Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Nem bírtam magammal, csak kiszaladtam körülnézni... Több millió tonna galambgomba (kékhátú, dióízű, fűzöld, varashátú, aranyos, büdös, sok egyéb faj) jött elő, nagy részük teljesen kukacmentes, ideális rántani való méret. Még a vargánya sem tűnt el, az aggastyánok között akad néhány junior és imágó korú példány. A gyilkos galóca helyenként tömeges. Mivel a császárgalóca is jól bírja a szárazságot, örömmel konstatáltam, hogy minden helyen volt néhány kiöregedett példány, ami hét vége óta nőtt, így lesz jó spórautánpótlás, nem szedtünk le mindent. Azért akadt még fiatal ízfokozó a galambok mellé...
A xanthocyaneus és a Beetee által mutatott fo. xanthopurpureus is belefér a nagy gyűjtőzsákba, amit rhodopurpureusnak nevezhetnénk, lásd Redeuillh francia kutató képét.
A torosus (foltosodó tinórú) is beleférne ide. Nincs mikroszkóppal látható különbség köztük, írta több francia és olasz kutató is.
Beetee, valószínűnek tartom, hogy 1600 gyűjtemény várhat meghatározásra - gondolom Vasas Gizella lehet az informátor, de sok olyan gomba előkerülhet még, mely ismeretlen még a legfelkészültebbek számára is.
Valakinek van híre Sástó-Mátrafüred, esetleg Gödöllő környékéről? Érdemes kinézni a hétvégén, vagy pangás van még mindíg? Leginkább vargánya-ügyben kérdezem.
Ja igen, azt ki is felejtettem...a képek alapján már azon filózok, hogy pár éve akkor nem rhodopurpureust, hanem xanthocyaneust találtam. Szerinted ezek mik (nem bíbor tinóru, ahogy akkor gondoltuk, később borvörösnek határoztam):
Szia Beetee! Nem jegyzetek, hanem tanulmányok, publikációk, tudományos dolgozatok boncolgatták, boncolgatják e témakört. Magyar nyelven inkább fordítások jelentek meg. A xanthocyaneus 1948-as "születésű", ami egyáltalán nem számít réginek. Ám ezek már egy felsőfokú tanfolyam tananyagai lennének.
Ezek nem jelentenek semmit :)) A gyógyszerszagot a terra erőlteti, a talaj bármilyen lehet (az elvileg meszes talajt preferáló változékony tinóru is lazán nő vargányák közelében, de sátántinóru is volt rókagombás helyen a Börzsönyben); az íz megítélése pedig egyéni dolog, nekem a királytinóru sem rossz ízú :) A neten bele lehet zavarodni a luridi szekcióba...(B. luteocupreus, B. poikilochromius stb pl. http://www.funghiitaliani.it/rete%20telematica2002/io/determinate7.htm) Apropó, Albert László nem olvassa ezt a fórumot? Szerintem a gyakorló mikológusainknak is érdekes lehetne.
Az angol szöveg szerint az érett termőtesteknél már alig lehet elkülöníteni egymástól a foltosodó és a borvörös tinórut, de fiatalon a sárga szín a foltosodóra jellemző, no meg a kalapszín szerint is inkább - szerintem - torosus-ról vagy valamelyik formájáról van szó.
Ez az!!! Ma reggelre ennyire visszasárgult a húsa. Jól látható a kalapbőr színe, ez megtaláláskor is ilyen volt. súlya 440 gr, töröm a fejem az elkészítési módon...:)
Tegnap kimentem a kerecsendi erdőbe ahol már elég régen jártam. Mivel vasárnap óta nem volt eső elég száraz az erdő. Hatalmas vargányák rothadó példányai voltak mindenfelé, senki sem szedte le őket, sajnos én sem érkeztem időben. A szárazság ellenére sok gomba volt főleg galamb és szinte az összes használható állapotban. Megmentettem a szenvedéstől ezt a néhány szép császárgalócát is.
A fiatalabbja is egyértelműen sárga színű volt, kemény állagú, hogy úgymondjam szinte paraffin tapintású. Egyébként valóban erre hasonlít a legjobban (Lelőhely a lengyel Beskidek).
bíborvörös simán, nehezebben lehet Beetee szerinti is, még nehezebben egy másik forma(f. polypurpureus), változat, stb. is lehet, de előbb lesz vörösboros tinórú, mint bíbor tinórú, mivel annak húsa csak gyengén kékül, a kalapban szinte fehéres, tönk húsában a sárga sokáig megmarad és a kalapja sem ennyire sötét színű.
Átnéztem. Szerintem az enyém amanita crocea (narancsszínű selyemgomba) lehetett. A google narancsos gombaképei között van néhány nagyon hasonló. Érdekes, hogy a terra képein sötétebb a kalapja.
Ja, ja... a rhodopurpureus egyik leírásánál olvastam, hogy a fiatal gombáknak sárga, az idősebbeknek megy át sötétbe a pórusa, csak én még fiatalabb korra tettem az átmenetet.
Az a Xanto... amit találtam, az pár képen kiköpött hasonmása NP gombájának...
Létezik valami teljes, átfogó leírás, katalógus a már leírt fajokról és alfajokról? És most nem az általad beszkennelt, még hagyományos írógéppel püfölt jegyzetre gondolok.
Vagy tényleg vegyszerekkel, kémcsövekkel, mikroszkóppal kéne azonosítani? Mondjuk ahhoz is kell leírás, kép, stb...
Már nem emlékszem mikor és ki dobta fel, hogy Magyarországon még mindig lehet 1600(?) nagygomba, ami azonosításra várhat ritkasága és hasonló okok miatt. Ezt a véleményt osztod?
