Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Szerintem azért ahhoz, hogy a gyilkos galóca gyilkoljon, egy részét legalább meg kell enni! Az, hogy megfogod, majd utána azzal a kézzel hozzányúlsz valamihez, még kevés a mérgezéshez. Én is összeszedek mindenféle gombákat (igaz, az ismeretleneket - többnyire - külön dobozba), hogy otthon tudjak velük foglalkozni. Az ehető gombákat meg ugyanazzal a kézzel fogom meg, hiszen nem lehet az erdőben kezet mosni. De őszintén kíváncsi vagyok a tapasztalt szakértők véleményére!
Ja, és a hétvégén volt még egy elég meghatározó gombaélményünk, sajnos negatív. Páromat áthívta a szomszédasszonyunk, hogy szedtek gombát az erdőben, ugorjon át bevizsgálni. Kiderült, hogy az volt a stratégiájuk, hogy szedjünk le mindent, amit látunk, majd megnézi a Zoli. Úgyhogy mindent felrántottak "földlabdával", be a szatyorba, és haza. Gondolom, sejtitek a végét Begyűjtöttek egy tökéletesen formás kis gyilkos galócát. Dobhatták ki az egészet. Ráadásul tapogatták, utána meg kézzel-lábbal etették a gyerekeket. Szerencsére a gomba teljesen hibátlan volt, egy darabka sem hiányzik belőle, de én is frászban lennék a helyükben . :(
:))
Majd megadom a forrást, honnan veszem az Óriás bokrosgomba elnevezést.
Amit ide tettél az az óriás likacsos? Akkor küldj már egy bokrosgomba képet is légyszí!
Hülye vagyok?
Víz
Tegnap a Börzsönyben voltunk, és szedtunk egy 1/2 kosár gombát. Az erdő persze itt is porszáraz volt. De találtunk májgombát! Egy bazinagyot, meg több kicsit. Plusz 1-2 félszáraz galambicát, hosszuszárú fülőkét, es egyéb apróságokat.
Multkor is talaltunk egy szőp (de joval kisebb) májgombát ugyanott, és akkor kirántottuk. Ez az érdekes savanykás csersavíz csak kb a csalad felének ízlett... Most valami mást akarunk vele csinálni. Tud valaki valami jo kis receptet?
Kis beszámoló a Cserhátból. A kettes főúttól picit mentünk beljebb a Cserhátba. A helyiek elmondása szerint előtte való nap (pénteken) esett az eső. Ő vargányáért és őzlábért ment az erdőbe, mi meg kimondottan galambért indultunk (gondoltam, hogy más nem nagyon lesz).
Ehhez képest még sok volt a piruló galóca (habár már kinyílt kalapúak voltak, és érettek), egy helyen sok pici korallgomba, de nem bírtuk beazonosítani, hogy melyik. Galamb is rengeteg volt, de sok volt a már kukacos. Azért szedtünk sok varashátút és kékhátút, dióízűt.
Jópár citromgalócát is találtunk. Nagyon szép friss példány is volt belőlük:).
Először láttunk egy db. bársonyos cölöpgombát.
Bronzos vargányából találtunk 1 db nagy példányt, de már régi volt:( Ja, meg jópár nagy méretű fenyőtinórut találtunk.
Végül abszolút elégedettek voltunk a fogással (galamb és fenyőtinóru). A galambokból kipróbáltam a gombafasírtot. Mindenkinek csak ajánlani tudom!! Isteni volt!
Az biztos, hogy nem párduc, abból mostanában láttam eleget. A regalis kizárásához este mégegyszer alaposan megnézem minden részét, végül is a kalapbőr alatt a hús barnás színeződése stimmel, a burokmaradványok ugyan egészen másképp néznek ki, de az nem kizáró ok, a gallér emlékeim szerint bordázott volt, de a barnás csipke a szélés szintén stimmel, a tönk jellemzői hasonlítanak.
Igaz, hogy kevés vöröses beütés mindegyiken van (ráadásul ezek egy alomból származnak).
Az jutott eszembe, hogy ez a csoport - az eddig találtakkal ellentétben - nem laza talajon nőtt, hanem kemény, valszeg agyagos (sőt, erősen letaposott) területen. Lehet, hogy azért olyan kompakt húsú és kisnövésű?
Szóval azt mondod, hogy ehető? Hát nem mondom, egy kisebb lakodalmas sokadalom jóllakhatott volna belőle :) (2 öreg mellett 3 fiatal csoport is volt egy fa tövében).
Itt többeken azt írják, hogy óriás likacsos, én úgy tudom: óriás bokros. Talán NP-t kellene megszólítanunk, hogy mi a véleménye. Szerintem ugyanarról beszélünk. A két név is egyet takar? Mi a Mátrában megettük. Tettünk levesbe, és párizsiasan kirántottuk. Nagyon finom volt. Igaz, hogy nagyon friss gomba volt, még folyt a leve, mikor leszedtük.
Üdv: Víz
Szerintem Amanita rubescens: a jobb felső példány tönkjének alsó része úgy tűnik, mintha pirulna. A lényeg a pantherina és a regalis kizárása. (Az excelsa ehető hőkezelés után.) Véleményem szerint az A. pseudorubescens nem egy különálló faj. Itt van egy fiatal párducgalóca emlékeztetőül:
Ma délben babás-kirándulás a Mogyoróhegyen (Visegrád), néhány elöregedett galambica, és ket múmia tinóru, más semmi. A géva viszont kezd beindulni. Sajnos a strand felé menet kinézett telepet már leszüretelte valaki mielőtt az úszással végeztem volna.
A Bakonybéli részeken terem többször is,sőt én Tés környékén tavaly szept. végén is találtam rókagombát.De itt Kisgyón környékén 3 helyen is csak egyszer terem,sajna.
Az utóbbi időben többször is előfordult velem, hogy az itt láthatóhoz hasonló gombákat a terepen leszedtem, mert piruló galócának gondoltam, de azután elbizonytalanodtam. A színe barnább, az alakja tömzsibb, a burokmaradványok leginkább tüskére emlékeztetnek és nehezen lehet őket letörölni. Henning azt írja, ez a mérgező Amanita pseudorubescens. Erre viszont a neten nem sok semmit találtam. Tudtok segíteni?
(hamarosan teszek fel néhány képet a tátrai gombákról is, sok szépet láttam)
Mi két hétig az Alacsony Tátrában voltunk nyaralni. Úgy tudtuk, a nemzeti parkokban tilos a gombászat, ezért csak túrázni indultunk az első reggel (na persze a hátizsákban für alle Fälle volt egy müanyag doboz), amikor egy kedves helybeli asszony megmutatta, mit talált hajnalban:
Hát mit mondjak, szép kezdet, még ha nem is mi találtuk. Persze rögtön körbejártuk az erdőt, találtunk is némi vargányát, de főleg vargányával teli zacskókkal hazatérő gombászokat.
Szia Maple! Gratulálok a szép fogáshoz. A som szeptember eleje-közepe felé szokott érni, hely és időjárásfüggő. Ha pirosak a szemek, de még kemény akkor egy-két hét kell neki. Én a múlt héten láttam olyan bokrot, ahol még zöldek voltak a szemek, annak legelább egy hónap kell még. Viszont ha megérik akkor sajna elég hamar lepotyog, különösen szeles időben, ezért ilyenkor célszerű legalább kétnaponta látogatni az "ültetvényt".
Pampuszkátor, barna tinórú (jóformán egyenértékű a vargányával), következő kettő sötét érdestinórú (inkább a fiatalok jók, tönk nagyon kemény). Aztán megint barna tinórúk jöttek. Az utolsó hármat megválaszolta Ttamás.
Ma délután Sóskút környékén ezeket sikerült találnunk. Tudja valaki, mik ezek?
A gallérja szinte folyik, mint a tejszínhab. Nem szineződik, szagtalan.
Szia Taramiram! Ttamás közel jár az őzlábgalócával, de annak a lemezei zöldes árnyalatú és az egyetlen hazai galóca, ami nem erdőkben terem, hanem legelőkön. Inkább ennek nézem, ehető. Sajna szuperrecept nélkül semmi különös.
