De ez sem biztos hogy vicces.. Mi van ha tényleg onnan ered...? Nem hülyéskedek. Sok jel utal arra, hogy valaha a kabíroknak planetáris civlizációja volt.
Hú, piszok régen láttam már a Sandokánt. Ahogy nézem a mostani arcát Kabir Bedinek, valahogy olyan mintha elkezdene öregségére hasonlítani Robert de Niróra... (de lehet csak én látom így).
Az Anonymus által kunnak nevezett kabar vezérek többségének szállásterülete északon volt. A palócok ősei a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkeztek és települtek meg a Kárpát-medencében. A Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, Borsod, Bükk-vidéken, Hevesben a Tarna-Zagyva felső völgyszakaszainak első foglalói között viszont nem találjuk a kabar eredetű nemzetségeket. Ezzel szemben megtalálhatók a Bodrogközben, Csallóközben, Fejér megyében, a Mezőföldön, Baranya és Torontál kisebb körzeteiben."
Amúgy nagyon érdekes a téma amiről írsz! Mindet olvastam!
gondolom nem egy kifeszített Jézus szoborra gondoltál az ereklye alatt, azt feltételezed h építettek egy bazinagy hegyet egy kicsi tárgyacskának csak úgy a sivatag közepébe? :D
Visszatérve a Nagy Piramis Királynői kamrájára, találtam néhány különös dolgot vele kapcsolatban. Szóval mindegyik magyarázatnak van ellenérve, oda és vissza...
A középkori arabok nevezték el így, mert azt hitték ebbe a kamrába a királynő volt temetve. Az egyiptológusok az újabb időkben „középső kamrának” becézgetik, hogy eltérjenek a „téves” hagyománytól. A kamra alapterülete: 5,75 x 5,23 m. Teteje ferdeboltozatos, és a hegye 6.23 m magasra nyúlik. A piramist alkotó, gyenge minőségű helyi mészkő helyett, turai finomra csiszolt mészkőből rakták falait. A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (éppen 2 királyi könyök). Ennek hátfalába a középkori arab kincskeresők egy t.mint 15 m hosszú járatot vájtak, abban a reményben, hogy bejutnak egy "másik" kamrába...
A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (2 királyi könyök).
Borchardt óta az egyiptológusok nagy része –mivel a Nagy Piramis belső elrendezése sehogy sem felelt meg a korábbi vagy későbbi sémáknak- oda jutott, hogy a piramis építési tervét az építés során még kétszer változtatták meg. Mikor a piramis magassága elérte a 13 m-ert, letettek arról, hogy föld alatti kamra legyen a sírkamra, és egy 20 m-es magasságban elhelyezett kamrát terveztek sírkamraként.
A kamra tetőszerkezete kúnyhószerűen álló ferdeboltozatos tető, azelőtt nem alkalmazták a piramisokban, viszont ezután az összes későbbi piramisnál feltűnik. Ez az egyik hathatós érv amellett, hogy a piramisok egy fokozatos fejlődés útján épültek, tehát nem lehet, hogy a gízai három piramist valami rejtélyes őskori civilizáció alkotta, míg a többit az ókori egyiptomiak.
Borchardt szerint az építés második szakaszának végén a piramis szintje mintegy 30 méter magasságban állhatott. Ekkor jött Kheopsz új ötlete, hogy nem igényli a második kamrát sem, hanem egy harmadik kamrát építsenek a piramisban, mely sokkal nagyobb védelmet kapna.
Viszont ha ez így történt, ekkorra már be kellett vinni a kamrába a kőszarkofágot, ugyanis a Királyi kamra kőládája is akkora, hogy elméletileg ugyan kifér a folyosó, de gyakorlatilag lehetetlen végigtuszkolni, azaz akkor kellett bevinni, mikor a piramisépítés még a Királynői kamra padlószintjénél tartott. De hová lett akkor a kőláda, hiszen bajosan vihették onnan ki.
Viszont bírunk egy beszámolóval Idriszi 13. századi arab földrajztudóstól, aki leírta a piramis belsejét, és beszélt a ferdeboltozatos kamráról, melyben az ő idejében egy űres kőtartály állt, hasonló, mint a Királyi kamrában! Ez valóban jó érv lehetett arra, hogy egy korábbi terv szerint ez lett volna a sírkamra. Az egyiptológus Petrie hitelt adott az arabnak, pedig Idriszi azt is írta, hogy a mennyezet tele van írva ősi írással, aminek nyomát sem találni... (azaz Idriszi csak másodkéézből való információt írhatott le), viszont kétségtelenül, akár igaz is lehet....
Az is igaz, hogy a Királynői kamra "befejezetlen", vagyis szántszándékkal befejezetlen. Így a padlózatát le sem csiszolták, de arról is letettek, hogy leburkolják, az itt emlegetett keskeny "légjáratai" sosem értek be közvetlenül a kamrába, ugyanis már nem vágták át a falon az utolsó 12 cm-ert.
Ha sírkamrának szánták, miért nem gránittal burkolták, mint a Királyi kamrát vagy Khephrén sírkamráját? Miért nem alkalmaztak előtte védelemül hulló rostélyokat? Hogyan zárták volna le a felvezető folyosót a Nagy Galéria megléte nélkül, ahol a záródugókat tárolták? Miért nem azonosak a Királynői és a Királyi kamra szellőzőjáratainak emelkedési szögei és miért mutatnak más és más csillagokra az égen? Ha ezek készítésének egyik oka vallási volt, úgy időközben a fáraó lelkének „kilövési iránya” megváltozott volna?
Borchardt azt fundálta ki meegoldásként, hogy a második fázisban a sírkamra egyedüli védelmét a piramisbejáratának lezárásával gondolták, és nem gondolkodtak záródugókban. Később viszont Borchardt teóriáját a kétszeri építési tervmódosításról kezdték nem kielégítőnek találni, pedig ezen úgyszólván több egyiptológusi nemzedék felnőtt. Mára odajutottunk, hogy több vezető egyiptológus is elveti, hogy a Királynői kamra valaha is "sírkamrának" épült volna. És éppen az a hatalmas fülke a kamra falában okozta Borchardt teóriájának vesztét.
Erről a fülkéről öreg barátunk, Manly P. Hall felvetette, hogy a fülke formája mennyire hasonló a nagy Galéra keresztmetszetére, s talán egy hasonló folyosó kezdete akart lenni. Valójában a fülke bizonyosan valami szent erklye tárolója kellett legyen, s ilyet nem raktak királyi sírkamrákba...
Ok, megnéztem a filmet (érdekes volt mindenképp). Hát, szóval teljesen külön világ, nem azt mondom, hogy nem érdekel, hiszen Jung nagyon okos ember volt, de teljesen máshogy tekintünk a mítoszokra vagy az őshagyományra. Az a látásmód nagyon idegen tőlem.
Kerényi jóbarátja volt Jungnak, a mitoszértelmezésbe is átvett Jung (meg Freud) ezen teóriából. De teljesen eltérő látószög az övé, amivel -ugyanúgy- szinte mindenre talál magyarázatot...
Számomra sok okkultista szerző (itt nyilván nem Jungra gondolok) magyarázatai, halandzsái, amit egy következő szerző tovább gombolyít, a negyedik-ötödik már mint tényt közli... szóval nekem ez kicsit olyan, mintha a pók hálóját egy tudós valamiféle titkosírásnak nyilvánítaná, majd a hasonszőrú tudósok nemzedéke ezt a titkosírást kutatná, és intervallumszerűen jelentkezne hol egyik, hol másik, hogy megfejtette a pókok titkosírását...
Én pedig a pontos Kerényi féle értelmezése felől vagyok homályban, úgyhogy ezt nem tudom megítélni.
Jungnál a lényeg az, hogy őket is, mint mindent mást, a pszichében megjelenő tartalmakként fogta fel, a tudattalanból feltűnő archetípusnak. Nem könnyű az ezzel kapcsolatos kommunikáció, mert ehhez el kellene oszlatni az esetleges félreértésekre okot adó nehézségeket, és vázolni kellene magát a teljes rendszert és a kapcsolódási pontjait a tárgyunkhoz, és általában véve a mítoszokhoz. További nehézség az is, hogy Jung maga is enigmatikusan szól erről, viszont akkurátusan összegereblyéz szinte minden mintázatot, amikről eddig már korábban beszéltünk.
A lényeg az, hogy míg a te értelmezésedben e lények, mondjuk úgy külső, 'objektív' létezők (voltak?), addig e másik értelmezés szerint ezek belső (a tudtaban, pszichében) megjelenő és 'szubjektív' jellegű tartalmak, amik azonban hasonlóképpen nyilatkoznak meg (térben és időben is). Ez a két féle értelmezés már önmagában is igen izgalmas elméleti problémát jelent külön-külön vizsgálva is, de egymással való összefüggésükben méginkább. Igény esetén ragozom tovább, de rettentő szerteágazó, ha fel akarjuk mérni, miért is olyan érdekes ez az egész komplexum.
Nos igen, Jung ezt a követ már akkor állította, amikor átverekedte magát az alkímiai szimbólikán, és integrálta azt a maga rendszerébe. Sok érdekeség van még ezzel kapcsolatban, de nem akarok itt ezzel OFFolni (mielőtt Schenouda kitér a hitéből, hogy 'okkultizmussal' borítjuk el a topikot :-]), ha lesz igény rá, beszélhetünk erről is.
Amit e képhez (7780) hozzá tudok tenni; a szimbólumok asztrológiai szempontból lehetnek érdekesek:
Hétbolygós világképet ábrázol.
Fölső negyedben a Szaturnusz: Az anyag (Föld) keresztje uralkodik a lélek félkörén.
Jobb oldalon a Vénusz: A teljesség (a szellem) köre uralkodik az anyag keresztje fölött,
és a Hold látható az anyaistennő képviseletében az életadás, a gondoskodás, az anyaság szimbólumaként.
Lent a Mars: Az előbbi fordítottja, az anyag keresztje uralja a teljesség (szellem) körét.
Jobb oldali negyedben a Jupiter: A lélek félköre uralkodik az anyag keresztje felett,
valamint a Nap látható, mint Napisten, a férfi szellemiség megtestesítője.
Középen a Merkúr azaz Hermész az istenek hírnöke aki élő létére bebocsájtást nyert az alvilágba (is) és vissza is tudott jönni. A három szimbólum egységét hordozza magában: Lélek félkörét, a teljesség (a szellem) körét, illetve az anyag (Föld) keresztjét.
Ez így van, a hasonlóság nekem is eszembe jutott. Sajnos a a kézi eszköz mibenlétét nem nagyon ismerjük (érintőlegesen úgy emlékszem már említésre kerültek valahol). Ezek a mitológiai jelenetek több fontos szimbólumot is felvonultatnak, amiknek érdemes volna alaposabban utána járni. A másik kezükben valami olyasmi van, amit én 'toboz'-nak nevezek (vagy vélek), valamiféle tojásdad kúpos alakzat; Gilgames számára is fontosak voltak a 'fenyőerdőből' eredő magvak, így csábító a lehetőség, hogy itt is megint a magv szimbolika egy esetével van dolgunk. E jelenetek állandó kísérője egy misztikus növény, az élet fája stb., valamint a már korábban feltűnt kúpos kultusz-kövek, néha megint csak tobozra emlékeztető 'pikkelyes' alakban, ami emiatt a méhkas szimbolikába hajlik. Az egész jelenet engem kissé az egyiptomi Djed II. 'kenegetésére' emlékeztet.
Jung kövénél könnyebb helyzetben vagyunk, ott tudjuk, hogy Telesphoros kezében egy lámpa van, és ezzel megint csak Luciferhez jutunk, amit Jung eléggé nyilvánvalóvá is tesz ("mélységből előtörő izzó csillag"). Ettől független forrásokból is tudjuk, hogy a Jung-féle és egyéb Genii Cucullati-khoz hasonlatos lányek kezében lámpa van, persze ez megint egy általános szimbólum (illumine), de valahogy a mindenféle törpe-alakoktól elválaszthatatlan.
Az ideális persze az lenne, ha valamilyen sumer-akkád-asszír stb. szövegben be lehetne azonosítani az ottani kézi eszközt.
"Szóval nekik halvány fogalmuk sincs a kabirok, a Labirintus, a Vénusz, alkímia, gyermekáldozatok összekapcsolódásáról -amiről itt már szóltam. Ha onnan vársz megerősítéseket, az nem fog menni..." A csökkent látótávolságú filológusokon kívül volt valaki, aki komolyabban vette a kabírokat, ez pedig megint csak Jung volt. Az ő értelmezése persze más jellegű volt, mint a tiéd, beillesztette őket a maga sajátos rendszerébe, amit megfelelőbb kifejezés hijján 'misztikus'-nak neveznék (nyilván nem kis erőfeszítésébe került ennek tudományos jelleget kölcsönözni). Ez az értelmezés azonban bizonyos értelemben alátámasztható rendszernek bizonyul.
Opsopaus azt írja, hogy Alexander Neckam latin kéziratát ő fordította le Vergiliusról. Olyan dolgokat mond, amit éppen leírhatott volna a középkori Neckam is, de ugyanúgy költhette Opsopaus is. Ezt igazolandó, hogy neckam volt az egyik fő terjesztője annak, hogy Vergilius varázsló, nekromanta volt.
Szardínián több ilyen megalitikus sírkamra van, de hogy éppen az, aminek rajzát mutatja, a valóságban létezik-e, azt nem tudom, de ismerve a nuraghéket, még éppen létezhet...
Amit Necronomicum Novumban előad a kabirokról, ott valóban igyekszik korrekt lenni, de lexikális. Bár a beavatottság átszatát igyekszik kelteni, nem az, itt-ott maga is belegabalyodik a részletekbe. De kezdő tanulmánynak jó (nem neki, hanem, akit a kabirok érdekelnek), s látható, hogy a kabirokkal kapcsolatban már egyből előhozza az alkímiát vagy a boszorkányságot. Újat nem mond, de legalább összeszedett néhány mitográfiai morzsát róluk, s azt még érdekesen is adta elő...
Telephorost meg más oldalról gondolom, nem a keltáktól, hanem a kísázsiai frígektől származtatják, s a fején lévű csuklyát a frígiai sapkához. De való igaz, a kabirok nyomai a kelták kis-ásziáig mindenhol megtalálhatók...
"Persze megint eszembe jut Piroska, amint ilyetén öltözetben masírozik a 'szörny' gyomrába."
Ó, már megint ez a rémmese Nolanus!.... de kiváncsi lennék eredetére... Talán nagyon rég olyan bestiák is garázdálkodtak az erdőkben, amilyen a 18. században Gévaudanban is...? Ez a fenevad vagy száz embert falt fel, nagyrészük gyerek és nő volt... Vagy egészen más a mese eredete...?
