"A gerjeni komp padlót fogott
Az üzemeltető és a tulajdonos is bízik a fennmaradásban
Gerjen
Padlót fogtunk – mondja egy hét tapasztalatai alapján Molnár Sándor, a gerjeni kompot üzemeltető betéti társaság vezetője. A vállalkozó ennek ellenére sem vitatja a Duna-híd megépítésének szükségességét, sőt, maga is kipróbálta és elismeri, hogy ő sem a kompot választaná az átkeléshez.
A gerjeni komp a Duna-híd átadása után
A Gerjen és Kalocsa között közlekedő komp forgalma a Szent László-híd átadása óta ötödére esett vissza, a Domdorit és Fajszot összekötő átkelő helyzete még katasztrofálisabb – felelte kérdésünkre a Molnár és Fia Bt. ügyvezetője, Molnár Sándor. A vállalkozót nem lepte meg a forgalom visszaesése, korábban már megjósolta ezt lapunknak nyilatkozva. Pontos volt előzetes becslése. A vállalkozó másfél éve úgy fogalmazott: Európába nem lehet kompokkal menni. Most sem gondolja másképp, üzleti érdekei ellenére sem. Inkább a megoldáson gondolkodik, összhangban a rév tulajdonosával, a gerjeni önkormányzattal. A kompot mindenképpen meg kell menteni, ebben egyetértenek. A képviselő-testület pedig már korábban határozott, a híd átadását követően nem kér bérleti díjat a vállalkozótól, a forgalom adatainak összesítése és kiértékelése után beszélik meg a további feltételeket. Más lehetőségeket is keresnek, már korábban megépült, nagyrészt állami pályázati pénzekből, a Molnár Sándor által biztosított önrészből egy kishajó kikötő, amely néhány év múltán, a víziturizmus fellendülését követően jövedelmező lehet. – A dombori kompot bizonyosan meg kell szüntetni – állítja Molnár Sándor. – A gerjeni fennmaradásában viszont bízom, a falu vezetésével együtt. Hogy a híd megépítésének szükségességét nem vitatja, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ott volt az avatáson (meghívták, mert közreműködött az építésben is). – Ki is próbáltam az átkelést a hídon – mondja. – Tíz perc sem kellett hozzá, míg Domboriból Fajszig 19 perc a komp menetideje és még fizetni is kell. Magam is a hidat választanám.
RÁKOSI GUSZTÁV"
"Komp helyett kishajó a Dunán
Gerjen-Fajsz
Az új Duna-híd megépítésével kérdésessé vált a Fajsz - Fadd-Dombori között közlekedő komp jövőbeni sorsa. Az illetékes minisztériummal folytatott tárgyalások után a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy idén mindenképpen megpróbálja fenntartani a kompot.
A Beszédes Józsefről elnevezett dunaföldvári átkelőtől délre eddig mindössze egyetlen híd - a bajai Türr István - állt az utazóközönség rendelkezésére, ha át szeretett volna jutni az Alföldről a Dunántúlra. A két híd közti részt a géderlaki, a gerjeni, illetve a fajszi komp látta el.
Gyökeres változást hozott azonban a Szent László-híd, amelynek birtokba vétele után kérdésessé vált a fajszi, sőt a gerjeni komp jövőbeni sorsa. Mivel a forgalom gyakorlatilag teljes egészében átterelődött az új hídra, a két dunai átkelőpontot (Gerjen és Fajsz) választó járművek száma drasztikusan lecsökkent. Olyannyira, hogy ma már csak azok veszik igénybe a két kompot, akik Faddra vagy Gerjenbe járnak át napszámba, piacozni vagy a dombori üdülőtelepre nyaralni. A viszonylag magas rezsiköltség miatt a kompot bérlőként üzemeltető vállalkozó, Molnár Sándor abban bízik, hogy a két átkelő közül sikerül legalább az egyiket megtartani.
A fajszi önkormányzat már megrendelte azt a pályázati és önkormányzati pénzből vásárolt harminc személyes kishajót, melynek üzembe helyezésével sétahajózásra, illetve hosszabb dunai kirándulásokra lesz lehetőség.
Nemtudom,de egy ilyen nagy cégnél van még hajó amibe belelehet tenni(pl:KH,ilyet üzemeltetnek is)De biztosan nem lenne gond eladni sem egy Csepelt,dohognak ilyen motorok még a Balatoni hajókban.
Üdv Mindenkinek,
egy (nagyjából) szakmába vágó kérdésem lenne hozzátok. Ausztráliába szeretnék eljutni, mégpedig hajóval. Elég sokat keresgéltem a neten, felhívtam a Mahartot meg mindenféle utazási irodát, de úgy néz ki, hogy Magyarországon senki nem foglalkozik jegyfoglalással ilyen hajójáratokra. Ez mondjuk még rendben is lenne, de sajnos még csak azt sem tudta megmondani senki, hogy merrefelé keresgéljek tovább. Ebben szeretném a segítségeteket kérni: tudja-e valaki, hogy milyen társaságok foglalkoznak ilyesmivel, hol találok menetrendet(ha van ilyen), jegyárakat, stb. Előre is köszi.
Majdnem jól emlékeztem,1946-ban épült a Szikra a B.Füredi hajógyárban.Az eredeti neve "Széchenyi"volt később lett "Szikra",majd "FK 316" majd ujra "Szikra".Néhány napra megkaptam a Hajókönyvet,ha még van kérdés szívesen megnézem benne.Néhány érdekesség:1969-ig Láng motorok voltak benne,1988-ig Csepelek,most Volvo-Penta zabálja a gázolajat.
Frissítettem a BALATONI HAJÓK oldalt. Újdonságok: A Galéria - Nagyvitorlások fejezet bővült: Lillafüred, Öszöd, Excellence, Hullám Dendi. Ugyanitt a Szaturnusz képei frissültek.
Egyéb: a Balaton 34 cm (tegnap csökkent erre a szintre).
Szuper a kép, gratulálok! Tényleg ritka pillanat. A budapest jobbra tartási kötelezettség értelmében a Margitsziget budai ága völgymenő, pesti ága a hegymenő. Csak azok a menetrend szerint közlekedő, vagy különjárati személyhajók hagyhatják figyelmen kívül az egyirányú ágat, illetve hídnyílásokat, amelyek a szigetoldal térségében saját kikötőpontonnal rendelkeznek.
A Miskolc 18dm-re terhelt bárkákat tolt, és jelen vízállásnál a budapesti gázló az Árpád-híd fölött kb. az Újpesti-öböl alatti vonalban 17dm,(érdekes, hogy sekélyebb, mint a (Budafoki-gázló) emiatt engedéllyel hajózta meg a budai ágat hegymenetben, így kikerülve azt. Bár hivatalosan a rádióbejelentkezésen kívül rendőri felvezetés is kellett volna...
A jobbpartiágban halad felfelé a jó öreg Miskolc. Furcsa. Korábban mindkét ágban mentek mindkét irányba, de úgy tudtam, hogy a hídnyílásokat egyirányusították.
Más: most találtam
http://dunainform.rsoe.hu/
(Valaki egyszer elárulhatná a hivatkozás beírás szintaktikáját.) :)))
Szárnyasok merülése "testre helyezve" eléri akár a két métert is, míg siklás közben 1 m alatt marad. 7 éve Nyergesújfalunál Bp. 140-es víznél törtel le a szárnyát az egyik nagy Vöcsök madár.
Újpesti-öböl bejárat tegnap 12 dm.
Megnéztem, hát gyászos...
Egy szakmai kérdés.
Létezik, hogy a Duna vízhozama folyamatosan csökken lefelé haladva, azaz normál esetben Magyarország területén egyre fogy belőle a víz?
Még a Dunakanyartól lefelé érthető lenne (vízkivétel, párolgás), de a szlovák szakaszon is, ahol csomó folyó ömlik bele?
Sziasztok!
Nekem sajnos csak a 9.-e jó akkor is csak fél három körül tudok a Szabadkikötőbe odaérni.
Üdv
k (aki most időlegesen munkanélküli a kis víz miatt :-((( )
Szia!Tom-ot kérdezted de had válaszoljak én.1943 rémlik az építés évének,de holnapra utánajárok pontosan.Én 1980-ban láttam először ezt a hajót,akkor és azóta is a KDTVIZIG tulajdona,a balatonon hajózik,néhány utja volt talán a Dunán azóta,1980-ban esett át egy felújításon,pár éve kapott Volvo motorokat.
>>> A Galéria - Személyhajók fejezet bővült a Csobánc és a Földvár hiányzó képeivel, ezzel ez a Galéria - Személyhajók rész külső képanyagai teljessé váltak, nincs hiányzó hajó.
>>> A Galéria - Érdekességek fejezet bővült a Kelén gőzgépével és a Csongor régi dízelmotorjával.
>>> Felkerült a Csobánc fedélzetéről, kormányállásáról és gépházáról készített képanyag (Adatbázis részben).
Ezt is koszi, az ajanlott oldalt ismerem, s latogatom is.
Talan kicsit modositanom kene, MAGYAR embereket, s regebbi konyveket keresek elsosorban, de persze minden megoldas,tanacs erdekel.
Elsősorban elnézést a kontárkodásért. Két apróság:
1, A másik két Bíbic nem üzemképes.
2, Bár a szárnyashajók - szárnyon - valóban nem merülnek sokat, de gondoljatok bele abba a szituba, amikor egy madarat menet közben "le kell tenni" valamilyen probléma miatt. Igy aztán gondolom már világos is a probléma. Utasokkal ezt a rizikót a jelenlegi vízállásnál nem lehet felválalni...
További minden jót minden topic-lakónak.
üdv
Veterano
Szia Muggli,
A hajó aknakeresőnek épült, valamikor a 40-es években, néhány társával. egyikük, talán éppen ez a 70-es, 80-as években a FOKA-nál volt rendezőhajó. Sokat boxerolt az Északi-öbölben, ahol az ún. fix-elevátorhoz hordta be a kavicsos dereglyéket. Nagyon szép formája van! Utána nézek majd az archívumomban. Mindenesetre be kellene vonni a topic körébe Hegedűs Tomiékat a Központi Közlekedési Felügyelet hajózási műszaki osztályáról. Nekik van a legtöbb technikai adatuk, hiszen irattároznak évtizedek óta minden hajódokumentációt.
Üdv: c
Az orra tényleg kiemelkedik, de a fara mélyen a vízben marad. De erről majd hallunk hamarosan szaxerűbb véleményeket szakavatottabbaktól.
Én viszont azt kérdezném, ha a bíbicek tényleg elmennek 1 vizes felmosórongyon is, akkor miért nem jár mind a 4?
Láttam ma a Bíbic I-et és a Bíbic II-t is munkában, de a másik 2 igazán dolgozhatna. Mikor, ha most nem? Pont erre az esetre találták ki őket.
