Werner Siemensről az elektrotechnika, a villamosok és villanymozdonyok kapcsán már szóltam, de akkor elfelejtettem hozzátenni, hogy fiatal korában, 1847 körül a társával, Johann Georg Halskéval korszerűsítették a Morse-féle távírót.
Siemens és Halske 1847. október 1-jén alapították meg a Siemens - Halske céget, amely kezdetben főleg távírókészülékek gyártásával foglalkozott.
Halske 1867-ben kilépett és ezután útjai különváltak Siemensétől.
Az első kezdetleges, de a gyakorlatban már jól használható vasúti biztosítóberendezéseket is a Siemens-Halske cég gyártotta a német nyelvterületen.
Később, ennek a mintájára magyar vasúti szakemberek az 1890-es években kifejlesztettek egy hasonló elveken működő vasúti biztosítóberendezést, ennek neve Siemens-Halske maradt, bár már Magyarországon gyártották.
A MÁV-nál még a mai napig is alkalmazzák az egyszerű működésű, megbízható, elektromechanikus Siemens-Halske biztosítóberendezéseket, még olyan nagy forgalmú állomásokon is, mint pl. Budapest-Nyugati pályaudvar.
A Siemens A. G. vállalatcsoport a mai napig gyárt vasúti járműveket (mozdonyokat, motorvonatokat, villamosokat) és vasúti biztosítóberendezéseket is (ma már csak elektronikus, számítógépes vezérlésűeket).
A Siemens termékei a mai napig is a világ élvonalába tartoznak a technikai színvonal szempontjából.
Köszi, nekem is az egyik kedvenc témám lett a 19. századi és 20. sz. eleji német tudósok és feltalálók.
Ebben az időszakban a német tudomány és technika a világ élvonalát alkotta és rengeteg olyan tudományos és technikai felfedezés, újítás származott német tudósoktól és feltalálóktól, amelyek megalapozták a mi modern technikai civilizációnkat.
Különösen az elektrotechnikai ipar, a belsőégésű motorok kifejlesztése, az autógyártás és a vasúti közlekedés fejlesztése területén alkottak hatalmasat a német feltalálók, mérnökök és technikusok:
Siemens, Otto, Diesel, Daimler, Benz, Bosch, Lilienthal, hogy csak a legnagyobbakat említsem, de róluk már mind tettem be linkeket.
A rádiózás atyjának igazából ez a cikk is az olasz Guiglelmo Marconit tartja, Braunt éppen csak megemlíti.
De ez is csak megerősíti, hogy a 19. sz. második felében, a 20. sz. elején a németek az ipari-technikai forradalom szinte minden területén ott voltak, sőt az élen jártak. :-)
A 19. sz. utolsó harmadában és a 20. sz. első évtizedeiben a német tudósok, mérnökök és feltalálók az ipari-technikai forradalom, a technikai és technológiai innovációk élvonalát képviselték, az akkori világban csak a jenkik tudták velük ezen a téren felvenni a versenyt, a britek ekkora már kezdtek lemaradni ezen a téren.
Bosch egyik munkatársa, Arnold Zähringer (1869 - 1942), 1897-ben kifejleszti az első olyan gyújtókészüléket, amely a nagy fordulatszámú benzinmotorokhoz használható.
August Robert Bosch (1861-1942), német mérnök és gyáros, a legendás Bosch vállalatcsoport megalapítója (a Werkstätte für Feinmechanik und Elektrotechnik 1886-ban, Stuttgartban).
Az ő gyárában fejlesztették ki az első gyakorlatban használható gyújtógyertyákat, ill. a benzinmotorok mágneses gyújtóberendezését.
Nikolaus August Otto (1832-1891) német feltaláló, az első működőképes négyütemű benzinmotor feltalálója, amelyet később az ő tiszteletére Otto-motornak neveztek el.
Gondolom, hogy legalább 1-2 évbe beletelik, mire az említett projekt eredményeit kiértékelik és feldolgozzák és valami összefoglaló tanulmányt kiadnak róla. De lehet, hogy lesz az 3-4 év is.
Ha valamit megtudok, ígérem, be fogom tenni ide. :-)
A korábban általam linkelt cikkből nem tűnik ki egyértelműen, főként, hogy térkép nincs hozzá mellékelve.
A Felső-Rajna-vidéket a Schwarzwalddal veszi egy kalap alá, ebből arra következtetek, hogy a Schwazwald és a Rajna között lévő keskeny régiót érti alatta.
Württemberg és Svábföld különválasztását sem igazán értem, szvsz. Württemberg a Svábföld központi területe, a württembergiek a legtipikusabb svábok.
Egyébként a cikk szerint a 24 régió (angol elnevezésekkel):
Schleswig Holstein, Lower Saxony West, Lower Saxony East, Mecklenburg Vorpommern, Brandenburg, North Rhine-Westphalia North, North Rhine-Westphalia East, North Rhine-Westphalia West, Rhineland-Palatinate, Saarland, North Hesse, South Hesse, Saxony, Thuringia, Saxony-Anhalt, Upper Rhine & Black Forest, Württemberg, Swabia, Franconia & Palatinate, Upper & Lower Bavaria as well as the former provinces of Silesia, Posen, Pomerania and East & West Prussia.
Az említett genetikai kutatás Németországot 24 régióra bontva fogja vizsgálni.
Ha meglesznek az eredmények, talán pontosabb képet kapunk a minket legjobban érdeklő régiók, a Svábföld és a Felső-Rajna-vidék népességének genetikai összetételéről.
A magam részéről a nagy számok törvénye alapján én is az R1b-t tartom a legvalószínűbbnek, de Dél-Németországban sok egyéb is szóba kerülhet, akár I1, I2, de még G, E vagy akár J is.
Térkép az európai országok férfinépességének Y-DNA haplocsoport-összetételéről.
Németországot illetően megállapítható, hogy a németek ebből a szempontból a skandináv országok (magas I1 arány) és a nyugat-európai (R1b dominanciájú) országok között közbenső helyet foglalnak el.
