A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok antiprotonnak becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök. www.atomsz.com
Az atomisztikus fizika szerint öt természeti állandóval leírható a világmindenségünk, c, e, mP, me és G = g2/4π.
Az agytalan jogemésztönek és constructnak felidézem mégegyszer az atomisztikus fizika legfontosabb összefüggéseit:
Newton mozgásegyenleteiben
mi(test) a(test) = - G Mg mg(test)/r2, és
mi(test) ω2(test) r = - G Mg mg(test)/r2
ezeket a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege
Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeg különbségét ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehet ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc. Csak az atomisztikus fizika tudja honnan származik a testek kétfajta tömege, amit se a klasszikus newtoni fizika, se Einstein nem ismert fel.
Megjegyzés: Newton mozgásegyenlete csak akkor stimmel, ha a két szóbanforgó test gravitációs töltése AZONOS ELÖJELÜ. Ha nem azonos elöjelüek, akkor taszító a gravitáció. A proton-bázisú anyag taszítja az elton-bázisú anyagot
A testek súlyos tömege kiszámítható (még a hülyék is ki tudják számítani, ha összeadni és szorozni tudnak), a testek nyugalmi tehetetlen tömege meg ismert az izotópok tömegspektrumos méréseiböl.
A fizika 400 év alatt nem ellenörizte Gailei feltevését a testek egyetemes eséséröl. talán ezért nem vette észre, hogy a gravitációt is elemi gravitációs töltések okozzák (tehát egy kölcsönhatás) és nem a téridö meggörnyesztése, mint azt Einstein probálta tudományosnak eladni.
" Mindenki megismételheti az ejtökísérletet, ami már kimutatta, hogy a súlyos tömeg nem azonos a tehetetlen tömeggel és a testek szabadesése nem egyetemes.
A fizikusok ezt 400 évig elmulasztották kimutatni! "
Az, hogy a testek súlya arányos a tömegükkel, súlyméréssel és tömegméréssel ellenőrizhető.
Ejtőkísérletre ehhez nincs szükség. Az ejtőkísérlet ráadásul körülményesebb és költségesebb.
Logikus, hogy épelméjű fizikusok nem vacakoltak vele.
Az újfizikában a gravitációt visszahelyezzük az őt megillető helyre.
Jelenleg nagyon mostoha a sorsa, mert a létezését sem ismeri el a modern fizika.
Helyette valamiféle misztikus téridőgörbület van érvényben, de már nem sokáig.
A gravitáció a világegyetem legáltalánosabb jelensége. Nélküle nem létezne a ma ismert univerzum, és nem létezhetne a földi élet sem. Ennek ellenére nincs egy átfogó, korrekt gravitáció-elmélet.
Newton elmélete már kevés, Einstein téridőgörbületes elmélete pedig zsákutca.
Szükség van tehát egy új gravitáció-elméletre, amely rendet tesz ezen a téren. Ez már el is készült. Az angol rövid neve: GRAFIT. Gravitational Field Theory. Vagyis Gravitációs mezőelmélet.
Az elmélet abból indul ki, hogy:
- kétféle anyag létezik, atomos anyag és fizikai mező
- a gravitációs mező egy fizikai mező
- a mező valóságosan létezik
- a gravitációs mezőt az atomos anyagok (a testek, égitestek) keltik maga körül
- a gravitációs hatás közelhatás elvén működik, a mező közvetíti az erőhatást az egyik testtől a másikig
- a hatás véges sebességű
- a gravitációs mező inhomogén eloszlású, de kis környezetben homogénnek is tekinthető
- egyetlen közös gravitációs mező létezik, amely az egyes testek (égitestek) saját mezejének szuperpozíciójából áll össze
- a gravitációs mező kitölti az egész univerzumot
- a gravitációs hatás nem kapcsolható ki, és nem árnyékolható le
Nagy vonalakban ezek az új gravitációs elmélet elvei.
A gravitáció-elmélet része az új szuperfizikának.
A Szuperfizika részei:
- Gravitációs mezőelmélet (GRAFIT)
- Egyesített fényelmélet (UNITEL)
- Szupelumináris fizika (fénysebesség feletti jelenségek fizikája)
Itt mindenki nagyon okos. Itt mindenki nagyon ért a fizikához. Itt mindenki szerint a modern fizika tévúton jár. Itt mindenki szerint Einstein mindenben tévedett. Itt mindenki úgy gondolja, hogy nála van a valódi fizika kulcsa, mindenki más rossz úton jár.
Pedig... :-)
A fizika 100 éve folyamatosan bizonyítja és használja (!) Einstein "tévedéseit".
Az atomisztikus feltevésen kívül sehol semmi komolynak látszó konkrétum.
Itt összesen egy fizikus van, aki egy elméleti fizikus. Képzett matekban és fizikában. Sajnos kísérleti fizikában nem elég képzett. Egy darab hibásan elvégzett kísérletre épített fel egy káprázatosan elegáns elméletet, amit sajnos naponta cáfol meg rengeteg kísérlet, kutatás és gyakorlati alkalmazás. A többi "újfizikus" pedig egy dologhoz elég képzett, hogy egy egyetemi fizikaóra után letörölje a táblát...
Hogy van-e fókuszpont, az attól függ, hogy milyen a lencse felület alakja.
Az első lencsék gömb felületűek voltak, mert ezt tudták a legkönnyebben csiszolni.
Ennél valóban nem egy pontban találkoztak a fénysugarak.
De ma már úgy csiszolják a lencséket, hogy van fókuszpont.
Ezt csak a lencse színhibája zavarhatja meg, mert az egyszerű lencse a különböző színeket nem egyazon pontba fókuszálja. De a színhiba csökkentésére is vannak technikák, pl. összetett lencsékkel.
Gyula, az energétikus fizikusoknak nem érdeke elvégezni a kísérletedet, sőt veszélyes is.
Ha elvégzik 3 lehetőség van:
1. Beigazolódik, hogy neked van igazad. Nekik bukta.
2. Nem igazolódik be, hogy neked van igazad. Ezzel ők nem jutnak előrébb.
3. Beigazolódik, hogy neked van igazad, de eltitkolják az eredményt. Ez is veszélyes, mert ha más is elvégzi, akkor kiderülhet a turpisság, ami még nagyobb bukta.
Miért kockáztatnának, nekik addig jó, amíg te nem végzed el újra.
Mindenki megismételheti az ejtökísérletet, ami már kimutatta, hogy a súlyos tömeg nem azonos a tehetetlen tömeggel és a testek szabadesése nem egyetemes.
A fizikusok ezt 400 évig elmulasztották kimutatni!
Emil az opponensek földi helytartója, tőle kérdezd.
Mert egy kísérlet megismételhető kell legyen. Egy mérés nem mérés. Egy kísérlet nem kísérlet. A torony ott van. Ők nem akarják megismételni, neki pedig nem engedik.
