A "négyszázasokról" azt kell tudni, hogy a motorjuk tengelye a hajócsavar tengelyével egy egyenesbe esik, azaz nincs semmilyen erőátviteli berendezés (fogaskerék, kuplungszerkezet, láncáttétel, stb.) a motor és a hajócsavar között. A motor főtengelye és a hajócsavar közötti tengelyen csak a lendkerék található. Olyan sebességgel forog a hajócsavar, ahogy a motor főtengelye. Ezt azt jelenti, hogy ha a hajócsavar nem forog, akkor a motor sem működik. A motor két irányban képes forogni, előre és hátra, így lehetséges manőverezni a hajóval. A motor kellően nagy méretű, 100 liter (100.000 cm3) hengerűrtartalmú lomha motor. Súlya kb. 10 tonna. Fordulatszáma 110 és 450 fordulat/perc között változtatható. Indítása sűrített levegővel történik. Az irányváltás szintén levegővel történik, ekkor a szelepek vezérlése megváltozik, így lehetséges az ellentétes irányú forgás. Az irányváltás, vagy más néven reverzálás művelethez természetesen meg várni, míg a motor teljesen le nem áll. Manőverezés közben a hajóvezetők törekszenek arra, hogy minél kevesebb reverzálással és indítással mozgassák a hajót. A sűrített levegő akár el is fogyhat (tartalék kompresszor és tartalék légtartály természetesen van). A motor indítása gyakorlatot igényel, mivel egy kerék alakú irányítószerkezettel vezérlik a motort. Először levegőt kell adni a motorra, majd ha levegő kellően megmozdította, tovább kell forgatni a kereket, ekkor a indítószelep a levegőt lezárja, majd üzemanyagot kap a motor. Itt többlet üzemanyagot szoktak adni a motornak, és amikor eléri az alapjárati fordulatot, akkor veszik vissza az üzemanyag mennyiséget. Ha a levegő nem megfelelő sebsséggel mozdítja a motort (rövid volt az indítás), akkor nem idul be a motor. Ekkor a kereket vissza kell forgatni, majd előről kezdeni a műveletet. Az indítószelepből van mindig tartalék, arra az esetre, ha manőver közben eldugulna. Ez az indító kerék régen csak a motoron volt, így a régi filmeken ismert módszerrel ment a manőver: a hajóvezető csak jelzést adott a gépháznak, ott történt a motor indítása. Volt egy telegráf (?) nevű jelzőszerkezet (többfokozatú kar), mely a kormányállásban volt, a kapitány beállította a kívánt irányt és motorteljesítményt (hátra teljes erő - hátra félerő - hátra több erő - hátra egészen lassan - állj - előre egészen lassan - előre több erő - előre félerő - előre teljes erő) , a jelzés drótkötélpályán átment a gépházi kijelzőre, a gépkezelő meg indította a motort, majd ugyanazzal a jelzőszerkezettel visszajelzett, hogy kész. A motor fordulata a fokozatoknak megfelelően: 120, 200, 300, 400. A kar mozgatása közben jelzőcsengő is szólt.
Ilyen típusú megoldás már nincs, az összes hajót átalakították úgy, hogy a kormányállásból közvetlenül lehessen indítani a motort. Az ilyen reverzálós, levegős indítású motorokkal rendelkező hajók: négyszázasok (Gulács, Bakony), Balaton, Kelén (a Helka már irányváltós, állandó járású motorral).
Na, akkor egészen biztosan csak egy régi szakember fogja tudni, hogy melyik volt. A felépítmény átépítése után nem látok esélyt arra, hogy fényképek alapján vergődjünk zöldágra.
A balatoni kompokról annyi infóm van, hogy ha jól emlékszem talán egy volt régen féloldalas, a többi három kétoldalas volt, azaz mindkét oldalán volt utasfolyosó és a kormányállás a folysók közti hídon volt a hajó közepén. Aztán szép lassan mindegyiket átalakították féloldalasra, mivel így több autó fért rá, két utasfolyosó meg túl sok volt. Egyedül a Kisfaludy maradt a klasszikus formájú, de ott is megszűntették az egyik oldali utasfolyosót, csak egy rudazat tartja a híd egyik oldalát. Jelenleg még Siófokon van, a révbe szerintem csak a csúcsforgalomba (főszezonba) kerül. A Kisfaludy egyébként rövidebb, mint a többi (kb. 5m-rel).
Tom!
Ne szabadkozzál azért, hogy "csak" ennyi van leírva az általad elért kiadványban! Várfalvi T. érdeme, hogy ő akkor többet írt le. Meglehet, hogy szerepel még ott más is, csak nem értettem meg, hogy mit jelent és ezért nem írtam ki. Készülök arra, hogy ismét elmenjek a könyvtárba és mégegyszer átnézzem.
A vizibuszok sorsa átalakításaik, tulajdonos- és névváltozásaik jó nagy falatnak igérkeznek. A Várfalvi-féle könyből azokat is kiírtam, de mivel a könyv 1978-ban jelent meg, az azóta történtekre nem ad felvilágosítást.
Muggli!
A Komp II.-ről van egy régi képeslapról vett kép a képtáramban - ami vélhetőleg most nem látszik. Azt hasonlítottam össze a Tom által feltettekkel. Ennek alapján gyanítom a névváltoztatást.
A balatoni hajókról vett adatok a BHRT egy prospektusából valók. Sajnos csak a hosszúság, szélesség, főgép(ek) teljesítménye és a befogadó képesség van benne megadva. Ennyi a hivatalos információ.
A '80-as évek elején a Balatonon három "négyszázas" volt, a Szentendre, Zebegény, Ercsi, ezeket keresztelték Gulács, Haláp, Bakony-ra. A Haláp eltűnt, ezek szerint a Dunára került. Egyébként a négyszázasoknak men túl jók a kilátásai, mivel régi hajók, nem költenek már rájuk semmit (pl. radar, utastér felújítás, stb.). Sajnos a Balaton is ilyen sorsra kerül, a tó egyik legnagyobb hajója, 2004-ben lejár az engedélye, így sorsa bizonytalan.
A BHRT-nél volt egy nagy átkeresztelés a '90-es években, amikor a nem Balaton környéki helyekről elnevezett hajók új nevet kaptak. Tud-e valaki segíteni abban, hogy a vizibuszoknal mi volt a régi nevük. Voltak olyan nevek, hogy Dunakeszi, Leányfalu, Horány. Az új nevek a Dörgicse, Ederics, Földvár, de nem tudom melyik mire lett nevezve.
Frissítettem a Balatoni hajók oldalt, a Csobánc kivételével minden BHRT tulajdonú személyszállító hajóról van már kép. Vanyolai hajókról nincsenek képeim, Siófokon még nem találkoztam velük. Pedrofon ajánlott fel képeket, de ha bárki tud műszaki adatokat vagy bármit a balatoni témával kapcsolatban, akkor szívesen veszem és felrakom az oldalra.
A (ha jól emlékszem) 99 februári kazánszállításról van vmi infód?A szegedi Admiralitás csinálta, Litérre vitték a földgázerőmű kazánját.(Kenesén hajóztak ki)Vagy 3 hétig mentek, de nem a víz hiánya volt a gond, hanem a növényzet.
Szia Dani!
Először is én is bezsebeltem az elismerést!:-)))
Komp II: Gyerekkori emlékeim szerint, már a 70-es évek elején ez a négy komp volt a Balatonon és nevük is volt.Úgy tudom, annyira ez a 4, hogy nem is cserélték őket. Ennél régebbi emlékem nincs, de megkérdezem a nagynénémet, ő Siófokon él már vagy 45 éve, biztos ismer balatoni hajóst.
muggli
Te emlékszel az írójára, vagy a címére? Nekem sajnos pofára esés volt, hogy Bárdos Imre kölcsönadta a Kucsara P.: Vezess baleset nélkül c. könyvet. Jól beleéltem magam, hogy hurrá megvan. Aztán mégsem az.
Üdv mindenkinek!
Előbukkant az Inota!!! :)
Péntek este fél nyolckor ment felfelé Pestnél, és 9-re ért fel Horányhoz, ezt onnan tudom, hogy Pesttől egész Horányig követtük. Olyan szépen hasított felfelé, csak úgy verte fel a vizet az orrán :) de jó volt látni, nem álltam meg, hogy ne kövessem egy szép hosszú szakaszon :))
mostmár mégjobban érdekel, hogy ki/kik vették meg, és hogy mi a szándékuk vele...
Gumidani:
Az tényleg a Csata, de Vácnál a tesója van most is a Toldi Miklós.
Ha sikerül berakom ide a vontatót, tegnap fotóztam. Tavaly még egész szépen ki lett pofozva, ma már pusztul...
A köszönetet zsebretettem, de ennyivel nem űszod meg, mert közben kutakodtam még a könyvespolcon.:-)
Vízsebesség siófoki vízeresztés esetén: 3-4 km/h a Kapos-torokig, a Sárvízig 2-3 km/h, alatta 0,5-1,5 km/h. A fenékszélesség Szekszárdig 14 m, alatta 18 m. A legkisebb hajózási vízmélység 20 dm, a legnagyobb 30-40 dm. A 80-as évek végéig Simontornya környéke volt a kritikus szakasz, mivel ott csak 16-18 dm volt.
A keresett könyv nekem is volt a kezemben 1987-ben a Böszörményi út 21. szám alatti objektum könyvtárában. Azóta már más intézmény működik ott, a könyvállomány valszeg máshová került, de nem tudok róla semmit. Megpróbálok utána járni, de nem ígérek biztosat.
FOMA, muggli!
Köszönöm a Sióról írtakat. Sajnos bármikor jártam arra, mindig kevés vizet láttam benne és el nem tudtam képzelni azon a Balatonfüreden épült nagy vontatókat. Pedig tudtam, hogy azok nem repültek át a Dunára.
Pedro!
Neked is köszönöm a kiegészítést. Az Old Boy-t éppen akartam is kérdezni.
Ma délelőtt voltam a Megyeri gátnál? Legalábbis gyerekkoromban így hallottam a felnőttektől annak a helynek a nevét. A Tungsram strandtól kicsit feljebb levő csónakházakra gondolok. Ott láttam a Csata nevű kompot. (nem szerepelt ez régebben Vácnál?) Mellette volt a Budavár nevű 3011-es vizibusz, (ezek szerint ez is privatizálódott) lejjebb pedig ott volt az Old Boy. Még lejjebb a partra félig kihúzva áll egy vontató. (az melyik volt?)
FOMA mégegyszer!
Valamikor a 60-as években kiadtak egy közlekedési balesetekről szóló könyvet. Én a Műszaki könyvtárban láttam, de nem emlékszem a címére. Az a gyanúm, hogy Kucsara Pál írhatta, de nem biztos. (nem a "Vezess baleset nélkül" címüre gondolok) Ebben volt két fénykép a Pajtás felborulásáról. Az egyiken vészesen megdőlve, a másikon teljesen az oldalán fekszik és több vitorlás hajó van körülötte.
Nem tudsz-e a nyomára jutni?
Várfalvi Tamás: A 80 éves magyar állami hajózás géphajói
Azt hiszem, hogy 1978-ban adták ki. A hajdani Műszaki Könyvtárban olvasgattam és jegyeztem ki belőle az általam még látott személyhajók adatait. Akkor C 98625/12 volt a raktári száma. Nem tudom, hogy meg van-e még nekik. Sajnos képek nincsennek benne, elég igénytelen kivitelü könyv.
"Azt hiszem a simontornyai híd volt a szűk kersztmetszet."
Inkább a szexárdi vasúti híd. A Pest-Budán legalábbis az előtt kellett leszerelni ezt-azt, hogy átférjen alatta. A zászlósképzőn 87-ben volt egy tiszai vizirendész osztálytársam, akinek volt egy nagyon részletes leírása a Sióról, azon fel voltak tüntetve a kikerülési helyek és a hajófordítók. Egyre emléxem, az Ozora felett van.
Gumidani: Tudomásom szerint az
LI : adatok stimmelnek, annyi még,hogy 50-től a Balatoni Hajózási Vállalatnál és hogy átépítés előtt 63-ban selejtezték. Valamikor a 80-as években beépítették a nyitott sétafedélzetét. 91 óta Ercsi.
LII-vel azon a sorsa a LVI-nek is.
LIII : 50-ben a Meszharté lett. 62-ben átépítése előtt selejtezték. 2000-ben kapta a Hunnia nevet.
LIV : 50-től a Balatoni Hajózási Vállalaté. 63-ban selejtezték, 65-ben átépítették. 91-től Haláp.
97-től a Dunán, még ezen a néven. 98-tól a Panorama Deck-nél Attila. 99-ben részleges, 2001-ben teljes renoválás.
LV : 50-től a Balatoni Hajózási Vállalaté, selejtezve 64-ben, átépítve 66-ban. 91-től Gulács.
A VI. sz csavargőzős lett volna a 4. a sorban (Úttörő, Pajtás, Ifjú Gárda)
Előre lett volna a neve. 59-ben lett motoros és Keszthely néven volt a Balatonon. De nagyon hamar Ráckeve lett és a Dunára jött.
98-tól a Dunayachtnál Old Boy.
Jakyg!
"Milyen furcsa ez a múlt idő. De elnézve a Balaton vízszintjét, s elgondolva a Sió medrének állapotát, lehet, hogy helytálló."
Olvasd el az ÉS-ben a "Balatonharács" című cikkeket és az arra reagálást. www.es.hu , a keresőbe írd be, hogy balatonharács. Ha csak a negyed igaz, akkor a tónak lőttek.
muggli
Régebben kérdeztem:
"Az Újpesten átépített orosz hajó most éppen az új egyetemi negyed előtt horgonyoz egy lerövidített, nyomorék TS bárka társaságában.
Alatta a partnál a Clark Ádám, kettejük között mászkál egy kis, kék-fehérre festett vontató, amely nem tudom hol, mikor épült. Csak azt tudom, hogy testvéreit a következő helyeken láttam: a tiszafüredi Tisza-híd alatt a balpartnál, sok évvel ezelőtt éveken át ki volt kötve egy Pakson kicsivel a rendőrség felett és egy láthatóan magán kedvtelési célra használt horgonyzott sok éven át (tán még ma is) Mohácson kb. a Csele patak befolyásánál."
A balatoni honlapon lévő Sió ugyanilyen jószág. Tudni valamit, hogy ezek a hajók hol, mikor készültek?
Gumidani: elfelejtettem kérdezni. Honnan szedted össze a csavargőzösök adatait?
Azt hiszem a simontornyai híd volt a szűk kersztmetszet. (Milyen furcsa ez a múlt idő. De elnézve a Balaton vízszintjét, s elgondolva a Sió medrének állapotát, lehet, hogy helytálló.)
Voltak kerülő helyek. Jó előre be kellett jelentkezni az évi egy-két eresztésre. Előre meghatározták mind a völgy- mind a hegymeneti menetrendet, s megmondták a csatornába való behajózás sorrendjét. Pár nap állt rendelkezésre a forgalom lebonyolítására.
A 10-15m3/sec adat alapján alapján a sebesség nem mondható meg.
Gumidani:
Hálás vagyok a nagyobb csavargőzösök történetéért. Kedvenc hazai személyhajóim. Szépek, formásak (azaz a Tahi-Hunnia csak volt.)
Nem tudtam, hogy ennyire öregek, s remélem nem kell őket pár év múlva menteni.
Szia Dani!
A régi átlag valahol 10-15 m3/sec volt. Hogy ez m/s-ban mennyi, ne kérdezd, ezt is valahol olvastam, de a forrásra nem emlékszem. Úgy tudom, 400-as "Z"-hajók jártak le rajta a Dunára. Azt hallottam, hogy nem is a széle-hossza volt a korlát, hanem valamelyik híd volt igen alacsony. Olyan 25 decis merüléssel még lehetett rajta hajózni. A "Sopron" és a többi füredi is a Sión jött át a Dunára, igaz "sportkormánnyal" a híd miatt. Szerintem két uszály már elég húzósan fért el egymás mellett. ha elfértek egyáltalán. Géphajók valszeg nem tudták volna kikerülni egymást.
muggli
Indul a kérdésözön:
A Sión mekkora lehetett a vízsebesség? Nehéz volt-e felhajózni rajta? Mekkora lehetett a leghosszabb, legszélesebb, hajó ami átfért? Mekkora volt a vízmélység?
A MFTR-nek volt az említetteken kívül még kilenc kisebb csavargőzöse is. A Pajtás ezek közül volt a II. Csak az arányok érzékeltetésére: ezek 26-27 m hosszúak voltak. Pechünkre eddig csak az I. a III. és a IX. számúakról van képem. Meg egy olyan is, amelyiken nem tudom, hogy melyik van.
A képtárban, ha majd látszik újra, van egy kép abból az időből, amikor 1957 és 1959 között, motorhajónak átépítve, Siófok néven szeli a Balatont. Aztán 1959-ben átnevezték Dömsödnek. Gyanítom, hogy akkor visszakerült a Dunára. További sorsa előttem ismeretlen.
