A feltételezett corvoi barlangra korábban azt írtad, hogy az csak egy kis elszeszerparált prehisztorikus kultuszhely lehetett, ahol aligha volt az athanor (vagy egy athanor, ha több volt) és nem volt kabír technológia különösebbképp, hiszen csak egy papnő éldegélt ott szerényen.. s napjainkra ha meg is találnánk a barlangot, nem lenne benne semmi nyom, hiszen évezredek alatt elenyészett, ha jól emlékeszem ez volt a lényege korábbi álláspontodnak....
Ezek szerint mostanában ezt az elgondolást némileg azóta módosítottad és elképzelhetőnek tartod már hogy esetleg egy bejárata lehet a kabírok föld alatti világának ill legalábbis azt hogy komolyabb kabírikus tevékenység zajlott ott és az/egy athanor jelen volt ott..? ;)
Az Odüsszeiában melyik rész az, amit te a Calypso-féle athanor leírásnak vélsz?
George Stanley Faber A dissertation on the mysteries of the Cabiri c. 1803-ban kiadott kétkötetes munkájában, mikor közölte "Nymphaeum or Cabiric grotto" c. képet, igazából semmi komolyabb információt nem adott róla, csak a könyv második kötetében írt róla pár sort, hogy a nyomat egy Nympheumot vagy Mithraikus barlangot mutat. Ezt egy cella falába bevésve találták a római Barberini kertjében a föld alatt. The Christian observer 1803. júliusi száma ír Faber könyvéről és metszetről megjegyzi: "...másolata egy ókori bronzlapnak, amit a római Barberini palota ásásakor találtak". Más források is csak annyit jegyeztek meg róla, hogy a római Barberini Palota építésekor vagy alapjainak ásásakor találták (ami 1549-ben volt). Ugyanakkor Johann Joachim Winckelmann 18. századi német régész odavetett megjegyzése szerint (és Heinsiusra hivatkozva!) 1655-ben a Barberini Palota kertjében, közel Constantinus keresztelőkápolnájához alap ásásakor találtak falra festett képeket, köztük egy nymphoneumét, amit később a penész teljesen elpusztított.
Faber ezt a magyarázatot adta a "Kabirikus barlang"-ról: a Homérosz által leírt Kalüpszó barlangja, Ogügia szigetén, azonos lehet a metszeten lévő képpel! Faber idézi az Odüsszeia 5. énekéből a barlang leírását, de ezzel én is foglalkoztam nem is olyan régen:
Eddig rendben is lenne, de Faber elfogadja azt a korábbi/korabeli nézetet (Plutarkhosz megtévesztő megjegyzésére alapozva), hogy Ogügia Írország volt. A képen látható barlangot összefüggésbe hozza Szent Patrik Purgatóriumával, egy -szerinte- ősi mithraikus barlanggal:
Egy írországi tó közepén lévő kis szigetének barlangja. Itt mutatta volna be a legenda szerint Patrik püspök az 5. században a pokol kínjait. Korabeli viszonyok közt (több mint 200 évvel ezelőtt!) ez a feltevés igen újszerűnek és érdekesnek tűnhetett, de teljesen téves (hiszen Plutarkhosz Ogügia szigete nem azonos Homéroszével, csak a nevük). A másik, hogy brit szerzők rendszeresen jelentkeztek olyan elméletekkel, miután világuralomra jutottak a 18. században, s túl kicsinek, kevésnek látták korábbi történelmüket (minthogy az is!), hogy Odüsszeusz náluk bolyongott, Trója Angliában volt, hogy hozzájuk ment Izrael elveszett törzsei, hogy Stonehenge építői fejlettebbek voltak az összes kultúrnépnél (holott ilyen kőkörök a világ sok részén vannak), és így tovább...
Igazából Faber "Kabirikus barlangjára", ami egyúttal az ősi alkimisták műhelyet, a rózsakeresztesek Athanor hegye, három lehetséges helyszínt találtam eddig (és mindegyik kapcsolódhatott az ősi alkimistákhoz):
1. Pharosz szigete: ahol a Nimfák barlangja volt, ami a telkhinek titkos föld alatti bázisaként üzemelt az ősi időkben, nem messze Egyiptom partjaitól.
2. Corvo szigete: az Atlanti-óceánon, ez Kalüpszó szigete, s a nimfa barlangjának leírásába Homérosz belecsempészte egy athanor leírását is.
3. Orkhomenosz a Kópaisz-tó partján.
A helyszínen lévő víz mindhárom esetnél magyarázható: Pharosznál ráadásul a Gyémántszikla az Kalózok-öblének keleti oldalán van. Elszórt utalások vannak arról, hogy Nagy Sándor előtt voltak egyiptomi templomok (Ízisznek és Ozirisznek is) a szigeten. Ugyanis a másik támpont a távolban látható nyitott oldalú építmény, az emeletén a három női alakos szoborral.
Pharoszon ez talán egy Ízisz templom lenne (?), Corvón meg az a nyugati parton lerombolódott kőépítmény, melyről megemlékezett Podolyn, viszont kétségtelenül a legjobb a három Grácia temploma Orkhomenoszban, kiket valóban úgy is ábrázoltak, ahogy Holstenius másolata is mutatja, míg a másik kettőnél egyáltalán csak feltételezünk egy-egy épületet. Eusztathiosz az Odüsszeiához írt kommentárjaiban említi, hogy Pharoszon Ozirisz és Idothea tumulusza is megtalálható, s ez utóbbi Próteusz lánya, s a másik neve Kabeiró, akit a mitikus hagyományok Héphaisztosszal a Kabirok anyjának tart (római szerzők szerint Próteusz sírja is a szigeten volt).
A harmadik dolog, hogy a barlangtól jobbra a víz túloldalán, ahol az az építmény van, szintén magas sziklafalak tövében áll. Aki adta a rajzot, az valahol a távolabb, nagyjából a barlang magasságának felénél állhatott. Most mindhárom fennmaradt másolaton jól látszik, hogy a barlang fölötti természetes sziklaboltíven át lehet látni, és a távolban egy magas szikla oldala látható. Ez a rajzoló helyéről nézve nyilván azt mutatja, hogy az ettől a szikladombtól is magasabb hely (fölényúló hegycsúcs), azaz ez nem egy egyedül álló hegytető vagy dombtető, amit látunk, hanem hegyhát vagy dombhát része, amilyen Orkhomenoszban is van. Ezek - tudom - apró jelek, de mivel csak ennyink, ez a kép van, csupán ebből tudok igazán kiindulni...
Eme műben az író egy figyelemreméltő grál-nyomozást végez, a címben is látható regény alapján ill kvázi nyomvonalán... amiből valami ilyesmi kristályosodik ki számomra, hogy a templomosok, amit találtak Jeruzsálemben (samír?) miután szétverték őket (sőt lehetett előre fülesük, mert rövidel előtte már elkezdték) elmenekítették a vagyonukkal, kincseikkel együtt, és bizonyos egyéb titkos dolgokat, akár egy ősi, grálnak gondolt valamit is (pl az iratok melyek bizonyítják a krisztusi vérvonalat) Skóciába mentették, aztán a katharokhoz került át, akiket megintcsak idővel a szokásos keresztényi szeretettel szétvertek, s a kincs részben a franciaországi Rennes de Chateau környékén lett elrejtve illetve a Roslyn templomban Skóciában... legalábbis ez is egy teoretikus szcenárió...
"Saunière, Bérenger: 1855-ben lett a dél-franciaországi Languedocban található Rennes-la-Château falu plébánosa. A falu templomát Mária Magdolnának szentelték. Saunière egyik első dolga az volt, hogy felújítsa a templomot. A munkálatok során egy oszlopban elrejtve rábukkant négy pergamenre, melyeken mintha valamiféle kódolt szöveg állt volna. Elvitte a pergameneket püspökének, aki azonnal tovább küldte velük Párizsba. Párizsban Saunière találkozott Bielil abbéval, a Saint-Sulpice-templom főigazgatójával, és unokaöccsével, a köztiszteletben álló nyelvésszel és kriptográfussal. A Párizsban töltött három hét alatt a kor sok ismert személyiségével is találkozott. Miután visszatért Rennes-le-Château-be, zavaros képek sokaságával díszítette ki templomát, a bejáratnál pedig Asmodeusnak, a Rex Mundi-nak a szobrát helyezte el. Különös szokásokat vett fel, például köveket és sziklákat gyüjtögetve bejárta a vidéket. Sok fontos személyiség kereste fel, és hirtelen nagyon gazdag lett. A templom mellett épített egy házat, a hegyoldalban pedig egy tornyot (Mária Magdolna torony), illetve kifizette a faluhoz a hegyre felvezető út elkészítésének költségeit. 1916-ban rejtélyes körülmények között halt meg. Házvezetőnője haláláig a házában maradt, s talán magával vitte titkát a sírba."
"Árkádiai pásztorok (Les Bergers d'Arcadie): Amikor Bérenger Saunière Párizsba utazott a Rennes-le-Château-ban talált pergamenekkel, három festmény reprodukcióját vásárolta meg. Ezek közül az egyik Nicolas Poussin Árkádiai pásztorok című képe volt. A kép komoly elő történettel rendelkezett. XIV.Lajos pénzügyminiszterének, Nicholas Fouquet-nak a testvére, Louis Fouquet 1656-ban felkereste Poussint Rómában. Nemsokkal ezután az abbé azt írta testvérének, hogy olyan titkokat fedezett fel, melyek Poussin révén elő nyökhöz juttathatnak, melyekért még királyok is sok mindent megtennének, s amelyeket talán senki más nem fog újra felfedezni az eljövendő századokban. Ez a rejtély megoldatlan maradt, ám nem sokkal a levél kézhezvétele után Nicholas Fouquet-t letartóztatták és élete végéig börtönbe zárták. XIV. Lajos király mindent megtett a festmény megvásárlásáért, és versailles-i palotájában tartotta elrejtve. A kép három pásztort és egy pásztorlánykát ábrázolt, akik egy sírkövet néznek, amin az ET IN ARCADIAEGO felirat áll. Általánossá vált az a feltételezés, hogy a sírkő és a környező táj csak Poussin fantáziájának terméke. Ám az 1970-es években egy ugyanolyan sírt találtak, hasonló környezetben, hat mérföldre Rennes-le-Château-tól. A sír a helyiek emlékezete szerint mindig is ott állt, s már egy 1709-ben keletkezett visszaemlékezés is említést tett róla. Baigent,Leigh és Lincoln az egyik nézőjüktől kaptak egy lehetséges megoldást a sírfeliratra, amiről így kiderült, hogy egy érdekes latin anagramma: I TEGO ARCANA DEI (TÁVOZZ! LÁTOM ISTEN TITKAIT) A Sion-rend dokumentumaiban az áll, hogy az Et in Arcadia Ego a XII. századtól kezdve a Plantard család hivatalos címerén is szerepelt. David Wood és Ian Campbell a Poussin titkában azt írja, hogy Cornford professzor a BBC A pap, a festő és az ördög című történelmi filmjében elemezte az Árkádiai pásztorokat, s rámutatott, hogy a festmény felépítésében az aranymetszés és a pentagram geometriája kombinálódik. A pentagram középpontját a pásztorlány méhe alkotja. Rennes-le-Château környékén hasonló pentagramot alkotnak a templomok és egyéb kiemelkedő tereptárgyak. "
A jelenlegi kutatások szerint az a hosszúkás dombhát, amire Orkhomenosz épült, egyfajta félszigetként nyúlt bele a sekélyvízű, nyaranta mocsárrá változó ókori Kópaisz-tóba. A területet már az őskortól lakják, akikhez Afrikából érkezett pelaszgok, majd az i.e. 3. évezredben Kolkhiszból idevándorolt minüasziak lakták.
Ez a tó is már ősidőktől itt van, de i.e. 2550 körül kiszárították, három nagy csatornát hozva létre a helyén lévő síkságon és több föld alatti csatornát is. Ezeket - a mítosz szerint - egy háborúban megrongálták, amit Héraklésznek tudtak be. Ekkor dobáltak kőtömböket a hegyen átvágott és mérnöki csúcsteljesítménynek számító alagút légaknáiba felülről. Ez talán akkor volt, mikor a görög "sötét kor", a barbár dórok hadjáratai zajlottak: i.e. 1200 körül vagy az 1200 és 800 közötti időszakban. Miután a csatornák eltömődtek, újból tó keletkezett a mélyedésben, amit csak a 19. század második felében szárítottak ki újból európai mérnökök.
Az orkhomenoszi Khariszok kultuszáról Pauszaniasz, Sztrabón, Nonnosz és Pindarosz is megemlékezett. A boiótiai monda szerint Eteoklész orkhomenoszi király volt az első, aki áldozott a Khariszoknak. Úgy tartották, hogy az egész görög földön az itteni volt a legrégibb templom, amit a Khariszoknak szenteltek (itt égből lelesett köveket is tiszteltek khariszokként). Viszont tudtommal - semmilyen leírás nem maradt róla, sőt lehet igazából a helyét sem tudjuk. Az ásatások műkénéi kori palota, Aszklépiosz és Dionüszosz templomának romjait is megtalálták. Akkor egy színház romjait is, s ettől keletre, a dombhát vége felé helyezik a Khariszok temlomát. Ezen a területen viszont egy bizánci kor templomkolostor maradványai vannak. A német Heinrich Bull 1904-ben próbaásatásokat végzett a templom falai mellett, mert úgy gondolta, hogy az alatt lehetnek a Kharitészek templomának maradványai, de ennek komolyabb bizonyítékát nem találta, de a közvetett jelekből arra következetett, mégis itt lehetett a híres templom. Egyébként a Khariszok templomától nyugatra, az orkhomenoszi dombhát déli partján a régészek egy nagyon ősi templom maradványait is észlelték, mely annyira archaikus, hogy még azt sem tudni, melyik istenségnek állították.
Talán ennek az ősi templomnak körzetében állt valahol, évezredekkel ezelőtt a Barberini-paletta képének eredeti rajzolója, mert innen nézve a távolban valóban láthatott egy nagy, nyitott templomot, pódiumán a három Kharisz (Grácia) szobraival..??? De hol van a mi barlangunk, hol a kabir alkimisták athanorja, átalakító műhelyei, madarakat mélyberántó energiaoszlopai...? Milyen természeti csapás temette be vagy a későbbi emberek félelmükben mindent elpusztítottak...?
Pharoszon az arabok középkori erődje a gyémántsziklán hátráltatja a telkhinek alkimista bázisának felfdedését. Orkhomenoszban talán az egyik megalitikus tholosz temeti be a mélybe vezető titkos folyosót...??? Mert hogy vannak ilyenek itt azt a ókori Csodálatos dolgok c. könyv hitelesen bizonyítja, mint azt alább látni fogjuk...
A görög mítoszok ódákat zengtek az ő idejükre már elpusztult és ismeretlen "Arany Orkhomenoszról". Arról is írtam, hogy az orkhomenoszi királyságágot még a mükénéi kor előtt sötét hatalmak, egy különös és bizarr faj, a telkhinek/kurészek kerítették hatalmukba. Közelben a boszorkányok hegyén, a Lapüsztionon (ahová később az Aranygyapjút is rejtették) hatalmas emberhasznosító telep, gyermekáldozati hely/vágóhíd működött.
Trophonius
Ezek a gusztustalan lények föld alatti alagutakkal hálózták be az orkhomenoszi királyságot, és valami hatalmas bunkert építhettek a Laphüsztion hegy gyomrában. Visszakeresve, Nolanus írja: "Én azt gyanítom emiatt, hogy Trophonius földalatti szentélye valójában egy már meglevő barlangrendszer fölé épülhetett..." Sőt, valószínűleg maga Trophóniusz is csupán egyike vagy vezetője volt a királyságban a történelem előtti időkben elitszerepet játszó kurészeknek: hisz egy daimón, kígyótestű, sőt a szomszédos égitestről érkezett a legrégibb mítoszok szerint.
Később még sajátos bizonyítékát is találtam ennek: a Csodálatos dolgok tárgyalása című i.e. 300 körül íródott összeállításban azt olvassuk, hogy a boiótiai Orkhomenosz város lakói mesélnek egy esetet, mikor egy róka - amit egy kutya üldözött - beszaladt egy föld alatti járatba. De a kutya utána ment és erősen ugatott és nagy zajt csapott. Olyan volt a hangja, mintha egy tágas üregből visszhangzott volna. A vadász arra gondolt, valami különleges lehet ott, és betörte a járat bejáratát, majd beerőszakolta magát az üregbe, melynek fala egy kútéhoz volt hasonló. Azt vette észre, hogy valamilyen lyukakból fények törtek ki. Ezek a fények olyan erősen világítottak, hogy egy barlangba jutva ott tisztán látott mindent. Majd kijött és jelentette az esetet a város elöljáróinak. Miután mind a helyszínek, mind a Trophóniuszról elmondott meglepő dolgok azt erősítik, hogy a két és fél évezreddel ezelőtt élt vadász teljesen véletlenül felfedte a kurészek egy titkos föld alatti járatát..!!!
Ebben a kicsiny prehisztorikus királyságban, az orkhomenosziban, vannak barlangok, sziklák, források... Több barlangot ma is azzal gyanúsítanak, hogy Trophónioszé volt, ahol prófétált.
"...már amennyiben valami természeti katasztrófa nem végzett vele teljesen..."
Ez sajnos könnyen meglehet, hiszen itt népek, és kultúrák telepedtek egymásra, forrtak össze, a területet többször lerombolták, újjá- és átépítették a hosszú története során: előbb a pelaszgok, majd minüasziak, aztán a mükénéi kor (ie. 1900-1100) következett, majd a klasszikus görög korszak, aztán a kereszténység ideje, s végül a török uralom...
Vegyük figyelembe még, hogy a területen többször történt földtrengés. A mítoszok szerint itt pusztított Ogügész király idején a vízözön. Sztrabón pedig egy szakadék keletkezéséről, azaz egy hegyoldal leszakadásáról említ egy mondát, ami fölöttéb emlékeztett arra a helyszínre, amit a Barberini-paletta mutat...
Orkhomenoszt, mint az egyik lehetséges helyszínt raktam fel a listára, s mi tagadás jók az esélyei. Expedíciót inditani oda nem tudom ki fog, ehhez komoly pénz kell (maholnap már lehet a netet sem tudom fizetni), szóval én biztos nem...
ami engem illet, a kabirikus barlanggal kapcsolatban totálisan tanácstalan vagyok.. számomra (laikus számára) nincs semmi olyan a képen ami kicsit is segítene meghatározni hol lehetett ez a hely akárcsak hozzávetőlegesen is, amennyiben csakugyan valós.. és tartok tőle, hogy ha mondjuk geológus vagy botanikus volnék, sem tudnám a növényzetből vagy a sziklák jellegéből meghatározni ezek közelebbi tipusát/faját vagy mondjuk az állatokét konkrétan, mivel a másolók ezeknél a részleteknél is erősen a saját 'értelmezésüket' vitték bele.. de mégha ezeket mondjuk sikerülne is, akkor is igen nagy területeken fordulhatnának elő együttesen.. mindössze a vakszerencse jöhet szóba szerintem, ha mondjuk valami helyi ember vagy nagy helyismerettel rendelkező valaki véletlenül meglátja ezt a képet és ismerősnek találná, akár beommlott vagy feltöltődött állapotában is.. némileg javul persze az esély ha van egy kiindulási alap (Orkhomenosz és környéke), már amennyiben valami természeti katasztrófa nem végzett vele teljesen.. mindazonáltal valóban különös hely.. akár az objektumok miatt, akár a sok forrás végett, melyek táplálását csakugyan nem indokolja a sziklaformáció mérete.. feltörhetetlen talány számomra az egész ahogy van, így én semmi hasznosat nem tudok hozzátenni sajna.. :|
Lehet találtam még egy lehetséges helyszínt a Faber-féle "kabirikus barlang" helyének...?
Sztrókay említi az orkhomenoszi Gráciák templomát, ahol három égből hullott követ tiszteltek, amik Eteoklész alatt estek le...
A trójai Palladiont szintén égből hullott szobornak tartották. Kallisztratosz szerint kabirok szent tárgya volt, és Szamothrakéról vitték Trójába, ahol külön szentélyt építettek számára.
Eteoklész az Orkhomenosziak ősi királya volt, a mitikus kronológia szerint az i.e. 13. században uralkodott. A mítosz szerint elsőként tisztelte a khariszokat, kiket a rómaiak Gráciáknak neveztek. Érdekes, hogy maguk a görögök sem voltak tisztában szerepükkel. Pauszaniasz szerint az athéi Kharisz szobrtok előtt titkos szertartásokat végeztek, amiről nem volt szabad beszélni.
Sztabón azt mondja, Eteoklész idején Orkhomenosz gazdag és hatalmas volt, s ezért is épített templomot a Khariszoknak, akikről azt feltételezik, tkp. a föld termőképességének őrei...
Hárman voltak, a legrégibb szobrok mindig ruhában ábrázolták őket, majd a hellenisztikus időktől többnyire meztelenül. Most az vetődött fel bennem, hogy a Barberini-paletta rajza a kabirikus szentélyről, ahol egy tó túlpartján egy nagy épület látszik: nem lehetett-e az orkhomenoszi Khariszok temploma???
A paletta rajza kétségkívül római eredetű, de az is valószínű, hogy valamiféle korábbi rajz másolata, amit egy görög vagy más művel figura készíthetett. Korábban az a kétség merült fel, hogy a képen ábrázolt szobrok nem egyformán kifelé néznek, nos ez a Kharisz ábrázolásoknál általános (s mivel ruhában vannak,, az már önmagában régiségüket bizonyítja). Lásd még a 7951-es hszt.
Az ősi Orkhomenoszt, a gazdagot i.e. 1200 körül felégették, utána újjáépült, de régi fényét már nem nyerte vissza, és ekkor foglalta vissza a Kópaisz tó a helyét. A város benyúlt a tó nyugati oldalába. Ez a város volt az ősidőkben a telkhin/kabirok titkos fészke, ahonnan minden elindult, amiről az Aranygyapjú kapcsán beszéltem. Nem lehet, hogy itt volt a Faber-által is bemutatott "Kabirikus barlang"???
[A Kópaisz-tó nyáron rendszeresen kiszáradt nagyobb területekről, ahogy mocsaras részek maradtak utána. Az ősi Orkhomenosz láthatóan egy dombtetőn terült el, ami félszigetként nyúlt bele a Kópaisz-tóba.]
A szentély, az épületek és az athanor egykori működésének talán valami természeti katasztrófa vetett véget, mint az látható is a képen, hogy a domb bal oldala szabályosan leszakadt... (még erről: 8212-es hsz). Ugyanakkor a geográfus Sztrabón megjegyzi, hogy Ogügész király idején bekövetkezett áradáskor "Orkhomenos mellett is keletkezett egy szakadék, s elnyelte a Melas folyót". Ezt az áradást az ókori kronográfusok i.e. 2400 és 1800 közé helyezték, ami nagyon régi időkbe vinné a kabirikus barlangot, hisz annak ideje akkor meg kellett előznie Ogügészt, mint ahogy igaz is lehet, hisz a kabirok régebbiek Ogügésznél...
Ha valóban az orkhomenoszi Khariszok templom a látszik a háttérben, úgy a domb is itt lehetetett az ősidőkben. Kapcsolat igazából nincs is közöttük (ami lényeges lenne), de azért érdekes, hogy Louis Charpenier szerint az athanornak vegetációra gyakorolt hatása eléggé ismert volt az alkimista körökben, azaz kapcsolatban állt a magok csirázásával, a fák virágzásával. Ugyanennek voltak az őrei a khariszok, akiknek egyikéről a beavatott Homérosz megjegyezte, hogy Héphaisztosz felesége volt, a kovácsmesteré, aki az égből esett le, s kabirok atyjának tudtak.
[Végül két 19. századi fetmény ami Livadia felől érkezvén mutatja Orkhomenosz citadelláját, amit hosszú történelme során számtalanszor leromboltak, majd újjáépítettek.]
Aztán az Orkhomenoszi domb aljánál (lásd a térépen) Heinrich Schliemann 1880-ban kiásta "Minüasz sírját" vagy "kincseskamráját", ahogy Pauszaniasz nevezte, s ő írta: "Kőből készült, köralakú, a teteje viszonylag tompa csúcsban végződik, és állítólag az egész épületet a leg felső kő tartja össze". Ez egy mükénéi kori tholosz, és nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy az építője a sokkal ősibb "Kabirikus barlangot" próbálta mintázni: a tholosz a domb oldalába épült, azzal szándékosan "összenőve". Belseje kör, és nagy kapu vezet a belső térbe (az első két kép Minüasz sírja, a 3. a Kabirikus barlang):
ha már úgyis sikerült kinyírnom a topikot :-/ , megkockáztatok még egy offolást: tud valaki bármi fejleményt barguzini csontvázzal kapcsolatban? az utolsó hírt én idén márciusban olvastam az indexen, amiben Morvai F. arról számolt be, hogy folyamatban van valami DNS összehasonlítás és pár hónap múlva lesz eredmény.. ehhez képest azóta sem hallottam semmit ez ügyben. (a kérdés apropója amúgy onnan jött, hogy nem rég halt meg Kiszely István.)
Látta valaki a Spektrumon Az elveszett piramis című filmet ?
Dzsedefré fáraó elveszet piramisát megtalálták 8 km-re a három nagytól, Abu Rawash-ban és állítólag ez nagyobb volt még azoknál is, de lerombolták, mert nagyon rossz fiú volt ez a Dzsedi.(megölte a trónörököst(bátyját)).
Szóval kilőve az "Orion elmélet".
Ebben elhangzik egyébként, hogy van egy olyan népi pletyka, hogy Hufu lánya prostiskodot,és az apuka levette a sápot miszerint kővel kellett fizetni a szolgálatokért, hogy meglegyen a nyughelynek való.
Az nem világos,hogyha Dzsedefré csak nyolc évig uralkodott,hogyan építtethetett volna mindegyik másnál nagyobb piramist., lehet,hogy nem is azt épített.
Van benne egy klassz kis bemutató ókori munkálatokból,ami igazán "kemény":
Bemutatják,hogy egy rézfűrészlap, és homok segtségével,hogyan lehet vágni a gránitot.
Egy három méteres gránittömböt két ember öt nap alatt tudott átvágni.
Azt is mondják,hogy Dzsedefré próbálta először gránittal befedni a piramisát(és nem turai mészkővel), az unokaöcs(a harmadik nagy piramis építője) őt koppintva próbálta sajátját megcsinálni, de csak egyharmadik lehetett megcsinálnicsi ezzel az anyaggal.
oké, akkor megnyugodtam.. :) én megvagyok, olvasom is rendületlenül amit írtok itt, és persze azonkívül mindenféle egyebeket. (most pl. Czike László teljesen más jellegű írásait bogarásztam, és van közte egy A sumér Annunaki és elit-utódaik, a Kígyókirályok című. annyira nem nagy szám, alighanem a Sitchin-féle dolgot hozza, viszont van benne pár hivatkozás másokra is, köztük egy bizonyos R. A. Boulay, aki Flying Serpents and Dragons címmel írt egy tanulmányt, aminek pdf és online változata is fellelhető, persze angolul. na ezt nem olvastam, így nem tudom ígéretes címe ellenére mennyire tarthat számot az érdeklődésetekre, már amennyiben nem ismernétek még, amit viszont erősen kétlek, bár nem rémlik hogy lett volna itt említve eddig. könnyen lehet semmi újdonsággal nem szolgál.)
"jé.. ezt a TitkosTörténelem oldalt te raktad össze? erről nem is tudtam eddig.. szuper. :) az Alternatív Odüsszeia 1-7 sorozat + a Rózner Gézás írás Big4 által megszerkesztett virtusos változatai teljesen elveszetek? nincs meg nála vagy másvalakinél lementve esetleg? amúgy hova lett Big? és nem tudom miokból, de eltűnt a novus ordo seclorum topikja is, amit pedig szintén át akartam volna olvasni.. :/" Igen, a Virtus elhalálozása után felmerült Schenoudával, hogy ide átrakjuk az anyagokat, csak még nincs feltöltve minden anyag, addig nem is reklámoztuk. Nekem megvan a Virtusos anyag (Rózner nincs, de az meg van itt is, de a többi is meg van itt, csak szétszórva), abból rakosgattam ezeket is fel, de néhol átszerkesztettük és kissé bővítettük itt-ott. Archívumnak is akarjuk használni az oldalt, lassanként felpakolni az itt szétszórva, vagy egyáltalán nem található kapcsolódó írásokat, cikkeket stb. (rengeteg), az anyagok megvitatására továbbra is ez a fórum alkalmasabb. Általában véve ajánlom mindenkinek, hogy ami érdekli, azt azonnal mentse, a digitális (főleg online) tárolásnál nincs illékonyabb...
Annak viszont örülök, hogy te nem tűntél teljesen el :-)
off. jé.. ezt a TitkosTörténelem oldalt te raktad össze? erről nem is tudtam eddig.. szuper. :) az Alternatív Odüsszeia 1-7 sorozat + a Rózner Gézás írás Big4 által megszerkesztett virtusos változatai teljesen elveszetek? nincs meg nála vagy másvalakinél lementve esetleg? amúgy hova lett Big? és nem tudom miokból, de eltűnt a novus ordo seclorum topikja is, amit pedig szintén át akartam volna olvasni.. :/
Jellemző amúgy erre a fene nagy internetes "bőségre", hogy magyarul keresve csak felszínes leírásokat találsz az inka kőépítészetről (a Protzen kutatásairól már csak angol nyelvű linkek vannak). Protzen tudományos írása amúgy ma is érdekes.
"Egy hosszabb, több oldalas cikk volt "Inka kőművesség" címmel a Tudomány (A Scientific American magyar kiadása) c magazin 1986/4. számában. Ott ír ezekről a számításairól Protzen, nyilván részletesebben jóval, de én akkoriban csak ennyit jegyzeteltem ki belőle." Hogy kissé hasznossá tegyem magam bescanneltem a cikket: Inka kőművesség
És ha már előszedtem, ráadásként behúztam egy másik érdekes cikket is ebből a számból: Iszlám csillagászat
Ja, igen pro/kontra több érv szól amellett, hogy a Nagy Piramis különbözik a többitől, több eleme eltér más piramisokétől. Viszont több meg közéjük sorolja. Magam is vizsgálgatom ezeket, s valóban van még számos kérdés, ami nem tiszta (sőt, mivel ezek majd 5000 éves építmények, sok kérdés soha nem lesz megválaszolva...).
De például, az esetben amit leírsz, hogyan magyarázzuk, hogy a Királyai Kamra fölötti teljesen lezárt kamrákban a 17. században megtalálták a kőfejtők és építők jeleit, sőt Hufu kartusait (közte Hufu Hórusz-nevével, de hasonlókat leltek a piramis alsó burkolóköveiek belső oldalán is vagy az eltemetett királyi bárkát lefedő kőgerendákon)?
Most csak a Nagy Piramis lenne a kivétel hisz a mellette lévő két másik piramis is elég nagy, hogy akkor eztekkel mi van, vagy Sznofru piramisaival. Volt-e hatással a nagy Piramis az utána következő piramisokra, mint pld. Khephrén piramisára?
Amúgy jól gondolod szerintem, hogy a Nagy Piramis építői nyilván ismertek egész különleges technológiákat, melyekre már csak következtethetünk...
Az, hogy mivel építették a Nagy Piramist, számomra nem annyira lényeg, mint az, hogy kik, és mikor. Mert a klasszikus egyiptomiak biztosan nem. Az ő építészetük egy nád/fa architektúra volt, annak minden térszervezési és statikai elvével együtt. Ez jól látható a templomoknál. A Kheopsz piramis viszont tisztán kőépítészet. Nem csak az anyaga, de a szerkesztésmódja is eleve ilyenre lett tervezve. Az, hogy volt idejük áttérni a kőre, nem érv, ugyanis még a ptolemaioszi korban is a növényi alkotóelemek képét vitték tovább, tradícióból. A piramison viszont se festés, se faragás. Még a szarkofág széle sem ível kifelé, mint szinte minden vallási tárgynak Egyiptomban. Ezek alapján nem kell pusztán az egyiptomi technológia keretein belül gondolkodni. Nem is olyan rég ezen a fórumon még régvolt technikai kultúrákról esett szó.
Trophonius
