Még az Iowa-kon is két töltölift tartozik a három lövegcsöhöz.
A Rodney-kon sok problémákat okozott a háromcsöves elrendezés, bár ebbe belejátszott az is, hogy a washingtoni korlátozások alapján épített hajó szerkezete gyengébb volt, és rosszul bírta a 40,6-osok sortüzét.
A Rodney-nál 65 másodpercenként tudtak sortüzet leadni (vö. Bismarck 22-25 mp).
A két világháború között nyilván fejlödhetett a technika, hiszen, ahogy írtad, elterjedt a háromcsöves toronymegoldás (franciáknál és a brit King George V-öknél a négyes).
A britek lehet, hogy azért is húzódtak a háromcsöves tornyok alkalmazásától az elsö világháborúban, mert korlátozott szélességü hajókat tudtak csak gyártani.
(Azt hiszem, logikus ez a sor: több löveg egy toronyban -> nagyobb lövegtorony -> szélesebb toronykoszorú -> szélesebb hajótest)
Egy Hullám II. nevű hajóról tudok, de az nem moszkva tip. volt, hanem egy átalakított személyhajó, amellyel a Vízügy méréseket végzett.
Sokáig volt a Tiszán, aztán a Dunán volt, mint felmérőhajó, és pár éve még a roncsai ott voltak a Szentendrei dunaágban a Szentendre belvárosi révnél. Nem vagyok benne biztos, hogy egyről beszélünk.
Ez jóval kisebb volt, mint egy moszkva, kb. 20 m-es lehetett.
Kíváncsi lennék egy moszkvára a Tiszán. :-)
Pár éve terveztük, hogy milyen lenne a Balatonon, de lejutni volna oda nehézkes, mert a Siót nem nagyon akarják feltölteni régóta.
"Hullám:A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság hajója, (KDVI) ők hozták be az országba, és ez az első magyar neve. Korábban Moszkva 1?? néven-számon ment. "
Volt valaha a 80-as években Tokajon egy Hullám II nevű hajó. Ez Moszkva típusú volt? Dr. Zsiga Attila említette egyszer, hogy Szegeden is szolgált egy időben egy Moszkva típus. Nem tudod, hogy melyik volt az?
Létezik egy amolyan "típuskönyv", amit a MAHART adott ki, és a szenes gőzösöktől kezdve a 80-as évekig bezárólag az összes MAHART hajó megtalálható benne, rajzzal, specifikációval. Nincs meg esetleg valakinek egy msáolás erejéig??
(Én hülye kis becsületes honpolgár, nem kommunizáltam belőle...)
Nézegettem, hátha találok egy huszadikat, de nem jött össze.
Tehát a Duna Magyar szakaszán 19 db Moszkva tipusú személyhajó közlekedik magyar lobogó alatt.
Hmmm!! A kérdés különösen kedves a szívemnek személyes érintettség kapcsán. Megpróbálok kimerítően válaszolni. :)))))
Ezeket a Moszkva tipusú személyhajókat már nem a Mahart hozta be Magyarországra, hane magán, vagy kisebb állami cégek. Ezért ezeknek vagy eredeti orosz neve volt, vagy más elnevezést kaptak, de nem Mahart féle Dunaparti városokról kapták a nevüket.
Nézzük azokat, amikre emlékszem:
Szent Ferenc: ex Jugoszláviából érkezett
Eredeti neve: Krim
Hullám:A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság hajója, (KDVI) ők hozták be az országba, és ez az első magyar neve. Korábban Moszkva 1?? néven-számon ment.
Csárdás: Moldáviában dolgozott a Nyeszter nevű folyón, még nincs teljesen magyar tulajdonban. Eredeti neve: Tigina-2 volt, mikor Magyaro-ra érkezett az István Király nevet kapta, jelenlegi nevén 1998 óta közlekedik.
Matthias Rex: Ukrajnából érkezett az országba, az első nem Mahartos moszkva tipusú személyhajó volt nálunk. Az ex István Király testvérhajója. Eredeti neve: Kapitan ???? volt. Magyaron egyből Matthias Rex lett.
Millenium: A legújabban hazánkba érkezett moszkva, eredeti neve Moszkva-121 volt. (ez áll a Jókai mellett ő a bűnös, hogy nem látható a pesti oldalról) Ja Hamster a képetek szuper köszi!!!
Aquincum: A legelső legyártott moszkva tipúsú hajó. Ennélfogva a legöregebb is. Ez volt a prototípus, ezért kerékállásának műszerezettsége, és a távvezérlés még nagyon kezdetlegesnek és nagyon orosznak hat a többi közül. Szlovákiából érkezett, eredeti neve Szajáni volt.
Tehát látható, hogy mindegyiknek szinte az első magyar neve maradt meg, és nem voltak Dunaparti településekről elnevezve.
Hogy a felsorolás teljes legyen írok még néhány fentihez hasonló moszkva tip. hajót:
Corvin Kapitány Ischenko) Ukrán
Rapszódia (Tigina-1) Moldáv
Szent László (Moszkva-139) Ukrán
Tudja valaki az alábbi dunai hajók eredeti nevét? Szent Ferenc, Hullám, Csárdás, Matthias Rex, Millenium, Aquincum. Gondolom, nekik is valami dunaparti település volt az eredeti nevük. Ebből a típusból különben hány van? Esetleg kérhetnék egy felsorolást...?
Azert ez a prud part... ez egy kicsit eros volt. Maga Kadar lehet, de az is eleg gyanus, emlekezve arra, amikor a dobogokoi Kadar villat hirdettek eladasra a 90-es evek elejen. Egyebkent gondolom, hogy az 50-es evek masodik fele lehet a helyes, a tobbi meg nagyjabol klappol.
OFF
"A Csillag az 50-es évek első felében épült a Balatonfüredi hajógyárban Kádár János külön
hajójának"
Ez bajosan lehet így, hiszen Kádárt 1951-ben letartóztatták, s egy börtönlakónak nem szokás sétahajót építeni. Az orgiákról szóló hír is ugyanennyire lehet igaz, lévén szó egy kifejezetten prűd pártról.
ON
"Sem a britek, sem a németek nem alkalmazták a háborúban a háromcsöves lövegtornyot, több okból.
Egyrészt tüzvezetési bonyolultsága miatt (ne kérdezzétek meg, hogy ez pontosan mit jelent. Több, mint egy éve próbálom felderíteni az elsö világháborús tüzvezetés rejtelmeit, de még mindig nem teljesen világos a pontos metódus)
Másrészt mert míg a kétcsövesnél mindkét csöhöz volt töltölift, addig a háromcsövesnél szintén két töltölift volt a toronyban, és ez lassíthatta a tüzgyorsaságot.
Harmadrészt mert egy telitalálat több ágyút tehet tönkre a háromcsöves torony esetén."
Szerintem ez az ket lift harom cso nem sokaig jatszhatott, mert az 1. vh vegen tervbe vett, de a washingtoni egyezmeny miatt elbontott jenki csatahajoknal is 3-as lovegtorony elrendezes volt. Nem beszelve arrol, hogy az elso vilaghaboruban nagyobb szamban az USA haditengereszete epitett 3-as lovegekkel felszerelt csatahajokat.
A ket vilaghaboru kozott es a masodik vilaghaboruban epult amerikai csatahajok, csatacirkalok, nehezcirkalok mind kivetel nelkul 3-as lovegeket kaptak. (Nem elfeledkezve a szovjet konnyu es nehezcirkalokrol)
Arrol nem is beszelve, hogy a brit, francia konnyu- es nehezcirkalokra is a 3-as lovegeket pakoltak.
A tornyok pancelvastagsaganak novekedesevel a nagyobb katasztrofak hatasait is lehetett csokkenteni.
es meg vegul megemlitem, hogy voltak negy loveggel felszerelt francia es brit csatahajok is...
tegnap beneztem a www.warships1.com -ra (bocs, hrefezni elfelejtettem), es ott mino veletlen sikerult egy, a monarchia csatahajoinak kifejlodesevel foglalkozo chat-ot, subtopicot etc. talalnom.
Ami lenyeges volt:
1,A Monarchia a radetzky-nel alkalmazott hajotestett rakta a tegetthoff-osztaly ala. A hajotest vedelmet csak elmeletileg szamolgattak ki.
2,A hajotest kesz volt, de csak utana vettek fel a kapcsolatot a nemetekkel (Mintha errol meg tavaly vitazgattunk volna?!)
3, A danubius termeket elegge lefikaztak, mondvan a trieszti hajogyarhoz kepest gyengebb anyagokat hasznaltak.
Igaz a kazanok es a turbinak tipusa es szama, valamint a hajocsavarok szama kulonbozott a Szt.Istvan es a masik harom hajo kozott. Erre vezettek vissza a hajo pusztulasat.
Ebben a temaban -ha jol emlekszem- vot valami vizsgalat, de a Ganz-Danubius azzal haritotta el a felelosseget, hogy ok csak vazlatokat kaptak, nem kesz tervrajzokat...
4, A hajoosztaly csak papiron birta a 21 csomot, inkabb csak 18 csomo volt az utazosebesseg (A tragikus napon is gaz volt a turbinakkal, mert a Szt.Istvan kotelek 18-rol 12 csomora lassitott. Igaz, nincs a kezembe se a szakdolim, se Csonkareti konyve es lehet, hogy tevedek. Majd hetfore ranezek).
5, Szamomra uj info volt, hogy a tornyok szellozese csapnivalo volt, mert harci korulmenyek kozott csak 15 percig lehetett elviselni bent a klimat.
6, A hibaktol eltekintve elismeroen irogatnak errol a hajoosztalyrol.
7, Meg egy fontos: azt is irogattak, hogy a Monarchia solyain csak max. 24500 tonnas hadihajot lehetett epiteni es meg volt egypar meretbeli megkotes. Az Ersartz Monarch-2 osztaly csatahajoit eloszor 29,000 es 31,000 tonnara terveztek, de a solya miatt visszavettek a hajo tomeget.
Az en gondom ezekkel a felvetesekkel az, hogy nem irtak hivatkozast, milyen nemet vagy angol nyelvu konyvecskekben talalhatjuk meg ezeket az infokat.
Magyarul leirva en meg nem lattam ezeket a tenyeket!
magan velemenyem szerint jobban jarsz, ha a hadtorteneti kozlemenyekben 7 ev alatt lekozolgetett Csonkareti tanulmanyokat osszegyujtod, es lefuzod, mert ott van labjegyzet:-(((
Csonkareti Karoly: Az Osztrak-Magyar Monarchia haditengereszete, Kossuth, 2001, 213p. Ara a vecsesi piacon a konyvesnel 2450 Ft volt, de lehet hogy atvagtak:-(((
A háromcsöves torony fö elönye a tömegcsökkenés.
Hat löveghez az orosz Gangut-osztálynál két 709 tonnás háromcsöves torony (30,5-ös ágyúkkal) kellett, míg a német Helgoland-osztálynál három 550 tonnás kétcsöves torony (szintén 30,5-ösökkel). Nem beszélve a tornyokhoz tartozó löszerraktárakról és azok páncélozásáról.
Mindent egybevetve, ha tengeri csatában kellett volna részt vennem, inkább német csatahajón tettem volna meg, mint angolon.
(Bocsi, hogy így darabokban válaszolok, de a rendszerünk képtelen nagyobb lélegzetvételü szövegeget átküldeni)
Mindkét oldalon fejlesztettek, de a britek voltak nagyobb pánikban, ök rohantak elöre.
Egyébként a németek is megcsinálták a háború elött a 38-asukat, hogy megelözzék a briteket, azonban késöbb kiderült, nagyjából velük egy idöben fejlesztették ki az angolok a maguk 38,1-esét.
Sem a britek, sem a németek nem alkalmazták a háborúban a háromcsöves lövegtornyot, több okból.
Egyrészt tüzvezetési bonyolultsága miatt (ne kérdezzétek meg, hogy ez pontosan mit jelent. Több, mint egy éve próbálom felderíteni az elsö világháborús tüzvezetés rejtelmeit, de még mindig nem teljesen világos a pontos metódus)
Másrészt mert míg a kétcsövesnél mindkét csöhöz volt töltölift, addig a háromcsövesnél szintén két töltölift volt a toronyban, és ez lassíthatta a tüzgyorsaságot.
Harmadrészt mert egy telitalálat több ágyút tehet tönkre a háromcsöves torony esetén.
Hogy miért nem tettek a németek nagyobb ágyúkat a hajóikra?
Egyrészt mert a német 28-asok gyakorlatilag ugyanolyan hatásfokúak voltak, mint a brit 30,5-ösök. A német löszer sokkal jobban müködött az angolnál, ezt Jütland bizonyította. A kisebb lötávolság nem jelentett semmit, mivel nem gondolták, hogy a csatákat messzebbröl fogják vívni, mint 6-8 km. (mint késöbb kiderült, ebben minden teoretikus tévedett)
Másrészt a németeknél az volt az elsödleges, hogy a hajó minél tovább a vízen maradjon. (ezt elég jól meg is tudták valósítani. A háború után az amerikaiak légibomba-kísérleteinél az Ostfriesland-ot csak több napi bombázás után tudták elsüllyeszteni) Tehát a védelem kapott nagyobb hangsúlyt, és ezt a tüzerö rovására lehetett megvalósítani.
Az angolok szerint a tüzerö a fontosabb, náluk a nagyobb löveg-kevesebb páncél elv érvényesült.
A dreanought egy 30,5-ös lövegtornyának tömege 500 tonna, a Nassau 28-asáé 400.
