Azt nem tudod, hogy mi a rakomány? A Boszorkány-szigetnél csak ömlesztett árut lehet kirakodni, elsősorban kavics, homok, sóder jöhet számításba. Az elmúlt években szója szokott érkezni Szegedre, azt a medencés kikötő tud fogadni, Algyőn pedig gabonát lehet berakodni.
Volt már ilyen a hidak miatt, most ezexerint Szegednek jól jön az alacsony vízállás. Az on-line Délmagyaron viszont nem találom, csak a békalencsés cikket.:-( Nem tudnád esetleg beszkennelni?
Adjonisten!
Azt írja a szegedi sajtó, hogy " a flotta a Tiszára cseréli a Dunát"
Hét végére várnak a Boszorkányszigetre egy Mahart szállítmányt, 6 bárkával.Jelenleg Újvidéknél vesztegelnek, az újság szerint hét végére ideérnének..
Üdv Tom!
A duzzasztott böge kifelyezés a duzasztóműtől a duzzasztás inflexiós pontjáig terjedő vízterület kapcsán használatos.
A gyakorlatban ezen a területen a vízszint-ingadozást a duzzasztómű szabályozza az igények/körülmények szerint. Ez általában meglehetősen stabil vízszintet jelent. ( Bécsben a zsilip építésekor az előzetes tervezés során max 40-50 cm-es vízjátékkal kalkuláltak. Ez valóban tartható is.)
A böge nagysága egyébként duzzasztóművenként változó. Az inflexiós pont helyzetét némiképp befolyásolja a duzzasztott víz mindenkori szintje és a vízeresztés intenzitása.
A konkrét helyszínen a böge nem azonos nagyságú a két zsilip ( Freudenau/Greifenstein ) távolságával. Bár személyesen régen nem jártam arra, korábban a már említett tényezők függvényében a böge felső vége valahová az 1938-39 fkm közé esett. Az átmenet természetesen soha nem drasztikusan markáns, de innen a Duna fokozatosan magára veszi a szabad folyású viziút jellegzetes jegyeit.
A mindenkori vízeresztés függvényében ( ez részben az áramtermelés igényeitől, részben hajózási tényezőktől - zsilipelések, stb.. -, részben egyéb, vízügyi okoktól függ ) természetesen lehetséges, hogy igen alacsony, vagy igen magas vízállásnál is közel stabil szinten marad a böge vízszintje.
A duzzasztók egyébként - extrém áradások előtt - el szokták engedni a böge vízszintjét. Ilyenkor "helyet csinálnak " a várható áradásnak.
Remélem nem volt túlzottan kimerítő a magyarázat.
üdv
veterano
Ebben a pillanatban dőlt el, hogy én sem tudok menni a topictalira, mivel Szolnokon leszek 3 napos szolgálati úton. Viszont tudok majd infókat hozni a TVRK-s kollégáktól.
Sajnos mostanában minden napos, hogy medert érünk valahol a hajóval. Visegrádnál ilyen víznél nagyon meredeken kell a ponton mellől eljönni, mert sziklás a környéke. Ott a pontonnál eleve nincs vízfolyás, ami segítene "kiborítani" a hajót. Ezért, ha kevésbé van résen az ember könnyen kikerül a fara a kövekre.
Egyébként ilyen vízállásnál lehet a legjobban a vonalat tanulni, mert kiválóan látszik minden.
Az Árpád-híd fölött van a Budapesti gázló, kénytelen lassítani minden itt elhaladó hajó, az alacsony víz miatt láthattad a hullámtörést a sziget folytatásának vonalában. A bója, amiről írsz nem tiltó jelzés, és ott is volt mindig is. Neve: osztóbólya. Olyan hajóút kettéágazást jelent, ahol mindkét ágból-ba lehet hajóforgalomra számítni. Színei, az az oldala zöld amerre a haladást folytatni kell, arra vörös, amerre nem. Radarérzékelővel el van látva.
A víztisztasághoz: Ritkán ennyire tiszta a víz, mint most, hogy rekordokat dönt a vízszint.
Elvileg igen. Nálunk is van ilyen a Tiszán. Az igen alacsony vízállás ellenére a Tisza II. és III. által duzzasztott szakaszon Kisköre és Tokaj, a Tisza IV. felett Csongrádig jelenleg is kényelmesen hajózható a folyó, felette viszont "érezteti hatását" a meg nem épült Tisza III., itt vannak a 10 dm alatti gázlók.
vetereno! Köszi a választ. Egész pontosan mi az a böge? Ez azt jelenti, hogy Bécsben az adott szakasz a két végén lévő zsilippel állandó szinten van tartva? A hajóknak meg zsilipeniük kell, ha ilyen szakaszba mennek bele? Akkor az is lehetséges, hogy Bécsben ilyen kis vízállásnál most is ugyanolyan magas a víz azon a szakaszon?
Ismételten kontárkodom egy kicsit, elnézést.
A válasz egyszerű: Bécsben ( a Freudenau-i Zsilip fölött ) duzzasztott böge van, így tudnak a személyhajók ( kabinos hajók ) közvetlenül a part mellé állni.
A közvetlen part mellé kötés akkor járható út, ha ez a víz játékának figyelembe vételével nagy tartóssággal biztosítható ( pld. egy duzzasztott bögében... ).
Pesten erre lehetőség nincsen ( ld. a 2002 aug. és 2003 aug. közötti ca. 8m-es diferenciát). Ezért aztán marad a ponton.
A Balaton is esik, már csak 27 cm, a tavalyi legalacsonyabb szinttől (37cm) eddig tartó esése 19 napot vett igénybe.
(FUN) Nekem az a véleményem, hogy döntsük el, hogy melyik (Balaton vagy Duna) maradjon és a másikból vízzel kipótuljuk a nyertest. Nem azért mert balatoni vagyok, de az lenne a javaslatom, hogy a Balatont hagyjuk meg, a Duna helyén remek autópályát lehetne építeni. Megj.: a hajókat persze át kell hozni a Balatonra.
Hmm. Holnap megnézem és a gyerekeimnek majd elmesélem, hogy hát tudjátok az én idômben volt egy olyan év, mit év, HÉT ÉV, mikor kinn vót az ÍNSÉGSZIKLA és akkor olyan éhesek voltunk, hogy még a klaviatúrát is megettük:)
A képek a "megszokottak", vagyis super jók,
igazi emlékképek, hiszen régen volt ilyen
kicsi a Duna.Köszi!!
Ma voltam a Lupa szigetnél, a víz hihetetlenül alacsony, de tiszta és nem büdös.
Szakmai kérdésem lenne a dunai kollegákhoz:
Bécsben a nemzetközi kikötőben a kabinos hajók és a kisebb hajók is közvetlenül a betonpart mellé állnak. Kötelekkel a parti bakokhoz vannak kikötve, mint pl. a Balatonon. Ez a kikötőszakasz elég hosszú, szerintem 3-4 kabinos üdülőhajó is elférne egymás után ott. Hogyan oldható meg a Dunán, hogy ne pontomhídhoz legyen a hajó kikötve, és a másik kérdés pedig az, hogy Budapesten mért nincs ilyen lehetőség? Lehet, hogy folyamatosan kotorják azt a partszakaszt Bécsben?
Sajnos ami a vízibuszoknak egyrészről konstrukciós előnye, az az utas oldalról hátrány: ugyan kicsi, könnyű, kompakt, de nem éri el azt a komfortszintet - elsősorban a nagyon erős rezgés és zaj miatt - amit ma az utas elvár. Egy barátom -aki ilyenen még nem utazott- úgy fogalmazott, hogy a kubai menekültek jobb hajóval próbálkoznak a Karib tengeren...
Szó volt itt korábban a menetidőkről. (Siófok-Füred 50 perc vagy 1 óra).
Nos, én sajnos jó ideje csak közvetett, illetve szekundér információkkal "táplálkozom", hajókat csak kocsiból elsuhanva, vagy fürdőzés közben látok (elég nagy baj ez, de ne OFFoljunk), azt azonban merem állítani, hogy a Bahart-nál egy ideje olyan "mávosan" borul a menetrend. A kisebb sebesség csak az egyik baj, az alacsony vízállás másik kínja, hogy egyes hajókra kész tornamutatvány "felszállni", azaz lemászni, az utascsere ideje többszörösére nő, így jövőre át kell szabni az egész menetrendet, ha nem akarnak olyat, mint a múltkor, mikor a Siófok katamarán (D3) 40 perces késéssel érkezett Tihanyba. Már a következő hajó (L9) is elment, mire az odaért... Ez még egy vonatnak is "tisztességére" válna. (Nem a fennakadás napján volt az eset, de nemrég).
Múltkor egyébként busszal utaztam a Balatonnál(hosszú évek óta először 10 km felett), az is majd fél órát késett, látszólag ok nélkül, utas és forgalom alig volt; a vonatoknál a 20-30 perc természetes, bele kell kalkulálni a menetidőbe; egyszóval nincs irigylésre méltó helyzetben, aki kirándulgatni szeretne a Balaton körül...
