Sajnos nagyon járatlan vagyok e témában, ezért nem találtam semmi információt a Kukoly név eredetét illetően. Nagyon érdekelne hogy honnan származik. Kérem, aki tud nekem segíteni az küldje az infót a magi@easymail.hu címre. Előre is köszönöm!
Gyollai/y: Véleményem szerint ez összetartozik az [Ó/Új]gyalla (ma Hurbanovo, ill. Dulovce, Szlovákia), Gyál, Gyála[rét] (Szeged része), Gyalóka helységnevek alapjával. Ezek mögött a régi magyar Gyalán személynév rövidült alakjait sejtik; e személynévnek kettős ótörök etimológiája van: jalan < jalïn 'láng' v. jïlan 'kígyó'. Személynévi áttéten keresztül az első etimológia jal- 'éget' igei alapjával függnek össze az alábbi helynevek is: [Kun]gyalu, Gyalu (ma: Gilău,, Románia) > Gyalui-havasok. De vannak hasonló hangalakú folytatói a régi magyar gyula méltóságnévnek és a belőle lett személynévnek is, vö. Gyálakuta (ma: Gialacuta, Románia). Tehát feltehető, hogy egy Gyal(l)a helynévből (ill. ennek Gyol(l)a változatából) képzett lakosnévről van szó. (Természetesen most sem lehet kiszárni, hogy a Gyalla ~ Gyolla alap közvetlen személynév volt, így esetleg ebből képzett apanévről van szó. de mivel sok ilyen helység van, azért a lakosnévi eredet a valószínűbb.)
> Az alábbi latin nevek [...] lengyel (PL) megfelelői után érdeklődnék
Komprehenzív -- történeti aspektusokat is feldolgozó -- lengyel listám nincs, az on-line talán legjobb etimológiával a Behind the Name-en van: <http://www.behindthename.com/nmc/pol.html>, ettől bővebb a névnapokat felsoroló lista a <http://www.pgf.cc/heritage/name_days.htm>-n. Ezekből ellenőrizheted a listát: a Salomea pl. lengyeles alak, Franciscus > Franciszek, Simon > Szymon, Vincentus > Wincenty.
A történeti előfordulásokat egy lengyel genealógiai névlistáról lehet megközelíteni: <http://www.herby.com.pl/herby/>, itt a bal-felső sarokban lévő Słovnik nazwisk feliratra kell kattintani. Ezzel az a baj, hogy gyakran a fától nem lehet látni az erdőt: egyrészt a képzett nevek tömegében elvesznek az alapnevek, másrészt természetszerűleg nemcsak lengyel, hanem fehérorosz, ukrán stb. névalakok is előfordulnak itt (a lengyel kicsinyítőképzők ismerete, ill. a gyakoriság némileg támpont lehet). Ezek szerint: Domitilla: nem mutatható ki, Onuphrius > Onufer, Onufrej, Onufry, Seraphinus > Serafim, Serafin, Serafyn.
Martianna: elképzelhető, hogy ez egy összetett név, bár történeti adatát nem sikerült találnom: Martina > Martyna + Anna, ui. ilyen -anna utótaggal több is van, vö. m. Marianna, Zsuzsanna. De az is lehet -- és ez a valószínűbb --, hogy csak a Martina > Martyna névtévesztése éppen az -anna utótagú nevek befolyása alatt. Az is felvethető, hogy a Martina > Martyna és a Marianna nevek kontaminációjáról van szó.
Ziobrowski: Talán nem követek el nagy hibát, ha ezt a nevet a le. żubr 'bölény' szóhoz kapcsolom. Ebből lett közvetlenül lehetett egy Ziobrów ~ Żubrów 'tkp. bölényes' helynév, vagy pedig személynéven keresztül, vi. Ziobrów ~ Żubrów 'Bölény nevű emberé' (vö. Ziobro lengyel vezetéknév). A végző lépésben ehhez képződött egy Ziobrowski lakosnév. Ziobrów-ot nem találtam, de Żubrówot igen: <http://www.mapquest.co.uk>.
Spinglerow(n)a: Egy Łódż-környéki zsidó vezetékneveket felsoroló listán találtam Szpingler nevet <http://www.jewishgen.org/JRI-PL/psa/lodzsurn.htm>: vélhetően ez -- ill. németesen írt Spingler alakja a név "férfi alakja". (N.B. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a te találtad illetők is zsidók voltak, lehettek "echte" németek).
Ami a női nevek végződését illeti: a Spinglerowa a normatív "női alak", ez azonban nem zárja ki a Spinglerowna létezését, hiszen ez a nőneműsítő végződés területileg és időban nagyon változékony volt (itt az Alföldön mi még őrizzük a régi szlovák -ka toldalékot, miközben az anyaországban utóbb az -ová lett az általános).
Tekintve, hogy nem lehet kizárni litván párhuzamokat sem, még az is felvethető, hogy az egyik alak (Spinglerowa?) egy Spingler nevű ember lányát jelölte, míg a másik (Spingleronwa?) a feleségét. A litván ugyanis megkülönbözteti ezt a két kategóriát (-…tė: lány, -ienė: feleség), vö. <http://www.lfcc.lt/publ/thelt/node9.html>, és meglehet ez egy, a térségben elterjedtebb rendszer maradványa (de erre egyelőre nincs biztos adatom).
> melyik autentikus nyelvemlék, ill. melyik műszó (mint a nyilonos, fagyláros, stb.)
A Fergeteg hava .. Álom hava sorozat a szittya romatika műterméke. A másik kettő történeti, közülük az ünnepekről elnevezett a régebbi, a harmadik a nyelvújításhoz köthető. De ezek igazán sosem tudtak teljesen teret nyerni, és a XVIII-XIX. sz.-ban éppen azért vezették be a télhóval kezdődő sorozatot, mert az előzők kiavultak-elfelejtődtek.
> Érdekelnének (legalább nagyjábóli) forrásmegjelölések is.
Ebben azt tudom adni, amit korábban már másnak összeszedtem (e-mail másolat):
Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng) adataiból öt teljes sorozat állítható össze, ezeket a)- e) betűkkel jelöltem, és első előfordulásuk dátuma az alábbi: a) 1416 után, b) 1489 körül, c) 1539, d) 1810 körül, e) 1810 körül (v. 1854, nem derül ki mindig). Ugyan a c)-ből a szeptember hiányzik (ez a forrás a "Corpus grammaticorvm lingvae Hungaricae veterum. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Hg.: Ferenc Toldy. Pest 1866." 17. oldalaként van megjelölve; talán az OSZK-ban utánajárható a hiánynak)
Vannak még általam sorozatba nem illeszthető elnevezések is, ezeket *) jelöli, és itt tételenként megadom az első előfordulás dátumát. Ez utóbbit a teljes sorozatok esetén is hozom alternatív adatok esetén, vagy ha az első adat nem a fenti dátumhoz köthető. Az a) sorozatban szögletes zárójelek között szerepel az akkori betűhív alak (a "január" és "február" pl. csak a XVIII-XIX. sz. fordulóján veszítette el az "-ius" végződést); a többi adatnál megtartottam az EWUng által hozott írásmódot.
Speciális jelek a betűhív átírásnál: "2" - kb. kisbetű méretű "2"-es az "r" jelölésére; "$" - nyújtott, áthúzatlan "f"-re hasonlító "s".
Az EWUng természetszerűleg nem ad adatot az alakok elterjedtségére (így lehet, hogy egyesek csak egyéni nyelvújítási kezdeményezések), a XVIII. sz. közepétől erről körülbelüli adatokat nyerhetünk a Magyar nagyszótár korpuszából <http://www.nytud.hu/hhc/>. Különösen célszerű ezt megtenni az 1810 körülinek jelzett adatokkal, amelyeket az EWUng a Magyar Nyelv 61. számából vett.
1. a) január [Janua2ius]; b) Boldogasszony-hó; c) erős hó; d) télhó; e) főhó, évfő; *) 1810k: újév hó
2. a) február [Feb2ua2ius]; b) böjt elő hó, 1527: gyertyaszentelő hó, c) fagyhó; d) télutó, e) másodhó
3. a) március [Marcius]; b) böjtmáshó; c) fűhegy; d) tavaszelő; e) harmadhó; *) 1810k: változó
4. a) április [Aprilis]; b) Szent György-hó, XV. sz: Szent György hava; c) kinyíló hó, 1810k: kikelet; d) tavaszutó [sic! Lehet hogy hiba "tavaszhó" helyett]; e) negyedhó, négyer
5. a) május [maius]; b) 1506: pünkösd hava; c) elő gyümölcsű hó; d) tavaszutó; e) ötödhó
6. a) június [Junius]; b) XV. sz.: Szent János hava, 1506: Szent Iván (hava); c) kaszálóhó, 1810k: kaszálat; d) nyárelő; e) 1854: hatodhó; *) 1810k: félév
7. a) július [Julius]; b) Szent Jakab hava; c) hőhó, aratóhó, 1810k: aratás; d) nyárhó; e) hetedhó, hetény
8. a) augusztus [Augu$tus]; kisasszony hava; c) szőlőérlelő hó; d) nyárutó; e) nyolcadhó, nyolcány; *) 1810k: gyümölcsény
9. a) szeptember [September]; b) 1540-50: Szent Mihály hava; c) - ; d) őszelő; e) kilenced hó; *) 1810k: előszüret, 1810k: szüret
10. a) október [October]; b) 1506: Mindszent hava; c) borvetőhó; d) őszhó; e) tizedhó; *) 1810k: utószüret
11. a) november [Nouember]; b) 1506: Szent András hava; c) borlátogató hó; d) őszutó; e) végelődhó; *) 1810k: szélhó
12. a) december [December]; b) karácsonyhó, XV. sz.: karácsony hava; c) vígan lakó hó; d) télelő; e) véghó.
Az alábbi latin nevek magyar (H) és/vagy lengyel (PL) megfelelői után érdeklődnék, továbbá némi magyarázat (m) után szomjazom az összetett nevek esetében, melyek krakkói r.k. anyakönyvi bejegyzésekből származnak a XVIII. sz. végéről...
Domicilla/Domitilla vagy Domicilia/Domitilia (H, PL)
Cunegunda (PL)
Salomea (H, PL)
Martianna (H, PL)
Simon de Lipnica (m)
Onuphrius (H)
Seraphinus (H, PL)
Franciscus Xav. (m, illetve a Xav. feloldása)
Vincentus Kadtubek (m)
illetve
- érdekelne a Ziobrowski/-ka név jelentése, ha van neki,
- a Spinglerowna-nak mi lehet a férfi alakja
- létezhet-e Spinglerowa is? ha igen mi a különbség közte és a Spinglerowna között
(ezt mondjuk bármely -owa/-owna viszonylatában feltehetném, csak itt most adott a név)
Bocs, hogy ide írok, de hirtelen nem találtam adekvátabb topicot.
A magyar hónapnevek forrásai érdekelnének, tehát az, hogy melyik autentikus nyelvemlék, ill. melyik műszó (mint a nyilonos, fagyláros, stb.). Érdekelnének (legalább nagyjábóli) forrásmegjelölések is.
ezekre gondolok:
Január: Télhó / Fergeteg hava / Nagy Boldogasszony hava
Február: Télutó / Jégbontó hava / Böjtelő hava
Március: Tavaszelő / Kikelet hava / Böjtmás hava
Április: Tavaszhó / Szelek hava / Szent György hava
Május: Tavaszutó / Ígéret hava / Pünkösd hava
Június: Nyárelő / Napisten hava / Szent Iván hava
Július: Nyárhó / Áldás hava /Szent Jakab hava
Augusztus: Nyárutó / Új kenyér hava / Kisasszony hava
Szeptember: Őszelő / Földanya hava / Szent Mihály hava
Október: Őszhó / Magvető hava / Mindszent hava
November: Őszutó / Enyészet hava / Szent András hava
December: Télelő / Álom hava / Szentkarácsony hava
kösz F
Berndt: Eredetileg személynév: a Bernhard (> m. Bernát, Bernárd) név alnémet rövidülése. A Bernhard maga kételemű összetett germán személynév: ber(a)nu 'medve' + harti 'erős'.
Pujcsek: Cseh név, eredeti helyesírású alakja: Půjček. A půjčit(i) 'kölcsön ad' ige -ek személynévképzős származéka.
> Rokonaim Sümegcsehi, Sümegprágán éltek, a vezetéknevük Pujcsek. Van köze a fenti helységneveknek az esetleges cseh eredethez
Valószínűleg nincs közvetlen összefüggés a cseh etnikumra utaló helységnevek és a családnév cseh volta között. A családnév ui. nem valószínű, hogy a XV-XVI. sz.-nál korábban keletkezett. Ekkorra azonban a korai cseh betelepítéseket jelölő Csehi településeken lévők már asszimilálódtak, így nem valószínű, hogy cseh ragadványnéven hívták egymást a családnevek kialakulásának korában.
Cseh telepítésre is csak Sümegcsehi utal. Ha Sümegprága történelmi név, akkor a Prága tagjának a cseh fővárossal nincs sok köze, egyszerűen 'felperzselt hely' jelentésű független nevek (ez utalhat erdőégetéssel létrehozott irtásföldre, vagy tűzvész után újraépült településre stb.).
Ha hozzájutok, akkor utána nézek e két falu korai adatainak, de nem hiszem, hogy nagyot tévednék.
Ohanyal: A soros fintora, hogy ennek a névnek a tartalma pozitív. Az igei alapú -l igeneves képzések közé tartozik, amelyek eslősorban a csehben gyakoriak. Az alapja a cseh ohanět(i) (se) 'iparkodi, sürgölődik' ige, tehát ohaňal 'iparkodó, sürgölődő'.
(Bár ez a névtípus -- a csehnél kisebb mértékben -- a szlovákban is képviselve van, a cseh eredet valószínűbb, mert szlovák alapról az első a hosszó lenne, vö. szlk. oháňal (sa) < oháňat' (sa).)
Nem csoda, hogy ritka név... Én biztosan nevet váltanék, ha Nyali Palinak neveztek volna el...
Kösz.
....
Ha már itt tartunk. Nagyanyám - napközis tanár volt sokáig - csak egyszer javasolta egy gyerek szüleinek a lány nevének megváltoztatását, tán valamikor a 70-es években, vagy tán korábban. "Gondoljanak a gyerek jövőjére", stb.
Ohanyal Máriának hívták a kislányt.
A szülők megfogadták a tanácsot.
De mi az Ohanyal valódi jelentése? Tót faluból volt a család, tehát gondolom szlovák az etimológia.
>>A Konyiha, úgy gondolom, nem a felesége, hanem ugyanez a "dolgozó" női kiadásban.<<
Ok, most már világos a gondolatmenet.
>>Tegyük fel, hogy II. Endre Halicsból hazahoz egy lovásznőt.<<
Háááát......
>>a férjét emlegetthették úgy, hogy a Konyiha férje, majd a férje elmaradt<<
Háááát......
Logikusnak tűnik a gondolatmeneted és nem tudok ahhoz eleget, hogy cáfolni próbáljam - csak valahogy úgy érzem, hogy a logika ellenére ez mégsem valószínű. De azért jól hangzik :)
Vannak egyébként valós történelmi példák arra, hogy egy férjet a felesége (felesége foglalkozása) után nevezzenek el?
(.... lehet, hogy mégis maradok az élelmiszer feldolgozó helyiségnél...)
Onogur> Ha a Sira Séra összefügg, akkor a [1105]-ben volt róla szó
Erről el is feledkeztem. Innen -- bizonyos valószínűséggel -- feltenném a Sira listájára az ottani szláv etimológiát, azaz: a szláv šerý 'szürke, ősz; homályos' melléknévből képzett szláv Šera (lengyel Szera) személynév.
Kicsit körbenézve, eszembe vettem, hogy a Szond helynév első említése Scund , a Nógrád megyei Szanda-é pedig Zunda. Ezekben egy régi magyar Szond (Szund) személynevet sejtenek. És mivel akkoriban a -d kicsinyítő képző volt, e név visszamehet egy korábbi Szon (Szun) előzményre. Talán ez utóbbi jelentkezhet a mai Zun (Zon, Zona, Zonai) családnevekben.
Ez egyszerűbb, mint a Zun. A Zan személynevet magyar területről már a XII. sz.-ból lehet adatolni, és ez a név van a Zám (Románia), ill. Zánka helynevek, ill. -a kicsinyítő képzős változata a Szombathelyhez csatolt Zanat településnév mögött. Etimológiája nem tisztázott (vagy legalábbis nem tudok róla).
Zun: Passz (vannak Zon és Zona, ill. Zonai nevek, amelyek idetartozhatnak, de egyelőre még konkrét ötletem nincs)
Balla: Már volt említés róla. Régi magyar személynév: a Ballabás < Barlabás < Barnabás név rövidülése.
Smajda: Cseh név (Šmajda ~ Šmejda), az alnémet Schmeide 'kovács' név átvétele.
Harbula: Alakilag cseh, és számos cseh adatai is van. Áll egy Harb alapnévből és az -ula kicsinyítő képzőből. A Harb alapnévre egyelőre nincs tippem. Lehet azonban, hogy a Hrbula név változatáról van szó: ebben az esetben az alap a hrb 'púp' köznév.
Balku: Bízvást a román Balcu névről van szó. Bővebbet nem tudok, talán a blak népnév állhat mögötte.
Sira: Egyaránt felvethető magyar és szláv eredet, és mindkét vonalon több etimológiai lehetőséggel számolni lehet, pl. - a német Schier 'tiszta, igazi' személynév magyar/szláv -a kicsinyítő képzővel, vö. Világos (Şiria, Románia) eredeti Siri neve; - a magyar zsír szó, ill. ennek szláv žir előzménye magyar/szláv -a kicsinyítő képzővel; vö. személynévi eredetű Zsir (Žirovce, Szlovákia), Zsira, Zsére (Žirany, Szlovákia) helynevek, vmint cseh Žira, lengyel Żyra családnevek; - esetleg egy magyar síró 'rívó, sivító' melléknévi igenév alakváltozatáról van szó; - estleg egy szláv šíra 'széles, bő' szóra meg vissza.
Zun: Passz (vannak Zon és Zona, ill. Zonai nevek, amelyek idetartozhatnak, de egyelőre még konkrét ötletem nincs)
Balla: Már volt említés róla. Régi magyar személynév: a Ballabás < Barlabás < Barnabás név rövidülése.
Smajda: Cseh név (Šmajda ~ Šmejda), az alnémet Schmeide 'kovács' név átvétele.
Harbula/u]: Alakilag cseh, és számos cseh adatai is van. Áll egy Harb alapnévből és az -ula kicsinyítő képzőből. A Harb alapnévre egyelőre nincs tippem. Lehet azonban, hogy a Hrbula név változatáról van szó: ebben az esetben az alap a hrb 'púp' köznév.
Balku: Bízvást a román Balcu névről van szó. Bővebbet nem tudok, talán a blak népnév állhat mögötte.
Sira: Egyaránt felvethető magyar és szláv eredet, és mindkét vonalon több etimológiai lehetőséggel számolni lehet, pl. - a német Schier 'tiszta, igazi' személynév magyar/szláv -a kicsinyítő képzővel, vö. Világos (Şiria, Románia) eredeti Siri neve; - a magyar zsír szó, ill. ennek szláv žir előzménye magyar/szláv -a kicsinyítő képzővel; vö. személynévi eredetű Zsir (Žirovce, Szlovákia), Zsira, Zsére (Žirany, Szlovákia) helynevek, vmint cseh Žira, lengyel Żyra családnevek; - esetleg egy magyar síró 'rívó, sivító' melléknévi igenév alakváltozatáról van szó; - estleg egy szláv šíra 'széles, bő' szóra meg vissza.
Heltovics: A Helt(h) német személynévhez -ovič (szb-hv. -ović, le. -owicz) apanévképző járult, tehát egy Helt(h) nevű egyén leszármazottairól van szó. A Helt(h) családnevet viselte eredetileg Heltai Gáspár (eredetileg Kaspar Helth), akinek magyar Heltai neve tkp. a Heltovič értelmi megfelelője lehet. A Helt(h) alapnévben vlsz. a német Held 'hős, vitéz; (régen) szabad férfi, harcos' szó rejtőzik.
Mivel jelenkori szláv adatait nem tudtam kimutatni, etnikumhoz kötése pusztán névtani alapon nemigen lehetséges: Heltović formában lehet nyugati délszláv (szlovén-horvát-szerb), Heltowicz formában lengyel, ill. Heltovič alakban szlovák--kárpát-ukrán is.
Ad terjék(es): Annyit még elmondanék, hogy a terjékes tisztességes foglalkozásnévnek tűnik. A tótok pl. nemcsak drótosként voltak ismertek, hanem olejkárként is, azaz gyógyolajokkal házaló kereskedőként is: az Olejkár ennek megfelelően a jelenkorban szlovák családnév is.
