Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Szerintem ha a szmog, a pára fölé tudsz menni, már rengeteget nyertél. Utóbbi búrát alkot, ami szórja a fényt, tehát még fényszennyezettség szempontból is jobb lehet valamivel egy magasabb pont. Persze nincs mindig így, de sokszor látni olyan timelapse videókat, amelyek nem is túl magasban készültek, de épp abban a pillanatban odalent köd van.
Azt elfelejtettem kérdezni hogy van e értelme hegyre menni távcsővel. Ugye annál jobb minél ritkább légrétegen nézünk át, alacsonyan sokkal szenyezettebb a légréteg. Tőlem nincs olyan messze a tokaji hegy (512m) vagy a bükk ahol 800-900m re fel lehet jutni. Lehet értelme 250es csővel hegyre menni szemlélni vagy ezek túl picik hogy bármi különbség legyen? Illetve a magasság sem egy eget rengető.
Szerintem is ez van. Kisebb helyen elférnek, könnyebb a szállításuk is, amit meg kell fizetni, de a fizika törvényeinek engedelmeskedve, valószínűleg kevésbé megbízhatóak. Kis túlzással csavarodnak. Mégis csak van egy csomó plusz illesztés, ami a hagyományosnál nincs. Gondoljunk bele abba, hogy már csak a hőtágulás is miket okozhat egy sima Newton esetében. A gyakorlatban nem hiszem, hogy nagy kárára volna az embereknek ez a megoldás, aki pedig oda jut, az úgyis javítja a hiányosságokat.
Nekem sincs élményem ilyen távcsővel, csak logikusan gondolkodom. Mielőtt letépnétek a fejem. :D Amit gyorsan hozzá is tennék, hogy meg lehet mindent jól csinálni, tehát lehet 50-szer bikább egy flex, mint egy hagyományos tubus. A tornádóknak is jobban ellenállna a Burj Al Arab, mint a mi téglaházunk, hiába olyan kecses.
kigoi
Szerintem abszolút nem bánod meg, ha a két megoldás közül a flex-et választod.
A flexxel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatom nincs. Kézközelből láttam néhányat, de észlelni nem észleltem vele. Biztosan gyorsan el is fognak ítélni azért amit leírok, a mechanikával, tartószerkezetekkel kapcsolatos tanulmányok, tapasztalatok picit gondolkodóba ejtenek ezzel a lightos megoldással kapcsolatban.
De, írjanak azok, akiknek már hosszabb ideje van és gyakran használják.
Alszok még rá párat mert a pénz ugyan meglenne rá de ez a vírusos helyzet ami van ez nem tudom mit hoz még. Most talán jobb ha nem költekezek ilyenekre hanem megvárom még látni a végét.
Tényleg! Töltsd le a Stellarium nevű programot a gépedre, vagy használd az online változatot. Mindkettőnek megvan a maga előnye, de iszonyat sokat segíthetnek. Az asztali változatban beállíthatsz konkrét távcsöveket, okulárokat, barlow lencséket és ezeket tetszőlegesen összekombinálhatod. Ezzel le tudod szimulálni, hogy melyik távcsővel mit milyen szögben, mekkorában látnál. Fotózásban is segíthet, ill. előre megtervezhetsz egy estét, stb. Iszonyatosan nagy segítség és nagyon látványos is.
Létezik fizetős, mobil változata is, de megéri megvenni, mert filléres. Ár-érték arányban nagyon jól jár az ember.
Az azért fontos, hogy a légkör nyugtalansága, pára, fényszennyezettség, stb. nincs beprogramozva, tehát a programokban feltehetőleg szebb, színesebb látvány tárul eléd. (Mélyég objektumok esetében például valós, feldolgozott fotókkal.)
Na igen az elég sokba van már goto nélkül is. Maradok a 250nél kezdésnek inkább, aztán majd meglátom érdemes e váltani valamerre. Van valami negatívuma a nap nézésén kívül a flex féle dobsonnak a sima tubusossal szemben?
Ott a fényszennyezettségi térkép, arról számokban lehet leolvasni, hogy mi van. Nálatok azért jobb a helyzet, mint Pesten, csak nyugat felé fordulva ne kelljen sokat észlelned. :D Nem csak az számít, hogy épp milyen sötétben vagy, hanem az is, hogy arra mi van, amerre a távcsövet fordítod.
Természetesen számít a magnitúdó, minden számít, csak nem mindegy mennyit nyom a latba. Ez egyéni. A lényeg, hogy a 200, vagy 250-es már bőven elég fényerős (nem csak kezdésnek). A nagyobb távcsövekkel, főleg a tükrösekkel az szokott lenni a probléma, hogy nem tudják használni, vagy csak macerásnak tartják és elmegy az emberek kedve. Van olyan fórum, ahol óvva intenek minden kezdőt a Newton rendszerű távcsövektől és a lencséseket részesítik előnyben, mert sokkal egyszerűbb a használatuk. Hangsúlyozom; kezdésnek! Nem a lencsésen van a hangsúly, hanem azon, hogy kezdésnek tükröset ne! Azt sem lehet mondani, hogy a profik egyiket, vagy másikat használják. Minden rendszerrel készül több milliós, nagyon profi távcső, amiket valakik használnak is. :) Nem jobb egyik a másiknál, csak minden helyzetnek megvan a célszerszáma.
Én már leírtam itt, hogy van egy 200/1000-esem és néha csak a kertben felállítanám, de nincs kedvem az emeletről hurcolgatni, állítgatni összerakni, kollimálni. Mármint van kedvem, de akkor jó előre el kell dönteni fejben, mert nem 30 perces sztori. Összesen vagy 60 kilóról beszélünk. Én elbírnám simán egyszerre is, de úgyis több körös a kipakolás - macera. Ezer alkatrész, dobozok, és ha még fotózni is szeretnék... Ugyanakkor mindig megállapítom, hogy megéri. :)
Csak arra szeretnék kilyukadni, hogy biztosan többet észlelnék egy kis távcsővel, mint ezzel, bár már azt is beszereztem, úgyhogy csak rajtam múlik (meg az időn).
Mindenféleképp aludj még rá jó párat, ne mi mondjuk meg, hogy mit vegyél! Mindig azt tanácsolják, hogy el kell menni valakihez és kipróbálni többféle távcsövet és ez így is van.
"Legjobban a galaxisok észlelése izgat engem, ezért szeretnék olyat ami halvány részleteket is megtud mutatni."
Van egy rossz hírem. Akkor részedre egy 300/1500-as Dobson lesz a megfelelő. Sajna, ha nem Te nyerted meg az ötöst a lottón, akkor a vezérelt mechanikát felejtsd el. A kezeddel is tudod mozgatni. Rengeteg Dobsonos van a világon és nagyon jól együtt tud élni a kézi mozgatással.
Persze mostanában egyre jobban terjednek a 400-as, 500-as Dobsonok. :-) Csak az a fránya légkör viselkedne úgy ahogy kell. De az amatőr csillagászok bosszantására direkt nem úgy viselkedik, legalábbis kis hazánkban nagyon rosszul viselkedik. A légkör problémánál kezdődik egy játék. Melyik az az átmérőjű távcső, amelyiknél még az esetek döntő többségében jó észlelési eredmények vannak. Minél nagyobb átmérőjű távcsöved van, annál jobban érvényesül a légkör zavaró hatása.
Távcsövet választhatsz kedved szerint. 106 mm-es APO-tól 610 mm-es átmérőig. Paraméterezheted is a távcsövet saját igényed szerint. Okulárokat is paraméterezhetsz.
Természetesen már lefotózott égboltot fogsz látni, vannak hibái, de nagyon tanulságos.
Ja és felhős időben is lehet vele "nézelődni".
Véleményem szerint tükrös távcsövet vegyél. Egy 250/1200 vagy 250/1500 már sok sok évre le fog ültetni kint. Az 1200 fókusztávolság észleléskor kényelmesebb. Leírták már, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, érdemesebb a márkásabb okulárok felé kacsingatni. Ezekkel nem csak a látómező 2/3-ban látsz metszetélesen, hanem teljes egészében.
Megpróbálok én is válaszolni, s majd a többiek korrigálnak, kiegészítik a mondanivalómat.
A 130/650 és a 130/900 között kb. 3 lényegi különbség van. Az egyiket írtad is, ez a fókusz. Minél hosszabb a távcső fókusza, annál erősebb a nagyítása, amit az okulárokkal, barlow lencsékkel tovább tudsz fokozni.
A másik különbség pedig - a már szintén említett - nyílásviszonyból adódik. Ez gyakorlatilag a műszer fényerejét, fénygyűjtő képességét jelöli. Ha ugyanolyan körülmények között belenéznél a két távcsőbe, a 900-as képét sötétebbnek látnád. Fotózáskor hosszabb záridőkkel kellene dolgozni. Egyiknek F/5 a fényereje, a másiknak F/7, ami már bőven nagy különbség. A kezdők (én is így voltam vele) hajlamosak azt feltételezni, hogy a csillagász távcsövek esetében a nagyítás a lényeg, pedig ez így nem éppen igaz. - Valószínű, hogy erről már olvastál is.A fénygyűjtő képességen van a hangsúly, de változó, hogy mikor melyik a fontosabb. Holdazáshoz' például nem szükséges, mert bőven elég fényes, viszont ott lényeges a nagy nagyítás. Mélyég objektumokhoz, nagyobb kiterjedésű ködökhöz épp kisebb fókusz kellhet, de ami lényeges, az a minél nagyobb fényerő.
A harmadik különbség pedig egész egyszerűen a méretből, súlyból adódik. A nagyobb távcsövet nehezebb tárolni, cipelni és a mechanika is nehezebben boldogul vele. Például, ha egy adott mechanika terhelhetősége már határeset a 650-eshez, akkor a 900-ashoz már biztosan kevés, de ha elegendő is, valószínűleg egy fuvallat után tovább mozog, stb. Ezek nem mindig jelentenek nagy érvágást, egyik távcső sem olyan borzalmasan nagy és nehéz, de hosszútávon észre lehet venni.
Az okulárokról épp az imént írtam néhány sort. A 130-as távcsöveknél az elméleti, maximális nagyítás 260-szoros, de legyen inkább 250-szeres és ez is csakis akkor, ha nagyon jó az ég és a felszerelés. Ezt a 650 mm-es távcső esetében egy 2.6 mm-es fókuszú okulárral, vagy egy 5.2-es + 2-szeres barlow lencse kombinációjával éred el. A 900 mm-es tubus esetében pedig egy 3.6 mm fókuszú okulárral, vagy egy 7.2-es + 2-szeres barlow segítségével. Megjegyzem, hogy vannak akik megelégedettséggel használnak jóval nagyobb nagyításokat is.
Itt még megemlítem, hogy bolygózásnál fontos lehet a részletek megtartása, ami ilyen mértékű nagyítás mellett már nem aprólékos. Ahogy az előző linkben írtak alapján kisilabizálható, a tárgyalt távcsövek esetében a legjobb felbontás elméletileg 65-szörös nagyításnál érhető el, amihez jóval hosszabb gyújtótávolságú okulárok kellenek (10, ill. ~14 mm). Azt tudom mondani, hogy a puding próbája az evés.
Az emlegetett barlow lencse egy plusz komponens, amit a távcső és az okulár közé kell helyezni. Olyan, mint fotózásnál a telekonverter. Léteznek 2×-es, 3×-os, 4×-es és 5×-ös barlow lencsék. Általában érdemes a kisebb nagyításúak köszül választani.
A lényeg, hogy sem az okulárokon, sem a barlow lencsén nem szabad spórolni. A távcsövek jöhetnek-mehetnek, de egy jobb okulár örökre a felszerelés része maradhat.
A jusztírozásnak több módja is van, lehet lézerrel, Cheshire okulárral, vagy ezek kombinációjával végezni. Szintén külön téma, miről sok írás, illetve videó található a neten.
Köszi. Itt rengeteg nyugodt sötét hely van. Igazából már az udvar is olyan hogy semmi fény nem zavar,de melettem a határ ahova kitudok menni és minden fénytől kmekre lenni.
Autóm az van, egy A3 8P szerintem elfér benne minden.
Igazából nagyon gondolkodom az előző írás után a dobsonon. Nem szeretnék lemondani a nagy tükörröl és a nagy fókusztávról. Legjobban a galaxisok észlelése izgat engem, ezért szeretnék olyat ami halvány részleteket is megtud mutatni.
Fotózni nem fogok szerintem. Ahhoz pláne hogy nem értek, illetve a nasa már elvégezte ezt a feladatt helyettem sokkal jobb minőségben :)
Dobsonból a skywacher 250/1200 flex ami tetszik.
Írtátok hogy 12x40es binoval sokmindent látni. Ahogy írtad az okuláron sok múlik mit látok. Lehet akkor azért nem láttam vele több mindent mert ez már egy régi távcső nem patika már a lencse.
Még azt szeretném kérdezni hogy amiket megadnak hogy hány magnitúdóig lát a távcső mennyire befolyásoló?.A 250 elvileg már 14magnitúdójú objektumot is lát. Számít ez valamit vagy nem olyan lényeges?
Igen szokták így is hirdetni, de finoman szólva sem az igazi. Konkrét tapasztalatom viszont nincs velük. Ha elmész a Távcső Centrumba, az eladók nem fogják ajánlani 250-eshez az EQ5-öt.
A 200/1000-essel szerintem jobban jársz elsőre, de akár évtizedekre is kiszolgálhat simán, mert nem a távcső a lényeg. Azért elmondható, hogy nagyobb főtükör/lencse = több fény. A 200/1000 F/5-ös, ami már simán jó mélyéghez is.
A mai világ túl van bonyolítva. Ezektől függetlenül persze a számára legmegfelelőbbet szeretnél az ember a pénzéért.
A dobsonokat is fel lehet ruházni óragépes, sőt GoTo képességgel is, viszont fotózásra kevésbé alkalmasak, mert a kép elfordul. Persze erre is van megoldás (Field De-Rotator), észlelésnél viszont nem zavaró.
Az okulárok külön témakör, de azt szokták mondani, hogy tök mindegy melyiket választja az ember, csak TeleVue legyen. :D A TeleVue minden terméke kiváló, mind. Cserébe drága.
Nyilván nem kell ezzel kezdeni, de a legolcsóbbakkal sem szabad, mert azok tényleg kihozzák a távcsőből a minimumot. Egyszerűen elrontja azt, ami egyébként már ott van a kezedben. Mintha fognád a nagyid palacsintáját és a baracklekvárja helyett - kist úlzással - zsírral töltenéd meg. Kinyírja az egészet.
A jelenlegi használt piacot felkeresve 2 okulárt tudnék ajánlani. Ha már plössl, akkor TeleVue 15 mm a közepes nagyításokhoz (és ott a 11 mm-es is), a valamivel erősebb nagyításért pedig Japán HD ortho 9 mm. (Ennek igaz jó a képe, de kicsi a látómezeje, ami miatt kényelmetlen lehet, főleg kezdőként.) Időnként előfordul ezeknél jobb vétel is, de a fentieket már merném ajánlani. (Megjegyzem, egyikhez sem volt még szerencsém.) Érdemes napról napra figyelni a kínálatot.
Nem tudom szabad-e ezt megpróbálni bekategorizálni, de én úgy vettem észre, hogy használtan 15.000 Ft körül kezdődnek a jobb okulárok. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a te felszereléseddel, épp neked, épp mélyéghez, vagy bolygókhoz pont jó lesz az első "szembe jövő" 15-20.000 Ft-ért hirdetett okulár. Sok egyéb tényező is befolyásolja a választást. Például szemüveges vagy-e? - Már be is bonyolítottam a helyzetet. :) Mondtam, hogy a mai világ nem egyszerű.
Bőcs közelében találsz viszonylag kisebb mértékben fényszennyezett területet. Kérdés, tudsz-e mozogni városon kívülre. Nyilván otthonról sem lesz láthatatlan az égbolt, de különbség azért igen.
Sokat nézelődök a távcsövek között,hajlandó lennék többet pénz rászánni(nem szeretnék csalódni és váltani majd egy jobbra/nagyobbra).A tükrösek között a 130/650-es tetszik (árban a 150/750-es a max amíg még elmennék),azt nem értem hogy mi a különbség mondjuk a 130/900-assal összehasonlítva,az oké hogy hosszabb a fókusztávolsága de használat közben miben más(a 130/650-eshez viszonyítva)?Az okulárokról írhatnál 1-2 sort,milyen is kell hozzá hogy a maximális nagyítást kitudjam hozni a távcsőből ha ez nem alaptartozék(a barlow lencsénél a 2 lencse egymásba van helyezve ha jól értelmezem?).A jusztírozáshoz milyen kellék szükséges?
Köszönöm,a válaszolóknak. Az EQ5 azért lett volna mert távcső.hu oldalon van ilyen szett. Gondoltam akkor sima mezei nézelődésre alkalmas lehet csak fotózni kevés.
Akkor maradok a 200/1000nél EQ5-ön.
A dobsonál nem tetszik annyira hogy sok helyet foglal,illetve nem tudom azokat lehet e ellátni óragéppel vagy ott mindent te mozgatsz,de tény hogy olcsóbbak sokkal és szeretnék ,ködöket,galaxisokat figyelni amihez úgy gondolom fontos lehet a minél nagyobb tükör.
Ténylegesen csillagász szerettem volna lenni (vagy legalább fizikus).
Nem lehettem, nem is ez a fontos, de a mai napig nem hagyott el az érdeklődés.
Gimis koromban vettem egy réz, kihúzós (tubusos) monokulárt, jelmezes kalandfilmekben látsz ilyent a hajósoknál. :)
De fotóállványra felcsavarozva láttam a galilei holdakat és más érdekességeket.
Aztán egyetem no!
Annál több életküzdelem.
Amikor a ruszkik elmentek, vettem tőlük egy príma 12 x 40 -es binokulárt.
Évek során minden elérhető Messier objektumot végig észleltem vele.
Amilyen élet sikerült nekem, még 76 évesen, súlyos rokkantan is csak a kertészkedés maradt, ami gyönyörű hobbi!
Ha többet szeretnék, Becsehelyen szívesen látnak!
A lényeg: a 12 x 40 -es jobban bevált, mint az általánosan ajánlott 7 x 50 -es.
Tudom, mert az is van, az meg a természet megfigyelésére kiváló.
Ha valóban érdekel a csillagos égbolt, nem kell a technikákba fejest ugorni!
Először egy egészen egyszerű csillagtérképpel, meg a binóddal próbálj tájékozódni, gyakorolni az objektum keresést! Hanyatt fekve, szabad kézből - jó mulatság, hidd el! :)
Mondjam, hogy ebben is sok örömödet lelheted?
Mondom, mert tudom.
Sok amatőr csillagda van már, ahol bemutatókon vehetsz részt!
Az Uránuszt kék korongként látni, nekem nagyon tetszett. A Jupiter, Szaturnusz is nagyon szép.
Fontos: kisebb léptékben nem olyan színesek a csillagászati objektumok, mint amit a tv-ben látsz. Azok mind nagy műszerekkel készültek, hamis színes színkiemeléssel (a színek mind egyes
spektrum szakaszoknak felelnek meg, amiket eredetileg szűrőkkel emeltek ki), de a nagyközönségnek az erős színekben tündöklő hamis színes kompozit képek a látványosabbak.
Ehhez már a HST és egyéb nagy teleszkópok alkalmasak, azok azonban már egy más dimenzióba esnek.
Elsőre egyébként lencsés távcsövet szoktak ajánlani, de ha elég elhivatott vagy, akkor megbirkózol a feladattal. Azt tudnod kell, hogy a 250-es az nem egy egyszerű műszer. Csodálkozom, hogy még senki nem írta le előttem, hogy ehhez egyértelműen kevés az EQ5. Erre a mechanikára 200/1000-est szoktak rakni, de az sem az igazi, főként kezdőként. A fotózásról meg ne is beszéljünk! A 250-es pedig még nagyobb és még nehezebb. A te döntésed, de én 200/1000-est ajánlok, ha már Newton rendszerűt szeretnél, vagy maradj a 250/1200-nál, de akkor dobson verzió. Ráadásul mindkét megoldással jóval olcsóbban is jönne ki az egész felszerelés.
Érdemes a használt piacot (BTC, Makszutov) is figyelni, mert sokszor 40-50%-al olcsóbban juthatsz hozzá elég jó cuccokhoz, ráadásul a gazdája szívesen fog magyarázni fél napon keresztül is, amiből rengeteget tanulhatsz. - Ezt előre garantálom. :) A fennmaradó pénzt jobb minőségű okulárokba érdemes fektetni. Inkább legyen egy jó és egy közepes okulárod, mint 3-4 olcsó, mert hazavághatják a lelkesedésedet. Az okulárokon, barlow-lencséken nagyon sok múlik, nem érdemes rajtuk spórolni. Ha jobb darabokat szerzel be, akkor életed végéig is kiszolgálnak. Sokan vesznek nagyobb teljesítményű távcsöveket, de alsó, vagy alsó-középkategóriás okulárokkal kezdik használni, ami lerontja a távcső képességeit, gazdája pedig nagyot csalódik. Még egy olcsóbb távcsőből is csak a legjobb okulárokkal lehet kihozni a maximumot (persze ilyenkor meg a távcső gyengíti az okulár képét).
Az viszont biztos, hogy mindenképp bele kell kóstolnod az észlelés élményébe, mert ez egy külön világ, sajátos légkörrel! Biztos, hogy tetszeni fog.
Biztosan vannak még konkrét kérdéseid, itt felteheted őket, fogunk rájuk válaszolni. Nyers kép kérdésben én nem segíthetek, de a legjobb volna élőben kipróbálnod valaki távcsövét. Merre laksz?
"egy 12x40-es binokulár kb semmire nem jó a holdon kívül."
Tisztelettel bár, de ellent kell mondanom. Jupiterholdakat próbáltad már? Messier-eket? Csomó üstökös, kisbolygó már elérhető vele. Változócsillagokról nem is szólva.
Az jó hír akkor. Nem hiszem hogy egyhamar megunnám a dolgot amennyiben valóban kellemesen csalódok a távcsőben látott képtől.
Most csak egy 12x40-es binokulárom van de ez kb semmire nem jó a holdon kívül. Igaz ezzel találtam rá az orion ködre,annyit láttam hogy mintha valami kis folt lenne. Aztán rákerestem mi lehet azon a részen és ráhibáztam. Az tulzás hogy láttam is vele.
Goto stb ben nem kondolkodok,az nekem drága,így is ha veszek még hozzá két plöss okulárt már ott vagyok 300-nál árban,és csak egy EQ5 mehanika van alatta,ami szinte már kevés ehhez a mérethez és súlyhoz.
Még majd egy egytengelyes motoros vezérlőt azért fog kapni.
Elhiheted fantasztikus az univerzum, nem a távcső számít! Az elhivatottság a lényeg. aki a kisebb távcsőben látott képet nem értékeli a nagyobb sem okoz neki örömet. Láthatod, nagy távcső is eladó sorba kerül, mert nincs rá idő. Azonban az az igazság, hogy nem keltette fel az érdeklődést eléggé. :( Én nem néztem távcsőbe az előtt, hogy elkészítsem a saját távcsövemet ( binokulárt nem tekintem ilyen mértékben távcsőnek), már 30 éve vizsgálom az eget, és mindig találok új és érdekes látni valót!
