mint ahogy narcisztikus olvtars lentebb bemutatta, a hold is osszetett mozgast vegez a szamunkra allonak tekintheto csillagaszati hatterhez kepest. az osszetett mozgasokat pedig reszmozgasokra kell felbontani:
az egyenes vonalu (annak tekintheto) mozgas
a keringes (olyan forgo mozgas, aminek forgastengelye kivul esik a testen)
az excentrikus forgas (a forgastengely a testen belul, de nem a tomegkozepponton keresztul van)
altalaban a masodik es harmadik egy mozgaskent jellemezheto
a forgas (amikor a forgastengely a test tomegkozeppontjan atmeno)
ha felirjuk ezt a negy (harom) mozgasegyenletet es osszeadjuk oket, akkor megkapjuk a test mozgasegyenletet
szerintem a hold vagy a megporgetett teniszlabda eseteben felesleges a galaxis klaszterek mozgasaitol kezdeni igy legyen a kezdo rendszerunk a naprendszer. ebben a hold es a labda is koveti a fold mozgasat. elso egyenletunk a fold keringese a nap korul. ha ezt kivonjuk a mozgasukbol, akkor kapunk a naphoz kepest allo rendszert.
ez az allo fold forog, vagyis a labda mozgasegyenletebol kivonjuk, a labda nezopontjabol keringest a fold forgastengelye korul. ekkor megkapjuk a foldfelszin rendszeret.
a labda a fildfelszinhez kepest egy kozelitoleg egyenes vonalu mozgast is vegez. ha ezt kivonjuk, akkor kapunk a foldfelszinhez kepest is allo rendszert.
ekkor mar csak a labda forgasa marad. igy a megporgetett labda fizikai ertelemben forgo test.
a hold eseteben, ha kivonjuk a fold keringesenek mozgasegyenletet, akkor a naphoz kepest allo fold tengelye korul kering.
ha kivonjuk a keringes mozgasegyenletet, akkor marad a foldhoz kepest allo hold. itt mar nem marad mas mozgasa a holdnak, tehat a hold fizikai ertelemben nem forgo test.
egyszerubben ugy lehet meghatarozni a forgas letet vagy nem letet, hogy ha egy nezopontot (kamerat) rogzitunk a test terbeni elmozdulas vektoranak iranyaba (a labdanal a repules iranya, a holdnal a fold koruli keringesenek erinto iranya) akkor ebbol a nezopontbol forgonak latjuk vagy sem.
