Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Ki volt az a gentleman, kalóz és felfedező, aki nemzete fiai közül az elsőként hajózott Ausztrália partjaihoz és végzett ott kisebb jelentőségű felfedezéseket?
A derék luzitánokról jut eszembe: eléggé elterjedt a köztudatban, hogy a portugálok Fernão Mendes Pinto 1543. évi expedíciója után – amelynek során az első európaiként tengeri úton elérte Japán partjait – már nem indítottak nagy felfedező utat.
Ez azonban csak részben igaz: Brazíliában az ún. bandeirák tagjai, a bandeiranték a XVI. sz. végétől benyomultak a Paraná és a Paraguai folyók vízgyűjtő területére, majd a XVII. Század derekától a Mato Grosso vidékére és az Amazonas-medence déli részébe is.
Bár ezek az expedíciók főleg rabszolgákra és kincsekre vadásztak és nem tudományos jellegűek voltak, eredményeikkel hozzájárultak Brazília belső területeinek feltárásához.
Ki fedezte (spanyol) fel és kb. mikor azt a szigetcsoportot, melyről a felfedezők azt állították, hogy a Bibliában is szereplő Ofír (Ophir) és így ezzel összefüggésben kapta a nevét.
„A várostól fél league távolságban található egy templom, amelyet Angornak neveznek. Ez a templom olyan rendkívüli építés, hogy azt tollal leírni lehetetlen, kiváltképp mivel nem hasonlatos a világ semelyik más épületéhez sem. Tornyai, díszítményei és mindennem kimunkáltsága olyan, amint az emberi géniusz csak ki tud ötleni. E város eredetéről nem tudni semmit, sem arról, hogy miért vált elhagyatottá.”
Ez az 1589-ben Natal partjainál hajótörésben meghalt De Couto leírása, mely tudtommal az 1.
Marcello de Ribadeneyra könyvét 1601-ben adták ki.
Christoval de Jacques 1606-ban írt róla - őt említhették a filmben ?
Francia semmiképpen nem lehetett az 1., hisz akkoriban csak a portugálok/spanyolok voltak D-Kelet Ázsiában és Macau volt alkalmas bázis felfedező utakra.
"Amerigo Vespucci valami emlékirataiban azt írta magáról, hogy 1499 és 1507 között négy utazást tett Dél-Amerika északi, ill. keleti partjai mentén ...Az biztos, hogy róla nevezték el Amerikát..."
Az olasz Amerigo és a lat. Emericus, Americus a magyar Imre személynév megfelelője.
Szt. István magyar király fiának nagy kultusza volt Itáliában, és Vespucci is egy Imre herceg tiszteletére szentelt firenzei templomban esett át a keresztségen 1451-ben. (A Vespucciké igen tekintélyes és híres család volt egyébként, gondoljunk Simonetta Vespuccira például.)
Martin Waldseemüller kartográfus és Mathias Ringmann csillagász javasolták aztán 1507-ben, hogy az újonnan felfedezett földeket Vespucciról nevezzék el, méghozzá "nőies" alakban, mivel a többi földrész is női neveket visel.
Így Amerika tkp. Imre-föld. Sajnos kevesen tudják.
Amerigo Vespucci valami emlékirataiban azt írta magáról, hogy 1499 és 1507 között négy utazást tett Dél-Amerika északi, ill. keleti partjai mentén.
Ebből az elsőt 1499-1500-ban spanyol, a másodikat 1501-1502-ben portugál szolgálatban. A harmadikat és a negyediket szintén spanyol zászló alatt.
A történészek szerint azonban csak az első, 1499-1500-as útja tekinthető történelmi ténynek.
A másik három tehát hazugság lenne?
Az biztos, hogy róla nevezték el Amerikát, akár egyszer, akár négyszer járt ott.
Sőt a legenda szerint Venezuelát is ő nevezte el, amikor valami part menti indián települést szülővárosa, Velence (Venezia) után Velencécskének, olaszul Venezolának nevezett el. Ebből a spanyolban Venezuela lett.
