Köszönöm Mmormota a segítséged. Való igaz, tapasztalati tényeket írtál le.
Kedves Auróra!
Nos, halgass Mmormotára. Meg fogod látni, hogy ezzel a beszélgetéssel is eljutunk ugyanide úgy, hogy közben magától értetődő lesz számodra is amit Mmormota írt.
A tegnap összefoglalása, mint egy emlékeztetőként.
Eljutottunk odáig, hogy lehet a pucér semmi a tér, nincsenek benne mérföldkövek,
viszont azt is tudjuk, hogy benne a foton egyetlen haladási sebességgel halad, c-vel.
Ezt a c-t a megfigyelők szintén c-nek mérik saját rendszereikből nézve.
Azzal is egyetértettél, hogy ha te mozognál hozzám képest c sebességgel szerintem,
akkor téged én foton csomagnak látnálak, és ugyanakkor te engemet látnál
foton csomagnak, azaz minden ami számunkra c sebességgel mozog az fotonnak látszik és nincs tömege számunkra, így a tömeggel járó jelenségeket sem tapasztalhatjuk tőle.
A sebességek összeadásánál álltunk meg.. Igen, a pontos értékhez, pontos adatok kellenének. De azt nem vitatható, hogy itt a földön
6-9 számjegy pontossággal egyszerűen összeadható a két szembe mozgó test sebessége..
Foton esetén a tömeg hiányában a Plank féle energiáik, tömegek esetén a kinetikai energiáik összeadhatók.
Ahhoz, hogy ebben előrébb juthassunk, tisztázni kellene azt, hogy a térben haladó foton térbeli, térhez képesti sebességének és a valamely megfigyelő által
mérhető sebességnek milyen összefüggései és eltérései lehetnek.
Ezért említettem azt a példát, amikor két, egymással szemben, a térhez
képest külön - külön c sebességgel mozgó hogyan láthatná a másik felet.
Persze, ha nem lenne időlassulás.. Innen folytathatjuk?
Ezalól a színvakok és színtévesztők kivételek,nekik kevesebb bázisvektoraik vannak,így kevesebb színtartományra korlátozódik a színlátásuk fizioólgiai(nem csak színképi)spektruma.A nullműszer azt jelenti,hogy a szemet semmilyen más műszerrel sem tudjuk visszaellenőrizni.Azt nem tudják,hogy az azonos színek azonos színérzetet keltenek-e az egyes emberekben(vagy nem összetett vagy pontszemmel látó állatok),csak azt hogy a különböző színek közül ki tudják választani,hogy melyek azonosak.
Bocsi:csak az agy által csinált színérzetek nem filozófiai,hanem fiziológiai színek.Ezek az idegrendszer termékei,de mindenki számára ugyanolyanok,ezért úgyanúgy jók bázisvektoroknak,mint a színképi színek.Csak a fiziológiai színeknél a szem nullműszer.
Mormota,szerinted nem lehet,hogy a paralelogramma módszer miatt adódnak össze a nem azonos részecskék valószínűségei,és emiatt nincs interferencia?Mert ez tenné indokoltá a vektortér használatát,hogy csak egy frekvenciaírányú összetevők adhatók össze?
A 3D-s tér mondjuk fi,deta szöge megfelel a Hilbert-tér f1 és f2 frekvenciájának.A vektor hosszának az abaszólutértéke megfelel a teljes intenzitás adott frekvenciértékre eső vetületének.
A virtuális részecske ilyan részecske amelynek lendülete képzetes.De szerintem nem baj,mert mögötte bázisvektor áll,szóval az írányítása nem térbeli értelmi,hanem a frekvencia világ írányának íránya.A frekvenciavilágbeli írányhoz tartozhat komplex szám.Ezért a frevenciavilágban virtuális részecske ugyanúgy nyíl,mint a nem virtuális részecske,csak a bázisvektor nagysága komplex szám,a nem virtuális részecskénél pedig csak valós lehet.De ez nem baj,mert a nyílak nem a 3D-s világ írányai felé mutatank,hanem a Hilbert-tér frekvenciaírányaihoz.
Eddig szinvektorokról beszétünk,mint energiabázisvektorokról.Ezeknek megfelelnek a sebesség négyesvektor bázisvektorai.A négyessebességvektor is bra-vektorokból építhető,a részecske-virtuális foton együttes négy bázisállapotát szimbolizálja az időkomponens,az x-,y-,z-komponens.
t komponenes:bra(van részecske,van virtuális foton)
x komponens:bra(van részecske,nincs virtuális foton)
y komponens:bra(nincs részecske,van virtuális foton)
z komponens:bra(nincs részecske,nincs virtuális foton)
Bármely komponens előállítható sok különböző írányú vagyis frekvenciájú bázisvektor lineáris kombinációjaként.
A vektor hosszának abszolútérték négyzete=a bázisvektorok hosszának abszólutnégyzetérték összegeik.Ha a bázisvektorok hossza csak valós szám lenne akkor nem kellene az abszolútérték.De 3D térben a komplex szám a vektor elfordulását jelenti,de a bázisvektoroknál az írány egyenlő a frekvenciával.
A komplex fázis az interferenciában lép színre,amikor az azonos írányba eső vektorkomponenseket összeadjuk.A vektorok akkor addíítivek,ha egy írányba esnek,akkor van interferencia(a bázisvektor előtti együtthatók összeadódnak),ha azonos a frekvencia,mert a bázisvektoroknál az írány=frekvencia.A nem azonos részecskék nem azonos írányú bázisvektorok,ezért az együtthatók nem adhatók össze,hanem a paralelogramma módszer kell venni,de ilyenkor a komplex fázisok eltünnek és nincs interferencia.
A negatív előjel is komplex fázis csak speciálisan a 180 foknak megfelelő,ezek a kísérletekben nem jutnak elő,mert a konjugálttal való szorzásnál(vagy abszolútérték négyzetre való emeléssel) kihalnak.
A nullszín a nullvektorral egyenértékű:nagysága nulla,íránya tetszőleges.Csak a bázisvektoroknál írány=frekvencia.Most nem vonom bele a filozófiaia színeket,de azokra is lehet frekvenciát alkotni.
-Ugyanúgy mint amikor a bázisvektorok lineáris kombinációjával leírsz egy teljes állapotot.Szóval igen.
-Ha egy bázisvektort számmal szorzzol a valószínűségi amplitúdót szorzod,ennek abszólutérték négyzete amit érzékelsz,mert az energiával arányos nagyobb lesz.A szín nem változik csak nagyobb lesz az erőssége,kifényesedik.
-A fényerőssége nem változik.
-Mindegy az abszolútérték négyzetben eltünik a negatív előjel.Ugyanúgy kifényesedik a szám abszolútértéke szerint.
-Ha nullával szorzod nem látod azt a szint.
-Attól függ milyen széles színtartományt akarsz előállítani.De ha n=végtelen akkor már igen.A látható színtartományra a piros,kék,zöld kombináció adja a legszélesebb színtartományt.
-Azok a szabályok,amik a vektoroknál előfordulnak.Ezért jelölhetjük nyílakkal.
Az addig úgye helyes,hogy a Doopler effektus képletében szereplő sebesség a fázissebesség,nem pedig a csoportsebesség.A csoportsebesség a komplex hullámcsomag sebessége,ami sohasem érheti el a fénysebességet,a fázissebesség a hullámcsomag Fourier komponenseinek,vagyis a komplex síkhullámok sebessége.A fázissebesség lehet nagyobb a fénysebességnél,például az anomális diszperziónál nagyobb is.Képzeld el azt,hogy a síkhullám kifejezés helyett bázisvektort képzelek és a teljes állapotú képződmény sebessége a csoportsebesség,az egyes bázisvektorok "írányába" eső sebességvetületek a fázissebességek.Eszerint a Doopler effektus képletben,ha a sebesség a fázissebesség a bázisvektor írányába eső sebességvetületek,akkor a frekvencia a bázisvektor írányú,a vitatott szín.A bázisvektor írány(vagyis frekvencia)-intenzitás függyvény kiszélesedik az eltoódással együtt,ez a függvény a hőmérsékleti sugárzás görbe.
Attól függ,hogy kinek van igaza,hogy a Doopler-effektus képletében a fázissebesség vagy a csoportsebesség szerepel.
A doppleres hozzászólásaid egyszerűen hibásak, ebből látszik hogy nem érted a specrelt. A szín összeadás teljesen abszurd, amire rájössz egyből, ha 1mutáns kérdéseire megpróbálsz válaszolni.
Igen ez a színkeverés.Csak a színek kiválasztására azokat a színeket szokták kiválasztani,amik az adott körülményekhez legjobban illeszkednek,vagyis legnagyobb az intenzitása a jelenségnek azokban a frekvenciatartományban,mert valami kiszorúl a leírásból,a teljes leíráshoz kontinuumvégtelensok szín szükséges.
A szín egy fajta bázisvektor,amiket energiabázisvektorokból kikeverhetsz,amiknek a frevenciáknak felelnek meg.De szerintem mindegy,nincs olyan hogy jobb,vagy kevésbé jobb bázisvektor,csak az egyiknél van rezonanciszerű állapotok,a másiknál nincs.
Fényről, frekvenciáról, színről volt szó. Konkretizáld az állításodat. Mik ebben az esetben a bázisvektorok, amiket használni kívánsz. Mit jelentenek, definiáld őket teljesen pontosan.
