Kicsit túllihegitek ezt a konfig dolgot a D800-hoz. Azért itt nem 500képes panorámát illesztünk össze nap mint nap
és ismerek olyat aki két magos procival használja a D800-at megelégedéssel, amit én is láttam. Eddig is voltak 15-30mb-os raw fájlok ennek meg 40-60mega a rawja. Raw konvertálóba meg nem kell, nem muszáj egyszerre 100képet behúzni ha meg lehet huszasával is csinálni őket.
Kis kompromisszummal fele olyan erős gép is elég amit leírtatok. Persze ez az én véleményem.
Hát ez az, ez egy négymagos procival szerelt konfig, ára majdnem 260e Ft. Egyébként ez az i7-3770K nagyon jó, a 4 magos procik csúcsa. Ennél feljebb lépni már az LGA 2011-es platformot jelenti, 6mag/12 szál, 4 csatornás ram-kezelés, de az kb. 100-150e ft-tal dobja az árat (proci+alaplap) és nem Ivy Bridge, hanem még Sandy Bridge.
Szóval ezért nem értem, hogy 160e-ből hogyan jön ki egy 6 magos konfig.
Én egy éve cseréltem le a régebbi gépemet. 160.000 volt a ház a beltartalommal együtt. (6 magos 3,3-as proci, 8 giga memória, 1 terás vinyó, 1 gigás videókártya) Úgy gondolom, hogy egy ilyen konfiguráción a legtöbb képfeldolgozó program gond nélkül elfut.
Ha pl D800-at vennék, akkor max egy-két új vinyó kéne és ennyi. Nem hinném, hogy a képem méretével nem bírna megbírkózni a gép és állíndóan homokórázna.
Én is lecseréltem a számítógépet anno, D90 volt az áldozat. Szóval nem olcsó ez tény. D7k is 18-22 megát köp ki. D800 nem a belépő kategória, aki ilyet vesz, az számoljon vele.
Harminc körüli megabájtokról beszélünk ma (3200 esetében ennyiről sem), de az általad említett megapixelek esetében 100 megabájt körüli rawokról értekezünk. Azt mentsed el 16 bites tiffben! Kijön egy normális szgép olyan 6-700 ezer forintra!
Ha valaki megveszi a D800-at, annak valószínű nem probléma összerakni egy komolyabb számítógépet. Szerinted a D3200 felhasználóknak, milyen számítógépük van? Pedig az se pici méretet köp ki magából. Nyugi lesz vevő rá, hiszen most is megveszik.
Az Airy korong átmérője valóban a lyukátmérőtől és a fókusztávolságtól függ, de ezen két érték hányadosa éppen a rekeszszámmal jellemezhető.
Nem is szokták a fotósok a fényelhajlást más értékkel paraméterezni, mint a rekeszszámmal.
Valamelyik optikai könyv volt a forrás, például a Heinz Pforte: Optikai műszerész 291.oldal.
d= 2.44 x N x λ
ahol d a szóródási kör átmérője, N a rekeszszám, λ a hullámhossz
A fényelhajlás tehát függ a fény szinétől is, egy közepes színnel számolva adódott az én táblázatom.
Oké! Ez így teljesen korekt (javaslom a cikk ilyen javítását!)
Ha még a Bayer szűrő és az AA szűrő hatását is megemlítenéd a cikkben (csak megemlítenéd, nem alaposan kitárgyalnád, mert csak az ilyen hülyék, mint én érdeklődenk ezek iránt igazán), akko rtényleg nagyon pöpec kis cikk lenne belőle!
Amúgy (minden kekeckedésem ellenére!) nagyra értékelem a fáradozásaidat, hogy az érdeklődők találjanak rendes és értelmes cikkeket egyes témákra. Olykor a szemléletünk más, de ez nem kardinális és áthidalhatalann ellentét közöttünk.
Én is meditálok a D800 vételén, csak az ára tart vissza. Remélem hogy az írásom sokakat elrettent eme gép használatától, és a használt piacon a túlkínálattól megroggyan az ára. :)
Természesen a szmájli jel sok helyen elkél, volt a hol ki is tettem. Igazából csak fel akartam hívni arra a figyelmet, hogy az 5 mikronos pixelméret és az ennek megfelelő élesség elérése már nem játék. :)
Az Airy korong átmérője valóban a lyukátmérőtől és a fókusztávolságtól függ, de ezen két érték hányadosa éppen a rekeszszámmal jellemezhető.
Nem is szokták a fotósok a fényelhajlást más értékkel paraméterezni, mint a rekeszszámmal.
Valamelyik optikai könyv volt a forrás, például a Heinz Pforte: Optikai műszerész 291.oldal.
d= 2.44 x N x λ
ahol d a szóródási kör átmérője, N a rekeszszám, λ a hullámhossz
A fényelhajlás tehát függ a fény szinétől is, egy közepes színnel számolva adódott az én táblázatom.
A Bayer interpoláció valóban kissé belezavar a dologba, de szerintem ennek hatását elemezni teljesen felesleges, mert nagyon bonyolult lenne a dolog. Senki sem értené, és nem is olvasnák végig. A bayer interpoláció szerintem nem is sokat változtatna az igazságon. Én sem sokat tökölök vele, mert fotós vagyok és nem akarok elméleti levezetésekben elsüllyedni. Gondolj csak bele, a bayer ráccsal a gyártók sem foglakoznak, hiszen akkor azt kellene mondaniuk, hogy a gép nem 36 megapixeles, hanem az hogy a gép felbontás szempontjából a (bayer interpoláció miatt) mondjuk 17 megapixelnek felel meg. Nyilván ez függ a kép színétől is és ekkor máris erdőben lennénk. Hasonlóképpen a Nikon annak számszerűsítésébe sem bonyolódott bele, hogy mekkora különbség van a D800 és a D800E között, vagyis hogy a AA szűrő mennyivel csökkentette a D800 élességét. 5%, 25%, ki tudja. Így ebbe én sem mennék bele.
A fényelhajlás elmélet egyébként is egy feltételezéssel indul ,mégpedig azzal, hogy két pont akkor látszik külön pontnak, ha sugárnyi távolságra vannak egymástól. Ez ugye nem egy pontos meghatározás, hanem csak sacc per kb. én így látom, Te meg úgy.
Különben vannak olyan tudományos munkák, levezetések, ahol a mélységélesség és a fényelhajlás összefüggéseit matematikailag együtt elemzik, de ez már inkább matematikai mint fotós feladat. Sajnos ha egy összefüggés még le is vezethető, de az eredmény nagyon bonyolult, akkor senki sem fogja fotózás közben használni.
Ezért szükség van kerekítő elhanyagolásokat tartalmazó megfogalmazásra, amely nagy hibákat nem tartalmaz és a következteései a gyakorlatban használhatóak.
Szerintem így most sem tévedtem számottevő mértékben, állításai jó közelítéssel igazak és a fotózás során hasznosíthatóak. Azért ha konkrét hibát látok az írásomban, akkor természetesen kijavítom.
Dzzsoni! A fgép önmagéban haszontalan valami. Csak a más műszaki kütyükkel együtt ér valamit. (de ez a filmeseknék is így volt). Viszont a filmeseknél mjadnem mindegy volt a dolog az információmennyiség feldolgozásánál. A 15 dines (nagyon finom szemcsés filmekben több infó volt, mint a 32 dinesekben). De a feldolgozásnál csak annyi volt a különbség, hogy milyen hívót használt a füószer a filmhívásnál. Az 50 megabájt hordozta információmennyiség feldolgozása viszont példul a számgépek teljesítményének növelését igénylik. Ez azt jelenti, hogy a nagyon nagy fájlokat csak nagyon kevesek tudják emberi sebességgel feldolgozni. Így ez a megkötés egyben a pixelszáok eladhatóságát is jelentősen korlátozzák, így nem tartom valószínúnek, hogy a gigapixeles cuccok nagy számban eladható cuccok lesznek.
Előbb-utóbb elveszti a jelentőségét a felbontás. A pixelszámot a célszerűség fogja meghatározni, nem a gyártástechnológia korlátja vagy a marketing. Mert minek emelni, ha senkit nem érdekel és nincs gyakorlati haszna, viszont problémát okoz.
Technikailag lehetséges lenne 10 tonna teherbírású személyautót gyártani? Gyártanak ? Érdekli ez az átlagautóst?
Nem is lenne baj a számokkal, ha azok megfelelően lennének kommunikálva. Persze azoknak, akiket ez érdekel egyáltalán. Engem speciel nagyon nem. Csak valami más terület megvert ezzel a hülyeséggel, hogy pontosan tudom az Airy korong miben létét és számolási módját. Az nem baj, ha valaki nem tudja, de nem szerencsés, ha egy érdeklődő elé elméletileg hibás dolog kerül.
A szűrő hatását tárgyaló cikket meg nagyon köszönöm! El fogok benne mélyedni, hamár eddig csak ennyiban vagyok biztos, hogy van hatása (és nem kedvező). Hiba lenne nem pontosan tudni. De még mindig ott marad nyitva az AA szűrő!
A d800 legjellemzőbb tulajdonsága (szvsz), hogy célszerszám! Speciális feladatokra alkalmas igazán. Akik ezeket a feladatokat oldják meg, azoknak nagy áldás. Bár félút! Mert az igazán profik digi hátfalat fognak használni, vagy éppenséggel szép nagy felületű filmet (példul tájfotóknál) Akik másra használják, azoknak (nem fogják ugyan elismerni) meg a nagy méretű fájljai miatt átok. Egyéb tulajdonságai miatt meg nem előnyös. Persze lehet vagdosni a képet, de olcsóbb alternatíva a jobban átgondolt expó.
A cikk számszerű megállapításait lehet vitatni, de számomra ennek a történetnek az az üzenete, hogy a szenzorfelbontás elérte azt a szintet, ahol a képfelbontás határa nem a pixelszám által korlátozott, hanem a képkészítés egyéb körülményei ill. a fizika törvényszerűségei által. Adott méretű (bármekkora is ) airy korong, vagy bemozdulás, kameraberázás ott lesz a képen elegendő nagyítás esetén, akkor is, ha tovább csökkentem a pixelméretet.
Számomra a tanulság az volt, hogy én nem fogom tudni az esetek többségében a gép által nyújtott többlettudást kihasználni, nem tudok olyan feltételeket teremteni (ill. ha tudok, megcsinálom síkfilmre a képet a hobbi kedvéért).
Egy profi stúdió- vagy tájképfotós lehet, hogy meg tudja teremteni ezeket a feltételeket.
20 éve sem rohangált minden amatőr közép- vagy nagyformátumú géppel a nyakában, hiába tudták, hogy elméletileg jobb a képminőség. Egyszerűen nem tudták (tudtuk) a napi életben ezt kiaknázni, de a hátrányoktól folyamatosan szenvedtünk volna. Most elértük ezt a digiben is. Előbb- utóbb nem a pixelszám lesz a dslr minőség elsőrendű fokmérője (bár jól marketingelhető).
Egyébként a Bayer rács hatásával is számoló MTS csökkenésről itt van egy ábra:
A mondanivalód többsége (gondolom én) a szmájli-jel mögé szorul! :D :D
Kivételnek tekintem azt a tagadhatatlan tényt: a Nikon demó fotói nagyrészt valóban f5,6 rekeszen készültek. Vagyis az ideális felbontási képesség környékén.
Az optikai leképezés törvényszerűségeinek elemzését és a pixelkukkolást meghagyom a szakértőknek. :-)
Aga barátomnak köszönhetően kipróbálhattam egy vázat - röviddel a megjelenést követően. Minden akkori objektívemet megnéztem nyitott rekeszen is. A telékkel nem volt semmi gubanc, a nagylátók megkívánnak bizonyos rekeszelést. De ez érvényes az alacsonyabb felbontású érzékelőkre is.
A D800 beszerzésétől a legtöbb embert a gépváz ára és PC-termináljuk, valamint programjaik feltuningolásának szükségessége tántorította el.
Ne haragudj, de elméleti hiba van a cikkedben. Több is!
Az Airy korong mérete nem a rekeszértéktől függ (mert ugye az f5.6 az más lyukátmérőt jelent 200 mm-s obinál, mint 25 mm obinál), hanem annak a körnek az átmérőjétől, amin keresztül a fény áthalad. Szóval (például) az f1,4-hez tartozó értéket hogyan számoltad ki? Mekkora kört jelent a szabad lencsefelület?
A másik dolog, hogy ez az eszmefuttatás monokróm érzékelőre igaz, ahol egy képpont egy pixelből származik, ám a mostani Bayer rácsos érzékelőknél ez nem igaz, mert egy képpont több elemi pixel jeléből számítódik ki. És természetesen olyan monokróm érzékelőkre, ahol mincsen AA szűrő! Hisz annak hatását az Airy korong méretének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, mert nem ad semmi adatot az AA szűrőről meg egyik gyár sem.
Javaslom, hogy a fenti cikket ennek megfelelően javítsad, illetve addig ne szerepeltesd a honlapodon.
Uppsz! Kezdetem olvasni a cikket, de hamar megakadtam, gondoltam szólok, hogy a tulajdomosok rögtön az elején csúfkodik (így, ahogy írom!). Nem baj ugye, hogy szóltam?!! (csak segítség, nem cikizés!)
Valami nagy hülyeseget, ez is sok sületlenseget fröcsögött össze , mint sok mas kritikus, jo szokas szerint amit mas megtervezett azt jol lekritizaljuk, persze akkor nem, ha neki is a sajat gepjeröl van szo. Ugyan ez volt mikor kijött a D700, persze akkor az nem volt tökeletes ezert meg azert, es ez igy is lesz mindig, varjal mikor kijön a varva vart D400??? mi lesz majd ott. A d7100 meg nincs is kereskedelmi forgalomban de mar vannak okostojasok, akik kezdik a kritikat ez azert nem jo, mert ilyen mp ilyen zajosaodas ,stb.... Inkabb fotoznanak... ne kritizaljanak. Ilyen linkeket es hasonlokat haggyal figyelmen kivül.
