét változatot csinálni kell, ha van rá kereslet. Az igénytelenebb megveszi az olcsót, az igényes meg megrendeli a szebbet, drágábbat. Ha van rá időd, energiád, akkor mindkét réteget el tudod látni az oda illő modellekkel és te magad emeled ki saját magad a kuka-sf kategóriából. Ennyire egyszerű.
Én a magam részéről az elsőre szavazok és arra ösztökéllek, hogy minél több ilyet készíts, mert nagyon szép.
A végeredmény szempontjából ez egy kevésbé szerencsés eset.
De nosza,ne csak a szájunk járjon!
Lett egy minőségi MÁV vagonunk ,vagy mégse?
Számoljunk: Leárazáskor sikerül megvenni a vagont, 30 ejro . Tételezzük fel ,hogy itthon is hozzá jutunk 9eft-ért ,30 db esetén a tamponozás 3600ft/db ( ez baráti ár mert 50db alatt nem válalják) , ötszöri festés :zöld,fekete, fehér ,szürke, védő lakk. 3eft ( ez szintén baráti). Réz maratott átjáró ajtó. Munka és járulékos költség 1500ft
Ez összesen :17100ft És akkor még a tető nem korrekt.
A megfelelő tető 5ejro ( mert ugye az alkatrészek eurocentekbe kerülnek !!) , befaragása festése 2eft
Hurrá van 20600ft-ért egy minőségi MÁV vagonunk.
Van egy kevésbé Minőségi , kukához közelítő lehetőség.
Itt, igen csak leadva igényességünkből BTTB vagy Zeuke vagon a donor.
Hát ezt sem ússzuk meg 9eft alatt.A tető itt sem cucu.
Hát nem is tudom, miért nincs utánpótlás ,a gyerekek miét nem villany vasutaznak?
Különben nem vagyok a használt modellek vásárlása ellen. Én is vettem még Br 119 - est is használtan, ami abszolút nem éri meg. De most már lassan fel kellene készülni a Berliner utáni korszakra, a használt modelleknél is, mert hiába nagyon jó modellek, a 25 - 30 - 35 év nem kevés.
Egy kicsit vitába szállnék, de csak építő jelleggel.:-)
Meglepő, de fogaskerék repedés egyáltalán nem jellemző a Zeuke/Bttb modellekre. Sokkal inkább a helytelen használatból, vagy "szerelésből" adódó fogaskerék darálás. Szerencsére ezekhez a modellekhez (lásd Bttb/Gützold E11/E499) bőséggel van alkatrész.
Érdekes, de a konkrét fogaskerék repedés valahol a '90-es évek elején, az elhíresült Parisel korszak járműveinél jellemző, illetve a technológiát még pár évig továbbvivő korai Tilligeknél. A legjellemzőbb a BR56/86 gőzösök motorkihajtó és csigatengely fogaskerekeinek repedése. Hasonló anyag volt az akkor, mint a pár évvel későbbi, H0 Gützold esetében. Sokkal nagyobb a gond a minőségi fődarabok beszerzésével: új forgóváz, új főkeret, új nyáktartó (pl BR250/119), melyek közül sok hibája nem deríthető fel még egy személyes átvételkor sem.
Összességében viszont tény, hogy a jó alkatrészek egyre csak fogynak, az áruk meg szépen kúszik fölfele. Az egyesek által elítélt németországi utazások egyik legfőbb hozadéka, hogy az ember olyan ismerősökre, beszerzési forrásokra tesz szert, akiktől, ahonnan még pár évig biztosítható a szükséges ellátás. Mert ugye azt elfogadhatjuk, hogy egy ebay-en meghirdetett, 3-5 eurós Bttb alkatrész, mire ideér, további 15 euróval drágul alsó hangon.
A 20 ezer alatti Piko mozdonyokról nem csak a saját tapasztalatomat zanzásítanám. Ebben az árfekvésben a 2006-ban debütált Taurust lehet említeni. Pontosabban a 10 ezer alatti árban, hiszen nem egy német kereskedő árulta már 25 eurótól ezeket a mozdonyokat, ami mondjuk 7500 ft, mire bizonyos forrásokon keresztül ideér, lesz belőle 10-11 ezer ft. Igaz, ezek egy időben évente csak két festési variációban jöttek ki. Remek modellek voltak a matricázós átépítésekhez, de sokaknak, mint az első és addig egyetlen, korszerű mozdonyt testesítették meg. A szerviztapasztalatok viszont lehangolóak. Ez a konstrukció meglehetősen rossz és nagy szórású motort kapott anno. Érthető, hiszen egy pár filléres alkatrészről beszélünk, ami nem javítható. Cserélhető - egy újabb mozdony áráért. Aztán a kerekek anyaga sem a legjobb, hiszen tartós játék után gyakorlatilag pengeélesre kopnak. Cseréjük darabonként 1500 ft. Törékenyek a kardánok és azok foglalatai. Utánrendelve 1000 ft egy kardánkészlet, csak egy oldalra.
Ezzel szemben az eredeti kérdéshez illusztrációként említett E11/E499 konstrukció a maga kb. 1972-es átdolgozását követően az akkori idők legkorszerűbb hajtása volt. Nem kellett Z lehajtással levinni a forgómozgást a főkeret alá, hanem tulajdonképpen a schaft őseként használt megoldással motortengelyben jutott el a hajtás a forgóvázakig. Ha nem törik el a motortartó műanyag foglalata és nincs gond a forgóváznál sem, akkor örök darab. Csodálatosan, halkan és finoman futnak ma is a jó állapotú példányok. Csak éppen kicsit gyorsak - akárcsak a Piko Taurus-ok. :-)
Attól függ, ha szerencséd van, akkor persze megéri. De ilyen öreg modelleknél bármikor elrepedhet egy fogaskerék és van hozzá új, vagy nincs. Egyre gyakrabban nincs.
Egy új Piko mozdony engedménnyel van 20 ezer alatt is és az nemcsak új, hanem egészen más minőség is.
A hozzászólásom nem csak a címzetthez szól, hanem mindenkihez.
Az igényesség nem pénz kérdése!
Meg lehet nézni Battka fáit, vagy Kisfaludy Zsolti terepasztalát. A szó soros értelmében szemétből rakták össze a műveik zömét.
Lehet valaki pénzes, és igénytelen. Meg lehet nézni a videómegosztókon, mennyi német terepasztalnak nevezett hulladék van, amin a legmodernebb technikák vannak felépítve, de az igényességnek még csak szikrája sem látható.
A járműállomány tekintetében egyetértek. Azt nem lehet kartonpapírból összerakni. Ahhoz pénz kell, nem is kevés. Ami járműveim vannak, az kb. az 1/5-e a korábbi mennyiségnek, azok eladásából vettem ezeket, amik most futnak az asztalon. Tény, hogy sokaknak még ennyi előnyük sincs.
Nemrég írtam erről egy kis "szösszenetet", amit itt olvashattok : https://lezlinilzenterepasztala.wordpress.com/
Aztán ebből mindenki azt ért ki, meg azon sértődik meg, amin akar.
Magyarul, gondolkodni képes emberek számára érhetően fogalmaztam meg benne a mondanivalómat.
Makulátlan külső, nem kopott kasztni, fémtiszta kerekek, dobozos, leírással. 11 ezer ft.
Kuncsaft megveszi, örül, majd az első kanyarban kerregve mekegve erőlködik a modell. Pedig patika a darab, mintha most jött volna a gyárból.
El a szervizbe, modell szétszed, majd kiderül, hogy a forgóvázak központosításáért felelős betét tartópöcke le van törve. Mindkét forgóvázon. Ez egy kis 1 mm-es pöcök, ami a rácsurgó olaj miatt az évek során szépen elgyengül, majd a nyíró terhelés hatására elpattan.
Külső szemmel a modell ép, minden a helyén. Csak éppen a forgóváz csavarodik el az ívekben, így már nincs meg a megfelelő kardán-lehajtás kapcsolat, ergo kerreg, szorul a holmi.
Aki nem ért hozzá, nem tudja mit keressen, az ilyenkor viszi a szervizbe és kifizet alsó hangon 1000 ft-ot forgóváz betétenként, plusz munkadíjat, így lesz mindjárt a 10 ezresből 15 ezres modell.
És éppen ez az a típus, amit nem is lehet szétszedve tesztelni, mert a tető fontos része a működésnek.
Ezt te szerintem nagyon rosszul látod. Némi kisebbségi komplexus is felszínre tör az ilyen véleményekben. Jómagam elég rég óta látom a munkáidat és soha egy szót sem szóltam azért, hogy milyenek. Van, amelyik kifejezetten szép, ismerve a készítés körülményeit. Bármennyire is azt hiszitek páran, hogy itt egyfajta kirekesztő magatartás uralkodik el, sajna ezekkel a véleményekkel éppen saját magatokat rekesztitek ki egy egészséges, a fejlődést segítő diskurzusból. Talán nagyon félreérthető a minőségi vasútmodellezésről alkotott alapvetés. Segítek rávilágítani: akár magadnak, akár a sárga csekkek ellentételezéséért készülnek a modellek, az igényes, szemet gyönyörködtető munka nem a költséges modellezés függvénye. Ha valaki ki tud adni a kezéből olyan modelleket, amiken ferdén vannak kireszelve az ablakok, amiken össze-vissza futnak a feliratok és mindenféle festési pacsmagok vannak megmagyarázhatatlan helyeken, az egyértelműen az igénytelenség jele. Ilyenkor vágják a fejemhez, hogy "Na te mit tettél le az asztalra!?" Történetesen az a több száz elégedett ügyfél, aki mosolyogva veszi át a megjavított, felújított modelljét, nekem bőven elég az "asztalra letett dolognak". Amikor az ember arra törekszik, hogy még egy javító festés is színhelyes, jól maszkolt és ügyesen finiselt legyen, akkor talán ott kezdődik az igényesség. Amikor nem hajlott tollbetétből, hanem eredeti gyári alkatrésszel oldjuk meg a szakszerű javítást, na az az igényesség. És nem kerül sokkal többe, mint egy darab zsömle. Sőt. Amikor elhangzik egy olyan válasz, hogy "ugyan, nekem nincs időm levelezgetni a gyártókkal egy-egy alkatrészért...", akkor szerinted mire gondol az ember? Egy olyan szájából hallva mindezt, aki azért elég sokat letett a hazai (és nemzetközi) modellezés asztalára, hosszú évekig megbecsült és elismert tagja volt a modellező társadalomnak, de ő is inkább besértődött és azóta nem is köszön pl. nekem, mert a saját személye elleni támadásnak vette mindazt, ami inkább a modellező szakma frissítésére irányult volna.
És ide szúrom be: elhangzott ez a Cseh-modell példa. Érdekes, ugyanis ebben az esetben egy vállalkozásról volt szó, aki a nem kevés működési költségek és az adóterhek mellett próbált valamit adni a modellezőknek. Sem az adók, sem a költségek nincsenek tekintettel arra, hogy az átlag csak 80 ezret visz haza a munkájáért. Ha mindennel együtt és a valóban igényes munka árával is növeljük egy-egy modell árát, akkor teljesen rendben van a 70-80 ezer ft. Viszont akkor, amikor a "magamnak modellezek" és a "vevői megrendelésre készítek" kategória összemosódik csupán abban, hogy semelyik esetben nem készül számla a végeredményről, vagy egyáltalán semmilyen cégforma nem áll a műhely mögött, akkor éppen az ilyen vállalkozásokat verik szét a nevezettek. Így tessen nézni a kirekesztést! Ok, megértem, a modell gyűjtőnek nem mindig fontos a számla, megvan az alapvető ismeret és bizalom és "az áfával is occóbb", de mondjuk olyan esélyeket halaszt el a modellkészítő, aki pénzért adja a munkáit, hogy például saját honlapja legyen, ahol időről időre bemutathatja a terveit, újításait, kínálatát. Egyfajta online katalógust vezessen. (hozzáteszem, offline sincs...) De ezt nem teszi, mert "felfigyelhet rá az adóhatóság".
Az igényes vasútmodellezéshez az is hozzátartozik - az én értékrendem szerint -, hogy igenis, tessék felemelni a fejeteket, arccal, hanggal vállalni a munkátokat, felvenni a versenyt a mai világgal! Megtanulni nyelveket, kijárni kiállításokra, vásárokra tapasztalatokat gyűjteni és mindezekkel feltöltődve adni sokkal jobbat, szebbet, igényesebbet a hazai modellértőknek. Akár csak a saját munka bemutatásával, vagy akár pénzért kínált portékával. Köldököt nézve, a saját kuckóban morgolódva ezt nem lehet. Mindig van egy kiadó hely bármelyik utazásunk során. Több emberrel minimális az utazási költség, el lehet jönni. Nem azt kell számolni, hogy úristen egy ilyen út hány zsömle, mekkora villanyszámla, vagy éppenséggel hány modell ára. Ott van az az élményfaktor, amikor is magadba engedhetsz más nézeteket, más emberek gondolatait, hozzáállását és hidd el, ezek után már nem fogod magad az "eltiport, kirekesztett kisebbségben" érezni.
Mellesleg pedig az elhangzott szólásra született egy válasz is: amíg verebek vannak, addig bátran szarnak a lovak is...
Egy csöppet megszólítva érzem a VMTV teljes, kétszemélyes stábját is, hiszen mi szajkózzuk az igényes vasútmodellezést turizmust.
Akkor kezdjük ezzel:
Oly sokszor elmondtuk már, hogy a filmek azért születnek, hogy kedvet kapjanak mások is egy berlini vagy drezdai túrához.
Berlin: ha időben foglalsz (és tél van...) akkor oda-vissza 12-13E Ft-ból kihozható a repülőút. Belvárosi szállás 8E Ft, reggelivel. ez összesen egy kisebb új mozdony ára. Viszont az út hozadéka: eljutsz olyan helyekre, ahol extra minőséget kapsz nagyon olcsón. Igen olcsón, még a mi pénztárcánkhoz képest is...
Ezen kellene elgondolkodni, egyéb részletek a filmjeinkben.
Az igényesség nem jár együtt a dúsgazdagsággal. Sajnos...:)
Voltam már én is jobb anyagi helyzetben, most nem annyira rózsás a helyzet, de optimista vagyok.
Nehéz kenyér ma a magyar média...
Senkit nem itéltünk meg a pénztárcája alapján és ezután sem fogunk...
A "kirekesztő" jelzőt nem is értem és visszautasítom. Addig, amíg Kollégám és én SAJÁT forrásokból teremtjük elő adásainkat, úgy érzem, hogy van jogom ezt megtenni.
Egyszer szívesen sétálnék egyet a Börzén közösen néhány emberrel, és megmutatnám, hogy szerintem mi az igénytelen. És ez nem minden esetben a modell állapotáról szól. Lehet egy tökéletesen épp modellt is igénytelenül tálalni... Van is rá példa.
Minden jót, kellemes Húsvétot és éjen továbbra is a MINŐSÉGI VASÚTMODELLEZÉS!
Szerintem a börze és a vatera árak egyáltalán nem olcsók. Jó, hogy 10000 forint alatt lehet egy hozzávetőlegesen jó állapotú mozdonyt vásárolni, de legalább 25 éves és egyre kevesebb hozzá az alkatrész. A biztonság kedvéért a vételárat jobb megszorozni kettővel, a javítások miatt. Így már nem is olyan olcsó.
Jópáran nem tudják a történetet Cseh modell ügyben. Előre megjegyzem ez az én meglátásom és szubjektív.
Párszóban. Csak felszínesen.
Elkészítették az Úttörő vasút modelljét. Excellent ,gyönyörű munka.
Az országban az a 26 vevő meg is vette , a mozdony c' 60-70eft, vagon c' 15-20eft. Talán külföldre is jutott pár, azután vége csőd.
Nagyon sok elmondás, győzködés után(falra hányt borsó), a hangadók mai napig nem fogták fel (és szerintem a legnagyobb kárt okozzák a hazai modellezésnek):
A pénzes gyűjtők nem a szekrényből jönnek elő, hanem úgy nevelődnek ki. Csak olcsó kezdő készletekkel ,megfizethető modellekkel lehet kedvet csinálni.
Szép elfogadható méretű 1.5x2m es terepasztalokat kell mutatni .
Az évente max kétszer felállított modul rendszerrel nem igazán tudják megfogni az ifjúságot, lehet szépet ,monumentálisat alkotni, aztán a nézelődők csak azt kérdezik mikor jön már a vonat, mert ugye a menetrend a lényeg.
Lehet továbbra is mantrázni, a " minőségit", de az tény, hogy sikerült egy jó kis társaságot szétverni.
Egyik irányból megy a sírás, hogy elöregszik a modellező társadalom. Másik oldalról megy a sírás, hogy mennyi olyan modellező van aki megelégszik a kukába sorolt kategóriával. Némileg ellentmondást látok. A modellező vagy modellezni akaró társadalom nagyrésze jelenleg, ma, ebben az országban, ebből a fizetésből nem engedheti meg magának a csúcsminőségű modellek megvásárlását, gyűjtését. Sajnos lassan úgy látom, itt is, más fórumon is, hogy a modellezőt a pénztárcája és az abból megvásárolt modellek ára alapján ítélik meg. Aki igazán igényes menjen el Berlinbe, de sokszor a sarki fűszereshez sem telik elmenni és örül az ember, ha a Láng börzén vagy vaterán OLCSÓN hozzájut valamihez, amit lehet már évek óta próbál spórolni. Köszöntem szépen, akkor maradok a "Magamnak modellezek" társaság tagja, de ilyen közösségnek nem kívánok részese lenni. Inkább érzem/látom kirekesztő, zárt csoportnak, mint egy nyitott közösségnek.
Az átmatricázott vagonokat ,vajh hova sorolod??Szerintem remek darabok.
Ellenben nagynevű gyártók elbaltázott (fogjunk egy kicsit Hasonlót és fössük át a paraszt magyarnak,nekik úgyis jó lesz .)modelljeit meg felmagasztalják a hangadók.
Éljen a (kínában 5ejróért gyártatott ,azután 50 ért árult ) minőségi ?? modell??
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
